Dunántúli Napló, 1960. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-04 / 29. szám

N A PLÓ 1980. FEBRUAR L Védetté nyilvánüonálc a kékestetői erdőt, a keszthelyi Festetics-parket, Rákóczi törökmogyeró-tálét Ülést tartott az Országos Természetvédelmi Tanács Megjelent a Társadalmi Szemle új száma Az Országos Természetvédel­mi Tanács megtartotta évi ülését. A tanácsülés határoza­tában védetté nyilvánította a Mátrában a kékestetői állami gyógyintézet környékén lévő er­dőt és az ott fakadó forráso­kat. Keszthelyen a Balaton parti, ősi Festetics-parkot, to­vábbá a volt Festetics-kastély parkját, valamint a Keszthely és a Zala folyó közötti or­szágutat szegélyező, öreg vad­gesztenye-sort. Védetté nyil­vánították a Nógrád megyei Csesztve község határában Madách Imre emlékfáját, egy évszázados krimi hársat: Ugyancsak Nógrád megyében, Romhány község határában a II, Rákóczi Ferencről elneve­zett, öreg törökmogyoró-fát; Veszprém megyében, a lesen- cetomaji kastély parkjában három óriás mammut-fenyőt, Györ-Sopron megyében pedig a dénesfai kastélyparkot teljes egészében. A természettudományos ku­tató munka számára fontos területek közül Heves megyé­ben a kerecsendi erdőt, Hajdu- Bihar megyében az ujszent- margitai erdőfoltot nyilvání­tották védetté. Ugyancsak tu­dományos jelentőségénél fogva helyezték a tanács védelme alá a debreceni nagyerdő ezüst­hársas, gyertyános, tölgyes er­dőrészletét, valamint Pest me­gyében a ócsai égererdő egy részét Az új év első számának ve­zércikke visszapillantást nyújt az elmúlt év eseményeire megmutatja, hogy az 1059-es esztendő fordulatot hozott a nemzetközi kapcsolatok fejlő­désében a szocialista tábor és a béke javára. Kónya Albert és Erdei Fe­renc tanulmánya ismerteti azokat az elveket, amelyek az MSZMP VII. kongresszusa szel lemében egy távlati tudomá­nyos kutatási terv kidolgozá­sának alapját képezik. „A mezőgazdaság gépesítése és a gépállomások szerepe a szocialista átszervezés idősza­kában” című írás a szövetke­zeti termelés gépesítésének né­hány fontos elvi kérdését vi­lágítja meg. A falu szocialista átszerve­zésének, a szövetkezetek poli­tikai és gazdasági megszilár­dításának egyik legfőbb félté­it npAírar, Színdarab, Könyvek a szentlászlóiak ez évi terve Ctkcakkos, szokatlan vonalvezetésű épület, a tetején televízió« antenna. Ez a szent- 1 ászlói iskola és egyúttal „kul- túrkombinát“. A termekből halk zümmögés hallatszik, míg a folyosón sorakozó vitri­nekben az iskolások kézimun­káit, bogárgyűjteményeit néze­getem, az emeleti folyosón egy­ezem kislány ácsorog az ablak­nál és jobb szórakozás híján egyik lábával rugdossa a má­sikat. — Hát te csak így kívülről fülelsz? — Kiküldött a tanító úr, mert nevettem.:? Van itt fegyelem, legalábbis az órák alatt. Néhány perc múlva olyan zsivaly veri fel a folyosó csendjét, mint valami csatában. De ez ad alkalmat arra is, hogy Auth Andrással ez igazgatóval néhány szót váltsunk arról, hogy milyen kulturális tervei vannak ennek a szigetvár—-kaposvári út mellett hosszan elnyúló köz­ségnek. Érződik-« ezeken a terveken, hogy újjászületett a falu, amit a bejáratnál a köz­ségnév mellett ez a tábla je­lez: „Termelőszövetkezeti köz- fióg’4? — Most éppen egy kicsit lanyhult a kulturális munka — mondja Auth elvtárs. Nézzük csak, mit is jelent ez a „lanyhulás“. A színjátszó cső port éppen Ságodi: Hinór című darabjának az előadására ké­szül. Február közepetáján sze­retnék bemutatni, ami azt je­lenti. hogy a szöveg tanulása elkezdődött, s a próbákkal is igyekezni kell. Azután itt van az énekkar, amely jelenleg 45 tagú, de egyre növekvőben van. A mohácsiakkal és mágo- csiskkal állapodtak meg, hogy közös műsort állítanak össze és a továbbiakban ezzel a kö­zös műsorral látogatják a ba­ranyai falvakat. Az énekkar egyébként benevezett a felsza­badulási kulturális seregszem­lére is. Ezt nevezik Itt Szentiászlón ».lanyhulásnak“. Ezután pedig minden valószínűség szerint csak a kulturális munka fellendülése következhet. Milyen terveik vannak? Auth elvtárs szerint a jelen­legi művelődési otthon nem fe'e' meg rendeltetésének. K' esi is, elavult is. Annakidején tehénistállóból építették át. Ezért már a televíziós készülé­ket sem oda állították, be. ím* nem az iskolába, ahol a műso­rokat fűtött helyiségben, kul­túrált körülmények között él­vezhetik a látogatók. Az isko­lában tartják rendszerint a kü­lönböző előadásokat is. Az Is­kola azonban nemcsak a he­lyiséget adja. Jelentős részt vállaltak a falu kulturális Alétéből a pedagógusok is. A; Onekkar férfiszólamának veze­tője Bene Andor, a női szóla­mot pedig Freivogel Gáspámó vezeti. Mindketten az iskola pedagógusai: Újabb segítséget jelent, hogy az énekkart nemrég a föiművesszövetkezet vette ót, s ezzel részben szervezési, rész­ben anyagi gondoktól mentesí­tette az eddigi társadalmi ve­zetést. Ezzel sikerült megolda­ni az énekkar tagjainak egy­öntetű megjelenését is, a föld­művesszövetkezet ugyanis a kar férfitagjait inggel és nyak­kendővel, a nőtagokat pedig ruhával, egyforma szoknyával és nylonblúzzal látja el. Mostt hogy a falu ismét termelőszövetkezeti község lett, (Egy esztendeig, 1956-ban ugya nis már az volt, a termelőszö­vetkezetet az ellenforradalom rombolta szét.), tágasabb pers­pektíva áll a művelődési mun­ka előtt is. Most, az első hetek­ben ugyan még nem érződik, hogy mennyi idő és energia szabadul fel a közös munkával, hogy mennyivel nagyobbak lesznek az anyagi lehetőségek is, de annyi tény, hogy a tsz közgyűlésén legutóbb már szin­te az egesz falu jelen volt, s ebből bátran következtethe- ünk arra, hogy Ilyen egysége­sen fog megmozdulni a falu minden közérdekű feladat meg oldására. Az is sokat jeleni, hogy a termelőszövetkezet el­nöke, Gárdony Lajos elvtérs sokat és rendszeresen olvasó ember hfrében áll, szereti a kultúrát és bizonyosak lehe­tünk abban, hogy a vezetőség föbbi tagja is szívesen támo­gatja a kulturális munkát. Ha jól meggondoljuk, szükség is van erre. A művészeti csoport egyik tagjával, Turger Etelká­val a tanácson találkoztunk. 3zőke, kékszemű, fiatal. — Szépen szaporodik a cso­portunk — mondja — az utób­bi időben tízen is jelentkeztek. Ezt Auth elvtárs szerényen elhallgatta, mikor a „lanyhu­lásról“ beszélt. Pedig neki is van ebben érdeme. Rövid tudakozódás után meg tudom még, hogy most indult ogy egészségügyi tanfolyam, amelyen a balesetvédelem, el­sősegélynyújtás alapfogalmait anulják meg a falu lakói, s azt a termelőszövetkezet külön .s figyelmébe ajánlotta a tag­ságnak, mivel eztán gyakran dolgoznak majd gépekkel, ne- iogy tájékozatlanság, tapaszta­latlanság miatt valakit balci't Vjen, ha pedig mégis megtör- értne, kéznél legyen a gyom segítség. A falusi könyvtárat s kibővítik az idén, van rá pénz, s a tanács a hangoshfr- dó felszerelését tervezi, ami nagyon hasznos lesz, mert Ir­datlanul hosszú a falu. Ennyit sikerűit Irmern­>nnan megtudni Szentlászló kulturális terveiből. De ez nem minden. A termelőszövetkezeti községgé fejlődésből adódó nagy lehetőségeket még nem 'smerik eléggé, mihelyt meg- smerik, terveik is tovább gaz­dagodnak. »t. r. tele, hogy a termelőszövetke­zetekben erős, aktív pártszer­vezetek működjenek. Ezek fel­adatait tárgyalja és munkáját segiti Hídvégi Ferenc és Var­ga Sándor cikke. A Társadalmi Szemle új száma teljes terjedelemben közli az SZKP Központi Bi­zottságának 1960. január 9-i határozatát a pértpropaganda feladatairól. A nemzetközi szemlék rova­tában a baráti Bulgária szövet­kezeti rendszerének győzelmé­ről és új sikereiről Csizmadia Ernő cikkét találjuk. Ebben a rovatban olvashatunk a Kana­dai Kommumsta Párt nemrég megtartott VII. kongresszusá­ról is. A könyvismertetések között Salgó László ír „A Kínai Kom­munista Párt rövid történeté”- ről. Csapó László pedig Adam Smith; „A nemzetek gazdasá­ga 1.” kötetének újabb ma­gyarnyelvű kiadásáról. Korszerű muuknssyállók épü aek Az ideiglenes jellegű építő­ipari munkásszállók megszün­tetésére, a korszerűsítésre és áj szálláshelyek építésére több éves tervet dolgozott ki az Építésügyi Minisztérium, esze­rint 1963—1961-ig a korszerűt­len szállások túlnyomó részét megszüntetik és így sok régi üzlethelyiséget, lakást ismét eredeti rendeltetésének meg­felelően lehet ezután mojd használni. — Ezt a felada­tot saját erőből, a jól felsze­relt, állandó munkásszállások­kal rendelkező vállalatok anyagi hozzájárulásával old­ják mog. Az idén már kétezer építőipari dolgozó el­helyezésére készítenek korszc rw munkásaiiéHás^kBt Buda­pesten és több vidéki városban. A kulturális és ismerettrr- lesztő munka továbbfejleszté­sére a dolgozók szórakozást te­hetőségének bővítésére az idén mintegy tizenhatmillió forintot fordítanak. USltlEIC BUSZON — Csak beljebb, csak beljebb tes­sék... Igaz is, beljebb még ijresek a? ülő­helyek. Ez ugyan háttal van a menet- .ránynak. De nem vagyok szédülős. Vi szont milyen jó meg pihentetni az ácsor- gásban' elíáradt lá­bakat. Haj, bizony rég volt, mikor ezek a lábak még tizen­két másodpercet fu­tottak száz méteren. És ez a derék I Mi­lyen jólesóen simul a bőrülésbe, s eny­hül benne a szúrós. Hó lesz-e vagy je­ges eső? Azt érzik ezek a rossz cson­tok. A hátsó ülésen három diáklány. Be szálgetnek, kuncog­nak. A középső időn ként egyenesen rám néz. Mit űéz? Talán az orromon van valami? Elő a zsebkendőt, letör­löm. Semmi. Már megint néz. És kun­— A SZAKSZERVEZETEK Baranya megyei tanácsa ég a városi tanács művelődésügyi osztálya február 4-én csütör­tökön este 6 órai kezdettel művelődési otthon vezetői tapasztalatcsere értekezletet rendez a Pécs—Vasas U-l Petőfi Művelődési Otthonban. — MAGYAR Népművészei címmel tartott előadást Vil­lányban Platthy György. — A TIT FIATALOK Művé­szeti Klubja, a budapesti Len­gyel olvasóterem által bemuta­tásra kerillő lengyel kísérleti filmek vetítésével kapcsolatban február 8-dn. hétfőn este 7 óra­kor vitaestet rendez a Bartók Béla Klubban. Ez alkalommal bemutatják az örséQváltás, Egy­szer volt Vlszonzott erzetem, Taschizmus, valamint a Szép az élet című filmeket. A vitaestre a belépés díjtalan, dg a korlá­tolt hely miatt február s-ig lehet legyet igényelni a TIT titkársá­gán. Fock Jenő e'vtárs 'átogatósa Mosonmagyaróvárott Focik Jenő elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára, Győr-Sopron me­gye országgyűlési képviselője szerdán ellátogatott Moson­magyaróvárra. Megtekintették a mezőgazdasági gépgyárat és a kötöttárugyárat, s hosszan elbeszélgettek az üzem veze­tőivel és dolgozóival. Délután Fock Jenő elvtárs a város üzemeinek, gyárainak dolgo­zói előtt nagygyűlésen számolt be az MSZMP VII, kongresz- ezusának munkájáról, az Idő­szerű gazdasági és politikai kérdésekről. — És mikor lőtte az első nyulat? — 1956 október tizenötödi­kén; — ízlett? — Naná! Vadast csinált a feleségem, metélt tésztával. Fenséges volt. Egyébként ak­kor is megettem volna, ha nem szeretem, mert nagy nap volt számomra 1956. október tizen­ötödike! — Hja, az első nyúl! — Nemcsak az első nyúl! Ettem én azelőtt is, még gye­rekkoromban. Igaz, nagyrit­kán és az is lopott volt... A négy ember elmerülten hallgatja a mesélőt. Bárány- bőrbekecseg, kueamás férfi, Kincses Antal a neve. Épp­olyan, mint űk, a hiricsi Dráva Völgye Tsz bármelyik tagja. Csak öregebb náluk. Elhagyta a? ötvenötöt, akkor is ólt már, amikor ők még nem. — Lopott bizony! — foly­tatja Kincses Antal, — Mert abban az időben, 1920 után papi birtok volt itt az egész határ Átlói bérelte Etser Já­nos, Hirlcs, Vejti, Kisszentmár- ton, Kelemenliget, Majláth- puszta — az egész környék ura Az 6 vadászatukra jár­tam hajtónak. Összegyűltök a nagy uraságok, durrogott a pu’ka. bukfenceztek a nyulak. A vadászat után nagy lakomát csaptak. Mi, a száznál is több ■sokszor A Uuc&mctó itadásfz nyian voltunk — messziről néztük, mint harapnak a fél­méteres kolbászokból. De azért mi sem estünk a fejünk lá­gyára. Egy-egy nyulat mindig eldugtuník a hó alá, s ha vége esiny falu Hirt», mindent tud­nak itt az emberek egymásról. S ha mégsem tudnának, ak­kor is ott az áruló jel: Varga Ernő lángvörös arca. Nem re ágál tovább, hanem csendesen megjegyzi: Azért halat Is fogtpnk vadkacsát, öt vadlibát, vagy harminc fácánt, négy rókát és három őzet ejtettem el. Ég mindig van zsákmány? — Dehogyis van! Néha egész legközelebb „ .... --------- nap csatangol az ember és _ Azért! Xehát eusmerte! le tt a vadászatnak, elmentünk semmi - No és Anti bácsi avatása! érte. Ilyenkor üres tarisznyával ál- teavék az újságba — Nagyot nevetnek. Körbejár mphSÄ tanácsttó. ~ az öngyújtó, dugig rakják a nem X»®?*„/„iát nem kö- Mondja csak el, Kincses bácsi! duruzsoló kályhát. Kincses “ Antal Hirica effvkori néhánv- vetem a horgászok peMáját... Antal, nincs egykon nenany g hami!|íágan kacsint. A hallgatók egyike — harminc holdas kisparasztja mélyeit szív a cigarettájából: <— Hát ezért volt számomra olyan nagy nap 1956 október tizenötödike. Harminc évig ál­modtam arról, hogy vadász le­szek, három évtizedes vágyam tette elém az asszony vadas formájában. Még négy ember mondhatna el hasonló történetet. A Dráva Völgye Tsz-ben ugyani* még négy ember — mind növény­termesztő — vadászik Kincses Antalon kívül. Mind olyan sonsúak voltaik, mint ő. Hanem ez csak számomra érdekes. Kincses bécsi hallga­tósága — mind hiriffi lévén — jól tudja ezt, ök másra ki­váncsiak: — Éj mennyit lőtt azóta? — Nyulat? ötvenet-hatva- nat. Körülbelül ugyanennyi év körüli férfi — elvörösödik. A többiek allS tudják vissza­tartani a nevetésüket, — Na! Na! — biztatják Kin­cses Antalt. — ...mondjuk Varga Ernő tanácstitkárét — folytatja a vadász. — írja csak be! Elin­dult Dani Dezső tanácselnö­künkkel és Pirfca László KISZ- titkárunkkal horgászni a Drá­vára. Nem fogtak semmit sem. visszafelé halat vettek a vejti halászmestertől, hogy ne csúfo- lódjon az asszony. Te úristen! — sopánkodik a sovényarcú férfi, akiről nem nehéz kitalálni, hogy maga a tanácstitkár. — Beleteszik a Naplóba! Tiltakozom! Nem úgy volt! Kirobban a kacagás. Senki sem hisz Varga Ernőnek, Ki­Az idős tez-tag elmosolyodik. Előveszi dóznljút és cigarettát sodor: — Hát az igaz. Amikor az őzbakot, az eleé nagy vadat lőttem, nagyoii elpáholtak! Az úgy volt, hogy odajön hozzám Keresztes Karcsi, a vadász- mester, elkéri a puskámat és leteszi az őzbakra. Azt mond­ja, vegyem fel. Lehajolok érte — ekíkor már lesben álltak — és zsuppsz! Rámrontottak. Úgy elterítettek az őzbakon, hogy moccanni sem bírtam. Elővet­ték a botot —, mert már ez U volt nékik — és elkezdték: Egyet a vadásztársaság nevé­ben!.., Egyet a... Vagy ti­zenöt nevet találtak ki s ez tizenöt suhintást jelentett. Tyű, de cuJar percek voltak! No, de hát minden vadász át­ázik ezen egyszer.;, — fővárosi varieté-:mi sor vasárnap délelőtt a Pa* nonia nagytermében. Feliéi nek: Seregi István zenevij tuóz, Octavio Pacco énekmi vész, Láng Judit akrobat kvs táncok, Vég Klári éneb Bemutatkozik a pécsi közöl ségnek Böröndi Márta tálé dalénekesnó. — AZ EUROPA HIRÜ P mán hegedűművész: Stefi Ruha, aikt Enescu-dfjjal tül tettek ki, február másod1 felében pécsi vendégszerel lésre érkezik. Február 13-# csütörtökön este fél 8 ód kor önálló hegedűestet Pécs város Művelődési zában. Az est műsorán: dini, Bach, Enescu, Rím? Korzakov és Saint művei szerepelnek. — A NOMOZGALOM SO SV» JUBILEUMA keretében a W gyei és a várost Kótanáes digeként kedden reggel a bv° pest Vili. kerületi Nő tändelt népes küldöttség érkezett Pif re. Délelőtt a pécsi járás r asszonyaival találkoztak, este F dig a Pécs várost ttűtanácF területi titkáraival folytattak J pasztolatcsere-beszélgetést. Sít dán délelőtt a Kesztyűgyár gozó nőivel találkoztak, megJ kintették « különböző niunV folyamatokat, délután pem Komlóra látogattak el. Csüiöf* kön Bogidra mennek, ahol • ottani Nőianács vendégei le* nek. j — KÉTNAPOS tanácsüV tart Harkányban február J1 én és 11-én a Baranya ^ gyei tanács. Megtárgyalja VII. pártkongresszus utál milyen feladatok hárulnak tanácsokra. Szó lesz a tanác nak, mint tömegszervezetni a feladatairól és tevékenI ségéról; a megye egészsél ügyi helyzetéről, valamint mezőgazdaság fejlesztésénf eddigi eredményeiről és f1 vábbi feladatairól. — MESTERVIZSGÁT tef nek február 8-án Pécsett kőműves iparosok az Épíjj Ipari Technikumban. A iw terviasgára összesen huszd egy kisiparos jelentkezett, í1 varészük Zala megyéből ~ tanácsülést tart p* város I. kerületi Tanácsa ff, ruár é-én, csütörtökön déléo í órakor a Gyárvárosi Iskola 1 jikat előadótermében. Még" gyalja az ma. évi vArotpolítl’ temet ét megállaoltja salát » rosfejletztisl tervét is. — A PÉGSI BÁDOGOS 1 Szerelő KTSZ » Stejnm* kapitány tér 2 szám alj is mindennemű vfzvezet« szerelési és javítási munt1 vállal. Telefon: 15-26. — ÖSSZESEN tíz falut * lamosit ebben az évben ■ Baranya megyei Villanyst relő Vállalat. Az első negyl] évben először Gyöngyösit* léken kezdik meg a feVvtm list munkálatokat. — VEZETŐSÉGI ÜLÉST T* i ........T T*.j fgbruir §»é*j pént*kan tfrftJjl Ván 9 órakor q Vöröskereszt Váy. Szervetet». A vcsetőségi ül»1' Hetetsy Károly városi titkár ,7 számol 02 elmúlt évben véOfy munkáról, majd dr. Hat Jó1' a Vörös' vezetését a Vöröskereszt városi elnök*/. elé terjeszti es iw* cognak. Ezek a mai fiatalok. Semmi tisz­telet az idősebbek iránt. Hallatlan! Er- j ről megeresztett egy glosszát a lapban, < hogy ez a mai ifjú­ság milyen neve.et- , len. Pedagógusok! Szülők! A ti köte­lességük ,.. No, várjunk csak! Az a kis szöszi már megint rám néz. Ha jól meggondolom, nincs is semmi gúny abban a mélykék szemecskékben. Kis vidámság igen. De amellett némi fé­lénkség, kis zavar. Talán tisztáiét is... Persze, persze.. Nem szabad lebe­csülni a mai fiatalo­kat. Mások ők, mint a ml nemzedékünk. Tájékozottabbak, műveltebbek. Rend­szeresen olvasnak újságot is. És abban látják s nevemet, Elég gyakran. Nem vagyok még öreg, bírom a munkát. Tegnapelőtt ia Ír­tam egy jó kis kro­kit. Jó volt, ez biz los, magam is kui cogtam kicsit rajU pedig nem szoká som. A kis szösi olvasta, most mese li a barátnőinél azon kuncognak, í büszkék, hogy moi egy buszon utazna a neves újságíróvá Velem ... Ebből cikk icS „A mai műveli olvasó ifjúság .. így indul és a cin az lesz: „Ne becsii jük le fiatal jail kát!“ így. Ez jó. — Van leszól kérem? Tyű, persze, hog van. Leszállók. Fe tápászkodqm, mei fordulok. Mögötte tányérsapkás diá az álián apró pora nések, ritkás sző szálak. És a szeli szinte kiesik az ür gébiSÍ, A kis szpSf nézi. Mégiscsak hó lei Érzem a derek mon. fW«»-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom