Dunántúli Napló, 1961. március (18. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-21 / 68. szám

t

2

NAPLÓ

1961. MÁRCIUS SÍ, 1

Hét ember—egy akarat

Kétszáz munkaóra a vidámpark építésénél

Ma délelőtt kezdik a Mecseken a vidámpark építését. A Sopiana Gépgyár egyik szocialista munkabrigádja, a Palkó- brigád elsőként jelentkezett társadalmi munkára.

A PIK és a „veszélyelhárítás"

300000 forint kártérítés

Aprói még a régmúlt legrészletesebb statisztikája sem számolt be sohasem, hogy mekkora csapást jelentett a gazda részére, ha lova lábát törte, vagy tehene szöget nyelt. A kár pengőben számolt értéke korántsem fejezte ki a paraszti portát ért tényleges veszteség kihatásait, amely fogatuzsorát és kiszolgáltatottságot jelentett legtöbbször a bajbajutottnak. Az idők nagy változását jelzik ezen a téren is az Állami Biztosító megyei igazgatóságának adatai. Az év első három hónapjában csak a szigetvári járás termelőszövetkezeti parasztjainak közel 300 ezer forint állatkártérítést fizettek ki. Áz a holnapra is gondoló harminchét mezőgazdasági termelőszövetkezet, amely a gondos tartás mellett még biztosítási kötvénnyel is védte jószágait — nem került gondba az állatelhullások következtében sem.

A falu nagy változásaiban átalakult az a régi keletű paraszti gyanakvás is, amely a biztosítást legjobb esetben lutrinak, de még inkább felesleges pénzkidobásnak tartotta. Ma már ott tartunk, hogy nemcsak a termelőszövetkezetek biztosítanak testületileg, hanem az egyes szövetkezeti tagok is ilyen módon védik a háztáji gazdaság javait. Annak Illusztrálására, hogy mennyire jól számítanak. idekívánkozik az ugyancsak nyugotszemiterzsébeti Ja- kapovics József esete. Torok- vizenyőben elpusztult háztáji tehenéért 3865 forintot vett fel Az eset külön érdekessége. hogy csak tavaly novemberben kötötte meg a biztosítást és így a 235 forint biztosítási díjnak januárban már tizenháromszorosát kapta

Őszinte emberek a Palkóbrigád tagjai. Arcuk, ruhájuk szürkésfekete a leheletfinom vasportól, csak a szemük, meg a fogsoruk villáin fehéren a nagy szürkeségből. A szerelőcsarnok zúgó zajában alig érteni a szót, ők azonban csak összenevetnek beszéd nélkül is nagyszerűen értik egymást.

Évek óta együtt dolgoznak. Közös a munka, közös a szórakozás. Erről tanúskodik a brigád munkanaplója is, amelynek füzetlapjaira egyszerű írással nagyszerű tetteikről írtak. Aki nem a szakmában dolgozik, az nem tudja, mit jelent munkaigényes exportgépeket gyártani és minden hónapban túlteljesíteni a tervet.

*— No, és a társadalmi munka, az semmi? — veszi át a füzetet Fried Peri, a brigád legfiatalabb tagja, a Sopiana Gép

A már hagyományos álltalános iskolai bérleti sorozat ez évi hatodik hangversenye zajlott le vasárnap délelőtt 9 és 11 órai kezdettel a Liszt-terem ben. Mind a két előadás nagyszámú közönsége hizonyítéka annak, hogy az általános iskolások szeretik a szórakozás és művelődés e lehetőségét.

„Dal a Tlépek barátságáról’’

c. hangverseny a magyar és baráiti népek, régi és új zenéjéből adott ízelítőt. Agócsy

gyár II. telepének KlSZ-titká- i-a.

— Add csak ide, fiú! — kacsint rá tréfásan Dívjék János.

— Hadd magyarázzam én el. Te még nem vagy húsz éves, aztán nemigen érthetsz az ilyen felnőtt dolgokhoz...

Nevetve, derűs büszkeséggel mesélik el milyen sokat dolgoztak munkaidő után, míg elkészült az öt asztal a központi kultúrterembe, négy ketrec az állatkertnek, zászlótartó, kézilabda kapu a belvárosi iskolának, hinta a gyógypedagógiai iskolásoknak és ki győzné mind felsorolni a sok apróságot. Ezeken az „apróságokon” több mint 500 órát dolgoztak munkaidő után, társadalmi munkában.

— A Patkó-brigád a mindenes

— mondja Takács István a felLászló szakiskolai tanár irányításéval az ifjú közönség közvetlenül is bekapcsolódott a zenélésbe; részt vett az előadott művek ritmusának, hang nemének megállapításában, közös éneklésben.

A műsor második felében hangzott él a Mátyás kir. utcai általános iskola kórusának élő adásólban, — Voss Lajos: Mese az esztendőről c. gyermek- cratóaáuma. A fiatal, tehetséges szerző újszerű alkotása, ötletes megoldással mesébe foglalja a háború borzalmaiból eszmélő ember béke-óhaját. — Az „Esztendő” örül leányainak (a hónapoknak), de élszomorodik, szeméből a könny pereg, mert egyik lánya, az április hiányzik.'. Végül ő is eljön, meghozza a felszabadulást, a boldog békét.

Az élőadást mindvégig feszült figyelemmel kisérő ifjú közönség lelkes tapsából lemér hető volt a „mese-oratórium” sikere.

sorolást félbeszakítva. — Jön a szép idő, csábít mindenkit a

kirándulás, meg a strand, de tudják, hogy tőlünk bármit kémek, ml megcsináljuk, nem megyünk haza. Nem is azért mondom, szívesen dolgozunk, hiszen mi jelentkeztünk az állatkert építésénél is. Nem is vártunk köszönetét, de hallottuk, hogy voltak, akiket megdicsértek. Nekünk is jólesett volna.

— Persze, hogy nem várunk dicséretet — kapcsolódott be a beszélgetésbe a brigád másik tagja is. — Tudjuk, hogy a város lesz szebb, hogy örülnek az emberek, ha segítünk. Tudjuk, hogy mindenkinek segíteni kell, hiszen hova is jutott volna a világ, ha nem lettek volna áldozatkész emberek, akik nem sajnálták a közért az erejüket,

— VoJt-e aki nem dolgozott együtt a brigáddal? — kérdeztem tőlük.

— Még csak az kéne. — csóválták valamennyien a fejőket — Itt mindenki egyformán dolgozik. Aki kivonná ma gát azt a brigád is kiközösí| tané, mert megszegte az adott j szavát.

— No £s a feleségek. Mit szól a család a túlmunkához, a túlórázáshoz, amiért nem özet senki?

— Nagyszerű asszonyok óm a brigád-féleségek, — mondta Pelkó Lajos. — Mindig megbeszéljük velük, mikor dolgozunk, akkor nem várnak haza bennünket.

Azt is elmesélték, hogy fik

készítik ugyancsak társadalmi munkában az Uj-Mecsekalján létesülő játszótér hintáit, és hogy már felajánlották a vidámpark építésénél is elvégzik a lakatosmunka rájuk eső részét. Természetesen, ha úgy adódik, nemcsak a kalapácsot, az ásó meg a csákány nyélét sem restellik megfogni?

— Tessék megírni - mondták

a brigád tagjai, — ezúton hívjuk versenyre a város valamennyi szocialista munikabri- gádját és a KISZ-brigádcikat is, hogy a vidámpark építésénél legalább 200 társadalmi munkaórát dolgozzanak. Mi is ott leszünk, ránk számíthatnak.

W. M.

Amikor a Buzassy Abel út 16- szám alatti ház lakói egyenként és kollektive is megsokallták a PIK örökös ígérgetéseit, a lU- kerületi tanácshoz fordultak, orvoslásért.

Hamarosan meg is érkezett a válasz, amelyben értesítik a

kedves lakókat?*. hogy a PlKr kel történt legfrissebb megállapodás értelmében 1961. február 28-ig felépítik, helyreállítják az immár karácsony óta romokban heverő kaput.

A tanácsi értesítés óta lassanként újra eltelt egy hónap és semmi sem történt. Azaz dehogynem. Megjelent ez a pár elmarasztaló sor, amely most már a nyilvánosság előtt is számonkéri a PlK-et az oly régóta esedékes adósság rendezésére. Persze, nem arról van szó, hogy a PIK a fülét sem mozgatta a sok reklamációra. Hiszen, amikor a lakók először figyelmeztették az élet- veszélyes kapu megjavítására, igazán nem váratott sokáig magára. Néhány nappal a figyelmeztetés után hanyatt-honuok megjelentek a helyszínen és valóban ,,veszély telenítették” is a kaput. A derék pikesek szakértői alapossággal addig bontották, verették, amíg meg nem győződ— NYOLC százalékkal több csontos nyershús és 13 százalékkal több kolbász kerül Baranya megye területén forgalomba ebben az évben, mint 1960-ban.

— NÉPMŰVELÉSI továbbképzés lesz március 21, 22 és

23-án a Városa Művelődési Házban.

Helyreigazítás

mi. március i*-t (vásárnapi) számunk Fiimillió pár cipót gyárt az idén a Szigetvári Cipőgyár" című cikkébe részben gépelési, részben a nyomda figyelmetlenségéből két lényeges, értelemzavaró hiba került.

A jelzett cikk negyedik bekezdésében a helyes szöveg igy hangzik: — „Ezen belül — tekintettel a magyar cipők iránti külföldi érdeklődésre — 12,5 százalékkal növelni kell az export- termelést is."

A cikk negyedik hasábjának első mondata pedig igy hangzik helyesen: — „Fontosnak tartanánk az üzem gépi kapacitásának felmérését, a szűk gyártási keresztmetszetek pontos meghatározása. a meggondolt távlati gépi beruházások megtervezése, a jelenlegi kihasználási fok kimutatása és még számos — a vezetőkkel megbeszélt — okból."

tele arról, hogy a kapu most már a légynek sem árthat. S h<* mást nem is annyit mindenesetre elértek vele, hogy a lakók

nem hivatkozhattak többé eiet* veszélyre.

S hogyan — hogyan sem. a „hálátlan" házbeliek úgylátszik mégsem méltányolták kellőképp a PIK gyors intézkedését. Csok kisütötték, hogy most már nem „életveszélyes", hanem semmiféle kapujuk nincs, és ugye mi* tehettek mást, mint azt, hogy o „szolgálati utat" megkerulvet legújabban már nem a PIK-hez, hanem annak felettes szervéhez, a tanácshoz fordultak segítségért. S hogy fentebb már említettük, a lakók meg is kapták a választ, ami szerint a izoban- forgó kapunak már egy hónap* pal ezelőtt el kellett volna készülnie.

Most aztán újra csak dilemmában vannak a lakik. Vajon kihez forduljanak következő e- veinkkel, ha már a 111. kerületi tanács sürgetése sem volt ele- ' zendó, hogy a kapu végű: <s ne csak „szóban forgó", hanem sarokvason forgó, valóságos ka" púvá váljék a PIK jóvoltából.

— 8 —

— SZARDÍNIA ét egyéb olajoshalj élékből, valamint gyümölcslevekböl kóstolóval és közvéleménykutatással egybekötött árubemutatót rendez a Baranya megyei

Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat Komlón a Zrínyi utcai füszerboltban csütörtökön.

— MAGYARORSZÁG műanyagiparának helyzete és fejlődésének irányvonalai Címmel Macskósy Hugó, a Szerves Vegyiipari és Mű- anyagipari Kutató Intézet osztályvezetője előadást tart a TIT székházában. A március 24-ém, pénteken fél 6 órára tervezett előadást a Magyar Kémikusok Egyesületének pécsi csoportja rendezi.

*•» A KÖJALL és a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezete közös szervezésében április 1-től 3ó-i0 egészségügyi és munkavédelmi hónapot rendeznek. A‘munkavédelmi hónap bevezetéseként március 24-én, pénteken délután , 2 órákor a József utca is. szám alatt egészségügyi ankétot rendeznek. Az egészségügyi hónap alatt a vállalatok minden egységénél egészségügyi szemlét tartanak, jegyzőkönyvezik a hibákat és azok kijavításáért intézkednek.

Leszerelt katonák találkozója Vókányban

Lenzeren katonák találkozóját rendezi meg a Pécsi járási Kiegészítő Parancsnokság kezdeményezésére létrehozott szer vező bizottság március 25-én, szombaton este hét órai kezdettel a vókányi kultúrotthon- ban.

A rendezóbizottság meghívja a járás községeiben lakó és a

i néphadseregből leszerelt elv- I társakat a műsorral és táncmulatsággal egybekötött találkozóra. Az elvtársi találkozó célja, hogy felelevenítse a hadsereg és a tartalékállományba helyezett elvtársak kapcsolatát. A találkozón részt vesznek az idén bevonuló fiatalok »

„Mese az esztendőről”

Ifjúsági hangverseny

Az mocskai Petőfiből a ma

gyarbólyi tsz üzemegysége lett. Ide tartozik még Lapán- csa is, amely az elmúlt évben együtt gazdálkodott a Petőfivel. A két község együtt sem nagy. Hiszen mindössze 1000 hold föld terül el a két határban.

A magyarbőlyi tsz majorja már egy igazi nagygazdaságot sejtet. Ha megáll az ember a régi templom mellett, láthatja jobb kéz felől a hatalmas dohányszárítót, amellett a tehénistállókat. bal kéz felől pedig a hizlaldát, ólakat és raktárakat.

Tavaly egy munkaegység értéke Magyarbólyban 34 forint volt, ami kiegyensúlyozott, Jó munkára enged következtetni. Az idei tervek még nincsenek jóváhagyva, de az előzetes számítások szerint 35 forint körül lesz egy munkaegység értéke. Az idei gazdasági munkákat a magyarbólyi tsz meg- nővekedett tagsággal és földterülettel kezdte el. Ugyanis az újonnan belépőkkel egy időben az mocskai Petőfi tagjai is csatlakoztak hozzájuk.

Az íllocskai tsz-ben tavaly 24 forintot ért egy munkaegység. vagyis kereken 10 forint volt a „különbség” a két szövetkezet között. Különbség? Ez kényes kérdés.

Az illocskaiak azt mondják, hogy „nem vagyunk és nem is voltunk mi gyengébbek, mint a magyarbólyiak”. Mi az igazság? Nem akarok döntőbíró lenni, úgy vélem, hogy az idei gazdasági év és legfőképpen az eredményesség tisztábban fog majd minden szubjektív véleménynél bíráskodni.

A legtöbb baranyai falu nem tudja eltitkolni életét, meri a dombokról belátni még» a házakba is. Illocsfca mellett

Az illocskcri üzemegység

nincsen ugyan domb. de ha végig megy az ember a nyílegyenes, hosszú utcáján, a ritka léckerítéseken át látja közelebbről a falut. Az egyik háznál kőművesek dolgoznak, két kislány pedig mellettük féllábon ugrál a kirajzolt kockákban. Másik oldalon van a tsz központja, helyesebben az üzemegységé, Az udvaron nagy halom csöveskukorica, mellette zúg a morzsológép. majd hirtelen megáll.

Áramszünet.

Az a három-négy ember, akik a csöveket hordták, végigdőlnek a rakáson. Beszélgetnek a gépekről, az előlegről, de a futball se marad ki. Megütötte a fülemet egy kis párbeszéd. Két egészen fiatal ember beszélgetett, Czékó Mihály és Árgyelán János.

— Nincs gépünk — mondja Czékó.

— Most vettek két traktort — szól közbe egy harmadik, amelyre Czékó válaszol.

— Azt nem mi vettük, hanem ők! — még a kezével is int hozzá Magyarbóly felé.

— Hogyhogy ők? Az mienk is! Nem? Együtt vagyunk — mondja ki a véleményét Ar- gyelán Jancsi. Utána csak a két fiatal fiú beszélget. Czékó kezdi.

— Én már úgyis nemsokára megyek ácstanulónak.

— Ugyan mit akarsz ezzel a szakmával, mire felnősz, - nem is lesz rá szükség. Inkább lennél szerelő, vagy valami ilyesmi, akkor még itt is hasznát vehetnék a tsz-ben.

Erre nem szól semmit Czékó. Gondolkodik. Jancsi folytatja a beszédet.

— Én kiszámítottam, hogy tavaly még a huszonnégy forintos munkaegységre is kijött a havi ezer. A városban se kerestek többet, akik odamentek. Nem számítva, hogy csak csaponganak ide-oda, akkor a lakás, a koszt és az otthon? Fele elmegy ezekre.

Hirtelen felbúg a morzsológép motorja, vége a pihenőnek. Lerch Jakabbal, az üzemegységvezetővel félrehúzódunk. A tavaszi munkákról ad egész részletes tájékoztatót.

Az őszről elmaradt 126 hóid

szántás készen van, 82 holdra trágyát szórtunk, ezt főleg az asszonyok csinálták. Nagy volt a kedvük, nem akart senki sem lemaradni. Amikor nem tudtak korán kimenni, a szomszédjukat kérték meg, hogy foglaljanak sort, nehogy más elállja. Elvetettük a cukorrépát, a zabosbükkönyt, a mákot, a vörösherét, borsót, zabot, egyszóval mindent, amit csak most lehetett és itt volt az ideje. A dinnyeföldön készülnek a melegágyak, 10 hold görögdinnye és 2 hold sárgadinnye lesz. Amikor kihajt a második levél, akkor kiültetjük. Asztalos Sándor, a diny- nyészet mestere, jól érti a munkáját. A dinnyeföldbe vetünk még korai burgonyát, paradicsomot, paprikát, uborkát. A föld jó. Tavaly vagy tavalyelőtt másfél hold diny- nyeföldről kereken 18 000 forintot árultunk.

Elmondja még részletesen az egész évi tervüket, mit kell vetni, mennyit és hogyan premizálják a növénytermesztési brigád tagjait. Például, aki a

kimért kukoricaföld területet kétszer rendesen megkapálja, minden munkát kifogástalanul elvégez, az egy hold után egy mázsa kukoricát kap célprémiumként.

— Akkor minden rendben is van — mondom és indulni készülök.

— Nem egészen! — mondja a közben mellénk telepedett Anka József. — Mégpedig az előlegosztás nincsen rendben.

Megemlítették a Zsabka családot, ahol a családfő egy özvegy asszony hét gyerekkel. Es csak a nagyobbik Jóska gyerek dolgozik. Igen becsületes, szóíogadó munkás, amit mondanak neki. mindent megcsinál. Volt a kocsisoknál, a jószágoknál pásztor is volit és soha semmi panasz nem esett rá. Nekik sincs kitartásuk az év végéig. A tsz ugyan fölkarolja az ilyen családokat, de kellene rendszeres előleg is.

Megkérdeztem Lerch Jakabot — ő az egyesített tsz elnökhelyettese is —, hogy mi a véleménye.

— Lesz majd előleg is, ha a terveket jóváhagyják. Csak, hogy mennyi, miképpen, azt még én sem tudom.

Azzal, hogy előleget feltétlenül fizetni keli az elnökhelyettes is teljes mértékben egyetért, 6Őt egyik legjobb szószólója annak. Elmondta azt is, hogy ha mindenkinek nem is tudnak adni. de legalább azoknak kell. akiknek nincs kitartásuk. |

Másik kérdés ami körül a legtöbb vita folyt, az egyesülés problémája. A „különbség” kérdése. Mit mondanak a tév

nyék? Az íllocskai — ide számítanak a lapáncsaiak is — üzemegységnek 125 tagja van és 850 hold körüli szántón gazdálkodnak. A tervezett 35 forintos munkaegység értékével elégedettek.

Tavaly 24-et osztottak. Miért? Rosszul gazdálkodtak? Ez az érték önmagában sem rossz éppenséggel. Nem osztották ki a jövőt. Hadd legyen erre példa az, hogy amikor I960 elején a lapáncsaiak hozzájuk csatlakoztak, akkor szinte a semmiből építettek fel Lapán- csán egy 30 férőhelyes marhaistállót, 20 férőhelyes lóistállót és egy 20 férőhelyes fiaz- tatót Illocskán pedig készen lett a 150 férőhelyes hizlalda, átalakítottak egy 150 férőhelyes süldőszállásit és egy 24 férőhelyes marhaistálláti A tsz- nek 665 hold szántója volt és 215 hízót adtak szerződésre szarvasjószág száma pedig 96 volt. Alapok ezek, de még mennyire;

Erre mondják az illocskaiak, hogy nem álltak ők rosszul és az idén elérték volna azt. amit a magyarbólyiak.

A két fiú a kukorica rakás mellett úgy beszélgetett, hogy „ml” és „ők”. Az emberek többsége azonban nem így. hanem azt mondják, hogy „nem jártunk rosszul, de mi sem álltunk gyengén”.:

Igen, nagyiból ez a helyzet. Az

új, egyesített magyarbólyi szövetkezet tagjainak — lakjanak Magyarbólyban, Lapáncsán, vagy Illocskán — egyforma

erővel és ambícióval kell most már a „mi” szócskának tartalmat adniok, amely lényegében mindnyájuk közös felemelkedését szolgálja.

Gazdagít István

Befejeződött a hercegszántói kuttúrcsoport baranyai látogatása

A múlt hét minden napján más-més délszláv, lakta faluba látogatott el a hercegszántói délszláv kultúrcsoport, amelynek fellépésével egyidejűleg falugyűléseket rendezték, Ognyenovics Milán elvtárs, a Magyarországi Délszlávok Országos Szövetségének főtitkára, megyénk országgyűlési képviselője pedig képviselői fogadóórát tartott. Mind a gyűléseken, mind a csoport műsorán igen sokan, valamennyi községben több százan vettek részt.

Látogatása utolsó napján, vasárnap a 25 tagú csoport Átán adott műsort. Mintegy háromszázan jelentek meg a kis község művelődési otthonában, hogy meghallgassák Ognyenovics Milán elvtárs beszédét, majd gyönyörködjenek a műsorban. A hercegszántói kultúrcsoport az utóbbi egy év alatt tovább fejlesztette művészetét. Nagy tapsot arattak népi táncaik, a „Balázs” és a „Hozomány” című jelenetek és dalok. A műsor után a zenekar tánc zenével szórakoztatta a fiatalságot a késő éjszakai órákig, s ezzel az egyhetes látogatás befejeződött.

Sportlifr

Városi I. osztályú eredményeit:

MA VAUT—PVSK 3:0. Yasns II. Bányász—Cementipari 2:1 BTC—

Helyiipari 3:1. A TEFU-Kesztyűgyár elmaradt, mert a Kesztyűgyár visszaléptette csapatát a bajnokságtól, a Spartacus—Erőmű

mérkőzést késíbb látsszák le,

f