Dunántúli Napló, 1959. november (16. évfolyam, 257-280. szám)

1959-11-13-01 / 267. szám

«■

November is,

NAPLÓ

3

s&rjjct

az idő

Meg kell gyorsítani

építését

az istállók

Mén negyvenhárom termelő- jjjjetkezeti istálló épül Bara- JjMn, Épül és még nem j^ihatjuik azt, hogy etké- U i' ezekre az istállókt^öen szükség lenne, kü- .,„06en most, amikor minden an arra számíthatunk, átlépjük a tél küszöbét. Mállók közül tizenhatot

5 Baranya menyei Építőipari Vállalat

jJ: Augusztus, szeptember fctií011 a vállalat részlege- Uj^f^ta a püspöklaki, a tu™13', a somogyviszlói, a az olaszi, a villányi, ^ Túszéntmártoni, az újpet- t* J® az ózdfalusi, október 31- gjv™® készre jelentette a Vjj a:iai, a gilvánfai, a rádfal- a szulimáni, az erzsébeti, ** a torosi is*

ife! ®tóllök elkészültek *%s több helyütt hallani, a vízvezeték, az ön- (,jJn Yar®ak helyek, ahol va- tit^V lSy van és ennek két A külső víz-csatorna Húgyvezeték terveit a ter- »V, piaiatok kapacitás hiá- . lóval később szállí- ijCj mint az építészeti do- diókat. Ezért van egy- fcw. **• hogy ezeket a külső munkákat az építés- fejnp^tt nem tudják elvéig ^Wtenött. A megyei tali a ®^zőgazdasági osztálya H jQ“®hiházási iroda kezdet- ahhoz ragaszkodott, ítési munkákkal el kell végezni a kivp, Sepé&zeti munkákat is.

ehben a vitában a kivi- taC®* nem tudtak meg- %f.t|j> a kivitelező vállalatok h az ÉM-hez fordultak.

K

és az FM olyan közös Podást kötött, mely építkezések teljes ^Wjfsének határideje 1959. |iiH 3,ber 31, illetve 1960. már- J" Ez a gyakorlatban azt P hogy azokat az anya- > amelyeket az ipar eb- hévben teljes egészében ;tiw^a legyártani (külső C***» hőtárolók, Góliát ^ék-csövek, önitatók, stb.) azt 1960. már- - ’8 kell beépíteni. E íPodásofcnak megfele- építészeti és belső gé- v^Üót ^Hhák elkészültek, az '*“■ ■ < /észlegesen átveszi a , A végleges átvétel

kWvSesein C6aik a munkák \ ^ojezése után történik

L Í2gu

Wein kivitelező vállalatok Wék - p°dást tévesen értel- iV a 65 fordulhatott elő, J’íiia külső gépészeti mun- P^Jpszerűen kihagyták a gyűjtő és a szikkasztó OiWét. Ilyen eset fordult j^áhfán és Marázán is, i kla-ruházó nagyon helye- vette át részlett-,??. Mállót, amíg el nem I llek ezeket.

**Mn negyei Talarozá

L,állilíl

arha* és egy növen- Wült ^tállót épít. Ebből otí í; már a bári, a szeder- a lánycsóki. Készre

I W^k a liptódi és a nagyÄlvi ^állókat is. A kisja- l íül. istállót minden valófTW5 szerint még novem- L%i . fejezik. November Äija*°nban nem látszott

(3t ^ ltnak anyaghiány

Äryk 8erdei. a bakonyai, a

ij a horjádá istállók

“élwy6- A megyei tanács Wlln, ^'figyelt erre és a Ä s**Wrc álló anyagot

(j. >i$ „ vállalatnak, hogy ez- gyorsítsa az istállók át- » *k ütemét.

\ Komlói Építőipari Y.

^badlásos tehénistállót

j] ^ r~ férőhelyes szabad- L. kifli„ hénistállót, épít. Eb- V a felsőmindszenti és fe>. Aj '*hillót jelentette kész- Ijk. atvétel időpontját ki- ^^'’han az átvételt- iWj’heghiúsuitnak kellett

'* avert • vállalat eok

apró munka mellett a külső gépészeti munkákból még a trágyalé-gyűjtőt és a szikkasztót sem építette meg. A vállalat azóta ismét készre Jelentette a munkát. A vásáros- dombói és a csikóstöttösx istállók körülbelül 70 százalékban készültek el eddig. A munka elég vontatottan haladt, a napokban azonban igen helyesen a felszabadult munkaerő egy részét e két istálló befejezéséhez csoportosították át. A bikali istálló még ebben az évben teljesen kész lehetne, ha a MEGYEVILL-lel meg tudnának egyezni a villomas légvezeték szerelési munkait illetően és, ha a Pécsi Víz- és Csatornaművek egy 25 méteres kút fúrását elvállalná.

A mágocsi 1O0 férőhelyes istálló építési munkáit ebben az évben minden valószínűség szerint befejezik, azonban a belső technológiai berendezés elkészítése már nem látszik biztosítottnak. A technológiai berendezés 1959. évi kivitelezésére az FM külön felhívást adott ki a megyei tanácsok mezőgazdasági osztályainak, illetve beruházási irodáinak, melyben felhívta e szervek figyelmét, hogy ezek a berendezések kísérleti célokat szolgálnak és feltétlenül cl kell készíteni ezeket. Az egészben viszont az a probléma, hogy a Komlói Építőipari Vállalat a munkálatok kivitelezésére nem hajlandó szerződést kötni. A kivitelezésre a Tolna megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatot jelölték ki, azonban ez közvetlen szerződést a vállalkozóval nem köthet, mert ezen a munkahelyen már egy generál vállalkozó dolgozik, amelynek a gépjavító csak alvállalkozója lehet;

A kisipari termelőszövetkezetek

is építenek termelőszövetkezeti istállókat. A legnagyobb problémák talán itt mutatkoznak. Előreláthatólag kész lesz a görcsönydobokai magtár- padlásos istálló és a sumonyi, marócsai, zalátai szabadtartá- sos istálló, azonban a gerénye- si, a siklósi, a mattyi és a be- remendi magtárpadlásos tettállók építése vontatottan halad. Ennek oka az, hogy a

nyáron az anyaghiány akadályozta a munkát, most pedig amikor az anyaghiány megszűnt az erőltetett ütemet nem bírják a KTSZ-ek munkaerővel. Itt is lehetne azonban segíteni, ha másként nem is, de egyes kisipari szövetkezetek besegíthetnének, különösen olyan kisipari szövetkezetekre gondolunk, amelyek előbb befejezik az istálló építését, vagy nem is vállaltak ilyen építkezést.

19 favázas növendékmarhaépül a megyében. A favázas istállókra a szerződéseket megkötötték ugyan, 14 anyagát már le is szállították azonban mindössze hármat kezdtek el és csak a szederkényit készítették el. Hasonló a helyzet a juhhodályoknál is. Tizenkét favázas juhhodály épül a megyében. Annak ellenére, hogy november 4-ig tíznek az anyagát leszállították, mindössze háromnak az építését kezdték el és itt ellentétben az előbbivel még egyet sem jelentettek készre.

Eredetileg 20 favázas sertés- fiaztató volt a megyei keret. Ez azonban tizenöttel megnőtt, mert az erdőgazdaságok dolgozói terven felül 15 favázas sertésfiaztató anyagának leszállítását vállalta. A szerződést mind a 35-re megkötötték, 23 anyagát november első napjaiig le is szállították. November 4-ig összesen 16 sertésfiaztató építésén dolgoztak és eddig az időpontig kettőt készre is jelentettek;

Sörget az idő,

hamarosan nyakunkon a tél. Ezekre az épületekre nagy szükség van és az építkezés meggyorsítása döntő jelentőségű a közös állatállomány megerősödése szempontjából. Arra van most szükség, hogy minden kicsit is nélkülözhető felszabadult erőt ezeknek az istállóknak a befejezéséhez összpontosítsunk, hogy minél előbb, de legkésőbb december 31-ig minden elkezdett istálló fel is épüljön.

Űj énekkar, zenekar alakul Jól működik a népfőiskola

<0

Nagy Béla elvtáresal, a villányi általános iskola igazgatójával beszélgettünk a község kulturális életéről.

— Eléggé jó a kulturális élet községünkben — foglalja össze tapasztalatait s aztán szóbakerülaiek a „részletkérdések“.

Elsősorban talán a népfőiskolát említhetjük, mert a jól működő népfőiskola a község egyik kulturális „büszkesége". Szervezője Virányi Endre pedagógus. Egy 27 előadásból álló tematikát tesznek elém, átolvasom s az a tapasztalatom, hogy sokrétű, sok érdekes előadás szerepel benne: irodalmi, politikád, művészeti egyaránt. Az első két előadást már meg is tartották s a két előadás csaknem 300 hallgatót vonzott. Az előadásokkal, illetve az előadásokkal kapcsolatos egy problémát viszont meg kellene valahogy oldani. A villányi népfőiskola számos előadója esetenként Pécsről utazik ki az előadás megtartására. Igen ám, de előadás után már nincs vonat Pécsane, kénytelen az éjszakát Villányban tölteni. Akárhogy is nézzük, ez fáradságos, s volt már rá eset, az elmúlt évben is, hogy egyik, vagy másik előadás megtartására nem, vagy csak hosszú utánjárás után, kaptak előadót. De nemcsak Villányban probléma az utazás. Felmerül egy javaslat: nem lehetne-e megoldani, hogy a különböző pécsi vállalatok ütemterv szerint egy-egy vidéki előadásra

kivigyék és vissza is hozzák az előadókat. Egy hónapban, ha egyszer ilyen segítséget nyújtanának az üzemek és vállalatok, ezt a kérdést megoldhatnánk.

A község kulturális életének irányításában és mozgatásában mindenütt megtalálhatók a pedagógusok. Mintegy 10— 15 pedagógus munkálkodik társadalmi munkában a kulturális területen. Ennek eredményeként már alakulóban van két új művészeti csoport, az énekkar és a zenekar. Mindkét csoport tagjai között parasztokat, gépállomási dolgozókat is szép számmal lehet megtalálni. .

Jól működik a művelődési otthon könyvtára. A község lakosságának fele magyar, fele német s nagyon helyesen a könyvtárban német nyelvű könyveket is szép számmal találni. A könyvtárnak csaknem 500 olvasója van, s ebből több mint másíélszáz dolgozó paraszt. Van azonban egy kérésünk: fel kellene frissíteni a könyvállományt.

Már készek a kultúrtervek és folyik is a munka a téli esték mind változatosabbá, gazdagabbá tétele érdekében. A nők részére például sütőfőző tanfolyamot is indítanak. Nem maradnak ki a szórakozásból a gyerekek sem. Mesedélutánokat szerveznek számukra, s ezt a programot vetítéssel teszik még színesebbé.

Van azonban kérésünk is. Elsősorban a mozinak szeretnénk egy rendes helyiséget biztosítani. Azaz, a helyiség is meglenne, hiszen a község rendelkezik megfelelő épülettel, 8 ha a Moziüzemi Vállalat anyagilag segítené őket, nagyszerű mozit lehetne létesíteni az új épületben egy kis bővítési munkával. Mert a mostani már nem megfelelő. Nemcsak a helyiség korszerűtlen, hanem a vetítőgép sem működik éppen kifogástalanul. Megérdemelné ez a község, hogy szép filmszínháza legyen.

A villányi pedagógusok a kultúrmunka csaknem valamennyi területén kiveszik részüket a nép művelésében; Nem így sajnos az orvosok. A községben 6 orvos van, de még csak egy egészségügyi előadás megtartására sem jelentkeztek. Tény, hogy sok a munkájuk,

— a pedagógusoknak is sok

— de minden bizonnyal nagy sikere lenne ha a község egyik vagy másik orvosa a lakosságot érdeklő orvosi előadást hallhatna.

S még egy: Villánynak jó hírű kultúrcsoportja volt s a csoport keretén belül is nagyszerűen megértették egymást a németek, magyarok. Nem lehetne-e ezt a csoportot ismét életrekelteni, hiszen ez még újabb pezsgést vinne a község kulturális életébe? Az iskolákban már megalakult ez a közös kultúrcsoport, a felnőttek se maradjanak le az iskolások mögött;

G, Fi

Nagyszerű kezdeményezés a Mohácsi Farostlemezgyárban

Már hetek óta szervezkedik

a Mohácsi Farostlemezgyárban a KISZ-szervezet. Készülnek, tervezgetnek a kiszisták. Hogy mire, az csak nemrég derült ki: ifjúsági műszakot akarnak létrehozni az üzemben.

— A KISZ-szervezet kérésére a pártszervezet foglalkozik az ifjúsági műszak megalakításával — mondja Kovács István elvtárs, a pártszervezet titkára. — Most ennek a lehetőségeit vizsgáljuk. Meg kell találnunk a módját, hogy az ifik kezdeményezését megvalósíthassuk, mert így, minden

Agronómus .:. Ettől a szótól csizmás, lo- vaglónadrágos ember jut az eszünkbe. — Olyan férfi, aki előtt

a hibrid, szuperfoszfát, fotoszintézis és disszimiláció szó nem rejtelmes hangzású, akinek a csibeneveléstől kezdve a sokféle lófajtáig kisujjában van az egész agro- és zootechnika.

Az agronómus nevét együtt szokták említeni a termésátlagokkal- Ezt itt, a

nagynyárádi Dózsa T'sz-ben is megtehetnénk, hiszen 14 maisát csépeltek búzából, s közel 18-at az őszi, s csaknem 19-et holdanként a tavaszi árpából. — S ebben Schmidt Ferenc ag- ronómusnak is része van. Ezúttal azonban ne kövessük a régi gyakorlatot, lássunk végre túl a számokon, és nézzük meg. ki az, aki mögötte van.

Schmidt Ferenc fiatal ember még, alig huszonöt éves. Es nőtlen.

A tsz-ben csak a zetoros fiatalabb nála. A nagy többséé

elhagyta a harmincat így akaratlanul is felvetődik a gondolat az ojvflherbe»: aexn túl

fiatal még? Vajon megfogadják a szavát?

Nevetve válaszol:

— Először, amikor idekerültem — ez még 1955-ben történt — kicsit furcsán éreztem magam. Szokatlan volt, hogy idősebb embereket kell irányítanom, közöttük olyanokat, akik kis híján nagyapám lehetnének. De aztán megszoktam. Nem is volt nehéz, mert sohasem vettem észre, hogy gyereknek néznek.

Az egész tagság „Feri“-nek szólítja. De nem úgy „Feri fiam“ módján, hanem: „Feri, arra kérem magát“ .:. formán. Tehát megadják a tiszteletet. Ahogy az öreg tsz-tag, Jászberényi János mondta: ..Ahol sok ember van. oda vezető is kell. S az már igazán mindegy, hogy ez a vezető fiatal vagy öreg-e. A fontos az, hogy tanult legyen, tudjon többet nálunk. Akkor megfogadjuk a szavát, mint Schmidt Feriét is“.

Akárhány tsz-tago' is megkérdezhetsz: mind elégedett vele. Azt awndiäkt ö a szövetkezet mindenese. Agronómus, elnökhelyettes és brigádvezető egy személyben, mert a tsz kicsiny, s nincs külön brigadé- rosa. Ha az elnök távol van — elég gyakori, mert elfoglalt ember — ő vezeti az egész szövetkezetei. Vetőmagot szerez, egyezkedik a gépállomással, vitatkozik a felvásárló szervek embereivel..;

Ha a búza jól terem, meg szokták kérdezni az agronó- mustól, hogy hány mázsa műtrágyát szántott alá, használt- e Dikonirtot stb. Arról már ritkán faggatják, hogy miképp foglalkozik az emberekkel. Pedig tőlük függ minden, hiszen azok szórják ki a műtrágyát, s ők vetik el a magot is. Kiemelkedő termésátlagok csak ott vannak, ahol a tagság és vezetők jól megértik egymást — mint a Dózsa Tsz- ben is.

íme, egy október eleji példa:

A Dózsában szinte -mhdenkinek van úztóji szőlője. Ami • :,.or eljött a szűre: meje, a vezetőség néhány állatgondozó kivételével mindenkinek szabad napot adott. Úgy számította, jobb lesz egyszerre végezni a szüreteléssel, utána teljes erővel hozzáfognak a vetéshez,

U gyanaznap este

azonban beállított a gépállomás Zetorja.

A traktoros másnap reggel már vetni akart. Csali ember kellett hozzá.

Nem volt más, el kellett menni néhány emberhez, és megmondani: igaz, szabad napot kaptak, mégis jöjjenek holnap, mert a gép nem várhat.

Ha a vetéssel végzünk, utána ki lehet venni a szabad napot ....

Tändl János bácsi, s mások, akik már a szőlőben érezték magukat, egyetlen ellenvetést sem tettek. -— Készségesen jöttek, mert a fiatal agronómus szavaiból megértették, hogy a vetés sürgősebb.

Hát így telnek el Schmidt Ferenc hétköznapjai Nagynyárá- don. Esténként haza- karikázik Bólyba (ott lakik), moziba megy, vágj' szakiaookat forgat a kezében, s néha arra gondol, hogy egyszer majd meg kéne házasodni i nagyc*

meggondolás és előkészület nélkül nincs értelme az ifjúsági műszak létrehozásának. Bár az alap erre megvan, hiszen az üzemben nagyon sok fiatal dolgozik, azonban a másik két műszakban is feltétlenül biztosítanunk kell a tervteljesítés lehetőségeit. Ha most a fiatalokat mind egy műszakba osztanánk be, akkor az a harmad magasan kiugrana a termelésben, mert a fiatal dolgozók többsége igen jó munkát végez, de a másik kettő esetleg lemaradna. A gazdasági vezetőknek javasoltuk, hogy vizsgálják meg, mi módon lehetne az ifjúsági műszakot létrehozni, hogy technológiai szempontból is biztosítva legyen minden előfeltétele.

A fiatalok nagy lelkesedéssel kezdtek hozzá a szervezéshez,

— Megmutatjuk mi, hogy mit tudunk — mondogatják mindenütt a gyárban s állandóan járnak a párttitkár elv- társhoz, hogy sürgessék javaslatuk valóra váltását.

— A lelkesedés és az akarat azonban még nem elég — mondja Kovács elvtárs. — Elsősorban az üzem érdekeit kell szem előtt tartanunk. Kétségtelen, hogy ha megvalósítjuk az ifjúsági műszakot, az több szempontból is liasznos lesz. A fiatalok szervezeti életének fellendítése, politikai, szakmai nevelése, az ifjúság összefogása is ezek közé tartozik. Nem utolsó sorban a termelékenység emelkedését is várjuk ettől. Ezért támogatja a pártszervezet is az ifjúsági műszak létrehozását, a fiataloknak ezt a nagyszerű kezdeményezését, azonban mint mondottam, nem vághatunk neki addig, míg nem tettünk meg mindent, amivel biztosítjuk, hogy semmi fennakadást ne Okozzon ez az üzem termelésében.

A gyár főmérnöke, dr. Amrik

László elvtárs véleménye is hasonló, ö műszaki szemmel nézi az ifjúsági műsaaik megalakítását.

— Nagyon jónak tartom ezt a kezdeményezést — mondja.

Én nem régen vagyok Ül és Szegeden, ahol eddig dolgoztam, bebizonyosodott, hogy a KISZ- és ifjúsági brigádok

termelését. Gondolkodtam mái ezen és nekem az a véleményem, hogy ha külön dolgoznak a fiatalok, akkor sokkal jobb munkát végeznek, mint a vegyes brigádokban az idősebbekkel együtt. Csak annyit mondok, hogy a szegedi gyárban — ahol falemezeket gyártanak — a brigádok 105 százalékra és a fiatalok különválása után 130 százalékra teljesítették a tervet az ifjúsági brigádok. Szerintem, ha most nincs is meg még minden lehetőség egy ifjúsági műszak szervezésére, a későbbiek folyamán feltétlen létre kell hoznunk, mert nálunk külön ifjúsági brigádok alakítását a technológiai folyamat nem engedi meg. De addig is, amíg az ifjúsági műszakot megvalósíthatjuk, lehetne megoldást találni úgy, hogy a két gépsor közül az egyiken csak fiatalok dolgozzanak s a másikon az idősebbek. Ezt mind a három műszakiban meg lehet szervezni,-hiszen a dolgozóink hetven százaléka fiatalokból áll. így is mutatkozna eredmény. Sajnos, ennek is pillanatnyilag műszaki akadálya van, ugyanúgy, mint az ifjúsági műszak megalakításának. A dolgozóink legnagyobb része még nem rendelkezik megfelelő gyakorlattal és nem lehet sok gépnél még pótolni a már betanult fiatalokat, ezért nem tehetjük át őket másik műszakba vagy másik gépsorhoz, fia a megfe- . lélő utánpótlást kineveljük, akkor már semmi akadálya nem lesz ennek.

Megakadt volna tehát a fiataloknak ez a nagyszerű kezdeményezése a mohácsi farost- lemezgyárban? Szó sincs róla, hiszen a pártszervezet, a gazdasági vezetők is támogatják a javaslatot, csak nagyon helyesen, előbb felmérik és megteremtik azokat a lehetőségeket. amelyek az ifjúsági műszák és az egész üzem zavartalan termelését biztosítja. Bár a fiatalok türelmetlenek és ezt talán nem akarják megérteni, de akkor érnek el célt az ifjúsági műszak létrehozásával, ha ezzel a másik két műszak és az egész üzem termelékenységét is növelik. Reméljük. hamarosan meg’v'ö'"’! az, amit olya« nagyon szerelnének, az ifjúsági műszak s akikor megmutathatják a fia-»

osaexn.i tájink« «ut

AZ AGRONÓMUS