Dunántúli Napló, 1952. szeptember (9. évfolyam, 205-230. szám)

1952-09-19 / 220. szám

1952 SZEPTEMBER 19

N Ä P L O

S

I Kimagasló leljesífményekfcel köszöntjük

a Szovjeíuttfó Kommuoísla (bolsevik) Pártja XIX. Kongresszusát

Mi, a Bányagépjavitó Vállalat dől jozói nagy lelkesedéssel vettük tu- lomásul, hogy összehívták a Szov. letunió Kommunista (bolsevik) Párt, 'inak XIX. kongresszusát 1952 októ- )er 5 re.

Amikor naponta halljuk és olvas fck. hogy a szovjfft dolgozók milyen plkesen készülnek a párt XIX. kon fresszusára. úgv érezzük hogy ne. künk, magyar dolgozóknak is móltó kégpen kell kívánnunk részünket az ünneplésből.

ízért igyekszünk üzemünkön betel fejleszteni orz egyéni munkaver lényt, az egyéni felajánlást, mert tud |uk jól, hogy riuimkaversenyünk alap h a dolgozók aktív kezdeményezése. Erezzük azt hogv az a dolgozó, aki Bakája elvégzésére komoly felaján. »ást tesz, szívügyének is tekinti an- |tok teljesítését, illetve annak túlteljesítését. Dolgozóink lendülete és a Párt iránti srereteie biztosíték arra, íiogv /Szovjetunió Kommunista (hol sevik) Pártja XIX. kongresszusára Piogindult munkaverseny feltétlen sikerrel fog befejeződni, illetve a dicsőséges Nagy Októberi Szocialista forradalom évfordulójára még tovább fejlődik.

A Bányagépjavító lakatos műhelyé ben Gölcz András bádogos, a kovacs- Hührly légolszivó berendezés elkészí. lésének határidejét hét nappal előbb

re hozta, Sajti Lajos esztergályos ígéretet tett. hogy a Bolsevik Párt XIX. kongresszusára tíz százalékos normatúlteljesítést ér el. De soro hatnánk valamennyi dolgozónkat, akik konkrét felajánlásokkal egy ember ként álltak az új erővel nekilendült munkaverseny mellett. Mi hisszük hogy nálunk, a Bányagépjavító Vál tatainál, kialakult munkaverseny,

egyéni verseny az újabb felajánlások még előbbre viszik ötéves tér. vünk sikerét. Büszkék vagyunk arra, hogy ezzel is kifejezhetjük lelkesedésünket a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja XIX. kongresszusa iránt.

Keffel Róbert levelező, a Bányagépjavító Vállalat vezetője.

700 pár cipőt gyártunk terven fe'ül a Bolsevik Párt XIX. kongres^zu-ának tiszteletére

'A Szigetvári Cipőgyár dolgozói becsületesen teljesítették Rákosi elvtársnak tett fogadalmukat. Erről számoltak be az alábbi táviratban Rákosi elvtársnak:

Szeretett Rákosi elvtárs! v

A Szigetvári Cipőgyár dolgozói nevében jelentjük, hogy a III. ne. gyedév eredményes teljesítése érdekében Rákosi elvtársnak a miniszter, tanács elnökévé történt megválasztása alkalmával lett pótvállalásunkat eredeti vállalásunkkal együtt teljesítettük, összesen 1.710 pár cipőt gyártottunk terven lei ül és 2000 k vad rá t felsőbőrt takarítunk meg.

Dolgozóink kezdeményezésére újaob kiegészítő vállalást kívánunk tenni. Hazánk felszabadítója, a Nagy Szovjetunió Bolsevik Pártja XIX. kongresszusa tiszte!elére a 111. negyedév végére további 700 pár cipőt gyár. tunk terven felül és még iOO kvadrát felsőbőrt takarítunk meg. Végered. ményben 2 410 pár cipővel fogjuk a III, negyedévi tervünket túlteljesíte ni és 24G0 kvadrát lelsöbört lógunk megtakarítani.

STOKKER JÁNOS párttitkár. FEHÉR ISTVÁN ÜB elnök JUHÁSZ FERENC DISZ titkár, POLGÁR JÁNOS igazgató.

A Dobozüzem dolgozói párosverseny ben küzdenek azért, bogy november 7-ig még jobb eredményeket érjenek el

A Baranyámé gyei Szikra Nyomda.

•gyik üzeme, a pécsi Dobozüzem. A Dobozgyár dolgozóinak is nagy ré- •zük volj abban, hogy a nyomda jó wyezést ért el az első félévi nvun- ^ versenyben. Ezért megfogadták,

hogy a siker után tovább harcolnak jb fokozottabban küzdenek a barma tiik negyedévi terv teljesítéséért és túlteljesítéséért. Ennek érdekében tel- feie meg vállalásaikat a Nagy Októ béri Szocialista Forradalom ünnepére.

Valamennyi dolgozó egyéni felajánlást tett, Wágner Ferencné- például vállalta, hogy teljesítmény százalékát 124 ről 126 százalékra emeli. Hasonló vállalást tett Jakab Györgyné is. — Pista Józsetné dobozos toljesítményé ttek nyolc százalékos emelését, 120

százalék elérését vállalta november hetedike tiszteletére. Kardics Bé'.áné, akinek eddigi átlag teljesítménye elérte a 106 százalékot most 110 százalékra akarja fokozni eredményét.

Már júniusban elhatározták az üzem dolgozói, hogy minden hétfőn béke- műszakot tartanak. Ezek a békeműszakok is nagy segítséget nyújtanak abbán, hogy mielőbb teljesíthessék a harmadik negyedévi tervet.

November 7 tiszteletére páros verseny is folyik az üzemben. Pista Józsefné partija például párosver senyre hívta Lombosi Magda és Végh lózseíné partiját Ezek a dolgozók 100 százalékos minőségi munka mellett tervüket állandóan túlteljesítik. A

le'kes párosverseny mozgalom elterjedt az egész üzemben és majdnem minden dolgozó párosversenyben áíl egy másikkal.

Az üzemnek azonban nemcsak kiváló teljesítményű dolgozói vannak hanem vannak olyanok is, akik még gyakorlatlanok és nem érik el a száz százalékot. Ezek a dolgozók ígéretet tettek, hogy november hetedikéig el érik a száz százalékos átlagtóljesít menyi. Ez azonban nem elegendő. - Ezek a dolgozók csak úgy és csakis úgy válthatják, valóra ígéretüket, ha ebben támogatják őket a tapasztalt dolgozók. Segítsék őket úgy, hogy november hetedikére ők is elérhessék a százszázalékos átlagteljesítményt!

A szabadság nagy harcosának 150. születésnapjára

Á bőrgyeri Beloiannisz DíSZ-brigcd tagjai lelkes munkaversenyt kezdeményeztek a III. Békekongresszus tiszteletére

versenyre hívták a. gyár valamennyi ifjúmunkását. Vérseny felhívásukban

ezt Írják:

Á bőrgyári Beloiannisz DISZ-brigdd tagjai a DISZ vezetőség újjáválasz- |fására jobb műnkével készülnek. A Vezetőségválasztás sikere érdekében

,.Mi az apróbőr kikészítő műhely DISZ tagjai a Beloiannisz DISZ. brigádba tömörülte versenyre hívjuk üzemünk összes DISZ tagjait a közeli DISZ vezeiőségválasztás, valamint a harmadik magyar Békekon. 'Jrcsszus tiszteletére és felajánljuk, hogy:

1. Műhelyünkben az összes ifjúmunkásokat bevonjuk a DISZ-be.

2. DlSZ-gyűlfseken és a DISZ oktatásban rendszeresen részlvcsziink.

3. Teljesítmény százalékunkat 124-röl 130-ra emeljük.

■1. Minőségi eredményünket emi százalékkal növeljük cs igyekszünk, hogy hibás bürök ne kerüljenek Ad_ kezünk alól.

Felajánlásaink teljesítésével is erősíteni akarjuk üzemünk DISZ szer. vezetőt

A versenykihívást a m. esz esi Kiss Károly brigád fogadta cl elsőnek, majd az új boxosi és talpast ifik csatlakozlak hozzá, nem sokkal ez. után a cseresműhely if júmunkásai válaszoltak.

A fícloiannisz-brigád vezetője, be- rés Margit lelkesedéssel beszél a eddigi munkájáról. Tizenkettedikén brigádgyűlési hívtak össze. Ezen a gyűlésen nemcsak eredmé. nyeiket és hibáikat vizsgálták felül és tettek javaslatokat a hibák kijavítására, hanem megvitatták Farkas elvtársnak, a DiSZ-ről szőlő beszámolóját is. És itt született versenyfelhívás.

meg ez a

A DISZ brigádban serény munka folyik. Megkérdezzük Kisfali János, né és Gerner Irén ifjúmunkásokat mi a véleményül: a versenyről. Majdnem egyszerre válaszolnak: ..Meg. nyerjük!" Ezt olyan határozottan mondták, mintha máris övék lenne a DISZ versenyzászló. Ugyanígy véle kedik Berci Gyula ifjúmunkás is, aki nemcsak a versenykihívást fogadta cl, de versenyre hívta a szakma leg jobb cseresfaragóját, s ebben a versenyben első akar lenni. Lelkesen versenyez Takács 1 And is. aki a munkamódszerátadásban tűnt ki és emellett jó a teljesítményszázaléka is. Ö is az elsők közölt akar lenni.

így készülnek üzemünk fiataljai a vezetőség választásra, így akarnak méltók lenni a lenini Komszomolhoz így harcolnak a harmadik magyar békekongresszus sikeréért, a béke megvédéséért, a DISZ szervezet meg. erősítéséért.

HARVAN JÓZSEF tudósító Bőrgyár

A TŰR FÉNY A MÁVAUT-RAIS KÖTELEZŐ

Az alábbi történél, amely 1952 szeptember 17-én a bora délutáni órákban jut. szód ott le, mélyen bevilá. Hit abba az opportunista és a vezetéstől reakciós,

' dolgozócllenes szellembe, mely eluralkodott a MAI . AUT pécsi főnökségénél. í Szerdán Komlóról, nz 1.10 busz a „szokásos“ körülmények között indult «I. Nagy tömeg verődött már össze az utasokból, amikor késéssel befutott egy Rába autóbusz. Rövid várakozás után beszállították az utasokat. Még rövidebb idő múlva kiszállították őket és átküldték ; valamennyit egy Chausson- ra. A menetrenti szerinti indulás ideje már fél őrá. ved elmúlt, az autóbusz és előtte a be nem fért áfások még mindig ott álltak, mert várlak a menet- [ levélre.

Végre hozták a menetlevelet. A kalauznö be- t diktálta, hogv ,.55 utas". k periig valójában csak 40 f ,!oli a kocsiban, közülük

is egy leszállt Kökönyö. sört. így azután sem a végállomáson, sem útköz, ben nem vettek fel utaso- soknt. Hiába állt ott Kökö- nyösön egy asszony, karjait a kislányával, kórházi beutalóval a kezében.

Az utasok között volt Cseicsner Rezső rlvlárs, az esztergomi menetjegy- iroda vezetője. Mikor ue. értek Pécsre, elhatározta, hogg az esetet bejegyzi a MA VAUT panaszköny vé, be. Bement a forgalmi irodába, ahol nem tudtak semmit sem a panasz- könyvről, vagy nem altatlak róla tudni.

Végül a. bódéban szolgálatot teljesítő forgalom, irányító, Vince Ilona el. ismerte, hogy nála van a panaszkönyv, de amikor megtudta, hogy Cseicsner elvtárs panaszt akar tenni, gyorsan kik idd te a helyiségből és a távolból társalgóit vele. Háromszor is megkérdezte, hogy ..mi a baja?" Végül, amikor

a panasztlevő ragaszkodott ahhoz, hogy a. panaszát könyvbe akarja írni, akkor elkezdte az igazolva ny kérést. Fém y képes

igazolványt kéri, majd olyant, amelyikben g. lak. cím is megvan, a katona- könyvet cl sem fogadta igazolásul. Az adatokat pedig ,. rejtélyes céllal“ sorra feljegyezte.

Közben beszólt az ablakon a Komlóról beérkezett GM 316-os busz ka- lauznöje: ,.Nc írj semmit a panaszkönyvbe, hülye, ség az egész!"

Vince Ilona, miután fel. vette a .,bűnöstől" az adatokat, régre kihúzta a fiók búi a panaszkönyvet, de minden kérés ellenére, most sem adta át. „Rendelkezésünk van, hogy a panaszkönyvet nem adhat, jak ki a kezünkből. Diktálja panaszát, majd írom.“

Cseicsner rlvlárs kezdte elmesélni az esetet, rljutott a gyermekes anyáig,

amikor Vince Ilona közbe, szakította.

_ Mayát felvette az

au

tóbusz■!

— Fel.

— Akkor mit akart! — kérdezte cs szó nélkül visszazárta a fiókba a pa naszkönyvet. — Jöjjön, akg nem utazott és kész. Nálunk ez a szokás.

A MAVAUT-nál ilyen törvényellenes u szokás, meg olyan. hogy Galamb István fönökségvezetö éjszakai iláridókat csap a főnökségen, Sikondára és Harkányba viteti e barátait, de a fizikai dolgozó, kai vem engedi. Bírálatra soha még nem válaszoltak. de a bírálat ellen uszítják a MAVAUT becsületes dől, gőzölt is.

Ilyen a szellem és ez abból fakad, hogy a MAVAUT-nál nem védi a dől- g*rzók érdekeit a pártszer- ■vezet. Ft az ideje, hogy az illetékes szerrel: nani. rendre tűzzél: ezt a kérdést.

Ma ünnepeljük Kossuth Lajos szü. telesének 150. évfordulóját. Ez az ünnep kötelezettséget je’ent számunkra arra nézve, hogy jól megértsük, mit is jelent Kossuth Lajos a jelennek. a szocializmust építő magyar nemzetnek.

ÍZ ossuth Lajos történelmi szere- pének megállapítása ugyanis nem pusztán a történetírás feladata, hanem az egész magyar népnek le kelj vonnia a tanulságot és azt érvényesíteni hazánk függetlenségének, szabadságának, a szocializmus építésének védelmében.

Kossuth Lajos történelmi szerepe az, hogy sikerült neki évtizedes munkával és harccal a magyar függetlenségi mozgalmat a nemesi ellenzék mozgalmából népmozgalommá, az egész magyar nép ügyévé fenni. Ez ma magától értetődőnek hangzik, azonban 100 évvel ezelőtt, nem volt magától értetődő. A nagy magyar függetlenségi mozgalmakban Bocskai Rákóczi idejében is voltak nem, zeti mozgalmak, de a nemzet av ő idejükben azonos volt a magyar nemességgel. Rákóczi harcában fellép tek ugyan a népi erők, de még csak azzal az igénnyel sem tudnak fellép ni, hogy komoly befolyást gyakoroljanak a Rákóczi féle szabadságharc kimenetelére.

Kossuth Lajos függetlenségi moz gahna. az ű nevéhez fűződő szabad ságharc az első olyan, függetlenségi harc a magyar nemzet történelmében, amely nem szorítkozik a neme si ellenzék mozgalmára, hanem ősz- szeolvad egy nagy népmozgalommal. A Kossuth Lajos nevéhez fűződő mozgalomban egyesült először a nemzet történelmében a függetlenségi harc a nép felszabadításáért vívott küzdelemmel. Harcolt a belső elnyomók és az idegen elnyomók, a Habsburgok, a magyar nemzet elnyomói ellen. A függetlenségi gondolat és a belső lei szabadulás programjának összekapcso lódása Kossuth Lajos érdeme. A Habsburgok elleni harc, magyar füg get.enségért, részévé vált annak a harcnak, amelynek célja volt a feu_ dalizmus lerombolása, részévé vált annak a küzdelemnek, amelynek célja átfogó programja a magyar nép felszabadítása volt,

Kossuthnak nem mindjárt volt ez a programja, amikor bekapcsolódott a múlt század 20 as évednek közepén meginduló nagy magyar reformmozgalomba 1848 ig ő is csupán ennek a nemesi retormniozgalomnak voH egyik vezetője. Nem is törekedett külön programm, külön szervezet létre, hozására, elválásra ettől a nemesi reformmozgalomtól, mégis szerepe ebben a mozgalomban különleges szerep volt. Az ő érdeme, hogy a magyar reformmozgalom többi kiváló ve. zetőitől nem vált el. Együtt menetelt velük, együtt igyekezett velük megszervezni a magyar nemzeti pártot, ugyanakkor azonban mégis külön irányzatot, külön színt, jelentett ebben a nemesi mozgalomban.

ÍJ a meg akarnánk határozni. mi volt a lényege, miben tért el Kossuth programja a nemesi reform mozgahm menetétől, akkor ez abban foglalható össze, hogy Kossuth képviselte a nemesi retonnmozgalom ke. relén belül a népi erőkkel való ösz- szeiogás irányzatát.

Széchenyivel való összetűzése a

szabadságharc előtti 40 es években, lényegében err.e vezethető vissza. — Széchenyi is reformot akart Magyar- országon, de két dolgot nem akart. Az egyik: nem akarta, hogy a belső magvar reform legégetőbb, legfájóbb kérdése, a feudális sebek elleni küz. delem összekapcsolódjék az idegen Habsburg uralkodók elleni fellépéssel hogy ezeknek eltüntetése a magvar életből összekapcsolódjék a Habsburg dinasztia elleni harc kérdéseivel,

A másik, amiről Széchenyi nem akart hallani: a reformmozgalom ösz- szakapcsolása a néptömegekkel. Meg. vádolta Kossuthot azzal, hogy lejtőre viszi a nemzetet azáltal, hogv a belső reformot a Habsburgok elleni küzdelemmel köti össze. De amit Szé. chenyi szemére vetett Kossuthnak, amit kifogásolt, éppen az volt Kossuth érdeme az volt az új, amit belevitt ebbe a nemesi reformmozgalomba.

Kossuth történelmi szerepéhez tartozik, hogy bár nem tartozott a népi plebejus paraszti baloldalhoz, mint Táncsics, bár nem tartozott ahhoz ti városi demokratikus forradalmi baloldalhoz, amelynek vezére a mórefusi Petőn Sándor volt, ennek ellenére a kritikus pontokon, a fejlődés fordulópontjain ezzel a baloldallal akart ösa- szelogni.

Éppen Kossuth katonai elvei bizonyítják, hogy mennyire összekapcsol, ta a függetlenségi harcot a népi moz. gaimakkai. mennyire a baloldallal akart összefogni az áruló Görgeivel -zemben. Állandóan szorgalmazta a partizánmozgalmat és éppen a Kossuth elvei szerint végrehaj'ott népfelkelő gerilla harc lett a legfőbb tényezője Jellasics csúfos kudarcainak.

17 gyik óriási vívmánya tehát Kossuth áltat vezetett mozgalomnak éppen abban áll hogy szövetséget tudott létrehozni a magyar jobbágyság és a magyar nemesség között, mely akkor a maga módján akarta a függetlenséget Ausztriától, akarta a maga útján a feudális gátaknak a lebontását. Kétségtelenül hibája volt azonban ennek a7 „egyez- tető politikának”, hogy Kossuthnak nem volt elég ereje ahhoz: nem tudott leszámolni az ellenséggel való megbéké'és pártjával, ahogy Kossu'h nevezte: „békepárttal.“

Kossuth következetes h^rca a nemzeti függetlenségért, a nemzeti egység megteremtéséért élő és eleven ta. nulság ma is számunkra. A nemzeti egység mellett azonban fontos tanulság számunkra az is, hogy a mi forradalmunk, melyet a szocializmus megvalósításáért folytatunk, sem feledkezhet meg egy pillanatra sem az ellenséggel való leszámolásról. — Mint minden forradalom, úgy az 1848 as magyar forradalom is megmutatta, hogy kétféle ellenség van: az egyik, amely belülről a forrada* om belső hatalmi szerveibe befészkelve magát, támad és ez a veszedelmesebb, a másik amelyik kívülről támad, Kossuth születésének 150 évfordulóján tehát a szocializmus építésének hatalma? eredményei mellett, melyet pártunk vezetésével végsőnk, sohasem feledkezhetünk el Kossuth figyelmeztető szavairól: ,.Nem magyar az, ezudar az, aki hazáját nem védelmezi!'4

H. M. tiszt.

Pécs vízellátásának megjavítása

A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából a Magyar Hidrológiai Társaság szeptember hó 20—21-én Pécsett vízrajzi ankétet rendez. Az ankét a Mecsek és környékének vízháztartásával és vízgazdálkodásával különösképpen Pécs és Komló vízel- lásával foglalkozik. Az ankéton a legjobb országost szakemberek mérlegelik a számunkra igen döntő vízellátási kérdéseket.

Első nap Vitális Sándor egyetemi tanár tart előadást a Mecsek vízháztartásáról, majd Szabó Fái Zoltán a Mecsek karsztvízrendszerét, Salamin Fái pedig a mennyiségi vízgazdálkodás kérdését ismerteti. Délután Wein György Pécs és Komló vízellátásának földtan; lehetőségeit fejtegeti, majd Ihilánszky Nándin' Pécs ivó- és ipari vízszükségletét és az ellátás technikai kérdéseit tárgyalja. Somlai Jenő a mecseki bányatelepek ivóvízének mennyiségi és minőségi problémáit közli.

21-én Finály Lajos Pécs váró* különleges szennyvíz problémáit ** a szennyvíznek ipari célokra való felhasználását ismerteti. Zoltay Sándor közegészségügyi szempontból fejtegeti a szennyvíz felhasználásának ügyét. Páter János a mecseki gyógyvizek kihasználásának tervezetét nyújtja különös tekintettel a szén- medeneók bányászainak egészségügyi igényeire. Schulhof Ödön ismerteti a mecseki gyógyvizek felhasználási lehetőségeit a reuma orvoslásával kapcsolatban.

Az ankét előadásai a városi tanács közgyűlési termében lesznek és aw kon bárki résztvehet. Minden előadáscsoporthoz öt-öt perces hozzászólások lesznek.

Az ankét vezetősége ezúton is kéri a város és a megye dolgozóit, hogy vegyenek részt az ankéten ó- hozzászólásaikkal gazdagítsák. Az ankéítal kapcsolatos felvilágosításért a Du nántúli Tudományos Intézethez, t^za- bó Pál Zoltánhoz lehet fordulni