Dunántúli Napló, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-23 / 119. szám

*59. MÄJUS 23.

NAPLÖ

S

igyek érdekében

együtt fejlesszék az öltözőket is. Több száz munkás öltözik ma is szükségöltözőben. A gazdasági vezetők kértek hitelt ölSok mindenben tudunk segíteni az asszonyoknak mondja Farkasné. — A fő prob léma a második műszak. SoMájus 26-án lesz a munkásakadémia 3. előadása

Az MSZMP Pécs városi Bizottsága május 26-án du. 17 órakor tartja a Munkásakadémia 3. előadását „A nemzetközi munkásmozgalom fejlődése az SZKP. XXI. koongresz- szusától napjainkig“ címmel. Előadó: dr. Tóth József, a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem igazgatója.

Az előadás helye: Állami Pe dagógia Főiskola díszterme. (A szokott helyen). Kérjük a munkásakadémia hallgatóit, hogy az előadásom pontosan jelenjenek meg.

Egyelőre nem szedik fel a villamossíneket

i

Közlekedésfejlesztési ekékből megszüntették a pályaudvari villamosjáratot. A villamossínek eltávolítása volna a következő feladat főleg a Rákóczi úti szakaszon. Mivel a Rákóczi út teljes felújítása elkerülhetetlen, a sánek felszedését ennek a munkának a keretében lehet majd megvalósítani. A munkák elvégzéséhez szükséges komoly anyagi eszközök nem állnak rendelkezésre, ezért a sínek felszedésére a közeljövőben nem kerülhet sor;

Nyomatékosan felhívja ezért az építési és közlekedési osrz- -tély a szóló járművek vezetőit (főleg a kerékpárosokat), hogy a legnagyobb óvatossággal köz lekedjenek az említett útszaka szón, mert a gondatlan vezetésből eredő balesetek megelőzése céljából a közlekedési hatóságok kénytelenek lennénk a Rákóczi út villamosvágánnyal beépített szakaszán elrendelni a szóló járművek közlekedésének korlátozását.

Pécs városi Tanács VB.

Építési és Közlekedési

A kis ü

Az élet nem csupa „nagy dolgok”-ból áll Vannak „kis ügyek” is. Mindennapiak, amelyek a nagy dolgok mellett jelentéktelennek tűnnék, de amelyek egy-egy ember, vagy egy-egy kisebb kollektíva életében mégis a legnagyobbak. És ez adja meg a kis ügyek fontosságát. Ha mindenkinek jó úton haladnak a maga ügyes-bajos dolgai, akkor kevesebb a ráncos homlofcú ember, többen mosolyognak és azt mondjuk: az emberek megelégedettek.

Erről a témáról beszélgetünk Erdődi Gyula elvtárssal, a Bőrgyár pártszervezetének titkárával. Mert ezek a problémák pártügyefc is. Éppúgy, mint a többe, nagy ügy, ahol az emberek jobb életéről van szó.

— Nálunk — mondja Erdődi elvtárs — sok asszony dolgozik. Köztük sokan családanyák, akik amikor itt ledolgozták a nyolc órát, sietnek haza, ahol vár rájuk a második műszak. Nem mondhatom, hogy valaki jött volna közülük panaszkodni, hogy így, vagy úgy segítsünk, de hát nemcsak a kimondott szót kell megérteni,,, Láttuk, hogy asszonyaink a munka irtán idegesek, rohannak a városba a boltokba, sokszor eszi őket a méreg, hogy már megint nem kaptam húst, mert mire odaértem, már minden elfogyott. Hát segítünk a bajon. A régi garázsépületünk helyén már épül a zöldség, fűszer és húsüzlet, még a nyáron meg is nyűik, az asszonyok pedig örülnek, egy gondot sikerült könnyebbé tenni. Vagy itt van egy másik probléma; Az öltözőkérdés. Régi ügy már. A gazdasági vezetők eddig nem tudták megoldani, hogy a gyár fejlesztésével

tözőépitésre, de nem kaptak. Most a pártszervezet vette kezébe az ügyet. Éppen a napokban alakítottak egy kommunistákból álló bizottságot. Tagjai: Erdődi Gyula párttitkár, Danyi József, Schneider József üb-tag és Gulyás József főkönyvelő. A bizottság feladata lesz a helyzet felmérése, hogy mennyi anyagra és pénzre lenne szükség új öltözők építésére és a bizottságnak kell majd akár a legfelsőbb fórumoknál is elintézni, hogy az öltözőkérdés megoldódjék.

Ezek nem is olyan kis ügyek. Lényegében az egész gyári kollektíva életét érintik. Akadnak ennél kisebb ügyek is, egyéni problémákkal is felkeresik a dolgozók a pártszervezetet

Ilyen egyéni problémával kopogtatott be például a közelmúltban Takács Ernő asztalos. Az órabére felülvizsgálását kérte. Mint régi dolgozó, úgy vélte, kevés az órabére, tévesen állapították meg, de eddig még nem sikerült sehol- sem elintéznie, hogy rendezzék. A pártvezetőség intézkedett, az illetékesek kivizsgálták Takács Ernő ügyét és éppen látogatásunkkor értesítették Takács Ernőt, hogy magasabb órabért állapítottak meg számára, mert az előző besorolása válóban helytelen volt

Farkasné elvtársnő, a kikészítő műhely pártosoportjának a vezetőjével az asszonyok ügyeiről beszélgetünk. Milyen asszony! ügyeket sikerült jól

kan kérték, például Márkusné, Csordás Erzsébet, Hergertné, hogy -ha lehet intézzük el, hogy este is kaphassanak főtt ételt. Főként nyáron gond ez a gyerekes családoknál, ahol mindkét szülő dolgozik. Nyáron ugyanis nincsen iskolai napközi, ahol a gyerekek főtt ételt kaphatnak és így az anyák kénytelenek munka után még főzni valamit a gyerekeknek. De gond a vacsora a munkásszálláson lakóknak :6.

Megbeszéltük ezt az ügyet a pártszervezetben és javasoltuk, hogy a konyha főzzön vacsorát is, és önköltségi áron adja a dolgozóknak. Május elseje óta ez így is van, sokan vacsoráznak már itt és valamennyien örülnek ennék a kezdeményezésnek.

És ha már a nőkről van szó, arról is hadd beszéljünk, hogy a pártszervezet azt is észrevette, hogy a női fürdőből hiányzik egy hajszárítógép és sokan panaszkodnak, megfáztak, mert vizes volt a hajuk. Hát most már lesz hajszárítógép is a női fürdőben. A szükséges pénzt a gazdasági vezetők biztosították, a nőtanács megbízottai pedig már járják a várost, hogy beszerezzék a két hajszárítót, örülnek ennek az asszonyok és a lányok? Kell egyáltalán ilyet kérdezni? äii

Hot ezek azok a bizonyos kis ügyek. Hétköznapi problémák. De megoldásukkal szebbé válnak a munkás hétköznapok

K. P.

Osztálya*

Kard és kocka

elintézni eddig?

■ ...........

Ro

bbanás

a Borostyán étterem konyhájában

(Űj magyar film)

Robbanás történt tegnap délután negyed öt tájban a Borostyán étterem konyhájában;

A konyhában új tűzhelyet és gázcsöveket szerelt fel a Bádogos és Szerelő KTSZ. A szerelést felületesen végezték, a gázvezetéket nem zárták les, mielőtt ráengedték a nyomást — s mint a nyomozás megalapította — miután a helyiség megtelt gázzal, myüt lángra bekövetkezett a robbanás;

A robbanás pillanatában az étterem előtt tartózkodott egy szabadnapos tűzoltó, aki azonnal üzembehelyezté a közelben lévő poroltó készüléket. A kihívott tűzoltók rövid idő alatt eloltották a robbanás következtében keletkezett és az étteremre is átterjedt tüzet és így csak mintegy 25 ezer forint értékű kár keletkezett. Bútorok, függönyök és más

berendezési tárgyak égtek meg.

A helyszínre érkezett mentők elsősegélyben részesítették a sérülteket, Ferenczd József konyhavezetőt, őri Ferenc boltvezetőt és feleségét, Túrós Zoltán felszolgálót, Farkas Bertalan segédmunkást, Németh Imre italmérőt, Maticsek Lajosné takarítónőt, Kamarás Sándor adminisztrátort, Kálmán Gábor itálmérőt, Bánáti Gergely pincértanulót Takács Zoltán szakácstanulót. Valamennyien égési sérüléseket szenvedték, a mentők jelentése szerint öt sérült állapota súlyos. A sérülteket o Bőrgyógyászati Klinikára szál- litották.A robbanás bekövetkezéséért felelős személyek megállapítására a rendőrség megindította a nyomozást:

Jobban élünk, mint egy évvel ezelőtt

„Nem kell nekem ahhoz statisztika, hogy tudjam, milyen magas az életszínvonalam” — állítják sokan. Azt viszont, hogy mások hogyan élnek* már nehezebb megítélni. Ehhez a szubjektív ítéleten kívül tények is kellenek, soksok adat, amely megmutatja, hogy a nemzeti jövedelemből mennyi jut fogyasztásra, felhalmozásra, mennyi ebből a munkabér, a közvetett szociális és kulturális juttatás stb.

Az életszínvonal alakulása tehát igen sok tényezőtől függ. Mi, amikor arra kerestünk választ, jobban élnek-e ma a baranyai dolozók, mint egy évvel ezelőtt, nem törekedtünk teljességre, sőt a baranyai dolgozók életnívójának alakulására elsősorban a kiskereskedelem forgalmának alakulásából következtettünk. Maga az a tény ugyanis- hogy a baranyai munkások átlagos napi keresete 1959. első negyedévében 2 százalékkal magasabb volt, mint a múlt év utolsó negyedévében s hogy az új nyugdíjtörvény jelentősen megjavította a nyugdíjasok, a családi pótlék rendezése a nagycsaládosok helyzetét, kihatott a bolti kiskereskedelem forgalmának alakulására is, sőt a bolti kiskereskedelmi forgalomban jelentős szerkezeti változásokat is előidézett.

A megyei statisztikai hivatalnak az első negyedévi jelentése például kimutatta, hogy Baranya megye és Pécs város kiskereskedelmi hálózata 1959. első negyedévében folyóáron 482 millió forintot forgalmazott, 5,8 százalékkal többet- mint egy évvel ezelőtt. Figyelemre méltó az is, hogy az elmúlt negyedévben 1958. negyedik negyedévéhez képest csak 15,4 százalékos forgalomcsökkenés állott elő, holott 1958-ban az év elejt forgalomcsökkenés 19,5 százalékos, 1957-ben pedig 23,5 százalékos volt.

Ezek az adatok még szemléltetőbbé válnak, ha azt is hozzátesszük, hogy az összes eladáson belül valamennyi árufőcsoportban több volt az eladás, mint 1958 első negyedévében. Így bolti élelmiszerekből 4,3 százalékkal, ruházati cikkekből 7,9 százalékkal- vegyes iparcikkekből 10,6 százalékkal. S érdemes megvizsgálni azt is, milyen volt a forgalom megoszlása, a fontosabb cikkekből mennyit vásároltak.

Az állami kiskereskedelem áruforgalmának megoszlása azt mutatja, hogy a kiskereskedelmi forgalomban állandóan nő az iparcikkek — ezen belül különösen a vegyes iparcikkek — aránya. Az állami kiskereskedelem Baranya megyében és Pécsett 1958. első negyedévében például élelmiszerből 95,1 millió, ruházatból 95,3 millió, vegyes iparcikkekből pedig 82,2 millió forint értékű árut adott el. 1959. első negyedévében viszont élelmiszerből 100,1 millió, ruházatból 101-8 millió, vegyes iparcikkekből 94,9 millió forint értékű áru kelt el. A forgalomnövekedés az élelmiszernél 5 millió, a ruházatnál 6,5 millió, a vegyes iparcikkeknél 12,7 millió forint volt egy év alatt. Vagyis a megye dolga" zői — főleg munkásai — jövedelmükből viszonylag kevesebb élelmiszert, több ruházati és lényegesen több vegyes iparcikket vásároltak, mint egy évvel korábban;

Mit mutat ez a statisztika?

Nyilvánvalóan azt, hogy jobban élünk, mint egy évvel ezelőtt, hogy a jövedelmek jelentős részét már nemcsak élelmiszer beszerzésére kell fordítani —, noha élelmiszerből is több fogy, mint korábban —; hanem egyre több családnak jut szép ruhákra, mosógépre, bútorra és egyéb tartós fogyasztási cikkre is a pénzéből. A fontosabb cikkek forgalmának alakulásáról még nem készült ebben az évben statisztika, de már a múlt évi adatokkal is jól érzékelhetők, hogy a fenti megállapítás nem szubjektív ítélet, hanem a tényekből fakad s a tények makacs dolgok.

, íme: Pécsett 1958-ban 1957-hez viszonyítva gyapjúszövetből 1,3 százalékkal, rövidáruból 3,7 százalékkal, gyermek álsó konfekcióból 24,1 százalékkal- porszívóból 127 százalékkal, elektromos mosógépből 139,8 százalékkal, téglából, cserépből, cementből, mészből és a házépítéshez szükséges egyéb anyagokból 20—40 százalékkal, konyhabútorokból 41,1 százalékkal, hálószoba bútorból 49,8 százalék-, kai kombináltszekrényből 73,4 százalékkal többet vásároltak, mint egy évvel korábban s elfogyott ezenkívül Baranya megyében és Pécsett 409 varrógép, 153 háztartási hűtő- szekrény, 7688 rádió, 185 televíziós készülék, 1268 motor- kerékpár és 3813 kerékpár is.

Néhány tényt; néhány számadatot sorakoztattunk itt egymás mellé minden különösebb magyarázat nélkül. A számok ez esetben önmagukért beszélnek, bizonyítják mindenki számára, hogy évről évre nő a baranyai munkások, dolgozók jóléte, a fizetésből egyre több igény kielégítésére teliké

Készítsünk pa/ánk-si/ót

Uj magyar filmet tűzött műsorára a pécsi szélesvásznú mozi, a „Kard és kocka“ című történelmi vígjátékot. A történet Rákóczi koráról szól és egy humoros epizódot mesél el a nézőnek a kuruc-labanc háborúskodás történetéből. És nem is akárhogy meséli e’., hanem, ízesen, szórakoztatón. Már maga a forgatókönyv is kiváló, írója Remenyik Zsig- mond, a filmszakmában jártasságáról tett vele tanúságot; Fehér Imre is bebizonyította, hogy tehetséges rendező és ^megoldásai, bár sohasem rendkívüliek, — nem is törekedtek a rendkívüliségre, — jók,

A humoros helyzeteket nagyon jól kihasználták, igyekeztek minden lehetőséget kiaknázni. A film nem emelkedik ugyan túl - egy szokásos eszközökkel vászonra vitt szórakoztató történetnél, de ebben kiváló. Romantika, izgalom és humor rejlik benne. Hibaként — ha egyáltalán hibának lehet nevezni — csak azt említhetjük, hogy a pozitív figurák általában halványabban rajzoltak, mint a negatívok: Schwartzenau őrnagy ^Balázs Samu), Pöschl írnok ISzabó Ernő) és aa őrmester tRajz János);

Ami a film sikeréhez nagymértékben hozzájárul, az éppen a színészek kiemelkedő játéka. Balázs Samu ragyogóan kómédiázva állítja elénk a könnyelmű osztrák tisztet, aki képes egy útszélj csárdában

elkockázni a hadsereg zsold- ját és katonáinak alsóneműjét. A fokozatosan részegedé, számkukac Pösohl írnokot megszemélyesítő Szabó Ernő méltó társa Balázs Samunak, és az őrmesteri butaság és hetykeség ragyogó torzfcépét alakítja Rajz Jánost

A kurucok már halványabbak, nem a szereplők játéka miatt, mert ők (Ruttkai Éva, Törőcsik Mari, Gábor Miiklós stb.) mindent megtettek, csak az író bánt velük kicsit mostohán, világosan látszott, hogy a mevettetés az elsődleges szándékuk. A kurucok közül talán Bánlhidi László Kristóf Balázsa a legmaradandóbb alakítás, talán éppen azért, mert jól beleillik a humoros helyzetekbe, hiszen káromko- dós kuruc létére egy angol lordot kell megjátszania az osztrákok előtt;

Az izgalmas szórakoztató filmnek külön érdeme a szellemes dialógusok sora és a remek fényképezés.

L. E.

A korai kitavaszodás, meg a kedvező időjárás hatására az őszi-tavaszi takarmánykeverékek, lucernások, rétek, sőt még a legelők fűállománya is olyan rohamos fejlődésnek indult, mint az előző tavaszok egyikén, sem. A zöld etetés megkezdésekor szinte minden gazdaságban ugrásszerűen emelkedett a tehenek fejési átlaga, ssaknyei- ven mondva „tejre hozta őket a zöld.“ A kiöregedett legelők meg úgy helyre jöttek, -hogy még aki korábban nem is remélt rajtuk hozamot, most az is örömest eresztette rájuk jószágát;

Ezen a tavaszon bővelkedünk zöld takarmányban. De a jó szakember már ilyenkor gondol a télre, tudja azt, hogy akkor kell eltemmS a télirevalót, amikor van miből. A zöldtakarmányból készített szilám meg majdnem egyenértékű a friss zölddel, és ha december végén etetni kezdik, szinte másodszor hozza tejre a teheneket;

Igen ám, de a silókészítéshez nemcsak takarmány kell, hanem egyéb is. Sok termelő- szövetkezetben bizony jogosan '.eszik fel a kérdést, «— van

elég takarmányunk, meg silóznánk is, de mibe? Építeni kéne és az sok pénz, meg hát ami igaz, az igaz, manapság a tsz-ekben van sok egyéb és jóval fontosabb építeni- való. És az ilyen problémák miatt aztán rendszerint el is marad a silózás. Ennek az egyik oka pedig az, hogy kevés termelőszövetkezetben ismerik ma még a palánk-sdlót.

De hát mi is az a palánk- sáló? Lényegében a már eléggé ismert, de nem túlságosan elterjedt falköri silónak a tökéletesebb és ■ mégis olcsóbb változata Amint a neve is utal rá, nem áll egyébből mint két egymással szemben álló deszka-palánkból A két méter magas és 2,5 méter hosszú nyárfapalló silóelemek házilag is elkészíthetők. A nyárfa egyike a legolcsóbb faanyagoknak, és a legtöbb gazdaságban megtalálható. A pa- lánk-siló elkészítéséhez mindössze fél köbméter fa szükséges és az előállítása — a munkadíjat is beleszámítva — nem kerül többe, mint 500 forint. A palánk-siíó hosz- sza tetszés szerinti lehet. Akár 10—12 elemet is egymás mellé

állíthatunk, de arra ügyeljünk, hogy a folyosó távolsága 5 méternél ne legyen kevesebb, 8 méternél pedig ne legyen: több. Az elemeket ezután két oldalról kitámasztjuk, és a palánk közét tépett silóanyaggal megtöltjük. Az épülő silón állandóan lánctalpas — vagy ha az nincs, akkor egyéb — traktort járassunk, hogy az a tömörítést és a levegő kiszorítását elvégezze. Ha a siló kész, két oldalát — alhol traktor feljárt — levágjuk és a tetejét 30—40 centiméter magas földréteggel leföldeljük. A palárikokat ezután elvesszük és a 6iló szabadon maradt oldalát — ami a falhoz hasonló tömöttségű — híg sárral becsapatjuk, hogy a levegővel ne érintkezhessen. Néhány nap után a becsapa- tást többször megismételjük, hogy a száradás miatt keletkezett repedéseket is eltömjük. Egy hónap elteltével kívánatos az oldalak mellé legalább 1 méter magasságban földet rakni, hogy a vakolást az idő ellgn megvédjük. A pa- lánkokat meg azonnal más helyen felállíthatjuk. Az elbontás és az újbóli felállítás mind

össze 2 órai munkát vesz igénybe

így néz ki tehát a palámk- siló, olcsó, jó és nagyon egyszerű. Nem igényel állandó beruházást, elkészítéséhez nem kell gazdálkodás alá volt építőanyag. Előnye még, hogy bárhol felállítható, sőt ahogy évenként váltogatjuk a siló- termelő tábla helyét, úgy vihetjük mindág odább a palánk- sálót is. így igen sok fogat szabadul fel az őszi betakarítási munkákhoz. Kitűnő szi- lázst. ad és a romlási veszteség ennél az eljárásnál minimális;

Pillanatnyflag még a takarmánykeverékek silózásával sem késtünk el, de a fő silónövény, a silókukorica betakarítására és besilózásóra még csak ezután kerül sor. Kívánatos tehát, hogy a termelőszövetkezetek erre az időpontra minél több palárik-silót készítsenek. Néhány termelőszövetkezetnél már most nagy az érdeklődés. A babarci Béke Tsz például elhatározta, hogy rövidesen elkészülő palárik- silójéval silózásd bemutatót rendez a megye termelősaű* vetkezeti elnökeinek;