Dunántúli Napló, 1954. március (11. évfolyam, 55-76. szám)

1954-03-17 / 64. szám

* N Ä P C O 1954 MÁRCIUS 18 FILMEKRŐL, SZINDARABOKRÓL... He valaki megkérdezné «Stern» mit láttam az elmúlt héten, soká kellene keresgélnem a vá- lasst a fogas kérdésre. Annak elle­nére ugyanis, hogy sokfelé jártam nyitott szemmel, rengeteg érdekes dolgot láttam, sok mindennek vol­tam szem- és fültanuja, mégis a filmszínházakban szerzett élményei­met, benyomásaimat tartom legér­tékesebbeknek, legmélyebbre hatók­nak. A nehéz kérdésre tehát ezt vála­szolnám: mit láttam az elmúlt hé­ten? Remckebbnél remekebb szovjet filmeket. Nem is tudom, melyiknél kezd­jem. Talán a legbájosabb, legkedve­sebb színes filmcsodánál, a Varázs- botinál. Tévedés az, hogy ezt a rajz­filmsorozatot csakis gyermekek szá­mára készítették. Igaz, felesleges is ennek megállapítása, hiszen mikor jómagam megnéztem, szinte kivétel nélkül felnőttek között gyönyörköd­tem, aggódtam, nevettem végig a mo­ziban töltött két órát. A felnőttek között pedig nagypapakorú férfiak és sokgyermekes családanyák is szép számmal akadtak. Igen, felfedeztük, hogy a varázsboltocska nemcsak a gyerekeket, hanem a felnőtteket is szórakoztatja és nem utolsósorban neveli. Mondom, felfedeztük és él­tünk e felfedezéssel. Sárkánnyal viaskodó és győzedel­meskedő hős, kalandvágyó szófoga- datlan kiscica, „átfestett’1 raiiaszdi róka, a varászbolt ezernyi csodája vonult két órán át előttünk a film vásznán. Es kétszeresen csodálatos, hogy a holt vászonról, melyen nem élő emberekről, hanem papírból ki­vágott alakokról, állatokról fényké­pezett történetek peregtek, mégis emberi derű, vidámság, eleven em­beri élet sugárzott felénk. Mohéz dolog erről a filmről meg- hatódottság nélkül beszélni. Nehéz erről a filmről úgy beszélni, hogy ne húzódjék a szánk mosoly­ra, hogy ne csillogjon a szemünk­ből az a derű, amely minden egyes kisfilmből drágakőként szikrázott. De hadd hagyjak helyet a másik filmnek, ami lázbahozta az egész serdülő fiatalságot. Az „Örs o he­gyekben“ című filmről beszélek. Kalandfilm, jó értelemben vett kalandfilm a javából. Nem halmoz egymásra lehetetle­nebbnél lehetetlenebb helyzeteket, nem folyik patakként a vér, nem gengszterek harcáról ad számot. A szocialista haza védelme, az anyák és gyermekek megóvása az orvtá­madástól, az önfeláldozás és elvtáy- siasság hősi példái lelkesítik a né­zőt, aki együtt aggódik a film hő­seivel, együtt harcol a szovjet ha­tárőrökkel. Van ebben a filmben iz­galom, van ebben kaland bőven. Iz­galmas film volt, a szó legnemesebb értelmében, mert az igazságos harc győzelméért való aggódás hozott iz­galomba bennünket. Meg kell azonban mondanom, hogy nem elégedtem meg ezzel a két filmmel. Evés közben jön meg az étvágy és így megnéztem két másik szovjet filmet is. Az a „Visszatért szerelem“, a másik az „Ezüstszínű por.“ Előbbinek regényváltozatát már jóval előbb olvastam, azt hi­szem, nagyon sokan olvastuk. Nyi- kolajeva „Az aratás" című regénye soká emlékezetes marad mindany- nyiunk számára. Boldog voltam, mi­kor a regény hősei megelevenedtek előttem és személyesen — legalább is úgy éreztem — személyesen meg­ismerhettem őket. A másik film, az „Ezüstszínű por“ idegen világba, Amerikába vezetett bennünket. Szörnyű világ. A film erénye, hogy kíméletlenül leleplezi a háborúk hiénáinak, a hadianyag- gyárosoknak gaztetteit, embertelen „erkölcsét", bemutatja, hogy egy' Utcalány is erkölcsileg felette áll a háborús gonosztevőknek. Az izgal­mas, lebilincselő kalandos film esz­közei azonban nem mindig szeren­csések. Az események zsúfoltsága magávolhozta, hogy egyes részletek nem eléggé kidolgozoítan kerültek elénk. Az ellenség gyűlöletén túl még valamire megtanított ez a film. Arra, hogy odaát, abban az idegen világban is vannak szépszámmal ba­rátaink. Az egyszerű emberek milliói, akik — mint ahogyan Ilja Erenburg írja, — vigyáznak a maguk kicsiny almafájukra, velünk együtt vigyáz­nak arra, hogy annak érlelődő gyü­mölcseit gyermekeik békén fogyaszt-, hassák. A kulhírszomj azonban nemcsak a moziba vonzott, hanem a színház­ba is. Es mikor a „Boci-boci tarka" huszonötödik előadásán a zsúfolt né­zőtéren ültem, eszembejutott, hogy milyen sokan járnak mostanában színházba. Emlékszem, nem is olyan régen — egy-két éve — bizony nem tömött nézőtér előtt játszottak színészeink. Jó, jó tudom, hogy sokan megjegy­zik: az operettek tavaly, két éve, meg azelőtt is „mentek". Igenám, csakhogy ebben az évadban nem­csak az operettek vitték a látogátott- ság pálmáját. A „Bánk bán", a „Nem magánügy", a „Kártyavár" a leg­jobb akarattal sem nevezhetők az operettmúzsa szülöttjének, mégis: telt házak előtt „futottak." Be kell hát vallanunk: többet és szívesebben járunk színházba. Hogy miért? Egyszerű a válasz. Mert jó darabokat mutat be a szín­ház, jó társulat, lelkes együttes adja elő a jó műveket és végső soron egyre inkább -megszeretjük, egyre jobban sajátunknak érezzük az új ----------------------------------­HOL MŰ VELŐDJÜNK, HOL SZÓRAKOZZUNK? SZÍNHÁZI Boci-boci tarka. Sjelvénybérlet ,,E" Este 7 órakor. MOZI­Ko,sulii: Rákóczi Imiluaíya (5, 7, 9 óra­kor). Petőfi; Ezüstszínű por (fél 5, fél 7, 'fél 9 órakor). Parki Rákóczi hadnagya (fél 5, fél 7, fél 9 órákor), Jó-zerencsét. (Pécsszabolcs): Különös örök. ség (fél 6, fél 8 órakor). művészet kiforrott vagy még csak zsenge, de életerős hajtásait. Szívesen járunk színházba. Nemcsak azért, hogy a ICossuth-dí- jas Szabó Samut csodáljuk, hanem hogy élvezzük az összeforrott kollek­tíva művészetét, szívesen járunk színházba, mert egyre inkább mó­dunk van rá, engedi az erszényünk ás időnk egyaránt. És nehogy azt higyjük, hogy csak a város élvezi a színházkultúrát. Fa­lura is kimegy a színház és ezt az ajándékot — mert ajándék — igen nagy örömmel fogadja a falvak né­pe, amerre színházunk csak jár. Azonban van o tájszínháznak egy másik oldala is. Egy rossz oldala. Be­széljünk erről is, ne legyünk egyol­dalúak. Színészeink egy része mégpe­dig eléggé tekintélyes része nem szí­vesen megy falura. Hideg öltözők, gondozatlan kultúrházak, a tanács kö­zömbössége, kényelmetlen játszási és mozgási lehetőségek — ezeket az érveket vetik fel a „tájellenesek" nem egyszer igen jogosan. Gondos­kodjék a tanács a kultúrház fűtésé­ről, a világításról, a rendről, tiszta­ságról. Ezek valóban előfeltételei a jó munkának. De színészeink közül néhány an ugyancsak ludasak a do- logbun, Gondoljanak csak arra, meny nyíre várja a falu a színházat, mi­lyen megtisztelő, nagyszerű hivatás elvinni oda a kultúra fényét, ahol az évtizedekén, évszázadokon át még csak nem is pislákolt. A tanácsok részéről tehát több gondosságot, szeretetet, a művészek részéről pedig nagyobb hivatástuda­tot — és a tájszínház betöltheti iga­zi hivatását. Nem kell túloznunk, nem olyan nagyok a hibák. Különösen akkor nem, ha szomügyre vesszük, mit is várhatunk a közeli jövőben a mo­zitól, színháztól. Megállapíthatjuk: nagy és szép dolgokat! Nemsokára vetíteni kezdik a „Rá­kóczi hadnagya“ című filmet. Híre már jóelöre megelőzte. A színház próbatermeiben ugyancsak nagy do­logra készülnek: Shakespeare „Szent- ivánéjí álom“ című mesejátékát mu­tatják be néhány nap múlva. Csak két példa. Nem is sorolom a többit. Nagy munkát igényelt mind­kettő, nagy fejadat elé állította a film és a színház művészeit. A munka eredményét majd mi mérjük le. Nem jóslat, ha az elője­lek után úgy ítéljük: jó, hasznos szórakozást nyújt mindkettő. Garami László — Ma este 6 és fél 9 órakor vi­dám tánczene-est lesz a Liszt terem­ben. (Kossuth Lajos u. 83) Fellépnek: Balassa Tamás tánczenekara, Po­gány László, Gena Pruss lengyel éne­kesnő, Kelen Piroska, Jancsó Péter. Jegyek kaphatók a színház pénztá­rainál és előadások előtt a helyszí­nen. A hangversenyeken a Pécsi Ruházati Bolt tavaszi ruhaibemutatót tart. Jókai Mór, a országgyűlé Kilencvenhárom évvel ezelőtt 1861 március 18-án lázas izgalomban volt Siklós lakossága. Ugyanis a „Tekintélyes Nemes Baranyavárme- gye Központi Választmánya" Pé­csett 1861 február 28-án tar:ott ülé­sén erre a napra tűzte ki az egész vármegyében a követvól ászt ást. A választás iránti nagy érdeklő­dést fokozta, hogy szabadságharc után ez volt az első magyar követ- vá’asztás. Megmozdult a község egész lakossága, férfiak és nők nagy lelkesedéssel vették kezükbe a nem­iklósi kerület képviselője zeti színű lobogót és járták a kortes- utnkat. A választókerület két pártra osz­lott: az egyik Jókai Mór budapesti lakost, a Magyar Tudományos Tár­saság tagját' állította jelöltnek, míg a másik pórt Vajda János siklósi ügyvédet jelölte, aki abban az idő­ben ,<Nemes Baranya vármegye" másodalügyésze volt. A két jelölt kortesei között éles harc indult. Vajda Jánosnak elég nagy yolt a tábora, hiszen ő siklósi ..tűkének", bennszülöttnek számí­tott és népszerű volt, mert ő alapí- ■otía a siklósi iskolát, amelynek fa- án emléktábla is hirdette nevét. Egymásután születtek meg a vá- asztási kortesnóták, amelyek közül fennmaradt a következő: „Nem kell Vajda! Vesszen, aki veszteget! Ilyen embert más is könnyen meg­vehet, Jókai kell a becsület embere, Érte dobog mindnyájunknak kebele" A választáson Jókai Mór ellenzéki programmal lépett föl, mert a hatá­rozati párthoz tartozott. Az 1861. évi országgyűlésen határozati pártnak azt a pártot nevezték, amelynek az volt a célja, hogy az országgyűlés első nyilatkozata ne az uralkodóhoz intézett felirat legyen, hanem hatá­rozat. Jókai Mór ellenjelöltje: Vajda János viszont a felirati pártnak volt híve. A felirati párt Deák Ferenc vezetésével mérsékelt párt volt, amely az ország sérelmeit felirat alakjában akarta a király elé ter­jeszteni. Baranya vármegye követválasztói központi választmánya a siklósi ke­rületiben választási elnöknek Csima Pált, helyettes elnöknek Hamar And­rás oldi lakost, jegyzőnek Goóes Gyulát, helyettes jegyzőnek pedig Szabó Károlyt küldte ki. Megala­kult a szavazatszedő bizottság is, amelynek tagjai Jókai részéről Al­földi Sándor és Gózon Lajos, Vajda részéről pedig Laki János és Zsoltó József voltak. Jókai Mórt Macslkási Albert, Vajda Jánost Szabó Károly ajánlot­ta követjelöltnek. A választás dél­előtt 10 órakor kezdődött és elhúzó­dott a késő délutáni órákig. Jókai 'Mórnak már 74 szavazata volt, ami­kor Molnár József Vajda Jánosra az első szavazatot leadta. A választók körében az izgalom szinte óráról-órá ra fokozódott. Mindenkit az érdekelt, vájjon a két jelölt közül ki lesz a győztes. Jókainak már 1236 szavaza­ta volt, amikor Vajdára még csak száznegyvenhatan adták le szavaza­tukat. Jókai utolsó szavazója Bar- darics Marián volt, míg Vajdáé Ider- főgel János. Amikor Vajda János már látta, hogy Jókai Mór lényegesen több sza­vazatot kapott mint ő, a felirati párt tagja, meggondolta magát és a je löltségtől visszalépett. Csima Pál vá­lasztási elnök ekkor a további sza­vazást beszüntette. Hamarosan elkészült a választási jegyzőkönyv is. A jegyzőkönyv egyik példányát ünnepélyes keretek között nyújtották át az akikor 36 éves Jókai Mórnak, másik példányát pedig még ma is őrzik a pécsi Állami Levéltár­ban. Jókai Mór büszkén vette át a vá­lasztási jegyzőkönyvet, a siklósi vá­lasztó polgárok pedig arra voltak büszkék, hogy legelőször óik adtak mandátumot Jókai Mór kezébe. Büsz kék voltak arra, hogy Jókainak le­hetővé tették: ne csak irodalmi, ha­nem politikai tevékenységet js fejt­sen ki, résztvehessen aZ" ország sor­sának irányításában. A siklósi vá­lasztókerület nemcsak 1861 március 1954 évi Megyei Labdarúgó Bajnokság 1. osztályának sorsolása III. hó 14-én: Szigetvári Kinizsi—Pécsi Építők, Pécsújhegy—Mohácsi Petőfi, Pécsi Haladás—Hidasi Bányász, Pccsi Vasas—I ee#i Kinizsi, Pécsi Porcelángyár—Pécsbduya telep, Komlói Építők—Pécsi Traktor, Szászvári ßa- nvász—Szigetvári YJ,., Véménd—*Pccsszaboles. '///. hó 21: Szigetvári YL.—Komlói Építők, Pécsi Traktor--Pécsi Porcelángyár, Péesha- nyatetep—Pécsi Vasas, Pécsi Kinizsi—Pécsi Haladás, Hidasi Bányász -Pécsújhegy, Mo­hácsi Petőfi—Szigetvári Kinizsi, Pécsi Épi- tők—Pécsszabolcs. Váméiul—Szászvár. III. hó 2H: Pécsi Építők Véménd, Pécs- »zabolcs—Mohácsi Petőfi, Szigetvári Kinizsi —Hidas, Pécsújhegy—Pécsi Kinizsi, Pécsi Ha­ladás— Péesbűnyatoíep, Pécsi Vasas—Pécsi Traktor, Pécsi Porcelángyár—Szigetvári VL., Komlói Építők—Szászvár. IV. hó 4: Szigetvári YL.—Pécsi Vasas, Pé­csi Traktor—Pécsi Haladás, Pécsbányatelep *—Pécsújhegy, Pécsi Kinizsi—Szigetvári Kini­zsi, Hidasi Bányász—Pécsszabolcs, Mohácsi Petőfi—Pécsi Építők, Szászvár—Pécsiv Porce­lán. Véménd—Komlói Építők. IV. hó 11: Mohácsi Petőfi—Véménd, Pécsi Építők—Hidas, Pécsszabolcs—Pécsi Kinizsi, Szigetvári Kinizsi—Pécsbányatelep,^ Pócsúj- hegy—Pécsi Traktor, Pécsi Haladás—Sziget­vári VL., Pécsi Vasas—Szászvár, Pécsi Porce­lángyár—Komlói Építők. IV. hó 25; Hidas—Véménd, Mohácsi Pé­csi Traktor—Szigetvári Kinizsi. Pécsbánya- tolcp—Pécsszabolcs, Pécsi Kinizsi—Pécsi Épí­tők, Hidas—Mohácsi Petőfi, Komlói Építők —Pécsi Vasas, Szászvári Bányász—Pécsi Ha­ladás, Véménd—Pécsi Porcelán. V hó 23: Hidas—Véménd, Mohácsi Pe­tőfi—Pécsi Kinizsi, Pécsi Építők—Pécsbánya­telep, Pécsszabolcs—Pécsi Traktor. Szigetvár ri Kinizsi—Szigetvári VL.. Pécsájhegv— Szászvár, Pécsi Haladás—Komlói Építők, Pécsi Vasas—Pécsi Porcelán. V. hó 2: Szigetvári VL.—Pécsszabolcs. Pé­csi Traktor—Pécsi Építők, Pécshányatelep— Mohácsi Petőfi. Pécsi —Hidas, Pécsi Porcelángyár—Pécsi Haladás, Komlói Építők —Pécsújhegy. Szászvári Bányász—Szigetvári Kinizsi. Veménd—Pécsi Vasas. V. hó 9: Pécsi Kinizsi—Véménd, Hidas-- Pécsbányatelep, Mohácsi Petőfi—Pécsi tor, Pécsi Építők—Szigetvári VL., boles—Szászvár. Szigetvári Kinizsi—Kornioi Építők, Pécsújha/y—-Pécs Porcelángyár, recm Haladás—Pécsi Vasas. V. hó 16: Szigetvári VL.—Mohács, Pécsi Traktor—Hidas, Pécsbányatelep—Pécsi Kini­zsi, Pécsi Vasas—Pécsújhegy, Pécsi Por cet au­—Pécsi Haladás. _, ­V. hó 23: Pécslíányatelep—Véménd, Pécsi Kinizsi—Pécsi Traktor, Hidas—Szigetvári VL., Mohács—Szászvár, Pécsi Építők—Komlói Építők. Pécsszabolcs—Pécsi Porcelángyár* Szigetvári Kinizsi—^Pécsi Vasas, Pécsújhegy-Pécsi Haladás. . . . V. )ió 30: Szigetvári VL.— Pécsi Kinizsi* Pécsi Traktor—Pécsbányatelep, Pécsi Hala­dás—Szigetvári Kinizsi, Pécsi Vasas—Pécssza­bolcs. Pécsi Porcelán—Pécsi Építők, ^Komlói Építők—Mohács, Szászvár—Hidas, Véraénd-~ Pécsújhegy. VI. hó 6: Pécsi Traktor—Véménd, Pécs- bányatelcp—Szigetvári VL., Pécsi Kinizsi— Szászvár, Hidas—Komló« Építők, Mohács- Pécsi Porcelángyár, Pécsi Építők—Pécsi Va­sas, (Pécsszabolcs—Pécsi Haladás, Szigetvart Kinizsi—Pécsújhegy. VJ hó J3: Szigetvári VL.—Pécsi Traktor* Pécsújhegy—Pécsszabolcs, Pécsi Haladás—Pé­csi Éptők, Pécsi Vasa»-—Mohács. Pécsi Por­celán—Hidas, Komlói Épfjtők—Pécsi Kinizsi. Szászvár—Pécsbányatelep, , Véménd—Sz>£et' vári Kinizsi. VI. hó 20: Szigetvári VL.—Véménd, Pécs? Trakt..r—Szászvári Bányása, Pécsbányatelep —Komlói Építők, Pécsi Kinizsi—Pécsi ‘Porce- .lángyár, Hidasi Bányász—Pécsi Vasas, Mo­hácsi Petőfi—Pécsi Haladás* Pécsi Építők— Pécsújhegy i Bányász, Pócaszábolcs—Sziget­vári Kinizsi. II IIIK K CSÜTÖRTÖK, MÁRCIUS 18 ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK l. sgyógyszertár, Széchenyi tér 2 Tel: 17-85. 8. sz. gyógyszertár, Kos­suth Lajos u. 81- Tel: 23-94. 12. sz gyógyszertár, Doktor Sándor utca 17. Telefon: 13-53. — NÉVNAP; Sándor. — IDŐJÁRÁS JELENTÉS Várható időjárás csütörtök estig: — Felhős, párás, helyenként ködös idő. Több helyen köd vagy esőszitálás, mérsékelt északkeleti-keleti légáram lás. Az éjszakai lehűlés keleten kis­sé erősödik, a nappali hőmérséklet országszerte alig változik. Várható hőmérsékleti értékek csütörtökön reggel keleten mínusz kettő—plusz egy, máshol egy—négy, délben or­szágszerte hat—kilenc fok között. A fűtés alapjául szolgáló várható kö­zéphőmérséklet csütörtökön négy fok felett lesz. — Tanácstagok fogadóórái; Március 19-én budai I nlnpszf.rvfzet helyiségében délután 5—6-ig Biró Ferenc és Kovács Lajos, budai II. alapszervezct helyiségében délután 6— 7-ig Turner Belőné, szigeti kerület Nagy' Jenő-utea 36. helyiségében délután 6—7-ig Török Imre tanácstagok fogadóórát tártai­nak. — Makarenko emlékest. Március 18-án, csütörtökön este 6 órakor a Magyar-Szovjet Társaság és Peda­gógus Szakseervezat Makarenko-em* lékestet rendez a Tiszti Klubban. Az ünnepi beszédet Kelemen László, a pedagógiai főiskola pedagógiai tan­székének vezetője tartja, majd kul­túrműsor következik. Ez alkalommal a pécsi zeneművészeti szakiskola ta­nárai. a mozgásművészeti iskola nö­vendékei, a MÁV szimfonikus zene­kara és vegyeskórusa szerepel, 18-án, hanem 1865 november 16-án másodszor is követté választotta Jó­kai Mórt. A Házban mint országgyűlési kép­viselő Jókai gróf Teleki László és Tisza Kálmán ellenzéki politikáját támogatta, hozzászólt a közjogi, pénzügyi, igazságügyi, egyházi és katonai kérdésekhez. A képviselői mandátum azon­ban nemcsak a politikai életbe való belépési jogot biztosított Jókai Mór számára, hanem lehetővé tette azt is, hogy az országgyűlés folyosóján a szünetben értékes írói témákat merítsen. Mikszáth Kálmán írta: „A folyosó csodálatos bőségszaruja a té­máknak. Ide az országból elhoznak minden történetet. Itt van lélekben- lestben az egész vidék. Aki csak be­utazta az országot, az még nem is­meri, csak az ösmerheti alaposan, ki a folyosón ált huzamosabb ideig. Annak nem kell etnográfia, sem Co- versations Lexikon, s a krónikák is­merete. A folyosó maga a teljes tu­dás. Mert a folyosón minden ott van, amire egy írónak szüksége le­het, Ha bányát akar leírni, a Selmec­bányái képviselő tanítja ki, tengeri viharokhoz jók a veszprémi követek is, akik a Balaton háborgását isme­rik; ha a finánciák szövevényén kell a regény valamely bonyodalmának ide, vagy oda fordulnia, Wahrmann Mór az útmutató. Szóval itt be lehet fogni az efajta munkába az egész országot. Ha valamelyik honatya jó adomát vagy csak egy zamatos mon­dást hall, azzal dicséri meg: Nó, ezt elmondom Jókainak. Mint a méhek csápjaikon a mézet, szállítják neki az anyagot az ő tündérpalotáihoz,'' A Ház folyosóján hallott számos adomát, elbeszélést fel is dolgozott munkáiban Jókai Mór, akire Siklós dolgozó népe szeretettel emlékezik képviselővé választásának kilencven harmadik évfordulója alkalmából. Pusztai József az írószövetség közli Pénteken este 7 órakor Vörös Jó-1 zsef vitaindításával taggyűlésen be­szélik meg a Szabad Nép elvi jelen­tőségű irodalommal fogla’kozó cik­két. A tagok részvételét kzéri a ve­zetőség. IRODALMI EST SZOVJET ÍRÓK MÜVEIBŐL Hétfőn este 7 órakor az MSZT székházban a Magyar-Szovjet Tár­saság pécsi titkársága és az írószö­vetség közös rendezésében szovjet írók művedből irodalmi estet tarta­nak. Közreműködnek a Pécsi Nem­zeti Színház művészei és kiváló pé­csi zeneművészek. A belépés díjtalan lesz. A Pécsi Rádió mai műsora A Pécsi Rádió a 323.8 méteres hullámhosszon sugározza műsorát. 18.10: Délszláv műsor. 19.00: Magyarnyelvű adás, A Pécsi "Rádió úttörő híradója. Hírek. Jogok és kötelességek. — Egy dél­szláv család tervei. Délszláv kultúrverseny a Doktor Sándor Kultúratthonban. Szabó Samu, a Pécsi Nemzeti Színház első Kossuth-díjas művésze­Zenei műsor. 20.00: Műsorzárás, A PÍCS[ Állami Grudasáe kedvező felö­lelek melleit része* művelésre ad ki kuk1!' ricát, cukorrépát és önlöiéses tukunnányif- pát. Foitétclekrdl felvilágosítást és szerző­déskötést Pécs, Megyeri-ál 42. sz. alatt. ^ SEGkPMUNKASOKAT felveszünk. Jelent­kezni Pécsi Víz- és Csatornaművek Póca, Zólyom-u. 2. ez. hivatalában. 53* EtADÓ új kétszemélyes rét amié. Cl*11; Tstcn-káti autóbuszjárat, leszállás Laib1? megállónál. Kő Kálmánnál. FŰTŐKET azonnali belépésre felve«* * Pécsi Húsipari Vállalat. KÖNYVESBQITBA eladót felveszünk J«: lentkezée szombaton és hétfőn: Állami Könyvterjesztő Vállalat, Pécs, Szécbenyi-tf^ 17. szára, 579 ' SEGÉDMUNKÁSOKAT felvesz Vfzmflépt' tő és Kútkarbantartó Vállalat, Pécs, Sallat- utca 38. ■ TRODATAKARITóNÖT azonnali belépésre körösünk. Cím: Baranyamegyei MoaiüzenH Vállalat, Pécs, Gábor-utca 2. sz. SEGÉDMUNKÁSOKAT azonnali belépésre fölvessünk. Jolnntkazás munkakönyvvel Ä Vas- Műszaki Nagyker. Vállalatnál, tér (Ráth ipartelep) 6. szám. % ( KOMLÓI Helyiipar Vegyes és Javító Váj* Halat férfi és nőiszabó varrógépeket Bérbe v©sz. Jelentkezni lehet levélben. 13» A PÉCST Állami Gazdaság állandó és id°' szaki növénytermelő munkásokat vesz fel- Bérezés pénzben és termésben, Fejadagét biztosítunk, Jelentkezés: Pécs, Megyeri"»* 42. szám. A DÉLDUNÁNTULI Ára msen! altató Vál­lalat férfi segédmunkásokat felvesz azonna­li belépéssel. Jelentkezés ag Üzletigazgató' ság személyzeti osztályún. DOLGOZÓK családtagjai vállaljanak ré­szes művelésre kukoricát, cukor- és takar­mányrépát. Kedvező feltételek! Munkákon?* nem szükséges! Poca, Megyeriét 42. szám. KOMLÓI Helyiipar Vegyes és Javító Válla­lat azonnali belépéssel felvesz cipészeket» férfi és nőj szabókat, gumi vulkanizáló, fői hideg munkára szakembereket, fodrászokat» vízvezeték szerelőket, bádogosokat, villany- szerelőket, lakatosokat, m fi köszörű süket, w°' torszerelőket, kerékpár javítókat, kárpit*]? «okát. Jelentkezni lehet levélben a 1§1P* címre.------ . ! — DX TNANTALI NAPLÓ a Magyar Polírozók Pártja ftarnnynmrgyei Bizottságának lap]« Szerkeszti a szerkn-rtőhi/ntt'-ágr Felelős kiadó: GABRI MIHÁLY Szerkesitőséjr és kiadóhivatal: . Pécs, Megye u !6 Tel : 13-12. 13-33, 15-3* Előfizetési díj; havi t|.— forint Baranyamegyef Szikra Nyomda Pécs, Munkácsy Mihálv-utea 10 tB. Telefon: 20-27 A nyomdáért fold: MELLES REZSŐ V ti

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom