Dunántúli Napló, 1956. április (13. évfolyam, 81-103. szám)

1956-04-15 / 90. szám

4 napi;« 1956 APRIL» ft y Nem kerül külön költségbe Bár Baranya földjein a hazai növények minden fajtá­ja szépen díszük — a felszaba­dulás előtt sok község határát végigjárhattuk, míg valahol cukorrépával találkozhattunk. Ezt a nagy hasznot hajtó ipa­ri növényt az uradalmak any- nyira kisajátították, hogy 1945- . ig a cukorgyárak szóba sem álltak az egyéni parasztgazda­ságokkal. A gazdasági válság nehéz éveiben az is előfordult, hogy a tö/bbéves termelési szerződéssel rendelkező ura­dalmaknak inkább lelépésá dí­jat fizetett a gyár, csakhogy ne vessék el a cukorrépa ma­got. A világpiacon nagy el­adatlan cukorkészletek mutat­koztak, és ezt kapitalista mó­don nem a fogyasztás emelé­sével — például olcsóbb árral — akarták levezetni, hanem a termelés visszaszorításával. Ez már szerencsére, örökre és visszavonhatatlanul a múlté: a kormányzat erőteljes támoga­tása révén a régi 6—700 he­lyett hét és félezer holdon ter­melünk megyénkben cukor­répát Az eddig íS alkalma­zott vetőmag-, műtrágya-, pénzelőlegen, a magas prémiu­mon kívül idén 50 százalék­kal megemelte a 6 forintos át­vételi árat is, amd 200 mázsás termés esetén 600 forint több­letbevételt jelent a gazdának. Most, a vetés idején újra idő­szerűvé válóik, hogy ennek a sok pénzt hozó fontos ipari növénynek termelési módjáról és igényeiről áttekintést ad­junk. A cukorrépa aprómorzRás, kertszerűen elmunkált talajt kíván, amelyben a gyenge csí­ra gyorsan erőre kaphat és a föld felszínére törthet. Ez a ta­lajállapot hosszabb, helyesen alkalmazott művelés után kö­vetkezhet csak be; A cukorrépa annál nagyobb tennést ad, minél hosszabb te- nyészidőt biztosítunk számára. Ennek egy módja van csak: a korai vetés. Az április 15-e után vetett répák azonos mű­velési és talajviszonyok mel­lett minden nap késedelemmel 2—2 mázpávai kevesebb ter­mést adnak. Rövid kéthetes késedelem tehát már 30 má­zsás kiesést okozhat — éppen ezért mindenütt, máris ves­sük el a cukorrépát, Minden költség néükfli kiküszöbölhetjük a nagy répa­termés másik akadályát, a helytelen vetést Baranyában sokhelyütt ésszerűtlenül széles sortávolságot alkalmaznak, ho­lott a kísérletek százai igazol­ják, hogy a cukorrépa csak azt A minisztertanács határozata a fűtést Idény befejezéséről Az 1953—96. évi fűtési idény 1956. április 15-én befejeződik. Kórházak; rendelőintézetiek, óvodák, csecsemőotthonok, vagy ezekkel egyenlő elbírá­lás alá tartozó intézmények: iskolák, egyetemek, napközi otthonok, valamint az állami balettintézet, az Állami Ope­raház és az Operaiház Erkel Színháza helyiségeiben, áp­rilis 15 után — május 1-lg — a külső hőmérséklettől füg­getlenül is lehet fűteni akkor, ha a helyiségek belső hőmér­séklete 18 Celsius fok alatt van. A minisztertanács határo­zata a nyári idő­számításról A minisztertanács határozata szerint az 1956. évi június hó 3-tól szeptember 30-ig terjedő időszakra nyári időszámítást kell bevezetni. Júndus 3-án két órakor az órákat három órá­ra kell előreigazítani, szep­tember 30-án 3 órakor pedig az órákat 2 órára kell vissza­igazítani. Békebeszélgetéselc a leszerelésről A békebizottságok ezekben a napokban Pécs város területén az üzemekben, a lakóterülete­ken, hivatalokban béke-beszél­getéseket tartanak a Béke Vi- lágtanáos Stockholmban meg­tartott ülésén a leszereléssel kapcsolatos határozatról. Pé­csett mintegy 300—400 ilyen békebeszélgetést tartanak, a tenyészterűletet használja ld, amennyi 20 cm növénytávol­ság mellett 37—42 cm sortá­volságnak felél meg. Ilyen sortávolság mellett is végez­hetjük a növényápolást gép­pel, mégpedig Deyl-kaipával. Ha egy-egy Deyl-kapára csak 20—25 hold cukorrépát számí­tunk is, azt állandóan (termé­szetesen az esős, sáros napokat kivéve) járatva gyommentesen tarthatjuk tábláinkat. így csu­pán a répa sorokban vagyunk kénytelenek egy eléskor, mély- kapálásnál. nyári gazolásnál kézierőt alkalmazni. Nagyobb cukorrépaterületek esetén sem szükséges 45 centinél nagyobb sortávolságot alkalmazni, mert a vontatók gumikerekei így is könnyen elférnek és kár nél­kül használhatók. Hangsúlyoz­ni kívánom mégegyszer, hogy a sortávolság helyes megálla­pításán nagyon sok múlik. Ha történetesen 40 helyett ötven centiben állapítjuk meg, ak­kor 20 százalékkal csökken a répa darabszám, azaz: ugyan­oda jutunk, mintha 100 hold­ból csak 80-at vetnénk be. Az egyéni gazdák sokszor 60—65 centis sortávolságukat azzal Indokolják, hogy másképp nem fér el a lókapa. Ma már gyárt az ipar olyan lókapákat, me­lyeik 42—45 centis sorokban is kártétel nélkül mozognak. Egy ilyen kapa ára csak hatod-, vagy tizedréoee annak a répa árának, amivel a túlzott sor­távolság miatt egy holdon ke­vesebb teremj Ügyeljünk a vetés mélysé­gének szabályozására is! Mély- revetett répáinak nemcsak a kelése lassúbb, hanem a gyö­kérfekély fellépése is gyako­ribb. A mélyről feltörni kény­szerülő népanövény elveszti életereje egyrészét. viszont a sekélyen vetett mag fölötti keskeny földréteg hamar ki­szárad s vele együtt kiszárad a már megduzzadt, esetleg csí­rába indult mag is. Sok hiá­nyos kelésnek ez az igazi oka. Legjobban a 2—4 centimé­ter közötti mélység vált be, amelyet a téli fagyoktól fel­lazult talajokon simító, kultivátor, fogas, majd fogas és henger váltakozó, ha szük­séges, ismételt járatásával ér­hetünk el. Ha a répa elkerül­hetetlenül tavaszi szántásba kerül, ezekkel az eszközökkel elfogadható magágyat készít­hetünk részére. Sok gazda a műtrágyával való fukarkodás és a kártevők elleni védekezés elhanyagolá­sa során ereszti ki kezéből a különben elérhető jó termést. „Trágyáztam a földemet, minek oda még műtrágya is?” Azért, mert a cukorrépa nagy tápanyagfelvevő képességét csak úgy elégíthetjük ki, ha a jó istállótrágyázás mellett műtrágyát is adunk. Szuper­foszfátból 100—160, kálisóból 60—80, pétisóból pedig kétszer adagolva 40—60 kiló a holdan­ként általában megfelelő adag. Bogár okozta károsodá­sok kései kitavaszodásnál rend­szerint beköszöntő meleg idő­ben lépnek fel. A megkéset­ten kikelő, még kis levéizetű répát a meleg napokkal már április közepén megjelenő ré- pabarkók, bolhák, dögbogairak tömegei várják. A bolha ellen holdanként 6—8 kg Hungária Matador, a leveleket rágó ré­pabogár (bairkó, csajfcó, répa- ormányos), a fekete dögbogár ellen a Damsiin 1 százalékos ol­data igen megbízható ellen­szer. Tavaly, amikor a répa­bogár már a kelésnél jelent­kezett — s erre idén is van kilátás — a beremendi Dózsa Agritox-szal küzdötte le a ré­pabogarat. A porozás másnap­ján négyzetméterenként 15— 20, sőt egyes esetekben 30 döglött bogarat is találtunk. A kellő védekezés volt az egyik előidézője a szövetkezet 240 mázsás átlagtermésének. ELEKES JÓZSEF cukorrépa termelési felügyelő Válasz a Dunántúli Napló bírálatára A Dunántúli Nap­ló április 8-i szá­mában cikk jelent meg * Embertelen közöny“ címmel A cikk foglalkozott Horváth Géza és Göncöd József mun kásofc felvótedével kapcsolatos ha­nyagsággal. Pártszervezetűmk vezetősége kivizs­gálta az ügyet, n megállapította, hogy a bírálat he­lyes volt, de a cikkben szereplő szőke ember nem Tarján! Lajos fő­építésvezető. ha­nem Szendrő Ákos bérelszámoló. A kivizsgálás során megállapítottuk még, hogy a mu­lasztásért az emlí­tett Szendrő Áko­son kívül Hárshe­gyi József iroda- kezelő is felelős. A fegyelmi eljá­rás mindkettőjük eilen folyamatban vám Mayer Antal az E. M. 3sz. Mélyépítő V. párttitkára ­Á téglagyárak dolgozóihoz Megyénk téglagyárai az év eleji rossz időjárás következ­tében nem tudták teljesíteni első negyedévi tervüket. A minisztériumhoz tartozó tég­lagyárak például nyerstéglá­ból közel három millióval, égetett téglából majdnem egy millióval maradtak adó­sak. Ez az adósság még ak­kor is nagy nehézségeket okozna, ha egyébként nem küzdenénk építőanyaghiány­nyal. A második ötéves terv célkitűzéseinek megvalósítá­sához, az árvíz okozta károk helyreállításához a tervezett­nél sokkal több építőanyag szükséges. Ezért fordult közel egy hónappal ezelőtt azzal a felhívással az Építő-, Fa-, és Epítőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége és az Építésügyi Miniszté­rium az építőanyagipar dol­gozóihoz, hogy adjanak ter­ven felül is építőanyagot. Megyénk téglagyárainak dolgozói megértették a felhí­vás jelentőségét és már ed­dig is szép felajánlásokat tettek. Az É. M. Baranya Me­gyei Téglagyári Egyesülés üzemeiben például elhatároz­ták, hogy a nyerstéglagyártás idejét heti 54 órára növelik, s ennek eredményeként na­ponta 65 ezer nyerstéglával gyártanak többet. Ezzel és a vasárnapi műszakokkal le­maradásukat május 15—20- ra meg tudják szüntetni s a negyedév végére már a vál­lalásukat is teljesíteni tud­ják. Kétségtelen, hogy néhány téglagyárban a szárítási le­hetőségek eléggé korlátozot­tak, de minden vezet ínek és dolgozónak meg kell értenie, hogy az eddig felajánlott többlettermelés még mindig nagyon kevés a szükséges téglamennyiséghez viszonyít­va. A jövőben tehát még to­vábbi erőfeszítésekre van szükség, hogy a szükséges téglát és cserepet biztosítani tudják. Az ország most azt várja a téglagyári munkásoktól, ve­zetőktől, hogy még nagyobb lelkesedéssel, még töretle­nebb akarattal küzdjenek a nehézségek ellen, bátorítsák, a terv túlteljesítésére ser­kentsék a gyengébbeket. Ad­janak az árvíz okozta károk helyreállításához és nagy feladatainak megoldásához minél több építőanyagot! A társadalmi bíróság előtt Két nagyon csendes ember áll a társadalmi bíróság előtt. Kicsit görnyedt a há­tuk, mintha valamelyik vá­gat alacsony ácsolata alatt várakoznának, kezük tehe­tetlenül lóg, fejüket ,lehor- gasztják s csak nagyon hal­kan beszélnek. Olyan hihe­tetlen az egész, mintha ál­modnák csupán. Szemben a három bíró, oldalt az ügyész, a szakértők s a másik olda­lon az ügyvédek. A hátuk mögött meg tele bányásszal a terem. Sokan lehetnek ... Gerencsér Ernő lőmester és Csapó Mihály vájár áll a bíróság előtt. A lőmester fia­tal férfi, határozott, ener­gikus, látszik, hozzászokott a parancsoláshoz. Biztosnak is vélte a maga dolgát, eszébe se jutott, hogy akkor — és éppen ott, Csapó Mihály vá­gatában, az esti robbantás után bármi is történhessék. Ahogy végigdübörgött a vá­gaton a robbanás hangja, fogta kabátját és odaszólt a vájárnak: — Miska bátyám, vagy tíz perc múlva nézzen be a rob­bantáshoz, nincs-e valami baj. Es sietett kifelé. Végén jártak már a délutános mű­szaknak, s tudni akart vala­mit beteg feleségéről, beszél­nie kellett váltótársával is. A vájár ottmaradt. Merte vállalni a megbízást, hiszen volt ő már lőmester. Igaz, csak volt... És eltelt egy kis idő, aztán odafordult a csa­pathoz: — Fiúk, ki jön be velem? A Darabos Béla ment, az egyik csillés, vállalkozóked­vű fiatal fiú. Elindultak, vit­ték a biztonsági lámpát is. Mehettek, .már vagy száz métert, mikor a vájár lám­pája elaludt. — Te fiú, nem érzel vala­mit? — fordult hátra a csil­léshez. — Nem ég a lámpa. De az hirtelen megfordult s rohant kifele. Futott, s ahogy visszatért a többiek­hez, kirobbant belőle a szó: — Valami baj van. Azt hiszem gáz.. s A gáz, a bányászok legna­gyobb réme. Sosem tudni, mikor tör elő, hány embert ragad el magával. S a pécsi bányákban meg különösen veszélyes. Azért írja elő a szabályzat, hogy minden rob* bantás után köteles a lómes-> tér megvizsgálni rendben történt-e a lövés, van-e gáz. De a lőmester most nem tartotta be a szabályt, fei« sietett a bányából, s ahogy. feljött, szinte elfelejtette az egészet. Beszélt a váltótársa« val, elmondta neki, hol fa« lálja meg a szerszámokat, de a gázt nem említette. — Miért nem szólt? A hátán érzi a tekintete- két s valamit mondani kéne, de sehogy sem tudja meg­magyarázni. Hát tényleg miért nem szólt? Maga sem tudja. — Nem tudom. Nem tu­dom ... — hajtogatja. Még éjjel kitudódott a do­log és reggelre behívatták Gerencsér Ernőt. Tagadta. 0 megnézte a robbanást és nem látott semmi rendelle­nességet. Csak másnap val­lotta be, hogy feléje sem né­zett a robbantás helyének, másnap, mikor Csapó Mi­hály vájár megtört s azt mondotta az üzemvezetőnek: — Én nem kertelek, nem beszélek tovább mellé. Ge­rencsér Ernő nem nézte meg a munkahelyet. —I Miska bácsi, nem magá­val voltunk bent? — fordult felé kétségbeesetten a lő­mester. — Én bent voltam, de maga nemi Az öreg vájár nem birta tovább a hazugságot. Szem­be kell nézni az igazsággal. Még ha büntetés is jár érte. És megmondta úgy, ahogy történt. i» És most itt állnak mind­ketten a „foglalkozás szabá­lyainak tudatos megszegésé­vel elkövetett élet és testi épség elleni bűntett” vádjá­val. Ha emberélet nem is esett áldozatul, nem jelen­tette neki senki, mégis bű­nösek. Az ítélet (Gerencsér Ernő 1 évig, Csapó Mihály 8 hó­napig tartó 15 százalékos munkabércsökkentés melletti javító-nevelő munka régi munkahelyükön, régi beosz- tásukban) igazságos, de ta­nulságos is. Tanulságos a többiek számára, mert drá­ga árat fizetett mór és fizethetett volna ismét né­pünk: a legdrágábbat, az em­beréletet. Megváltozott erőviszonyok Elmúlt már as az idő, ami­kor a világot egységes kapita­lista rendszer fogta át és a kiasákmányolók, a „civilizált" országok kis csoportja büntet­lenül és szemérmetlenül nyomta el és tartotta rabság­ban a földgolyó nagyrészét ki­tevő gyarmatokat. A kapitaliz­mus világrendszerén, a gyar­mati rendszeren az első gyó­gyíthatatlan sebet a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom ejtette. A világ egy hatod a kiszakadt az imperializmus rendszeréből és létrejött a szo­cialista Szovjetunió, amely a szocialista világforradalómnak, a népek felszabadító harcá­nak kiindulópontja, forrása lett Ekkor még a szocialista rendszer a világon csak egy országra terjedt ki és vívta harcát fennmaradásáért a ka­pitalista világban. A II. világ­háború után a szocializmus és a kapitalizmus erőinek viszo­nyában azonban mélyreható változás történt A II. világ­háború utáni időszak „fő jel­lemvonása, hogy a szocializ­mus kilépett egy ország kere­teiből és világrendszerré vált". A kapitalizmus ezt a feltar­tóztathatatlan folyamatot nem tudta megaíkadályozni. Az SZKP XX. kongresszusán Hruscsov elvtárs elemezve a nemzetközi helyzetet, rámuta­tott, hogy a II. világháború után „Mind hatalmasabbá vá­lik az az ipari bázis, amelyre a szocializmus támaszkodik. Szakadatlanul növekszik a szocializmus országai ipari termelésének részesedése a világ ipari termelésében ... csökken a kapitalista kizsák­mányolás tere, csökkennek a kapitalizmus világszerte el­foglalt pozíciói és világszerte szélesednek a szocializmus ál­lásai". Milyen tényezők mutatják, hogy a szocializmus világrend- szerré vált? Hasonlítsuk össze azt a területet, a lakosság szá­mát, az Ipari termelést, amely­re a szocialista rendszer a II. világháború előtt és után ki­terjedt. A II. világháború előtt a szocializmus a föld területé­nek 17 százalékára terjedt ki, szocialista. rendszerben élt a lakosság 9 százaléka és a szo­cializmus adta a világ ipari termelésének 7 saázalékát. A II. világháború után viszont már a föld területének több, mint 25 százalékán szocialista rendszer van, itt él a lakosság több, mint 35 százaléka és a szocialista világrendszer adja a világ ipari termelésének kb. 30 százalékát. A szocializmusnak világ­rendszerré válása döntően megváltoztatta az erőviszonyo­kat a béke és a demokrácia erőinek javára: Anyagi és erkölcsi bázisát, támaszát ké­pezi a függetlenségért harcoló népeknek. Napjainkban sze­münk előtt esik szét a gyar­mati rendszer, amit a gyar­mattartók a legravaszabb fon­dorlatokkal sem tudnak meg­gátolni A gyarmatokat már nem lehet a „kommunizmus rémével” Ijesztgetni. A gyar­mati népek és a függetlensé­güket nemrég megszerzett né­pek mély rokonszenvet táplál­nak a Szovjetunió, Kína és a többi szocialista ország iránt. Keserűen állapítja meg az U. S. News and World Report 1956 január 26-i száma: „Az ázsiaiak zöme nem fél a kom­munizmustól. A távolkeleten szabadságharcát, segítséget ad­nak függetlenségük megterem­téséhez, gazdaságuk helyreállí­tásához, iparosításukhoz. Ez a segítség, melyet a szocialista világrendszer nyújt, azonban gyökeresen különbözik a gyar­mattartók „segítségétől”. Ez a segítség önzetlen, baráti, az egyenjogúságon alapszik és nem köt ki semmiféle politikai feltételeket, amelyek veszé­Az tMPFR/ALrzXtl/3 QYAKMAT! BCHDSZe Kéne* szm sEss 4 Srác mis/o V-itiVhr <r*e*rr* ÁmnmPtr/. 4, u/clfu áAf»' l.J**!* /Jóm m>Se em—r, kmetamJmme msm^mmo. A*. _.. /__________a ált álában az elnyomás ellen sikeresen Jtarcóló embereknek tekintik a kommunistákat”. Nemrégiben jelentette ki Nasszer egyiptomi miniszter- elnök: „Attól a veszélytől kí­vánunk megszabadulni, ame­lyet a nyugati uralom, a nyu­gati gi/armati rendszer jelent számunkra”. Ennek magyará­zata abban van, hogy a Szov­jetunió és a szocialista tábor országai támogatják a népek lyeztetnék a népek függni011" ségét. Ezért olyan népszó'™ a szocialista országokkal (l kapcsolat gondolata a lenségüket nemrégen szerzett népek körében-*j-o­clalista világrendszer megerő­södése tette lehetővé, hogy e népeknek ne kelljen megalaz- kodniok volt uruk eloU, na iparuk megterem*^ szerű gépi berendezéseket ki vánnnk beszerezni. Az erőviszonyok megválto­zását jelenti a béke, a demo­krácia, a szocializmus erőinek javára az is hogy a szocializmus eszméje milliókat hódít meg napról-napra. Nem véletlen az sem, hogy India vezeitői kije lentették, hogy ők szocializ­must építenek. Bár a szocializ­mus építését mi n«n úgy kép­zeljük el, mint az indiaiak, de maga az a tény, hogy India igen sok területen igyekszik a Szovjetunió tapasztalatait átvenni az iparosításban, a népgazdaság szervezésében és a Szovjetunió módszerei népsze- ' rűek India népe között, mu­tatja, hogy a Rzocializmus esz­méje feltartóztathatatlanul halad előre. Azok a népek, melyek teg- nV s gyarmati sorban él­léptek, rövid8 Sttt “rüS KülöniS^ménye'ket érnek el­SiáJB? »Vi^ rr ért ereHrnz Vid ldeJe alabt el_ töIHk !?ményei csodálkozással toItlk 61 a nyugati világot. szocinfike’ ° demokrácia, és a nák i mus er6i űVarapodásá- abban az össze- ££!** keresendő, mely a nénv 27nust építő országok harr 'iA ? függetlenségükért kim, ° és a függetlenségüket bi iJ*-* népek között az utób- Woben létrejött. Ma már emberiség túlnyomó több- ge összefog és együtt harcol rj 03 C6J MII» gyarmati rendszer, az impe- , B.*ista háború ellen a függ«*- -nségért, a békéért, a demo­Kraciáért, a szocialista er«za« g°k népeivel. Besze László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom