Dunántúli Napló, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-11 / 61. szám

2 NAPLÓ 1956 MÄRCITJS 11 Kom muni sirs* műszaki resets Fiatal kommunista műszaki vezetőt mutatunk be: Beke József István-akna keleti bányamezejének mérnökét. Beke elvtárs nemcsak mint mérnök végzi el kifogástalanul a munkáját, ha­nem mint népnevelő is széleskörű és hasznos segítséget nyújt a pártszervezetnek. Munkatársai tisztelik nagy szaktudását, igazságérzeíét, szívesen fogadják meg tanácsait és sokszor for­dulnak hozzá panaszaikkal A kereskedelem tavaszi meglepetései Ez év tavaszán, a városi tanács kereskedelmi osztálya és ..öbb kereskedelmi vállalat olyan intézkedést léptet életbe, melv a dolgozók kényeim^ mint a jobb, választékosabb áruellá tást biztosítja. Épül a „fél-önkiszolga1 ó“ bolt Árubemutató „I e-i a munkahelyen most kezdjük a szén kifejtését — mutat a térképre Beke elvtárs, — jól szervezzék meg a munkát, mert ismét sok szenet várunk...“ A Kossuth Lajos utcában az italbolttal szemben lévő Csemegebolt helyiségében már hetek óta készítik Pécs város első „fél-önkiszolgáló‘ boltját mintegy 100 ezer fo­rintos beruházási költséggel. Ezt az üzletet azért nevezik majd „fél-önkiszolgáló“ bolt­nak, mert egyetlen eladója lesz, aki a tejtermékeket, va- ;at, sajtot, túrót, valamint a húsárukat szolgálja ki. A többi cikkeket, tésztaféléket, teát, fűszerárukat előre ki­szerelt csomagokban a vásár­lók saját maguk emelik le a polcokról, kosárba teszik és a pénztárhoz viszik, ahol a vásárolt áru értékét összeszá­molják, leblokkolják. Ez lé­nyegesen megrövidíti majd a háziasszonyok, dolgozó nők vásárlási idejét. Az első pé­csi „fél-önkiszolgáló“ bolt előreláthatólag április 4-re már megnyílik. "avul a gyümölcs- és zöldség­'’’átás Április 1-től kezdve a Pé­csi Zöldség- és Gyümölcs Kiskereskedelmi Vállalat be­olvad a Mezőgazdasági Ter­mékeket Értékesítő Szövetke­zeti Központba. így Pécs vá­ros zöldség- és gyümölcsellá­tását teljes egészében ez a vállalat látja el. Ennek ered­ményeként a vásárlók fris­sebb és olcsóbb gyümölcs- és zöldségáruhoz jutnak. A pécsi Nagykereskedelmi Vállalat a városi és a megyei tanács kereskedelmi osztá­lyával együtt, március 13—14 —15-én tájékoztató jellegi." árubemutatót rendez az MSZT székházában. Bemutat- iák a legújabb divatárut, óra­ékszer és sportszer cikkeket A kiskereskedelem ebből vá­logatja majd ki és megren­deli — a vásárlók igényeik­nek megfelelően — a szük­séges értékcikkeket. Az áru­bemutatót a vásárlóközönség részére is nyitva tartják na­ponta délután 16—19 óra kö zött. Pécsett is vásárolhatók a baranyai exportcikkek A Pécsi Ruházati Bolt ez év tavaszán forgalomba hoz Baranyában gyártott export­cikkeket is. A világhírű pé­csi Kesztyűgyár férfi és női export bőrkesztyűiből a Szé­chenyi téren lévő 5. sz. bolt többszáz párat árusít majd. A Szigetvári Cipőgyár mű­sarkú női export szandáljai­ból március 15-e után a 31-es és a 12-es számú Kossuth Lajos utcai boltban bárki vá­sárolhat a tavaszi cipő, szan­dál újdonságokból. Fogyasztói áruk eddig még ismeretlen. Körülbelül 250 forintba ke­rülnek majd. Köszöntjük derék bányászainkat Tegnap hozták nyilvánosság­ra a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának és a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa elnökségének a Minisz­tertanács és a SZOT vörös vándorzászlajának odaítélésé­ről hozott határozatát. Eszerint a szénbányászat területéről ké1 vándorzászlót Baranya na egyet a pécsi, egyet pedig a komlói bányászoknak kell át­adni azért, mert a pécsi szén­bányászok több mint ötven­ezer, a komlóiak pedig több mint tizenháromezer tonna szenet termeltek 1955-ben ter­ven felül. Jelentős eredménye­ket értek el a teljesítmények növelése, a széntermelési költ­ségek csökkentése terén is. Igaz, az idén feszítettebbek a tervek, s a kemény tél is meg­nehezítette bányászaink mun­káját, sok küzdelmet, erőfeszí­tést követelt tőlük, de nemcsak ezen múlott a januári s a már­cius eleji sikertelenség. A lelkesedést, a munkaver­senyt nem lehet műszaki intéz­kedéssel pótolni. Ezt bizonyít­ja a komlói III-as akna, Anna- akna és a szabolcsi István-ak­na, a mázai bányászok példája, ahol napról-napra növelik az adósságot. Februárban sok gyárban és üzemben éppen a szénellátási zavarok miatt maradtak el a tervteljesítésben. Ezt pótolni kell. Ennek érdekében e hó­napban ötvenezer tonna szenet kérnek terven felül a bányá­szainktól. Az ország szeme te­hát ismét a baranyai bányászo­kon van, tőlük vár a legtöbbet, mert ők a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlajának tu­lajdonosai. Hogy ebből az ötvenezer ton­nából mennyit adnak a bara­nyai bányászok, az elsősorban azon múlik, hogy mennyiben sikerül velük megértetni az adott szó jelentőségét, milyen gyorsan sikerül megszüntet"' a 5 _n elm arj*'1^* felárképp® ~ ieljesún trösztök vnn-'i minőkéi szénbá­nyászati trösztünknél megvon­nak. vagy megteremthetők. Mindenekelőtt határozottabb műszaki vezetésre van szükség. A bányaüzemek többségé“ <*n nincsenek biztosítva a terme'"« műszaki feltételei, a terv«z— 1 irányítás helyett több aknó iái zűrzavar, fejetlenség ura'kod'k. Emiatt — különösen a komlói bányaüzemekben — visszaes­tek a fejtési teljesítmények, csökkent a dolgozók munka­kedve. Ezen tehát sürgősen változtatni kell. Nagy és szép feladatok áll­nak tehát bányászaink elolt. Hírnevük, a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaja arra kötelezi őket, hogy most Is de­rekasan helytálljanak, hogy a saját és az ország érdekeit megértve teljesítsék a felsza­badulási ünnep tiszteletére lett ígéreteket. Ez azonban csak akkor sikerül, ha a kommunis­ták vállalják a lelkesítés szere­pét, felvilágosító munkájuk mellett példásan teljesítik vál­lalásaikat. ......Kovács elvtárs, azt hiszem, itt valami tévedés történt — mo ndja a normásnak, — megkérlek, intézd el, hogy a két elv­társnak rendesen számolják el a munkát.,,“ Munka után hazafelé. „... Bizony, most sok nehézséggel küz­dünk. De amit április 4-re vállaltunk, teljesíteni kell. Az Ist- ván-akanaiak mindig megtartották adott szavukat...“ „Benevezek a versenybe“ Olyan mint a ló­verseny, úgy mond­ják, mindegyik bá­nyász tehet valame­lyikre, aztán akinek a lova befut, azaz, aki a versenyben el­ső lesz, az viszi. Lang Pál, András- aknai vájár a rádió­ra tett fel. Szép ké­szülék, s ha majd ott­hon az asszony be­kapcsolhatja, talán még az ő nevüket is hallja egyszer, hogy Lang Pál kiváló munkát végzett s kö­szöntésképpen küld­jük neki a dalt. Szóval a rádió kell a Lang családnak, pe­dig versenyezhetne motorért, mosógépért is... — Az már van. Hát mit gondol, nyolc éve vagyok bányász! . . . S nem lehet az utolsók között, mert... — Tavaly vettünk egy szobabútort, ke­rült egy konyha is, s aztán később a Cse­pel. De csak 125-ös volt s eladtam. Hát a gyerek hová üljön, kérdezte az asszony es igaza volt. Most már az oldalkocsis motoron vittem el eket Poklosra, mert ott laknak a szüleim. Volt is öröm a kis falusi portán, mikor odakanyarodták a ház elé s a hétéves fiú bekiáltott a nagy­kapun: — Itt volnánk, nagyapám! Hát szóval a motor már megvan, a bútor is, a ruha meg mi­egymás, ami egy ilyen háztartáshoz kell. Csak rádió nincs. Éppen kapóra jött, hogy az április 4-i versenyek győztesei számára két rádiót is ígértek. Más nem is érdekelte Lang Pált, hanem ez aztán na­gyon. Jelentkezett is rögtön: — Benevezek a ver­senybe, oda, ahol a rádióért megy a harc. Fura csata, az igaz, de izgalmas. Vagy húszán vetélkednek egymással. Hanem hát most nagyon meg kell nyomni. Itt most nem akármiért megy a küzdelem. S közben de sokan 'árnak jól! Az ország — több szenet kap. Lang Pálnak a hónap végén több lesz a bo­rítékjában. A család is örül, mert több lesz a kereset, jut sokmin­denre, — talán egy lemezjátszóra is ah­hoz a rádióhoz, amely biztos Lang Pálé lesz, ha továbbra is ilyen szépen és eredménye­sen dolgozik. Vasutasok az áradó Dunánál A Közlekedés és Postaügyi Minisztérium éjjel 23 órakor a MÁV pécsi igazgatósága terü­letén is elrendelte a szükséges munkaerő kiküldését. Ennek értelmében intézkedés történt hogy Tolnamőzsre, az árvízvé­delmi munkákhoz 800 főt ren­deljenek kt: • Igazgatóságunk ügyeletese,' Krassói igazgatóhe­lyettes elvtárs a már amúgy is készenlétben álló dolgozókat azonnal mozgósította. Nagyka­nizsáról és Dombóvárról az éj­szaka folyamán egy-egy vonat indult el, amely a vonalon dol­gozó pályamunkásokat mind felszedte. Mozgósították a szekszárdi pályafenntartás egész területén lévő dolgozó­kat. Várnai László Közös erővel eredményesebb a gazdálkodás Talán nincs is a megyé­ben parasztem­ber, aki tagadná, hogy közös erővel, összefogással könnyebb boldogulni, eredményesebb a gazdálkodás és a küzdelem a természet szeszélyei ellen. A termelőszövetkezetek múlt évi, az egyéni gazdaságokénál jobb eredményei többezer gazdát meg is győztek erről, akik zár- s áradás óta a közös utat vá­lasztották. De jóval többen vannak, akik a múlt visszahúzó kötelé­keit még nem tudták egycsa- pásra elszakítani, de azért ro­konszenveznek a közös gondo­latával. Ezek a gazdák a föld­műn'esszövet kezet! szakcsopor­tokban tömörültek, őket ke­restük fel kőrútunkon, Molnár I.a jóssal, a MÉK termeltetési és szervezési csoportvezetőjé­vel. * Rólvban a gyerekek is 1 ■ tudják, hogy Tár­noki Ernő a legtapasztaltabb méhész az egész környéken. Több évtizedes méhészkedés van a háta mögött. Az állami méhészet nem egy telepét ő virágoztatta fel. így természe­tes, hogy a december végén alakult bólyi méhész szakcso­port elnökének is őt válasz­tották meg. 18 tagú volt akkor a csoport, mind helybeliek. S azóta? — A jelenlegi 46 tag­ból csak 26 a bólyi, a többiek a szomszédos falvakból kerül­tek ki a szakcsoport jó mun­kájának hírére* Tárnoki Ernő már január elején megtartotta az első szakmai oktatást, s azóta minden héten összejönnek a méhészek. Nemcsak a régi bó­lyi méhészeket találni együtt, — Hartmann Józsefet, Schu­mann Józsefet, Steinbach Jó­zsefet, — és a fiatal kezdőket, — Kresz Ferencet, Maurer Mátyást, — hanem ott van közöttük a versendi Lencsés Péter, a töttösi Rejtő Jakab, Schnell János Szajkról, Beck Ferenc Liptódról, Csömör Fe­renc Borjádról... Sőt a bólyi úttörő csapat méhész szakkö­rének három lelkes fiatalja is rendszeresen ellátogat. És mi­csoda szakmai viták szoktak itt lenni! — Mert úgy lesz gyümölcsö­ző a munkánk, ha a legjobb módszerek alapján dolgozunk, — mondja Tárnoki Ernő. Minden hónap első csütör­tökén taggyűlést tartanak. Er­re a földművesszövetkezet ügyvezetőjét is meghívják. A szövetkezet segíti a mé­hészeket. Előlegezett több mint kétezer forintot a szükséges anyagok megvételére, amit a szakcsoport már vissza is fi­zetett. Hársfát is kaptak már a méhészek javításra és majd annak idején cukorban sem lesz hiány. Méhész-szakköny- veket vesz a szövetkezet, hogy ezáltal is segítse a szakmai fejlődésüket. A kaptárak min­den méhésznél kint vannak, de az értékesítést a földműves­szövetkezet bonyolítja le. Nem egy taggyűlésen tilta­koztak már a méhészek a fa­irtás, az akác, hárs, juharfák kivágása ellen. Vágyuk az, hogy beleszólhassanak a köz­ségi fakitermelésbe, és kérik, hogy a tanács előbb jól néz­zen körül, mielőtt fa kivágásá­ra ad engedélyt. * Rebényi Lar'o« a szőlő­—.... .....■ termelő sz akcsoport elnöke. A szőlé­szek terve: Mohácson italmé­rést nyitnak az épülő farost- lemezgyárnál. Kuszi Rudolf, a járási központ tömegszerveze­ti osztályának új előadója is támogatja a terv megvalósítá­sát. Mindeddig a mohácsi já­rási központ kevés segítséget adott a szakcsoportjainak, s ez újak létrejöttét is hátrál­tatta. Kuszi Rudolf azt mond­ja, helyrehozzák a hibát és még márciusban 5 új szakcso­portot szerveznek a járás terü­letén. Kiss Ferenc, a bólyi föld­művesszövetkezet szakszerve­zeti elnöke most azon fárado­zik, Rebényi Lajossal együtt, hogy a szőlészek a tanács se­gítségével a pincesorban bor­kimérőt nyithassanak. * Szederkényben — azt .............. mondja Somos György, a 23 tagú sző­lőtermelő szakcsoport elnöke: — Az értékesítésen áll vagy bukik a szakcsoport s a miénk­nél inkább az utóbbi tapasz­talható. Aztán elpanaszolja, hogy a tavalyi jó indulás után azért kapott lábra a nemtörődömség, mert csupán 60 hektó bort tudtak értékesíteni. Eddig a pécsváradi járási központ, de a megyei központ sem nyújtott kellő segítséget a szőlőtermelő szakcsoport tag­jainak. De remélik, ha késik is a segítség, nem marad el! * A zöldségtermelő szak­----- .. cso­portnál nincsen baj az eladás­sal. Nem tudnak annyit ter­melni, amennyi el nem kelne. Gergely András, az egyik tag, közel egy holdon kertészkedik a Karasica partján. Gazdasági udvarának végében már elké­szítette a melegágyakat, — csíráznak a korai káposzta, karfiol és kalarábé magok. De salátát és paprikát is termeszt majd jócskán. S milyen jöve­delemre számít? — 18—20 ezer forintra — mondja. A jövedelem egyré- széből kifizeti az adót és a töb­bivel? — Esőzéses öntözést fogok bevezetni, ami nagyban nö­veli a termést. Ehhez veszem a berendezést. Motorkerékpárja már van Gergely Andrásnak, most a kertészetét korszerűsíti. S ml teszi lehetővé neki és társai­nak a merészebb tervezést, a mind nagyobb igényeket? ... A szakcsoport. * Dunaszekesőn ezzel * S fogad miniket Tunmezei István, főkönyvelő: — Leálltunk az ünnepi elő­készületekkel, mert fenyeget az árvíz. S miután röviden elmondja, hogy tizennyolc taggal meg­alakult náluk a selyemhernyó­tenyésztő szakcsoport, a mé­hész szakcsoport pedig meg­szervezte a közös vándorlást a 302 méhcsaláddal, — két dísztáviratot is mutat. A SZÖVOSZ szövetkezeti főosztálya és a KPDSZ elnök­sége üdvözletét küldi és to­vábbi sikeres munkát kíván a Dunaszekcső és Vidéke Kör­zeti FMSZ dolgozóinak, a Mi­nisztertanács és SZOT vándor­zászlajának elnyerése alkalmá­ból... A földművesszövetke­zetek közül egyedül ők nyer­ték el az országban a ritka ki­tüntetést, — és négyszer egy­másután az élüzem címet 1955- ben. Az elismerésből és jutalom­ból a vásárlási és értékesítési visszatérítések útján kijut a földművesszövetkezeti tagok­nak is. összesen 82 ezer fo­rintot fizetnek vissza a gaz­dáknak. A dunaszekcsói Ha- lena József 700 forintnál is többet kap, a dunafalvi Gye- nis István közel 500-at, a béri Kiss István 350 forint körül. A bári Üj Élet Tsz tagjai — akik mind földművesszövetke­zeti tagok is — összesen néev és félezer forintot kapnák vissza. Ismét az árvízre terelődik a szó. A gátakat éjjel-nappa! vé­dik és erősítik a szigeten. \ környező falvakból is iö' segíteni. A földművessznv'- zet konyhát létesített a ten... A gátakat védők éhezhetnek, — a forró teá állandóan hordják. ís.A dunaszekcsói földmű­vesszövetkezet lelkes dolgozó: mindig ott teremnek, ahol elv­társi segítségre van szükség. * Kellő támogatós« ­a szakcsoportok sokkai n, - gyobb eredményeket érnek e\ mint tagjai annak előtte kií- lön-külön, egyénileg. Ezért »e- Szik okosan azok a gazd’-. akik felhasználják a föld"- vesszövetkezetektől felaján’- ' segítséget. De a szakcsoportokban neve­lődnek is azok tagjai. A közös gazdálkodás csíráival találkoz­nak ott, kezdeti formájával a közös tevékenységnek, amely egyre inkább megérleli az egyéni gazdákban szunnve^ö elhatározást, összefogva. kö­zös erővel nekivágni a Gazdál­kodásnak termelőszövet kezet- 6en .. i Weidingei * ilmo.i

Next

/
Oldalképek
Tartalom