Dunántúli Napló, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-06 / 183. szám

DUNÁVTÚlf Vilácpboletárjai ECVESÖUÍTEKI A MAI SZAMBÁM: Nytlathozatnlc *z olimpiáról 12. o.' Eredménye* mtio* kit végeztek a ké*adl népnevelők <3. o.l — A Ferene- aknai sziikszerve/s« . megfeledkezett“ a vállalásokról (.1, <s.) — Miért nem megy a beSyiijté« Somogyapátlb*»? (3. o.) Élményeim a SzovJetiinkHban é» a Kínai Nép­köztársaságban (4. o.l — Gondosabb, jobb áruellátást! AZ MDP VB ARANYAMÉ CYEI. PÄ RTBI Z O TTIÁCÁNAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 183. SZÁM AHA 50 FID.EH SZERDA. 1952 ADUI S/.TI S ti Mit köszönhetnek délszláv dolgozóink alkotmányunknak Alkotmányunk biztosítja népköz­társaságunk területén éld minden nemzetiség száméra az anyanyelvi oktatás, a nemzői i kultúra ápolásának, továbbfejlesztésének a lehetőségét. Egyformán élvezi hazánkban éld min­den dolgozó ötéves tervünk ajándé­kait, felszabadulás adta szabadságun­kat. A Horthy fasizmus idején a dolgo­zóknak nemi voltak jogaik. Különösen nem a délszláv nemzetiségű dolgozók­nak, akik nem beszélhettek anyanyel­vűkén, nem volt sajtójuk, iskolájuk, sorvadt kultúrájuk. A Horthy fasiz­mus elnyomott és elfojtott minden olyan kezdeményezést, amely a nem­zetiségi dolgozók jogainak megvédésé­re. délszláv dolgozó parasztok sorsú­nak magja vitására irányul Mirkovic» Zsófia Lippóról, két keze munkájával tartotta a felszabadni'«« elült öreg szüléét és gyermekét. Ap­jának öt hold földje volt iga nélküli, így hát a föld számlásáért, megmun­kálásáért a ku'áknak kellett dolgozni« kora reggeltől, késő estig, egész éven keresztül minden nap. Teíjes éven ál sem tudta leszolgáln! n fogalmunk» uzsoraáTá! és az évvégi elszámolásnál mé<g természetiben ia fizethetett a ha­rácsoló kuliknak. Mirkovic» elvtársnő saját «rémévé! látta 1!M2-ben Magvnehólv községben a délszláv inlernálótélxvrt. Hálta azt, hogvan szórnak a ovnsJiVrök rőtjét a laktanvi r*é és hogvan kényszerítik z kímé’ef’en e'nxomás e"<-n tillakozó mezítláb«« délsz'áv dolgozókat a tüs- lés ágakon srn'a«lg,Vlú\ra. Amikor a verejiék már kiverte n csendőrök 41- év/Vait, akkor jegesvirlie mártott ru­hákba kényszerítetlék őket. Megyénk valamennyi délszláv do'- gozója seregével hozhatna fél hason 'ó példáikat, melyek azt bizonyítják, mi­iven kíméletemül kizsákmányolták » nemzetiségi dolgozókat saját n-mzetl. ságil ktrákjaik és mii yen fékevesztett terrorral nvomlák el őkel a Horthy fasizmus soviniszta urai. A fe!sz*bndmlás új életet hozott ha­zánk délszláv nemzetiségi dolgozóinak is. Főidet kaptak, saját anyanyelviikön újság — a Nase Novkte — jelenik meg, pverm'keiket délszláv nveliven taníttathatják, nvitvn áll e'őttük az álta’ánns iskolától kezdve egészen az egyetemig a ludá*. mflve’tség mi»v»en forrása, A falusi dé'srláv laisitási nvolvü álla’ános iskolán kisüli g:m- názium tanítóképző és szeptembertől kezdve Pécs városában 70-rs létszámú ÜoHágiummn! egybekötött szakosított általános isko'a várja azokat a dél­szláv fiata'okal. akik nnvanyelritkőn kívánják képezni magukat. A felszabadulás előtt igavonó cse­lédek, ma szabad hazának felszaba­dult dolgozói, akik a legmagasabb funkcióban is megállják helyüket. Me gyénkbon is számtalan délszláv dol­gozó került párt, ál'ami vagy gazda »ági funkcióivá. Mirkovic« rliviársnő lippóról ma már nem a kulákok papok birtokán verejtékezik, hanem a villányi járási tanács mewheevOil «’nőklielyelteaie. Fin ma néphadsere­günk harcosa, akit Mirkovic* eV társ nő a haza forró szeretetére nevelt. Büsz­ke fiára, aki 10 éves korában önként .je’snlkezelt néphniVseregünklx! és es­küt tett arra. hogy életét a nép, a haza megvédésének szenteli. Mirkovic» elvtárwiö fia jól tudja, hoev nem messze szülőfalujától. Lip. pó'ól Tito és bandája fenekedlk a mi ho'dog élelünkre, A Tito-killkk éppen ezekben nz időkben készíti el új. fa­siszta alkotmánytervezetét, nme!’vei '"ég »őtél ‘hh nvomorbn akarta taszf- 'tttJ a Jtigiesz'áv nénet. Soksztz és 'okezer baranyai (h’-'-r'áv do'tsozó látja és oíva»«« az .,ódáéiról" érkező 'eveteket, inelvekben n jugoszláviai rokonok megírják, hogvan -hajtják a "Árét „önkénfes“ erdötrtásra. vasút, átütésre. Aki megttseedja az engede'- "icvvé.gA't, azt ez Ultli ások elhorco’- Ják és csa'ádja többé semm t sem | híd ró’«. JugosrUvjában fizdncorf k » ku'ák. ugvanskkor a szeeénvparn«»-1 Jók koldusbotra Jutónk. Nem rands " »zen a iugoszláv psrasz'ság rha ket­tős elnyomás alatt él énprn úpv m!n\ * Horthy rers'm Ideién é*lek a ml délsz'áv do'asofó'nk A jugoszláv népei tűzzel-vassal elnyomja a TRo-ban<ta általi támogatott tőkésosztály, de sz-i- polyozra a népet a külföldi tőkések csoportja is. A határmeuti dolgozók azonban azt is látják a Jugoszláv nép hogiyan sza­botálja a vetést, az aratást, hogyan szabotálja u Tito banda rendelkezé­seit. A munkások a gyárakban szer­vezik a sztrájkot, a kommunisták szervezik az eitlen állási mozgalmat, a nép ismét fegyverre kelt, felrob­bantja az amerikai hadianyagot szállító szerelvényeket, lőszerraktára­kat. Hiába akarja hát a Tito banda le­rombolni a mi gyönyörű eredménye­inket. A ml néphadseregünk egysé­ge, éber határmenti lakosságiunk bá­tor kiállása, a felszabadult dolgozók összefogása méltó bizonyíték az ag- resszoT felé: hiába kisér etezik a mi határainkon belül a dolgozó nép marad a gazda, nem pedig a kulák, a tőkés A jugoszláv nép is amely egyre elszántabban. egyre szervezettebben támad a véreskezü Tito banda ellen —, egyre hangosabb 6ióvaJ adja tudtára a világnak, hogy a Tito banda sorsa megpecsételődött. Hazánkban is vannak azonban olyanok, akik szívesen hajtanák Tvt0 malmára a vizeit. A kulákok ezek, mégpedig nemzetiségi különbség néi Mii. Horváth Pálné pécsudvairdi, ifj. Zsdrál Márk pogányi kulák beadási köte'ezettségüknek azért nem lőttek eleget és ezért uszítanak arra. hogy a dogozó parasztok se (tiljésiteék be-' adásukat hogy hazánk erősödését akadályozzák, hogy a dolgozó pa­rasztokat olitaszílsák a szabadpiaci értékesítés jogától. Könnvű azonban ráhúzni a vlzeslepudőt a gyenge ter­mésátlag nuvéjévc-l- fagykárral agi­táló kutakra 1 Minős Mátyás pécsud- vardi hétholda» dogozó paraszt föld je sem jobb. mint másé és mégis 200 Százalékra tol j esi tette beadását. Mi los Mátyás tudja, hogy alkotmányunk nemcsak jogotkat biztosít, de meg­tisztelő kötelességei is ró minden egyes dolgozóra. Tudja, hogy a be adott gabona kamatostól visszakerül a községbe, mint ahogy Pécsudvard- ra is visszakerült villany, telefon, kul. túrház és még számos más létesít­mény formájában A révfalusi párt- fclfkár 170, Viljenác Vendel felső szervLmártomi nyoicholdas hatgytrme kés apa száz, Kustra Andrásné há romholdas felsószenlmártonl dolgozó parasztasszony 112 százalékra telje- si'etie beadását és az ö példájukkal agitálnak a népnevelők az ő példá­juk nyomán teljesíti minden gazda azonnal a cséplőgéptől beadási köt® leas égét. Kuxtra Andrásné. szavait mindenki ismeri a faluban. „Többet adok be. hogy többet kapjon vissza a falu, hogv több jusson férjemnek, a néphadserg harcosának " A begyűjtésben é’enjárnak a ter­melőszövetkezeti csoportok. A mo nyoród; Uj Élet, a belvárdgyulai le nin. a mohácsszigeti Vörös Fénv íer- melőszöve'keze'ekben jól művelték meg a földet, bőven lerme’.t és így könnyen eleget tehetnek a tagok a beadásnak. A nagyüzemi gazdélko dás e'önyét a hő termésen kívül az le mu'atja, hogy már eddig 18 csa­lád kéri le.véto'ét a csoportba. Vannak azonban olyan községeink Is. ahol a partszarvezet ás a tanács nem mozgósított* alkotmányunk mél. tó megúr.nep'ésére a dolgozókat. Po­gány Szalánta Kökény községekben agitált u kulák- erélytelen volt a ta náos, aludt a néonev élőm unka és így 'eniaradtak e/.k a községek abban ü nemes versenvbi'.n. ame y a 'erv toljesf'éséórt, ; begyűjtési vándor- zász’’ó6rt folyik s ' átívelynek egyik legszebb jutalma a raugmyi.ó szabad­piac Murvkássiszláiyunk bányában, tizem­ben harcol az augusztus 20-i foga dalmak teljesító-éért. Kövessék mun­kásosztályunk példamu’aíásé* Bars nya magyar, délszláv é* ném'-t*|kú dolgozói! Köszöntsék hazafias kő:ele zetteégiik rsép'őqéplö' való teljessé sévet alkotmányunk közeli ünnep napját, augusztus 20 áll K**xác.»ovlcs Gvftrgi MB pol. munkatárs Belső tartalékok felhassnálásííval 799*035 forinttal növelik jövedelmüket a szilágypusztai állami gazdaság dolgozói Egyre több állami gazdaság csat­lakozik megyénkben a sáritoesonyöi állami gazdaság dolgozóinak lelkes vállalásához. A sáriibesenyői All ami i gazdaság doigo/.ói megfogadták, hogy azduságukon belül a bólsö tairtaié- ok jó kihasználásával jövedelmüket 7120.000 forinttal növelik. A ezilágyyiuisztai állami gazdaság dolgozót rószl-eteson áttanuliniányoz- ták u sári besenyői állami gazdívság do’gozóúTiak vádalását, majd felmér­ték gazdaságukban a növény termesz­tés!, állattenyésztés. építkezés és egyéb területeken a belső tarta'ékok féjhasználAsának miTulon lehetőségét és csatlakoztak a sárvbesenyőiek vál- lalásáboz. Fogadalmat tettek, hogy az élenjáró szovjet agro- és zootech- Hika alkalmazásával és az eddig fel nem használt bel só tartalékokból 71)9.035.— forinttal növelik jövedelmit két gazgasdgukort belül. Allatteni/észtőiben áMérnek az ipari melléktermékek életévére.. F.zzol na­ponta tehenenként 1.C0 kiló abrakot takarítanak meg. Ez naponta a 1.V) Mshénnél Í40 kilót tesz ki. Azonkívül a kemónyítőgyári moslék elotésóvel 2 literes tej emelkedést érnek el. ami naponta 300 liter tej többterme­lését eredményezi. A sertéshizlalók vállalták, hogy összesen IOS.000 forintot takarítanak meg és 225 mázsa élősertéssel többet adnak át népgazdaságunknak. Ezt úgy érik el, hogy a szovjet tapasz­talatok alapján beveeztik a süldőknél a napi négyszeri etetést, stb. Az ön­költséget pedig úgy csökkentik, hogy az éfev-á ősitett abraktakarmánvokat etetók. a hízotcsertés állománynál g°- dig sörtörkölyt. lucernaliszlet és si­lót. A baromiiteni/észtésnél is szép vál­lalások születtek. Az egész baro-mfi- áEományt a nyár és ö-z folyamán nagyüzemi vándoró!aztatisban része­sítik. A vándorólakat minden más­nap helyezik át, hogy ezáltal az ál lománv AllandiSan friss legelőhöz jus­son. F.z ISO mázsa abrakmegtakari- iást eredményez. A gil iezlatclep és bogárfngók fr-Wllitásával a tojá-ter. mcliV-tikét 74-to0 dnráb lojátwtU növe­lik. Ä baromfió'ak állandó tivszitántn.r- tásával pedig az eddigi baromflpj- hullájst 2 százalék alá csökkentik. A megtakarításuk összesen az ál­lattenyésztésben 369.220 forintot tesz ki. Növénytermesztésben a növényter­mesztési brigádok a sáribesenyöi gaz­daság minden vállalását elfogadlak és bővítették azt azzal, hogy még azé. leset»b körben alkalmazzák a Szov­jetunió fejlett módszereit. így a tér. ven felül még annyi eilótengerit vet­nek el, aminek tiszta értéke G0.900 forint tftbbtennéM jelent. S tervon felül még 534 mázsa paprikát é» egyéb kertészeti terményt termének. így növénytermesztésben az összeg megtakarításuk összege. 224.6 Í2.— Zo­rin/. Nagyon szép vállalást lettek a* épílir'wzeti brigád tagjai, nkik az ön- kö'twégceökkentésiftel összesen 113 00A forint megtakarítást érnek é. de Vo molv vállalási tellek az ndniinbztr-*. ciós csoport dolgozói is. A gazdaság összesen 7fíf.0f55.— forinttal növeli jövedé.imét. jól szervezett munkává,1 és a fejlett agrotoohnika a'káilirrvazA sival. Egyre több község követi az élenjárók példáját Megyénkben egyre főbb község apja meg jó begyűjtési eredményé­rt a gabona szabadfcríékesi'.ési jo- át, A körnvékbo'i falvak népé egy 3 gyakrabban látogat á: ez,-ab® « özségekbe, hogy megnézze, miként y.ylk ott az élet Terchegyen — mint a többi más őrségekben is — nemrég még azt tresatel’ók a kulákok. hogy „hiába djesfti mindenki a beadását, íigy- ?m engedélyezik a gabona szr.bdd- jrgef-m'i't." Amikor a rzonrszédos iósviwzló község megkapta a sra- adpiaci jogot, Ivaszics Pál hatlio'das olgozó paraszt egv este álment Te íhegyrőJ Diósvlszlóra. Másnap Ive- 5ÍC8 Pál a rséplés után árpabeadásá. ak száz százalékig e eget tett. bú 5bó; pedig 146 százalékra tcljes-ílel- e kői (‘'érettségét, A cséplőgépnél mondta, hogy Diósviszlón szabadon dhatják-vehetik a gabonát azok a doígozók akik beadták az előírt gn- bon-emennyiséget. E.mondo'ta azt i«, hogv beszélt egy régi ismerősével. H. Szabó F,-rencce1. akinek hat hold fö dje tan és ItO rzápal-Mtra te'josi- ', tette besKolgé'tatását. A beadás után I 14 mázsa ga/joi’.át tud STabado'acra I vinni, aminek az árából új bútort j vesznek. Ive-zics Pál szavai után — I még aznap — 14 dolgozó paraszt j .szállította az átvevőhelyre ne boné ;4t I és közülük ki'eneen túl is tel jesítét- ■ ték beadási kft>'ezeMségiikot. hogy ! öle is minél e'óbh vtbessék terraé- nyoik.-t. a szabadpiacra Terchegy | már eddig 76 százalékot ért el » ga I bonabegyüjté.sben és a község dol­gozó parasztjai vállalták, hogy éhét derekán ők is megszerzik « szabad­piaci értéken lés jogát. Ohánya község — amely megyénk­ben elvinek szabadult fal, — 20.000 forint jutalmat kapott. ' Ebből még az idén járdá‘ a f*’u dol­gozói és remdbehozatják az. iskolát. Az óbányaiak jó eredményei lá ’én Palotabozsokon és Lnvász.he'énylien •szombatig a termclöszövetkizvek meiort valomennvl AolgozO pnrasz.1. is teijesitctl-e beadását. Amikor Nagyváty kőzeéq nieqkapta a szabadpiaci jogot, — nyolc község és 12 tszcs hfvta ver- ttenyre egymást: me'yiknk teljesíti előbb állam iránti köielozetfoAgét. EL sőnok a nagy ne'érdi Uj E’«t tszcs dolgozói szerezték meg a szabadért* ke sí tós jogát és n>ost izgalmas ver- s.eny folyik, meyik község le»z az első. A szombati en'dinén.vek alap ján Nyugatszienterzsébet község lát az éjen, ahol közel 80 dolgozó pa­raszt á'Q egymással versenyben és egy -két napon belül mtndaxuivian teljositik kötelezettségüket AJionifóá laNiiíasok (HíCMÍÍoÜek a Va»u(aKiianra teli vsillafilMiikaí Vasutasnapra készülnek a magyar vasúti dolgozók. A versenymozgalom augusztus 10 tiszteletére tellángolt és nagy eredményeket hozott. Lemérhető ez c lejlödés megyénk egvik legforgalmasabb vasútállomásá­nak, a komiói állomásnak élttén ke­resztül Is. Mintegy három és tél évvel ez­előtt indult meg Komló leié az épí­tőanyagokat száJlltó vonatok árada­ta. Téglát, cementet, meszel hoztak és lassan szűknek bizonyult az állomás rátíányháléz ita. Ekkor építették az első iparvágányt Ez is csak rövid ideig biztosította a zavartalan forgalmat, mert egyre nőtt azoknak a vonatoknak a szá ina, melyek aj ország minden résre bői hozták ar iparcikkekét, t rmé- nyeket gépeket és sorra egymás u/ón érkeztek vagonok n Szovjet­unióban feladott árucikkekkel is. Kér éve befutottak a Szóvietnntó bál küldött vadonatúj rakodógépek- Ezek teremtették nicq az állóról vá­gányhálózat helyét Ezután megér kéz. tek a szovjet bányarakodók. maid öoCiiin/fcl- erőműhöz Irányított ha talmas gépek N*m egyszer azonban nagy nehézségek közepette végezték a munkások a rakódást. mert hid nyortak az emelők és a daruk. Megkönnyítette a munkát az hogy a Rotary 40 es szovjr t mélytúró gépóriások szétszedve hat—bél részben érkeztek. Az ó'tás gépek met. lett is ál'andóan áramlovak Komló télé C szó'lirószrijaqok. betontev rék A gömhsasak, yagonszam jöttek — Csak pillértógláhól sokmillió érke­zett, nem beszélve a betonkaviccsal megrakott vagonokról. Egy egész éven át szüntelenül szállították a szénosztályozóhoz szükséges vasszer. kezeteket. Ide olyan hatalmas gépek is érkeztek, amelyeket előbb el kel­lett helyezni állandó helyükön és csak azután lehetett körüllalazni őket. Egyedül az 1052 es évben t95 000 tonna legkülönfélébb áru és anyag érkezei• Komlóra, bizonyságául an nők I- 7v egész népünk szívügye K‘ • ö i-'lépítésg és a komlói bánya t -/elésének megszokszorozása. — 19-16—5 2-ig évrő’-évre 25 százalék kai nőtt a Komlóra érkező szállít­mányok mennyisége, míg 1052 első té-év ében már elérle a 30. százalékos em-lkedétí a Kom’óia áradó anyag- szállító vonatok sora. Természetesen nem mindig rnent zavartalanul a szállítás. Sokszor szükség volt a dolgozók taiá lékonysúgára, hel\ lóllására azért hogy egy percre se akadjon lenn a komlói építkezések, üzemek, anyag­os áruellátása. Sok nehézség legs-őzésévcl sikerült biztosítani a zavartalan vasútíorgal- mat Ennek egyik legtöbb brztosAéka a komplexJjrigádnak a váfalatokkal kitölt szerződése legjobban a kőbánya tel lesi II a sz.-rződisben vállalt kötelezettségeit és legkevésbbé a bánya tesz eleget a szállítási halár időknek de baj von cr Anyagbeszerző Vállalat munkáló köny is. mert őt ót ás rakodási idő helyett sokszor 24—30 órát rakják ki a vagonokat. Nagy szégyen az, hogy az építési anyagoknak az iparvágány melletti felhalmozódása következté­ben július 8 —21-e között miniszteri rendeletre beszüntették az építést anyagok szállítását Komlóra. A vasút dolgozói a maguk részéről éppen a vasutasnapra való készülő­dés közben mindent megtesznek, hogy ilyen szállítási kiesés többel ns íorduljon elő. Tóth István váltóőr el ső a munkaversenyben 110 százaié kos eredményével, balesetmentes köz­lekedést biztosit. Rátkaí Zoltán terv. ellenőr a vállalatokkal kiépíti a fő keresked ‘lmi kapcsolatot, így szerez­ték meg tavaly ősszel a pécsi igaz­gatóság vándorzászla/ál és így akaz. ják biztosítani, hogy a zászló to­vábbra is náluk maradjon. Augusztus 10 re vállalták, hogy a tehervonatok terhelését egy százalék kai azat 45 tonnával emelik. Válla­lásukat már eddig Is száz százalék­ban teljesítették, 0 1 százaléknál ál­lanak a személv. és munkásvonatok késésének lecsökkentésénél, itt a vál­lalás 0.3 százalékos volt. A vasutas- nanra arra is vállalkoztak, hogv a* előirányzatnál 10 százalékkal több vo natot indítanak Irányvonalként, köz. vétlen uticéllal. Jelenleg már 115 százaléknál tartanait. A komlói vasutasok az új szocia­lista város felé áradó ezer és ezer tormát szállitó szerelvények szaka­datlan érkezése és indulása közepet­te becsülettel megálliák g he/yíjkei és úgy dolgoznak, ahogy Ilye,, fon tos poszton dolgozni kell.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom