Dunántúli Napló, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)
1955-09-08 / 211. szám
BMBFTBMBEB « NÁPLő % PÁRT ÉS PÁRTÉPtTÉS A tsz agitátora Kévét a kommunista Szulimán községiben, de »mikor felvetődött a termelőszövetkezet alakítás gondolata — az a néhány derekasan összefogott. Kerék Ferenc, Szauter Lajos, Nagy Vince, Papp Mihály, azután Farkas Vendel és felesége, valamint a menyük, — aki szintén kommunista — alapító tagok voltak öt hónappal ezelőtt, március 24-én, a szulimáni termelőszövetkezet születése napján. Elsőnek írták alá a belépési nyilatkozatot és sokszor látogatták meg a kiszemelt parasztcsaládokat, míg végre együtt volt a 22 tag és a 112 hold föld. öt hónap nem nagy idő a csoport életében, a szulimá- niak mégis sokat mondhatnak már a közös munkában eltelt tavaszról és nyárról. De valamennyiök közül Farkas Vendelné — a téesz elnök felesége, aki majdnem annyi tagot hozott már a csoportba, mint Kerék Ferenc, a párttitkár (annak a szavára eddig tizeneggyen lépték a közösbej — tud mondani a legtöbbet. — Gondolom, megint a téesz miatt jöttek, mert mióta szaporodunk, naponta jönnek ide a járástól és a megyétől. Minden este itt vannak a párt- bizottságról is... Az utóbbi hetekben 18 szulimáni parasztcsalád lett tagja a csoportnak és a belépőknek több mint a fele középparaszt, mint Ollósi Fülöp, Kovács Ferenc, Haris János, Bogdán Istvánná, Nyéri József, Sáfár Ferenc;.. — A Sáfárék esete érdekes volt, — mondja Farkasné. — Kötötték az ebet a karóhoz, — persze, amikor alakultunk — hogy ők bizony be nem lépnek, nem dolgoznak másnak. Látták azonban, hogy mi hogyan haladunk előre és rhost már Sáfárék is két taggal, 12 holddal tagjai a csoportnak. Aratáskor már a téesz búzáját hordták be. Varga Sándor és felesége is csak távolról szemlélték a csoport munkáját. A hívás előd, hogy menjenek a csoportba, minden esetben kitértek. Az ember a téglagyárba járt s ketten még az öt holdat is megművelték szépen. Igaz, hogy a csoportnak is gyönyörű volt a búzája — a tervezett 9 helyett 11 mázsa, a rozsa és az árpája is. Hallották, hogy bőven osztanak majd a munkaegységekre, de azért azt mondták, mint Hegyi Jánosné: „Mi lesz, ha szűkebb esztendő köszönt a csoportra? Még a fejadagot sem kapják meg.” Hegyiné közben csoporttag lett. Két hónap alatt az urával együtt 98 munkaegységet szerzett és erre már 4 mássá 90 kiló búzát kaptak előlegként. Munkaegységenként további öt kilót várhatnak. — Ugye látják már — beszélt Farkasné Vargáiknak — hogy kéthavi munkával sokkal több búzát lehetett keresni, mint amennyi a fejadag? S ha szűkebb esztendő lesz? A csoporttagokmak a közösből akkor is jut, mert ha mindenkié együtt van, könnyebb az osztás, a megélhetés. De mit csinálnak az egyéniek, különösen a kisparasztok, ha szűk esztendő köszönt ránk? Emlékeznek talán még arra, mi volt a múltban, hogy mentek tönkre a kisparasztok egy-egy inségesebb esztendőben? A csoportban, nálunk, ilyesmiről szó sem lehet. Az őszi munkákat már Vargáik is a közösben végzik.... Staub Róza és Mária a napokban küldtek levelet harmadik testvérüknek Igalba. Okosan gazdálkodnak a lányok. Elhatározták, hogy jól vigyáznak örökségükre. S hol lenne annak legjobb hedye, ha nem a csoportban? Azért ment hát a levél, hogy meggyőzzék a harmadik testvért: adja beleegyezését, hogy az ő földrészét is bevihessék a közösbe. S ha kedvező válasz érkezik, őszre már őket is a termelő- szövetkezet tagjai közé lehet sorolni.;; — Csak * saját példámat mondom eh Néhány hónappal ezelőtt még azt mondtam, inkább batyui kötök a nyakamba és megyek a köszörűsökkel, minthogy mással közösen dolgozzam. Egy darabig figyeltem a csoportbelieket, láttam, hogy szorgalmasan dolgoznak és leléptem. Most már nagyon örülök neki. Jel megy a sorunk. Az egész falu szeme előtt dolgotovább zunk, — magyarázza a fejlődés titkát Farkasné. — Látta mindenki, hogy küzköd- tünk a kapálással, megfeszí- 'ettük minden erőnket, hogy gyomtalannak láthassák a kapásainkat. Aratáskor pedig kölcsönösen segítettünk egymásnak az egyéniekkel. Most láthatják azt is, milyen bőven jut a tagoknak mindenből. Mi például több mint tíz mázsa búzát kaptunk előlegbe, de még jön majd hozzá ugyan ennyi. Azt már el is adhatjuk. Egy zsák mákom is van már, azt i»' a munkaegységekre adták .; ; Mit rejt még a csoport „éléskamrája”? Hatalmas répa és cukorrépatermést. Annyi cukrot kapnak majd a tagok, hogy akár el is adhatnak belőle. így lesz majd az olajjal is, amit a napraforgó után kapnak. Kukoricából is bővelkedhetnek, mert amint mondják, ilyen kukoricatermést emlékezetük óta nem láttak. Farkas Vendelné és Hegyi Jánosné azt tervezik: ha meglesz a zárszámadás, mákot, búzát, árpát és egyéb takarmányt visznek majd a sziget- i vári piacra. ^ Beszélgetés közben szánté f tepül az idő. Hegyi Jánosné f iép a konyhába. Együtt men- - nek szénát gyűjteni, s este — talán együtt mennek agitálni is. S mivel agitál Hegyi T; nosné? Sok dolgozót kell még felkeresni Szulimán- ban. Elsősorban a községi párttitkárt, Bedő Imire elvtársat és családját. Ha ők belépnek, sokan követnék példájukat. A szulimáni termelőszövetkezet kommunistái, élükön Kerék Ferenc elvtánssal, az üzemi párttitkárral, ne nyugodjanak addig, amíg a község valamennyi párttagja be nem lép a csoportba. Harcoljon ezért külön Farkas Vendelné Is, akinek nem okozott különösebb nehézséget Csiba Sándorék, Varga Sán- dorélk, Sáfár Ferencék, Ma- táncsi Sándorék, Nyári Józse- fék meggyőzése. — Ezt meg is ígérhetem. Mert nagyon, de nagyon szívesen teszem. A késő délutáni napfény meg-megesillan a szénát gyűjtő tsz-asszonyok villáján. Szaporán dolgoznak. Tudják, hogy figyelik őket. Tudják, hogy a faluban sokan — az ő munkájukról ítélik meg: érdemes-e tagja lenni a szulimáni termelőszövetkezetnek. (Hansányi) T mdtticaf JBrfe we! a gabonabegyfljtésben A Menti Bfn/újtési Hivatal jelenti; Saeptewtoer 10-én sárul az alkotmány ünnepére indított gaibonalbegyűjtésl venseny. Az utolsó netotfeszüíésnek köszönhető, hogy már a múlt héten meggyorsul.t a begyűjtők munkája. Különösen jól dolgozott a mohácsi járás, amely 9(2.8 százalékos teljesítéssel Villányt megelőzve első helyre került: Az utóbbi napokban megjavult a pécsi járás munkája is. A begyűjtési verseny sereghajtója a sásdi és , siklósi járás. Mindkét járásban súlyt« hiba, hogy a községi tanácsok, a begyűjtési szervek nem ellenőrzik kellőképpen a gazdáik szárító tevékenységét és így a két járás egyaránt 87.3 százalékos teljesítéssel holtversenyben 7., illetve 8. helyen van. A járások sorrendje „ következő: 1. A mohácsi járás 92.8, 1 a villányi 88.5, 5. • »ellyeí 80.6, 4. a pécsvánadi 76.- 5. a pécsi 73.4, 6. a szigetvári 73.3, 7. a siklósi 67.3, 8. a aésdli járás 67.3 százalékkal. A városok versenye: 1. Mohács 80 százalék, 2. Pécs 73.4, 3. Komló 4#A százalékkal. A legjobb községek: Dunaszekcső 101.8 «aázalék, Lcvászhetény 100 százaldk, Lip pó 108.5 százalék. A legjobb termelőszövetkezetek: a mágocsii Rákosi, a tnajsi Táncsics, a véméndli Uj Alkotmány, a kölikedi Uj Alkotmány és a fazékasbodai Uj Remény. Bruck József a megyei begyűjtési hivatal vezetője. 1 Az MDP Baranya Megyei Bizottságának közleménye A Magyar Dolgozók Pártja Baranya Megyei Bizottsága dán, 7-én tartott ülésén, amelyen résztveti Vég Bél» ehrtám, » Központi Vezetőség titkára, » megyei pártbizottság és párt-végrehajtó bizottság tagjai közé kooptálta, egyúttal a párt-végrehajtó bizottság első titkárává választotta Farka« László elvtársat; a megyei bizottság és párt végrehajtó bizottság tagjai közé kooptálta Právicz Lajosné elvtársnőt; a megyei bizottság tagjai közé kooptálta Tatai Károly elvtársat. Új módon, olcsóbban építkezünk Nyűvik a kendert Eilenden Az eilend! Uj Elet Termelőszövetkezetben embermagasságú kendert nyűnek az asszonyok Megkértük a Pécsi Tervező Iroda igazgatóját, Szojlka Pál ölvtérsat: ismertesse, milyen lehetőséget biztosít a tervező iroda az olcsóbb, gazdaságosabb építkezés megteremtésére. — A kővetkező esztendő második felében sor kerül a Petőfi-utca — úgynevezett — „foghíjas" részeinek beépítésére. Előreláthatólag S épületben helyezzük el a tervezett 200 lakást. A műszaki feladatterveket mi már az év végére elkészítjük. Figyelembe vesszük azt, — éppen a gazdaságosság érdekében, — hogy az épületek mértékaránya eltér az ismert tipushá- zakétól, mert igazodnunk kell a telkek elhelyezéséhez, méreteihez. Tehát — hogy az új munkamódszereket — mondjuk a , gyorsfalazást, — alkalmazhassák ezen az építkezésen is, — már a terveket ennek megfelelően készítjük el. — Bizonyára ven még más elgondolásuk is, amely ugyancsak lehetővé teszi az olcsóbb építkezésit.. — Van. A nagyüzemi gyártáshoz kell igazodnunk. Kétféle új építkezési módot vezetünk majd be az idők folyamán. Egyik a „blokk”- építkezés. Ez nem más. minthogy kisebbméretű előregyár tott elemekből építjük fel a lakóházakat. Az úgynevezett „panel”-építkezésnél már nagyméretű előregyártóit elemeket használunk. Egyszerre szerelik be például a lakások falait, amelyeken az ajtó- és ablaknyílások már az elöre- gyártás folyamán megvannak. Ez a két építkezési mód bevezetése nagyon komoly mértékben csökkenti az építkezés költségét. Nagy összeget takaríthatunk meg a szállítás leegyszerűsítése révén, azonkívül kevesebb munkabért kell kifizetni annak a néhány dolgozónak, akik daru segítségével a falakat beemelik és összeszerelik. Az előregyártott elemek már szárítva érkeznek az építkezés színhelyére. Előnye: az épület hamarabb lakhatóvá válik, miután a száradási időt teljesen mellőzzük. Nem kell igazodnunk az időjáráshoz sem, mert a megszárított és előregyártott elemekkel télen is építkezhetünk. A Petőfi utcai házak, épületek egyikét kísérletképpen „blokki- módszerrel építik fel. — Tudomásunk vwn arról, hogy egyes helyeken fogtálkor inak a salalkbeton - elemek gyártásának kísérleteivel. — Mi is kísérletezünk a salakbeton előállításával. — Csak a megfelelő keverési arányt kell eltalálnunk, hogy a salakbeton mindhárom előnyét valóban megnyerjük: könnyebb, olcsóbb és jobb hőszigetelő lesz. Keresztfalvi Artur mérnök és Nemecz József tervező végzik a kísérleteket. Egyébként nagyon hasznos lenne, ha a megye téglagyárai megkezdenék az üreges tégla gyártását is. — Igaz, hogy a pécskörnyéki agyag eléggé sok oltatlan- mész-darabkákat tartalmaz. Márpedig köztudomású, hogy a mész, ha nedvesség éri, megduzzad, és szétrepeszti a téglát. De véleményem szerint ennek ellenére is érdemes foglalkozni az üreges tégla gyártásával. Ez a feladat a téglagyárak műszaki gárdájára vár. — Amit itt elmondtam, nagyrészt tervek még, de minden igyekezettel azon vagyunk, hogy az új módszereket alkalmazhassuk az építőiparban. Csak így tudjuk olcsóbbá tenni az építkezést. Bányaegészségügyi ankétot rendeznek Komlón A Magyar Vöröskereszt szép tember 20-án bányaegészség- ügyi-bányavöröskeresztes Eltűnt a szégyentábla 50.000 yy ötvenezer gyümölcsfát bocsát ez év őszén a termelő- szövetkezetek és egyéni gazdák rendelkezésére a bicsér- di faiskola, ötvenezer fa — ebből 20 ezer az őszibarack. Rövid számítás: ennyi fával 500 kilóméteres útszakasz mindkét oldalát beültethetek és néhány év múlva ár- eékba borítanák Baranya 'Úthálózatának majdnem a felét. Az iskola azonban nemcsak elegendő, hanem kiváló csemetékkel is ellátja a megyei. Bohus Zoltán üzemegy- sf Övezető irányításával gond°ál a he) arr61’ ho™ a'^ dák a helyi viszonyok között legjobban fejlődő, iegna- gynbb legertékesebb termést Iwzo jak kozott válogathassanak. Őszibarackból: Ams- ríev Ford korai, Champion, MayfUnoer, Hale és Elberta szilvából Ageni, almából Jonathan, Deliciosus (Delishes) körtéből Bőse kobak Hardy', nyári Vilmos kerül elárusí- tátre. A tavastul megnagyobbított iskola (24-ről 136 holdra! nemcsak gyümölcsfákat ad majd a megyének — 21 félhektáros táblán már nőnek a kőris, juhar, magosmeggy- csemeték (313.000 fa!); két év múlva új útjainkat és létesítendő parkjainkat szegélyezik velük. Az iskola rohamos fejlődésének most még csak a leg- kezdetén vagyunk. Jelenleg ly! eg keli hagyni, a somogyvisz- lóiak hagyománytisztelő népek. Már két éve az utolsók között kullognak a járás \ községeinek begyű j- tcsi versenyében, sőt nemrég a kullogással is felhagytak, megrekedtek a negyvenedik helyen. Mentek volna ők még lajjeb is, de szerencsére csak negyven község van a járásban. Igazságtalanság lenne viszont azt mondani, hogy nem csinálnak semmit. Szom baton még kint függött a tanácsház mel- i lett, a kövesét fölött 14 félhektáros táblán szeme- i a szégyentábla. Megzik a vad-csemetéket — jő- j tudhatták erről az vőre (egy év alatt!) 40 fél- f alatta elhaladók, — hektárt ültetnek be gyümölcs i hogy az augusztus és lombosfákkal. (i20-i értékelés alapján Ma még munkáé röhiány 11 Somogy viszló begyűj- gátolja a gyors fejlődést, las- 11tervét a május sítja a munkát, hogy a szem- í l-lől augusztus 20-ig zőhajtásokat Pestről kell ho- f begyűjtött mennyise- zatni — két-liárom év múlva «ékből ítélve, sertes- azonban már saját 5 holdas ^-9’ vágómarhából törzsgyümölcsösük lesz. i^.G baromfibol 12.Í f tojásból 49,5, tejből A Mecsek lankáit és a ba- 22 százalékra, össze- ranyai dombokat tehát né- Ä sen tehát 6.8 százalék hány év múlva árnyékba bo- ipa teljesítette. ritják a barack, szilva, alma (I Vasárnapra már és körtefák és akkor nem- (lcsak a drót maradt, csak 30, hanem 100 vagon- |i amelyről éjszaka elszán» indulhat külföldi pia- |itűnt a tábla. cokra a zamatos, pécsvidéki 1» Szóval eltűnt a táb- barack. ^la, a töméntelen hátralék pedig maradt, pedig ezt kell most már sürgősen eltüntetni. Az elnök, a titkár és Sió Lajos, a begyűjtési megbízott az utóbbi időben sikerrel fáradoznak ezen. Gabonabeadáskor — a mostani legsürgősebb teendőnél — keményen a sarkukra álltak, S a gazdák többsége is. Orbán Sándor például kötelező beadásán kívül 12.72 mázsa szabadbúzát adott le és ösz- szesen 206 kiló korpát vitt haza. Betartotta a határidőt Héri Károly is a 13.42 mázsa búzájával. Először öt napot adtak neki szárításra. Utána elvitt egy kocsival, de vissza is hozta. A két gyerek tovább forgat ta, szárogatta a gabonát a ponyvám, de Héri Károly azért is megtette a kötelességét, másodikéig mind egy szemig leszállította az államnak járó részt. H. Ambrus János azonban már elesett a kedvezményként • járó korpától, mert az előírtnál egy nappal később szállította a begyűjtőhelyre gabonáját. Nem is a gabonával, hanem a sertésbeadással állnak hihetetlen rosszul a somogyviszlóiak. A múlt évi hátralékkal együtt nem kevesebb, mint 112 mázsáról van szó. Ennek felszámolásához a tanács erélyes kézzel hozzáfogott. Múlt hónap elején még 63, most már csak 26 darab sertés hiányzik a tavalyi hátra 'ékot képező fedezetből. — Az augusztus hónap az idei sertésbeadást illetően is hozott némi, bár korántsem ki elégítő javulást. — Nyolc mázsát szállítottak le. Rippert János májustól tartozott 111 kiló sertéssel. Mivel árpája bőven termett lefoglaltak belőle 13.10 mázsát. ö azonban nem várta meg, amíg árpáját 8 nap múlva az állam igénybe veszi, hanem sürgősen vásárolt egy sertést a szabadpiacon és leadta. Jól járt ő is, mert megmaradt az árpája és azt is elmondhatja: megtettem a kötelességem. Nem így Ambrus Ernőné, aki 26 holdon gazdálkodik és kétot rendez Komlón, a városi tanács dísztermében. Azan- an- I két célja: bemutatni a baranyai bányákban folyó vörös- ^ keresztes munkát és a más megyékben szerzett bányaegészségügyi tapasztalatok alapján meghatározni azokat a feladatokat, amelyek a bá- búnös közönve miatt nyavöröskeresztes munka te- 685 kilóra szaporo-leleten Baranyában meg meg- dott a sertéshátralé-?ol£Ínsni várnak. ka. Tojással, barom- J anketra meghívják a bálival is tartozik Ap- i uyaorvosokat, a trösztök tutijának, Kulcsár ' 1st-J szaki vezetőit, hogy a maguk vénnak is öt mázsán területén is megvitathassák felül van a sertéshát- | megyék bányáégészség- raléka. Termény hát- \ ügyi tapasztalatait és a jó ralékát is csak a ta- i munkamódszereket átvehessék. nács erélyes feliépé- \ Résztvesz az ankéion az eg*issére rendezte. Meg 1 ségügyi és szénbányászati utó- kel! követelni tőle a misztérium képviselője, a szén- sertésbeadási hátra- i 'bányászati szakszervezet ették kiegyenlítését is. 4 nöksége és a bányaműszaki Amióta másfél hó- ’elügyelőség országos vezető- napja Pajzs József a ^épe is. tanácselnök, kezde- 4 Az ankéton arról lesz szó, nek egészséges me- 4 hogy a Magyar Vöröskereszt, mint egészségügyi tömegszervezet, milyen segítséget nyújthat bányászainknak. Az an- kétnak választ kell adnia a következő kérdésekre: 1. Milyen eddig, hogy nem kö-,i 'egyen a Vöröskereszt kapcso- vetelték meg azt, lata a szakszervezeti egészségami az államé. Per- i ügyi aktívákkal; 2. A Vörössze, akiknek több ev- t _____. ,, , , ..... re visszamenőleg fel- leerem mikent nyújthat segitgyülemlett a hátralé- »épei a balesetek és sérülések kuk, azoknak most (l megelőzésében; 3. A vöröskenem könnyű. De akik f resztes aktívák hogyan vé_ nek rendben a széna-1> .................... ju k, nemhogy háztar- i^zzefe elsosegelynyujtási mun tási szükségletére <i héjukat a fejtésekben; 4. A marad, de még sza-{I bányák közegészségügyét miSSCSvínÍU' mln>* M a V— Ha minden somogy-(• ivóvízellátás, leány- és le- viszlói gazdánál így <• pényszállások problémája, a lesz, akkor újabb táb- (• bányásztelepülés közegészség- ’• kerülhet a faluba. (• „ derbe terelődni a köz, sóg eddig zavaros be- ( gyűjtési ügyei. Helye- sen mondja az elnök: j — Az volt a baj, l De az már nem szégyentábla lesz. ,üpye, stb.); 5. Milyen legyen a kapcsolat a bányamentők ét W. V, fa Vöröskeretz' Uteett,