Dunántúli Napló, 1953. április (10. évfolyam, 78-100. szám)

1953-04-11 / 85. szám

DUNÁNTÚLI NAPLÓ V/íio PROLETÁRJAI ECYESÜlJETEK'. A MAI SZAMBÁN: (iypjsllsta a Második Békekölcsön második sorsolásának napáról (2, o.l —- Maurice Tliorcz elvtárs, a Francia Kommunista Párt főtitkára Parisba érkeze« (2. oJ — Kistamási kommunisták megfogadták: úgy dolgoznak, hogy községük népe jól hozzájáruljon a választások sikeréhez (3, o.) — A népnevelők munkájához (3. oJ — Bissen választási hékeversenyben pótolják a tojás- és baromfibegyüjtésben lévő elmaradást is (l. o.j AZ MD P Bi \RA NY AM EG VI II PÄRTBIZOTTJÄCANAK LAPJ A X. ÉVFOLYAM, 85, SZÁM . mimmm ...................­AK A gQ FILLER SZOMBAT, 19 53 AI’ltlLIS 11 A választások napjáig minden dolgozó paraszt teljesítse hazafias kötelességét, a beadást ELŐRE A l’-il.ASXTÁSI BÉKEVE SIK A Pécsi Fíílőház dolgozói is csatlakoztak a választási békeversenyhez Súlyosan lemaradtunk az első ne­gyedévi beadási kötelezettség telje' sütésével, Első negyedévi vágómarha* beadásunkat 85.4 százalékra, a ser­tésbeadást 64.7, a b-aromfilbeadást 58.6 a tejbeadást 53.8, a tojástoeadást pediig mindössze 12.6 százalékra tel. jesi tettük. Tanácsaink vezetői a legtöbb he­lyen arra hivatkoznak, hogy a múlt évben aszályos, fagykáros esztendő vo’d. és azért nem lehetett teljesíteni a beadási. Ez azonban neon állja meg a valóságot. Szebényben is aszály, és fagykár volt, mégis, az országban tiszteletteljes helyet tudott elfoglalni a begyűjtésben. Ha ne™ lehetett vol' na teljesíteni a beadási kötelezettsé­gét nem tudta volna teljesíteni, sőt túlszárnyalni Giivánfa és még több község. Ha nem tehetett volna, Nagy Pah stem tuditg volna teljesíteni a be­adását. Nagypall pedig március ele. jén miég igen rosszul állt. Tojásbe­adásból nulla százalékra. De a nagy pállj kommunisták, a nagypalli né-tr n,évelők nem csüggedtek el. Okul­tak a hibákból mozgósították a dol­gozó parasztokat. Kiderült, hogy a múlt évi aszályos esztendő ellenére is teljesíteni lehet a beadást, csak meg kell érhetni a dolgozó parasz. lókkal annak fontosságát. A lemaradás oka tehát nem első­sorban az aszály- és fagykár. Első­sorban is az. hogy -pártszervezeteink, népnevelőink begyűjtési áli.'iaodóbi- zottfágaink nem magyarázták meg a dolgozó parasztoknak a begyűjtés fontosságát, A negyedév első két hó napjában népnevelőink begyűjtési ál la ndóbizotieáoai nk atio tettek vn* járni) a begyűjtés érdekében. Otthon öltek, mintha minden rendben lett volna. A felszabadulási hélen már f®,éledtek a n épre velősé rdák „ be- gvüitési áUandóbízotisáaok. Ekkor azonban, a legitöbb helyen már késő volt. A két és fél hónapom lsmara. óás* két hét alatt nem tudták telje­sen behozni. A lemaradás egy másik komoly °jí8. a ku'ákokkal szembeni opportu­nizmus. Általános helyzet az. hoov a kulákok sokkal jobban elmaradtak a beadás teljesítésével, mint a dol­gozó parasztok. A kólák elővette leg" rosszabb gúnyáját, rongyos ruhában jár-kel a faluban azért, hogy meg- sajnéltasea mániát, A kulák sok h<’- lyen leöldöste baromfiját és arra hi- ''átkozik, hogy nincs baromfia és ■n,pTn tudja teljesíteni beadási kötele zdfts^jpét. Tanácsaink azonban nem gyeitek fel erre. hitlek a kuláksírén l'ozás-na,. ée tűrték, hogv n kulák szabotálja a beadást. , A lemaradás cgv másik oka az o°gy sok tszcs komolyan elmarad! beadást kötelezettségének teljesítésé Ebből az a tanulság, hogy , fs_zcs-bnn is komoly agüációs mun kárg van szükség, ott sem megy ma 9?‘ól a beadás. Járási év- községi ta nacsa:nkn,ak ezért a jövőben n©mcsal a 'avasai munkák szempontjából ke! sokkal többet foglalkozni-ok a terme Szövetkezeteikkel, hanem a begyüj ,es szempontjából is. ,A b issei dolgozó parasztok már P®-dát mutatnak abban, hogyan kell í? csorbát kiköszörülni, A bissei MN ‘tSZ-asszonyok vállalták, hogv jó a«á.ció-s munkával elérik, hogy köz­ségük május 16-lg. a választás előes" jciói-g teljesíti soronlévő beadási kő. ‘elezetts-égét és addig behozza lema ‘teását, a bissei dolgozó parasztok Írt-szava ez: ..Falunkban egyetlen 0 teán dolgozó paraszt sem lesz, a-ki- Rek beadási hátraléka lenne a sza- vazás napjára.“ Legyen a bissei dolgozó parasztok kezdeményezése mozgalommá egész *egyénv dolgozó parasztsága között, p, bisse-iek jelszava legyen megyei i'^'Szó: „Megyénkben egyetlen dolgo" te paraszt sem lesz. akinek beadási hátraléka lenne a szavazás napján.“ a-L'ei népnevelőink, a bisseiek pél­dájára, a következőkben mozgósít­sanak a lemaradás behozására,-a be­adás teljesítésére. Ez a feladat nem külön feladat, hanem hozzátartozik a választási agitációhoz. Népnevelőim. május 17-ig két rész­letre oszthatnák a begyűjtési ver' senymozgalom ütemét: május i-re és május- 17-re. Ma és május elseje, május 1 és m-ájus 17-c között körül­belül ugyanannyi idő áll rendelkezé­sünkre. Ezért május l'igt, a soroo- következő beadási kötelezettségek mellett teljesítenünk kell legalább n lemaradás egyik felét, és legkésőbb május 16-ig teljesítsük a másik felét. Ehhez azonban az szükséges, hogy a népnevelők elmenjenek a tanácshoz, mint például a bisse; népnevelők is lették és megnézzék, hogy a dolgozó parasztoknak soronlévő beadási kö­telezettségük teljesítése mellett, meny nyi beadási hátralékuk van. Több. mint egy hónap — öt hét van még hátra május 17-ig, Ha párf- sz.ervezeteink, tanácsain,, és népne­velőink okulnak az első negyedév hl' báiból és nemcsak akkor harcolnak lendületesen a begyűjtés teljesítésé, ért, amikor már egészen közel van a határidő, akkor ez idő alatt biztosan be lehet hozni a lemaradást is. Ezen­túl még az aszályra és fagykárra sem lehet hivatkozni. Itt a tavasz lehet legeltetni, van zöldtakarmány. Ez több tejet, több húst ©s több tojást jelent. Az első negyedév tapasztalataiból okulva, a legfontosabb az. hogy dol­gozó parasztságunknak megmagyaráz- I Zuik, mit jelent a begyűjtés. El kell mondani a dolgozó parasztoknak, hogy a begyűjtés fontos része or­szágépítő munkánknak. A begyűjtés biztosítja iparunk mezöqazdasá".; cik' kekkel való ellátottságát és népünk élelmezését. Ha nem lenne begyűj­tés ne111 termelhetne szocialista ipa­runk. nem építhetnénk a szóból iz­must. Ha nem lenne begyűjtés. a munkás és paraszt csak a feketepia con tudná megszerezni élelmét. A munkás n-m győzné élelemre adui fizetését, mint ahogy nem győzte az inflációs idők alatt, s mint «hoov nem gvözi a kapitalista országokban különösen Jugoszláviában és Ausz­triában. Ha nem íen-ne begyűjtés, a dolgozó parasztnak — mint a múlt" ban. — tavasszal a kukáknál kellene könyörögnie cgv szakajtó lisztén vagy babért. A kulák adna neki. mint ahóqv Kéménd-ics Bertalannak adott Magvarsarlóso-n azért, hogy nyáron napokat, heteket dolgoztasson érte. A dolgozó paraszt, amikor teljesít; beadási kötelezettségét, ettől _ ment: m=>q magát, mert a beadott élelem, nek mintegy fele a falusi ellátatla­nokhoz kerül vissza. Megyénk dolgozó parasztsága kö­zött csak akkor válhat a bisseiek kezdeményezése versenymozgalommá, ha népnevelőink megmagyarázzák, hogy mit is jelent a választások tisz­teletére vállalást tenni. Az 1949-es választások óta kapta dolgozó pa' -asztságunk az alkotmányt. Szerte, ágazó gépállomásai rakat, Satálinvé- rost, Komlót azóta épül fővárosunk büszkesége, a földalatti, azóta épül a Tiszaiaki Öntözőmű azóta lett megyénk egyik legjellegzetesebb, leg­fontosabb növényévé a gyapot. A fa luba a rossz-jzagú vegyeskereskedő” sek helyébe korszerű, telt, földműves, szövetkezetek és nép-boltok épülte-k. Motorkerékpárok berregnek a pa­rasztudvarokban, rádió szól a paraszt- házakban. A szekrények tele vannak ruhával tisztek, tanítók, agronórou sok tesznek a parasztfiatalokból. — 1949 óta többet haladtunk előre, mint hosszú évszázadok alatt. Hogy továbbra is ilyen héimérföldés lép“ tetakel haladhassunk, ahhoz szüksé­ges többek között az is, hogy dől. gozó parasztja,ink, a bisseiek kez­deményezése nyomán május 17-ig tel esitve beadás; kötelezettségűket, be' hozzád, a lemaradást. Mi, a Pécsi Fütőház dolgozói ma­giunkévá tettük a Gheorghiu-Dcj II*. jó-gyár dolgozói-n-aik vére enyfelhívását. A pártszervezet a szakszolig-áilat és a sz-a-k,szervezet vezetői a dolgozókkal v.ailő megíb-esziélés alapján az ató-bbia- ka-t vállalják: 1. Vállaljuk, hogy a Pécsi Fűtőház a választási békeverseny során tOő százalékra teijesíti második negyed­évi globális tervét. 2. Vállaljuk, hogy színtervünket 103 százalékra teljesítjük a második negyedév során. 3. Százelegy tonna-ki lométer ter­vünk teljesítésében 105 százalékot érünk el. 4. Mozdonykilométer tervünket 105 százalékra teljesítjük. 5. Az átlagterhelést a kétezertonnás mozgalom kiszélesítésével 103 száza­lékra fokozzuk a maradik negyedév­ben. 6. A mosástól-mosásig kilométer ter­vet 125 százalékra teljesítjük a máso­dik negyedévi terv során. 7. A tervezett vontatási és műhelyi összköltségnél öt százalékos megtaka­rítási érünk el. Biztosítjuk a gépre. várás száz százalékos megszüntetését. Vállaljuk, a vonatok menetrendszerin­ti közlekedésének biztosítását. 8. Az ötszázas és kötött fordulóban járó mozdony-személyzetünk vállalja a havi 3500 tonna túlsúly továbbítá­sát. A mozdony nmhe'y dolgozói vállal­ják « kijáró gépek minőségi javításait, a menetrendszerű közi-ekedé! biztosí­tása érdekében. ígéretet lesznek ar­ra., hogy a fiók műhely hibájából gép- revárás nem fordul elő. Az időszakos javü-á-sok elvégzése mellett vállalják a második negyedév minden hónapjá. ban egy gépinek terven felül való i-dö- «•zalkos javítását, hogy az öszii forga­tom javftásmtentes hónapjaiban meg­felelő gépparkkal rendelkezzünk. A koesúniűhely dolgozó: a minden, napos műszákban vállalják a be-ut,a,lit kocsik maradéktalan javítását,, hogy ugyanazon a műszakban a forgalomba bocsá'tha-ssuk. Vállalják, hogy a má­sodik negyedévben beutalt kocsik ja­A Gheorgthiu-Dej Hajógyár dolg-o zóinak versenyfelhívása Pécsbánya- telepre is eljutott. Andrée-aknán Eá- kányi Sándo-r csapata, amely a fel' szabadulási héten 105 százalékot ért el, újabb felajánlást tett. Csatlakoz- tak a felszabadulási béke-versenyhez a következő verse-nypontok szerint: 1. ’Vállaljuk hogy az előirányzott negyven csille szén helyett negyven­öt csillét termelünk műszakonként. vitását minőségi munkával, határidőn belül — tizenöt nappal elvégzik. A műszaki kocshzolgálal dolgozói a kocsipark tisztántartására '.eltek fogadalmat. Megfogadták, ennek ér­dekében, hogy ha vö mk ént kis és n agy - Itisztitá-sokat, padlóolajozást végeznek minden kocsin. A kocsillákatosok és féktelen fosok kisebb javfas-o-kat vá­gányközt végeznek el, hogy biztosít­hassák éjién keresztül is a vonatok menetén k pontosságát. Végül pedig a Pécsi Fűtő ház von. tafáisi munkásai, szén szerelők, m -z- doniymos-ók, fordítósok, elejehúzók bizlosí já.k a gépek niaradéklainn ki- sze-lgá,Itatását normaidőn belül. Csáki István MDP-titkár. Etterer Sándor fütőhá.zfönök. Tomola Ferenc ÜB-elnök. 2. A pala- és hamutartalmat tél százalékkal a megengedett alá szorít­juk, 3. Vállaljuk, hogy csapatunkban igazolatlanul mulasztó sem z ver. seny ideje alatt, sem azután nem lesz. 4. Ha. csapatunkba új dolgozót osz­tanak be, a legmesszebbmenőkig se­gítjük, oktatjuk és neveljük, hogy mielőbb ió bányász válhassál belőle. Negyven csille szén helyett negyvenötöt termelünk műszakonként Egyezik . . . 10.000 forint! Gratulálok Horváth elvtárs! Az ajtó előtt levette sapkáját és benyitott: — Hivatni tetszett igazgató elv. társ? — Hogyne, hogyne János bácsi. Elhozta a kötvényeket? Nézzük csak.. Egyezik... ÍO.OOO forint! Gratulálok Horváth elvtársi Most már kézről-ké-zre adták Já­nos bácsit, a Közlekedési Vállalat legidősebb dolgozóiál & mire magához tért a. meglepetéstől, azon kapta ma­gát. hogy görcsösen magához -szorítja kincsét — a nyertes kötvényt, — Kár. hogy nem ötven évvel ez­előtt jártam így. Hitjaj! Más világ járta akkor. — Tizennégy éves koromban már béresnek szegődtem, — apám is az volt. bátyám is az tett. lő forintot ó-s lő mérő búzát kapott apám egy évre, én a felét. 18 éves lehettem — mert már körülnéztem a fehéreseié (leknél, — mikor először kaptam éle. temben 1 egy pár csizmát — 12 pengő forint volt. több, mint egy évi fizeté­sein. • Mondom egyik nap a kasznárnak; .Dolgozzék a-z, akié a föld“ — és ott- hagytam őket. Nekiálltam világot látni, Perdóce pusztán zsákokat cipeltem 30 fillér­ért naponta. Azután állást vállaltam: protestáns létemre harangozó lettem a katolikus templomban, A pap azon ban nőszét foghatta, hogy nemcsak az imádság után töröm magara és Ka posvárra. kerültem ,,személyi szolgá­nak.“ Néhány hónap múlva már, mint a pécsi ApoBó-tnozi díszegyen­Gyapotvetés Az 1952-2S évben a g-azdaság gya. pottermelése holdanként 164 kiló volt, -az előirányzottnál sokkal keve­sebb. Ezért az államma-i szembeni kötelezettséget teljesíteni nem tud­ták. Az állammal szembeni adósság letör! esztőse érdekében 1952 őszén korán elvégezték az őszi mélyszán­tás; gézekével és az előírt mennyi­ségű műtrágyát kiszórták. Tavasszal elvégeztél- a gyapotföld simitózását, kétszer kultivátoroztak és fogasolíak ezzel biztosították a jó magágyat. — Legjobb munkát vég-ezték Mogyorósi János és Bauer Lajos traktorosok. A jó munka annak köszönhető, hogy a brig-ádvezető ngronómusok n®gv gon­dot fordítottak a mennviségi műnk,a mellett a minőségi munkára is, A jó munkához minden -feltételt biztosí­tott a gazdaság igazgatója, aki a pártszervezet titkárával vezetősé­gével migibeszél-ta a feladatokat. A vetéshez jói előkészítették a gé ruhás házmestere a kultúrához sze­gődj.'irt inasnak. Bajuszt növesztet­tem és esténként a zongorád kis­asszonnyal el,játszattam: .“Csak egy kislány van a -világon .. A kultúrát csak egv évig szolgál­tam, hamarosan rájöttem, hogy a díszruhára házasodni nem lehet, pe­dig már jóval túl voltam a huszo-n. A Villamos Vasút HT-nél próbálkoz­tam nem vettek fel, mert katon&ék- ná! nem lettem altiszt. Elhatároztam, megtapasztalom, ho­gyan élnek az urak. Olyan kávés- legény helyettes féle lettem a Hun­gáriában: pezsgőt hordtam szobákra, fiakkerért loholtam és feszes vigyáz- ba,n végignéztem — a dorbézolásokat. Vasutas is voltam. Fékező fülké­ben beutaztam a monarchiát és örül­tem. ha elsején a 21 koronából nem vontak le semmit... — Hát így éltem én, míg fiatal voltam. Fiatalo« tekintetével, kissé gunyo- i'os mosolyával vi.ss:*zökken a jelen, be, kötvényét nézi. — Hát igazán megkapom a 10.000 forintot? Őszintén mondja meg igaz­gató elvtárs. És magában megbízom, mert emlékszik még maga megfizet­tette visszamenőleg is a béremet. — Tudja ezek a mai elöljárók égé --zen mások. 191-1 óta vagyok ennél a vállalatnál, de nekem még egy igazgató e-etn mondta, hogy üljek le és hallott« az előbb, milyen szépen kértek? Node hol is hagytam abba? Ja igen. A háborúban fogságba kerültem, elő­ször egy kozáknál robotoltam, nyolc rubelt adott a betyárja egy hónapra. Láttam, ez is csak olyan, mint az itthoniak. Otthagytam, Kras znod árba mentem. Itt egyszer rósztveítcm az egyik gyűlésen.' 13-ban volt és ott hallottam először, amire én már ré­gen gondoltam, hogy dolgozzanak a grófok is. Hazajöttem. De a Villamosvasút KT-be már nem akartak felvenni, pe­dig csak 1.40 járt naponta, de ezt is Sajnálták. Látja, most egyszerre kapok tízezer forintot, pedig jó! keretek. Nyugdíj­jal együtt 1200 forint felé jár a fize­tésem. 1946-ban nyugdíjba mentem, de tudja, nem tudok dolog nélkül ma­radni, 1950-ben visszajöttem. Söpör­tem a villamoskocsikat. — Tiszta is volt akkor — szakí­totta félbe az igazgató elvtárs. — Meghiszem azt. Mindig megáll- lam a helyem és... Mondok magának valamit. — Már hetven éves vagyok, de meglátja, sztahánovista leszek még. Hát most ne dolgozzak?! 8á évig álltam a villamoson — most ül­hetek, mert január 1-től ismét kocsit vezetek. Bélelt bakancsot, bundát és kesztyűt kaptunk a tó’re. — azelőit sajátunkét hordtuk. Nem 5* volt egyetlen zavar, amióta én vagyok a villamoson A fiatalok pedig. Cser Jóska, Törjék! Gyuri hozzám jönnek tanulni. En pedig lanitom őket, megtanítom megbecsülni a fiatalokat, megbecsülni aiz új életet. Báling József a sátorhetyi állami gazdaságban pékét. A Szovjetuniótól kapott ve­tőgépok mellett amellyel kifogásta* lan munkát végeznek, sürűsoros gépe. kei is átalakítottak gyapotvetésre. A gyors kelés érdekében a vetőmagot papon előmelegítették. A gazdaság pártszervezetének taggyűlésén fel­adatul tűzték maguk elé a gazdaság kommunistái, hogy négy nap alatt elvetik sz 500 hold gyapotot. Ezt úgy tudják megvalósítani, ha mun­kaidőt pontosan betartják és példát mutátnak a pártonkivüli dolgozók felé. A gyapotvetést minden trakto­ros növénytermelési brigád külön végzi a saját területén. A vetést a dolgozók lelkes munkája a gazdaság- vez.eté« támoqatás-a mellett. április ll're határidő előtt négy nappal be. fejezik. A jó munkával, a korai ve­lőssel, a jó ápolással, a gazdaság gya- pottermelőí vállalták, hogy a tervvel szemben ami 4.7 mázsa, 8 mázsa gyapotot fognak termelni holdanként. I A jó munka mellett azonban hiá nyosság is található a vetésnél. A hármas számú brigád, melynek ve­zetője. Húz; Ferenc nem fordított gondot a sorok egyenességére, nem hívta fel erre a traktoros figyelmét, pedig a görbe, egyenetlen sorok gá­tolják a művelőgépek használatát. Baranya megye állami gazdaságai' raak vezetői, dolgozói kövessék a sá­torhelyi gazdaság példáját. Ind!tsanair harcot a gvapotvetés határidő előtti befejezéséért, ezzel is biztosítsák ipa­runk számára e fontos nyersanyagot. A gazdaságok pártszervezetei mozgó­sítsák a dolgotokat, elsősorban a kommunista traktorosokat és gépke­zelőket a minőségi és gyors munká­ra. A gazdaság vezetőt pedig minden anyagi feltételt biztosítsanak a magas terméshozam ól-éréséért azzal hogy legkésőbb április 12'ig az utolsó gva- potmagot is a földbe (eszük. ’ Eszterhai Sándor MB pol. munkától®.

Next

/
Oldalképek
Tartalom