Dunántúli Napló, 1960. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-16 / 245. szám

198«. OKTÓBER 1«.

NAPLÓ

Mit tehet a lakáshelyzet megjavításáért a pécsi széntröszt ?

Építsenek a bányászok! — Vegyék meg a szolgálati lakásokat!

Új módszerek nyomában

Vetőmagkombinát Bolyban

A pécsi tröszt jelenleg 2720 szolgálati lakást tart nyilván, amelyben körülbelül tízezer ember lakik. Ehhez jönnek még a legényszállások, amelyben 1100 férfi lelt otthonra, s további 1484 lakás, melyben nyugdíjasok és olyan bányászok élnek, akik a lakást a tröszt segítségével, jelentős állami hitel révén megvásárolták. összesen tehát tizenötezer ember lakik a tröszt szolgálati lakásaiban és az állam segítségével épült bányász magánházakban — a város lakosságának 13 százaléka.

Valamennyi közművesített

Ebben az évben 70 szolgálati lakást kapnak a bányászok. A 70-ből már másfél hónapja felépült 32, s további 16-ot hamarosan átadnak. Azaz: csak adnának. A 32 lakásba ugyanis még nem költözhettek be a lakók, mert nincsenek meg a lépcsőházi korlátok és erkélyrácsok. Semmi másért, ezért a csekélységért állnak már másfél hónapja üresen e lakások, mert a kivitelező, a Komlói Építőipari Vállalat későn rendelte meg a rácsokat Budapestről. Vagy két hete már megírtuk a dolgot, de még semmi változás, pedig hamarosan elkészül a harmadik épület is. Ez újabb 16 lakást jelent.

Az ehhez hasonló bosszantó hibáktól eltekintve joggal büszkélkedhetünk a felszabadulás után épült új házainkkal. A Horthy-rendszerben egyetlen közművesített lakása sem volt a DGT-nek. Még a vízvezetéket is csak a tisztviselőkhöz, meg üzemvezetőkhöz vezették be. Amíg az üzemvezetők 4—5 szobát kaptak, addig a bányászok többsége egy szobában élt. Ez a magyarázata annak, hogy a tröszt 1581 régi eredetű szolgálati lakása közül 1200 egyszobás.

A 2720 szolgálati lakásból 1139 új. Valamennyi közművesített és a szobaszám tekintetében is jók az arányok: 240 egyszobás,. 760 kettő- és 139 háromszobás. Az egyszobás lakások fele, a két- és háromszobás pedig mind el van látva fürdőszobával.

Az ismertetett számok, no meg a rengeteg szebbnél szebb meszes! ház láttán azt hihetnék, hogy a pécsi széntrösztnek nincsenek komoly lakásgondjai. Sajnos, távolról sem ez a helyzet. A lakásprobléma

itt is meglehetősen súlyos, amit két számmal illusztrálunk: pillanatnyilag 890 az igénylők száma (40 százalékuk új házas) és a tröszt csak 250 lakást tud építeni a második ötéves tervben. Többet nem, noha még sohasem épült any- nyi lakás Magyarországon, mint most — a 15 éves lakás- építési program részeként — 1960 és 1965 között. (Mint tudjuk, 1965 végéig 80 ezer család költözik új otthonba.) A lakások zömét azonban más iparágak dolgozói között kell kiosztani, mert a pécsi tröszt aránylag jól áll, ugyanis 1957- ben 420 — ! — új szolgálati lakást kapott, s abban az időben csaknem 100 százalékosan ki tudta elégíteni az igényeket. Államunk akkor erején felül áldozott a bányász-lakásügynek. Most másokra is gondolni kell.

Kedvezményes házépítés

A számítások szerint 1965-ig 1350 lakást kellene építeni a trösztnek ahhoz, hogy a kérelmezők 90 százalékának szolgálati lakást adhassanak. A két szám — a 250 meg 1350 — összehasonlítása minden kendőzés nélkül feltárja a valóságot, megmutatja, hogy a pécsi tröszt lakásgondjai sem fognak megoldódni 15 évnél előbb. Ugyanakkor arra ösztökél minden felelősségteljesen gondolkozó bányászt, hogy más úton próbáljon javítani a jelenlegi állapotokon. Mert van mód és lehetőség rá!

Az egyik a sajátház-építés.

A pécsi tröszt és a tanács a Béke-aknai vasútvonaltól keletre eső területen 180 házhelyet foglalt le a bányászoknak. Egy telek átlagos nagysága 250 négyszögöl, egy négyszögöl ára 30—50 forint. Igen olcsó, ha arra gondolunk, hogy Pécsett 50—300 forintba kerül a telek négyszögölje!

_ Az állam már a telekvásárlást is kedvezményessé teszi. A telek árának csak a 20 százalékát kell azonnal kifizetni (ez az alsó határ!), a többi legfeljebb két év alatt tör- leszthető.

Valószínű, a bányászok többsége kezdetben egyszoba összkomfortos családi házat akar építeni, mert ez olcsóbb, s a másikat később is hozzáragaszthatja. Ennek ára 70—110 ezer forint. Tegyük fel, a 90 ezer forintos típust választja. Ebben az esetben 40—50 ezer forintos kölcsönt kaphat, a

többinek készpénzben, építőanyagban meg kell lennie. (A saját munkaerő is csökkenti az építési költségeket.) Ennyit — szorgos takarékoskodással — elő lehet állítani és a kölcsön visszafizetése sem jelent különösebb gondot, hiszen 25 éves határidőt is kaphat rá, s a havi részlet nem lehet több, mint a férj és feleség együttes keresetének tíz százaléka. (A havi részlet alsó határa 200 forint.)

Gondoljuk, a sok kedvezmény számos bányászt megba- rátkoztat az építés gondolatával. A jelek legalább is biztatóak: négy hét alatt 51-en jelentkeztek telekvásárlásra a tröszt, illetve aknák munkaügyi osztályán. Ha mind gazdára talál, a tröszt és a tanács mindent elkövet, hogy újabb és olcsó telekhez juttassa a bányászokat.

Olcsón vásárolhatunk lakást

Van a helyzet javításának egy másik módja is: a bányász megvásárolhatja a szolgálati

lakást, amelyben él. Ez paradoxonnak látszik, hiszen — mondhatnák többen — ezzel még nem lesz több lakás. Valóban, ezzel még nem, de ha a vásárlás tömegessé válik, az állam pénzösszeghez jut, amelyet újabb lakások építésére, illetve kölcsönökre tud fordítani.

13 új, fehérhegy! élmunkás- lakás és 818 Erzsébet- és Borbála telepi, vasasi stb. helyen lévő régi lakás megvásárlásáról lenne szó. A fehérhegyi új kétszoba összkomfortos lakás ára 32 500—45 000 forint. Ebből legalább 10 százalékot azonnal ki kell fizetni, a többit

A Pécsi Szénbányászati Tröszt pécsújhegyj üzeme érdekes pályázati felhívást bocsátott ki és abban kérte a pályázókat, újítókat, hogy találjanak megoldást az északi iszaptóban lévő nagyobb mennyiségű iszapszén gyors és olcsó kitermelésére. Értesülésünk szerint több javaslat érkezett már a trösztbe, s ezeklegfeljebb 25 év alatt. Ha a bányász többet fizet 10 százaléknál, akkor újabb előnyökhöz jut. Ismét egy példává! élve: tegyük fel, 45 ezer forintosat vesz, s ebből tízezret azonnal átad. Ebben az esetben 1375 forintot elengednek neki, úgy számítják, mintha 11 375 forintot fizetett volna. (Ha a teljes vételárat, mind a 45 ezer forintot ki tudja fizetni, 10 125 forintot engednek el, tehát 34 875 forintért kapja meg a 45 ezer forintos lakást.)

A törlesztési összeg jelentéktelen. Tíz százalék kifizetése és 25 év törlesztési idő esetén (nem mindenkinek adják meg a 25 évet!) 140—150 forintot tesz ki, nem többet, mint amenyi a kétszoba összkomfortos belvárosi új lakás lakbére lehet! És mindehhez nem kell több, mint 4 500 forint készpénz!

A régi lakások még olcsóbbak. Az egyszobásokért mindössze 8—14 ezer, a kétszobásokért 20—40 ezer forintot kérnek. A vásárlásnál ugyanazok a kedvezmények érvényesek, mint az előbb.

Mivel aránylag csekély készpénz birtokában öröklakáshoz lehet jutni, azt hibetnők, nincs is már eladó lakás. Tévedés! Több mint egy éve mór, hogy a vásárt meghirdették és csak 270 lakás kelt el. Több mint 1500 még hátra van. (Ebben a tröszt gyenge propagandája is ludas. Korábban magasabb volt a lakások eladási ára, s sok bányász még ma sem tudja, hogy olcsóbbak lettek. így bajosan lehet jobb eredményt várni!)

Van miből építeni és takarékoskodni, a múlté már az az idő, amikor az építkezés együtt járt a koplalással.

Reméljük, minél több bányász él a lehetőségekkel!

Magyar László

nek kiértékelése most van folyamatban. A jelek arra mutatnak, hogy még mindig nem sikerült megtalálni az északi iszaptó kiaknázásának olcsó és gyors módját.

A pályázat lehetővé teszi a bányászok és érdeklődők számára, hogy jó ötletüket kamatoztathassák. A pécsi tröszt továbbra is várja az életrevaló ötleteket.

Külföldi és belföldi szakemberek, vendégek, farmerek, és kutatók igen gyakran keresik fel a Bólyi Állami Gazdaságot, s onnan mindig a legjobb benyomásokkal távoznak. A tizenkétezer holdas nagyüzem megyénk legjobb, s most már külföldön is ismert és emlegetett gazdasága, mindig elöljái a termelésben, az új nagyüzemi módszerek bevezetésében. Számtalan környező termelő- szövetkezet merített már hasznos tapasztalatot, vett át egy- egy hasznos termelési eljárást, módszert. A gazdaság kiváló adottságait a lehető legjobban kihasználja, Bolyban tanulni, tapasztalni lehet.

„Gyártelep“ a mezőn

A gazdálkodás alapvető és ésszerű megváltoztatása, a szakosítás során nem véletlenül esett a választás elsőként épp a bólyi gazdaságra. Boly most is készen várta az újat, nem volt szüksége hosszabb előkészületre. A szakosítás során kicsit átrendezik a gazdaság képét. Az állatállományt hasznosítási áganként egy-egy az arra legalkalmasabb üzemegységbe összpxjntosítják. Itt aztán figyelembe veszik a szállítási lehetőségeket, a takarmánytermő területek közelségét, vagy azt például, hogy az egymás terr melését elősegítő állatfajok — mint például a fölözött tej kapcsán a tehenészet és a hússertés tenyésztés — közel legyenek egymáshoz. Ilyen meggondolások alapján kerül Himes- házára a gazdaság összes növendékmarhája, és ilyen ész- szerűségi szempontoktól vezérelve építik majd fel a bólyi hibridgyár szomszédságában a kb 3—4000 férőhelyes modern sertéshizlaldát.

A bólyi hibridgyárat és környékét egyre inkább úgy emlegetik a gazdaságban, hogy a „gyártelep“, s erre a jelzőre rövid időn belül rá i6 szolgál. Egy esztendeje még csak maga a gyár állt itt a hozzá tartozó hatalmas górékkal, silókkal és melléképületekkel. A nyár folyamán megváltozott a telep kép». Uj épületek emelkedtek a környező mezőben. A bejárattól balra, még a tavasszal megépült a hatalmas modem gabona kombájnszérü, amelyben egyszerre 60 vagon gabonát szárítanak, tisztítanak és fémzárolnak. A nyár folyamán

250 vagon búza és 30 vagon árpa vetőmagot fémzárolt itt a gazdaság. A kombájnszérü azonban több rendeltetésű, télen, ha kifogy a gabona. 60 vagon szemes kukoricát lehet benne eltárolni tavaszig.

Maga a gyár is bővült. Ebben az évben egy új aprómag tisztító részleget kapcsoltak hozzá, melyben lucerna és vöröshere magot tiszítanak mág neses berendezéssel aranka- j mentesítenek és fémzárolnak.

! Az aprómagtisztító kapacitása szezononként 20 vagon aprómag. Az építkezést befejezték, s ezekben a napiokban teljes kapacitással indult be az új aprómag üzem.

A hibridkukorica-gyárban tavaly 400 vagon kukorica vetőmagot dolgoztak fel, de az üzem vezetősége ebben az év-j ben 600 vagon hibridkukorica fogadására készül. Ennek a mennyiségnek egy részét magában a bólyi gazdaságban tér méltók meg mintegy 1100 holdem. A bólyi vetőmag kombinát: kiépítése és fejlesztése is mutatja, hogy a gazdaság egyik fő profilja a nemesitett minőségi vetőmagtermelés. A bő- termő magyar és külföldi — olasz, szovjet — búza vetőmag, aprómag és a bótermő hibrid kukorica vetőmag előállítását nagy területen végzik a gazdaságban.

A hím-steril kukorica

Ez évben a gazdaság Angliának termelt igen szép eredménnyel hibrid vetőmag kukoricát. A rövidtenyészidejű King Cross fajta előállításához kétféle anya kukorioót küldtek az angolok és ebből az egyik anya himsteril volt. ami azt jelenti, hogy az anyatövek címerei bár kifejlődnek, de meddők, p>ort nem termelnek s ha elő is fordul, csak elenyésző 1—2 százalékos mennyiségben. Ennek óriási előnye az, hogy az anya sorokat nem kell a virágzás kezdetén lecírne- rezni. A himsteril kukorica ki- nemesítésével már Magyarországon, a Martonvásári Kutató Intézetben is foglalkoznak s ■ jövőre kísérletképpen a bólyi gazdaságban is vetnek néhány holdon hímsteril kukoricát;

— Rné —

(Folytatjuk.)----------—— ...i ■ ■■

He

goldást keresnek az iszapszén olcsó kitermelésére

cÁkik wiíq, nem natték ki az LikaLaftadat

Olyan emberekről lesz szó, akikkel naponta találkozunk, akik mellett legtöbbször szó nélkül elmegyünk, mert nem jelentenek többet számunkra egyszerű járókelőknél. Olyanokról, akik látszólag éppoly céltalanul járkálnak, vagy fontoskodva sietnek, mint jómagunk, akik csak arra Jók, hogy általuk utca legyen az utca, forgalmasabb a lorga lom. De mlbelyt egyenként la szemügyre veszed

őket, egyszeriben kiválnak a tömegből, fölé kerül nek az Ismeretlenségnek, az érdektelenségnek. S Ilyenkor felfedezzük őket, rájuk csodálkozunk, ho gy — na lám, hogy Is kerülhették cl Idáig a figyelmünket. Pedig nem Is derülnek ki „nagy dolgok" róluk. Mindössze annyi, hogy valamivel erősebbek,

többek az átlagembernél.

V ezdjiik. Jakab Ernővel, a Sopiana Gép11 gyár gyalus-marós segédjével, aki 34 éves kora ellenére alig hat éve kezdte a szakma elsajátítását, meglett emberként. Kicsit már ószülő halántékkal kezdte meg a „ta- nonc"-éveket legalább is 6 így szerette volna, de betanított munkásként indult, s ez valahogy több Is, kevesebb is tanoncoekodásnál. Több azért, mert magasabb fizetés jár, kevesebb, mert a tanoncnak nincs más gondja, a tanulásnál. Jakab Ernőnek más gondjai is voltak. A hat elemit, ami eleinte nem gátolta az előmenetelben, mert volt már némi élő- iskolája, amit még gyerekkorában szerzett Szőrényben, a falujában, ahol minden közelébe kerülő gépet „kitapasztalt". Meg is tanulta a traktorvezetés, szerelés minden fortélyát és ez eleinte elég is volt a Sopianában. De később is, amikor a fúrógépről áttért a komplikáltabb hengerfúrásra még mindig átsegítette a nehézségeken nagy-nagy gyakorlata, munka szeretete.

Ment is addig minden, amíg mintadarabokról „másolta“ a munkát, s csak akkor kezdődtek számára a gondok, amikor szakrajzokat nyomtak a kezébe. Nehezen igazodott ki rajtuk. A mértani szerkesztés, a lépték utáni mérték, jelölések megzavarták. Eleinte úgy segített magán, hogy a szaktársakhoz fordult eligazodásra, de egyre inkább érezte és tudta, hogy Ily módon nem folytathatja sokáig. Elvégezte hát magánúton a nyolc általánost, azt hitte, ez elegendő lesz a boldoguláshoz. Nem volt elég. Neki legalább is nem, mert szenvedélyesen szereti a gépet, a szakmát, na és nem akart semmiben sem elmaradni a kollégák mögött. Nehezen szánta rá magát, de beiratkozott a gépipari technikum esti tagozatára, pedig előtte csak néhány héttel fejezte be a nyolc osztáU/t- Sokáig töprengett, mit, hogyan kellene megszorítani, hogy a munka is, a tanulás Is menten. Végül is éppen azt húzta ki a programjából, amit talán a legjobban szeretett, « vasárnapi sétákat, a mozit, a színházat, a rokonlátogatásokat.

— Csak másfél hőnapja kezdtem el a technikumot, ds már én is awfc közé álltam, akik

azt vallják: Magasabb iskola nélkül előbb utóbb elcsúszik az ember. Nem mondom, hiányzik a mozi, a színház, fáj még a lemondás, de ezen úgy segítek, hogy inkább meg sem nézem a pinkáitokat. Azonban egyre inkább érzem a kárpótlást a tanulásban, ami máris hálálgatja az áldozatot. Már magam is készítek szakrajzokat, és a harmadik síkidom ábrázolásánál tartok. S én, aki eddig csak következtettem a rajzokból, most már magam előtt látom az eddig bonyolultnak tűnő kész munkadarabot.

Es, ha mindezekhez hozzátesszük, hogy Jakab Ernő néhány társával újabban egy újítást nyújtott be az üzemnek, mi ts csak azt mondjuk, volt értelme az áldozatvállalásnak.

artmann Jánossal, a Pécsi Sörgyár művezetőjével szintén a munkahelyén beszélgettünk. Ó is tanul, pedig közelebb van a negyven évhez, mint a harminchoz. Már többször tapasztattuk, hogy-a sörgyártó mesterség csupa jókedélyű embereket farag, de ha ez így van, akkor Hartmann János ebben is „művezető'. Egyáltalán nem látni rajta, hogy a felelősségteljes beosztás, rengeteg társadalmi elfoglaltság, na és „ráadásul" a tanulás cseppet is megviselte vola ezt a mindenben határozott, erős embert. Pedig, ahogy elmondja

viharos élettörténetét, abból az derül ki, hogy neki sem ajándékba adták a művezetői tisztséget. ö is csak a hat elemiig jutott el annak idején, amikor a szüleit még a harminchetes bányászsztrájkból kifolyólag „menesztették“ a bányából. Sok hasonló sorsú bányásszal együtt, 6k is Belgiumban találtak menedéket és ó ott folytatta tovább az abbahagyott iskolát. De hiába birkózott meg a flamand nyelvvel, hiába végezte el a „tíz osztályt", amikor hazajött, nem ismerték el neki az idegenben szerzett bizonyítványt. Nem is futotta belőle többre, az alkalmi segédmunkási, kifutói állásoknál egészen addig, amíg egy napon újsághirdetésre be nem kopogott a Pécsi Sörgyár főmérnökéhez. Németül tudó fiatalokat kerestek sörfőző tanulónak és ö megfelelt e legfontosabb előfeltételnek. Az azután más kérdés, hogy az akkor még tizenkilenc éves Hartmann János számára annál kevésbé felelt meg az inaskodás.

— Ez évekig abból állt, hogy velük végeztettek el minden mocskos munkát, a hordó- mosástól a takarításig, napi tizenhét—tizennyolcórás „műszakokban".. De az inasiskola sem volt különb.

Nem restellí elmondani, hogy bizony nagyon keveset kovyitott a mesterséghez, amikor megkapta a segédlevelet. És amikor a felszabadulás után 1947-ben mévezetőnek nevezték kit. az is csak vergődés, kapkodás volt a számára, mert ha közben szerzett is gyakorlatot, nemigen tudta még, mit, mién kell csinálnia. De ekkor már melléálüak, átsegítették a kezdeti nehézségeken. 1952-ben művezetői iskolára küldték, s ez volt az első ilyen iskola Magyarországon. Később a sör „hazájába", Csehszlovákiába küldték háromhónapos tanulmányútra, s így vált lassanként szakemberré. Aztán újabb nehézségek következtek. Az addig idényjellegű sörgyártást állandósítani kellett, vagyis a négy—hatezer hektóliteres sörgyártásról igen gyors ütemben tértek rá a mai 285 ezer hektós évi termelésre. Ez pedig sürgetően követelte a művezetés magasabb szintű elsajátítását. Ennek érdekében először Budapesten, majd Pécsett is élelmiszeripari technikumot létesített az állam, amelynek erjedésipari szakán végre a honi sörgyártás elméleti, gyakorlati tudnivalóit is bevezették. Annyi más tanfolyam után erre iratkozott be Hartmann János is, és ahogy ő mondja: — Majd két hónapja gyűri az ipart.

— Most egyszerre kell pótolnom mindent, amit eddig elmulasztottam.

Valóban nehéz dolog 36 éves fejjel nekivágni olyan tantárgynak, amit ez előtt sohasem tanult, vagy ha igen, akkor is régen elfelejtett. S amikor megkérdeztük, látja-e már valamilyen hasznát a technikumnak, szinte megismétli a szavakat, amit Jakab Ernőtől hallottunk.

— Nem is tudnám hirtelen megmondni, mi mindent jelent számomra az iskola. Például a malátagyártást eddig csak gyakorlatból ismertem, most már a „lelke mélyére'' lá'ok. Ismerem az enzim-csoportok komplikált működési elvét, a cukor alkohollá válásának bonyolult folyamatát, és azóta valahogy másként is nyúlok mindenhez. És sikeresebben is, mint eddig.

f'zt azonban a jövő mondja meg, és Herl•

“ mann János vasszorgalma, amely eddig is hozzájárult ahhoz, hogy egyre kevesebb a panasz a pécsi sörök minőségére. Hát ezért is hasznos, ezért is szükséges a tanulás.

•m S—PU -a