Dunántúli Napló, 1952. április (9. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-16 / 88. szám

í#52 Április íe NAPLÓ 9 PÁR T ÉS PÁRTÉPU ÉS * Ne csak támogassuk a jó kezdeményezéseket, hanem igyekezzünk azokat minél szélesebb körben elterjeszteni! Pártszerveretemknesk, pártcsopor Sóiknak egyik igen fontos feladata, hogy felkarolják, segítsék a párttag­ság és páitonkívüli dolgozók kezde­ményezéséit, értékes javaslatait. A párttagságnak, pártonlkívüli dolgozók mindennapi munkája közben számos új javaslat születik, melyek mind a muiíka j-obbátételét, a termelékenység növeléséi, a, fegyelem megszilárdítá­sát célozzák. Az alulról jövő kezde­mény ezések leikarolása, támogatása annyit Jelent pártszervezeteink mun­kájában, mint segíteni, gyorsítani a fejlődést, a szocializmus építését. Nézzük meg, mit tesz ennek érdekében a 73/1 sz. Magasépítő Vállaltat pártszervezete. _ A Magasépítő Vállatainál már ed­dig is igen sok értékes javaslatot tet­tek a vállalat kommunistái, a párton- kivüiii dolgozók. A meszeli építkezés egyik termelési értekezletén január­ban az Ifjú Gárda tagjai azt java­solták, hogy a váltalait vezetősége 0ójon részükre egy külön munkaite. rtjletet, melyen a brigád egyedit' el­vállalja pgy háromemeletes lakóépü­let kőművesmunkáit. A pártvezetőség a vállalat vezetőségével megbeszélve tómogoitta a kérést. Ennek alapján létrehozták Meszesen az épületek bri- gádonkénli felosztását. Most három brigád van Meszesen mindegyiknek síiéit munkaterülete van. A kezde­ményezés hasznossá vált. Uj, eddig nem látott eredmények szülét teli. Három hónap alatt íelépült há. zom új háromemeletes ház, melynek határideje május 31-e, de már alig txtn vissza egy kevés munka öröm látni az emelkedő falakat De hogyan megy a brigádokon belül a munka? E-rr© választ adnak a következő pél­dák. Az Ifjú Gárda-brigádba® egy ötte- 9'ú pártcsoport működik. Amellett hogv rendszeresen megtartják a párt­csoportértékezletet, javaslatba hozták a brigád mindé® dolgozójának, hogy reggel negyedórával előbb jelenjenek meg a . munkán. Ez így is történik. Reggelenként értékelik előző napi munkájukat, ennek a'apján osztják be napi feladatukat. Ilyenkor előjön, nek a javaslatok is, a munka megja­vítása, a termelékenység növelése érdekében. Van te eredmény. Egy új munkamódszert vezettek be: a futószalag rendszerű íalazási mód­szert. Ezzel a módszerrel kétszeresére tudják emelni a teljesítményüket. Nap. mint nap újabb javaslatok szü­leinek. Legutóbb a pártcsoport egyik tagja: Lerich Flórián elvtárs vetett fel értékes javaslatot. Az épület, melye® dolgozik, már elérte a tetőzetet Lerich élvt.áTsnak az volt a feladata, hogy a kéményre elkészítse a betonfedőlapot. Ehhez természetesen az is szükséges, hogy doszkazsaluzást használjon, melyet az ácsok készítenek. Amikor a beton, fedő elkészült, a beton megkötött, utána a zsaluzás leszedése követke­zett. Ez azonban nem ment símán. Majdnem minden kéménynél kárt okozott eltörte a kéménytető víziévé, zetőjét. Utána három órai munkába került, míg a töréseket kijavították. Egyik nap, munkaidő után a.z öltöző­ben meglátogatta a brigád tagjait Krizmanics Jenő elvtárs, az építkezés pártosoportbizamija. A beszélgetés megindult közöttük, munkájuk ered­ményéről és hiányosságairól Lerich elvíárs is bekapcsolódott a beszélge­tésbe éá elmondta a zsaluzással kap- csoíatos észrevételét, majd pedig javaslatot tett a hibák kijavítására Krizmanics elvtárs helyeselte Le. rich elvtárs' javaslatát és nyomban értesítette a pártszervezet vezetőségét. A pártszervezet vezetősége pedig to. vábbította a vállalatvezetők tele, Rö­videsen a helyszínen togják Lerich elvtárs javaslatát felülvizsgálni és ha bevéti., alkalmazni. A vágatat párt vezetősége támogat­ja a kezdeményezésieket, csak az a hiba, hogy egy-egy jó módszert nem igyekszik ákailánosítani, eljuttatni a többi építkezésre. Csak egy példa: A meszesi építkezésen van három bri­gád Az Ifjú Gárda-brigád már há­rom hónapja dolgozik a ezalagxend- sízerű falazással, vakolással, míg a másik kettő még mindig a régi mód­szert alkalmazz^. Miért? Erre adnak választ az Ifjú Gá-ida-brigád tagjai, A műszol:i vezetőség nem sokat Jog. lalkozik azzal, hogy megismerje min. den brigád a fejlettebb munkamód- szert. Ehelyett még azt sem végzik el, ami a legfontosabb, a tervek egyének­re va’Jó felbontását. Az Ifjú Gárda- brigád tagjai nem ismerik, hogy mit mikorra kell elvégezniük. Ebben nem csak az építkezés veze­tősége a hibás, de megtalálhatók az okai a vál’alat műszaki vezetőségé­nél. A minisztériumi rendelet szerint március 27-re kellett volna lejutntok az építkezésre c kidolgozott helyi terveknek. Ehelyett csak április ll.én juttatta le a vállalat műszaki osztá­lya. Ez azt is mutatja, hogy a pártszer­vezet vezetőségének meg kelj javíta­ni ellenőrző munkáját. Nem szabad elhanyagolni a hi vaila’i pártcsoport munkáját sem. Ha itt fe jól megy a munka, mint ahogy jónéhány építke­zés páftesoportnál, akkor javulás állt be, nemcsak az építkezéseken, ha. nem a műszaki és adminisztratív dói. gozók munkájában is. Ha mindezeket megszívleli a 73-1 számú Magasépítő Vállalat pártszervezetének vezetősége, segíti Horváth elvtárs pártcsoport- bizalminak is a munkáját akkor az eredmények az eddiginél is magasab­bak lesznek, több új kezdeményezés születik majd a dolgozók munkájá­ban. Egy versenykihívás, melyet nem ismernek a versenyrehívók Május elsejére készülnek a poreelángyári éget&kemenee dolgozói Amit edeáig vállaltak a Pécsi Por­celángyárban az égetőkemence dolgo­zói, azt teljesítették is. Már a Rákosi az áprilisi első dekádban négy száza­lékkal teljesítette túl tervét, százszá­zalékos tervszerűség mellett. A elvtárs születésnapjára és az április ciusi 150 tonna előirányzattal szem­ithiít/rtdll. t — .. I— J t J— ii _- .. rvvwf«, Ai nan i \ V 4 rt VI vi n r rí n 4 t » A? A Ti K í 11., Awv. ne gyedikére indított munkaversenynél is szó jött arról, hogy a proletáriátus e^yik igen nagy ünnepét h-ogyan tud­nák méltóan megünnepelni. Nagy a lelkesedés nrnd a 24 dolgozóban. Ed­dig bármilyen akadály mutatkozott: hősies munkával küzdöttek annak el- hárításáért Május elseje nagy ünnepe Tarai Pál üzemvezetőnek, éppen úgy, mint minden dolgozónak, aki a múltban egyszer sem ünnepel­hetett szabadon ezen a napon. Tarai elvtárs a felszabadulás előtt, mint kő­műves dolgozott. Munka ritkán akadt, de akkor is hiába dolgozott látástól vakulásig, úgy sem fizették meg. A felszabadulás után is kőműves maradtam, de egészen más mint azelőtt mondja el Tarai elvtárs, — Min- dig úgy dolgoztam, hogy minél több épüljön, hogy minél jobb épüljön. Az új kemence építésénél nagy fel­adattal bízták meg Tarai elvtáreat: építésvezető lett. Nem volt könnyű feladat,, mert 136 fajta idomú téglának kollett megtalálnia a maga helyét. Ezt a feladatot jól oldotta meg. Azóta már nemcsak a kemencék építését, hanem ?Z égetést i® ó vezeti. Két év nem olvan rövid idő, de a 24 dolgozó közül még egy sem mulasztott igazo­latlanul. A dolgozóknak így beszél 'arai elvtárs minden reggel a munka megkezdése előtt: — A tervet teljesíteni csak akkor tudjuk, ha az igazolatlan mulasztáso­kat mindenütt megszüntetjük. Meg is értik ezt a dolgozók. És eb- "®1 adódik az. hogy nap, mint nap fel­lestük, sőt túlteljesítik napi előirány­zat-tervüket. A munkafegyelem megszi­lárdítása mellett arra is neveli I arai elviére a dolgozókat, hogy legyenek sldozatvállalók és ne ijedjenek meg a nehézségektől. A dolgozókkal való foglalkozásnak is mutatkozik az eredménye az ágetés dolgozóinál. Február t4-én is nagy melegben a kcmencejavításnál dől <°ztak, a szokott selejt ugyanis 10.8 ^1 16 százalékra emelkedett, a kemence hibája miatt. A dolgozók a nagy hő ellenére w kibontották a kemencét, nto’.ynejc eredményéül újból 10.68 szá7i,,lókra csökkentették setej tjüket Május elsejére minden dolgozó tett e ajánlást és az első dekádértékelés azí mutatja, hogy igen szép creclmé oyrket értek el u dolgozók. Az üzem ben Í58 tonnát égettek ki. Április hó­nap első dekádjára előirányzott 47 tonna helyett is 52.3 tonnát égettek ki. Május elsejére a dolgozók azt vál­lalták, hogy a hatos számú Drenler- alagútkemer.cét — amelyet február ti­zedikén kezdtek el csinálni — június 30.-a helyett május elsejére elvégzik. Szanács Ferenc elvtárs égető — aki ed­dig selejtjét fél százalékra csökkentet­te — május elsejére megfogadta, hogy ezt a százalékot még inkább csökkenti. elvtárs, a mun­Szép munkát végez Szanác igen nagy a felelőssége, mert kájámk a jó elvégzésétől függ a többi dolgozó munkája: függ az, hogy milyen árut gyártanak. Ezért minden órában ötször nézi körül a kemencét, nehogy a hőfokkal vagy mással valami baj legyen. így valóban lehetséges lesz, hogy az élüzem címet visszaszerezzék. Vállalásuk nemcsak vállalás lesz, ha­nem teljesítés i® és május elsejére a dolgozók egyik legnagyobb ünnepére örömmel jelentik majd, hogy máiu6Í tervüket teljesítették. Zima Hona Vasárnapi lapunkban jelent meg a vilányi Uj Alkotmány -tsz verseny­vállalása, amelyben versenyre hív­ták ki a magyart) ólyi Táncsics terme­lőszövetkezetet. A vállalás nyomán kimentünk a véBányi tea-be, hogy megnézzük, milyen telkesen dolgoz, nak a szövetkezel tagjai a verseny- kihívás után, hogyan harcolnak az elsőbbségért. Burgonyát' vetettek éppen a tsz tagjai, de nem ám úgy, mint mikor egyénileg gazdálkodtak:. Egyik mun­kacsapat az árkokat ásta, másik mű­trágyát ezért mindjárt az Alkokba, harmadik a vetőburgonyát rakta a negyedik pedig újból letakart» kapd vai a vetőmagot. Kovács István, aki éppen a műtrágyát szórja, elmondja, hogy ők bizony mikor egyénileg dol­goztaik, nem használtak műtrágyát: — A műtrágya pedig nagyon gohat ér — mondta, közben egy fél evőkanál, tál mutatok. — Ez annyit jelent a burgonyának, mintha egy vella trá­gyát szórnék az árokba ... Ezt on­nan tudom, mert tavaly néhány hold búzára szórtunk és sokkal szebb volt a termés a műtrágyázott területen. De előnye még az is, hogy a boga­rak nem rágják úgy meg a krumplit De nem csak itt alkalmazzák az új módszert. Mert ahogy vállalták is: a 80 hold kukoricát négyzetesen ve­tik el május 1-re. Eleinte sokan azon a véleményen voltak, hogy „vessük csiaík úgy, ahogy rége®, minek húz. zuk az időt olyannal, amit még nem próbáltunk." Azonban Pólya Ernő elvtárs. a tsz brigád vezetője megma. gyarázta a négyzetes vetés előnyét: — Először ezzel csak saját mun­kánkat könnyitjük meg, mert eke- Izupázhatunk keresztben-hosszában és így -kevesebbet ke ti kézzel megkapál- ni, amivel együttjár, hogy gyorsab­ba„ végezzük el a kapálásokat. Má­sodszor hasznunk van belőle, mert ha négyzetesen vetünk, az legalább három mázsa terménnyel többet ered­ményez. Ez a mi 80 holdunknál 240 mázsával több termést jelent. De két­szer elvégezzük még c pótbeporzást is, ami ugyancsak növeéi az átlagter­mést, két-három mázsával. így már mindenki beleegyezett, hogy négyzetesen vessék el a kuko. ricát. Emlékeztek arra is még, hogy éppen így^ zúgtak március ULén, mikor a szövetkezet az újburgonyát vetette. „Úgy sem Jesz abból semmi. Hát ki hallott már ilyen korán bur­gonyát vetni?“ Most azonban már szépen kel a burgonya, ami bizonyít­ja az új módszerek helyességét, a korai vetés előnyét — Még 70 hold kukorica, 5 hold csumiz, és hat ho"d burgonyát kell elvetnünk, azzal kész a vetés! — mondta Keményszki József elvtárs. az Uj Alkotmány tsz elnöke. A csumiz nak még május elsején nincs itt a ve tési határideje... így a csumiz ki vételével május 1-ig minden vetést befejezünk. Ezt már sikkor is tudta Kemér.yszld elvtárs, mikor versenyre hívták ki a magyarbólyi termetőszövetaeaet-et és helyesen érteként» a tagok lelkesedé­sét. Fiatal és öreg egyaránt becsü­lettel kiveszi részét a munkábóL — . Barna István, már a 75. tavaszt ta­possa. de akárkivel még most te hát ran leiéül versenyre. A hiba csak ott van, hogy a tsz-ben nem valami nagy a verseny nyilvánossága, nem sokat törődnek a verseny mozgalom­mal. Ezt legjobban bizonyítja a magyar­bólyi tsz-hez küldött versenykihívás. Ezt a vezetőség dolgozta ki. Jól doL goztafc ki a versenypontokat Helye­sen ütemezte be a csoport vezetősége, hogy hány mázsa terménnyel akar. najk többet betakarítani egy hold földről, helyesen számították ki, hogy. milyen időre tudják befejezni a nő. vény termosz tési munkákat. Azonban a sok jó munka mellett akad egy sú­lyos mulasztás is: a vezetőség nem kérte ki a tagok véleményét, errő1 a versenyvállalásróV. Még arról is csak egy „vékopv réteg“ tud, hogy ver­senyre hívták ki a. magyarbólyi Táncsics tsz-t, de higv mit vállaltak, abban, a versenykihívásban, azt senkt nem tudja. Vájjon mit. szólna a vezetőség, ha egy tag az. mondaná: Én pedig nem értek ezzel egyet, mert többet is ki lehet hozni a fö’dhőlf Vagy történ­het ennek a fordítottja te, hogy nem értenek egyet a ve lkaié s&ai, túl ma. gasmak tartják és azt mondják: „könnyű a vezetőségnek vállalni, de ki teljesíti azt?" Nyilván ez maga után vonja azt te, hogv a tagúiknak elmegy a munkakedvük, bizalmatliajn- ná válnak a vezetőkkel szemben. A versenyhihívág ketyeg, de joggal várják el a tagok, hogy a vezetőség ne zárkózzon el a dolgozók­tól, veiül: is tudassa, mikor, milyen ügyet intéznek el, hogy a vezetőség legyen segítségükre a szocialista ver­senyszellem kialakításában a csopor- ton beiül is.. Le'kesen dolgoznak most 1® a sző. vetkezet tagjai, de ez a lelkesedés még jobban kiíejtödne. ha a vezető­ség segítené, tudatná velük, mit fog­laltak a versenykihívásba, milyen lei- adatok á!lnak a tsz tagjai előtt. Helyes lenne az is, ha három-négy tagot eüküldena a vezetőség Magyar- bólyba, akik ott a Táncsics tsz tag. ságávai közösen megbeszélnék a vei. senypontokát. Elmondanák tapasz­talataikat egymásnak, hogy hogyan akarják teljesíteni ' véJtatósukat. Ez a tapasztalatcsere fokozná a lendüle­tet, a versenyt, melynek nyilvánossá­ga minden bizonciyaá meghozza a me­ga gyümölcsét. I.ipöczki József Mosí pedig megy meglátogatni. Azaz, nem is csak látogatás lesz ezl Elhozza Ravna Rékából a fiút, bead ja az iskolába, hadd okosodjék! De addig még kell gyalogolnia vagy 40 kilométert... At a Beljanicán, az égnekmeredő hegyen, azután pedig a Resaván, G hideg hegyipatakon! Hát ha most nem szerez valami be tegséget, akkor soha! A szög helye is táj... Azám szög! Utána kell néz­nie Ravna Rékában szögnek. Ott bizonyára van, mert Zsagubicában nincs egy szál sem. Szög, tű, cérna, egy lapát meg egy jó kasza elkelne talán még a pénzéből is íutná . . 71f IT GONDOL, NikoUcs gaz- da ... — fordult utitársá- hoz — lesz Ravna-Rekában szög, meg szerszám? Mert nálunk bezzeg nem lehet kapni egy darabot sem! Van a boltban szójpirosító, cigarettatárca, meg a fene tudja, még milyen puc. cos holmi, de ami kellene, az bizony nincs1 Nikolics már unta a szaporabeszé­dű, akadékoskodó rongyost, Niko Szterácot Mit. vartyog az össze min­denfélét? Kit érdekel, hogy kap-e szö­get meg Icalapácsot... Tahin még a pénzt is tőle akarja kölcsönkérni?! A görcs álljon az elégedetlen paraszt­jába! 7* Ml bajod van? Talán nem tét- szik valami? Meg kelj hagyni, jó Inli­ne, ha tálcán hoznának elétek min­dent, úgy. hogy még fizetni sem kel- lene érte! Érthetetlen mormogás volt a vá­lasz. A bocskoros nem szólt többet. A csizmás a disznóvásárlás előrelát­ható hasznát számolgatta. Csak a lá­bak toppantak egyszerre a sárban, mely egyformán szívesen engedett he’yet a bocskurnak és a csizmának. A lábnyomokban egykettőre kis tó. csak nőttek, bennük apró hólyagokat Garami Lásztói JUGOSZLÁVIÁBAN TÖRTÉNT vetett a szemerkélő eső, a buborékok ielpattantak és kis gyűrűk támadtak a helyén * Ez volt aztán találkozási Ilija már csak kövnybebonüt szemmel tud rá visszaemlékezv/i, de a könnycseppe­ken keresztül is látja apját, vörös- barnára sült arcát, varjúsmmyként lekonyuló bajuszát. De hogyan köny- nytzhct cgv lel nőtt férfi? Híja egye­dül van. de saját maga előtt is res­tell. hogy sír Szipog, krákog, úgy törli szemét a kezei ej év el. mintha, csak az álmot akarná Időzni belőle. Es most. hogy tiszta a szeme, most már jobban látja apját. Az ázott hegyoldal csúszós-síkos gya'ogútján nehezen, fáradtan kapaszkodott fel­fele az öreg, messziről is látszott, hogy zihálva, kapkodva szedi a le. vegőt Néha-néha megállt, nagyokat fújt, majd újra megkezdte viaskodásál a heggyel. Ilija már távolró! megis­merte. Hiszen két év nem olyan hosz- szú idő hoyv egy kisfiú elfelejtené addig a szülőapját! Megismerte és a füves, szabad részt elkerülve, a fák védelme alatt elébeszaladt. Ak­kor toppant az orra c'é, mikor a ki­fáradt ember ismét pihenőt tartott. lS’SriAM... — kapta el nagy. **- nagy ötömmel, szeretettel az apja. — Édes fiam! A gyerek úgy bujt hnzzÁ, minlha sohasem akarna leszakadni meliérö'. De hirtelen ellökte nz. öreget és fel­paprikázva. szinte gyűlölködve szi­szegte: — Miért jött?! Két évig nem volt rám kíváncsi?! — még mondott vol­na mást is, más gorombaságot. hi­szen bántani, sérteni akarta az. ap. ját egyszerre meg akarta bosszulni a kétévi magányt, az elhagyatottsá- got, a kiszolgáltatottságot, azt, hogy ő, a tanuHivágyó fiija a német fa­siszták kiverése után is birkái őriz a szerb hegyek sovány legelőin. M1KO SZTERÁC megértette a L ’ gyereket. Tudta, hogy a hú azt a sz eretetet kéri számon tőle, amely­ben két hosszú éven át nem lehetett része, tudta, hogy Híja saját gyerme­ki• szeretőiét kéri számon, melyet két éven át nem szüleinek adott hanem bárányaira pazarolt. — Szegény kisfiam .. Édes gyere­kem ... Te kis kakas1 Hiszen jőt. lem volna én. főttem volna szívesen! De a felszabadulás után katona lel­tem .. Crna Gorába vittek, fát vág­ni■ — az öreget elfutotta a mé­reg. — Ahelyett, hogy a nácik ellen mentünk volna, fűrészeltük a Crna Gora erdőit!... Bogatil... De a gazdám, a Vukovics otthonmaradtl Meg az a drágalátos Ha!... Ők együtt maradtak ... Látod fiam, így van ez... Pedig hogyan hittem én ezelőtt két évvel! Niko Szterác nem tudta folytatni. Legyintett, majd megindultak együtt a hegynek, a gyerek (igákból fonott, földdel tapasztott kalyibája felé. Csak mikor beértek, akkor föladatta, a Hú pedig egyetlen szó nélkül leste minden szavát. Most már szegyei íe hirtelenségét, legszívesebben leharap­ta volna a nyelvét. Bocsánatot kérni? Nem, ez nem vojt náluk szokás, Hí­ja talán azt sern tudta, mi az- Hall­gatása jelentette, hogy mrgkövell ap­ját. aki már a falu eseményeiről be­szélt: Meg otthon voltam, még Zr.agu- dett: bicán voltak a szovjet csapatok mi­kor azt a gazember NIkicset, azt a szentlazeknt lecsukták. Igaz, bezár, tak vele még jónéhány nagyfejül, d« én legjobban a pap bánatának örül. tem. Az a szentfazék! Ahogy egy asszony egyedülmaradt a faluban, 6 már ment vigasztalni ... Mondott volna még mást is, de­kát mégis csak tizenkét éves gyerek, kel beszél, ha esze szerint többet is nyom Ilija, mint. az évei mutatják.* Igv azután megelégedett egy kácska- ringós káromkodással, utána pedig jó hegyeset köpött, mintlKi a papét lát­ta volna. De fiijának nem kellett bemutatni a papot. Olyan jóízűen örült Nikice lezárásának, mintha szalonnával ó» fehér kenyérrel Jakattálc volna jól. — Hát ez jó! Legalább rájött, hogy kár volt a németekkel pusmognia! A ,,Guttentág“... Ilija már egészen meg feledkezett ha. ragjáról. Eszébe jutott a magas, ka. rósovány pap, aki a megszállós ide­jén már csak annak a köszönését fogadta, aki guten Tag-gai üdvözöl­te. ö is így emelt kalapot a néme­teknek és akkorát hajolt mellé, hogy majd hasraesett. Igaz, hogy az égés* falu nevette a németbetond papot, mikor a gyerekek krétával a széki re írták: Gut tent ág — persze tükör, írással — és Lázár Nikics majd egy órahossz,at grasszdlt így, fenekén gúnynevével, mig egy sopánkodó vén asszony nem figyelmeztette.., _ A GUTTENTÁQ, a Gutteniág.. ' 1 Ilija nevetve ismételget­te, kóstolgatta a furcsa, idegen sza­vakat és várta, hogy apja is moso. lyog majd vele. De az csak nézett maga e'é. fiija azt hitte, hogy a ba­rátságtalan fogadtatásáért haragszik. Közelebbhúzódott hát hozzá é hogv felvidítsa, hangosan tervezgetni kéz. (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom