Dunántúli Napló, 1959. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-08 / 210. szám

1959. SZEPTEMBER 8. NAPLÓ 5 A2 ARANYEMBER A Pécsi Nemzeti Színház évadnyitó előadása A társadalmi összefogás szép eredménye az istenkuti művelődési ház v szabott” feladatot kapott Krisz- tyián Tódor kalandorszerepé­vel. A többi szereplő közül még Petőházy Miklós korlá­tolt, de a maga hasznára elég ravasz minisztere említésre­mél tó, már Teréza (Arany Kató), Noémi (Gyapay 'Yvette) és a többiek szerepe eléggé hálátlan, nem adott alkalmat különösebb színészi alakításra. Kisebb — és a további elő­adások során bizonyosan le­csiszolódó — zökkenőktől el­tekintve, összehangoltan, Jókai szellemét megértve játszott az egész együttes. Jókai Mór, a nagy mese­mondó népszerűsége ma sem csökken, a mai és a következő nemzedék is élvezni fogja mű­veit. Vele „társulni” — eggyel több esély a sikerre, Mégis nehéz feladatot vál­lalt Orsi Fe.enc. A szerteágazó regény sokszínű fonalát kel­lett úgy bogoznia, hogy minél kevesebb sikkadjon el belőle, Jókai álmodta alakokat kellett színrevinnie úgy, hogy rájuk is ismerhessünk. Nem érheti túlságosan szigorú bírálat, amiért ezt a feladatot nem si­került teljesen megoldania. Talán a filmre gondolt, ami­kor a gyakori színváltozással térben és időben egymástól távoleső jelenetekre tagolta a drámát, mert a színmű nem­csak ettől kapott bizonyos filmszerű jelleget, hanem attól is, hogy a felvonásokra tago­lás lényegében elvesztette je­lentőségét, ezenkívül a fény­hatások szinte a díszletezéssel egyenlő rangra emelkedtek. Mindez nem is lenne hiba, a modem színpadok ennél sok­kal szélsőségesebb eszközöket is alkalmaznak. De az sokat levon a mű élvezhetőségéből, hogy a sötétítéssel megoldott színváltozások darabossá, egy­úttal vontatottá teszik az elő­adást. Ehhez járul még az ;s, hogy a drámában (ez különben természetes is) a regény lcg- exponáltabb jeleneteit látjuk viszont, de ilyen „legexponál­tabb” jelenetekben ugyancsak bővelkedik Jókai regénye, s ettől a dráma zsúfolttá vált. Még ez a zsúfoltság sem tette azonban mellőzhetővé a kü­lönféle utalásokat a regényben megírt, de színpadra nem vitt jelenetekre, s ez nehézkessé teszi a darabot, nem szólva arról, hogy több ízben nem is egyszerűen utalásról van szó, hanem hossmdalmas, elbeszé­lő monológokról. Hr 3Z iinnenniiós vádjá­tól akarok szabadulni, harem tárgyilagosan kell megállapí­tanom, hogy az előbb felsorol­takkal szemben több a dicsér­ni való ebben az előadásban. A legfőbb ezek közül, hogy a Jókai költötte figurák úgy mo­zognak a színpadon, ahogyan a rerrénvolvasó elképzeli őket. Tim-'r M!hálv Somló Ferenc alakításában valóban az a tö­kéletesen tiszta jellem, ami­lyent csak Jókai-regényekben találhatunk és Spányik Sva Athalie-ja csak a bosszúnak élő gonoszságával az előbbi­nek olvan ellenpólusa, ami­lyennek Jókai megírta. (Az már Jókai szemléletéből ered. hogy ezeket a ,.vagy-Vagy” jellemeket a mai, a romanti­kából kinőtt ember alig érti meg.) Általában hitelesen alakítja Korándy Dénes is a haszonleső Brázovicsot, de alakítása helyenként felszínes, nem eléggé átélt. Vág Mária Tímea szerepében szinte köz­vetlenül érezhetővé tette a né­zők számára a hányatott sor­sú török lány tragikus hely­zetét, mégis ebben a szerep­ben talán több is van, mint amennyit adnia sikerült. (Kö­rülbelül ugyanezt mondhat­nám Koppány Miklósra, aki Kadisát alakította. Dariday Róbert úgylátszik „testre­Végül is úgy tűnik, hogy drámaíró, rendező, színé­szek és mindenki, akinek köze volt a darabhoz, a leg­többet igyekeztek nyújtani, nehéz lenne „gyenge pontot” találni. Ha a bevezetőben fel­sorolt hibák okát keresem, az „alapanyaghoz” kell visz- szatérnem. Jókait ma is sokan és szívesen olvassák, de olva­sásakor nem jut eszünkbe szá- monkérni tőle a való életet. Alomvilágról ír; Romantikus. Romantikájának kellékei a szélsőséges jellemek, rendkí­vüli sorsok, rendkívüli hely­zetek, exotikus színteres. Tár­sadalmi mondanivalót nem szabad keresnünk műveiben, mert ami akad is, nem feltét­lenül helyes. (Az Aranyember például talpig becsületes és igaz volta ellenére is egy el­hagyatott szigetre kénytelen menekülni, ami a ma embere igazságérzetének nem felel meg.) A mai közönség vala­mivel többet vár az irodalom­tól és drámától. Ezért nem érezzük hihetőnek, valódinak Jókai világát, ha mégoly nagy rendezői műgonddal és színé­szi lelkiismeretességgel viszik is színpadra. Az Aranyember­re is ez áll. Lényege, tartalma ma már avult, „nyersanyagul” talán csak ifjúsági kaland­filmhez jó. Ebből következik, hogy „modernizálása”, új fel­fogású színrevitile nem adhat többet, mint amennyi a re­gény olvasásakor maradt em­lékek felfrissítéséhez elég. Mészáros Ferenc. A nádudvari Vörös Csillag Tsz Kossuth-díjas elnöke nyeregből hajtja a megnyitó ötös fogatot. Pénteken déliben rendezték meg a hagyományos állatfelvo­nulást a mezőgazdasági kiállí­táson, amikor is az ország ál­latállományának színe java el­vonul a tribün előtt. Elsőnek a nádudvari Vörös Csillag Tsz nyeregből hajtott ötösfogata robog el a dísztri­bün előtt, utána a szarvasmar­hák hosszú sora következik. E’ől lépked a mezőgazdasági kiállítások többszörös résztve­vője — fajtájának legtipiku­sabb, legszebb pé’dánva, — Buda, a kilenc és félmázsás magyar szilaj törzsbika. Fajtá­idból már csak pár százat te­nyésztenek tiszta vérben pz or­szágban s a tenyésztett eeye- dek nagy részét a magyar tar­ka és a kosztrómai fajta ke- -esztpzésére használják. Fe'dördiil a taps, 342 Buci, az idei kiállítás naevdíies te­hene ér a tribün elé. Níhányan kíváncsian fptá’Tnpk helvilkről a p heTVesbemoertó közben Wíií'íi: P"c! magyar­■ -..Va *■ -Me-S^e^smsi A11-—* r*"ZŐe'=á *Z. too npo a'ptt kilogramm teíet termeit 3.9 százalékos tejzaírral. Jó külemével és ma­gas termelésével a kiállítás nagydíját nyerte el“. Az üszők közül a Görösgali Állami Gazdaság 82/7 Cukor nevű üszője elnyerte a kiállí­tás üsző nagydíját. Anyja, a 82 Cukor kiváló tulajdonságaiért az 1955-ös kiállításon kapott nagydíjat, 1958-ban pedig meg­szerezte a kiállítás első élet- teljesítmény nagydíját. Az állatbemutató érdekessé­ge, új színfoltja az előhasi, il­letve első laktációt befejezett tehenek csoportja következik. Első ízben vonultatták fel a gazdaságok előhasi teheneiket s a felvezetett 18 darabból álló csoport figyelemre méltó, 4 ezer literen felüli laktációs tér inelésével elnyerte a közönség tetszését. A Szentlőrinci Tan­gazdaság 242 Kalóz nevű tehe­ne 6282 kilogrammos első lnk- tációs termelésével első díjat kapott. A felvezetett lovak élén, a nagydíjas nónius törzsmén Deb récén város Nótása érkezik. Nö‘ás 20 éves. 7 ősi Sorral és rengeteg kiváló utóddal büsz­kélkedik, s ie’enleg a nádud­vari Vörös Csillag Tsz fedező ménje. Utána fiai 4* leányai Vasárnap délelőtt tíz órakor ünnepélyes keretek között avatták fel Istenkutom az is­kola tőszomszédságában épült háromszáz személy befogadá­sára alkalmas új művelődési házat. Az avató ünnepségen megjelent Aczél György elv­társ, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, a művelő­désügyi miniszter első helyet­tese, országgyűlési képviselő, Török Károly elvtárs, a me­gyei pártbizottság másodtitká- ra, Nagy Gyula elvtárs, a me­gyei tanács vb. elnökhelyettese Bedő Pálné elvtársnő a III. kerületi tanács vb. elnöke, Galabár Tibor elvtáns, a városi tanács vb. titkára, valamint a kulturális élet számos képvi­selője. Felcsendült a Himnusz, majd az istenkuti úttörők virággal kedveskedtek Aczél György elvtársnak, aki a Művelődés­ügyi Minisztérium nevében 10 000 forintot biztosított a kultúrotthon befejezéséhez. Az ünnepi beszédet Bedő Pálné elvtársnő tartotta. Beszédében hangsúlyozta, hogy a kapita­lista Magyarország hivatalos kulturális vezetői nem törőd­tek Istenkut lakosságának kul- túrigényeivel. Elégnek talál­ták ennek a vidéknek a két tanteremből álló iskolát, de művelődési házról nem gon­doskodtak és nem biztosítot­tak olyan anyagi támogatóst, mint most a városi tanács, a kerületi tanács és a Művelő­désügyi Minisztérium. Köszönetét mondott mind­azoknak, akik anyagi és szel­lemi támogatásukkal, társa­dalmi munkájukkal lehetővé tették, hogy felépüljön ez a majdnem egymillió forint ér­tékű, modem előcsarnokában fénycső megvilágítású művelő­dési ház. A nyújtott támoga­tásért elismerés és köszönet illeti különösen Balogh György III. kerületi tanácstagot, Ká­rolyt Imrénét, Rugási Endrét, a Pannónia Sörgyár igazgató­ját, Gócz Béla vb-elnökhelyet- test és nem utolsó sorban Is­tenkut munkás-paraszt lakosa ságát, amely a lelkes társa­dalmi munka mellett, mintegy 200 000 forint anyagi támoga­tást is biztosított. Az ünnepi beszéd elhangzá­sa után, Istenkut lakossága nevében Balogh György, IIL kerületi tanácstag átvette a művelődési házat, örömének adott kifejezést, hogy a két és félezer lelket számláló Isten- kutnak végre megfelelő műve­lődési otthona született. A épület átadása után kul­túrműsor következett, amely­nek keretében a kis Bruhács András csellószámot adott elő. Nagy sikert aratott énekszá­maival Borsos Károly és Ber- czeli Tibor a pécsi operatár­sulat, valamint Bárdos Anni és Bedő (Szabó) István, a Pé­csi Nemzeti Színház művésze. Az avató ünnepség után Isten­kut lakossága azt a óhaját fe­jezte ki, hogy a jövőben is mi­nél több ilyen színvonalas mű­sort adjon a művelődési ház; Pusztai József Iskolaavatás Bükkosdön Kettős ünnepe volt vasár­nap Bükkösd községnek, dél­előtt tartották a bányásznapi ünnepséget, és délután került sor az újonnan épített iskola felavatására. Ez év februárjában kezdték meg az iskola építését s azóta gondos munkáskezek szorgo­san dolgoztak, hogy az' új tan­évre elkészíthessék a modem iskolát annak a felnövekvő nemezdéknek, amely már ki­szorult a régi ódon iskolából. Csodálatosan szép, festői környezetben emelkedik a tu­dás új fellegvára. Hatalmas park, évszázados fenyők, gesz­tenyék, tölgyek veszik körül az emeletes iskola épületét. Ennél szebb helyre már iga­zán nem is építhették volna, öröm lesz itt a tanulás a gyerekeknek és öröm lesz a tanítás itt a nevelőknek. Az iskolaavató ünnepségen megjelent a megyei pártbizott­ság, a megyei és járási műve­lődésügyi osztály és az Úttörő Szövetség képviselője, vala­mint a szakszervezet és szá­mos más intézmény, szerve­zet képviselője. Az ünnepi be­szédet Báthori István, a járási művelődésügyi osztály felügye­lője mondotta. A felszabadulás előtt Bük- kösdön két pedagógus volt és két tanteremben szorongtak a gyerekek. Ma 250 tanuló mel­lé 12 nevelő jut. Az új tan­évben kilences csoportban fo­lyik az oktatás. A világos, jól felszerelt tantermekben új pa­dok várják a tanulókat. A közel 2 és félmilliós költ­séggel épült iskolának csodá­jára járnak a falusiak is. Az iskola igazgatója büszkén nyi- togatja a vendégek előtt a tantermek ajtait. Be nem en­ged senkit, csak kívülről le­het bepillantani, mert nagyon vigyáznak a tisztaságra. Ide a gyermekek, de még a nevelők sem jöhetnek be utcai cipővel. Úgy tervezik, hogy mindenki­nek lesz olyan lábbelije, amit csak az iskolateremben hasz­nál. Erre a célra készítettek faliszekrényeket, ahol majd tárolják tanítás alatt a cipőket* (H. I.) A (régi) DÉDÁSZ Pécsúj- hegyl Erőműve (Buzsákd Imire u.) 5 fő villanyszerelő és 8 fő lakatos szakmunkást felvesz. Jelentkezés a Munkaügyi Osztályon. 926 Értékes, tanulságos as állatkiállítás következnek. A felvonuláson a tömegesebb, jó munkaképes­ségű nónius-fajta és annak táj­fajtái — mezőhegyes!, hortobá- nyi, kunsági — vesznek részt nagyobb számban. A hidegvé­rű lovak közül a Szentegáti Kísérleti Gazdaság Szalma ne­vű kancája kapott első díjat. A színpompás fogatbemutató után a közönség újra elözönli a pavilonokat. A sertéspavilo­nok előtt, egy nádtetős istálló­ban, a Rábamenti Sertéste­nyésztő és Hizlaló Vállalat 20 férőhelyes téliesíthető sertés- fiaztatójában, melyben a válla­lat fehérhússertés vérvonal- és családtenyészetet mutat be, kül lönösen nagy a tolongás. A kö­zönség az értékes kocákat és visítozó malacaikat figyeli, a szakemberek inkább magát az újszerű épületet vizsgálják. A vélemények egybehangzók: ügyes megoldás. Olcsó és a célnak tökéletesen megfelel. Ajánljuk a baranyai tsz-elnö- kök fieye'mébe. A baromfi ki állítás méretei­ben i- nagyobb az előző évinél. Az egyik 52 méter hosszú új csarnokban az állami gazda­ságok és tsz-ek pecsenye csir­ke- és kacsabemutatójá* látjuk, s köztük a Máeoesi Béke Tsz díjazott New-Hampshire pe­csenyecsibéit. Ettől jobbra lát­ható az Bleím'.szeripari Minisz­térium áltBl bemutatott ketre­ces baromfihiz'alda, illetve tojató, melven gombnyomásra az automatikus eépi etetést is bemutatják. A 10 méter hosszú duni a ketrecsorban 6000 csirke hízik egyszerre s a fe’ső pálvás rmd-'zerű mozgó vá'yúsor két et°ti a csibéket és íUitr.mptiV,,'S'>T1 tölti vályújukba a ♦“karmányt. Egy másik csarnokban a nagyüzemi csibenevelés mód­műanyától egészen a legújabb infralámpás, sőt parabolatük­rös villanyfűtéses műanyáig, — láthatjuk. Mint minden év­ben, most is sok bámulója akad az ország legjobb tojó­tyúkjainak. A több, mint 1700 kiállított baromfi nagy részét a Sárga Magyar fajta teszi ki. A Bólyi Állami Gazdaság Sár­ga Magyar törzse első, a görös­gali gazdaságé pedig második díjat kapott. A mágocsi Béke Termelőszövetkezet ugyancsak első díjat szerzett Magyar Ken dermagos törzsével/ Szégyenkezésre tehát nincs okunk. Baranya megye gazda­ságai és termelőszövetkezetei jól szerepelnek a kiállításon és állataikkal sok értékes dí­jat és elismerést szereztek. Rónaszékiné Automatikus tyúkketrec. Az etető és itató edényeket, valamint a trágyalisztltót villanymotor hajtja. Egy rekeszben egy vagy kit allot tartható.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom