Dunántúli Napló, 1951. február (8. évfolyam, 26-48. szám)

1951-02-25 / 47. szám

ISf@it a niuikásek és dolgozó paroszleh szőtieisége, ffi黫»k eovségések, hatalmának szilárd alanla! V A BIKA T I iisiyi népnevelőd nem hagpfe abba a harcot, míg a megye minden dolgozó parasztja a szövetkezés óljára nem iép Bólv dolgozó parasztsága azzal kő. szilnti Pártunk második Kongreez- . sr.ttcáN hogy termelőszövetkezeti köz­ség tett. Néhány nap aíatt szinte meg­változtak az emberek. Közelebb ke­nik?* ogyuníi'sluw, tasvéreMfló, karú- jokká tette őket a szövetkező ós még jobban összeforrasztja. majd ókét a közös munka. Nagy öröm ez a bó- lyl dolgozó parasztok ezámára. Büsz­kééi? tölti el a szívüket, hogy a FArfckoTi^röffi7U<Pra való készülődés kö/h^T» az ő községük lett Baranyában elsőnek szövetkezeti, htvgr követték Pártunk, szerein Rákosi elvtársunk bölcs útmutatását. A bólyi dolgozók szive csordul tipr telik szeretettel, ha Pártunkra. Rá. kosi elvtáreunkra gondolnak. Most raórik még csak fel igazán azt, hogy mennyire szereti őket Pártunk, meny­nyire szerette őket akkor. amikor népnevelőin és aktíváin keresztül 'megmagyarázta nekik hogy a szövet­kezés útja az egyedüli helyes út ő nekik is ezen kell. jármok. — Én egyike voltam azoknak a népnevelőknek, akik szivyel-lólekkei dolgoztak, hogy Róly szocialista köz­ség. lehessen — mondja mosolvgva Mészáros Kálmán elv társ tagjelölt, az újonnan megalakult Rákóczi (. típusú termelőesoport elnöke. — Kimondhatatlan öröm volt, az. nekünk, amikor a Párt segítségével megalakíthattuk a csoportunkat. Nem tudtunk hova lenni a nagy boldog­ságtól. Sietettünk volna rögtön a kömvező falvakba menni az öröm­hírrel és újságolni mindenkinek, hogv Bólyon. köze! a fasiszta Tito határához, győzött a mi Pártánk! A győzelem után a pártszervezet, ben megbeszélést tartottak. — Nagy a mi örömünk, mert telje­sítettük a kongresszusi felajánlásun­kat. T)e nem gondoljátok élvtársak, hoe-v más községekben szívesen ven­nék a mi népnevelőink, új csoport- tagjaink segítségét? Pa. mi már sze. eialrsta község vagyunk. segítsünk másoknak is «When a törekvésükben. Má-nan teherkocsi állt meg a bólvi tanáesház előtt. Tíz perc sem mtilt el, máris az autón ült a bólvi népneve­lőik -színie-java. Ott volitek Mdstzäros Kál­mán elvtárfl, Szabó Ernő és Atkárl Vilmos középnarasztok is, akik Boly­ban komoly felvilágosító munkát vé. géz tele a , dolgozó parasztok között. — A Párt szavát visszük a dnna- ezekesölekhez — mondták el maguk közt útközben százszor is örömmel, lelkesedéssel a népnevelők. Szabó Ernő népnevelő első. dolga az volt, hogy Duna.szekrsőre érve, megkereste az ismerős sziliekéi. Nagy csoportban álltak a tanáeetiftz előtt. — 'Ml hittünk a Párt szavában! — mondta lelkesedéssel a felvidéki is­merősöknek. — Tudjuk hogy net» bánjuk meg soha. Meggyőződtünk róla Belvárdgyulán, hogy segíti az T. típusú csoportot is a Párt és az állam. Kedvezményesen szánt nekik n traktor, olcsóbban kapnak mii trá­gyát. és nemesített vetőmagot. TTlgv. jótok el, jó csoportban dolgozni, jó rtz. amit ? Párt javasol nekünk. Lelkesedéssel hallgatták a szeljek Is a bólyiak tervét. Azok kiszámítot­ták már hoMaránvban. hoam hánv lóra. van szükségük. A gyengébbeket kiosoréük, a. feleslegeseket eladják és teheneket vesznek helyettük, hogv több teiet iúltathawsanak el a városi dolgozóknak, nagyobb hasznot hoz­zanak az államnak. A széliek gondolkodnak; Este oda­haza meghdnviák-vetik a belépés • gondolatát és hét efa'dtl úgv hatá­roz. hogy másnap reggel Szabó Ernő ólyr népnevelő tanácsára aláírják x belépési nyilatkozatot. Atkáéi Vilmos pártonkívüíi nóp. ncviíiő, 4ik.it ig«i stwi'ßi'imin.s doftgo- zóuautk. ismémnek. Bőíywt!, egy pia gyobb embercsoporttal beszélget. — Tavaly nyáron láttam Sátor­helynél egy kocsira felállva, hogy a határon túl — odaát Jugoszláviában. ahol rémuralom alatt élnek a dolgo­zók — vetetlenül voltak a táblák, kétéves kukoricaszár rothadt, a földe­ken. Mi tavaly is megmunkáltuk becsülettel a földjeinket, idén meg versenyben fogjuk végezni a munkák mert szövetkezetiek lettünk. Ebből L látszik, hogy a mi Pártunk politiká­ja mennyire helyes, mert módot nyújt a dolgozó parasztoknak a felemelke­déshez a termetöcsoportok által. Atkán Vilmos népnevelő sok eni; bőrrel beszélgetett még ezen a najjon és akikkel bőszéit, másnap ni ár mind tszos-tagok voltak. Mészáros Kálmán elvtárs meggyőző munkájának hatá. sára irta alá a belépési nyilatkozatot többek között Sebestyén János. Se­bestyén Kálmán, ifjú Sebestyén Kál­mán. Molnár Sándor, Izsák István é- Deák Ferenc középparaszt. A bólyiak segítsége azt. jelentette Dunaszek c*őn, hogy j ayetien nap alatt hetven család lépett a felemelkedés útjára. A bolyi népnevelők lelkesedése erük fokozódik. Hallatlan szeretet ér- ragaszkodás fűzi őket Pártunkhoz, ezért- még eddiginél is jobb munká­jukkal erősíteni akarják szeretett Pártunkat, drága hazánkat. Ugv gon. dúlják, nem elég az. hogy ők szövet­kezeti községben ezentúl boldogab­ban, vidámabban, megelégedő,ttebben fognak élni, nein elég az, hogy Bó ivón néhányezer embernek nap-suga- riwabb lesz az élete. Ilyennek szeret, nők ők tudni minden dolgozó pa rasztét. — Vállaljuk azt Pártunk II. Kon­gresszusának első napján, — mond n iák egyhangúan — hogy addig nem . hagyjuk abba tszcs-vei kapcsolatos felvilágosító munkánkat, míg Boly. MAgocs, Virágos. Baksa és má« köz. ■végek példájára az egész megye dol­gozó parasztsága a szövetkezés iVjá­rd nem lép! Jó az sdójá rá $, — itt a tavaszi munkák ideje Megyénkben általában minden me zei munka korábban kezdődik-, mint az ország északibb i-erüietoin. Most a tavaszi munkák elvégzésének jött el az ideje. Sok helyen már jelentős te rüleí-elcen elvégezték az őszi szántá­sok simítását, előkészítetitek a talajt a vetés alá. Sőt, vannak átkumi gaz­daságok, termelőcsoportok, egyéni leg dolgozó parasztok, akiit egyes nö­vényeket el is vetettek. Dolgozó pa­rasztságunk meggyőződhetett arról, hogy a korszerű talajművelői alkal­mazásával javíthatja termésátlagát A korszerű termelési eljárások ál talánossá tétele a legfőbb biztosítéka nncak, hogy termésátlagainkat a mi­nisztertanács határozatában előírtak szerint fokozzuk. A nagyobb termés­hozam kialakítása érdekében nemcsak a torlóhánítás és az őszi mélyszán’.ás elvégzése szükséges, hanem a tavaszi talajmunkákat is megfelelő időben és szakszerűen kell elvégezni. Ezen a téren is követjük a szovjet kolhozok példáját, ahol az élenjáró agrotechni ka nyomán a világon egyedülálló ter­méseredményeket értek el. Do gozó parasztságunk ez őszi mélyszántás el végzésével biztosította a bőséges la lajf-edv ességet, elraktározta a tel aj ez őszi és téli csapadékot .Most az a feladat, hogy ezt a tálaiban lévő vizet felkössük. Könnyelműség volna, ha valaki addig várna az őszi szán­tás elmunkálásávail. amíg a vetés ide je eljön. Sok víz elpárologna, sokai veszítene a jó talaj a kennte lévő víz­ből. A tavaszi fal aj munkák főíeladat. tehát ma az. hogy a talajban méglé- "ő nedv ességet lekössük, '.megőrizzük Ennek legegyszerűbb gyakorid módja ári hogy az összes őszi szán tusokat tesimitózzuk, vagy m<:gbo''o- náljuk. Ezt a munkát nem lehet haitu- gatui, amint a föd engedi, az összes területen é! kell végezni. Az őszi mélyszántások boronálása, simítási a nedvesség megőrzésén kívül együtt ai gyomirtó munka is. Az új tá’.aiműve- lési módszer-' k bebizonyították elő nyűket a régi g vak or. úttal szemben, — tavasszal szántani nem helves -sokkal jobb eredményt lehel elérni tárcsázással. kuNiváltozással, vagy egyszerű beronálással. • A szerződés',, termelésben ekölöti I erűi elekre az illet ékes állami v álta­lat már megkezdi, az óiomzárolt nv r.őségi vetőmagok, icszál/ításúl. sőt van olyan mag, iámi ni»'- a földben van. Állami Jazdaságok,. termelő«?« portok, egyénileg dolgozó paraszto',. nagy része már kitisztította a tavaszi vetőmagokat.. Az időjárás kedvező a tavaszi munkákra. Állami gazdaságok, ttermélőcsoportok, 'egyénileg, dolgozó parasztok az összes rende-ikezésűkre áÜló iga erővel, nagyüzemek a könnyebb traktorokkal is kezdjenek hozzá a.- őszi mélyszántások simításához. Nem szabad megfeledkezni a helyi tanácsoknak arról, hogy a kötelező napraforgómag termelés a szántóterü­let 7 százaléka, az öt holdon aluli dolgozó parasztok csak szegélyenkénl vetik, de a helyi tanács az adott kö­rülmények figyelembevételével elren­delheti főaővénykénti termesztését. A tavaszi árpát is kell csávázni Hígosajn csávázó szerrel, miuden ma­got. sziBlel;torozva, tisztán kell a föld be tenni! Nem szabad elfelejteni hogy ki szemetet vet, gyomot arat! zárkózunk nagy Pártunk, forrón sze­reiéit Rákost elvtársunk möge, erő­sítjük a hatalmas Szovjetunió-vczette legyőzhetetlen béketábort. lelkesen építjük szép, szocialista hazánkat, hogy a jugoszláv dolgozók -.zabadság- harca mielőbb diadalt arasson. íme, egy újabb levél, egy újabb vádirat a fasiszta Tito Jugoszláviájá­ból, amely megmutatja a jugoszláv dolgozók nyomorát, szenvedését, el­nyomását, Ha összehasonlítjuk a mi boldog életünkkel, valamennyien egyet gondolunk, egyet határozunk el, azt, hogy még szorosabban fel­BÉKEGYŰLÉS A SOPIANA GÉPGYÁRBAN Kint az wfvriTÖn, m ebédlő előtti híren m ifjú. win »kórok az utolsó tárcsákat, szerelik össze, hogy tel­jesítsék a Pártkongresszus tiszteletére lett felajánlásai­kat.. Egyenként, mennek csat; ebédelni. Vldolovics Imre ifjúmunkás, a párt-titkár szavaim azt válaszolja: — Ha törik, ha usakad teljesítem a kongresz- *:ntí miltalást. Addig el nem megyek innen... Arról beszélnek a továbbiakban, hogy amit ígértek, azt teljesítik a határidőre akkor is, ha a Kongresszusi Hét február 28-ig tart. Azt mondják, hogy legalább túl. 'vljesíiik a vállalást, együtt dolgoznak a Pártkongresz. utassal-. A nemrég ép Ült ebédlőben végétért as ebed. — Must li-sz. a békegyűlés, fHegykor — kiáltja át a gyárudvar túlsó végére egyik fiatal munkásnő. é) maga bemegy a terembe és elfoglalja helyét. Mennek utána a, többiek Is, azok. akiknél; szolt... Vldolovics Imre ifjúmunkás is abbahagyta a béke. rfípgyiiiés ble-jére a munkát. OdadP a terem, közepévé, látszik rajta sietni akar. Herr Imréné elvtársnő, a So­pianae Gépgyár békcbizollságának egyik tagja tartja a röpgyülé.st. — Elvtársak, ■valamennvien olvastuk Sztálin elvtárs nyilatkozatát, amit a Premia, munkatársának kérdéseire adott. A Szovjet uniónak ast új élet építéséért vívott harcra, valamint Sztálin elvtárs nyilatkozata lellíasfti a békcszcrctö embereket, fokozza elszántságukat. — A magyar dolgozó nép, közöttük a Sopüuia Gépgyár dolgozód is proai/kevá leltél; Sztálin elvtárs nyilatkozatát és ezen fi. i-Ikesülve. a termelés múmián ezen. a héten bebizonyították, hogy lelkesen készülnek a Pártkongresszusra, hogy megértettek Sztálin elrhiTs szarait: „A bfdte fennmarad és tarlóm lesz. ha a népek !;e'iikb( veszik u béke un gvéúésénck üffj/ét.'4, — Megfogadták ezt dolgozóink. Barna János 200. Molnár Józ«cfnó ISO. Matura f.ás.'ó, Koronies János löO százalékra teljesítették eddig kongresszusi fetaján­Idsvfart, —■ mondja többek között Herr elotársná. A Sopianábrm így miit ivrlósággá Sztálin clvtárs szerva és eredménye a béketábor erejének növekedése, — több mezőgazdasági gépben és ' egyébben mutat kor. nau meg. Nyújtják is kezűket a jelenlevők köziU, hogy szavuk,xi is alátámasszál: amit már tettekkel megtet­tek az elmúlt hét ólait, Sztálin fhrtárs ny [lakoznia óta. — ElvtársaJi! Sztálin elvtárs nyilatkozata ilj erőt adott, nekem a munkám elvégzéséhez, a kongresszusi felajánlásom teljesítéséhez. Világosim, mindenki számú, ra érthetően megvilágította Sztálin clvtárs, hogy mik az imperialisták céljai. Mi ezekre a célokra úgy vála­szolunk, hogy a Kongresszusi Hét. ■visszatérő részében még jobban fokozzuk az eddig elért eredményeinket, ezrek erősítjük népünket, a béketábort. Ezeket mondotta ifj. Vldolovics Imre lakatos, majd visszament munkájához és hozzálátott a tárcsák össze- szereléséhez... — Munkatársak! — kezdte a másik hozzászóló, Németh Ernő esztergátnos. — Teljesen tőtSnk függ, hogy háború lesz.e vagy béke. 11a mi jól dolgonthk, okkor béke lesz, ha harcolunk a mindennapi munkánkon keresztül a békéért, akkor a béke fennmarad és tar­tós less — úgy, ahogy azt Sztálin■ elvtárs mondja nyi­latkozatéiban. Eszel hvfrjexöámi a rfípuy ifién. A végén fel­csendült us Intenweionálé hangja. Kint a nagycsarnok­ban ősidő alatt elkészült ráqb gesen Wkel,arcuk egy ik újabb vívmány a. a kábelCrsózó gép. A Pártkongresszus tiszteletére ajánlottá/; fel az elkészítését. Másolation rostestével ott áll a sarokban hazánk első húzni gyártmányú kábel szigetelő jnrsózó gépo. Ilyet azelőtt nem gyártottunk. De most igen. ünnepé­lyesen indítják el első forgására, mintha a gép is ezt zakatolná: „A béke. fennmarad és tartós lesz, ha a né­nik kezükbe veszik a béke megvédésem:/; ügyéi". A komgremsus napjára tíz újabb szövetkezeti község afakult 'A magyarszéki dolgozó parasztok büszke örömmel jelentették táviratban a Megyeri Pártbizottságnak, bogy a Pártkongresszus tiszteletére az egész község dolgozó parasztjai, a azövet/ce- ze.ti. gazdálkodás útjára léptek. Nem­csak Magyarszék jelenti büszke őröm­mel, egymás után alakulnak me­gyénkben ta szövetkezeti községek. Az. utóbbi két hét alatt a Pártunlc kon. qresszusára való készülődés alkalmá­val egyre több dolgozó paraszt is­merte tel a nagyüzemi gazdálkodás jelentőségét. Egyre több dolgozó pa­raszt követi a Párt, Rákosi etvtárs út­mutatását. Mint ahogyun Bodra Pál tnajsi 6 holdas dolgozó paraszt mon­dotta: En elsőnek lépiem be az egyes típusú csoportba, mert láttam, hogy eddig is ha a Párt, Rákosi elv­társ útmutatásán haladtunk, a* a jobb jövő leié vezet. Mini népnevelő, ed­dig Is mindenben élenjártam. 2 má­zsa búzát ma a Kongresszus tisztele­tén eladtam a dolgozók államának Nekem ez felesleg volt, kötelességem segíteni azt az államot, amely a fel­emelkedést biztosítja számúnkra.“ Petctd, Beremend, Fazekasboda, Oroszló. Gyümölcsény, Tólü, Nagy­halmás a kongresszus napjára szö­vetkezeti községek lettek. Királyegy­házán 110 család egyes típusú terme­lőcsoportot alakított meg. Bícsérd és Zók is term előszőve Ere­zeti község lett. I-es csoportot alakí­tott Bicsérden 118 család, 879 hold­dal, Zókon 70 család 7-13 holddal. Ugyanakkor a III. típusú csoportba Bicsérden 2.1 csokid, Zókon S család, 135 holddal lépett, be. A szerttegáti állami gazdaság dolgo­zói jó népnevelő munkával megma­gyarázták a kárászpuszdai dolgozó parasztoknak a nagyüzemi gazdálko­dás jelentőségéi, a Pdrtkongrstutztig napjára KArászpusztán 14 család, 120 hold tőiddel alakított termelőszövet­kezeti csoportot. Ezeket az eredményeket a pártszer­vezetek kitartó. munkája, a népneve­lők, a csoportok régi és új tagfainak szívós, rendszeres tclvilágosHó mun­kája hozta. Dolgozó parasztságunk előtt mind világosabbá váWc, hogy a felemelkedés egyetlen útja a wagyöze-. ■mi társasga'zdájktidás.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom