Dunántúli Napló, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-09 / 109. szám

195« MÁJUS 9 NAPLÓ Miképen jutott el Jókai képzelete orosz földre? „A dagői torony" meséje IW ájus 5-én volt ötven éve, hogy a magyarság legdúsabb kép­zeletű és legtermékenyebb regényíró la, Jókai Mór lehúnyta szemét. Mü­veivel örökre beírta nevét a magyar nép leikébe. írásai ma is népkönyv­táraink leggyakrabban forgatott szép irodalmi kötetei. Képzelete a magyar nép és az emberiség egész történe­tét bejárta. így természetes, hogy az orosz föld sem maradt reá hatás nél­kül, 1878-ban jelent meg „Észak ho­nából, muszka rajzok“ című kötete. Ennél azonban sokkal kevésbbé is­mert egy szintén orosz földön ját­szódó elbeszélése, „A dagői torony“, amely 1879 nyarán hét folytatásban jelent meg a Magyar Népvilág I. év­folyamában. A 19. szám hírrovatá­ban megjegyzi, hogy az elbeszélés „már eleve oly érdeklődést keltett, hogy több nyelvre kérték lefordítás ''égett“. Ez meg is felelt a valóság­nak, mert a novella mindjárt a kö­vetkező évben megjelent németül és Így könyvalakban hamarább látott németül napvilágot, mint magyarul. A Targallyak című novelláskötetben 1882-ben jelent meg. A németen kí­vül franciául, svédül, lettül, csehül, ingóiul és 1925-ben észtül is kiadták. Jókai kisregénye annyival is in­kább érdekelheti a magyar közönsé- iet, mert a Szovjetunió Észt Szovjet Szocialista Köztársaságának területé­hez fűződik. Á magyarral nyelvrokon észt nép földjéhez tartozik „A dagői torony“ színhelye. Dagö szigete 960 k®2 területével a Baltikumnak má­sodik legnagyobb szigete, körülbelül húszezer főnyi észt lakossal. Észt neve Hiiumaa, ami óriásországot je­lent, A Dagö név svéd eredetű, mely­ben az ö szigetet jelent, vagyis Dag- “ = napsziget. Emellett oly sok nép­hagyományban s annyi észt és külfö! hi_ irodalmi feldolgozásban él a da- Söi torony érdekfeszítő meséje, hogy minden figyelmet megérdemel, mi­ként jutott el a kiváltságosán gazdag képzeletű magyar íróhoz az a XIX. század legeleji tárgy, amelynek egy korában nagy port felvert per volt a valóságos alapja. A történet főhőse báró Ungern- Sternberg Otto Reinhold Lajos, ?agö ura, „kora egyik legnagyobb as legnevezetesebb gonosztevője“ — mint ahogy egy a család részéről el- koboztatott és ma unikumszámba me- nö könyv címlapja nevezi. Az észt ''épmondákban „dagői tengerirabló“ vagy „Ungru gróf“ a díszítő jelző je. 1144 augusztus 5-én született Kuuste Musthof) tártul (dorpati) kerületben a cári Oroszország Livland nevű tar­tományában. Meghalt száműzetésben Tobolszk városban, a szibériai fő­kormányzóság székhelyén, 1811 aug. 2-án. Szászországban a herrnhutiak- nál nevelkedett, majd a lipcsei egye­temen Poniatowskival kötött barát­ságot, aki utolsó lengyel királyként kamarásává nevezte ki. Lipcsében szabadkőműves lett. Egyetemi tanul­mányai után a holland hadseregbe lépett és kapitányként vett búcsút a szolgálattól. Azután sokat utazott Európában, elhajózott Madeira szige­téig, majd hosszabb időt töltött Ang­liában, ahol a kereskedelmet tanul­mányozta. 1770-ben Pétervárra köl­tözött, majd két év múlva Dagö szi­getén telepedett meg, miután előbb megvásárolta ott Stenbock gróf egyik birtokát.. Ehhez a birtokhoz kapcsolódott már ősidő óta a sziget orrán épült világítótorony fenntartása és tüzelő­vel ellátása, mert abban az időben a világítótornyokban még fával tü­zeltek, hogy a hajósoknak az irányt mutassák. Ezt a tornyot Tallinn (Re­val) város a Hansa kívánságára 1505 és 1538 közt emeltette, mert a part­tól húsz kilométerre beugró Neck- mannsgrund zátonyaival, szikláival és homokpadjaival a legveszedelme­sebb pontjává vált a Keleti-tenger­nek, amit az itt előfordult számta­lan hajótörés is bizonyított. Ilyenkor az akkor érvényes ú. n. partvetőde- jog (Strandrecht) értelmében a part­lakókat a megmentett áruk tekinté­lyes része illette. Könnyen elképzel­hető, hogy Ungern-Sternberg, a gaz­dagodni vágyó földesűr, viharos éj­szakákon edzett tengerészeivel nem csupán a hajótöröttek megmentésére sietett, hanem a zsákmány is sarkal­hatta, a mentési jutalom (Bergelohn). Idejét még nem nasv távolság vá­lasztotta el attól a kortól, amikor a partlakók „áldott partravetődés“ (gesegneter Strand) iránt fohászkod­tak .; . Történt azután, hogy 1802 októbe­rében Ungern-Sternberg összeveszett Maim nevű svéd származású hajó­sával. Tettlegességre került köztük a sor és Malmot. holtan szállították el a báró kastélyából. Ebből egy óriás­sá dagadt és annak idején messze földön híres per keletkezett, minek eredményeképpen az orosz kormány­zótanács 1804-ben Ungern-Sternber get a cárral megfosztotta nemesi rangjától és életfogytiglan Szibériába száműzette. A büntetőeljárásnak le­véltári anyagából kitűnt, hogy a Malm-féle soha nem tisztázódott ese­ten és kisebb vámszabálytalanságo­kon kívül Ungern-Sternberget az el­lene eUenségeitől felhalmozott vá­dak alól felmentették. A per folya­mán azonban még csak vád tárgya sem volt az a később annyira ne­véhez tapadt mende-monda, hogy a dagői tornyot megtévesztő helyre he­lyeztette át és hogy hamis fényjele­ket adott hajótörés céljából az ide­gen hajósok félrevezetésére. Mindaz tehát, ami ilyen irányban a körülöt­te támadt mondákban elterjedt, jó­részben a túlcsigázott népképzelet­nek volt a csapongása. Ungern-Sternberg sorsát voltakép­pen nem a dagői torony pecsételte meg, hanem részben a maga hibái, részben pedig a korszellem. Kapzsi volt, despotatermészet, lobbanékony. Szabálytalanságokat fedeztek fel ná­la, amelyek azonban akkor nem kis mértékben a hűbéri kor kinövéseiből és a jogintézmények bizonytalanságá­ból fakadtak. A lig érte azonban még el Ungern Sternberg Tobolszkot, máris még a legfelsőbb ítélet évében, 1804- ben, egy különös írásmű jelent meg Magdeburgban németül egy Haken nevű történész és regényírótól, aki livlandi elbeszélések nyomán a leg romantikusabb tengeri rablókaland­nak írja le Ungern-Sternberg törté­netét. Tőle vette át a mesét Hoff­mann, a közismert német ifjúsági író. Utána még számosán feldolgoz­ták szerte a nagyvilágban, úgyhogy nyomonkövethető világirodalmi té­mavándorlás keletkezett belőle. Jókaihoz egy Gondrecourt nevű elegáns tollú francia romantikus öt- kötetes regényéből jutott, amelyet Jó kai első kiadója, Hartleben, németül Bécsben jelentetett meg. Gondre- courínak pedig megállapíthatóan Cus tine híres francia utazó és író volt a forrása, aki „La Russie en 1839‘ című, öt kiadást ért és németre meg angolra is lefordított könyvében fel­dolgozta az előző és orosz források alapján a dagői torony történetét. — Ha most már Jókai elbeszélését egy­bevetjük Custine és Gondrecourt fel­dolgozásával, megállapíthatjuk, hogy míg a francia regény szétfolyó, Jókai meseszövése jóval frissebb, megka- póbb és érdekesebb. Hősei sokkal inkább az életből vett alakok, ami­hez járul még a magyar mesekirály csalhatatlanul mesteri korfestése, az I. Sándor cárral rövid időre felül­kerekedett humanitárius és idealista jelszavak idejéről. CSEKEY ISTVÁN Pécsi Lokomotív—Tatabányai Építők FEGYVERÜNK A NYELV Zavarok a jön-megy, hoz-visz használatában T gén sokan használják mos-taná- 1 ban helytelenül a j ö n - "'egy és hoz-visz féle alakpá- rokat. ] E közeledést és távolodást, illető­ig közelítést és távolítást kifejező ’Sék közül a mindennapi beszédben falában a közeledést, illetőleg a közelítést kifejezőt használják gyak- !An olyan esetekben is, amelyekben a tényleges, valóságbeli helyzet a Másikat kívánná meg. A szavaknak ilyen alkalmazását ■•^tétlenül helytelenítenünk kell, J^ogy a térbeli viszonyítást illető *°gikai kisiklást elkerüljük. A nyelvhelyességi szabályok sze­dőt a jön és a hoz közelítést, a í^egy és a visz pedig távolítást ‘eíez ki. Joggal kérdezhetjük azon- °ar>, hogy ez a szabály mindig biz­tsán eligazít-e bennünket. Igaz uüyan, ha jövünk és hozunk jjkkor valahová közelítünk, de egy- a kiindulás helyétől távolodunk ls> viszont amikor megyünk és v'szünk valahová valamit, akkor közelítünk. Mi tehát a biztos jÁniaszpont, amely eldönti, hogy Ennünk és hoznunk vagy fennünk és vinnünk kell-e? “Undig a beszélő é n helyzete. Vagy­is ahol é n jelenleg vagyok, vagy a Jövőben leszek, oda mindenki más csak jöhet és hozhat. Máshová en is megyek és v i s z e k. Ha a Pultról beszélünk, akkor ahol én í'oUam, felém mindenki jött és “°zott, máshová én is mentem es vittem. Igazoljuk a megállapítottakat egy- «t irodalmi példával! Petőfinek a „Szeptember végén“ c- költeményében olvashatjuk: Ha ledobod egykor az özvegyi fátyolt, Eejfámra sötét lobogóul akaszd, En feljövök érte a síri világból, Az éj közepén, s oda leviszem azt. Tehát f e 1 j öv ö k ide, ahol most ''"gyök, és leviszém a sírba, ahol Jelenleg nem tartózkodom. A népdal ugyanekkor ezt mondja Elmennék fonóba, de anyám nem ereszt, S ha pityergek érte Nagy szemeket mereszt, A kutyánk meg hamis Más ide nem jöhet. Egyedül gunnyasztok A cserepes mellett. Itt is tehát az én helyzetem szab­ja meg, hogy a fonóba mennék, más pedig ide nem jöhet. Ha többes számban szólunk, akkor a m i helyzetünk az irányadó. Lás­suk ezt is irodalmi példán! A Him­nuszban olvashatjuk: „őseinket fel- hozád, Kárpát szent -bércére“. (Vagy is ide, ahol mi magyarok vagyun’O íme világosan áll előttünk a bi­zonyság, hogy legjobb költőink, va­lamint a nép ajkáról fakadó népda­laink helyesen alkalmazzák ezeket az igéket. Manapság mégis a leg­nagyobb zűrzavar tapasztalható hasz nálatuk körül. A jön és hoz sza­vak terheltségi foka növekszik a mai beszédben a megy, visz szavaké­hoz képest. Mivel a kétféle helyzet­tel kapcsolatban főként egy kifeje­zést alkalmaznak, ennek eredménye a különbségek elmosódása, egybe­esés, egyformaság. A j ö n-nek a megy, a h o z-nak a visz helyett való használata tehát egyrészt a hely zet kellő végiggondolásának hiányá­ból eredő logikai botlást, másrészt a különbségek elmosódásából eredő nyelvszegényedést eredményez. Lássunk néhány példát a jön- megy és a ho z-v i s z helytelen használatára, amellyel napjainkban lépten-nyomon találkozunk! Ha valakit kedves ismerőse tele­fonon találkozóra csalogat, szaporán ígéri, hogy ..jövő k" amikor ..m e n- n i“ akar. Ha a hivatal vezetője va­lamelyik beosztottját magához hívat ja megbeszélésre a ,jövök azon- n a 1“ válasszal siet felelni, pedig mennie -kell. Mind logikai szempontból, mind a tudatos nyelvi megnyilatkozások cél­ját tartva szem előtt, feltétlenül óvakodnunk kell a jön-megy és a hoz-visz helytelen használatá­tól. Ha már eddig olyan mostohán kezeltük ezeket az igéket, legalább ezután ne botladozzunk alkalmazá­sukban, mert vétünk a magyaros észjárás és a fogalmazás szabályai ellen! Nemes István főiskolai adjunktus, GAZDAG MŰSOR A KOSSUTH­dijas művészek hétfői színházi előadásán Tőkés Anna. Kossulh-díjas érde­mes művész, Várkonyi Zoltán Kös- suth-díjas, Ungváry László Kossuth díjas, Rajczi Lajos és Ferrari Vio­letta, valamennyien a budapesti Nemzeti Színház tagjai és Horváth Jenő, a budapesti Ifjúsági Színház tagja szerepel a pécsi Nemzeti Szín­házban hétfőn délután 6 és este fél kilenc órakor bemutatásra kerülő Hiúság. vására című műsorban. Ben Johnson: Volpone című szín­műve, Csehov „Sorsjegy" című írása, Ernőd Tamás „Pénz“ című verse. Rostand „Cyrano de Berge-rac“-já- nak részlete, Shakespeare „Hamlet"- je és Voltaire „Asszony és a hűség" című jelenete, Katona József Bánk Bánjának részlete szerepel a gazdag műsorban. Jegyek válthatók délelőtt 10—1-ig és délután 5—7-ig a színház pénz­táránál. Sokszor " __8 emberrel is védekeztek a ta (.bányaiak. Felvételünk érdekes jelenetet áb rázol a tatabányai kapu előtt. A képen jól látható a tatabányaiak védekezésmódja. A Pécsi Lokomotív Sportkör munkája az elmúlt évben . w. Hangverseny naptár Május 17-én tartják a IV. operahangver- senyt. A szimfonikus zenekar egy részének fon­tos másirányú elfoglaltsága miatt a 10-ére tervezeít bérleti operahnngversenyt május 17-ére. hétfőre halasztották. A hangverseny szereplői változatlanul Orosz Julia érdemes művész Máté Jolán, Hasfal vi^ Róbert és Tóth Miklós, valamint a Szimfonikus Zene­kar élén Rózsnyni Zoltán. Ä 10-ére váltott jegyek IT-ére érvénye­sek. Az előadás jegyeit a Horizont könyves­bolt árusítja. Tanulmányi kirándulást szervez a Doktor Sándor Kultúrotthon má­jus 16-án, vasárnap Hosszúhetény be, dr Doinbay János vezetésével. Indulás: 16-án reggel 6 órakor a Lenin­ién találkozóhelyről, érkezés: délután 1? óra 12 perckor. A kirándulás költsége sze­mélyenként 8 forint. Jelentkezni lehet a kultúrotthon irodáján (Molotov-u. IS. Tel.: 24-50) május 15-ig. A Pécsi Lokomotiv sportkör elnöksége az elmúlt évben igyekezett munkáját ercd- ménvessé tenni. Kezdetben jól is ment a munka. Az egyesület vezetésében felmerülő problémákat a kéthetenkint megtartott veze­tőségi ülésen megtárgyalták. Az elnökség azonban munkamódszerét so­káig nem tudta folytatni. A rendszeres két­heti értekezletek elmaradtak és csak alka­lomszerű. esetenkénti megbeszéléseket tar­tottak. Közben az elnökségi tagok egymás­után morzsolódtak le. Az év közepére a megválasztott kilenc elnökségi tag közül csu­pán négy dolgozott aktívan. Az egész sport­kör vezetése az elnökhelyettesre, a gazda­sági felelősre és az ellenőrző bizottság ve­zet íjére hárult. Természetesen a csonka ve­zetőség feladatának maradéktalanul eleget tenni nem tudott. Az elnökség «azonban ért el eredményeket. Megjavult a sportolóknak a munkához, ter­melésbe! való viszonya. A sportolók rend­szeres politikai képzést koptak, de ezenkí­vül szakmai oktatásban is részesültek. Hogy az elnökség megfelelő munkát tud­jon végezni, feltétlenül szükséges, hogy kap­csolata a tömegszer vezetékkel és a szak vona­lú vezetéssel jó legyen. A sportkör a tömeg- szervezetekkel és o szakvonalbeli vezetéssel a megfelelő kapcsolatot'építette ki. Az üze­mi bizottság?»1 és a DlSZ-szel a sportkör­nek kapcsolatu tnúr nem a legjobb volt. Ezen a térén feltétlenül sokat kell javítani. Az elmúlt évben gazdaságilag is megerő­södött a Lokomotiv, csak felszerelés vásár­lására mintegy 160.000 forintot fordított a sportkör. A pályák karbantartására és egyéb sportlétesítmények üzemeltetésére 120 000 fo­rintot költött az egyesület. Ezenkívül két új teniszpályát építettek fel a labdarúgópálya mögött. A Lokomotiv sportolók jő eredményeikkel igyekeztek viszonozni a sportkör támogatá­sát. Az egyes szakosztályok működéséről megállapíthatjuk, hogv a szakosztályok csuk ritkán, vagy egyáltalán nem tartottak szak- osztálvértelcezleteket és általánosságban min­den szervező, nevelő és adminisztratív mun­ka az edzőre hárult. Az edzők, sniát hiva­tásuk és edzői elfoglaltságuk mellett nem tudták c feladatot megoldani. Ennek követ, keztében hiánvosak a szakosztályavilvántar tások, sőt több szakosztálynál nincsenek is Hiányossárir*k mutatkoztak a sportolók minő­sítésének elkészítése körül. is. Egvik legnagyobb hiányossága volt sportkörnek, hogy nem fordított kellő gondot a tagdíjfizetések rendezésére. Ebben hibásak a szakosztályvezetők is. Nem magyarázták meg a sportolóknak a tagdíjfizetések fontos­ságát és azoknak jelentőségét. Egyedül a torna és n tekeszakosztály volt az. amely az elmúlt évben rendszeresen tagdíjat sze­dett. A Pécsi T okomotiv sportkör 15 működő szakosztállyal dolgozott 7Í4 sportolóval. A kiemelt sportágak közül a fnrnas/nJcosztálv évről-évre jobb eredményeket ért e], A szakosztály Horváth T.eona és Várkői Ferenc személyében kiváló edzőkkel rendelkezik, az Dr Doktor Sándor életéről és munkásságáról kiállítás nyílik meg a Doktor Sándor KuHúrotthonban vasárnap, 9-én délelőtt fél tizenegy órakor. Ugyan­akkor ünnepélyes keretek között leplezik le a pécsi munkásmozgalom nagy harcosá­nak mellszobrát, amelyet ugyancsak a kul- túrotthonban állítottuk fel. Az ünnepi alka_ lomból a Doktor Sándor kultúrotthon szak­körei megrendezik évi bemutatójukat és ki­állításukat. A dr Doktor Sándor kiállítás és a szakkö­ri bemutató kiállítás a továbbiakban minden nap megtekinthető délelőtt 10—12 óráig és délután 4—9 óráig. edzők fáradságos munkájának meglett as eredménye. Héder János, a magvar váloga­tott tornászcsapat tagja lett. Jól szerepelt a különböző országos versenyeken Szabó Ilona, Varga Erzsébet. Fenyvesi Éra és a többi fiatal Lokomotiv tornász is. A kerek-, páros szakosztály eredményei a várakozáson alul maradtak. Az idén teljesen átszervezte a sportkör ezt a szakosztályát és sokkal na­gyobb támogatásban is kívánja részesíteni. Az atlétikai szakosztály a Lokomotiv egyik legeredményesebb szakosztálya volt. hosszú évek hiányosságát számolták fél azzal, hogy'- megszervezték a női szakosztályt és jelaijleg közel 30 női atlétával rendelkezik az egye­sület. Solymosi Egon és Lippai Antal sze­mélyében két állandó magyar válogatottja van a sportkörnek. Verbőczi József edző év. ről-évre kineveli azokat a fiatalokét, akik eredményeikkel elismerést szereznek a Lo­komotiv sportkörnek. Jól dolgozott a kosárlabdaszakosztály is. A női csapat az összevont inegyebajnokság első helyen végzett, s az osztályozok sorún kivívta magának a jogot az NB T-ben való indulásra. A kosárlabdaszakosztály női, va­lamint férfi sportolói kivétel nélkül a mun­kában is megállják helyüket. Aratóné, Kelert- finé. Komorjai. I.ovrics. Ifliuger, Kapusi és Szamosi felelős munkakörükben jól dolgoz­nak. A birkózó szakosztály munkája az elmúlt évben nem felelt meg a követelményeknek,, ebben nagy része van a sportkör vezetők bizonyosfokú nemtörődömségének. A vezetői ség nem fittyeit fel arra, hogy az edzéseken nem megfelelően foglalkoznak a sportolók­kal, ami a későbbiek során megbosszulta magát. Az asztalitenisz szakosztálytól az elmult évben megváltak az elsőosztályú sportolók, a megfiatalított szakosztály eredményeivel azonban nem vallott szégyent. A legfiatalabb szakosztálya a sportkörnek a vívószakosztálv volt. Csupa fiatal, lelkes tagokból áll. akik igazi eredményeiket csak a jövőben fogják elérni. Az ökölvívószakosztály az elmeit évben a legjobban tervteljesítő szakosztálya volt a sportkörnek A sportolók jól felké-, szültek a különböző versenyekre és figye­lemreméltó eredményt értek el. A röplabda- szaks/tálv teljesen a ^ gépipari tech­nikumra épült fel. a női csapat megye­im jnoksái'of nyert. Kár. hogv az idén ezt a szakosztályát nem működtetik a vasutasok. A tenisz, teke é« siszakosztály eredményei­vel hozzájárult a Lokomotiv sportkör mun­kájához. A labdnriígószakosztálv szereplé­sével most nem ^kívánunk foglalkozni. Végeredményben 312 minősített sportolója volt az elmúlt évben a Lokoinotívnak, ebből 33 pbőosztálvú sportoló. Az MHK tervét a «portkör teljesítette, de az üzemi dolgozók körében sokkal jobb szervező és felvilágo­sító munkát kell végezni. A közelmúltban megválasztott új vezető-, sérre hárul az a feladat, hogy az elmúlt év hiányosságait megszüntesse és tovább fej-t lösszé a pécsi vasutas dolgozók sportját azon az úton. múl vet a szocialista testnevelés ki­jelöl számukra. VASÁÉIN!A\P>II SPOimriMlŰJSOlR Labdarúgás. Pécsi Bányász—Székesfehér­vári Honvéd. Pécsújhegy Í6.30. Komlói Bá­nyász—Várpalotai Bányász, Komló. Nagyka­nizsai Bányász—Pécsi Lokomotiv, Nagykani­zsa, Csillaghegyi Vörös Lobogó-Pécsi Dó­zsa. Csillaghegy. Soproni I okomotiv—Péesi Vörös Lobogó, Sopron. NB Il-es mérkőzések. Szigetvári Vörös Lobogó— Meesekszabolcsi Bányász, Szigetvár 16, Szigetvári Vörös Lo­bogó-Mohácsi Petőfi, Pécsbánvatelep 9.30, Porcelángyár-- Haladás. Porcelángyár-pálya 10. Komlói Építők- Pécsújhi’pyt Bányász, Komló 10. Szászvári Bárnász Szigetvári Kinizsi. Szászvár 16. Veméiül—--Pécsi Vasas, Véménd 16.30 megyebajnoki mérkőzések. Kosárlabda: Lokomotiv—Budapesti Duna Cipőgyár NB l-es női mérkőzés. Lokomotiv tornacsarnok 10.10, Lokomotiv —Ped. Főisko­la nmgvei férfi mérkőzés 9, I okomotiv—Ba­jai Vörös Meteor területi férfi mérkőzés ll.20; Lokomotiv—Szigetvári Lokomotiv kö- 1 vök mérkőzés 12.30. Lokomotiv torúacsörnok. Pécsi Dózsa—Pécsi Postás megyei női 6.30, Pécsi Dózsa—Pécsi Postás nmgvei férfi '» 40. Vörös Meteor—Szigetvári 1 okomotiv területi női 10.50, Vörös Meteor—Komlói Bánva«/ megyei férfi Í2, Vörös Meteor—Szigetvári Lokomotiv megyei női 13.10. Egyetemi tor-* nacsarnok. Kaposvári Lokomotiv—Pécsi Pos­tás területi férfi 9 Kaposvár. Kaposvári Lón komotiv—Pécsi Postás területi női 10.10, Ka­posvár. , i Röplabda: Pénzügyőrség—Sásd megyei fér­fi 9. Dózsa-—Fáklya megyei férfi 10, Petőfi - Sásd megyei férfi 11. Pénzügyőrség-pálya. Haladás—Építők megyei férfi lÖ.t£. Haladé*. —Gépipari, megyei női 11.15, Egyetemi for-' nacsarnok, Petőfi—Ped. Főiskola megyei férfi 9 Petőfi-pálya. Marok—Vörös Meteorr megyei női 10. Marok. Kézilabda: Szigetvári Vörös Lobogó—Szász-^ vári Bányász megyei női 15, Szigetvár, Sely-' Ivei Vörös Meteor—Pécsi Vörös Meteor me­gyei női 11.30, Sellve. Pécsújhegyi Bányász --Szigetvári Lokomotiv, megyei női ti, Pécsi újhegy. Pécsi Fáklya—Ped. Főiskola, megyei férfi 9. Pécsi Traktor—Komlói Bányász me­gyei női 10 10. Haladás—Komlói Bányász, megyei férfi 11. Egyetemi tornacsarnok. Kerékpár: Megyei ifjúsági országos kerék­páros bajnokság. Rajt és cél: Budapesti pr- szátrút 196-os kilométer kő, indítás 9 óra. Atlétika: Béke* Kupa csapatverseny első fordulója. Lokomotiv-pálva 10. HOL MŰVELŐDJÜNK. HOL SZÓRAKOZZUNK? Vasárnap SZÍNHÁZ Gül baba. Bérletszünet. Délután 3, este 7 órakor. MOZI Kossuth. Makszimkn (délelőtt 10 órakor). Fekete ház (fél 5, fél 7. fél 9 órakor). Park* Eső után napsütés (délelőtt 10 óra­kor). Tilos a játék (fél 5, fél 7, fél 9 óra­kor). Petőfi: Halló Moszkva (délelőtt 10 óra­kor). Róma nyílt város (fél 5, fel 7, fél 9 órakor). Jószerencsét. (Pécsszabolcs): Szkander bég (fél 4. fél 6. fél 9 órakor). Kossuth: (Mohács). Holnap mindenki tánc­ra perdül (délelőtt 10 órakor). Balett gyöngyszemei (4, 6, fél 9 órakor). Hétfő SZÍNHÁZ: Hiúság vására (délután 6, este fél 9 óra­kor). MOZI: Kossuth: Fekete ház. (fél 5, fél 7, fél 9 órakor). _ Park: Tilos a játék (fél 5. fél Z. fél f órakor}* —. Petőfi; Róma nyílt város (fél 5, fél 7, fél 9 órakor). Jószerencsét. (Pécsszabolcs). Kincskeresők (fél 6. fél 8 órakor). Kossuth. (Mohács): Szünet. A Pécsi Nemzeti Színház felhívja bérlői figyelmét, hogy a ,,Revizor“ elóadássorpr zotn után a színház újra műsorára tűzi á ..GUI baba“ c. operettet, amikor a bérlők visszamaradt ,,G“ szelvényeiket beválthat­ják. A Pécsi Rádió mai műsora A Pécsi Rádió a 223.8 méterei hullámhosszon sugározza műsorát. 18.40: Délszláv műsor. 19.00: Magyarnyelvű adás. Muzsikát, dalt a jó munkáért! —« Élenjáró dolgozók köszöntése. Törd a fejed, érdemes! — A Pécsi Rádió zenés fejtörője. Muzsikáló Pécs — Szerkeszti Ná­dor Tamás. 20,00: Műsorzárás.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom