Dunántúli Napló, 1960. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-26 / 21. szám

VUiilU rnuijCiimwm, uuitiuvuiuijjiw DUNÁNTÚLI , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA Gödressentmárton, Kölked és Kisdér tss-kőxségek XVII. ÉVFOLYAM, 2L SZÁM ARA: 50 FILLÉR 1960. JANUAR 26. KEDD Három járás, bárom falójából érkezett egy­szerre a bír: GSdreszentmárton, Kölked és Kisdér parasztjai is egy akarattal a szövet­kezeti utat választották, községük termelő­szövetkezeti község lett. A bárom község valamennyi gazdaja alá­írta a belépési nyilatkozatot, mindannyian a fejlettebb nagyüzemi gazdálkodást választot­ták. Csodák, csillagok, csúcsok. A sokat használt szavak bár­mily csillogóak is voltak egy­kor — elvesztik ragyogásukat, megkopik a lényük és más lesz az értelmük. És azutan egy­szer csak ismét új életre kel­nek, a köntösük ugyanaz ma­rad, de a tartalmuk más es, ami tegnap még érthetetlennek tűnt, ma már kézzel fogható valóság. Csodákról teszitek a régiek, de ki hisz mar ezekben a „csodákban“? Napjainkban a szocialista sajtó hasábjain is megjelent ez a szó, ^ nincs már körülötte semmi babonás, misztikus burok. A mi csodáin­kat mi támasztjuk, szemfény­vesztés nélkül, ebünkkel, szí­vünkkel, ezekre a csodákra kell gondol­nunk, ezekről kell beszélnünk, ha el akarunk igazodni a világ­politika dzsungeleben és akkor mindjárt minden olyan egysze­rű lesz, világos és áttekinthető. Az újságok naponkint szál- lítják a szenzációkat és ezek a szenzációk sokban különböz­nek a régmúlt idők szenzációi­tól. Természetesen a tudomány diadala - diadal volt ezelőtt harminc, ötven. száz értendő­vel is. Az első repülőgép leve­gőbe emelkedése joggal vetet­te ki az akkori világ tát és felsorolhatna!* még lö~ nehány Üyen eseményt azok az esemenyek mégis mi rtóségileg különböznek a mai nagy világésefnényektok ffi«; «pgart «"»»": A múltban V?. -. féken tartsa saj at népét és le- más országokat. Gyö­gázzon a hely­Tl^íko* f történelem szín- zet amiko- elsg szo­padára lépett Szovjetunió, eialista ^^' i és2 nagyszerű amely az emberi ^ alkotásait a leigázá­először nem a népek l^^ nyTteknerreP| jKgg* meg­győzőek azok az érv ’ . _ tóeket a Szovjetunió napjajtóc ban tár a világ közvéleménye e1Az ember alig ^ a gondolathoz, hogy mestersé­ges bolygók keringenek az űr­ben. máris elzúgtak feje fol«t a Holdba tartó és a Holdat megkerülő Lunyikok és néhány m 4 ,'nabb lélekzetelállító hí­«ÄuÄ: « »»2*25 ónásraketát, ameiy etéve féVzer kilométert megté^. óránként 26 000 seb^siggel, P°n^0. ,v. kiérte tott röopályán h*\adJ,a hír a küelölt eélteraletet^E különösen akkor m£n smert ha összevetjük e^1etunió másik hírrel: a Szojj legfelső Tanácsa elhataro hSy további 1 200 000 fővel csökkenti a szovjet fegyver erők létszámát, azaz a hadse­sísSSL. SÄ ÄtfÄÄÄ a világ parlamentiéihez, vála szóljanak tettekkel a «­dig egyoldalú srovjet ta«** re. csökkentsek ok is hadereje létszámát elő ezzel is a nemzetközi hely *et további javulását­A világ haladó közvélemé­nye. a dolgozó milliók min két hírt nagy örömmel, je sédé*sei, bizakodással W«»" tik. M*t jelentenek ezek a n • rek? Elsősorban is bizonyt- Ják a Szovjetunió hatalmát ■Kjét és bizonyítják a nemet állam rendíthetetlen békeaka­ratát, A nyugati szakértők most már csak arról vitaznak, miért és hány esztendővel ma­radt le az amerikai rakéta- technika és űrkutatás a szov­jet tudomány mögött. Sok ki­fogást találnak, sok érvet hoz­nak fel a kapitalista lapok, csak a legegyszerűbb érvet, a legkézzelfoghatóbbat tik. Lemaradásuk legfőbb oka a szocialista rendszer fölényé a kapitalizmussal szemben! Es ez a fölény az emberig ele- tében nem egyszerű hatalmi fölényként jelentkezik. _ Ez a fölény lehetove teszi a háború kiküszöbölését az em­beriség életéből, hiszen ma már a kevésbé józan nyugati politikusok is kezdik belátni, togy egy új világháború egyet jelentene a kapitalizmus t^ jes megsemmisulesével. Nap­ról-napra világosabb ez es a szovjet tudomány ragyogó eredményei még inkább vilá­gosabbá teszik. Keserűen alla- nítiák ma már meg, a kapita­lista világlapok, hogy a Csen­des óceán megszűnt mnenktó beltenger lenni « elobl>-utobb nem lesz más hatra, magúkévá kell tenni a békés egymás mel­lett élés politikáját a tárgya­lások eszméjét és a leszerelés­ben követniök kell a szovjet ^Az^általán«* á világbékéhez vezető utón ter­mészetesen még sok az ska- rialy A háborús «gresszorok még nem adták fel reményei­ket még állandóan nak megzavarni a békés tar gyalások légkörét. cte « iük már nem a régi, ha meg LemTjelentéktelem Az fé­sült Államo* tovább növeli katonai szArnoe ^ oitalista országból fasiszta provokációk hírei érkezne* A rossz híreket azonban ma mar SS’S“* í vsjrrss ­összefüggés. ^ támasztot­mány az e megteremtette a te ^kkai megte^r mftgis. lehetőséget * lebb hozta a mérésének,^Erjesztette az narnÄin£ a tegnapi ját­ember hatalma megte­tíS*** * vUáe‘ hetóségeit állami­£ „ágnak “;’<*hőiu'ieá „tg nem közelebb ho^f16dö né- gyarmati sorsban siny lt £ek felszabaduléáénak ^ bői érkező hírek lun atflfftók arról, hogy a SF kényszerül­kozások kénytele­hogy nek tudomásul a az­napjainkban ébefojtása badságmozgalmak iféle nem oldhat me^ a gyarmat- problémát. P fondorlatok­tertók palások­kal igyekeznek a _not kihúzni, bői a legtöbb ,'ások mégis de ezek a tárgy intenek csak egy lepfet fp1,„badító előre és a nemzeti 1 d lrné. mozgalmak kitartó Vtuza (folytat* • * oldaton} Jelentések az északi bányaüzemekből Több és olcsóbb szenet termel Szászvár, Máza, Nagy Hiányok Igaz, hogy Mázt}, Szászvár és Nagymanyok mind terme lés, mind létszám tekinteteben a kisebb bányaüzemek sorába tartoznak, de általában időre teljesítik a tervet, jó a mun­kafegyelem, csökkenő irányzatot mutat az önköltség, nő a termelékenység és a szén mi­nőségére sem lehet 'különösebb panasz. Hogy kezdték az évet és mik a terveik? Erre vála­szol két *északi“ főmérnök és egy üzemvetető. • ' • \ Papp István főmérnök. Szászvár: A cél: 101 százalék —* Újév óta szombaton ér­tük el a havi tervteljesítésben először a száz százalékot. Igaz, lassan emelkedtünk, de most nagyon örülünk s máris előt­tünk az újabb cél: január vé­géig elérni a 101 százalékot. — Célunk egészen reális, mert a versenyszellem jó, s se­gítenek a 101 százalék elérésé­ben a szocialista munkabrigá­dok, amelyeknek vasárnap dél­előtt tartottuk az első szakmai továbbképző előadást. Elképze­lésünk, hogy a szocialista munkabrigádokat szakmai tapasztalataink átadásával is se gítjiik, s havanként egy teljes vasárnap délelőttöt rászánunk a brigádtagokkal való külön foglalkozásra.' „Tantárgyaink”, a számtani, mértani alapisme­reték, valamint a műszaki fej­lesztési problémák, feladatok, amelyeket ugyancsak megis­mertetünk velük. Az üzemve­zetőség tagjai patronálják a brigádokat. Halmájryi János főmérnök, Nagymanyok: Az előírtnál jobb szenet termelünk — 100,8 százalék a havi át­lagunk, minőségünk 100,5 szá­zalék. Ezt úgy kéü érteni, hogy az élőírt fűtőértéiknél magasabbat adunk, 5117 ka­lória helyett 5122 kalóriát. Tehát pillanatnyilag Öt kaló­riával jobb a szeműi*, mint az előirányzat. — Talán érdekes, hogy ér­tük ezt el. Meg az év elejen röpgyűlést tartottunk, amelyen megbeszéltük a tennivalókat és díjakat tűztünk ki a jómi­nőségű szenet termelő csapa­toknak. Eszerint először áp­rilis negyedikén, azt követően pedig még több alkalommal — háromezer — kettőezer és ezerötszáz forintos díjakat osz­tunk ki a legjobb csapatoknak. A jutalom kitűzésének máris látjuk az eredményét A csa­patok tagjai még a szenes munkahelyeiken kiválogatják a palát, s így a csillékbe már csak tiszta szén kerül. — A minőség javítása mel­lett másik nagy feladatul* az összteljesítmény növelése a tavaly elért fejenkénti 575 ki­lóról 592 kilóra. Az össztelje­sítmény emelése érdekében műszaki intézkedési tervet készítünk e héten, amelyben npegjelöljük a legfontosabb műszaki feladatokat. Ezek: a korszerű biztosítás kiszélesí­tése, a fejtési szállítás gépe­sítése és az improduktív mű­szakszámok csökkentése. , Gyorsok István üzemvezető, Máza: Éves vállalásunk 104 százalék lesz — Száznégy százalékra akar­juk teljesíteni az idei tervet, s ennek elérése érdekében mozgósítjuk most az üzem va­lamennyi dolgozóját. Még e héten taggyűlésen és termelési értekezleten beszéljük meg a részfeladatokat. — Tavaly . 104,1 százalékra teljesítettük az éves tervet. Idén 12 százalékkal kell nö­velnünk a termelést: Azt hi­szem, szép eredmény lesz. ha a felemelt tervet is 104 száza­lékra teljesitjük — éves válla­Í 'ásunk szerint \Ma este 6 órakor aaiuyar-uiránmpok ünnepélyes megnyitója A Magyar—Szovjet Baráti Társaság Baranya megyei el­nöksége, a Hazafias Bépfront Baranya megyei és Pécs váro­si elnöksége, a Baranya 'me­gyei és Pécs városi tanács művelődési osztálya ma este 6 órakor a Pécs Város Műve­lődési Házának nagytermében ünnepélyes keretek között nyit ja meg a magyar—ukrán na­pokat Ünnepi beszédet mond dr. Czéh Károly, a Hazafias Népfront városi elnökségének tagja. A műsorban fellépnek ukrán vendégeink, a Mecses együttes és a Pécsi Nemzeti Színház művészei. Nemzetközi borverseny és borvásár lesz ősszel Budapesten A Nemzetközi Szőlészeti, ét Borászati Hivatal vezetősége megtárgyalta az idei közgyűlés megrendezésével kapcsolatos kérdéseket A határozat sze­rint Budapestem rendezik meg a szervezet negyedik teljes Ülését 1960 szeptember 6—7—*■ 8-án. Egyúttal megállapodtak abban, hogy az ülés előkészí­téseképp, a szőlő-, és borter­melés egyes időszerű kérdéseit mely országok szakemberei dolgozzák fel a többi országtól kapott adatok felhasználásával Magyarország két fontos té­ma: a borászatban használatos kezelési anyagok, továbbá a virágbiológiai alapon végzett szőlőszelekció, ismertetésére kapott megbízást. A fontos eseménnyel egyidőben ugyan­csak Budapestéi rendezik meg az idei nemzetköz»1 borversenyt is, amit nemzetközi borvas ar­ra! kötnek egybe. Kádár János elvtár>s fogadta N. A. Mihajlovot Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára hétfőn fogadta N. A. Mihajlovot, a Szovjetunió k‘jl-| turáiis miniszteiét, altit a lá­togatásra elkísért Ty. F. Sti- kov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. A szívélyes, baráti beszél­getésen jelen volt Kállai Gvu- la, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Miniszter- tanács első elnökhelyettese I Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttag­ja, » Központi Bizottság tit­kára es Benke Valéria műve­lődésügyi miniszter. 1 **»*K^» Líszenk© akadémikus előadása • a Magyar Tudományos Akadémián Hétfőn délután a Magyar Tudományos Akadémia zsú­folásig megtelt dísztermében T. D. Liszenko szovjet aka­démikus válaszolt a magyar biológus és gyakorlati szak­emberek kérdéseire. Részletesen ismertette a ge­netikai kutatásban elért leg­újabb szovjet sikerekeit. Mint a haladó biológia igen fontos elvi alapját jelölte meg Li­szenko akadémikus Lepesinsz- l kaja elméletét, amely szerint • • - >. T ' • • \ " V "f A kilencedik osztály Kevesen tudják, hogy ebben a tanévben már kilencedik osztályok is működnek. Mi a feladatuk ezeknek az osztályoknak, mi tette szüksé­gessé a létrehozásukat, ezekre a kérdésekre adott választ Buday Lajosné, a Szabadság úti általános iskola igazgató­nője. — Evek óta megoldatlan kérdés volt a tizennégy—tizen­hatéves fiatalok foglalkoztatá­sa és erkölcsi nevelése. Azok a fiatalod, akik az ált. iskola elvégzése után nem folytatják tanulmányaikat középiskolá­ban ipari jellegű továbbképző iskolába járnak, ahol főként a gyakorlati élet tényezőivel ismerkednek meg. — Jelenleg hányán vesznek részt ilyen ipari jellegű okta­tásban? — Pécsett két ilyen ipari jellegű iskola működik. A mi iskolánkban 50 tanulót készí­tünk fel az életre, akik az ál­talános iskola padjaiból már kinőttek, de 36 órával keve­sebbet dolgoznak. Vannak a tanulók között olyanok is, akik valamilyen oknál fogva nem végezték el az általánsa iskola. Vili. osztályát, hanem az V., VI., vagy a VII. osztályból ki­maradtak. Nekik különösen fontos még a további rendsze­res tanulás. Hetenkénnt két alkalommal, szerdán és pén­teken 3—3 óra foglalkozást tartunk a számukra. Tanulnak magyar nyelvtant és irodal­mat, számtant, műszaki gya­korlatokat, ezen belül foglal­koznak kémiával, egészségtan­nál és különböző gyakorlatok­kal Tankönyveik nincsenek, jegyzet alapján készülnek, de az a célunk, hogy olyan házi feladatot ne adjunk, amely otthon még különösebb erőfe­szítést igényelne. Fontos, hogy ezek a tanulók könnyen, jó kedvvel végezzék ezeket a fel­adatokat és ne érezzék, hogy teher számukra. — Mit mutatnák az eddigi tapasztalatok? — Helyes volt létrehozni a IX. osztályt, amely valóban nagy segítséget jelent azoknak a fiataloknak a képzésében, akik eddig főként az utcán ne­velkedtek. Azt tapasztaljuk, hogV' ezek a tizennégy—fizen- hat éves fiatalok szívesen jár­nak, hozzánk, az anyagot első­játítják az órákon és aktívan kiveszik részüket a gyakorlati munkából. Vannak egészen jó- képességű lányok, fiúk, akikért kár lenne, ha elkallódnának. Ebben a tanévben a IX. osz­tály működik, de jövőre lét­rehozzák a X. osztályt is. Az új tanévben már automatiku­san átkerülnek a továbbképző iskolákba azok a fiatalok, akik tanulmányaikat nem folytat­ják. — A nevelők hogyan látják a továbbképző iskola jelentő­ségét? — Olyan nevelőket osztot­tunk be a továbbképző isko­lába. akik egyébként is szív­ügyüknek tekintik a politech­nikai oktatást és a jelentőségét is átérzik a továbbképző isko­láknak. Nevelőink örömmel végzik munkájukat . — Hogyan minősítik * ta­nulók munkáját? — A továbbképző iskolások ugyanúgy érdemjegyet kapnak mint ez általános iskolában, félévkor és év végén bizonyít­ványt adunk. (Hamar) nem sejtes szerkezetű anyag­ból is létrejöhetnék sejtek. A megállapítás helyességé* gyakorlati példákkal igazolta A továbbiakban vázolta a ta­vaszi gabonafélék őszies ítél­nék problémáját, a több mint két évtizede folytatott kísér­letek tapasztalatait. Foglakozott Lászenko aka­démikus a mikroorgan i zmu - soknak a növények táplálkozá­sában betöltött szerepével és ennek kapcsán ismertette az egyes növények és a talaj mikroorganizmusainak külön­böző csoportja között fennálló törvényszerű és nem törvény- szerű kapcsolatokat. Megálla­pította többek között: a me­zőgazdasági tudományok egyik legfontosabb jövő feladata, hogy megfelelően befolyásolja a talaj mikrobiológiai életét.. Ebben van rendkívül nagy je­lentősége a küW»'*Ki»R táp- anyag-vísszapótló -módszerek­nek, a műtrágyakeverékek és a kompc«zt-trágyák konszern alkalmazásának. Tudományos ülések az egyetemen Január 20. és 30-án Pécsett a Il-es számú Belklinika tanter­mében tudományos ülést tar­tanak. Ez az ülésszak, amely­nek előadói is, hallgatói is csaknem az egész országból tevődnek össze, a bakteriális immunitással foglalkozik. Az ülés vita vezetője dr. Ráüss Károly, a Pécsi Egyetemi Mik­robiológiai Intézet igazgatója, aki maga is tart előadást: „A tífusz és dizentéria immu­nitás kérdései” címmel. Az ülésszakon összesen huszon­nyolc kutató orvos számol b# kutatási eredményeiről«

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom