Dunántúli Napló, 1958. szeptember (15. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-09 / 212. szám

NAPLÓ 1958. SZEPTEMBER & ^ 2 Újpetrei agitátorok között Ujpetrén agitációs központ alakult két agitációs csoporté tál. Az egyiket a falusi, a má­sikat pedig a termelőszövet­kezeti pártszervezet szervezte. Az utóbbinak 9 kommunista és 5 pártonkívüli tagja van, Hajek Vencel elvtárs a veze­tője, aki egyben a tsz párttit­kára is. Az agitációs központ létre­jötte óta közel egy év telt el. Sok hírt hallottam a munká­jukról, főként a tsz-agitációs csoportot dicsérték. Elhatároz­tam, hogy elmegyek hozzájuk és saját szememmel győződök meg a hírek igazáról. Hajek Vencel elvtárshoz ko­pogtattam be először. „Agitátor-meg­beszéléseket tartunk“ A következőket mondotta: „Sok munkánkba került, amíg idáig értünk, hiszen a siker nem pottyan az égből. Az eredményes munka a ki­választásnál és az elosztásnál kezdődik. A legjobb tsz-tago- kat válogattuk ki, olyanokat, akiknek sok éves népnevelői tapasztalatuk van és a min­dennapos munkában is kitűn­tek. Ezután „elosztottuk” ma­gunk között az istállókat, mű­helyt, földterületeinket, sőt a falu egyes házait is, minden agitátor megkapta a pontos helyét. Mint az agitációs csoport vezetője rendszeresen bejárok a járási pártbizottságra segít­ségért és jótanácsért. Amikor visszajövök, összehívom az agi­tátorokat és a járási pártbi­zottságon hallott irányelvek, s a helyi körülmények figyelem­bevételével megbeszéljük a tennivalókat, Általában havonként tar­tunk agitátorértekezleteket, de ha a szükség megkívánja, két­hetenként összejövünk. A leg­utóbbin a termelőszövetkezet számszerű és gazdasági meg­erősítéséről volt szó. Beszámo­lómban minden fontosabb ter- mfhyből összehasonlítottam a tf>Z"és az egyéni parasztok ter­mésátlagait, amiből kiderült, hogv mi jóval nagyobb átlagot értünk el, noha az aszály egy­formán sújtott. Konkrét érvek birtokában elindulni már fél sikert jelent, de még nem elég. Ahol ugyan­is a segítő ellenőrzés elmarad, ott az agitációs munka ellapo­sodhat. Ezért a pártvezetőség­gel összefogva rendszeresen ellenőrizzük az agitációt. Azt sem felejtjük el, hogy az agitá­torok is éppen olyan emberek, mint mi, azoknak is lehet sze­mélyes gondjuk, amiben segí­teni kommunista kötelessé­günk. A napokban fordult hozzám Gerebicz Károly ági-: tátor azzal, hogy miért nem teljesíthetnek a nyugdíjas tsz- tagok is annyi munkaegysé­get (mert ő is az), mint a töb­biek? ... Kérdésére válaszol­tunk és ez megnyugtatta. „Értem üzentek, na­gyon meghatódtam“ A tsz udvarán találkoztam az első agitátorral. Hudanek- né a neve, a szarvasmarha­istállóban dolgozik. Középko­rú, csupatűz asszony. Nem elégszik meg a havi tájékozta­tókkal, egyik agitátortársával rendszeresen meghallgatja és megvitatja a falurádió műso­rát. A legfrissebb hírek birto­kában indul az emberek közé. — Nem olyan nehéz dolog a meggyőzés — mondta vidá­man. — Kiülünk esténként a kiskapuba, ezerféléről beszé­lünk, s egyszer csak a tsz-re terelődik a szó. Ismertetem az eredményeinket, s hogy na­gyobb nyomatéka legyen a sza vamnak, elmondom, hogy mit kaptam én személyesen. Nincs szégyenkezni valóm, 373 mun­kaegységet teljesítettem au­gusztus 1-ig, 4000 forint meg­takarított pénzem van, 10 má- zpa búzát és 10 mázsa árpát adott a termelőszövetkezetünk, pedig még nem volt zárszám­adás. Nem is múlik el a be­szélgetés eredmény nélkül, szinte érzi az ember, hogy közelebb kerültünk egymás­hoz. — Érdekes dolog történt ve­lem a minap — folytatja. — Nagyon lekötött a munka a tsz-ben, nem tudtam elmenni az egyéni parasztokhoz be­szélgetni. Egyszer csak üzen­nek a könyvelővel, hogy mi az, talán megharagudtam, hogy nem megyek? .., Tudja any- nyira meghatódtam, alig vár­tam, hogy újra találkozóassam velük. Azon egyéni parasztok kö­zül, akikkel Hudanek elvtárs­nő beszélgetett, többen belép­tek a tsz-be. A legutóbbi köz gyűlésen 32 új tagot (!) vet tek fel, s mint Hudanekn mondta, 8 újabb kéri a felvé telét. 72 éves agitátor Nem sokáig beszélhettem Hudaneknéval, a fürge asz -'zony elfoglaltságára hivatkoz va hamarosan elsietett. Gere bicz Károly bácsi jött hozzám Hudaneknét dicsérte, mond ván: ez az asszony két férf helyett dolgozik. Valóban: Hu danekné minden elismerés megérdemel, de azért ő sem marad el mögötte. Képzelj® el, 72 éves, felesége kórház ban fekszik. Ennyi gond mel lett is sok időt szentel az ági tációra, sőt akkor sem túlzók ha azt mondom, kevés olyan lelkes agitátort láttam, min ő. Rendszeres, újságolvasó és rádióhallgató ember, átlapoz za az agitációs érveket szol gáltató brosúrákat is, fiatal o lendülettel beszélget az embe rekkel. * Hát ezt hallottam az újpet rei agitátoroktól. A jó hírei tehát igaznak bizonyultak Csak két dolgot szeretnék megjegyezni. Az egyik: a tsz- agitátorcsoport néhány agitá­tora még alkalomszerűen vég zi munkáját. Elsősorban Ha jek elvtárson múlik, hogy rendszeres legyen. A másik a politikai felvilágosítás nem fogja át az egész falut, mert a létszámában megfogyatkozott községi agitációs csoport nem végez megfelelő munkát. Az agitációs központ hibájából nincs is szorosabb kapcsolat a két csoport között, pedig hasz­nos lenne a tapasztalatcsere A két csoport ugyanis egy fa­lu szocialista átalakításáért dolgozik és csak akkor számít­hat a termelőszövetkezet tel­jes győzelmére, ha politikai felvilágosító munkája az egész falut átfogja. Gungl Ferenc Mi is a városhoz tartozunk Nap mint nap olvashatjuk az újságban, hogy városunk szépül, csinosodik, felújításra kerülnek a parkjaink stb. S ez így nagyon szép. Csakhogy — s most jön az, ami gondolko­dóba ejti az embert: vajon a külváros már nem a mi váro­sunkhoz tartozik? Vagy ha igen, akkor miért van az, hogy a Megyeri út egyik útszaka­szát a Köztisztasági Vállalat tisztántartja, ugyanakkor a másik, kisebb elágazását■ még csak kutyába sem veszi? Pe­dig volna mit takarítani! Ha máskor nem Is, de egy-egy piaci nap elmúltával igen. Igaz az is, hogy a természet jóvoltából néha utcaszéles­ségben hömpölyög a víz, olyankor ez a kis útszakasz is megtisztul a sok szennytől. Na de ki tudja azt kivárni? Ezúttal szeretném felhívni a Köztisztasági Vállalat ügyei­mét, hogy naponta fordítsa­nak egy röpke félórát erre az utcafrontra is, hisz játszótér van mellette. FÜRTÖS JÓZSEF Pénteken nyílik a mezőgazdasági kiállítás-t-rj A babarci tsz Cidrus nevű tehene is ott lesz a kiállításon Pénteken nyitja kapuit a 62. Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár. Pétervári Tibor elvtárs, a Földművelés- ügyi Minisztérium munkatársa a következő tájékoztatást ad­ta a kiállításról. — Miben különbözik majd az idei kiállítás az előzőktől? — A 62. Országos Mezőgaz­dasági Kiállításon — az ed­digi szokástól eltérően — megjelennek termelvényeik- kel az összes népi demokra­tikus országok, s több kapi­talista állam is képviselteti magát gépekkel. Első ízben fordul elő, hogy nemcsak kiállítás, hanem vásár is lesz. A kiállított árukat helyben megvásárolhatják az érdeklődők, s ha vala­mely cikk elfogyott, meg­rendeléseket adhatnak fel. Emeli a kiállítás jelentősé­gét, hogy most ünnepli 60 éves fennállását a Szőlé­szeti Kutató Intézet és tíz esztendősek a mezőgazdasá­gi termelőszövetkezetek. Ezért a főpavilonban tablók mutatják majd tízéves ered­ményeiket. — Milyen érdekességeket láthatnak majd a látogatók? — Reprezentatív borkiál­lításon mutatják be a nem­zetközi borversenyen díjat nyert borokat, külföldi bor­hírességeket. A nemzetközi gépkiállításon a külföldi gépújdonságokat láthatjuk. Az albán pavilon előtt na­rancs és citromfák érlelik gyümölcsüket, a német pa­vilon körül a híres német nemzeti várág, az „Erika" díszük majd, s belül a pa­vilonban krigliből ihatja majd a híres német sört minden látogató. Emellett a magyar mezőgazdaság minden szépsége, gazdagsá­ga a látogató elé tárul. Az acélosszemű búza, az egész világon kedvelt magyar gyümölcsök, Európa-hírű tenyészállatok, a magyar ipar remekei, gépek, szer­számok, háztartási cikkek, újdonságok, képzőművészek alkotásai. 5,60 méter magas­ra emelkedik Varga Imre szobrászművész „Magvető“ című szobra, amelyet 16 mé­ter átmérőjű díszmedence vesz körül. — Baranyából mit visznek majd a kiállításra? , — Kiváló tenyészállatai­kat mutatják majd be a bólyi, sátorhelyi, görösgalU, szentegáti és szentlőrinci állami gazdaságok. A sza­badszentkirályi, gerdeif ké­szül egyénileg dolgozó pa­rasztok .ugyancsak legszebb állataikat küldik el és sok terményféleség képviseli a baranyai termelőszövetke­zeteket. — El kell még mondanom, hogy a vidékről felutazók részére a MÁV 50, a MÄV- AUT 25, a MALÉV pedig 10 százalékos utazási ked­vezményt nyújt a kiállítás tartama alatt. A vidékiek elszállásolását különböző vállalatokkal együttműköd­ve igyekszünk megoldani, ehhez azonban szükséges, hogy száttásigényüket na­pokkal előbb közöljék a ki­állítási irodával. Levelezőink íriák Az utca valóban nem tanterem! Megköszönjük a bírálatot, amely a Dunántúli Napló szep­tember 5-i számában hangzott el „Az utca nem tanterem” cí­mű cikkben. Valóban helytelen volt az a „megoldás”, hogy az skola tanulóit átmenetileg az utcán helyezték el az építkezés miatt. A II. kér. tanács intézkedésére más, jobb megoldást ta- átí az iskola vezetősége: más iskolákban (így a Mátyás király utcai, Janus Pannonius Gimn., Pedagógiai Főiskola Gyakorló Általános Iskola, a napközi otthon pedig a Belvárosi Fiúisko- ában) nyertek ideiglenes elhelyezést a Székely Bertalan úti iskola tanulói az építkezés időtartamára. TOROK GÉZA. II. kér. tanács vb-titkár. Újjáalakult a magyarbólyi vegyeskórus Magyarbóly jó híréhez hoz­zátartozik a tavalyi „Sátor- elyi dalosünnepélyen” elis­meréssel, valamint a rádió­(12) Gyemeníyev hangja éle­sen felcsattant. — Melch úr! Bárhol szol­gáltam, bárki volt a parancs­nokom, szent volt előttem a neve, a parancsa pedig tör­vény. Nem engedhetem meg, hogy ilyen hangon szóljanak parancsnokomról, akiért az életemet is kész voltam felál­dozni. — Gyementyev sértő­dötten meredt Melchve bátor kitörése után. A kapitány elgondolása vi­lágos volt. Legjobb minél előbb elterelni Melch figyel­mét az ismeretségről, ajánlók­ról. mivel itt könnyen elbuk­hat. Az meg csak tetszett ha olyan — Németországot az ilyen tisztek mentik meg! Sandel ne feledd szavaimat! Gyementyev nehezen tudta örömét titkolni, de nem volt szabad kizökkennie szerepé­ből. — Megkérem, hogy vonja vissza, amit az imént Feidl- meier tábornokról, a nyolca­dik hadosztály parancsnokáról mondott. — Visszavonom, hogyne vonnám vissza — veregette meg Melch barátságosan Gye­mentyev vállát. — Visszavo­nom, birodalmunk dicső kapi­tánya. Csak hős lehet az a parancsnok, aki ilyen tiszte­ket nevelt... A megbízólevél meg szöve­gezése fél órát se vett igény­be. Gyementyev most már Sandel nélkül ment vissza Melch irodájába. Az osztály pwremctuokm hidegen fogadta, még hellyel sem kínálta meg. Sőt egész váratlan kérdéssel lepte meg. — Milyen anyagi körülmé­nyek között él a családja? Gyementyev kitalálta Melch gondolatait. — Egyáltalán él-e a csalá­dom? — mondta egyszerűen. — Feleségem, anyám Berlin­ben maradt, két hónapja egy sort sem kaptam tőlük. Az én helyzetem pedig nem érde­kes — mosolygott Gyemen­tyev. — Az a fontos csak, hogy az ellenséged legyőzzük. — Remek — tört ki Melch- ből, de rögtön kapkodni kez­dett zavarában, * kiegészítette amit mondott —, természete­sen osztozom bánatában, de- hát a háború, az háború! Hol lakik? Gyementyev mosolygott. — Rubisz festőművész la­kásában. Az ön menlevelével igen értékes képeket őriznek ott, láthatja, hogy már akkor megkezdtem kötelességem tel­jesítését, amikor nem is tar­toztam az osztály kötelékébe. — Rubiszt mondott? — Melch apró zott elő a fiókból s lapozgat­ni kezdett benne.. . — Aha, Basztyionnaja utca 4. Ügy van? — Pontosan. — Minden rendben van a festményekkel? — Teljes mértékig. — Legyen tekintettel, hogy az ott lévő gyűjtemény... — Melch belezavarodott. — Ért a festményekhez? — Nem. Olyan hidegen hagynak, mintha nem is létez­nének. Katona vagyok, «)( parancsolnak azt teszem. — Nagyszerű _ tön ki újra Melch. — Akkor az első feladata az lesz, kapitány, hogy elmegy a városi mú­zeumba. Értesülésünk szerint holmi helybeli csavargók, le­szedik a "falról az értékes ké­peket, s értéktelen vackokat akasztanak a helyükre. Pró­báljon az ügy végére járni s legyen könyörtelen. A rmí-i zeum összes képeit ládákba kell csomagolni, természetes] ráma nélkül. Csináljon számi- i tást, hány láda szükséges? (Fi ban is szerepelt énekkar mun­kássága. Vezetőjét, Solt Adolf nevelőt saját kérésére elhe­lyezték Magyarbólyból, s már úgy látszott: vége az énekkar­nak. Azonban a nyugdíjhoz már közelálló Székely József nevelő, egykori karmester és zeneszerző újjáalakította ezt az értékes 40 tagú vegyeskó­rust. A teljes tantestület tagja az énekkarnak, Sólyom György, valamint két fia: György és Árpád dolgozó pa­rasztok, a tűzoltó leányok, Peruke József MÁV munkás. Kapi Béla, Füri Gyula, Hódi Endre és sokan mások. Min­den héten kétszer tartanak próbát, elsőnek Kodály-kóru- sokat tanulnak, majd pedig Bárdos kórusaira kerül sor, ha sikerül beszerezni a kottá­kat. (Schmidt Károly) Köszönet a porcelán­gyári vöröskeresztnek Szeretném megköszönni a napokban — vasúti baleset következtében — megsérült munkatársaim, valamint a pécsi vasutas dolgozók nevé­ben a Pécsi Porcelángyár vöröskereszt szervezetének áldozatos munkáját, amit az elsősegélynyújtás alkalmá­val végeztek. Elsősorban Weisz Károlyné elvtársnő­nek, a szigetelőmérő dolgo­zójának, aki nyugodt és emellett határozott fellépésé­vel, intézkedésével sietett a balesetet szenvedők fájdal­mának enyhítésére. Nem ve­szett kárba az a sok-sok óra, amit a vöröskereszt elsőse­gélynyújtó tanfolyamon töl­töttek. A tanultakat most az életben hasznosították. A vöröskereszt szervezetnek további eredményes munkát kívánunk. SCHMAL IMRE főintéző. Volt nekünk egy ping-pong- asztalunk A ktekassal Ifjúságnak egy 16 ping pong-asztala. volt de «vekkel ezelőtt a földműves- szövetkezet azt felvágatta és az anyagot a kugUpályához fel­használta. Tavaly azonban megígérte az újpetrei földmú- vesszövetkezet. hogy csináltat egyet, de az Ígéret csak Ígéret maradt. Hatvan úttörő régi vá­gya teljesülne, ha a földmfi- vesszövelkezet beváltaná Ígé­retét és elkészíttetné a ping­pong-asztalt, hogy a téli őrsi foglalkozásainkat érdekesebbé tehesíük. GAl, ANNA őrsvezető A mi üdülőnk Milyen szépen hogy a szabadság mindig rendben hangzik, hogy a „mi letelte után friss tartja az üdülőt, üdülőnk“, a bőrgyá- erővel kapcsolódja- amiért dicséretet is ri dolgozók üdülője, nak bele a termelő- érdemel. A kis kony A múlt rendszerben munkába. halban Csőmé Já­ilyen nem létezett, Én is jól éreztem nosné gondoskodik nem is álmodhattak magam a Pécsi Bőr- a vendégek étkezé- a dolgozók arról, gyár harkányi üdü- hogy a saját üdülő- lőjében, amit mi, jükben tölthetik sza- dolgozók társadalmi badságukat. Ma már munkával építet- azonban az egész tünk fel. Nyolc két- orsaágban vannak ágyas parkettás szo- üdülők, ahol a dől- ba, külön női és gozók kedvük sze- férfi mosdóval áll rint szórakozhat- az üdülök rendelke- nak, NMWwieek, Mmímt, A gewdnok KfltétR séről. Rádió, köny­vek, friss lapok is megtalálhatók. Használjuk ki — különösen a reumá­sok — fürdésre, pi­henésre harkányi üdülőnket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom