Dunántúli Napló, 1959. december (16. évfolyam, 282-305. szám)

1959-12-13 / 293. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA XVI. ÉVFOLYAM, 293. SZÁM ARA: —.70 FILLÉR 1959. DECEMBER 13. VASÁRNAP Tizenöt éves a Dunáníúli Napló A Dunántúli Napló mun­katársai és a meghívott ven­dégek szombaton a Pécsi Szénbányászati Tröszt mű­velődési termében rendezett esten ünnepelték meg a lap elődjének az „Uj Dunántúl“ megjelenésének 15. évfordu­lóját. Monyoródon a Duna vize A Duna vize a tervezettnél valamivel lassabban közeledik Pécs felé. A csövek mo­sása ugyanis rendkívül koma ly munkát igényel. Szombaton délelőtt a víz még a monyorődi völgyet ér te el. Képünkön a monyoródi völgyben lévő keresztezést fe dik be a munkások. . , Új élet születik falun . Ezt az új életet figyeli a munkásosztály, mint gyer­mekét leső apa, aki féltve-örülve lesi a gyermek világra- jöttét. A falu cselekszik is az új jövő születésének érdeké­ben, de figyeli is: vajon milyen lesz a gyerek, életképes-e7 Gondolkodik a falu. Gondolkodik otthon, gondolkodik mindenütt, ahol csak összejönnek az emberek. Érzik, ' tud­ják: a jövőjükről kell dönteniök. Nehéz megválni a föld­től, a Rárótol, a Zsemle tehéntől? Nehéz bizony. Nehéz, pedig mindenki tudja, az, ami ebből a válásból születik, jobb lesz, szebb lesz. Beszélgettem parasztemberekkel, akiknek több hízó­juk, tenyészbikájuk, tenyészüszőjük volt szerződésre. Volt olyan is köztük, akinek az istállójában és sertésóljában több mint százezer forint érték volt állatokban, őszinték voltak. Elmondták: nehezen szánták rá magukat a lépésre, de belátták, a falu jövőjéről van szó. Egy ilyen emberről mondták nekem Nagybudmérban: „Jó gazda, okos gazda, ha közénk lépne, az egész falut segíthetné a felemelkedés­ben. Az egész falu állatállományából olyat csinálhatna, mint az övé!” Ezt mondja a falu. És 6 válaszképpen bizo­nyára ugyanúgy felel, mint Hajba Dezső, vagy más olyan gazdák, akik sokat tettek az egyéni gazdaságukban, de még többet tehetnek a közösben. Többet. Nemcsak ma­gukért, de az egész közösségért. Felemelő, szép feladat ez. Ezt az érzést: másért, a faluért is tenni valamit, most kez­dik csak ízlelgetni a parasztemberek. Ma már a parasztok többsége megérti: a mezőgazda­ság szocialista átszervezését nem azért csináljuk, mert az egyik vagy másik vezetőnek tetszik, hanem azért, hogy ezzel az egész nép életkörülményeit meg tudjuk javítani, hogy az egyre jobban jelentkező fogyasztási igényeket ki tudjuk elégíteni. Persze, ennek tudatában is nehéz a dön­tés. Nehéz, mert életének legnehezebb pillanatait éli, ami­kor döntenie kell az egyéni és a közös gazdálkodás között. Az egyéni paraszt jól érzi magát az egyéni gazdaságában, megfelelő a jövedelme is és mi mégis azt mondjuk neki: mondjon le erről és menjen a szövetkezetbe. A szövetke­zetei még nem ismeri eléggé, a saját gazdaságát évtize­deken keresztül megszokta. Bizony, nem könnyű a válasz­tás. Egy új belépővel beszélgettem a napokban, ö mondta el a következő dolgot. „Nézze, én xíjságolvasó ember vol­tam örök életemben. Tudja, nekem is nehéz veit a válasz­tás, de választanom kellett. Nem kényszeritett rá senki, semmi, csak az idő. Gondolkodtam így is, úgy is. Gondol­kodás közben még Kossuth mondása is eszembe jutóét, mely szerint a nemzet ipar nélkül félkarú óriás. Akkor nagybirtokosok voltak és nem volt ipar. Most van modern nagyipar, de nincs modern, nagyüzemi mezőgazdaság. Most ezért félkarú a nemzet. Meg aztán azon is gondol­kodtam: nagyüzemi mezőgazdaságra mindenképpen szülh- ség van. Csináljuk ezt úgy, hogy visszaadjuk a gró­foknak a földet, hogy létesítsenek azok nagygazdaságokat, vagy úgy, hogy mi társulunk? Nekem sem volt könnyű. Háromszor voltak nálam is a népnevelők, míg végül el­határoztam magam erre a lépésre... Nehéz az elhatározás, ezt mindenki megérti, de min­denki tudja azt is, hogy az említett parasztember szavai­val élve: modem szocialista nagyüzemi mezőgazdaság nél­kül a nemzet félkarú óriás. Tudják ezt a parasztemberek is, ha nem is ilyen precízen, de tudják mindannyian. Ezért van az, hogy a tavaszon tömegesen választották a parasz­tok a szövetkezés útját, ezért van az, hogy míg a tava­szon 149 termelőszövetkezeti községünk volt, addig most már 161 termelőszövetkezeti községünk van. Ezért van az is, hogy például szerdán, egy nap alatt 50 család válasz­totta az új utat, a szövetkezés útját a megyében. A parasztok érzik a felelősséget. Érzik, tudják, ahhoz, hogy még nagyobb legyen a boltokban a választék, hogy még több legyen a ruhából, a cipőből, az élelmiszerből, ahhoz nekik is előre kell lépniök. Gondolkodik és cselekszik a falu. Es ebből a gondol­kodásból, cselekvésből a szemünk láttára születik falun a jövő. Kitüntették a tsz-építkezéseken dolgozó KiSZ-brigádok legjobbjait Szombaton az Építők Szak- szervezetének székházában baráti beszélgetésre hívták meg a mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek építkezésein dolgozó KlSZ-brígádok veze­tőit. Trautmann Rezső építés­ügyi miniszter üdvözölte a fiatal brigádvezetőket, majd az Építőipar Kiváló Dolgozója jelvényt és 53 000 forint pénz­jutalmat adott át a mezőgaz­Oualálalos a lottón A lottó 50. játékhetére be­érkezett 3 529 539 szelvény, öttalálatos szelvény egy van, 13B3 577.50 forint nyere­ménnyel. Négy találatot 57 fogadó ért el, a nyeremény összege egyenként 23 221,25 forint, a háromtalálatos szel­vények száma 5867, ezekre egyenként 225 forintot fizet­nek. Két találatot 132 623 fo­gadó ért el, nyereményösz- szeg egyenként 10 forint; dasági építkezéseken dolgozó KISZ-brigádok legjobbjainak. Kolonics Lajos, a KISZ Köz­ponti Bizottságának tagja pe­dig a KISZ aranykoszorús jel­vényét nyújtotta át több bri­gádvezetőnek. A fiatalok jövőre több nagy építkezésen sznádékoznak véd­nökséget vállalni. Szalatnak is termelőszövetkezeti község Jönnek a hírek, amelyek arról tudósítanak: ebben és ebben a községben ennyien léptek a közös útra, itt már csak né­hány gazda van vissza és akkor az egész község a termelő­szövetkezetben lesz. Nemrég Sárokon mondták ki a gazdák: a falu határát ezentúl közösen, termelőszövetkezetbe tömö­rülve műveljük. Utánuk az ivándárdaiak határoztak hasonló­képpen. Pénteken a sásdi járásbeli Szalatnakról érkezett a hír: Szalatnak termelőszövetkezeti község. Szalatnakon két gaizda kivételével mindenki a termelőszövetkezet tagja. Kétmilliárd forint értéhü iíj létesítmény a termelőszövetkezeteknek A termelőszövetkezetekben áz idén olyan nagyarányú be­ruházásokat valósítottak meg, amelyhez hasonlóra nincs példa a magyár mezőgazdaság történetében. Három héttel az év vége előtt még nem ala­kulhatott ki teljes és részletes kép ennek a nagy munkának az eredményeiről, de a beru­házások egyes területéiről fhár tájékoztatták á Földművelés­ügyi Minisztériumban az MTI munkatársát: A termelőszövetkezetek idei várható teljes beruházási ösz- szege — az állami hitelekből és a szövetkezetek saját ere­jéből megvalósított létesítmé­nyek értéke — megközelíti a kétmilliárd forintot. Ennek mintegy háromnegyed részét fordították építkezésekre, s ez­zel elsősorban a" korszerű nagyüzemi állattenyésztés fel­tételeit teremtették meg. Húszmillió forintot fordítottunk községfejlesztésre Hatvan kilométer betonjárdát, öt kultúrházat, vízműveket építettünk, 12 falut villamosítottunk Az elmúlt háromnegyed év­ben több mint húszmillió fo­rintot költöttek a megyében községfejlesztésre. Kilenc hó­nap alatt a községfejlesztésá alapból több mint hetven kilométer betonjárda készült el a megyében, ami példával illusztrálva azt jelentené, hogy a Balaton egyik oldalát teljes hosszában betonsétánnyel el­láthatnánk. Ebből egyedül csak Sellyén épült négyezer négyzetméter járda, de Csá- nyoszrón, Vajszlón, Véménden és Harkányban is sok kilomé­ternyire tehető az eddig elké­szült járdák hossza. Az elmúlt kilenc hónapban Páprád, Ózdfalu, Somogyviszló és még másik kilenc községbe Újabb 45000 holdat kapcsoltak be a szerződéses termelés rendszerébe Az utóbbi két hetben meg- Jfőfsult a termelési szerződé- kötése. Cukorrépa terme- LSt'e a termelőszövetkezetek­ig több mint százezer holdra Ifjúinak az idén szerződést . — A legfrissebb jelenté- t * szerint eddig 97 935 hold- Tlegkötötték a termelési r^riiődést. Több megyéből, Baranyából, Somogyból l?iából, és Zalából már túl- '«sítésről adnak hírt. HSxénileg gazdálkodókkal. a cukorgyárak adatai szerint több mint 74 000 hold cukor­répa termelésére kötnek szer­ződést. Eddig a tervezett te­rület 64 százalékát kötötték le Zöldségféléket 72 800 hol­don termeltetnek. A szerző­déseket eddig 45 696 holdra kötötték meg. Különösen fi­gyelemre méltó az eredmény Veszprém megyében, ahol a tervezettnél csaknem 50 szá- terüJete» termelnek zöldségféléket A SZÖVOSZ illetékes mun­katársainak tájékoztatása sze­rint ebben az évben étkezési burgonya termelésére is szer­ződhetnek a termelőszövetke­zetek. Hasonló módon kiter­jesztették a szerződéses ter­melés lehetőségét az étkezési mákra és a mákgubóra is. Ezekkel az intézkedésekkel újabb 45 000 hold földet kap­csoltak a szerződéses termelés rendszerébe. vezették be a villanyt. Hogy ezt létrehozzák, szükség volt huszonhat kilométer nagyfe­szültségű, valamint tizenkilenc kilométer kisfeszültségű háló­zat kiépítéséire. Az idei vil­lanyhálózattal elértük, hogy a megyénk 324 községéből már csak 26 község villamosítása van hátra. Jövőre újabb 10 községet kapcsolunk be. Ebben az esztendőben idáig 5 új kultúrházat, köztük a leg­jelentősebbet, a mintegy fél­millió forint értékű bikali kultúrházat építették fel köz­ségfejlesztési alapból. Feltétle­nül említésre méltó, hogy a bikali kultúrház építésénél majd 300 ezer forint megtaka­rítást eredményezett a társa­dalmi munka. A sásdi új strandfürdő, va­lamint a bólyi strand korsze­rűsítése is a falu egészségügyi, illefcrae kulturális i©ánye*nefc egyik fokmérője. A keszüi, az ellendi és a gerényesi új tan­termek felépítése mellett be­fejezéshez közeledik a milliós értékű báni törpevízmű, de megkezdődött a villányi törpe- vízmű építése is, amire ez év­ben már közel másfélmillió fo­rintot költöttek. Elkészült többek között a mohácsiak büszkesége, a sza­badtéri színpad is, de százával lehetne sorolni az apróbb-wa- gyobb létesítmények értékét és jelentőségét. A köaségfejlesz- tést alapból vásárolt televíziós készülékéktől a hangos híradó­kig, a falusi könyvtárak sok- ezer új könyvétől, az új sport­létesítményekig, de a felsoro­lás helyett summázva csak annyit: újra előrelépett a falu, hogy maradék nélkül felszá­molja elmaradottságát. Az idén annyi korszerű ta- hénistálló épült a termelőszö­vetkezetekben, mint amennyi kilenc év alatt. Összesen 47 000 tehén részére már készen áll­nak az épületek, további, több mint 8000 részére pedig még az ég végéig elkészülnek. Az idén elsőízben építettek favázas szerkezetű istállót. Be­bizonyosodott, hogy minden­ben megfelelnék a korszerű állattenyésztési technológiai követelményeknek. Hétezer növendékmarha, nyolcezer ko­ca, negyvenötezer juh részére már tető alá hozták az épüle­teket, csaknem hétszáz favá­zas növendékistálló, sertés- fiaztató és juhhodály pedig most épül. Jelentős beruházási prog­ram segítette a baromfite­nyésztés fejlesztését is. Több mint kétszáz ól épült fel, 132 000 törzsbaromfi és 128 000 csibe elhelyezésére. Magyarország is tagja lösz a világfirbizottságnak New York (MTI). A Szov­jetunió és az Egyesült Államok három heti tanácskozás után közös határozati javaslatot dol­gozott ki a világűr békés fel­használásával összefüggő és ho66zú idő óta megoldásra vá­ró kérdésben. Megállapodtak abban, hogy a közgyűlés 24 tagállam képviselőiből bizott­ságot alakítson a kozmikus tér­ség békés felhasználására. A közösen javasolt 24 tagú bizottság 12 nyugati, 7 szocia­lista és 5 semleges ország kép­viselőiből alakul meg. A bizott­ságban a javaslat szerint Ma­gyarország képviselői is részi vennének. Nemzetközi Méhésznap Szombaton az ekső Nemzet­közi Méhésznap alkalmából a SZÖVOSZ székházában ünnepi ülést tartott az Országos Mé­hészeti Tanács. Az ülésen dr, örÖ6d Pál Zoltán tartott elő­adást a hazai méhészeti tudo­mányos kutatás fejlődésérak,

Next

/
Oldalképek
Tartalom