Dunántúli Napló, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)
1953-10-22 / 248. szám
1953 OKTOBER 22 NAPLÓ 8 A VIRÁGZÓ JÓLÉT ÜTJÄN Tervek a magyarteleki Gerö Ernő tsz-ben a tagok jövedelmének emelésére A magyarteleid Gerő Ernő termelőszövetkezet alakulásának e hónap huszonhatodikán lesz négyéves évfordulója. A négy év alatt soksok nehézséget kellett leküzdeniök, sok-sok fáradságos munkával növelték a kezdetben elég kis vagyonukat, gazdagították szövetkezetüket és magukat. Tizenkét család, 124 holdon alakított szövetkezetét. Állatállományuk mindössze négy tehén, egy tinó, három ló és egy öszvér volt. Állattenyésztés nélkül pedig nem sokat jövedelmez a 124 hold föld. Enélkül képtelenek gyümölcsöztetni munkájukat, nem emelhetik a növénytermelés hozamát, mert a kettőnek az egymáshoz való aránya szabja meg a gazdaság jövedelmezőségét. Államunk segítette a Gérő Ernő tsz tagjait is. Már 1950 őszén 15 darabos szarvasmarha tenyésztörzset adott a szövekezetnek, 1951 tavaszán 20 fehér hússertéstenyésztör- zset és újabb 40 növendékmarhát kaptak, majd 1952 tavaszán ismét 20 állatból álló sertéstörzset kaptak a tsz tagjai. Ezzel lehetővé vált, hogy a növénytermesztés minden mellék- termékét átalakíthatták értékes állati termékké, nagyobb lett a növény- termesztés és állattenyésztés hozama is. A belterjes gazdálkodáshoz szükséges előfeltételeket a kapott állat- állományon keresztül lényegében biztosították, most már a tsz tagjaira várt a feladat, hogy szorgalmas munkával igyekezzenek növelni' az állattenyésztés hozamát, érjenek el minél nagyobb szaporulatot és ezen keresztül növeljék a közös vagyont, émeljék jövedelmüket. Most minden ki láthatja: jól dolgoztak a magyartelekiek, szorgalmas munkájuk eredményében gyönyörködni lehet. 86 szarvasmarha, 24 ló, 88 sertés és 720 baromfi boldog tulajdonosai. De büsz kén beszélnek arról is, hogy van Pénzük 10 tehén vásárlására és eladtak 95 választási malacot, amelyárt 38 ezer forintot kaptak. Gazdagok lettek a Gerő Ernő tsz fogjai. Az eredmények láttán egyre több egyénileg dolgozó paraszt határozta el, hogy belép közéjük, úgy. bogy ma már 70 tagja van a szövetkezetnek és 772 holdon végeznek bagyüzemi gazdálkodást. Jól gazdálkodnak. Nemcsak szántanak, vetnek, hanem tartanak sok állatot is, hogy Pénzelhessenek. Ebben’ az évben is könnyen teljesítették sertésbeadási kötelezettségüket és szabadpiacon is ™ ezer forintot kaptak a sertésekből, de Tolnai János elvtárs, a tsz ®lhöke azt mondja: ,.Még ebben az evben 74 ezer forint bevételünk lesz a sertésekből. Van 37 hízónk, ebből szerződéses, amelyet kilónként 16 forintos áron fizetnek ki, a többit jí^dig szabadpiacon értékesítjük 20 forintos áron." . Hogy a szarvasma rhatenyésztést '® jövedelmezőbbé tegyék, tejfeldol- ®5?ó üzemet létesítettek. Ezzel a na- P’ bevételüket közel 200 forinttal ymelték. A beadási kötelezettség teí- Idsítése után minden nap 170 liter olösleges tejük maradt, pedig csak tehenet fejtek. Kiszámították. V°Ryha a tej literjét 2.40 forintos m"on értékesítik, 408 forint iesz a. bapi bevételük. Ha viszont sajtnak dolgozzák fel, a 170 liter tejből 17 '*ó sajtot készíthetnek, amely 35.60 Orintos áron számolva 605.20 forin- ot jelent. Megnőtt a tejfeldolgozás folentősége azzal is, hogy a malacok °ak megfelelő mennyiségben adhatok fölözött tejet, savót. Ez azt je- ^ntette, hogy amíg nem kaptak fö- őzött tejet és savót a malacok, 10 dós választási malacokat értéke- Slthettek, a tejfeldolgozó üzem létcf- ®'tése után pedig 16—20 kilós váltási malacokat adtak el. Az ilyen gazdálkodás 8 (ások jövedelmében érezteti halasát, Erősödik a tsz, nő a közös vagyon. 95°-ben 26.000 forint volt a közös a®,°n értéke, az idei zárszámadás ^>■8 azt mutatja, hogy egy millió forin 29^ ^a§ia'na'í- Ebben az évben kk *or'nt egy munkaegység értéke. Pből 21 forintot terményben kap- k, hisz csak búzából öt kilót osz- ■ egy-egy munkaegységre. Az Idei termés gazdagon megfizette a fáradozását. Dékány Józsefék r,han dolgoztak a szövetkezetben ^ csak búzából 46 és fél mázsát vit g baza a 930 munkaegységük után kívül kaptak 14 mázsa árpát, ™ kiló zabot, 10 mázsa burgonyát, tíz mázsa lédús takarmányt és ugyanennyi szénát. Cukorból 25 kilóra számítanak, kukoricából pedig íz mázsára. De ezzel még nem fejeződött be az osztás, mert az aug. és szeptember hónapokban teljesített minden munkaegységre még ötöt kiló búza jut, 60 mázsa kenyér- gabonát pedig tartalékoltak, amelyet a zárszámadás után osztanak szét jutalomképpen a növénytermesztési brigád legjobb dolgozói között. Akik szorgalmasan dolgoztak, nem panaszkodhatnak a jövedelemre. Tolnai János elvtárs büszke örömmel mondja: „Van több olyan tagunk, aki két kocsi gabonát vitt a szabadpiacra." Ebben nem is lehet kételkedni, mert Dékányékhoz hasonlóan több család megszerezte a 930 vagy ennél több munkaegységet, Dékányék pedig hozzávetőlegesen számolva 40 mázsa kenyérgabonát vittek szabadpiacra. A földművesszö vetkezet 260 forintos áron veszi át a szabadgabonát és így a Dékány család 10.400 forintot kapott csak búzából. A kormány programmja legfontosabb feladatként foglalkozik a dolgozók anyagi jólétének fokozott eme lésével. Bár idén sem panaszkodhatnak a magyar-telekiek, a következő években pedig az ideinél is naevobb lesz jövedelmük. Csak az új beadási rendelét azt jelenti, hogy jövőre 146 mázsa búzával, 50 mázsa árpával, ugyanennyi kukoricával, 40 mázsa napraforgóval, 30 mázsa sertéssel, öt mázsa marhahússal, 170 kiló baromfival és ugyan mnyi tojással kevesebbet kell be- sd-niok. Ez 160.000 forinttal gazdagítja a szövetkezet tagjait. Az új kedvezményes termelési szerződések a gépállomások talajművelési díjának rendezése, pedig mintegy 20.000 forint többletjövedelmet tesz ki. Ha a tsz tagjai jövőre 20.000 munkaegységet szereznek, ezek a kedvez mények kilenc forinttal emelik az egy munkaegységre eső részesedést. Nagy Gyuláék életében — akik ez évben 603 munkaegységet teljesítettek — csak a kormány által nyújtott kedvezmények azt jelentik, hogy 5427 forinttal emelkedik jövő évi jövedelmük. De a magyartelekiek nem várnak arra, hogy mindent a kormány intézzen el maguk is igyekeznek úgy gazdálkodni, hogy több gabona teremjen, nagyobb jövedelmet hozzon az állattenyésztés, nőjjön a tagok jövedelme. Ennek érdekében már eddig is komoly terveket készítetlek. Nagyjelentőségű az, hogy irányt vettek az üzemágak helyes társítására. Mint fő üzemágat, az állattenyésztést jelölték meg. Az idei év tapasztalatai megmutatták a szövetkezet tagjainak, hogy érdemes foglalkozni az állattenyésztéssel. Egyrészt azért, mert egész évben állandó készpénzbevételhez juttatja a tsz tagjait, másrészt a termelt trágya mennyiségével emelni tudják a növénytermesztés hozamát. De megmutatta ez az év azt is, hogy a kívánt eredményt csak úgy érhetik el, ha megfelelő tenyészállatokat tartanak. Idén a 126 szarvasmarha közül, csak 32 tehenet fejhettek, mert a szarvasmarha állományuk nagyrésze tenyészérték- nélküli, kiöregedett tehenekből es meddő üszőkből állt. Ezért negyven tehenet kiselejteztek és tervbevették, hogy ezek árán tíz tenyész'és- ve alkalmas tehenet vásárolnak. Vásárlással és korosbítással jövőre 64- re emelik, megkétszerezik a fejőstehenek számát. Az újonnan beállított tehenek hozama úgyszólván teljes egészében a tagok jövedelmét emeli, mert valamennyi tejet feldolgozhatják, hisz a beadási kötelezettség teljesítésére bőven elég volt a régi állatállomány hozama is, mikor csak 32 tehenet tudtak fejni. A minisztertanács határozata szerint egy tehéntől évente legalább 2400 liter tejet kell kifejni. Ha a magyartelekiek csak ezt az irányszámot tartják be az újonnan beállított 32 tehéntől ’ jövőre 76.800 liter tejet fejhetnek amelyből 7.680 kiló sajtot készíthetnek. Ha ezt pénzbe átszámoljuk, úgyszólván minden nagyobb megerőltetés vagy/többletmun ka nélkül 273.000 forinttal többet jövedelmez a szarvasnparhatenyésztes. Ezzel együtt javul a sertéstenyésztés is, mert naponta közel 600 liter fölözött tejet és savót adhatnak a malacoknak. Gyorsfejlődésű, egészséges szervezetű tenyésztésre alkalmas sertéseket nevelhetnek, mert a 600 liter fölözött tej, keményítő és fehérje egyenlő 120 kiló hántolatlan napraforgópogácsa keményítő és fehérje értékével. Az a tervfeladat, amelyet a magyartelekiek célul tűztek maguk elé, nagymértékben emeli majd a tsz- tagok jövedelmét, De a cél eléréséhez elengedhetetlenül szükséges, hogy a fő üzemágnak — az állattenyésztésnek jól válasszák meg a ársüzemágát, meg szorgalmasabban dolgozzanak. Ugv kell tervezniök. hogy a megnövekedett állatállomány észére elegendő mennyiségű és minőségű takarmánvbázist biztosítsanak. Sokat számoltak már a Gerő Ernő tsz tagjai, hogyan lenne jobb. mit vessenek, hogy a ‘.ársüzemág nredményesen segítse a főüzemágat, — az állattenyésztést. Első lépésük az, hogy a meglévő 90 hold lucerna és vöröshere vetésterületüket 180 holdra emelik. Az íev nvert szén=>- öbblet íápértéke közepes termés ’setén is 27 olyan tehénnek elegendő, amely meghaladja a 600 kilót és '0 liter tejet ad naponta. Az ipari növények közül is olyanokat vetnek, amelyek melléktermékei értékes takarmányok. Növelik a napraforgó és cukorrépa vetésterü- tetét. mert a napraforeónogácsát. melaszt, répaszeletet szívesen fogyasztják az állatok és nagymértékben növelhetik a tejtermelést is. Ezenkívül tervbe vették, hogy 600 köbméter silót építenek. Télen 13 hnldsg halastavat építenek. ezzel foglalkoztatják a tsz tagjait. Eddig a 13 hold rét úgy sem hozott semmi hasznot, mert sokszor * víz állt rajta és csak rossziminőségű savanyú szénát kaszálhattak a szövetkezet tagjai, amelyet nem tudtak takarmányozásra felhasználni. Most ■így számolnak, hogy a 13 hold ha- ’astó két év múlva mindén esztendőben 50—60 ezer forint jövedelmet hoz. Ezek a tervek, célok, jórészt még megvalósításra várnak. De ha ma- ”adék nélkül megvalósítják, a kormányadta kedvezményekkel együtt az egy munkaegység értékét 56 forintra emelhetik az idei 29 forintról. Nem máson, a tsz tagiam múlik, hogy ezt elérjék. Ha merészen kezdeményeznek. szorgalmasan dolgoznak, biztosak lehetnek céliuk elérésében, munkájuk, fáradságuk meghozza gyümölcsét. A jövedelem emeléséhez tartozik, a háztáji állatállomány kiszélesítése is. A szövetkezetben eddig csak 23 csalidnak volt háztáji tehene, mert “zt tehernek tekintették a tagok. — Ténv az. hogy eddig akadtak nehézségek a tehéntartás körül, mert teljesíteni kellett a beadási kötelezettséget és takarmányról sem gondoskodott megfelelően a tsz. Most. ha egy tsz-tagnak van olyan tehene, amelytől naponta csak tíz liter tejet fei. minden hónapban legkevesebb 720 forint kerül a házhoz. Aztán lehet anyakocát tartani, ami ugyancsak jelentős jövedelemhez juttatja a szövetkezeti tagokat. Ezt legjobban bizonyítja Károlyi r,ászló pé’dája, aki az elmúlt hónapban négy sertést adott el 7.100 forintért. Erre minden tagnak lehe- ősége van, ha szorgalmasan dolgozik, bőve?? kap osztalékot, nem esz takarmányhiánya. Itt kell beszélni arról: annak ellenére, hogy a Gerő Ernő tsz tagjai lyen komoly, nehéz és szép feladatra vállalkoztak, az ő munkájuk sem mentes a hibáktól. Akad javítani való „B ztositsanak nekünk megfelelő szerszámokat és anyagot11 A Sopiana Gépgyárban mi, dolgozóik sokszor értékes negyed és félórákat töltünk el tétlenül szerszámhiány következtében, ami hátráltat tervünk teljesítésében. Az egész üzemben nagyon kevés csúcsfészek fű ró van, a meglevők is olyan méretűek, amelyekkel csak ki véfeles esetekben dolgozhatunk (nagyméretű tengelyek megmunkálásakor). Az a méret, mely állandóan kell (t—5 milliméterig) már régóta hiányzik. Közönséges csigafúrók — ezek kisméretben különösen a lakatosszakmában kellenek — egyáltalán nincsenek, vagy csak egy kettő darab van belőlük. Ha valamelyik dolgozónak kell, akkor egy másik dolgozónál van kint és meg kell várnia, amíg az illető végez munkájával, mert csak akkor tudja átadni. Nagyon fontos a minőségi munka, de ehhez jó szerszám és jó rajz is kell. Egy szorosan tűrt furat elkészí téséhez jó dörzsár nélkülözhetetlen. A meglévő dörzsár kevés az üzem nek és annyira elhasználódottak, hogy jó munkát végezni velük lehetetlen. Ugyanez a helyzet a külső átmérők méréséhez szükséges mikro méterek terén is .Ezek is pontatlanok sok esetben öt-hat század milli méterrel „csalnak“. Ha az eszterga lyos ezit nem tudja, elrontja mun kárát, pedig ezek a mérőszerszámok időszakos ellenőrzésével sok selejtes gyártmány helyett jót készíthetnénk. Tlyen esetekben is a dolgozót teszik felelőssé, ha selejtes a munkája. A tolómérőkkel is baj van. mert csak négy tolómérője van az üzemnek. Ezért nem jut minden dolgozónak. Állandóan kölcsön kell kérnie. ami kieséssel iár. Nem iobb a helyzet az esztergakések terén sem. Sokszor nem tudunk hozzájutni ahhoz a késhez, amelyikre szükségünk lenne. Tilven-kor megkezdődik a só1 a egyik dolgozótól a másikig és a végén kiderül, hogv senkinek sincs. •h A levélben felvetett hiányossáiro- kat ismertettük a gyár i«rH7."u<ói’>- val, Zdellár János elvtárssal, aki ’em ismerte “1 a hibákat és tta létezésüket. F'ekután megnéztük a gyárban vaiób"n fenná'lnnok-e a hiányosságok és meeálapífottuk. hogv r levél tartalma megfelel a valóságnak. Megjegyzésünk csupán Mindez persze időbe telik, ami a fer melésben és az esztergályos keresetében megmutatkozik. Pedig a közönséges gyors acélkések készítésért az üzemen belül kovácsolással el lehetne végezni különösebb nehézség nélkül, csak törődni kell egy kicsit az ilyen kérdésekkel is. Egyes dolgozók a hónapok és a negyedévek elején nem tudják milyen munkát kell végezniök, mert nem biztosítanak nekik munkát és ilyenkor a műhelyben ide-oda járnak. így történt ez Bognár elvtár»* nővel is .aki kénytelen volt két egész műszakon keresztül sétálgatni. merf nem.volt munkája. Hyem- kor nem lehet csodálkozni, hogy a gyártmányok nem készülnek el határidőre és az illető dolgozó kereset keres és teljesít. A rajzok elkészítésénél is gondosabb munkát szeretnénk kérni, mert előfordul, hogy hiányoznak a méretek. tűrési érfékek, megmunkálási jelek. Ilyenkor tanácstalanok vagyunk. nem tudjuk tovább folytatni a munkát, vagy ha tovább folytatjuk, elrontjuk. Igen gyakori eset, hogv kúpos felületek megmunkálása esetén a műszaki rajz a kúp nagy és k^s átmérőiét adja meg és a kúp hosszát Mivel nem minden eszter- gálvos ismeri a trigonometriát és egyik sem hord magával szögfüggvén vtáblázatot, nem fudia kiszámítani. hogv hánv fokra állítsa be a szupportot, hogv a kívánt alakot megkapja Helyes lenne ilven esetekben a raÍ70n a kúpos rész bajlás szögét megadni. Mindezek a hibák nehezítik munkánkat és azt. hogy tervünket nem teliesífl’etjük úgv. ahogv azt mi dolgozók szeretnénk. Kérjük az il- letéleseket hogy biztosítsanak nekünk megfelelő szerszámokat és anvagot. mert csak akkor (adunk igazán jó munkát végezni. Kovács Lajos esztergályos annyi: a hibák takarításával nem s«rrsti piő Hv^rs az észt****„Áivosok munkáját, s n szerszám hiány nem is az ő h’tmia, helyes vo’un ha ismertetné e hiányosságok m‘”'süiiit“t“S“frt tett intézkedéseit a dolgozókkal, s harcoljon még köa hiányosságok meg szüntetéséért Két és fél nap lief vett 12 éra alatt készítik el earv-epry épület tetőszerkezetét a Komlé-kenderföldi 44'8-as vállalat dobozéi főleg a helyes agro- és zootechnika alkalmazása, a munkafegyelem megszilárdítása terén. Az állattenyésztésben például nincs egyedi • takarmányozás. Ha céljukat el akarják érni, ezt is mielőbb meg kell valósítani. A cukorrépa alá 15 centi mélyen végezték el a mélyszántást, a műtrágyázástól még mindig idegenkednek. Helyes írágyakezelés helyett trágyaaszalást végeznek annak ellenébe, hogy ők is látják a trágyakezelés, trágyázás, jelentőségét. Nem lehet szó nélkül hagyni azt sem, hogy a nyilvántartásban 70 tagja van a szövetkezetnek és ezek közül mindössze 50—52 tag dolgozik rendszeresen. Talán nem akadt munka a többi tagnak? De igen, hiszen a cukorrépájuk egy része derékig érő gazban áll, a napraforgót, burgonyát és kendert határidő után késve szedték le a lusta, dologkerülő tagok miatt. A nagy feladatok megvalósításánál szükség van minden tagnak az erejére, szorgalmára, közösen kell törekedni arra, hogy munkájuk eredménnyel járjon, még szebbé, boldogabbá tehessék életüket. Upócskl ián** „A nehézipari és az építésügyi minisztereknek biztosítaniuk ke” hogy a szénbányászat 1953. évi tervében szereplő lakásépítkezések ... az év végéig feltétlenül befejeződjenek". (A miniszter- tanács határozatából.) A minisztertanács fenti határozata nem érte készületlenül Komlón a kenderföldi városrészt építő 44/3-as Építőipari Vállalat dolgozóit. A műszakiak már hónapokkal eze’őtt a munkafolyamatok meggyorsításán dolgoztak. Az építésvezetőségek pedig október elején november 7-e tiszteletére párosversenyt indítottak Nehéz volna eldönteni, hogy a három építésvezetőség közül hol a legtevékenyebbek. Mégis a hat darab háromemeletes. 28 lakásos épületeken dolgozó I-es munkahelyen a leg serényebb a munka, ök adják át nem egész egy hél mu'.va Komló bányászainak az első 84 kendeiföid 'akást. Schwéder József, a vállalat főmérnöke és Noviczky Ferenc, az előgyártó üzem vezetője régóta azon dolgoztak, miképpen egyszerűsíthetnék le a tetőszerkezet készítését. Fáradozásuk nem maradt eredménytelen. A múlt hét péntekjén az I-es építésvezetőség 511-es épületén először alkalmazták újításukat. Eddig három darabban külön emelték az épület tetejére a tetőszerkezetet: két szarugerendát és az úgynevezett „kontyot" és csak fenn állították ősz sze. 14 ember két és fél napi munka idejét vette igénybe. Az újítás szerint lent a földön szerelik a ..kon+yhoz" a két szaru* -'srendát. Ezu'.án toro-nydaruval egy -iarabban emelik fel a tetőre. Az I-es építésvezetőség legjobbjai — 18-án türelmetlenül várták, mennyi idő alatt készülnek el. Kolonics és Jakab betonozóbrigádok délután 4 órakor kezdték a koszorú betonozását. Jánoki sztahanovista kőműves brigádja hét órától Mié! l?-’g ké«rült el a pillérfal ázásnál. Mándl és Lakos ácsbrigádok a reflektorok fényénél éjjel eey órakor kezdtek a szarufák elhelyezéséhez. Azért választották az éjjeli munkát, hogv a nappal — tégla és ’gyéb anyagemeléssel — elfoglalt daruval szünet nélkül dolgozhassalak. Négy-öt percig tartott cgy-egy •z-’i-upár béemelése. Reggel hét órakor az új műszakra érkezőket az 511-es épületen felál- 'ított tetőszerkezet fogadta. Az újí- 'ás megvalósítói boldogan mondták M társaiknak, hogy az előkészületi munkákkal együtt majdnem fele idő alatt építették meg a tetőszerkezetet. Október 21-én, szerdán újabb tető '-melést készítenek elő. Azon dolgoznak. hogy csü.örtökre az 512-es épületen is készen álljon a tető, s -zzel teljesítsék november 7-re tett rillalásuk egy részét. Az I-es építésvezetőség versenytársai — a II-es és IlI-a# építésveze- ‘őségek dolgozói — sem hagyják magukat. A jól bevált újítás alkalmazásával igyekeznek az év végéig beütemezett 568 kenderföldi bányászass határidőre történő felépítéséért t,ajosné) 15.000 forintos beruházással sztahanovista otthon épül a Pécsi Bőrgyárban 1949 Ma nagyot fejlődött üzemünk ben a Sztahánov-mozgalom. 1950 végére 14 sztahanovistája volt üzemünknek, 1951-ben 74, 1952-ben 148. 1953-ban pedig már elérte a háromszázat a sztahanovisták száma. A gyár sztahánovistáinak szakmai továbbképzése, a tapasztalatok átadása sokszor akadályokba ütközött — megfelelő helyiség hiányában.— Amikor elkészítettük az idei kollektív szerződést, a dolgozók javaslatára, az igazgató elvtárs vállalást tett egy sztahanovista otthon létesítőére. Ennek az ígéretnek a megvalósítása most folyik. Ha az új helyiség elkészül, sztahánovistáinknak, élenjáró dolgozóinknak második otthont nyújt majd. A sztahanovista otthon többszáz- kötetes szakmai könyvtára pedig lehetőséget nyújt arra. hogy sztahá- novistáink tovább fejleszthessék tudásukat. A Bőrgyár sztahanovistái ígérik: az eddiginél is jobb munkával viszonozzák a sztahanovista otthon létesítését. HARVAN JÓZSEF Bőrgyár
