Dunántúli Napló, 1958. március (15. évfolylam, 51-76. szám)

1958-03-21 / 68. szám

••úx* v »tiMCitnn.iVmti i miéit ifitái i k ■’ | A XXXVIfl u wMn« || I. f f«M}« » Otemtt KhMbM. Akt wmb tfa^tttlV .kwk utejdavatett föW Mm nmtDut :j ! V I- Mtetfm fcMp. H a**»tófiek wlüA» <3rtoAiAv»i. i **$♦»*««! Maur«it*»»i, n j^j^n fjyy|> . \j MA{f|> $| fffttrtlftífiffitf tWMt fr*ftffrfw|ltiinTNt yK^. | '.' d-; a etmwteWpmiiívmSwm «.*««««♦. wltt tttXS t. )• A Tiníatóttt«!*« t«M»Ukttfc t«W»U, tetgj' * ur> Sntw."te Imk <«*k«>te)tutt ti <teigta«t tta»<tete«í>»)t !«!eí<!<aái>a v««,-» "1«T VftolriUttTtStrSnwI.. 1 «I * «««»«to* Mt«rv«u 4» lek«»» vttäAn* tarhrf^nW aí i E*W » TtoAaakrttowsäs s Itt^tw k*r«<ae e<í*lt»J»<14 tíw>1. tó«?*- te kíatsk««« 5w»a ktWakjAmW «mH, >» £**T WttmfanOll ** t|wi> fiteya- te tatoMwd** ü*«. IMk. amtlyte miu&teMtetta» ÍTO «tfret** M 2S-«a A «*««« ««Mi). I *»»«!«) v«k>.« «* me«ű(**a<*arate »i* kwülnäi. *• f. A kS»»<itojf<lo«i*a tetei* ü*««wJs* » MsttMMMk MacwSt. UibwíM wtpitei-MUás* teste kim»««« t traute« MtM- K* «««ttk, A ttsmOtti MfHÜ’-amif Mbit Amkm* I» imhM MWi«rm«te»t fcttea**». K <wrndí!«) bt*!*» n {tetette** «M» •»*»* Mte****«. - »» f «arfl«* 4H>» tett. i^yStl tteSwü ét »bitót « pAoöntéwibez neigtet m js fctsmsl «9M$yrt • stetrSgji oépbitto* mérten^ tag *ek, »b5k *dt»g a*4ft nem ««ettek Itetátíiír), muri« hí». Jakiak. *»í*t)»k vtüt, v»i*niat «sok. «tik oly tagy«**« 'fetkétó éWwttet, swteyte swt »« *tt»m s«a»Mt tu*tk Hím«»«. * ;f«jkb«6, Btoetsr ! a, Uiéw A mmtOoM. .Urtntei* o*pM A ke*ekWU*itsyl ttepWito«»« )«. K. N, «ites« ««Kitette, R >ttf)k A UawKXfktól mki UnsHJit o*ra k$*«t«Bwt. Háti miwrtóra á tóaoaeok ki »«at h***jt4ih»«äi. Átok # Tteviteteek, tutJyak a Unoocok joofikübérMre ve«*t* t. ----?-*’- ^ ........»-■ k » -. ...1,1._Liíjt. ___....... .♦............... ««) at-Bsi S ST w*»*h»9 jrient meg. h -o A magyar munkásosztály tavasza: 1919 március * í. Nemzeti történelmünk legragyogóbb napja 1919. már­cius 21. Ezen a napon, 39 év­vel ezelőtt a győztes orosz proletáríorradalom után a szo­cialista forradalom eszméi gyökeret vertek Magyarorszá­gon iji. Ezen a napon szervező­dött uralkodóvá a magyar nép, történetében először az addig meggyötört, kisemmizett ma­gyar munkásság. . Ahogy múlnak az évek, 1919 és^a vele megnyitott történelmi időszak jelentősége mind telje­sebben áll egész népünk előtt. A Horthy-rendszer 25 éven át gyár burzsoázia csődjét, lemon­dott a hatalomról azzal, hogy azt átmenetileg a szociálde­mokrata párt kezére játssza. A szociáldemokrata párt akkor) vezetői hosszas tanácskozások után sem merték vállalni a ha­talmat, mert ekkor a szociál­Kun Béla elvtárs a csepeli munkások gyűlésén. ugyan megpróbálta meggya­lázni és beszennyezni ezt a történelmi korszakot. E ne­gyedszázados gyalázkodás kö­vetkezménye az is, hogy még nem mindenki előtt ragyog tisztán és hamisítatlanul e tör­ténelmi korszak. Pedig ha van a magyar történelemben idő­szak, amely ifjúságunk szocia­lista nevelése szempontjából jelentőséggel bir, ha van példa a szocialista hazaszeretetre, akkor 1919 az utóbbi évszázad történetének ez a korszaka. Újra és újra vissza kell tér­nünk a tanácsköztársaság em­lékéhez, mert ez mai életünk előjátéka, mai rendünk beveze­tője, elődje volt és ebből sok tanulságot és sok tapasztala­tot szűrhetünk le. Az első világháború befejezésének korszakában, amidőn az imperialista államok belefáradtak a kegyetlen ma­rakodásba, Európa és csaknem az egész világ munkásai, pa­rasztjai és kispolári tömege! lerongyolódtak, éheztek és nél­külöztek, akkor 1917-ben az o ""z proletáriátus győzelemre vitte a szocialista forradalmat. Magyarország ebben a háború­ban rendkívül sokat vesztett anyagilag, erkölcsileg és a ma­gyar dolgozók helyzete úgyszól­ván egész Európában a legka- tasztrofálisabb volt 1918 őszén kirobbant hazánkban az októberi polgári forradalom, jelezve, hogy a dolgozó töme­gek nem tűrik tovább a nincs- telenséget és a nyomort, hogy a magyar burzsoázia belpoliti- kailag és külpolitikailag teljes válságba sodródott. Negyven évvel ezelőtt ilyen történelmi körülmények kö­zött született meg a Kommu­nisták Magyarországi Pártja. Akkor már létezett a világ el- 6ő szocialista állama, a maga példaadó és vonzóerejével; for­rongott Európa, forradalmi lázban égett Ausztria, Német­ország, Olaszország és hazánk dolgozó népe a döntő leszámo­lásra készült. A Kommunisták Magyarországi Pártja, megala­kulása pillanatában a magyar dolgozó nép vezető pártja lett. Ez a párt volt az, amely a vál­ságos forradalmi időben, ami­dőn nem volt igazi vezetője az országnak, vállalta a nép és az ország sorsdöntő igényeinek megoldását. A párt ténylegesen a magyar dolgozók érdekeiért szállt síkra, követelve a föld- birtokosok és tőkések uralmá­nak megdöntését, a munkás- paraszt hatalom megteremté­sét, az azonnali békekötést. Kö­vetelte a leszerelt hadifoglyok és hadiárvákról való gondos­kodást, a termelés folytatását, stb. Forradalmi programjával és a közvetlen követelések vál­lalásával harcba indult a kom­munista párt 1918. november 20-án. Megalakulásától kezd­ve néhány hónap alatt győze­lemre tudta vezetni a magyar város és a magyar falu forra­dalmi népét. 1919. március 21-én a Káro­lyi kormány a történelmi idő­súlya atatt? jaleaat a ma­demokrata párt már nem él­vezte a magyar munkások többségének támogatását, mert a Kommunisták Magyarországi Pártja volt mar ténylegesen a magyar társadalom vezető ere­je. Ez a körülmény szolgáltat magyarázatot arra, hogy a szo­ciáldemokrata párt akkori ve­zetői kénytelenek voltak tár­gyalásba bocsátkozni a Kom­munisták Magyarországi Párt­ja bebörtönzött vezetőivel. E tárgyalások eredményeként ugyanezen a napon egyesült a két párt, Magyarországi Szo­cialista Párt néven, s az egye­sült párt kikiáltotta hazánk­ban a tanácsköztársaságot. Ez­zel megkezdődött a magyar proletárdiktatúra 133 napos uralma. A szocialista forradalom magvait a magyar kommunis­ták hintették el hazánkban és ezek a magvak jó talajba hul­lottak. A megszületett prole­tárdiktatúra történelmi válasz volt azoknak a hitetlenkedők- nek, akik a szocialista forra­dalmat megvalósíthatatlannak tartották Magyarországon. A kommunisták elévülhetetlen történelmi érdeme, hogy a marxizmus-leninizmus forra­dalmi eszméi alapján állva, ki­használták a történelmi pilla­natot és létrehozták Magyaror­szágon a proletáriátus diktatú­ráját. Becsületbeli kötelességünk a Magyar Tanácsköztársaság em­lékét megtiszítani minden gya­lázattól; becsületbeli kötelessé­günk ezt a Korszakot történel­mileg kellő helyre, kellő ma­gaslatra emelni. Ez az állam a magyar dolgozók többségének akaratából és küzdelméből szü­letett, minden intézkedésében és minden mozzanatában a ma­gyar nemzet többségét kitevő dolgozók, a munkások és pa­rasztok érdekeit szolgálta és képviselte. Rövid fennállása alatt évszázadokra menő for­radalmi változásokat idézett elő országunk gazdasági, társa­dalmi életében, a politikai fronton és a magyar művelő­désügyben. A hatalom a dol­gozók által választott helyi ta­nácsok, központilag pedig a Tanácsok Országos Kongresz- szusa kezében volt. A tanács- köztársaság megszüntette a ré­gi osztálybíróságokat és ezek helyébe felállította a népbíró­ságokat és a forradalmi tör­vényszékeket. Megszüntette a tanácsköztársaság a régi bur- zsoá rend fegyveres erőit a csendőrséget, rendőrséget és a burzsoá hadsereget, helyébe létrehozta a proletárság rend­jének védelmére a Vörös Őr­séget és a Vörös Hadsereget. Uj törvények hosszú sora jelez­te az új világ születését, a gaz­dasági, szociális és kulturális életben is. A Magyar Tanács- köztársaság állami kézbe vette a bankokat, gyárakat, közleke­dési eszközöket, a földet Gon­doskodott arról, hogy ezek a létesítmények és erőforrások a dolgozók ellenőrzése és vezeté­se alatt álljanak, létrehozta az u udCsxij őrző tanácsok intézményét. Be­vezette a törvényes 8 órás munkanapot, 20—30 százalékos béremelést rendelt el, rendel­kezett az általános munkásbiz- tosításról, az ingyenes gyógy­kezelésről, stb. A tanácsköztár­saság több mint 30 ezer prole­tár családnak adott lakást a nagyburzsoá lakások kisajátí­tása révén. Bevezette a köte­lező 8 osztályos oktatást, mun­kásegyetemet, tanfolyamokat hozott létre abból a célból, hogy a magyar dolgozók, akik kiharcolták a politikai hatal­mat, hozzájussanak a tudáshoz. Nemes küzdelmet folytatott a tanácsköztársaság a Magyaror­szágon meglévő akkori nagy­fokú analfabétizmus ellen. A Magyar Tanácshoz­társaság legtöbb jellegzetes- " '• i-' ségeit, alapvető ta­nulságait annak történelmi ér­demében kell keresni. Nemze­ti történelmünk ' folyamán, 1919-ben először valósult meg hazánkban a proletáriátus dik­tatúrája, annak bizonyítéka­ként, hogy a magyar dolgozók lésben, az államapparátusban, a hadsereg vezető gárdájában és más helyeken. Sok káros következményt vont maga után az is, hogy a két párt egyesü­lése révén fontos párt- és ál­lami funkcióban megmarad­tak egyes jobboldali szociál­demokrata vezetők, akik pak- táltak a burzsoáziával. Ezek­nek a hibáknak az oka nem a kommunisták körültekintésé­nek hiányában és a magyar munkásosztály vezetésképte­lenségében rejlik, hanem fő­leg abban, hogy az események rendkívül gyorsasággal alakul­tak és abban, hogy a Kommu­nisták Magyarországi Pártjá­nak megalakulása óta alig négy hónap telt el a tanács- köztársaság kikiáltásáig, és ez a rövid időszak nem nyújtott kellő alkalmat elméleti és gya­korlati forradalmi tapasztala­tok szerzéséhez. Ez a gyors fejlődés egyrészről jó volt, — ahogy ezt Lenin megállapítot­ta —, mert megerősíti az orosz proletáriátus ügyébe vetett hi­tét és más országok proletá- riátusának mozgalmát fellen­díti, de a gyors fejlődés káros, m A kenuJAjdeatei nm«. A KaW!»B,yíét*oéc* X. «X. ' Sxlulel&e), mtaift! TaafcíAi&Uts».«»# * ««Mtaé mnbé». )» « «»«Mg ma. V te ««*»* CM*­A Forradalmi Kormányzótanács rendeletcibőL számára már 1919-ben 6em volt idegen a szocializmus, a kommunizmus eszméje. Nem zeti történelmünkben a ma­gyar tanácsköztársaság emlé­ke és annak eszméi kitörölhe­tetlenül éltek tovább és élni fog nak a munkások és parasztok sok generációjában. Ez volt a negyedszázados ellenforrada­lom időszakában a magyár kommunisták ősi küzdelmei­nek erőforrása és ez maradt és lesz a jövőben is szocialis­ta rendünk leghaladóbb tör­ténelmi hagyománya. Köteles­ségünk, hogy a magyar törté­nelemnek ezt a korszakát sok­oldalúan tanulmányozzuk, ele­mezzük és ismertessük, mert ez volt az első kísérlet arra, hogy hazánk viszonyaira alkal­mazva a marxizmus-lendniz- mu6 elméletét, új rendet épít­sünk* Való igaz, hogy a tanácsköz­társaság ideje alatt a kommu­nisták követtek el bizonyos hibákat. A földkérdés helyte­len megoldásából, a földosztás elmulasztásából súlyos politi­kai teher hárult a proletárdik­tatúrára, mert a föld állami tulajdonba vételével nem ala­pozta meg a mtimkás'-paraszt szövetséget. Jelentkeztek bi­zonyos, következetlenségből származó hibák az államépí­mert az események alakulásá­val nem tud lépést tartani a munkások és a dolgozók tuda­ta, gondolkodása. A tanácsköztársaság idősza­ka alatt annak forradalmi ve­zetői készek voltak az időszak súlyos gazdasági, politikai és elméleti követelményeinek megfelelni. Rendelkeztek ezek a vezetők a kommunizmusba vetett hittel, rendelkeztek meg­felelő elméleti felkészültség­gel és bírták a magyar dolgo­zók többségének bizalmát. Ré­vai József elvtárs, a Vörös Új­ság április 4-1 számában: „Tisz ta proletár politikát’“ című cik­kében ezt írta: „A proletár iá­tusnak tanulnia kell a múlt­ból. Lássa meg, hogy a mun­kásmozgalom minden eddigi akadálya, eltévelyedése, célki­tűzéseinek hibája, tömegeinek egymással szembekerülése, a célokhoz érkezés idején a meg­torpanás, minden kétség, elmé­leti és gyakorlati kétség és tisztázatlanság mind abból eredt, hogy a munkás tömegek mozgalmába belekerültek a kispolgárok tömegei és a prole- láriátus forradalmi politiká­ját megzavarták apró-cseprő reformista céljaikkal, ember- baráti szemlorgatásaikkal.’“ Ez az elméleti átjelzés annak bi­zonyítéka, hogy a tanácsköz­társaság forradalmi vezetői el­méletileg és gyakorlatilag ké­szen álltak a proletárdiktatúra állhatatos védelme mellett. Ez is válasz azoknak, akik a ta­nácsköztársaság uralmát meg­alapozatlannak minősítették, vagy minősítik. Ha nem következik be a nemzetközi reakció katonai támadása, a Magyar Tanács­köztársaság úrrá lesz a nehéz­ségeken. A tanácsköztársaság forradalmi vezetői látták a bel­ső bomlást, az ellenforradalom veszélyét, kellő figyelmet szen­teltek erre, de a fő dolog, a nyár derekától kezdve, a haza védelme volt a külső interven­cióval szemben. Révai elvtárs az említett cikkében felhívja a figyelmet az osztály!)arcra, arra, hogy a burzsoázia csak a döntő pillanatra vár, hogy rá­vesse magát a tanácshatalom­ra. így írt Révai elvtárs: „Gon­dolni kell arra, hogy a házak, a bánya, a gyár, a föld, a ke­reskedelem köztulajdonba véte­le ellenére ma még azért bur­zsoázia a burzsoázia. Még fog­csikorgatva tűrik a proletáriá­tus diktatúráját, még bíznak az entente katonáiban, még rém­lik a kapitalizmus feltámadá­sa. Az ideológiájuk még ép! Még osztály a burzsoázia, s ' mini osztálynak megvannak az osztályérdekei. Ha részt vesz­nek a forradalom munkájá­ban, akkor cselekvésüket osz- ‘ályszempomtok fogják irányí­tani“. Az 1918—19-os Exvópá­ban óriási nemzetközi vissz- ■ hangot váltott ki, soha 'em csökkenthető nemzetközi elentőségre tett szert a Ma- yar Tanácsköztársaság. Min- ’enekelőtt azért vált világmé- etekben jelentőssé, mert a 'lágy Októbert Szocialista For­radalom követője, testvérálla­na volt. Gyakorlati bizonyíté­ka annak, hogy a szocialista "orradalom nem „speciális rósz“ jelenség, hanem meg­valósítható a világ bármely or- >zágában, ahol a győzelem szá­mára a feltételek adva .’an­nak. A forrongó Európában óriási lelkesedést és rókon- '.zenvet váltott ki a Magyar Tanácsköztársaság. Európa, de ' világ munkásai, Oroszország után Magyarország felé tekin­titek és ahogy mi, magyarok nem felejtjük a tanácsköztár­saság emlékét, úgy más orszá­gok munkásai és dolgozói sem ■-.'ejtették el. A Magyar Ta- ácsköztársaság a szocialista i* 1 ágmozgalomnak a nemzet­közi munkásmozgalom hala- isának is egy kiemelkedő fe­kete volt Abban a történelmi pillanat­ban, amelyben megszületett a Magyar Tanácsköztársaság, a nemzetközi burzsoázia körei­ben zavart, bomlást idézett elő. Miután 1917. októberéljen Oroszországban győzedelmes­kedett a szocialista forradalom, ez önmagában riadalmat kel­tett a nemzetközi burzsoázia köreiben, ez a tény forradal­masította Európát, forradalmi mozgalom bontakozott ki Né­metország, Olaszország, Auszt­riában, fél Európa munkásai készültek rálépni arra az útra, amelyen az orosz proletariátus jutott győzelemhez. Akkor a félelemverítékes nemzetközi burzsoázia kétlépcsős kommu­nista-ellenes akciót indított Európában. Az első cél az volt, hogy Európát megtisztítsák a „bolsevizmus bacilusaitól’“, — majd ezután második lépcső­fokként végleg leszámoljanak a Szovjetunióval. 1919-ben meg­történt Ausztriában, Németor­szágban és más országokban is a véres leszámolás, már kész volt Finnországtól Romániáig az antibolsevista front, ami­kor e front mögött fellángolt a magyar proletárforradalom tü­ze. Ez a tény megzavarta a burzsoá intervenció terveit és törekvéseit, átmenetileg teher­mentesítette a Szovjetuniót és újabb forradalmi felléingolást idézett elő Európában. Hősi harcokban a nem­------­---------------- 11 = zetkö­zi reakció és a belső ellenfor­radalom összefogott nagyerejű támadása ellen vívott harcban, dicső küzdelemben bukott el a Magyar Tanácsköztársaság. E harcban is méltó volt önmagá­hoz, de nem tudta megvédeni a proletárforradalmat a túlerő­vel szemben. A Magyar Tanács köztársaság megszületésének és sorsának, de bukásának ténye is tanulságra int bennünket, arra, hegy a nemzeti haladás, bármely nép törekvése és ha­ladása, nem választható el a nemzetközi haladás ügyétől, a nemzetközi haladás erőitől. A tanácsköztársaság megszületé­sében is magán viseli a nem­zetköziség jegyeit, mert nem csupán országom belüli erőkre, hanem nemzetközi tényezőkre támaszkodva született meg. — Olyan tényezők tették lehetővé a magyar proletariátus ural­mát, mint az orosz proletariá­tus győzelme az európai or­szágok forradalmi mozgalmai, a Szovjetunió vörös hadsere­gének sikeres küzdelme az in­tervencióval szemben. Ezek a tényezők kedvezően befolyá­solták a tanácsköztársaság megszületését és sorsát, mivel azonban 1919 nyarán már «rek a tényezőik összességükben nem hatottak, elmaradt a vár­ható európai méretű proletár- forradalom, a magyar vörös hadsereg nem tudott egyesü’ni az orosz vörös hadsereg.ee’. így a Magyar Tanácsköztársaság magára maradt, a haladás erői nem tudtak közvetlen segítsé­get nyújtani. A nemzeti haladás és a nem­zetközi haladás közötti szoros összefonódásra az 1956 évi e’lenforradalom — 1919 után — újabb tanulságot szolgáltatott számunkra. Újra megtanulhat­tuk, hogy mit jelent a pro’etár nemzetköziség eszméje a gya­korlatban. Az 1956-os ellenfor­radalom nem tudott úrrá 'enni rajtunk, elsősorban azért és mindenekelőtt azért, mert 1956- bam — nem úgy, mint 1919- ben —, a haladás erői, a szo­cializmus erői túlsúlyban vol­tak és közvetlenül segítsé­günkre sietteik. Ez egy újabb tanulság számunkra, ame’yből azt a következtetést kel] le­vonnunk, hogy hazánkban a szocializmus ügye nem csupán nemzeti ügy, hanem az embe­riség ha’adásának ügye. sorsá­ban osztozik a szocializmus világméretű pozícióinak sorsá­val, ezért még szorosabb effvütt működésre és kölcsönös támo­gatásra van szüksége szocia­lista hazánknak, a vi’ág többi szocialista országával. A MafSyar Tanácshoz tr rsasc0na^ és minden di , t, ---------— csőségének ak ko r állítunk méltó emléket, h az emlékezés napjaiban mep fogadjuk, hogy következetese végigmegyünk azon az ütői amelyet a ma élő nemzedé szóméra mutatott Dr. Tóth Józs Munkássászloalj a haza védehnóce

Next

/
Oldalképek
Tartalom