Dunántúli Napló, 1953. augusztus (10. évfolyam, 180-203. szám)

1953-08-26 / 199. szám

4 NAPLÓ 19M ATTGTTSZTÜS 86 mi újság Baranyában? ISMERETTERJESZTŐ BROSÚRA ®S DIAFILM KÉSZÜL KOMLÖRÖL A Társadalom és Természettudo­mányi Ismeretterjesztő Társulat pé esi szervezete „Komló a fekete szén városa“ címmel 40—50 oldalas bro­súra elkészítését tervezi új, szocia lista bányavárosunkról. A brosúra célja: egyszerű, közérthető nyelven rajzokkal is bemutatni Komló múlt­ját, jelenét és jövő fejlődésének út­ját. A brosúrát a legkiválóbb szak­emberek írják, mint például dr. Szabó Pál Zoltán, a Dunántúli Tudo­mányos Intézet igazgatója, valamint dr. Wein György főgeológus, akik Komló földrajzi helyzetét, geológiá­ját, a szén fekvését és feltárását ír­ják meg. Dr. Babies András, a Du­nántúli Tudományos Intézet munka­társa Komló történetét, a bányászok múltbeli helyzetét és jövőbeli kilá­tásait-írja meg a brosúrában. Hegy­bíró Béla komlói főmérnök a komlói szénbányászatnak az ötéves tervben való fejlődéséről ír és foglalkozik a komlói szén jelentőségével, külö­nösen Sztálinváros ellátása szem­pontjából. Nagy Béla építészmérnök Komló városnak az ötéves tervben való fejlődéséről, különösen a kökö- nyösi építkezésekről ír, míg Kereszt- falvy Artur a pécsi Tervező Iroda mérnöke a kenderföldi építkezéseket ismerteti majd. Végül Földes Lipót komlói főmérnök a komlói iparnak az ötéves terv keretében való fejlő­déséről, a szociális és kulturális be­ruházásokról és a komlói ember meg változott életéről ír tanulmányt. A brosúrával párhuzamosan dia- filmet is készítenek Komlóról. Mind­kettő szeptember végére készül el és a Társulat tagjai, előadói az ország bármelyik részén felhasználhatják az első szocialista bányavárosunkról tartandó előadásaikhoz. A diafilmet légélőezör Pécsett mutatják be, majd Baranya megye többi községeiben is sor kerül a bemutatóra. AZ ISMERETTERJESZTŐ TÁRSULAT MUNKATERVE A Társadalom- és Természettudo­mányi Ismeretterjesztő Társulat pé­csi szervezete, amely július 5-én ala­kult meg és dr. Bácskai János me­gyei titkár vezetése alatt áll, most készítette el az 1953—54. évi munka tervét. E szerint a Társulat megyénk területén 200 ismeretterjesztő elő­adás megtartását tervezi és már ok­tóber havában legalább négy járás­ban megszervezi a járási szervezetet, „így nézd a szépet“ címmel ismeret- terjesztő előadásokat rendez majd a képzőművészeti alkotások bemutatá­sára; a Pécsi Pedagógiai Főiskola botanikus kertjét megnyitja a nagy- közönség részére, ide szervezett láto­gatásokat vezet előadásokkal egybe­kötve. Tovább folytatja az „Ismerd meg Baranyát“ című előadás soro­zatot és kollektív kirándulásokat szervez megyénk távolabbi területed­re is. Fizikai kísérleti eszközöket készít, amelyek lehetővé teszik, hogy a fizikai-kémiai szakosztály előadá­sait kísérletekkel tegyék közérthe­tőbbé. Kutatásokat végez majd a szén kokszosítása, a szén és mellék- termékei, valamint a porcelángyár­tás területén, hogy ezáltal megyénk legjelentősebb iparágait a dolgozók­kal megismertesse előadások és dia- filmvetítéseken keresztül. Fotószak­köröket szervez és megvalósítja az égitestek fényképezését, szabadtéri csillagászati bemutatókat és előadá­sokat rendez. Felkutatja haladó ha­gyományainkat, segítséget nyújt tör­ténelmünk megyei vonatkozásaihoz, összegyűjti az erre vonatkozó anya­gokat. Az egyes ünnepi hetekhez, aktuális történelmi vagy politikai eseményekhez kapcsolódva kiállítá­sokat rendez, tárlatvezetést végez Mindezt a munkát a Társulat maga keretén belül megalakult tizen egy szakosztálya segítségével végzi. KÉT BROSÚRA KÉSZÜL MÚLTJÁRÓL PÉCS A pécsi Állami Levéltár főlevél­tárosa, dr. Vörös Márton, jelenleg két érdekes brosúrán dolgozik, mely Pécs város múltbeli eseményeivel és intézményeivel foglalkozik. Az egyik brosúra „Hol feküdt a legelső ma­gyar egyetem?“, a másik pedig „A magyar középkor legnagyobb robot- murikája" címmel fog megjelenni Az első brosúrában a szerző pon­tosan meghatározza a Nagy Lajos idrály által alapított régi pécsi egye­tem helyét és megdöhti Evlia Csele bd török írónak, valamint több más magyar történésznek e tárggyal kap­csolatban írott műveinek állításait, pontos levéltári okmányok alapján. Választ ad arra a kérdésre is, hogy Nagy Lajos király miért éppen Pé­csett alapított egyetemet, milyen je­lentős kulturális szerepe volt Bara­nyának a középkorban az akkori nemzetközi viszonyok között. A második brosúrában a szerző megdönti Vadász Elemér geológus­nak azt az állítását, hogy a Tety- tye-patakot a történelem folyamán ismeretlen tényezők zavarták meg és bebizonyítja, hogy az óriási Tettye sziklatérséget a magyar középkor legnagyobb robotmunkája nyomán a városfalakhoz bontották ki. Mindkét brosúra a magyar közép­kor két pécsi, eddig megoldatlan kérdésére vet új fényt, újabb meg­világításba helyezi majd. Vélemény a „Nanica néni“ című elbeszélésről Ön! fiafal író, de nem kezdő. hót s égé kétségtelen, arcélé még bizonytalan. Egyelőire magamagát keresi, azt a saját hangot, melyen majd közölheti mondanivalóit. Eddi­gi írásai a keresés állomásai in­kább, mintsem kész művek. S ha értékükhöz szó fér is. a bennük rej­lő írói szándék s fölfedező bátorság okvetlenül dícséretreméltó. Filmregényen kezdte, novellával, rajzfilm-mesével folytatta. Azután a színpad felé fordult. Apróbb, s több­nyire egy-egy időszerű kérdést tár­gyaló egyfelvonásosok mellett bele­fogott Hunyadi Jánosról szóló dráma tetralógiájába. Az első két rész: a ..Kemény Simon“ és a „Skander bég" már el is készült. Mindkettő hatalmas lépéssel vitte előre művé­szetét. Közben mondanivalója is tisz­tult. Az első művek meglehetősen általános és halvány eszmei igazsá­ga után a „Kemény Simon“-ban már élesen megfogalmazza azt a ma is értékes történelmi tanulságot, hogy a hazát igazán mindig csak a dol­gozó nép szerette. A „Skander bég" mondanivalója ennél is világosabb. Egyik újabb művében, „Visszhang" c. egyfelvonásosban a dráma műfaji határait feszegeti. Kísérletét az esz­mei tartalom súlyossága megmenti a formalizmustól. Ez különben az „Egyhangú válasz­tás“ c. egyfelvonásosában is tapasz­talható. A drámai írások mellett mennyi­ségileg egészen elenyészők az epikai­ak. Csupán néhány elbeszélés kép­viseli ezt a műfajt örsi eddigi mun­kái között. Az írói eszközök biztos és gazdaságos kezelését, a szerkesz­ti gyakorlatát, a lélektani érzé­kenységet és éleslátást, a párbeszé­dek természetességét s a nyelv^gon- dosságát bizonyára a drámai művek­nek köszönheti a „Nanlca néni“ c. novella is. Egy individuális lény közösség* lénnyé válását mondja el örsi, vagy — a másik oldaláról nézve: — a kö­zösség emberformáló erejét. Egy öregasszony életének néhány hónap­ját öleli fel a novella. Azt a néhány hónapot, melyben ez a változás le­játszódik. A történet az öregasszony megözvegyülésével kezdődik s kö­zösségi öntudatának első bizonyta­lan fellobbanásával fejeződik be. A téma és a mese már magában is jó szemre és fantáziára vall. Nem különlegességükkel, hanem inkább azzal, hogy a valószerűséget telje­sen megőrizve olyan lehetőségeket sikerül velük az írónak biztosítania, hogy szinte korlátlan gazdagságban kínálkoznak számára a kifejezéshez szükséges tárgyi és alanyi motívu­mok. Az özvegység, Nanica néni ma­gára maradása természetessé teszi a közösség segítő érdeklődését egy­részt, s érthetővé, másrészt az öreg­asszony tájékozódását a szövetkezet télé, őrsi — takarékosan bár — élt a lehetőségekkel. Ennek köszönhető, hogy a főszereplő lélektani rajza, a belső folyamat ábrázolása sikerült. Nanica néni vonakodva teszi lépé­seit, változása nem vlllámcsapássze- rű s a novella végén még nem tud­juk bizonyosan, hogy a jégkárt elhá­rító hősiességét mily mértékben okoz ta a közös tulajdon iránti felelősség- érzet s mekkora része volt benne az őstermelő életformában élő ember ösztönös védekezésének a természet pusztító erői ellen. Azt viszont bizo­nyosan érezzük, sőt tudjuk, hogy Nanica néni megindult a fejlődés útján, s nem kétséges, hova jut raj­ta. Úgy vélem, a befejezésnek ez a fajta megoldása eszmei s művészi szempontból egyaránt szerencsés. — Eszmeileg azért, mert realitásával a valóságot idézi s ezért meggyőző. Művészileg pedig azért, mert az ol- "psót — fantáziája megindításával, de nem teljes kielégítésével — mint egy kényszeríti, hogy gondolataiban foglalkozzék Nanica néni későbbi sorsával, s így az olvasó az író al­kotó-társává Valik. A novo'Ja másik erfnve ■ jő szerkezet. Akár általában a mon­danivaló kifejezésének, akár sző­kébb értelemben a Jellemek kibontá­sának szempontjából nézzük is. A két szerkezeti főrész: a halál leírása s Nanica néni első magányos hó­napjai, s ezeken belül az apró epi­zódok, motívumok, mind-mind a célt szolgálják. A —ülésen például szinte kínjában j rk eszébe a szalmafonyadékok." Beszélnie kel­lett, ha nem akart szégyenben ma­radni. S ez«k a ..szalmafonyadékok“ később Jelentős szerepet játszanak életében. Érdemes volha azonban örsinek megfontolnia, nem lenne-e helyesebb a novellát kissé előbb be­fejeznie. Ezzel a mondattal: „— Le­het — válaszolt vállát vonva az öregasszony és elfordulva tovább szedte a paradicsomot." Véleményem szerint ez eszmeileg s művészileg is hasznos lenne. A munkaegységek be­írása, melyet Nanica néni kezdemé­nyez, kelleténél jobban utal az öreg­asszony még erős individuális hajla­maira s zavarja a róla kialakult ké­pet. De korlátozza az olvasó társ­alkotó fantáziáját is, melyről emlí­tést tettem, s lazítja a szerkezet szi­gorú zártságát. A szerkezeti egyséé követel­ménye alapján kifogásolható Szántó Tibor hozzászólásának az a megállapítása is, hogy a szövetke­zet elnökének nagyobb szerepet kel­lett volna juttatni a novellában. — „Csak azt tudjuk meg, hogy Béla, aztán Valamiféle szőrmenti kritikát Is kapunk a munkájáról" — írja Szántó Tibor. Ennél sokkal többiét megtudunk. Gondoljunk csak Béla megjelenésére a halottas házban s beszámolójára a gyűlésen. A mon­danivaló kifejezése aligha igényel ennél többet. A novellán — főként stiláris és nyelvi vonatkozásban — akad még csiszolni való. Mindazáltal, noha mé­reteiben meg sem közeliti a drámai műveket a „Nanica néni“-t örsi Fe­renc eddigi írásai közül a legké- szebbnek, legkiforrottabbnak tartom. Csorba Győző A miniszfertiitfcs iia’ároiata az 1953. évi őszi be'a'ari’ás, vetés trágyázás és mélyszántás e lkészítéséről és végrehajtásáról (Folytatás a 2. oldalról) állomások, és a termelőszövetkezetek az őszi gabonák talajelőkészítő mun­káit úgy végezzék, hogy ezek a terü­letek komfoájmunkára, illetőleg gépi aratásra alkalmasak legyenek. d) A vetésekhez gondosan előké­szített, kilencvennyolc százalékos tisztaságú vetőmagot kell felhasz­nálni. Az őszi árpát szeptember 1-ig, a rozsot szeptember 10-ig, a búzát szeptember 20-ig kell kitisztítani. Az üszögfertőzés ellen az ősziárpa és az őszibúza vetőmagot csávázni kell. A vetést géppel végezzék, külö­nös gondot fordítsanak a vetőmag helyes adagolására, a Csatlakozóso- rokra és a vetés megfelelő egyenle­tes mélységére. e) Az őszi gabonafélék vetésénél növeljék tovább a terméshozamot jelentősen fokozó keresztsoro6 vetést. Ezért az állami gazdaságok az ősz folyamán legalább 150.000 kát. hol­don, a termelőszövetkezetek pedig lehetőleg 250.000 kát. holdon kereszt- sorosán vessék a gabonát. 5. A minisztertanács az egyes nö­vények vetésének végső határidejét az alábbiak szerint állapítja meg: augusztus 31-ig el kell vetni * nyári keveréktakarmáftyokat és a lucernát, szeptember 5-ig a repcét és a bí­borherét, szeptember 15-ig a rozsos keveré­keket, szeptember 30-ig az őszi árpát, október 10-ig a rozsot, továbbá a búzás keveréktakarmányokat, október 31-ig az őszi búzát. (Folytatását holnap közöljük.) Solymossy Egon és Linnny Antal nyilatkozata a bukaresti VÍV versenyeiről Napló egyezetek Érdi Gyózo munkás festőművész pécsi kiállításáról A két hétig tartó kiállítást Pé­csett is többszáz érdeklődő tekintet­ne meg a Janus Pannonius Múzeum­ban. A látogatók véleményéről a megmaradt naplójegyzetek adnak hű tükörképet. A napló átlapozása után különböző foglalkozású és képzett- ■gü dolgozók véleménye tárul elénk Kezdjük talán két Sztálinvárosban élő dolgozó meglátásával, akik pécs* tartózkodásuk alkalmával nem mu­lasztották el megtekinteni Érdi elv­társ képkiállítását. „A kiállítás értékét növeli, hogy a festő témáit a mindennapi élet­ből veszi és azt a maga valóságában ábrázolja“ — jegyzik meg Somogyi János és Pintér Mihály sztálinvárosi dolgozók. Őse Gézáné budapesti la­kos véleménye a kiállításról: „Ké­pein kifejezésre jut az a szeretet, amellyel á dolgozók sorsát nézi.“ De vegyük figyelembe a kedves vendégek nyilatkozata után a szak­értők bírálatát is. Gebauer Ernő festőművész, Ij^di eWSrs egykor? tanítómestere a következőket irja: „önmagát megtalálni s a természet­től tudni tanácsot kérni, szerintem az igazi út, az igazi művészethez. A kiállítás helyes nyomokra mutat.“ Gádor Emil pécsi festőművész a „Hazatérés“, „Meszesi kertek virág­zó fákkal” és „Széchenyi akna“ cí­mű munkáit találta a legsikerülteb­beknek. Városunkban járt francia újságíró, úttörők, hazai vendégek mind azért nézték meg a kiállítást, hogy Érdi Győző munkáján keresztül értékel­jék a munkáskultúra eddig elért eredményeit. A naplójegyzetekből láthatjuk, hogy Érdi elvtárs kiállot­ta a próbát, ami újább lelkesedést ad további munkájához. A legnagyobb elismerést jelenti, hogy a „Széohenyi-aknai bánya­udvar“ című tollrajzát megvásárolta a Janus Pannonius Múzeum. Érdi Győző elvtárs politikai és művészi ismeretek elsajátításával elérte azt, hogy legközelebb kiállí­tásra kerülő képeit még több dol­gozó fogja megnézni. A most ki­állított képekért kapott bírálatok, naplójegyzetek bizonyítják ezt. Wdliatly nappal ezelőtt fejeződött be Bu­karestben a IV. Vlláslfjúsngl Találkozó melyen öt világróíz ifjúsága tett hitet a béko mellett. A Világifjúsági Találkozón nagy szerep jutott a sportnak. A vilá minden tájáról jöttek össze sportolók, oki., a sporton keresztül mérték össze erejüket Ügyességüket, felkészültségüket. A versenye' ken résztvettek a legjobb magytor sporto. lók is, köztük Solymossy Egon és Lippay Antal a Pécsi Lokomotiv két kiváló átló. Iája. Solymossy és Lippay nevét jól ismej+k m dry ónk dolgozói. Mindkettő tagja volt az elmúlt évben mngvar atléta csapatnak. Az idén Prágában, majd Varsában szereztek elismerést eredményeikkel a magyar sport nak. Gazdag sport pályafutásaik teli vari élményeikkel. Utazásaik során országost, tájakat, új városokat ismernek meg a ver­senyeken közelebb kerülnek az egyes nem retek sportolóihoz. A bukaresti nagy nemzetközi sportverse- tiyekről Solymossy Egon a következőket mondotta: — Legnagyobb élmény az volt számunk, ra, hogy milyen nagy szeretettel lógnálak bennünket magyarokat a román fiatalok- Útnak során végig minden állomáson hatal­mas tömegek vártak bennünket ak'k el- hnlmoztak hűsítő és élelmiszercsomagok. kai. A bukaresti főpályaudvar Is azt bizo­nyította, hogy nem mindennapi esemény színhelye a város. Elkápráztatott bennünket az utcák sZfnes forgataga, ahngv a külön, bözfl nemzetek fiataljai Ismerkedtek, barát­koztak egymással. Mi főleg a sportolókkal Jöttünk IlmiZe. Örömmel üdvözöltük, a már jól ismert szovjef versenyzőket, világhírű ellenfeleinket. A sportversenyek meánvifóln az fljonnan felépült Tft ezer ember belogadóképessé- ,Augus?giis ZS.‘‘ Mporjstadionbrst történt. Jellemző, a versenyek nagyszámú résztve­vőinek méreteire, higv azok felvonulása 5# percen .kenesizfül fhflyt. Érdemes megje­gyezni hogy a felvonuláson a Szovjetunió és a Koreai Népköztársaság sportolói után mngyar sportolók aratták n legnagyobb sikert, — mondja Solymossy. A versenyek kiváló eredményeket híztak, szovjet fcmatyev a 400 métere« síkfutás egyéni győztese például 46.8 másodperces idejével megszorítás nélkül olyan ered. ményt ért el, mellyel az idei világranglistán hormadiiik helyen áll. Igen jól futott a váltóban Solymossy Egon is, 47 másodper­ces idejével jóval jobb, mint a fennálló magyar csúcseredmény. Érről a versenyről így beszél Solymossy: *—■ A szovjet csapattal elejétől végig iz­galmas versenyt vívtunk. Aliban biztosák voltunk, hogy megverni nem tudjuk őket- de hogy ilyen ragyogó országos csúcsot fussunk, arra azt hiszem a váltó egyik tagja sem mert volna gondolni. Ami az én futásomat illeti, visszagondolva kétheti tír- latból még magam sem tudom hogy ttm- tnm ennyire hajtani. Annak ellenére, hogy a váltóban Ilyen szépen szerepeltem, nlfris nagy az elkeseredésem, mert jobban reitém volna ezt az időt megcserélni •! egyéni Versenyben elért eredményemmel­De remélem, ami késik az nem múlik* Ebben az esztendőben elég jó az egyéni f°' tásban elért átlagom, szeptember 13-án * svéd-magyar nemzetek közötti viadalon meg­kísérlem az országos csúcs megjavítását, — mondja végül Solymossy Egon. L’ppav Antal csendes, szerény sportom' bor. Helyette kiváló eredményei beszélnek Tavaly Helsinkiben 52.7-es eredményével ÚJ magyar csúcsot fűtött a 400 méteres futásban. Ezt az eredményét most Rukfl- txstben jóval felülmúlta, amikor 52.4 má­sodpercet ért el. Jellemző a bukaresti vét­sen y erős mezőnyére, hogy ezzel az ered­ményével Lippay harmadik lett. Lipjjáy különben a 400 méteres gátfutásban már évek óta nem szenvedett vereséget magy*r versenyzőtől. A bukaresti versenyről a kÖ* vetkezőket mondotta: — A varsói versenyen az országos bflV nokságon éreztem, hogy formám felfele ível. Bevallom őszintén, nem számította*** Bukarestben negyedik helynél jobb ered; tnényre, mivel mindhárom szovjet gátfotö 48 másodpercen belüli idővél az első hárnni helyet foglalja el az idei világ ranglista*- Az előfutamban éreztem, hogy Jól megy * futás és talán sikerül a* egyik verseny*«” megelőznöm. A döntőben jú iramba kezd­tem, de a célegyenesnél így íh csak ne/ gvedik helyen tudtam futni, A kilencidk g*' ton sajnos nem jött ki a lépésem aprózd1 kellett. A 10. gát után sikerült aZ erősHy sem és megszereztem a harmadik helyet* Most már a versenyek után kissé boewzaj1' ködöm azon, hogy elapróztam a kilenced'* gátat, mert különben érzésem szerint sike­rült volna megszereznem a Magyar köztársaság érdemes sportolója címet* amelytől csak 2 tized másodperccel marad­tam el — fejezte be nyilatkozatát LipP*' Antal. Solymossy é* Lippay sporttársak tovtfj dolgoznak. Készülneik az év hátralévő 1*$? nemze'tközá versenyeire. Reméljük, e®ekéO a versenyeken is ott lesznek az elsők kö­zött és újabb megbecsülést és elismer®*1 szerednek népköztársaságunk fejilődő sportmozgalmának. mindjobb«n II I KEK SZERDA AUGUSZTUS 26 ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK. 10/3. sx. gyógyszertár, Széchenyi'tér 5. Telefon: 29-81, 10/8. sz. gyógyezer- tár, Kossuth Lajos u. 81. Telefon: 23-94. 10/12 sz. gyógyszertár, Doktor S. u. 17. Telefon: 13-53. — NÉVNAPt Samu. — IDŐJÁRÁS JELENTÉS: Várható időjárás szerda estig: felhő­átvonulások, több helyen, elsősorban nyugaton és északon 2áporeső, egy­két helyen zivatar. Megélénkülő nyugati-északnyugati szél. A nappali felmelegedés nyugaton kissé csők ken, keleten alig változik. Várható hőmérsékleti értékek az ország te­rületére: szerda reggel 11—14, dél­ben nyugaton és északon 20—23, máshol 23—26 fok között. — Tanácstagok fogadóórát. A gyárvárosi kirendeltségen (Fürst Súndor-utca 50.) 26-án szerdán délután 5—6 óráig Pintér József és Pandur Jánosáé tanácstagok fogadóórát tartanak. — A Janus Pannonins gimnázium tanév­nyitó rendje: augusztus 28-an 8 órától javító, pótló és különbözeti vizsgák. 28 2ó.én d. c. pótbeiratúsok. Szeptember l-én 0 órakor tanévnyitó ünnepély. A tanulók fél 8 érakor kötelesek az iskola udvarén megjelenni. — A pécsi Egyetem u. áll. ált. iskolá­ban ismét megnyílik a dolgozók ál­talános iskola esti tanfolyama azok részére, akik az általános iskola V., VI., VII., Vili. osztályait még nem végezték el. Beiratkozás f. hó 27, 28, 29. (csütörtök, péntek, szom­bat) délelőtt 12—1-ig és délután 5— 7 óráig az iskola tanári szobájában. Bővebb felvilágosítást jelentkezésikor ad a vezetőség. Tanévnyitóé szeptem­ber 14-én délután 5 órakor. Azon dolgozók részére, akik írni, olvasni nem tudnak, szintén megnyílik ugyanebben az időben az alapisme­ret tanfolyam. Jelentkezés a fenti időben. . ..... — A pécsi Egyetem u. áll. ált. is­kola évmegnyító ünnepsége szeptem­ber l-én (hétfőn) délután 5 órakor lesz. R70NTEGPOROLÓT készítek é» javítok. Háziipari», N“>*“- a üj-picuil. A Pécsi Rádió mai műsor* A Pécsi Rádió a 223.8 méteres középhullámon sugározza műsorát 18.40: Délszláv műsor. 19.00: Kezdődik a magyarnyelvé adás. Élenjáró dolgozóink tízperce. •" Gergely György, a Pécsi Bőrgyár egyik művezetője beszámol a terv- teliesítés eddigi eredményeiről. Hírek Baranyából. A „Dunántúli Napló** írja, menny' megtakarítást eredményez a kor­mányprogramul valóraváltása egy háztartásban. Vissza a lejtőről — Tenkely Mik­lós elbeszélése. Szórakoztató muzsika. Beszélgetés özv. Bükkösdi József' névéi, a tervkölcsön-sorsolás bold of nyertesével. 20.00: Műsorzárás. HOL MŰVELŐDJÜNK, HOL SZÓRAKOZZUNK? MOZI Kossuth: Tűz a Marioa partján, (fél fél 7, 9 órakor) Park: Ütközet békében. (6. fél 9 6rakfr'; Petőfi: Ezerarcú hős. (fél 5, fél 7, 9 or kor). — Találtak egy férfi télikabátot, akt«^ kát, ruhaneműt, nagyobb pénzösszeget # egy vásári ernyőt. Igazolt tulajdonos«»*.^ pécsi kapitányság házipénztárában ái^eU tik. FI.ADÓ 250-es Ardi motorkerékpár. lődni lehet Téczeü Jánosnál, Szászvár. D nyatelep. KEMÉNYFA hálószobabútor, na-gy»n^r^já tükrös szekrényekkel kredcnc, dívány eladó. József-u. 22. DUNÁNTÜLI NAPLÓ a Magyar Dolgozók Pártja Baranvamegyei Bizottságának lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős kiadó: EGRI GYULA Szerkesztőség és kiadóhivatal: -«f Pécs. Megye-o 16 Tel.: 13-32. 13-40 ét V Előfizetési díj: havi 11.— forint ^ Baranyamegyei Szikra Nyomda Pécs, Munkácsv Mihály utca 10 a** Telefon 20-27 A nyomdáért felel; MELLES REZSŐ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom