Dunántúli Napló, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-19 / 42. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. ÉVFOLYAM, 42. SZÁM ARA: 50 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1959. FEBRUAR 19. Kádár elvtárs baráti látogatásra Csehszlovákiába érkezett Prága (MTI): Szerdán, február 18-án este a Csehszlovák Kommunista Párt meg­hívására baráti látogatásra Csehszlovákiába érkezett Kádár János elvtárs, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára feleségével. Kádár elvtársat elkí­sérte Lajti Tibor, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának helyettes vezető­je. A vendégeket a prágai főpályaudvaron Antonin Novotny, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Csehszlovák Köztársaság elnöke, Jiri Hendrych, a Csehszlovák Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság tit­kára és Antonin Krcek, a prágai városi pártbizottság első titkára fogadta. Megkezdtfdölt az országgyűlés ülésszaka Az országgyűlés áj ülésszaka szerdán délelőtt meg­kezdte munkáját. Részt vett az ülésen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának pót­tagja, dr. Antos István, Benke Valéria, Czottner Sándor, Csergő János, dr. Doleschall Frigyes, Dögéi Imre, Incze Jenő, Kisházi Ödön, Kossá István, Kovács Imre, Nagy Jó- esetné, dr. Nezvál Ferenc, Révész Géza, dr. Sik Endre, Tausz János, Trautmann Rezső miniszterek, Kiss Árpád, az Országos Tervhivatal elnöke. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy az országgyűlés ügyrendejének meg­felelően a pénzügyminiszter az 1959. évi állami költségve­tést és költségvetési törvényjavaslatot az országgyűlés el­nökéhez benyújtotta. A költségvetést és a költségvetési tör­vényjavaslatot az elnök előzetes tárgyalásra kiadta az or­szággyűlés állandó bizottságainak. Az országgyűlés ezután az elnök javaslatára elfogadta az ülésszak tárgysorozatát, amely a következő: a Miniszter- tanács beszámolója, a Szovjetunió kormányának a Német­országgal megkötendő békeszerződés tárgyában 1959. január 10-én tett javaslatával kapcsolatos állásfoglalás, az 1959. évi állami költségvetés és költségvetési törvényjavaslat tárgya­lása és a legfőbb ügyész beszámolója. Az elnök ezután bejelentette, hogy az országgyűlés 1958. november 26-án berekesztett ülésszaka óta a Népköztársaság Elnöki Tanácsa több törvényerejű rendeletet álkotottt. A be­jelentést az országgyűlés tudomásul vette. Ezután dr. Münnich Ferenc kormányelnök emelkedett szólásra és ismertette a Minisztertanács beszámolóját, Dr. Münnich Ferenc elvtárs beszéde ' A kormányt az új ország- gyűlés megerősítette tisztségé­ben, most áll először az új or­szággyűlés elé, hogy beszámol­jon az elvégzett munkáról — kezdte beszédét a Miniszter­tanács elnöke. — Az 1958-as esztendő az ellenforradalom utáni konszolidáció befejező éve volt és ezzel népi demok­ráciánk történetének egyik je­lentős fejezete zárult le. Az országgyűlésnek mast döntenie kell a konszolidáció lezárása után következő idő­szak legfontosabb kormányzati teendőiről. A forradalmi munkás-pa­raszt kormány, amikor *» ellenforradalmi támadás le­verése után hozzákezdett az újjáépítés, a konszolidáció munkájához, az első és leg­fontosabb feladatot úgy h*- tározta meg, a leglényege­sebb: az államhatalom erő­sítése, mindenki tudja, itt ebben a teremben és ezen­kívül az egész országban, hogy ezt a célt elértük. A kormány 1957 januári nyi­latkozatában kimondta, hogy tovább kell fejleszteni kor­mányzati szerveink demokra­tizmusát. Itt is jelentős lépést tettünk előre. Sok tízezer tár­sadalmi munkás az immár életerős Hazafias Népfront ak- tivistájalként (kapcsolódott köz­életünkbe és rendszeresen részt vesz az állami és társa­dalmi szervek munkájában. Elegendő hivatkozni itt az az­óta megalakult Központi Népi Ellenőrző Bizottság munkájára, a 24 000 népi ellenőrre, akik odaadóan, nagy felelősségér­zettel végzik önként vállalt feladatukat. A kormánynyilat­kozat útmutatása szerint je­lentősen megnőtt a megyei, járási, városi és községi taná­csok igazgatási és gazdasági hatásköre. Az igazgatási ha­táskörök további rendezését tervezzük, újabb hatáskörök ellátását akarjuk a helyi szer­vekre bízni. A kormány kijelentette, hogy feladatának tartja a szocialis­ta törvényesség megszilárdítá­sát, az állampolgárok jogainak és törvényes érdekeinek védel­mét. Igazságügyi szerveink be­fejezték az ellenforradalmi bűncselekmények felderítését, az ellenforradalmárok felelős-" ségrevonását. Nagy körülte­kintéssel választották külön a volt uralkodó osztályhoz tarto­zókat és az osztályárulókat azoktól, akiket megtévesztett az ellenséges propaganda. Ez a munka nem volt könnyű. A rendőrség, az ügyészségek, a bíróságok gondosan ügyeltek arra, hogy a szocialista törvé­nyesség követelményeinek megfeleljenek. Az elmúlt idő­szakban számos olyan törvény és törvényerejű rendelet segí­tette elő a szocialista törvé­nyesség megszilárdítását, mint például a büntető perrendtar­tás és a polgári perrendtartás módosításáról szóló novella, az ügyvédi rendelet és a vál­lalati jogtanácsosok jogának rendezése. 1959-ban teljesítettük lépgazdasági terv fő céljait A kormány 1957. első nap­jaiban nyilatkozott a napiren­den levő gazdasági feladatok­ról. Ma arról számolhatok be a tisztelt országgyűlésnek, hogy 1958-ban teljesítettük, sőt túlteljesítettük a népgazda­sági terv fő céljait. Megva­lósítottuk mindenekelőtt azt az alapvető feladatot, hogy megálljunk • magunk lá­bán. Aura is jutott erőnkből, hogy a tervezettnél nagyobb mér­tékben bővítsük a népgazda­ság állóalapjait és meggyor­sítsuk a népgazdaság fejlődé­se szempontjából igen fontos beruházásokat. Előre jutottunk az ipar ter­melési szerkezetének javításá­ban és átalakításában. Mün­nich elvtárs ezután adatokat ismertetett az ipar 1958. évi tervteljesítéséből. Külön íog­2 lalkozott a lakosság élelmi­szerellátásával, s rámutatott, hogy a mezőgazdaság 1958. évi eredményei alapján sikerült javítani 1957-hez képest a la­kosság élelmiszerellátását, sőt az élelmiszerek minőségét is. 5 A mezőgazdaság tavalyi 2 eredményedről többek között; elmondotta: A mezőgazdaság a növény­termelési tervét — a kedve­zőtlen időjárás miatt — csak 98 százalékra teljesítette, ugyanakkor az állattenyészté­si tervét jelentősen túlhalad­ta. A tavalyi mezőgazdasági termelés így értékben mintegy 5 százalékkal haladta meg az 1957-es évit. A termelésen be­lül nőtt az állattenyésztés rész­aránya, a növénytermelés pe­dig az értékesebb kultúrák irányába tolódott eL Ezután elmondotta, hogy a közlekedés is túlteljesítette ta­valyi tervét. ellenforradalom után kent betétállománynak. Az emberek fokozottan ta­karékoskodnak, ugyanakkor megnőtt a kereslet a tartós, nagyértékű fogyasztási cikkek iránt. Az ipar igyekezett eze­ket az igényeket kielégíteni ■ A korábbinál például több mint kétszerannyi mosógépet gyártanak. Ugyanez vonatko­(Folytatás a 2. oldalon.) ■■aauaaaaaaaaaaaaaaaaaMi ■■■■■■■■■*• Politikai mnnkánk betetőzése volt a Hazafias Népfront nagy választási győzelme Az életszínvonal emelkedé­sének egyik legjobb bizo­nyítéka, hogy a múlt év­bem egymilllárd forinttal növekedett a lakosság taka­rékbetét-állománya, amire Magyarországon még nem volt példa. A jelenlegi betétállomány több mint kétszerese az ellenforra­dalom előtti legmagasabb ál­lománynak és négyszerese az 2 telim un Hruscsov elvtárs beszéde Tulában Moszkva (TASZSZ): Kedden TuláSban ünnepi ülésen adták ót a tulai terület dolgozóinak a Lenin-r endet a mező- gazdasági termelésben elért sikerekért. Az ünnepi ülésen be­szédet mondott Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Miniszter­tanácsának elnöke, az SZKP Központi Bizottságának első titkára. Kijelentette, hogy a Szov­jetunió nemzetközi helyzete szilárdabb, mint valaha. A Szovjetunió nemzetközi tekin­télye még tovább növekszik, ha országunkban továbbra is sikeresen folytatjuk jelenlegi politikánkat. Eredményeink pedig már most is bámulatba Egyesül! a siklási Táncsics, a siklási léke és a mányi Törekvés Termelőszövetkezet v Szerdán este a siklósi Tán­csics és a mattyi Törekvés Termelőszövetkezet tagjainak latározata után a siklósi Béke agjai is amellett szavaztak, íogy egyesüljön a három ter­melőszövetkezet. A három ter­melőszövetkezetnek most együttesen mintegy 1200 hold öldje lesz. E nagy területen óbban ki tudják használni a ehetőségeket, nagyobb jöve­delmet tudnak biztosítani a ta­goknak. Az egyesülés előtt 1200 hold­ra eszményi tervet dolgoztaik ki és nagyon óvatos számítá­sok mellett is az derült ki: jobban, könnyebben élhetnek a tagok. A Táncsics Tsz 55,38. forint munkaegység részese dést tervezett, a Béke 44, ^7 forintot fizetett volna év vé­gén, a mattyi Törekvésben pedig a terv tanúsága szerint 33,96 forintot ért volna egy munkaegység. Az egyesült ter­melőszövetkezet eszményi ter­ve alapján: mind a Béke mind a Táncsics, mind a Tö­rekvés tagjai 56,21 forintot kapnak minden munkaegység ejtik az egész világot mon­dotta. Hruscsov ezután a nemzet­közi helyzet néhány kérdésé­ről beszélt. A Berlinnel kap­csolatos szovjet javaslatnak, valamint a német békeszerző­désre vonatkozó szovjet ter­vezetnek nyugati visszhangjá­ról szólva azt mondta: Nemzetközi kérdéseket ma már nem is lehet fegyveres erővel megoldani. A kor­szerű fegyverekkel viselt háború nagy áldozatokkal járna és hatalmsa pusztítá­sokat okozna minden or­szágban, tekintet nélkül földrajzi helyzetükre. Ez nagy csapás lenne az embe­riségre. Mi ezt jól tudjuk és ezért mondjuk: írjuk alá a békeszerződést, Egyes nyugati politikusok azt mondják — folytatta Hruscsov —, hogy ha a Szov­jetunió, a Német Demokrati­kus Köztársaság javára le is kormányhatározat szempontjá- mond azokról a jogairól, ame- ból is. Ha külön-tkülön gaz- ] az Anglia, az Egyesült dálkodott volna a három tér- ■ AUamck, a Szovjetunió & ,, t Franciaország alairta szerződé­meloszovetkezet, akkor 70 000 £ek alapján Nyugat-Bori inre forint gépállomási kedvez- " vonatkozólag megilletik, a mény illette volna őket. Most * nyugati hatalmak nem fogják az egyesülés után csak a gép- ;azt eüsmemi. Erre így vála- , ... ^szólhatunk: önok, uraim, azt állomási kedvezményük 180 000 „ elismerhetik, vagy nem ismer- íorint lesz, «hetik el, ettől azonban a Né­után. Ezen felül marad még 130 000 forintjuk, amit Zetor vásárlásra tesznek félre. A három termelőszövetkezet egyesülése előnyös a 3004/1-es met Demokratikus Köztársa­ság nem szűnik meg létezni. A nyugati hatalmak egyes harcias, mértéket nem ismerő személyiségei azt állítják, hogy ha a Nyugat-Berlinbe veze+ö út ellenőrzése a Német De­mokratikus Köztársaság kezé­be kerül, akkor ők fegyveres erővel törnek majd oda utat maguknak, — így csak olyan emberek beszélhetnek, akik figyelmen kívül hagyják a reális ténye­ket — hangsúlyozta Hruscsov. — Ismeretes, hogy a Német Demokratikus Köztársaságban szovjet csapatok állomásoz­nak. E csapatok nem azért vannak ott, hogy billiárdozza- nak. Olyan kijelentésekkel akarnak megfélemlíteni ben­nünket, hogy ha mi akadályo­kat támasztunk, akkor ők lő­ni fognak. Ámde mindenki tudja, hogy ha valaki lőni kezd, ez a háború kezdetét jelenti. Mindenkinek, aki kardesör- tctéssel próbálkozik, azt ta­nácsoljuk: ha önök idézések, vegyenek hidegzuhanyt, nyugtassák meg idegeiket. Ellenkező esetben a békét veszélyeztetik. Hruscsov hangoztatta, tart­hatatlan egyes nyugati politi­kusoknak az az elképzelése, hogy ha elzárják a Nvugat- Berlinbe vezető szárázfö'di utat. akkor lévihidat létesíte­nek. Ha a’áírják ugvanis a bé­keszerződést a két német (Folytatás a 4. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom