Dunántúli Napló, 1953. április (10. évfolyam, 78-100. szám)
1953-04-11 / 85. szám
1953 ÁPRILIS It NÄPLO ff * * Kistamási kommunistái megfogadták: Ügy dolgoznak, hogy községük népe jól hozzájáruljon a választások sikeréhez Kistamási község kommunistái szerdán munkájuk végeztével taggyűlést tartottak. „Minden taggyűlés tfferi lotrtos esemény pártunk életében, de a mai különösen fontos, mikor a választásokra készülve, megbe- sréljük í él-adatainkat“ — mondotta Ábrdít János párttitkár el-vtárs. A titkári beszámoló foglalkozott azzal a felelősséggel, melyet a párttagoknak kell érezni a dolgozók közötti kapcsolat jó kiépítése érdekében. A múlt á'tfcos rendszerének nyomora elevenedett m0g a kommunistáik s»emei előtt, mi. kor arról beszélt a párt-titkár elvtárs, hogy a múltban 10—12 kilométerre kellett szállítani a halálos beteget, aki, mire az orvoshoz ért már meghalt. ,,Van miről beszélnünk, mert megváltozott mindannyiunk élete. — Molványon, a szomszédos községben már van orvos, aki hozzánk is ellátó. A telefont is bevezették községünkbe, amely közelebb hozott ber.- nünket a városhoz. Beszélnünk kell arról is, hogy nem sokáig égnek a, lámpák otthonainkban. mert az öt- M.es tervben villanyt kap közsé. lünk.“ M.q már sem Kistamásin, sem Molványon, sem pedig másutt nem jámaif éhező koldusok. Molvánv sz<->- niális otthont kapott, ahova a kör" ayezö községek rászoruló idős 'e*n- hereit és asszonyait elhelyezték. Va" ■amikor gyakori volt az js, hogy az anya azüiés közben gyermekével ßgyiitt meghalt. Ez már a múlté. Ma orvosok ügyelnek és adnak- segítsé- c[,et abban, hogy a szigetvári szülő, otthonban minden anva életképes gyermeket adjon a hazának. Felszabadulásunk előtt sok dolgozó parasztik még sejtelme sem volt arról, hogy miit jelent a mozi: ma tilmet vetítenek a dolgozó parasztok és csaladjaik számára. A község népnevelői odúdén héten találkoznak, tizen,he- 'on beszélik meg a begyűjtést és a tavaszi munka eredményeit. A köz. s®3 népnevelői nem hiába fáradoznak mert munka iuknak megvan a gyümölcse. A Dicsőséq tszcs dolgozói *?®r a gyapotot vetik. Szorgalmasan üoigoznak az egyénvl-eci gazdálkodók is. Ma már nem kell félniök hogy elhullanak az állataik, mint a múltban, amikor egy-egy szegény gazda, ha elvesztette tehenét, akkor elvesz" tette minden kincsét. Államuni, arról is gondoskodott, hogy körzeti állatorvos járjia a falvakat és őrködjék az állatállomány egészsége felett. Bagoly János elvtárs felszólalásában elmondotta, hogy mint a mező" gazdasági államdóbizottság elnöke nagy felelősségiét érez azért, hogy a község dolgozói betartsák a minisztertanács határozatait. Népnevelőmunkája során arra ösztönzi a dolgozó parasztokat, hogy időben és jóminőségi munkával végezzék el a tavaszi munkákat. Beszél arról is, hogy a begyűjtésben sem maradhat le községük, — nem akarnak szégyent hozni a járásukra. Bagoly elvtárs el mondotta, hogv maglP is jó példával jár glő-1 mert a baromfi-beadási kötelezettségét egész évrP teljesítette, be" fizettf, adóját és a félévi tojásbeadási kötelezettségének is eleget tett. Bagoly elvtárs nem tartozik államunk, nak, mint ahogy nem tartoznak sokan mások sem a községben. A beszámoló jól mczgcsiloü a népnevelőmunkára is. Végvári József elvtárs a Dicsőség tszcs dolgozója arról beszélt, hogy munka köz"' ben kint a mezőn az ebédidőt is fe’- haszmálják „ sajtó olvasására. Már eddig is sokat olvastak a múltról, je. lenről, és a még boldogabb jövőről. Napközben arról beszélgetnek, hogy a múltban ;s voltak választások, de azok nem a dolgozó nép ügyét szolgálták. Nem volt egyetlen ember sem az országgyűlésben, aki képviselte volna a dolgozó parasztok és a munkásosztály ügyét. „A választás csak arra volt jó — mondotta Végvári elvtárs, — hggy a falu népét, az elmaradott, tudatlan embereket iélreveZessék. Ezt tette báró Biedermann Imre, meg gróf Festetics Domonkos és a többi hasonszőrű társuk,, akik, hogy rájuk szavazzanak, csapraverték a hordót.'1 Azok a dolgozó párasatok akik a borból ittak, nem is sejtették nem is értet, ték, hog,, kóválygó fejjel meghúzták saját nadragiszíjukat.-Még kevesebb és mindig kevesebb kenyér került a falu dolgozóinak asztalára. így volt ez ezer éven .keresetül.' Beszéltek az elvtársak a Szó vie-' unió felszabadító, hős katonáiról. akik nem hiába ontották vérüket hazánk felszabadításáért, mert a magyar dolgozó nép* tud már élni a szabadsá" géval. Ma már minden egyes dolgozó tudja, hogy akire szavazni íog. az sokat tesz népe ügyéért, époúgy, mint azok, akiket ezelőtt négy évvel megválasztottak. A mi képviselőink a dolgozó nép családjainak szülötte és gyermekei, akik szívügyüknek teki-n. ti/ir ötéves tervünk, a béke tervének megvalósítását, A taggyűlés foglalkozott az elíensép. a Tiíc-banüa elleni harccal. ,,Ne akkor vegyük észre, hogy ázunk, amikor már esik az eső, hanem akkor, amikor íelhősödik az ég. Ezt a mondásomat az ellenségre értem, aki itt leselkedik a szomszédságban, meg azokra is, akik romboló munkát akar- nak köztünk végezni.“ A párttitkár elvtárs szívből jövő őszinte szavai, a kommunistáik lelkes fogadalma hogy: még jobb munkát fognak végezni és új párttagokkal erősítik pártszervezetüket — biztosíték arra, hogy' a Kistamási község egykor olyan sokat szenvedett népe. jól hoz" zájárul a választások sikeréhez. Farkas Elemér Bemutató előadás a színképelemzésről Hatalmas távlatokat nyitott meg a színképelemzés a csillagok világának megismerésében, ugyanis a távoli csillagok anyagának vizsgálati eredménye bizonyítja például, hogy a világmindenség azono-s anyagokból épült. fel. De fényt derített az egyes bolygókon lévő esetleges étet lehetőségének kérdésében is. Korszakunk e rendkívül], érdekes és egyben értékes vizsgálati módszeréről, valamint a vizsgálati eszközről tart 11-én. délután fél 6 órai kezdet tel az MSZT nagytermében — bemutatással egybekötött előadást — Vorsatz Brúnó, a budapesti Központi Egyetemi Fizikai Kutatóintézet epek trO'S-z,kópiái, laboratóriumának vezető je. Az előadó magával hozza és mű- ködösében mutatja be Török Rezső - Kossuth-díjas és munkatársa által készített magyar rendszerű színképelemző készüléket. Az előadást a Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Tár sula-t megyei szervezete rendezi és a társulat valamennyi tagját, érdeklődőket szeretettel meghívja. Legyen tanulság a Mecsek-keleli és Mecsek-nyugati erdőgazdaságok vezetői felé is A Dólmagya-rországi Fűrészek bór- üzeme 1958. évi tervét nem tudta teljesíteni niert az erdőgazdaságok A Szállítást nem eszközölték. . Üzemünk 1958. utolsó negyedére köbméter különböző fajú gömb- ,?ra kötött szállítási, szerződést a '•aranyamegyei Erdőgazdasági Egyesüléssel. Ebből az év végéig mind "■ssze 3299 köbméter gömbfát száilí ’htt-ak le, így hátralékban maradtak. beszállított gömbfák minősége sem '0it olyan, amilyennek lenni kellett J°lna, mert 2—3 éves döntésű fákat japtunk, amelyek erősen repedezettek fagyeresek voltak, ennek következtében több minőségi differenciánk ,Jn>adt más ipari váliteílatokkal. , Azt reméltük, hogy l!)83-as tervünk Ízesítését már nem gátolja gömbfa ,,!anv. Nagy lendülettel kezdtük meg f* új- év tervének teljesítését. Bizakodásunkban úiabb csalódás ért min mert a Bar anyamegyei Erdő 'kádasáéi Egyesülés 1953 első negyedben 3300 köbméter gömbfa -szállításával maradt újból adósunk. A szállított gömbfa minősége most sem javult, olyan rosszminőségű fát szállítottak, amelyet felfűrészelni nem is lehet. Ennek következtében 1953 első negyed-évi tervünket sem tudtuk tel jesíteni. A Baranyamegyei Erdőgazdasági Egyesülésnek bükk gömbfából 1500 köbméter szállítási kötelezettsége volt 1953. első negyedére, de csak 627 köbmétert szállított. Pedig tudvalévő. hogy a bükk gömbfa fiilíedékeny és azt a meleg beállta előtt fel keil) dolgozni. Mégis, több, mint ötven százalékkal elmaradtak a bükkgömb fa szállításával. Ezzel szemben a rósz- szabb minőségű cser, és egyéb bány-a- széldeszkrának deklarált gömbfát pedig túl-szállították. A hibák kijavítása érdekében mái sok esetben fordul lünk az erdőgaz daságho«. Tudjuk, hogy a Baranyamegyei Erdőgazdasági Egyesülés meg szűnt létezni, munkaterületét a M-c- c,sek-keíleti és Meesek-nyugati erdő gazdaságok vették át, amelyek munkájából hasonló hibákat lehetne felsoroltai. Ez a levél legyen tanulság a Meosek-keleti és a Meesek-nyugati erdőgazdaságok vezetői felé is. Gondoljanak arra, mennyivel jobb munkát végezhetnének ők és a tőlük füg £CŐ fafeldolgozó üzemek, ha nem mindig az objektív nehézségekre hivat koznának, hanem megkeresnék: miképpen lehetne teljesíteni a tervet, a szállítási kötelezettségeket, hogy 'ehetne javítani a minőséget. Dolgoz- ■zárnák szoros együttműködésben a tanácsokkal, harcolják ki maguk szá mára a megfelelő számú fogatot minden esetben. Szükséges még ehhez a helyi pártszervezetek támogatása is Ha ez meglesz, akkor biztosak le szünn, abban, hagy sem az erdőgazda“ súgóknak, sem nekünk nem kell szégyenkezni a második negyedévben a terv nem teljesítése miatt. Forró József igazgató, Délmagyarországi Fűrészek' barcsi üzeme. Otéviís tervünk békealkotásai A Tiszalöki Vízlépcső T iszalök neve azelőtt jóformán ismeretlen volt; ma már határainkon i'd is ismerik. Ötéves tervünk egyik “?*y békealkotása, a Tiszalöki Víz- ■opcaő épül itt. mely a Szovjetunió na*y, term ész el át alak ító építkezései- r"'k példájára, — lia lényegesen ki- rebb méretekben is, — első lépést jc- eüt olyan természetátaliakitó tervek '’égrehajtáisánaik útján, melyek nyo rn4n főbb villamosenergia jut városinknak és falvainknak, széles ön ‘özőhálózat teszi termékennyé kopár 'agy keveset érő földjeinket, hajóz ■üntó csatornák hullámain pedig kar hajók könnyítik meg a közieke ®Ú8t, teszik olcsóbbá az áruforgalmat ..Mi is történik valójában Tiszaié líön? Épül a Tiszalöki Duzzasztómű, ülelynek segítségével kilenc méterrel emelkedik a Feteö-Tisz* vízállása a Tisza egészen Záhonyig hajóz- "'óvá vi'ik A fe'duzzasziott folyóból másodpercenként hatvan köbméter víz ömlik az épülő Tiszántúli Főcsatornába, mely észak-déli irány bán 97 kilométer hosszúságban szeli át az Alföldet és a Berettyón át a Kőrösbe torkollik. A Keleti Főcsatorna, a Nyugati Főcsatornával és a Hortobágy vizével, valamint hatalmas víztárolók beiktatásával olyan öntözőrendszert alko-t, mely közel kétszázezer hold földet lát el az életet adó r\pdvességge!. Az öntözött területeken a búza tér mésátíaga 110 a kukoricáé 90, cu korrépáé 160, a szálastakarmányoké 170 százalékkal emelkedik. A felduzzasztott Tisza vizét emellett hatalmas vízturbinákra bocsátják, melyek segítségével évi 56 millió kilowatt-óra elektromos áramennyiséget állítunk elő, ami évi nyolcezer vagon szón megtakarítását jelenti- hazánknak. Hatalmas, égnek meredő beton építmények jelzik, hogy Tiszai-ükön gyors tempóban halad az építkezés. Az alapozás előkészítéséhez akkora munkagödröt kellett kiásni, melyben egy jiszamenti falu, termelőszövetke zeteivel, és gépállomásaival együtt elférne. A Keleti Főcsatorna építésénél szovjet mintájú lépegető ekszkavátor markolja a földet. Messzi földről csodájára járnak az emberek, nem egy közülük mindjárt ott is marad dolgozni, annyira lenyűgözi az építkezés szép. söge, nagysága. A magyar munkás és dolgozó paraszt nagyszerű összefogását jelképezi ez az építkezés, mély a természet átalakítása mellett alapvető változást hozott már ma is az egész vidék életébe. A falvakban, a termelőszövetkezetekben, serényen folyik a kisebb csatornák, átereszeik építése, hogy mire az ötéves terv végére elérkezik hozzájuk is a Tisza életet adó vize, ne maradjon föld, mely ne részesülne az öntözés terméstfokozó hatásában. A népnevelők Népnevelőink munkáját nagyban segítik az agitációs tanfolyamok, ahol választ kapnak sok még eddig ismeretlen kérdésre is. A kölkedi népnevelők kérdések^ tettek fel, melyekre c tanfolyamvezető elvtó-s nyomban válaszolt is. A kölkedi népnevelők úgy tanulnak, hogy ne érhesse őket váratlan kérdés melyre ne tudnának válaszolni. Kövessék a többi agitációs tanfolyam hallgatói is a kölkedi népneve ’ők módszerét. A Személy község népnevelői múlt. beli életük bemutatásával, agitálnak. Népnevelő munkájuk során minden dolgozó parasztot emlékeztetnek a múltra; amikor arról beszélnek, hogy még 20 fillér ára cukor scm jutott eg)-így szegény családnak. Ezzel szemben ma több kiló cukrot fogyaszt el minden család havonta. Helyes volna, ha n népnevelők utána járná, nak annak, hogy csak a községi boltban hány kiló cukrot és más egyebet vásárolnak a dolgozó parasztok, Ha ezt megteszik, akkor még jobb és eredményesebb lesz a népn'-velömun- kájuk jobban bemutathatják így is a múlt és jelen hatalmas különbségét. A görcsönyi agitációs tanfolyamon Ács Györgyné népnevelő elmondó! fa, hogy soha életében nem volt olyan sora, mint most amikor az ünnepek ideje alatt négyféle süteményt is sü“ tö-tt. Kicsiny dolog ez- de érdeme-- mégis róla beszélni népnevelőinknek A vajszlói. gépállomás brigád szállásán rendszeresen folyik a népneveBányász lakás, bánya 1935 január ötödikén 114 bányászt bocsátottak el a DGT urai azért, meri jogaikat merték követeiül. Társaik újbóli munkábaállitásáért síkraszóü tak a DGT bányászai és követeltél; hogy vegyék újból állományba őket mégpedig alacsonyabb bérkategória" ba való beosztás nélkül. Természetes ezekne,. a követeléseknek az urak csak részberi tettek eleget. ,.A január hó 5-én elbocsátott 114 munkás újra felvétetik és pedig 3 havi időtartamra egy fokozottal alacsonyabb kategóriába való beosztással“ — közöltél, az urak 1764-es számú hirde'ményük ben. amelyeket a bányatelepek házain elhelyezett táblákra függesztettek ki Ugyanakkor tették közzé n követ" kezeket i-s: „Nyomatékosan k'6zhírré tesszük, hogy akik a mai naptól kezd. ve a munka teljesítése és a társasági munkarend, illetve annak intézkedései ellen a közelmúltban észleíthez hasonló magatartást tanúsítanak, tehát lázítanak. illetve terrorizálnak, vagy a munkát megtagadják, végül, akik a sztrájkkal kapcsolatban munkatársaikat bántalmazzák, ül viszályt szítanak és így a fegyelem ellen vé. tenek. azok az elmaradó keresel megtérítése nélkül azonnal elbocsáttatnak a munkából éj ellenük a társasági lakásuk kiürítése iránt az eljárást haladék nélkül íolyama/ba tesszük Hasonló fenyegetésben sokszor volt részük a pécsvidéki bányászoknak. „Ugyanis a lakást elmondás és a foil-akoltatás nem egyszer erős fegyvernek bizonyult a vállalat és a vele együttműködő közigazgatási hatóságok kezében. öntudatos munkásnak kellett annak lenni, aki a cél érdekében vállalja családjának utcára rakását.“ (Babies András: a pécsvidé" ki kőszénbányászat története, 141 old.) Pedig a DGT lakásai legtöbb he. '.yen nyomortanyák voltak. A vasas; Wiesner-' el épről Földes Béla tollából tudósítást közölt az ,,Uj Nemze dék“ 1934. szeptember 8-i száma „Té- bolyító nyomorban sínylődnek a .szanált' pécsi bányászok“ címmel. A tu. dúsítás többek között arról számol be hogy Wiesner-‘elep egyetlen lfl" kőházéban hét család lakik. Tizennégy szülő és harmincöt gyermek. — ,,Szoba-konyhás lakásban kilenc gyei. mek, három fiú és hat lány. Ä kereset havi 65 pengő. Ebből is levonnak 3 pengő 50 fillért lakbérre, 75 fillért világításra és csaknem 50 pen- ffó't az élelmitárra. Két heti kenyérszükségletük — amint számlákkal igazolták negyven kiló kenyér volt. Két héten keresztül ugyanis az egész család nem evett egyebet száraz kenyérnél! Mellém kuporodnak a gyermekek; ruhájuk lájdítóan rongyos. Cipőről, sapkáról, télikabálról. fehérneműről álmodni sem szabad. Ismeretlen fogalom ez itt, a Wiesner- telepen. Az utca végén síró asszonyra; állít meg: — Uram, segítsen rajtunkl Éhen veszünk a gyermekeinkkel együtt! Menekülök vasasbányatelepről. — Nem tudom nézni ezt a szörnyű nyomorúságot .. .“ így számolt be a bányászok mérhetetlen nyomoráról, nyomorúságos életéről egy multrendszerbeli újságíró. Hogyne féltek, rettegtek volna a k; lakó-itatás rémétől a megfélemlített dolgozók? I így akármilyen nyomor- i munkájához lök kiképzése. A traktorosok szeretnek beszélgetni a népnevelő érvekről. munkáról, mert érzik. hogy so- kat tanulnak cs- másokat is taníthat- ■rak — ami nagy megtiszteltetést jelent. Felelősséget éreznek a nagyüzemi gazdálkodás ügyéétf is, hiszen csa}- akkor beszélhetnek jól és helyesen róla ha megismerik és megismer- 'élik azt minden dolgozó paraszttal. Nézzük meg, mit csinálnak ezzel szemben a mágocsi gépállomáson? A mágnest, népnevelőkre sem vár kisebb ieladol mint a vajszlói trak- t-eristákra. Miért van mégis az, hogy február óta nem folyik az oktatás jelenleg pedig az agitációs tanfolyam. Vagy talán azért nem megy. mert úgy érzi g gépállomás vezetősége és a népnevelők, hogy ők. így is sokat tudnap segítem a választás- nagy csatájában? Bükkösé községről sokat tehet hallani, hogy ott jói készülnek a kom" munU'ták és a pártonkívü!; népnév - ők k választásra. Ez meg is felei a valóságnak. A község forgoImas rí- szein m'nden dolgozó személyesen meggyőződhet arról, hoqvan emei'k - dik a falu dolgozóinak életszínvonala. Erről beszélnek a kimutatások, melyek sze®aléHetően bemutatják a volt szövetkezeti boltok és a jelenlegi népbo’itok forgalmát. Helyss kezdeményezés az fa Bük- kösdön hogy tanácsülése-, felién „ ku’.tú-csoport és itt is köszöntik o munkákban é.s a beadásban élenjáró dolgozó parasztokat. $7. élet régeu és most ban akármilyen összezsúfolta:! >,s él" tek mégis fedél volt a fejük felett. Bár ezekben a . lakásokban „a mun. kásák sohasem érezték magukat otthon. s közülük többen a kocsmaasz- ‘alok mellé sodródtak. Ezekben a lakásokban sínylődtek a bányászgyerekek és haltak meg közülük számosán az egészségtelen lakásviszonyok miatt.“ (Babies: a pécsvidéki kcszér.- bánvászat története.) Ebben az időben szétszórtan felküd. “ei. a kicsiny bányász,telepek. Ez vetette fel a telepek központosításának szükségességé, is amelyről Babies András íq„ ír: ,,A központi munkástelep számára „ társaság 1921-ben Pécs városa és Pécs-Gyárváros kilőtt elterülő Meszes.pusztán 102.350 négyzetméternyi területet vásárolt. — Ezen a területen 1924-ig települt munkástelep a DGT-nek — viszonylag — a legmodernebb telepe lelt. Az 1924. évvel azonban le is zárult valamennyi kolónia fejlesztése. Kisebb átalakításokon és javításokon kívül 1944 végéig nem történt semmi. A telepíejlesztés elmaradását a gazdasági válsággal indokolták.“ Ezzel zárult le a DGT lakásépítési ..terve1' amely csupán szükségimegol- dás volt részükről a munká-sok egy csoportjának megtartására. A felszabadulás után szovjet igazgatók kerül let a vállalat élére, akik — mint a Szovjetunióban tanulták, — elhatározták, hogy számos új lakást építenek és adnak át a legjobb dolgozók számára. Az építkezés színhe" iyéúl a Meszespuszta feletti részt jelölték ki ahol a muH rendszer szokásaitól eltérően nem barakk!alvásokat építettek, hanem olyan lakhelyeket, amelyek valóban a bányászok otthonaivá váltak. Itt kaptak 'akást Túri László Rétj László. Dob- szai Mihály, Bokor József vájárok családjai többszáz más bányász csa" ládjával együtt. A MESZHART, ille- •őleo a Pécsi Szénbánya Vállalat az eddigiek során 89 egyszoba-konyha fürdőszobás, é'őszobág lakást, 380 hasonló kétszobás és 32 háromszobás lakást építtetett a bányászok részére. Az épülő új lakások kiszorítják helyükből a vasasi Wiesner-teiep nyomortanyáit a pécsbányaietepi ba rafckiakúsokat, hova azelőtt csak büntetésbő; költöztették az urak a dolgo ’ókat, mert valóban bünteté? volt lakni a dohos, kalyibákban. Eltűnnek a nyomortanyák és ezzel párhuzamo* san eqyre magasabbra emelkedik a bányászok jóléte. Nem egy olyan család él Meszesen és a környező bányatelepeken mint Dobsizai Mihályé Bokor Józsefé. Hubert Józsefé, amelv anyagiakban is napról-napra gyarapodik. jó beosztással, gondtalanul él. Ebben az évben még 112 lakást ad át. az építési vállalat %kliató álla. pótban a meszes! bányászoknak ősz sízesen néggyel többet, mint am&nv" nyit 1855“tői. a DGT lr', ísépítkezt- seúnek megindulásától 1944-ig Pécs. újhegyen épüit. Még ebben az évben száztizenkettővel lesz több azoknak a családoknak a száma akik fürdő szobás, parkettás, erkél^es új lakás, ba költöznek, de akik soha nem felejthetik el a múltat, nem feledkezhetnek ram arról, hoav éltek a bá. nyászok 1945 előtt. Nem felejthetik el azt, hogy a múlt rendszerben a vasas; Wiesner-telepröl egy újságíró a nagy nyomor láttán menekült.,. H. At
