Dunántúli Napló, 1958. március (15. évfolylam, 51-76. szám)

1958-03-21 / 68. szám

••úx* v »tiMCitnn.iVmti i miéit ifitái i k ■’

| A XXXVIfl u wMn« ||

I. f f«M}« » Otemtt KhMbM. Akt

wmb tfa^tttlV .kwk utejdavatett föW Mm nmtDut :j

! V I- Mtetfm fcMp. H a**»tófiek wlüA» <3rtoAiAv»i. i **$♦»*««! Maur«it*»»i, n

j^j^n fjyy|> . \j MA{f|> $| fffttrtlftífiffitf tWMt fr*ftffrfw|ltiinTNt yK^. |

'.' d-; a etmwteWpmiiívmSwm «.*««««♦.

wltt tttXS t. )• A Tiníatóttt«!*« t«M»Ukttfc t«W»U, tetgj' * ur>

Sntw."te Imk <«*k«>te)tutt ti <teigta«t tta»<tete«í>»)t !«!eí<!<aái>a v««,-» "1«T VftolriUttTtStrSnwI.. 1 «I * «««»«to* Mt«rv«u 4» lek«»»

vttäAn* tarhrf^nW aí i E*W » TtoAaakrttowsäs s Itt^tw k*r«<ae e<í*lt»J»<14

tíw>1. tó«?*- te kíatsk««« 5w»a ktWakjAmW «mH, >»

£**T WttmfanOll ** t|wi> fiteya- te tatoMwd** ü*«. IMk. amtlyte miu&teMtetta» ÍTO «tfret** M 2S-«a A

«*««« ««Mi). I *»»«!«) v«k>.« «* me«ű(**a<*arate

»i* kwülnäi.

*• f. A kS»»<itojf<lo«i*a tetei* ü*««wJs* » MsttMMMk MacwSt. UibwíM wtpitei-MUás* teste kim»««« t traute« MtM- K* «««ttk, A ttsmOtti MfHÜ’-amif Mbit Amkm* I» imhM MWi«rm«te»t fcttea**». K <wrndí!«) bt*!*» n {tetette** «M» •»*»* Mte****«. - »» f «arfl«* 4H>» tett.

i^yStl tteSwü ét »bitót « pAoöntéwibez neigtet m js

fctsmsl «9M$yrt • stetrSgji oépbitto* mérten^ tag

*ek, »b5k *dt»g a*4ft nem ««ettek Itetátíiír), muri« hí». Jakiak. *»í*t)»k vtüt, v»i*niat «sok. «tik oly tagy«**«

'fetkétó éWwttet, swteyte swt »« *tt»m s«a»Mt tu*tk Hím«»«. *

;f«jkb«6, Btoetsr

! a, Uiéw A mmtOoM.

.Urtntei* o*pM A ke*ekWU*itsyl ttepWito«»« )«. K. N, «ites« ««Kitette,

R

>ttf)k A UawKXfktól mki UnsHJit o*ra k$*«t«Bwt. Háti miwrtóra

á tóaoaeok ki »«at h***jt4ih»«äi.

Átok # Tteviteteek, tutJyak a Unoocok joofikübérMre ve«*t*

t. ----?-*’- ^ ........»-■ k » -. ...1,1._Liíjt. ___....... .♦............... ««)

at-Bsi S

ST w*»*h»9 jrient meg.

h -o

A magyar munkásosztály tavasza: 1919 március * í.

Nemzeti történelmünk

legragyogóbb napja 1919. március 21. Ezen a napon, 39 évvel ezelőtt a győztes orosz proletáríorradalom után a szocialista forradalom eszméi gyökeret vertek Magyarországon iji. Ezen a napon szerveződött uralkodóvá a magyar nép, történetében először az addig meggyötört, kisemmizett magyar munkásság. .

Ahogy múlnak az évek, 1919 és^a vele megnyitott történelmi időszak jelentősége mind teljesebben áll egész népünk előtt. A Horthy-rendszer 25 éven át

gyár burzsoázia csődjét, lemondott a hatalomról azzal, hogy azt átmenetileg a szociáldemokrata párt kezére játssza. A szociáldemokrata párt akkor) vezetői hosszas tanácskozások után sem merték vállalni a hatalmat, mert ekkor a szociálKun Béla elvtárs a csepeli munkások gyűlésén.

ugyan megpróbálta meggyalázni és beszennyezni ezt a történelmi korszakot. E negyedszázados gyalázkodás következménye az is, hogy még nem mindenki előtt ragyog tisztán és hamisítatlanul e történelmi korszak. Pedig ha van a magyar történelemben időszak, amely ifjúságunk szocialista nevelése szempontjából jelentőséggel bir, ha van példa a szocialista hazaszeretetre, akkor 1919 az utóbbi évszázad történetének ez a korszaka. Újra és újra vissza kell térnünk a tanácsköztársaság emlékéhez, mert ez mai életünk előjátéka, mai rendünk bevezetője, elődje volt és ebből sok tanulságot és sok tapasztalatot szűrhetünk le.

Az első világháború

befejezésének korszakában, amidőn az imperialista államok belefáradtak a kegyetlen marakodásba, Európa és csaknem az egész világ munkásai, parasztjai és kispolári tömege! lerongyolódtak, éheztek és nélkülöztek, akkor 1917-ben az o ""z proletáriátus győzelemre vitte a szocialista forradalmat. Magyarország ebben a háborúban rendkívül sokat vesztett anyagilag, erkölcsileg és a magyar dolgozók helyzete úgyszólván egész Európában a legka- tasztrofálisabb volt 1918 őszén kirobbant hazánkban az októberi polgári forradalom, jelezve, hogy a dolgozó tömegek nem tűrik tovább a nincs- telenséget és a nyomort, hogy a magyar burzsoázia belpoliti- kailag és külpolitikailag teljes válságba sodródott.

Negyven évvel ezelőtt ilyen történelmi körülmények között született meg a Kommunisták Magyarországi Pártja. Akkor már létezett a világ el- 6ő szocialista állama, a maga példaadó és vonzóerejével; forrongott Európa, forradalmi lázban égett Ausztria, Németország, Olaszország és hazánk dolgozó népe a döntő leszámolásra készült. A Kommunisták Magyarországi Pártja, megalakulása pillanatában a magyar dolgozó nép vezető pártja lett. Ez a párt volt az, amely a válságos forradalmi időben, amidőn nem volt igazi vezetője az országnak, vállalta a nép és az ország sorsdöntő igényeinek megoldását. A párt ténylegesen a magyar dolgozók érdekeiért szállt síkra, követelve a föld- birtokosok és tőkések uralmának megdöntését, a munkás- paraszt hatalom megteremtését, az azonnali békekötést. Követelte a leszerelt hadifoglyok és hadiárvákról való gondoskodást, a termelés folytatását, stb. Forradalmi programjával és a közvetlen követelések vállalásával harcba indult a kommunista párt 1918. november 20-án. Megalakulásától kezdve néhány hónap alatt győzelemre tudta vezetni a magyar város és a magyar falu forradalmi népét.

1919. március 21-én a Károlyi kormány a történelmi idősúlya atatt? jaleaat a mademokrata párt már nem élvezte a magyar munkások többségének támogatását, mert a Kommunisták Magyarországi Pártja volt mar ténylegesen a magyar társadalom vezető ereje. Ez a körülmény szolgáltat magyarázatot arra, hogy a szociáldemokrata párt akkori vezetői kénytelenek voltak tárgyalásba bocsátkozni a Kommunisták Magyarországi Pártja bebörtönzött vezetőivel. E tárgyalások eredményeként ugyanezen a napon egyesült a két párt, Magyarországi Szocialista Párt néven, s az egyesült párt kikiáltotta hazánkban a tanácsköztársaságot. Ezzel megkezdődött a magyar proletárdiktatúra 133 napos uralma.

A szocialista forradalom

magvait a magyar kommunisták hintették el hazánkban és ezek a magvak jó talajba hullottak. A megszületett proletárdiktatúra történelmi válasz volt azoknak a hitetlenkedők- nek, akik a szocialista forradalmat megvalósíthatatlannak tartották Magyarországon. A kommunisták elévülhetetlen történelmi érdeme, hogy a marxizmus-leninizmus forradalmi eszméi alapján állva, kihasználták a történelmi pillanatot és létrehozták Magyarországon a proletáriátus diktatúráját.

Becsületbeli kötelességünk a Magyar Tanácsköztársaság emlékét megtiszítani minden gyalázattól; becsületbeli kötelességünk ezt a Korszakot történelmileg kellő helyre, kellő magaslatra emelni. Ez az állam a magyar dolgozók többségének akaratából és küzdelméből született, minden intézkedésében és minden mozzanatában a magyar nemzet többségét kitevő dolgozók, a munkások és parasztok érdekeit szolgálta és képviselte. Rövid fennállása alatt évszázadokra menő forradalmi változásokat idézett elő országunk gazdasági, társadalmi életében, a politikai fronton és a magyar művelődésügyben. A hatalom a dolgozók által választott helyi tanácsok, központilag pedig a Tanácsok Országos Kongresz- szusa kezében volt. A tanács- köztársaság megszüntette a régi osztálybíróságokat és ezek helyébe felállította a népbíróságokat és a forradalmi törvényszékeket. Megszüntette a tanácsköztársaság a régi bur- zsoá rend fegyveres erőit a csendőrséget, rendőrséget és a burzsoá hadsereget, helyébe létrehozta a proletárság rendjének védelmére a Vörös Őrséget és a Vörös Hadsereget. Uj törvények hosszú sora jelezte az új világ születését, a gazdasági, szociális és kulturális életben is. A Magyar Tanács- köztársaság állami kézbe vette a bankokat, gyárakat, közlekedési eszközöket, a földet Gondoskodott arról, hogy ezek a létesítmények és erőforrások a dolgozók ellenőrzése és vezetése alatt álljanak, létrehozta az

u udCsxij

őrző tanácsok intézményét. Bevezette a törvényes 8 órás munkanapot, 20—30 százalékos béremelést rendelt el, rendelkezett az általános munkásbiz- tosításról, az ingyenes gyógykezelésről, stb. A tanácsköztársaság több mint 30 ezer proletár családnak adott lakást a nagyburzsoá lakások kisajátítása révén. Bevezette a kötelező 8 osztályos oktatást, munkásegyetemet, tanfolyamokat hozott létre abból a célból, hogy a magyar dolgozók, akik kiharcolták a politikai hatalmat, hozzájussanak a tudáshoz. Nemes küzdelmet folytatott a tanácsköztársaság a Magyarországon meglévő akkori nagyfokú analfabétizmus ellen.

A Magyar Tanácshoztársaság legtöbb jellegzetes- " '• i-' ségeit, alapvető tanulságait annak történelmi érdemében kell keresni. Nemzeti történelmünk ' folyamán, 1919-ben először valósult meg hazánkban a proletáriátus diktatúrája, annak bizonyítékaként, hogy a magyar dolgozók

lésben, az államapparátusban, a hadsereg vezető gárdájában és más helyeken. Sok káros következményt vont maga után az is, hogy a két párt egyesülése révén fontos párt- és állami funkcióban megmaradtak egyes jobboldali szociáldemokrata vezetők, akik pak- táltak a burzsoáziával. Ezeknek a hibáknak az oka nem a kommunisták körültekintésének hiányában és a magyar munkásosztály vezetésképtelenségében rejlik, hanem főleg abban, hogy az események rendkívül gyorsasággal alakultak és abban, hogy a Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakulása óta alig négy hónap telt el a tanács- köztársaság kikiáltásáig, és ez a rövid időszak nem nyújtott kellő alkalmat elméleti és gyakorlati forradalmi tapasztalatok szerzéséhez. Ez a gyors fejlődés egyrészről jó volt, — ahogy ezt Lenin megállapította —, mert megerősíti az orosz proletáriátus ügyébe vetett hitét és más országok proletá- riátusának mozgalmát fellendíti, de a gyors fejlődés káros,

m

A kenuJAjdeatei nm«.

A KaW!»B,yíét*oéc* X. «X.

' Sxlulel&e), mtaift!

TaafcíAi&Uts».«»#

* ««Mtaé mnbé». )» « «»«Mg ma.

V te ««*»* CM*A Forradalmi Kormányzótanács rendeletcibőL

számára már 1919-ben 6em

volt idegen a szocializmus, a kommunizmus eszméje. Nem zeti történelmünkben a magyar tanácsköztársaság emléke és annak eszméi kitörölhetetlenül éltek tovább és élni fog nak a munkások és parasztok sok generációjában. Ez volt a negyedszázados ellenforradalom időszakában a magyár kommunisták ősi küzdelmeinek erőforrása és ez maradt és lesz a jövőben is szocialista rendünk leghaladóbb történelmi hagyománya. Kötelességünk, hogy a magyar történelemnek ezt a korszakát sokoldalúan tanulmányozzuk, elemezzük és ismertessük, mert ez volt az első kísérlet arra, hogy hazánk viszonyaira alkalmazva a marxizmus-lendniz- mu6 elméletét, új rendet építsünk*

Való igaz, hogy a tanácsköztársaság ideje alatt a kommunisták követtek el bizonyos hibákat. A földkérdés helytelen megoldásából, a földosztás elmulasztásából súlyos politikai teher hárult a proletárdiktatúrára, mert a föld állami tulajdonba vételével nem alapozta meg a mtimkás'-paraszt szövetséget. Jelentkeztek bizonyos, következetlenségből származó hibák az államépímert az események alakulásával nem tud lépést tartani a munkások és a dolgozók tudata, gondolkodása.

A tanácsköztársaság időszaka alatt annak forradalmi vezetői készek voltak az időszak súlyos gazdasági, politikai és elméleti követelményeinek megfelelni. Rendelkeztek ezek a vezetők a kommunizmusba vetett hittel, rendelkeztek megfelelő elméleti felkészültséggel és bírták a magyar dolgozók többségének bizalmát. Révai József elvtárs, a Vörös Újság április 4-1 számában: „Tisz ta proletár politikát’“ című cikkében ezt írta: „A proletár iátusnak tanulnia kell a múltból. Lássa meg, hogy a munkásmozgalom minden eddigi akadálya, eltévelyedése, célkitűzéseinek hibája, tömegeinek egymással szembekerülése, a célokhoz érkezés idején a megtorpanás, minden kétség, elméleti és gyakorlati kétség és tisztázatlanság mind abból eredt, hogy a munkás tömegek mozgalmába belekerültek a kispolgárok tömegei és a prole- láriátus forradalmi politikáját megzavarták apró-cseprő reformista céljaikkal, ember- baráti szemlorgatásaikkal.’“ Ez az elméleti átjelzés annak bizonyítéka, hogy a tanácsköztársaság forradalmi vezetői elméletileg és gyakorlatilag készen álltak a proletárdiktatúra állhatatos védelme mellett. Ez is válasz azoknak, akik a tanácsköztársaság uralmát megalapozatlannak minősítették, vagy minősítik.

Ha nem következik be a nemzetközi reakció katonai támadása, a Magyar Tanácsköztársaság úrrá lesz a nehézségeken. A tanácsköztársaság forradalmi vezetői látták a belső bomlást, az ellenforradalom veszélyét, kellő figyelmet szenteltek erre, de a fő dolog, a nyár derekától kezdve, a haza védelme volt a külső intervencióval szemben. Révai elvtárs az említett cikkében felhívja a figyelmet az osztály!)arcra, arra, hogy a burzsoázia csak a döntő pillanatra vár, hogy rávesse magát a tanácshatalomra. így írt Révai elvtárs: „Gondolni kell arra, hogy a házak, a bánya, a gyár, a föld, a kereskedelem köztulajdonba vétele ellenére ma még azért burzsoázia a burzsoázia. Még fogcsikorgatva tűrik a proletáriátus diktatúráját, még bíznak az entente katonáiban, még rémlik a kapitalizmus feltámadása. Az ideológiájuk még ép! Még osztály a burzsoázia, s ' mini osztálynak megvannak az osztályérdekei. Ha részt vesznek a forradalom munkájában, akkor cselekvésüket osz- ‘ályszempomtok fogják irányítani“.

Az 1918—19-os Exvópában óriási nemzetközi vissz- ■ hangot váltott ki, soha 'em csökkenthető nemzetközi elentőségre tett szert a Ma- yar Tanácsköztársaság. Min- ’enekelőtt azért vált világmé- etekben jelentőssé, mert a 'lágy Októbert Szocialista Forradalom követője, testvérállana volt. Gyakorlati bizonyítéka annak, hogy a szocialista "orradalom nem „speciális rósz“ jelenség, hanem megvalósítható a világ bármely or- >zágában, ahol a győzelem számára a feltételek adva .’annak. A forrongó Európában óriási lelkesedést és rókon- '.zenvet váltott ki a Magyar Tanácsköztársaság. Európa, de ' világ munkásai, Oroszország után Magyarország felé tekintitek és ahogy mi, magyarok nem felejtjük a tanácsköztársaság emlékét, úgy más országok munkásai és dolgozói sem ■-.'ejtették el. A Magyar Ta- ácsköztársaság a szocialista

i* 1 ágmozgalomnak a nemzetközi munkásmozgalom hala- isának is egy kiemelkedő fekete volt

Abban a történelmi pillanatban, amelyben megszületett a Magyar Tanácsköztársaság, a nemzetközi burzsoázia köreiben zavart, bomlást idézett elő. Miután 1917. októberéljen Oroszországban győzedelmeskedett a szocialista forradalom, ez önmagában riadalmat keltett a nemzetközi burzsoázia köreiben, ez a tény forradalmasította Európát, forradalmi mozgalom bontakozott ki Németország, Olaszország, Ausztriában, fél Európa munkásai készültek rálépni arra az útra, amelyen az orosz proletariátus jutott győzelemhez. Akkor a félelemverítékes nemzetközi burzsoázia kétlépcsős kommunista-ellenes akciót indított Európában. Az első cél az volt, hogy Európát megtisztítsák a „bolsevizmus bacilusaitól’“, — majd ezután második lépcsőfokként végleg leszámoljanak a Szovjetunióval. 1919-ben megtörtént Ausztriában, Németországban és más országokban is a véres leszámolás, már kész volt Finnországtól Romániáig az antibolsevista front, amikor e front mögött fellángolt a magyar proletárforradalom tüze. Ez a tény megzavarta a burzsoá intervenció terveit és törekvéseit, átmenetileg tehermentesítette a Szovjetuniót és újabb forradalmi felléingolást idézett elő Európában.

Hősi harcokban a nem---------------------- 11 = zetközi reakció és a belső ellenforradalom összefogott nagyerejű támadása ellen vívott harcban, dicső küzdelemben bukott el a Magyar Tanácsköztársaság. E harcban is méltó volt önmagához, de nem tudta megvédeni a proletárforradalmat a túlerővel szemben. A Magyar Tanács köztársaság megszületésének és sorsának, de bukásának ténye is tanulságra int bennünket, arra, hegy a nemzeti haladás, bármely nép törekvése és haladása, nem választható el a nemzetközi haladás ügyétől, a nemzetközi haladás erőitől. A tanácsköztársaság megszületésében is magán viseli a nemzetköziség jegyeit, mert nem csupán országom belüli erőkre, hanem nemzetközi tényezőkre támaszkodva született meg. — Olyan tényezők tették lehetővé a magyar proletariátus uralmát, mint az orosz proletariátus győzelme az európai országok forradalmi mozgalmai, a Szovjetunió vörös hadseregének sikeres küzdelme az intervencióval szemben. Ezek a tényezők kedvezően befolyásolták a tanácsköztársaság megszületését és sorsát, mivel azonban 1919 nyarán már «rek a tényezőik összességükben nem hatottak, elmaradt a várható európai méretű proletár- forradalom, a magyar vörös hadsereg nem tudott egyesü’ni az orosz vörös hadsereg.ee’. így a Magyar Tanácsköztársaság magára maradt, a haladás erői nem tudtak közvetlen segítséget nyújtani.

A nemzeti haladás és a nemzetközi haladás közötti szoros összefonódásra az 1956 évi e’lenforradalom — 1919 után — újabb tanulságot szolgáltatott számunkra. Újra megtanulhattuk, hogy mit jelent a pro’etár nemzetköziség eszméje a gyakorlatban. Az 1956-os ellenforradalom nem tudott úrrá 'enni rajtunk, elsősorban azért és mindenekelőtt azért, mert 1956- bam — nem úgy, mint 1919- ben —, a haladás erői, a szocializmus erői túlsúlyban voltak és közvetlenül segítségünkre sietteik. Ez egy újabb tanulság számunkra, ame’yből azt a következtetést kel] levonnunk, hogy hazánkban a szocializmus ügye nem csupán nemzeti ügy, hanem az emberiség ha’adásának ügye. sorsában osztozik a szocializmus világméretű pozícióinak sorsával, ezért még szorosabb effvütt működésre és kölcsönös támogatásra van szüksége szocialista hazánknak, a vi’ág többi szocialista országával.

A MafSyar Tanácshoz

tr rsasc0na^ és minden di

, t, ---------— csőségének ak

ko

r állítunk méltó emléket, h az emlékezés napjaiban mep fogadjuk, hogy következetese végigmegyünk azon az ütői amelyet a ma élő nemzedé szóméra mutatott

Dr. Tóth Józs

Munkássászloalj a haza védehnóce