Dunántúli Napló, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-27 / 99. szám

NAPLÓ 1958 ÁPRILIS M 1 »I Takarékos nép-gazdag ország! Megyei KISZ-aktíva a Doktor Sándor Művelődési Húsban Szerdán több mint 200 pécsi és baranyai ki&zista tanácsko­zott a takarékosságról a KISZ és a Szakszervezetek Doktor Sándor Művelődési Házában. Az értekezlet elnöki asztalá­nál foglalt helyet Földes And- rásné, a megyei párt-végrehaj­tó bizottság párt- és tömeg­szervezeti osztályának vezető­je, Nagy Tibor, a KISZ Köz­ponti Bizottsága Intéző Bizott­ságának tagja, Kiss Dezső, a megyei KISZ bizottság megbí­zott titkára, Vörös Pál, a vá­rosi KISZ-bizottság titkára, Pataki' Mihály, a Pécsi Szén- bányászati Tröszt igazgatója. A tanácskozás puszta ténye is demonstrálta, hogy az orszá­got; takarékossági mozgalom, amelyet a párt és a kormány meghirdetett — s amelyre a KISZ KB válaszolt először — máris megmozgatta a fiatalok egy részét. A több mint 200 kiszista nem Jött üres kézzel a megyei aktívára. A pécsi íűtöházi fiatalok 73 918 forin­tot, a kesztyűgyári ifjúsági export-brigád 29.115 forintot takarított meg az első negyed­évben és így sorolhatnánk a számokat tovább. S mindez csak a kezdet kezdete, a lehe­tőségek még tíz százalékig sincsenek kihasználva! Millió­kat és milliókat lehetne meg­takarítani csupán Baranyá­ban! Drákói szigorral találkoznak a fosztogatók A fiatalok hangoztatták, hogy a takarékosság fogalma na­gyon széleskörű. Takarékosko­dunk, ha megmentjük a bá­nya mélyén elfekvő fúrószára­kat és egyéb gépeket és taka­rékoskodunk akkor is, ha te­szünk róla, hogy többé ne le­gyen szükség ilyen elfekvő gépek megmentésére. Takaré­kosság a megfelelő gépi kar- bán tartás is, s a legnagyobb takarékosság maga a jó mun­ka. A KISZ takarékossági moz­galmának jelentős területe a társadalmi tulajdon védelme. Kiss Dezső elvtárs ismertette a beszámolóban, hogy 1957-ben 11 millió 718 ezer forint kár származott azokból a társa­dalmi tulajdon elleni bűmcne- lekményelcből, amelyeket fel­derítettek. A közös vagyon her­dálása az idén sem szűnt meg. A vasasi Petőfi-aknán például egy villámmotozás alkalmával 2 méter sárgarézdrótot, 4 da­rab szigetelő-csigát, esavarhúzó kát, egy darab 125-ös reflek­tort, kalapácsot, habarcskeve- rőt, szekereit és fél kilogramm drótszeget találtak egyes dol­gozóknál. A Sopiana Gépgyár­ban nagyon elterjedtek a kü­lönböző fusermunkák — ön­gyújtók, kisebb dísztárgyak, és egyebek készítése. Vakok lennénk, ha nem lát­nánk. hogy mindez az ellen­forradalom maradványa. A közérdek sárbatiprása, a hará- csolás a kapitalista világ jel­lemzője, a burzsoá társadalom szelleme kísért ezekben a szá­mokban. De ez a tanácskozás intő például szolgál a tolva­jok számára, hogy jó lesz már felhagyni a fosztogatással, na­gyon ráfizetnek, ha a fiatalok lesznek a társadalmi tulajdon legfőbb védelmezői, mert — megmondották az értekezleten — nem fognak kesztyűs kézzel bánni a rablókkal! A nevelés a legfontosabb A „kemény kéz politikája” szükségszerű a volt horthysta katonatisztek, fculákok, dzsent­rik és egyéb — a bányákban és üzemekben dolgozó — bu­kott egzisztenciák ellen, de káros a megtévedt vagy a ma még közömbös dolgozókkal szemben. Mint Nagy Tibor elv- társ, a KISZ KB Intéző Bi­zottságának munkatársa mon­dotta, még a Horthy-fasizmus idején is — amikor valósággal vérrel írott törvényekkel őr­ködtek azon, hogy egyetlen egy szeg se tűnjön el — fon­tosnak tartották, hogy ,^zép szóval“ is buzdítsanak a taka­rékosságra. Ilyen. feliratok vi­rítottak akkor a műhelyekben: „Takarékoskodj a pénzzel, anyaggal és idővel — a taka­rékosság nemzetvédelem, a pazarlás hazaárulás!" Minden öntudatos munkás fia tudja, hogy ennek a taka­rékosságnak semmi köze sem lehetett a nemzetvédelemhez hiszen a Szovjetunió elleni háborút hosszabbította volna meg. Hazaárulásnak sem lehe­tett nevezni, hiszen semmi sem volt akkor a munkásoké, a pa­rasztoké ebből az országból. „Ma viszont a nép az ország tulajdonosa — folytatta Nagy elvtárs — a takarékosság tehát minden becsületes munkás, pa­raszt és * értelmiségi elsőrendű érdeke," Nagy elvtárs felhívta a haTl- gatőság figyelmét, hogy a harc nehéz lesz. A kiszisták szem­be fogják magukat találni a szabotőrökkel és fosztogatók­kal, meg kell küzdeniök az el­maradott munkások közöm­bösségével, fel kell éleszteniük bennük a munkás — tehát a gazda módon való — gondol­kodást. De érdemes küzdeni. Ha az öreg munkások kiállnak a társadalmi tulajdonért é6 a takarékosságért, akkor a fia­taloknak kettőzött kötelessé­gük, hiszen az ifjúság egész életében élvezni fogja a taka­rékosság gyümölcsét. Ezt min­den becsületes fiatalnak meg kell magyarázni, mert pusztán a kiszisták erejével nem lehet álütő eredményt elérni. Min­den hazáját szerető fiatalra számítunk. Hűszórás mozgalom Nemeskéri László elvtárs, a Baranya megyei Építőipari Vállalat igazgatója az „öre­gek" nevében azzal folytatta a gondolatmenetet, hogy a taka­rékosságra nevelést és a világ­nézet, — illetve jellemre ne­velést nem is lehet elválasz­tani egymástól. Nem várha­tunk ugyanis takarékoskodást attól a fiataltól, aki részeges- kedik és bumlizik, akinek nincs életcélja, aki lusta a ta­nulásban és elégségesre _ vizs­gázik az iskolában. Ezután fő­ként arról esett szó, hogy mi­ként kellene általános ifjúsági mozgalommá kiszélesíteni a takarékosságot. A felszólalók igen sok ötlettel és javaslattal álltaik elő s maga a beszámo­ló is sókat elsorolt; A tanácskozás úgy foglalt állást, hogy az urániumbányá­ban ki kell szélesíteni azt a kezdeményezést, hogy a bá­nyászok 420 percet töltsenek az „orton”; hogy a gépállomá­sokon elsősorban az üzem­anyaggal kell takarékoskodni. 4 takarékosság egyáltalán nem korlátozódhat az iparra, illetve a városra, takarékos­kodni lehet a faluban is a ta­karmánnyal, a trágya gondos kezelésével és még sok más­sal. Falun a már- megszerve­zett önkéntes segítő brigádok lehetnének a takarékosság él­harcosai, az iskolákban a KISZ KB által meghirdetett hulladékgyűjtési mozgalomra kell a fiatalokat megszervez­ni. A középiskolákban (ős tech­nikumokon 20 kilogramm vas, 5 kilogramm papír, 10 darab üveg, öt kilogramm egyéb hul­ladék gyűjtése a fő cél 1958- ban, az úttörőktől 15 kilo­gramm vasat, 1 kilogramm szí­nesfémet, 2 kilogramm textil­hulladékot, 5 kilogramm pa­pírt, 10 db üveget várunk eb­ben az esztendőben. A KISZ megyei aktíva nyo­matékosan hangsúlyozta, hogy erőszakolt, később veszteséget okozó takarékoskodásra nincs szükségünk, és a látszatsike­rekből sem kérünk. A KISZ takarékossági mozgalma hosz szú időre szól és nem kam­pányjellegű. A megyei KISZ-aktíva el­határozta. hogy csatlakozik a KISZ KB által meghirdetett 20 órás mozgalomhoz, azaz eb­ben az évben minden kiszista 20 óra társadalmi munkát fog végezni. A megyei KlSZ-aktí- va ezután felhívással fordult Baranya egész ifjúságához, amelyből az alábbi részletet közöljük: Felhívás a megye ifjúságához „.4. A megyei KISZ aktíva felhívja megyénk minden KISZ-szervezetének figyelmét, hogy az elkövetkező időben a takarékosságot tekintsék leg­fontosabb feladatuknak. Nevel­jék a fiatalokat a takarékos- sági mozgalom szellemében és érjék el, hogy a fiatalok egyé­nileg is takarékoskodjanak. Magyarázzák meg a fiatalok­nak a csak a mának élés hely­telenségét és káros voltát, for­dítsanak gondot aiz ifjúsági mozgalom olyan helyes kezde­ményezéseinek továbbfejleszté­seire, mint: 1. Ifjúsági brigádok szerve­zésére (bányász — export — építőipari — falusi önkéntes segítő brigádok stb.), 2. Anyagmentő brigádok szer­vezésére, 3. Energia- és egyéb takaré­kossági őrjáratok szervezésére, 4. Vas-, papír-, stb. hulladék- gyűjtő brigádok szervezésére, 5. Kalász, hasznos magvak stb. gyűjtésére, 6. A társadalmi tulajdon vé­delmére. Munkánkban támaszkodjunk a párt, a szakszervezet és az állami szervek támogatására. A megyei aktíva meggyőző­dése, hogy megyénk 11000 KISZ-tagja, valamint 150 ezer fiatalja tettekkel fog válaszol­ni és megvalósul a takarékos- sági mozgalom jelszava: Takarékos nép — gazdag or­szág! MEGYEI KISZ-AKTÍVA RÉSZTVEVŐI HU újsó# Baranyában? Apróka ,,fel Láttad már őket, a „böl* csödés” gyerekhadat, amint — egyforma Tomy-nadrág- ban, rózsaszín . pulóverben, egyforma sapkába öltöztetett harminc gyerek — áthalad az útkereszteződésnél. S ezt a közlekedési műveletet úgy végzik, hogy egymás nadrág­tartójába kapaszkodva való­ságos láncot alkotnak. Messziről olybá tűnik ez a kedves kép, mint egy úszó, színes vi rágfüzér...-----Szóval mennek az ap­ró emberkék. „Beszélgetnek” is, amit ugyan az ég világon senki nem ért meg, csak ők maguk és az óvónők. Ez a beszélgetés is inkább vékony­ka csivitelés, egy finom kis gyermek-káosz. Az ember legszívesebben végigsimogat­ná valamennyi fekete, barna, szőke gyermekfejet, a sok Jancsikát, Zsuzsikát, Julikát, Péterkét. Ha nem aztán egyszer csak megszólal ám az óvónéni hangja, aki föl-alá menetel » sor mentén, éberen vigyázva a kicsinyekre: — Szekeres! Me gmond tarnt ne vakaródz! A hétköznapias hangzású vezetéknév hallattára egV' szeriben kiesünk gyengéd hangulatunkból és most már megnézem, ki az a Szekeres — akinek nem szabad vaka- ródznia az utcán. A „széké' rés” tulajdonképpen egy egy­szerű kis Zsuzsika, de lehet Marika is, szóval ez a „Sze­keres” a maga három észtén- dejével így válik „felnőtté”-* Mert ugye a hivatalban, vagy az üzemben nem azt mondjuk a könyvelőnek senii hogy „Pityuka édes” legyen szíves, hanem esetleg igy< hogy Hanák kartárs, adja csak ide a múlt évi izét.. ■ Itt ez a hangnem, ott meg amaz. Csak éppen furcsa;:. (RAB) Hatvanezer tulipán Május elseje alkalmából a Pécsi Kertészeti vállalat mintegy Ső-60 ezer száras tulipánt hoz forga­lomba, hogy a város lakossága a lakóházak ablakait megfelelően díszíthesse. A vállalat a virágokat egyforintos áron adja. A virágok szerda reggeltől estig vehetők át a Pécsi Kertészeti Vállalat Siklósi út 77. szám alatti telepén. Németországi táncegyüttes Pécsett Május második felében német- országi tánc- és vokálegyüttes ér­kezik Pécsre Alfréd Voneberg ve­zetésével. Az együttes tizenegy ta­gú zenekarból, három vokálból, egy énekesből és egy konferan­sziéból áll. A németországi tánc- és vokálegyüttes egy napig ven­dégszerepei majd Pécsett, Tavaszi zsongás" a Nemzeti Színházban Május S-én a Pécsi Nemzeti Színházban „Tavaszi zsongás” címmel tavaszi hangulatot tükrö­ző, nagyszabású operett-estet ren­deznek délután fél 6 és este fél 9 órakor. Az est keretében fellép­nek: Házi Erzsébet, az Állami Operaház tagja. Szabó Miklós, Petrl Miklós operaénekes, Bárdos Anni, a Pécsi Nemzeti Színház tagja, Bácz Zsuzsa és Pető Lász­ló, a budapesti Állami Operaház balett-táncosa. Konferál: Hácz ■ György. A Pécsi Filharmonikus zenekart Paulusz Elemér vezényli. Zene- és énekhangverseny A Pécsi MAv Szimfonikus Zene- és Énekkara május 10-én este fél 8 órakor zene- és énekkari hang­versenyt rendez Pécsett a Liszt Fe­renc Hangversenyteremben: Az est keretében közreműködnek: Sándor Judit, az Állami Operaház tagja, a Pécsi MAV Szimfonikus Zene- és Énekkara. A műsoron Bach, HBndel. Pittoni, Liszt Fe­renc és Kodály Zoltán zeneművei szerepelnek; Elkészült Lánycsók községfejlesztési terve Lánycsók község tanácsa elké­szítette ez évi községfejlesztési tervét. A terv elkészítésénél nagy segítséget nyújtottak munkájúk­kal: Szüts Pál, Babracsán János» Hahn József, Horváth Mátyás, Pet- termann Márton, Szabó Sándor, Hengl Vendel, Szemmer János va­lamint Balogh Jenő tanácstagok. A községfejlesztési tervben összese« 86 00(1 forintot Irányoztak elő be­tonjárda építésére. Ebből az ösz- szegből ez évben 1500 négyzettné- tér betonjárdát építenek a köz* ségben. Negyvenezer forintos be­ruházási összegből nyolc tusoló- ból és két kádfürdőből álló nép­fürdőt létesítenek. Ugyanakkor * szurdokhoz betonkorlátot építene* — kétezer forintot pedig közvilá­gítási lámpahelybővítésre fordíta­nak majd. E munkák végrehajtá­sához 8 000 forintos társadalmi munkát irányoztak elő a község- fejlesztési tervben, Májusi országos vásárok Baranyában Baranya megyében májusban a következő helyeken és időben tar­tanak országos vásárokat: 2-áU Bólyban, 4-én Pécsett, 8-án 'sás* dón, 9-én Szigetvárott; 10-én Drá­vátokon és Kétújfaluban, 12-óit Siklóson, u-én ujpetrén, l4-c« Szentlőrinoen; 18-én Kémese n cS Hosszúhetényben; íe-án Majsort* l»-én Mohácson; 20-án Királyegy­házán; 21-én Vajszlón; 22-én Ma- gyarmecskén és öodisán, 23-a« Vásárosbécen és Véménden, 24- én Nagyharsányban; 26-án Gör- csönyben és Dunaazekcsőn, 27-«« Szabadszentklrályont 28-án pedis Hímesházán, pécsi s&ew&zelt munkás május elsejéi t/ Hlájus elseje Sikláson Az egyik siklósi lakatosmestemek éppen május elsején jutott eszébe inasát sürgős megbízással a városba küldeni. A fiú, alig­hogy kiért a főútvonalra, énekszóval menete­lő tömegbe botlott. „Legyen kérges annak is a tenyere, Aki miatt nincs a népnek'kenyere" — szállt a dal a felvonulók ajkáról. A tömeg magával sodorta. A kis inas megtudta, hogy a munkások május elsejét ünneplik. Mást is megtudott: az elvtársak megmagyarázták ne­ki a munkásmozgalom lényegét és megismer­tették vele a szocializmus eszméit. A napot az ünneplőkkel töltötte. Csak este vetődött haza, ahol a mester szidással és pofonnal fogadta. 1910-et írtak ekkor. A kis inas továbbra is kapcsolatban maradt az építőmunkás-szerve­zethez tartozó elvtársakkal. Felszabadulása után, 1910 augusztusában Pécsett maga is szervezett munkás lett. A kis lakatosinast, Nádor Józsefnek hív­ták. Villányban született lS94-ben, ahol apja Frigyes főhercegnél volt pincemester. Tízéves korában Mohácsra került. Lakatosinasnak ad­ták. Itt harapott először a keserű munkáske­nyérbe. Hajnali négykor kelt, hogy ellássa a mester húsz—huszonöt sertését. Hatkor a mű­helyben volt, ahol vakulásig dolgozott. A se­gédek szidták, a mester pofozta. Még a közös asztalhoz sem engedték. Nyolc hónap után megszökött, emberségesebb mestert keresett, így került Siklósra. Hlájus elseje a (sonten Élete egyik legszebb emlékének 1911. má- jgn elsejét tártját amikor a pácai munkásság oly hatalmas felvonulást rendezett, hogy a tö­meg a Zrínyi utcától egészen az Abáziáig (volt gyárvárosi sörgyár) ellepte az útvonalat. A munkások óriási lelkesedéssel szavalták a jelmondatokat. Mint például „Éljen a forra­dalmi, világot megváltó szociáldemokrácia nagy: „Éljen az általános titkos választójog!". — Szerencsétlenségünkre — mondja Nádor elvtárs —, a munkásság zöme ekkor még nem tudott a II. Internacionálé megalkuvó állás­foglalásáról; vakon követte vezetőit, akik szin­tén magukévá tették a gyorsan terjedő op­portunista nézeteket. Az első világháború éveit az olasz fronton töltötte. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom híre oda is eljutott és egycsapásra megváltoztatta a csapatok hangulatát. A le­génység zöme a fiatal szovjet állam mellett foglalt állást és a háború beszüntetését köve­telte. A tisztikar ez ellen semmit sem tehe­tett. 1918 elején maga a hadvezetőség is meg­ingott: a demokrácia szelleme egyre jobban hódított. Nádor elvtárs ennek bizonyítására a következő esetet mondja el: „1918-ban a má­jus elsejét megelőző vasárnapon a legénységet szokás szerint tábori misére vezényelték. A pap váratlanul a demokráciáról beszélt. Nyíl­tan nem mert szembehelyezkedni vele, sza­vaiból azonban kiéreztük a bizonytalanság keltette félelmet. Mise után az osztrák him­nusz, a „Gotterhalte” botrányba fulladt. Le­génységünk nevetni kezdeti és még az osztrá­kokat is magával ragadtaMájus elsejét a legénység azzal ünnepelte, hogy nem vett részt a foglalkoztatáson és kisebb-nagyobb csoportokba verődve méltatta a napot A tisz­tek sötét tckimtete «Iárulta nemtetszésüket, beavatkozni azonban nem mertek. Még a fronton terjesztett „Népszava" olvasásit sem merték megtiltani. Nádor elvtárs kevéssel « front összeomlása előtt fogságba esett, ahonnan csak 1919 máju­sában szabadult. A tcutácsU&ztácsaság- májusán Olaszországból szökve jött vissza. 1919. má­jus 15-én érkezett — mint mondja — telje­sen lerongyolódva — Budapestre. Alighogy a Keleti pályaudvaron kiszállt a vöröskeresztes vonatból, felejthetetlen látvány fogadta: a másik vágányon virággal díszített vonat állt indulásra készen. Előtte vöröskato­nák sorakoztak fel példás rendben és ve­zényszóra foglalták el helyüket a szerelvé­nyen. Az lnternacionálét énekelték, miközben a vonat kigördült velük a csarnokból. A je­lenlévő tömeg virágesővel búcsúztatta a cseh frontszakaszra induló katonákat. A főváros ekkor még, alig két héttel az ün­nep után, teljes május elsejei díszben pom­pázott. Nádor elvtárs halálos fáradsága pilla­natok alatt elszállt. Végigjárta a várost és a látottak nyomán átélte a vörös Budapest, a felszabadult munkásság májusi diadalünnepét. Az utcákat róva és a hullámzó tömeget fi­gyelve, meggyőződött róla, hogy a nép boldog és háborítatlanul élvezi szabadságát. Rövid pihenés után a Zrínyi utcai főkapitányságon jelentkezett, a karhatalmi zászlóaljba került. * is miqU teufte a májusi fény, A tanácsköztársaság megszűntével nehéz napok virradtak a munkásságra. A május el­sejéken mégis felragyogott a jobb jövő) tett remény fényessége. Nádor elvtárs a május elsejékről nagy lelkesedéssel er zik meg. 1920—1921-ben, a szerb meg( alatt 20—24 ezerre becsüli a felvonuló get. Az ellenforradalom ennek egyest véget vetett. A Pécs vidéki bányászok megülték május elsejét. A pécsi muní sem engedett régi jogából: az üzemek lei a munkások a Mecseken találkoztak. E — sajnos — közöttük is akadt. Az egyi tendőben az ürögi menedékházat válasz találkozóhelyül. Egy kislány Stromfeld elvtárs arcképét árulta. Egy besúgó me és eljuttatta a rendőrségnek. A műn összetartása azonban olyan nagy volt, b kép árusítóját nem sikerült kinyomozn besúgó, egy Dietrich nevű vasmunkás sen az ellenforradalom oldalára sodród< volt az, aki 1933-ban a pécsi kommuni- dőszervet, a pécsi munkás eszperanto-eg a hatóságnak feljelentette. Nádor elvU második világháború első napjától k részben rendőri felügyelet alatt állott, ben intemáló-táborban sínylődött. Máji sejét csak a régi élmények felidézéséin ne pelhette. * A rendíthetetlen harcos, aki ma is pártmunkát végez, így jellemzi május jelentőségét: „Május elseje közös net hozza az egész világ munkásságának a tát*\ Mi is ezt valljuk és május elsején err teszünk tanúságot. DR. W/MMSR m

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom