Dunántúli Napló, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-08 / 211. szám

BMBFTBMBEB « NÁPLő % PÁRT ÉS PÁRTÉPtTÉS A tsz agitátora Kévét a kommunista Szulimán községiben, de »mi­kor felvetődött a termelőszö­vetkezet alakítás gondolata — az a néhány derekasan összefogott. Kerék Ferenc, Szauter Lajos, Nagy Vince, Papp Mihály, azután Farkas Vendel és felesége, valamint a menyük, — aki szintén kom­munista — alapító tagok vol­tak öt hónappal ezelőtt, már­cius 24-én, a szulimáni ter­melőszövetkezet születése nap­ján. Elsőnek írták alá a be­lépési nyilatkozatot és sok­szor látogatták meg a kisze­melt parasztcsaládokat, míg végre együtt volt a 22 tag és a 112 hold föld. öt hónap nem nagy idő a csoport életében, a szulimá- niak mégis sokat mondhatnak már a közös munkában el­telt tavaszról és nyárról. De valamennyiök közül Farkas Vendelné — a téesz elnök fe­lesége, aki majdnem annyi tagot hozott már a csoportba, mint Kerék Ferenc, a párt­titkár (annak a szavára eddig tizeneggyen lépték a közösbej — tud mondani a legtöbbet. — Gondolom, megint a téesz miatt jöttek, mert mióta sza­porodunk, naponta jönnek ide a járástól és a megyétől. Min­den este itt vannak a párt- bizottságról is... Az utóbbi hetekben 18 szu­limáni parasztcsalád lett tag­ja a csoportnak és a belépők­nek több mint a fele középpa­raszt, mint Ollósi Fülöp, Ko­vács Ferenc, Haris János, Bog­dán Istvánná, Nyéri József, Sáfár Ferenc;.. — A Sáfárék esete érdekes volt, — mondja Farkasné. — Kötötték az ebet a karóhoz, — persze, amikor alakultunk — hogy ők bizony be nem lépnek, nem dolgoznak más­nak. Látták azonban, hogy mi hogyan haladunk előre és rhost már Sáfárék is két tag­gal, 12 holddal tagjai a cso­portnak. Aratáskor már a téesz búzáját hordták be. Varga Sándor és fele­sége is csak tá­volról szemlélték a csoport munkáját. A hívás előd, hogy menjenek a csoportba, min­den esetben kitértek. Az em­ber a téglagyárba járt s ket­ten még az öt holdat is meg­művelték szépen. Igaz, hogy a csoportnak is gyönyörű volt a búzája — a tervezett 9 he­lyett 11 mázsa, a rozsa és az árpája is. Hallották, hogy bő­ven osztanak majd a munka­egységekre, de azért azt mond­ták, mint Hegyi Jánosné: „Mi lesz, ha szűkebb esztendő kö­szönt a csoportra? Még a fej­adagot sem kapják meg.” He­gyiné közben csoporttag lett. Két hónap alatt az urával együtt 98 munkaegységet szer­zett és erre már 4 mássá 90 kiló búzát kaptak előlegként. Munkaegységenként további öt kilót várhatnak. — Ugye látják már — be­szélt Farkasné Vargáiknak — hogy kéthavi munkával sokkal több búzát lehetett keresni, mint amennyi a fejadag? S ha szűkebb esztendő lesz? A csoporttagokmak a közösből akkor is jut, mert ha minden­kié együtt van, könnyebb az osztás, a megélhetés. De mit csinálnak az egyéniek, külö­nösen a kisparasztok, ha szűk esztendő köszönt ránk? Emlé­keznek talán még arra, mi volt a múltban, hogy mentek tönkre a kisparasztok egy-egy inségesebb esztendőben? A csoportban, nálunk, ilyesmi­ről szó sem lehet. Az őszi munkákat már Var­gáik is a közösben végzik.... Staub Róza és Mária a na­pokban küldtek levelet har­madik testvérüknek Igalba. Okosan gazdálkodnak a lá­nyok. Elhatározták, hogy jól vigyáznak örökségükre. S hol lenne annak legjobb hedye, ha nem a csoportban? Azért ment hát a levél, hogy meggyőzzék a harmadik testvért: adja be­leegyezését, hogy az ő földré­szét is bevihessék a közösbe. S ha kedvező válasz érkezik, őszre már őket is a termelő- szövetkezet tagjai közé lehet sorolni.;; — Csak * saját példámat mondom eh Néhány hónappal ezelőtt még azt mondtam, in­kább batyui kötök a nyakam­ba és megyek a köszörűsökkel, minthogy mással közösen dol­gozzam. Egy darabig figyeltem a csoportbelieket, láttam, hogy szorgalmasan dolgoznak és leléptem. Most már nagyon örülök neki. Jel megy a so­runk. Az egész falu szeme előtt dolgo­tovább zunk, — magyarázza a fejlődés titkát Farkasné. — Látta mindenki, hogy küzköd- tünk a kapálással, megfeszí- 'ettük minden erőnket, hogy gyomtalannak láthassák a kapásainkat. Aratáskor pedig kölcsönösen segítettünk egy­másnak az egyéniekkel. Most láthatják azt is, milyen bőven jut a tagoknak mindenből. Mi például több mint tíz má­zsa búzát kaptunk előlegbe, de még jön majd hozzá ugyan ennyi. Azt már el is adhatjuk. Egy zsák mákom is van már, azt i»' a munkaegységekre ad­ták .; ; Mit rejt még a csoport „éléskamrája”? Hatalmas répa és cukorrépatermést. Annyi cukrot kapnak majd a tagok, hogy akár el is adhatnak be­lőle. így lesz majd az olajjal is, amit a napraforgó után kapnak. Kukoricából is bővel­kedhetnek, mert amint mond­ják, ilyen kukoricatermést emlékezetük óta nem láttak. Farkas Vendelné és Hegyi Jánosné azt tervezik: ha meg­lesz a zárszámadás, mákot, búzát, árpát és egyéb takar­mányt visznek majd a sziget- i vári piacra. ^ Beszélgetés közben szánté f tepül az idő. Hegyi Jánosné f iép a konyhába. Együtt men- - nek szénát gyűjteni, s este — talán együtt mennek agi­tálni is. S mivel agitál Hegyi T; nosné? Sok dolgozót kell még felkeresni Szulimán- ban. Elsősorban a községi párttitkárt, Bedő Imire elvtár­sat és családját. Ha ők belép­nek, sokan követnék példáju­kat. A szulimáni termelőszö­vetkezet kommunistái, élükön Kerék Ferenc elvtánssal, az üzemi párttitkárral, ne nyu­godjanak addig, amíg a köz­ség valamennyi párttagja be nem lép a csoportba. Harcoljon ezért külön Far­kas Vendelné Is, akinek nem okozott különösebb nehézséget Csiba Sándorék, Varga Sán- dorélk, Sáfár Ferencék, Ma- táncsi Sándorék, Nyári Józse- fék meggyőzése. — Ezt meg is ígérhetem. Mert nagyon, de nagyon szí­vesen teszem. A késő délutáni napfény meg-megesillan a szénát gyűj­tő tsz-asszonyok villáján. Sza­porán dolgoznak. Tudják, hogy figyelik őket. Tudják, hogy a faluban sokan — az ő munkájukról ítélik meg: érde­mes-e tagja lenni a szulimáni termelőszövetkezetnek. (Hansányi) T mdtticaf JBrfe we! a gabonabegyfljtésben A Menti Bfn/újtési Hivatal jelenti; Saeptewtoer 10-én sárul az alkotmány ünnepére indított gaibonalbegyűjtésl venseny. Az utolsó netotfeszüíésnek köszön­hető, hogy már a múlt héten meggyorsul.t a begyűjtők mun­kája. Különösen jól dolgozott a mohácsi járás, amely 9(2.8 százalékos teljesítéssel Vil­lányt megelőzve első helyre került: Az utóbbi napokban megjavult a pécsi járás mun­kája is. A begyűjtési verseny sereghajtója a sásdi és , sikló­si járás. Mindkét járásban sú­lyt« hiba, hogy a községi taná­csok, a begyűjtési szervek nem ellenőrzik kellőképpen a gaz­dáik szárító tevékenységét és így a két járás egyaránt 87.3 százalékos teljesítéssel holtver­senyben 7., illetve 8. helyen van. A járások sorrendje „ követ­kező: 1. A mohácsi járás 92.8, 1 a villányi 88.5, 5. • »ellyeí 80.6, 4. a pécsvánadi 76.- 5. a pécsi 73.4, 6. a szigetvári 73.3, 7. a siklósi 67.3, 8. a aésdli járás 67.3 százalékkal. A városok versenye: 1. Mohács 80 százalék, 2. Pécs 73.4, 3. Komló 4#A száza­lékkal. A legjobb községek: Dunaszekcső 101.8 «aázalék, Lcvászhetény 100 százaldk, Lip pó 108.5 százalék. A legjobb termelőszövetke­zetek: a mágocsii Rákosi, a tnajsi Táncsics, a véméndli Uj Alkot­mány, a kölikedi Uj Alkotmány és a fazékasbodai Uj Remény. Bruck József a megyei begyűjtési hivatal vezetője. 1 Az MDP Baranya Megyei Bizottságának közleménye A Magyar Dolgozók Pártja Baranya Megyei Bizottsága dán, 7-én tartott ülésén, amelyen résztveti Vég Bél» ehrtám, » Központi Vezetőség titkára, » megyei pártbizottság és párt-vég­rehajtó bizottság tagjai közé kooptálta, egyúttal a párt-végre­hajtó bizottság első titkárává választotta Farka« László elvtársat; a megyei bizottság és párt végrehajtó bizottság tagjai közé kooptálta Právicz Lajosné elvtársnőt; a megyei bizottság tagjai közé kooptálta Tatai Károly elvtársat. Új módon, olcsóbban építkezünk Nyűvik a kendert Eilenden Az eilend! Uj Elet Termelőszövetkezetben embermagasságú kendert nyűnek az asszonyok Megkértük a Pécsi Tervező Iroda igazgatóját, Szojlka Pál ölvtérsat: ismertesse, milyen lehetőséget biztosít a tervező iroda az olcsóbb, gazdaságo­sabb építkezés megteremté­sére. — A kővetkező esztendő második felében sor kerül a Petőfi-utca — úgynevezett — „foghíjas" részeinek be­építésére. Előreláthatólag S épületben helyezzük el a ter­vezett 200 lakást. A műszaki feladatterveket mi már az év végére elkészítjük. Figyelem­be vesszük azt, — éppen a gazdaságosság érdekében, — hogy az épületek mértékará­nya eltér az ismert tipushá- zakétól, mert igazodnunk kell a telkek elhelyezéséhez, mé­reteihez. Tehát — hogy az új munkamódszereket — mond­juk a , gyorsfalazást, — al­kalmazhassák ezen az épít­kezésen is, — már a terve­ket ennek megfelelően ké­szítjük el. — Bizonyára ven még más elgondolásuk is, amely ugyan­csak lehetővé teszi az olcsóbb építkezésit.. — Van. A nagyüzemi gyár­táshoz kell igazodnunk. Két­féle új építkezési módot ve­zetünk majd be az idők fo­lyamán. Egyik a „blokk”- építkezés. Ez nem más. mint­hogy kisebbméretű előregyár tott elemekből építjük fel a lakóházakat. Az úgynevezett „panel”-építkezésnél már nagyméretű előregyártóit ele­meket használunk. Egyszerre szerelik be például a lakások falait, amelyeken az ajtó- és ablaknyílások már az elöre- gyártás folyamán megvan­nak. Ez a két építkezési mód bevezetése nagyon komoly mértékben csökkenti az épít­kezés költségét. Nagy össze­get takaríthatunk meg a szál­lítás leegyszerűsítése révén, azonkívül kevesebb munka­bért kell kifizetni annak a néhány dolgozónak, akik da­ru segítségével a falakat be­emelik és összeszerelik. Az előregyártott elemek már szá­rítva érkeznek az építkezés színhelyére. Előnye: az épü­let hamarabb lakhatóvá vá­lik, miután a száradási időt teljesen mellőzzük. Nem kell igazodnunk az időjáráshoz sem, mert a megszárított és előregyártott elemekkel télen is építkezhetünk. A Petőfi utcai házak, épületek egyi­két kísérletképpen „blokki- módszerrel építik fel. — Tudomásunk vwn arról, hogy egyes helyeken fogtálkor inak a salalkbeton - elemek gyár­tásának kísérleteivel. — Mi is kísérletezünk a salakbeton előállításával. — Csak a megfelelő keverési arányt kell eltalálnunk, hogy a salakbeton mindhárom elő­nyét valóban megnyerjük: könnyebb, olcsóbb és jobb hőszigetelő lesz. Keresztfalvi Artur mérnök és Nemecz Jó­zsef tervező végzik a kísérle­teket. Egyébként nagyon hasznos lenne, ha a megye téglagyárai megkezdenék az üreges tégla gyártását is. — Igaz, hogy a pécskörnyéki agyag eléggé sok oltatlan- mész-darabkákat tartalmaz. Márpedig köztudomású, hogy a mész, ha nedvesség éri, megduzzad, és szétrepeszti a téglát. De véleményem sze­rint ennek ellenére is érde­mes foglalkozni az üreges tégla gyártásával. Ez a fel­adat a téglagyárak műszaki gárdájára vár. — Amit itt elmondtam, nagyrészt tervek még, de minden igyekezettel azon vagyunk, hogy az új módsze­reket alkalmazhassuk az épí­tőiparban. Csak így tudjuk olcsóbbá tenni az építkezést. Bányaegészségügyi ankétot rendeznek Komlón A Magyar Vöröskereszt szép tember 20-án bányaegészség- ügyi-bányavöröskeresztes Eltűnt a szégyentábla 50.000 yy ötvenezer gyümölcsfát bo­csát ez év őszén a termelő- szövetkezetek és egyéni gaz­dák rendelkezésére a bicsér- di faiskola, ötvenezer fa — ebből 20 ezer az őszibarack. Rövid számítás: ennyi fával 500 kilóméteres útszakasz mindkét oldalát beültethet­ek és néhány év múlva ár- eékba borítanák Baranya 'Úthálózatának majdnem a fe­lét. Az iskola azonban nem­csak elegendő, hanem kiváló csemetékkel is ellátja a me­gyei. Bohus Zoltán üzemegy- sf Övezető irányításával gon­d°ál a he) arr61’ ho™ a'^ dák a helyi viszonyok között legjobban fejlődő, iegna- gynbb legertékesebb termést Iwzo jak kozott válogathassa­nak. Őszibarackból: Ams- ríev Ford korai, Champion, MayfUnoer, Hale és Elberta szilvából Ageni, almából Jo­nathan, Deliciosus (Delishes) körtéből Bőse kobak Hardy', nyári Vilmos kerül elárusí- tátre. A tavastul megnagyobbí­tott iskola (24-ről 136 holdra! nemcsak gyümölcsfákat ad majd a megyének — 21 fél­hektáros táblán már nőnek a kőris, juhar, magosmeggy- csemeték (313.000 fa!); két év múlva új útjainkat és létesí­tendő parkjainkat szegélye­zik velük. Az iskola rohamos fejlődé­sének most még csak a leg- kezdetén vagyunk. Jelenleg ly! eg keli hagyni, a somogyvisz- lóiak hagyománytisz­telő népek. Már két éve az utolsók között kullognak a járás \ községeinek begyű j- tcsi versenyében, sőt nemrég a kullogással is felhagytak, megre­kedtek a negyvene­dik helyen. Mentek volna ők még lajjeb is, de szerencsére csak negyven község van a járásban. Igazságtalanság len­ne viszont azt mon­dani, hogy nem csi­nálnak semmit. Szom baton még kint füg­gött a tanácsház mel- i lett, a kövesét fölött 14 félhektáros táblán szeme- i a szégyentábla. Meg­zik a vad-csemetéket — jő- j tudhatták erről az vőre (egy év alatt!) 40 fél- f alatta elhaladók, — hektárt ültetnek be gyümölcs i hogy az augusztus és lombosfákkal. (i20-i értékelés alapján Ma még munkáé röhiány 11 Somogy viszló begyűj- gátolja a gyors fejlődést, las- 11tervét a május sítja a munkát, hogy a szem- í l-lől augusztus 20-ig zőhajtásokat Pestről kell ho- f begyűjtött mennyise- zatni — két-liárom év múlva «ékből ítélve, sertes- azonban már saját 5 holdas ^-9’ vágómarhából törzsgyümölcsösük lesz. i^.G baromfibol 12.Í f tojásból 49,5, tejből A Mecsek lankáit és a ba- 22 százalékra, össze- ranyai dombokat tehát né- Ä sen tehát 6.8 százalék hány év múlva árnyékba bo- ipa teljesítette. ritják a barack, szilva, alma (I Vasárnapra már és körtefák és akkor nem- (lcsak a drót maradt, csak 30, hanem 100 vagon- |i amelyről éjszaka el­szán» indulhat külföldi pia- |itűnt a tábla. cokra a zamatos, pécsvidéki 1» Szóval eltűnt a táb- barack. ^la, a töméntelen hát­ralék pedig maradt, pedig ezt kell most már sürgősen eltün­tetni. Az elnök, a titkár és Sió Lajos, a be­gyűjtési megbízott az utóbbi időben siker­rel fáradoznak ezen. Gabonabeadáskor — a mostani legsürgő­sebb teendőnél — ke­ményen a sarkukra álltak, S a gazdák többsége is. Orbán Sándor például köte­lező beadásán kívül 12.72 mázsa szabad­búzát adott le és ösz- szesen 206 kiló kor­pát vitt haza. Betar­totta a határidőt Héri Károly is a 13.42 má­zsa búzájával. Először öt napot adtak neki szárításra. Utána el­vitt egy kocsival, de vissza is hozta. A két gyerek tovább forgat ta, szárogatta a ga­bonát a ponyvám, de Héri Károly azért is megtette a köte­lességét, másodikéig mind egy szemig le­szállította az állam­nak járó részt. H. Ambrus János azonban már elesett a kedvezményként • járó korpától, mert az előírtnál egy nap­pal később szállítot­ta a begyűjtőhelyre gabonáját. Nem is a gaboná­val, hanem a sertés­beadással állnak hi­hetetlen rosszul a somogyviszlóiak. A múlt évi hátralék­kal együtt nem ke­vesebb, mint 112 má­zsáról van szó. Ennek felszámolásához a ta­nács erélyes kézzel hozzáfogott. Múlt hó­nap elején még 63, most már csak 26 da­rab sertés hiányzik a tavalyi hátra 'ékot képező fedezetből. — Az augusztus hónap az idei sertésbeadást illetően is hozott né­mi, bár korántsem ki elégítő javulást. — Nyolc mázsát szállí­tottak le. Rippert János má­justól tartozott 111 kiló sertéssel. Mivel árpája bőven termett lefoglaltak belőle 13.10 mázsát. ö azonban nem várta meg, amíg árpáját 8 nap múlva az állam igénybe veszi, hanem sürgősen vásárolt egy sertést a szabadpia­con és leadta. Jól járt ő is, mert meg­maradt az árpája és azt is elmondhatja: megtettem a köteles­ségem. Nem így Ambrus Ernőné, aki 26 hol­don gazdálkodik és kétot rendez Komlón, a váro­si tanács dísztermében. Azan- an- I két célja: bemutatni a bara­nyai bányákban folyó vörös- ^ keresztes munkát és a más megyékben szerzett bánya­egészségügyi tapasztalatok alapján meghatározni azokat a feladatokat, amelyek a bá- búnös közönve miatt nyavöröskeresztes munka te- 685 kilóra szaporo-leleten Baranyában meg meg- dott a sertéshátralé-?ol£Ínsni várnak. ka. Tojással, barom- J anketra meghívják a bá­lival is tartozik Ap- i uyaorvosokat, a trösztök tuti­jának, Kulcsár ' 1st-J szaki vezetőit, hogy a maguk vénnak is öt mázsán területén is megvitathassák felül van a sertéshát- | megyék bányáégészség- raléka. Termény hát- \ ügyi tapasztalatait és a jó ralékát is csak a ta- i munkamódszereket átvehessék. nács erélyes feliépé- \ Résztvesz az ankéion az eg*is­sére rendezte. Meg 1 ségügyi és szénbányászati utó- kel! követelni tőle a misztérium képviselője, a szén- sertésbeadási hátra- i 'bányászati szakszervezet et­ték kiegyenlítését is. 4 nöksége és a bányaműszaki Amióta másfél hó- ’elügyelőség országos vezető- napja Pajzs József a ^épe is. tanácselnök, kezde- 4 Az ankéton arról lesz szó, nek egészséges me- 4 hogy a Magyar Vöröskereszt, mint egészségügyi tömegszer­vezet, milyen segítséget nyújt­hat bányászainknak. Az an- kétnak választ kell adnia a kö­vetkező kérdésekre: 1. Milyen eddig, hogy nem kö-,i 'egyen a Vöröskereszt kapcso- vetelték meg azt, lata a szakszervezeti egészség­ami az államé. Per- i ügyi aktívákkal; 2. A Vörös­sze, akiknek több ev- t _____. ,, , , ..... re visszamenőleg fel- leerem mikent nyújthat segit­gyülemlett a hátralé- »épei a balesetek és sérülések kuk, azoknak most (l megelőzésében; 3. A vöröske­nem könnyű. De akik f resztes aktívák hogyan vé_ nek rendben a széna-1> .................... ju k, nemhogy háztar- i^zzefe elsosegelynyujtási mun tási szükségletére <i héjukat a fejtésekben; 4. A marad, de még sza-{I bányák közegészségügyét mi­SSCSvínÍU' mln>* M a V— Ha minden somogy-(• ivóvízellátás, leány- és le- viszlói gazdánál így <• pényszállások problémája, a lesz, akkor újabb táb- (• bányásztelepülés közegészség- ’• kerülhet a faluba. (• „ derbe terelődni a köz, sóg eddig zavaros be- ( gyűjtési ügyei. Helye- sen mondja az elnök: j — Az volt a baj, l De az már nem szé­gyentábla lesz. ,üpye, stb.); 5. Milyen legyen a kapcsolat a bányamentők ét W. V, fa Vöröskeretz' Uteett,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom