Dunántúli Napló, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-14 / 11. szám
»5». JANUAR 14. NAPLÓ s 'JegífKeteJc a nyugati városrészről j A nyugati városrész lakói idén is sok sárt kénytelenek taposni. Igaz, hogy egyes részeken salakozták a gyalogjárókat, de ezt minden „átkelőhelynél” megtehetnék. Gondoskodni kellene most a hó eltakarításáról is. Az aszfaltról valahogy leseprik még a havat a házfelügyelők, de a házsorokat csak salakozott út köti össze, amelyet senki sem takarít, így a lakók törnek utat a magas hóban. Jó lenne. ha segítenének ezen az illetékesek. * A Közlekedési Vállalat dolgozói nagy igyekezettel próbálnak jobb közlekedést teremteni. Ismét beállítottak egy regaeli járatot és sűrítették a délutáni járatokat is. Most még az kellene, hogy a szombat délutáni hazautazást is megkönnyítsék. Az üzletházak változatlanul lucaszék módjára készülnek. Igaz. hogy új helyiségekben működik már a húsbolt, a zöldségbolt és a divatáru- üzlet, de nagy szükség lenne a füszerboltra, mert a régi már régóta túl kicsi és mindig zsúfolt. Nem kevésbé hiányzik a háztartási bolt sem. Érthetetlen, miért húzódik ezeknek a boltoknak a megnyitása. * Egyetlen újságárus bódé van a nyugati városrészben, ez is csúnya, csak rontja a városképet. Jó lenne, ha a posta valami rendes, az új városrészbe illő hírlapárus- pavilont állítana fel itt, s jobb helyen, mint ahol a jelenlegi van. * Végül pedig gondolni kellene már az új utcák elnevezésére, mert az idegenek képtelenek tájékozódni. Csak a postások ismerik valameny- nyi épületet, de az 5 speciális számozásuk szerint még nehezebb megtalálni valakit. HUNYADVARI BÉLA Új rendelet a fiatalkorúak mozilátogatásáról A napokban új ; rendelet jelent meg ♦ a fiatalkorúak mozilátogatásának szabályozásáról. A rendeletet a műve’ődés- ügyi miniszter adta ki. Ezentúl minő&í- ítik majd a filmeket. - aszerint, hogy azt csak 18 éven felüli, 16 éven felüli, 14 éven felüli és 10 éven fe'ü'i mozi’átogatók tekinthetik meg. A rendelet kibocsátása előtt meghallgatták a pedagógusok véleményét szerte az országban, s az ó véleményük alapján kategorizálják ennyire a filmeket. Fauszt Imre elv- társ, a Baranya megyei Moziüzemi Vállalat igazgatója az alábbiakat mondotta az új rendelet gyakorlati jelentőségéről: — Budapesten pedagógusok. filmszakemberek és művészek bevonásával egy bizottság alakul, amely nek feladata, hogy elbírálja, egyes filmek milyen korosz- tályuaknak mutathatók be. Lesznek olyan filmek, amelyet 10, 14. 16 vagy 18 éven aluliaknak nem ajánlanak, s így a pedagógusok hivatalosan is tájékozódhatnak egy filmről, ha nem is nézték azt meg. A diákok eddig is csak szülővel, vagy engedéllyel látogathatták a mozieiőadá- sokat. A jövőben e diákoktól, ha szülő nélkül vannak — kérjük az iskolai engedélyt. A rendelet kimondja, hogy a 18 éven felüliek részére készült filmeket kiskorúak felnőttek kíséretében sem tekinthetik meg. Ez természetesen helyes is, mert például a Fájdalom nélkül című francia film, vagy a Bel ami — valóban nem való 14 éves gyerekeknek, de még 16 éveseknek sem. Ha valakivel életkorával kapcsolatosan vita támad, a 16 éven felüli látogató, köteles igazolni ma- * gát. ?. I Ha egy 16 éven { felülinek ajánlott * filmet egy 14 évest akarja megtekinteni,; a jegy árának meg- j térítése nélkül el kell j tiltani, s ha erősza-j kos, rendőri módon] is jogúnkban áll el-j távolítani. Minden jegyszedő- ] vei személy szerint j is megbeszéljük a! teendőket, s bár ez| a munka nehézséget] jelent dolgozóink- ] nak, igyekszünk a j közönség zaklatása j nélkül érvényt sze-! rezná az új rendeletnek — mondotta j Fauszt elvtám Tanfofyam°kon vesznek részt az fmsz-ek választolt vezetői Fontos értekezlet színhelye E volt a Szövetkezetek Baranya ! megyei Központjának tanács- ; terme. Csaknem száz szövet- íkezeti szakember részvételével i tárgyalták meg a földműves- ; szövetkezetiek választott vezetőinek oktatáséival kapcsola- : tos feladatokat. A Baranya megyei foldmű- > vesszövetkezeteknél az elmúlt mrek során is rendeztek tan- [ folyamokat szerveztek okta- : tásokat, ám ezek nem érték el : a kívánt eredményt. Most új alapokra helyezik a í választott vezetőség oktatását, í Más elvek alapján szervezik, : sokkal szélesebbkor!! és egy- ; ben összehasonlíthatatlanul ! magasabb színvonalú lesz az í idei, mint az eddigi oktatások í közül bármelyik. A vendéglátóipart tanulók félévi s»intvi*sgája A pécsi Kereskedelmi Tanulóiskola szakács, cukrász, felszolgáló tanulói január 21-én mérik össze tudásukat a gyakorlati tudnivalókból a Kazinczy étteremben. Ezen a napon a vacsorát gondosan összeállított étlap szerint az iskola fiataljai készítik, a vendégeket a felszolgáló tanulók fogadják és szolgálják ki. Cukrásztanulóink, ugyancsak ezen a napon a Kazinczy étterem he- helyiségében készítményeikből kiállítást rendeznek. Tanulóink minden félévben kötelesek gyakorlati szintvizsigét tenni. A foglalkoztató vállalatok és az iskola mindent elkövet, hogy ezek a szint- vizsgák évről-évre színvonalasabbak legyenek. Ezért ren dezzük a vizsgákat versenyszerűen. Nagy dolog ezeken a vizsgákon elsőnek lenni, hiszen a szakma legkiválóbbjai döntenek arról, hogy melyik tanuló érdemes a bronzvagy ezüstjelvényes „Kiváló tanuló“ kitüntetésre, hogy kit küldjünk az országos versenyre, ahol az aranyjelvényes, a „Szakma legjobb tanulója“ kitüntetésért és a komoly jutalmakért fognak harcolni. Laciké Sándor ig. h. A választott vezetőség oktatásának nem az a célja, — mint ez a tanácskozás során is kiviláglott, — hogy például a felügyelőbizottságok tagjai a tízhetenlkénti egy előadásból álló oktatás után ellenőrizni tudiák, hogy mást ne mondjunk: a szövetkezetek könyvvitelét A cél egészen más. Éspedig az, hogy a földművesszövetkezetek irányításában lévő jogaikat és kötelességeiket megismerjék és gyakorolni tudják. Hogy tisztában legyenek azzaJ, milyen fontos szerepet tölt be a szövetkezeti mozgalom népgazdaságunkban, hogy a választott vezetők tudják, miben segíthetnek, s miben is kell segítendök a mezőgazdaság szocialista átszervezése során. A közeli napokban beinduló oktatásnak elő kell mozdítania, hogy a választott vezetőségek az eddiginél sokkalta aktívabbak legyenek — és lehessenek — a társadalmi tulajdon, a szövetkezeti vagyon védelmében, és általában az ellenőrző, felügyelő munkában. Mindezen kívül az oktatás feladata az olyan hibák kijavítása is, mint amilyen például a szövetkezetek alkalmazottai és a választott vezetőség egymásközti viszonyában jelenleg is bizony még sokhelyütt található. Mert sajnos gyakran az a látszat, mintha a földművesszövetkezetek taglenne az alkalmazottakért, s az alkalmazottak va-‘ lamiféle felügyeleti hatáskört gyakorolnának a tagság és a választott vezetőség felett. Pedig fordítva helyes. Épp a tagság joga, sőt kötelessége az alkalmazottak működésé* el-^ lanőrizni. } Az oktatás széles kőiére jellemző, hogy mintegy négy és félezer földművesszövetkezeti választott vezető részvételével, s csaknem kilencven helyen rendezik meg a megyében. A választott vezetőség Oktatásán szó esik majd a szövetkezeti mozgalom kialakulásáról, történetéről, a szövetkezetek formáiról és helyéről, szerepéről a népgazdaságon belül. Egy másik előadás e flöüdmű- vesszövetkezetek — mdnt tömegszervezetek — helyzetével foglalkozik a falu társadalmi életében. A választott vezetők előadást hallanak a szövetkezeti demokrácia érvényesülésének szükségességéről, a tagság rész vételéről és részvételük szükségességéről a szövetkezetek vezetésében, az üzemágak leltározásának megszervezés! módjáról, az üzemágak ellenőrzésének módszeréről és még egy egész sor hasonló érdekes és fontos tudnivalóról. A választott vezetőségek oktatását igen nagy érdeklődés előzi meg a baranyai foldmű- vesszövetkeaetek tagsága körében. Pillanatképek a kézilabda Téli Kupa mérkőzésekről A komlóiak igen jól védekeztek a Dózsa elleni mérkőzésen. Szakács azonban három komlói játékos között is megpróbál kapura lőni. A mezőny legjobb női kapusa: Holub (Dózsa) bravúrosan a kapu fölé tol egy tarokba tartó labdát, Balázs, a Komlói Bányász kapusa ártalmatlanná tesz egy veszélyes lövést. A Pécsi Dózsa női csapata veretlenül vezet. A csapat tagjai a Leőwey Klára elleni győztes mérkőzés után, híres dzsebel (kis tenyér nagyságú) dohányt, melynek jelentős részét exportálják. A szövetkezeti gondolat nem idegen a bolgár parasztok között. Már a felszabadulás előtt is voltak bizonyos szövetkezeti formák, azonban hiba volna azt gondolni, hogy a bolgár parasztok különleges emberek, akik meggyőződésük nélkül hagyták abba az egyéni gazdálkodást. Nagyon sok fáradságos munkát, politikai meggyőzést követelt az átszervezés: mindenekelőtt a parasztok salát tapasztalataik alapján való meggyőzését. Ma már 10—14 éves, jól működő, gazdag szövetkezeteik vannak, megelégedett parasztokkal. A munkaegység értéke a következőiképpen alakult: 1956- ban 9 leva (1 leva: 1,86 forint) 1957- ben 16 leva 1958- ban 18 leva Az egyéni jövedelem (háztáji gazdaság nélkül) 1956- ban 2000 leva. 1957- ben 4600 leva. 1958- ban 5500 leva. Amint a számok is érzékeltetik, két év óta jelentősen növekedett a szövetkezeti parasztok életszínvonala. Úgy is lehet mondani, ma jobba él- fcdt mint tegnap és holnap jobban élnek, mint ma. Nem beszélve arról, hogy minden kezdet nehéz, s bizony az első években nagyobb beruházásokra (épület, gép, állat) fordították az anyagi javak jelentős részét. A bolgár parasztok mélyebb pontról indultak mint mi, alacsonyabb volt a termelés és a gépesítés színvonala, mint nálunk. Mivel magyarázható mégis a bolgár mezőgazdaság jelentős előreugrása? Mindenekelőtt a BKP következetes, szilárd politikájával. A tsz- szervezésnél szigorúan ügyeltek a lenini önkéntesség elvé-' re. Segített a meglévő tsz-ek példamutatása is, látták a parasztok, hogy a szövetkezetben többet termelnek, jobban élnek az emberek. A pártbizottságok, pártszervezetek felkarolták a tsz-ek kezdeményezéseit, terjesztették a jól bevált termelési módszereket. Tanácskozást, tapasztalatcserét szerveztek a tsz-elnökök és agronómusok részére. A fejlesztési munkában ügyeltek a földjáradók fizetésére, bár en.nek mértékét (15—25 százalék) a szövetkezetre bízták. Az ipari üzemek, s különösen a kommunista munkások ott bábáskodtak a A haszkovM BepnM&s Száll« fiiptal tsz-ek mellett, anyagi és politikai segítséget nyújtottak nekik. Jelentősen elterjed* mozgalom Bulgáriában a tsz-ek káderekkel való megerősítése. Minisztériumi főoszitá! vveae - tők, a hadsereg magasrangú tisztjei, tanácsvezetők mentek vissza falura a párt hívó szavára. Csupán Haszkovó megyében 250 elvtárs ment tsz- elnöknök, agronómusnak vagy brigádvezetőnek. Sztojka Gi- nev elvtárssal, a megyei ta-ji nács volt elnökhelyetteséve’ i pé’dául a tatarevój Krisztc a Botev tsz-ben találkoztunk Ide hívta meg elnöknek a sző-A vetkezet tagsága. A tsz-ekbe 4 ment kommunisták munkájá-5 nak máris jelentős eredmé-i nyei vannak. Magukkal vitték politikai és szakmai képzettségüket, szervezőkészségüket és vezetési jártasságukat. Ezek azok a tényezők, me-i ' vek együttesen hatva előre- < I 'endítették a bolgár mezőgardr ág, a szocialista átszervező' "'gyét. Nincsen benne semm i' rdöngös dolog. Közülük ná-i1 •nk is alkalmaznak jónéhá-i1 •yat. Bőven akad azonban1 'nhivaló. ha gyorsítani akar i1 (léki zenekarai és a debreceni !uk az új paraszti életforrr- ('Kodály Zoltán leánytárus ja- cialakítását, a parasztság fel-i'nuár 19—január 31. között emelkedését «hangversenysorozattal mutatáöfáthé—Kása i kozik be a újvárosban. Ez bizony gól! Jedlicska, a Dózsa kapusa hiába vetődött, Papp Imre lövése a Dózsa kapujába vágódott. Vidéki UaH%vet8th*pzenekatok UahQuecschpMc&zata a iUhcaUaeUtniáft Az Országos Filharmónia vi- A pécsi filharmonikus zenekor Paulusz Elemér vezényletével és Borsay Pál zongora- művész közreműködésével január 30-án ad hangversenyt.
