Dunántúli Napló, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-24 / 299. szám

mo DECEMBER 24 NAPLÓ 7 Újabb hatalmas épülettel gazdagodott Komló felkészült a háromemeletes, ötvenkétlakásos nagy üzletház Még alig egy pár ház állott a kő- könyösi hegytetőn, amikor az alapjait kezték ásni ennek a nagy épület­nek. Most már csaknem készen áll az új városnegyedben Komló leg­szebb háza, a háromemeletes, ötven­két lakásos nagy üzletház. Hosszú ablaksoraival, kerekablakos lépcsöházával, ívben kanyarodó tete­jével, világjáró óceánjáróra emlékez­tei, olyanra, amelyiknek fedélzetén a milliomosok dőzsölnek, szórakoz_ nak, tétlenkednek és legfeljebb csak a íedélközön a forró leheletű gépház közelében húzódhatnak meg a nincs­telenek. De nem is kell olyan messze men­ni hasonlatért. Pár évvel ezelőtt ilyen házakban sem volt helyük a dolgo­zóknak. Ilyen házakban csak pénzes embeiek lakhattak és a proli legfel­jebb csak az alagsori házmesterlaká­sig juthatott el- Most ebbe a házba bányászok, épílömunkások költöznek. Ök laknak itt Kökönyösön valameny_ nyien. Benne volt a tervben, hogy ők lakjanak és a tervei teljesítjük. jár je az ötven­két lakásos üzlet­ház építésének eltávolították és az épületen most már egységben a rendes, becsületes munkások maradtak. Ilyen a Gaszt Bálint brigádja. Gaszt Bálint ezen az építkezésen érdemelte ki a Magyar Népköztársaság érdem­rendjének arany fokozatát, a megyei tanácstagságot és a mire a legbüsz­kébb: a Párt. tag jelöltségét. Itt dolgozott Merk Ferenc ifjúmun­kás .brigádja. Itt mutatta meg Merk Ferenc, hogy munkában, helytállás­ban méltó követője a komszomolis- táknak. Munkavezető lett belőle. Reinauer János brigádja sztahánovis- ta módszerekkel végezte a külső va. kolást. Sok kiváló munkás tűnt fel azalatt, amíg a harmadik emeleti fö­démig eljutottak. Együtt dolgoztak az emberek és a gépek. Összeszoktak a munkát meg­könnyítő betonkeverővel, felvonóval, transzportőrrel. Nem is válnak meg tőlük. A következő házon is majd együtt dolgoznak. December 31-én határideje. A határidőt betartják. Ezt megkívánja a tervfegyelem, még ak. kor is, ha annyi eső volt, mint az idén, még akkor is, ha nyáron ■ ce- menthiány késleltette a munkákat. Ennek a háznak a falai mind szta- hánovista módszerrel emelkedtek a magasba. A válaszfalakat pedig jó­formán az átképzősök húzták fel. Ez a nagy épület sok másikkal nőtt együtt, egyidőben, versenyben. A versenyben pedig helyt kell állni. Az üzletház' építésének kezdetekor nagyon zűrzavaros volt itt még pt a munkaszervezés. Ide-oda helyezget- tók az embereket, megbontották a brigádokat és nem is alakult ki iga­zán jó munkaösszhang. n TT"í van pár lépésre a fel­UB nem SZBri I épült háztól a párt­—————1 szervezet kis épülete, togy a párttitkár, Duga elvtárs, rövi- lesen már ne erről beszélt volna Sár- 'ári Ádámmal, aki munkásból lett nunkavezető és mindjárt ilyen nagy spülettel kezdte új ,,szakmáját". Miről beszéltek? Arról, hogy az építőiparban ko- Qoly akadálya a munkának az, ha mgy az építkezésen a fluktuáció, a nunkaerővándorlás. Azt kellene el­írni, hogy az építőipar is gyárjelleget iapjon, ugyanazok a munkások, akik isszeszoktak, együttesen menjenek a cövetkező munkára, ne szórják szét jket, mert abba megint csak idő tó­ik, amíg ismét kialakul a munka- Isszhang. Ezután már összelcovácsolódott g&r. ia dolgozott az üzletházon. De voltak iözöttük olyanok is, akik ezt az zgysóget meg akarták bontani. Az ípületcn az ellenség is dolgozott, Harcolni kellett ellenük, hogy építhes fenek a többiek. Egy volt főjegyző a,fiatalokat buj- togátta, hogy ne dolgozzanak, lazsál­janak. A Hálálok leplezték te, iii nép­nevelők mulatták meg, hogy ki is ez a „jóember.“ Krémer Péter nevű kőműves, jobboldali szpcdem agitált a bé- ekőlcsön ellen, különben is rosszul asznavehetetlenül dolgozott. Nem kart a bányászoknak házat építeni, e ha yi’amit is csinált, akkor dup- » bért szeretett volna rá és ezért gyanazat a munkát bércsalással két■ zor akarta kiüzettetni. Leleplezték már nemsokára lejár. De a munka is a vé­gére ér. Az új komlói városrész üzlet-házat kapott- Sokkal egyszerűbb lösz a háziasszonyoknak a bevásárlás, sokkal jobb kéz Kö­zönyösön lakni. A munka nyáron kezdődött és té­len fejeződött be. Komoly nehézsé­gek jöttek közbe. Volt, amikor dél­után kisütött a nap. „Na holnap szi­getelünk“ mondták a kőművesek, de másnap újra , esett az eső. Azután egy 1 1 1 1 APOLLO 2?-tg Orosz kérdés Magyarul beszélő szovjet film, amerika két arcáról. Előadások 5—7—9 órakor. Vasárnap d. e. 9 ós 11 órakor MATINÉ, 1 Ft-os helyfirakkal HAHÓM TALÁLKOZÁS B B 1 1 1 K 1 URANIA 2 7-ig s I ■Jj magyar filmvígjSték egy mai S31 13 házaspár életéről. 1 1 IS Kis Katalin házassága m 1 H Előadások: fél 5, fél 7. fél 9. 1 1 fáklya 27-ig i 1 n Muzsikál az ifjúság Zenés filmvígjáték tehetséges t B M 1 szovjet gyermekekről. Előadások fél 6 és fél 8 órakor vasár- és ünnepnap* fél 4, fél G és fél 8 órakor 1 1 EJ 8 Rendes helvárak. j£| És mégis áll a ház. Miért? Sárvári Ádám munkavezető eze­rint, — az ö szavára adhatunk már- csak azért is, mert ez a ház legked­vesebb számára valamennyi között, amit 1929 óta felépített — Sárvári elvtárs szavai legalább 40 százalékot jelentett a népnevelő munka és a szeminárium. 40 százalékot, tehát annyit, mintha 40 kőműves helyett 50 dolgozott volna itt és száz segédmunkás he­lyett 140. Pedig csak 40 volt itt a kőművesek és 100 a segédmunkások száma, de közöttük voltak népneve­lők, akik két ember helyett dolgoz­lak, mert agitáltak, mert megmagya­rázták, hogy miért is épül, kinek is épül ez a ház. És voltak szeminá­riumok, ahol megtanulták az építő­munkások, hogy ez a ház elkészülte erősíti a békét, erősíti hazánkat, jö. vőnket. Ez is meg a többié is. Azé az öté, melyet tegnap adtak át, azé az öté, melyet most építenek és azé a sok-sok házé, melynek behavazott teteje látszik az új ház. új lakásaink a mennyezettől a padlóig érő üvegajtajából. ötvenkét bányászcsalád költözik be ide rövidesen, legalább száz gyer­mekkel. Az igazi köszönet az lesz ezért a munkáért, amikor- betölti majd az udvart, a lépcsőházat a gyermekkacagás és apró kezek tapsi­kolnak majd a csempés fürdőszoba kádjának langyos vizében. Újfipusú pedagógusok nevelése Sztálin elvíárs azt tanítja, hogy az általános iskola a kultúrforradalomra nézve döntő jelentőségű és rendkívüli fontosságú az új káderek kiképzésé­ben, mert csak jó alapokra lehet épí­teni, ami bizony a múltban nem volt biztosítva az ifjúság számára. Nem törődtek azzal, hogy biztosítva van-e mindenütt a tanítás, vagy vannak-e megfelelő nevelők. Ha a múltban egy pedagógus végzett, egykét évet kellett munka nélkül töltenie, utána egy évig ingyen tanítania, majd az év leteltével ki volt téve az egyházi iskolák külön­féle követelményeinek, ahol a fő szem­pont volt, hogy van-e jó hangja a kán­tori teendők ellátásához és ha nem volt, nem vették fel tanítónak. Város­ban pedig nehéz volt elhelyezkedni, mert amúgy is rengeteg volt a munka­nélküli tanító és kénytelen volt a ta­nító. pályái abbahagyni és más pálya után nézni. MA AZONBAN MINDEZ megválto­zott, mert a munkások szövetségben a dolgozó parasztokkal vezetik az orszá­got. Végre van hazár.fc, tudjuk, hogy miért épül. A nevelőjelöltek is tisz­tában vannak ezzel és látják, hogy sohasem állottak akkora lehetőségek a továbbképzésre előttük, mini ma. A Párt irányításával i az állam gon­doskodik róluk, támogatja munkájukat, alkotásra és a bekéért harcra kész fiatal tanítókat, nevel. Ma lehetőségük van pedagógusainknak, a szakismere­tek elsajátítására. Példa erre a képe­sítés előtt való gyakorlótanítás veze­tése. Ma már nem kell nekik éveket várni, vagy ingyen dolgozni, hanem az állam támogatásával képesítés előtt egy évet tanítanak és erre az időre rendes fizetést kapnak. Az elmúlt rendszer nem gyakorlati pedagógusokat nevelt, hanem idealis­tákat. Csak elméletileg voltak pedagó­gusok. de gyakorlatilag nem. A mai tanítóképzés materialista, természettu dományos alapon áll. MEGYÉNKBEN 72 TANÍTÓJE­LÖLTTEL osztatlan iskolákat számol­tunk fel és ezzel a tanulmányi színvo­nalat nagyban elősegítettük. Az eddigi kiértékelés azt mutatja, hogy a tanító- jelöltek. akik gyakorlati munkára lef- Pk beálhtva, nagyon jól fejlődnek. Különösen ott tűntek ki, ahol az isko­laigazgatók komolyan foglalkoztak ve­lük, segítették őket. Példa erre Aulh András, aki minden támogatást .megkapott és minden sza- badidejct a továbbképzésre és a tár- sadalmi munkára fordítja. Vagy Szép József szulimáni, Vass Irén boldog­asszonyfai, Ács József baranyaszent- györgyi tanítójelöltek, akik mind példa­mutató munkát fejtenek ki. Ellenben Bazsó Katalin iskolaveze­tő nem foglalkozik a tanítójelölttel, ugyancsak rossz murfiát végzett Bor­bély János rózsafai vezetőtanító. aki elidegenítette az iskolától Boros Ilona gyakorló tanítójelöltet, holott a taní­tójelöltben nagy tehetség és akarat van. Áthelyezéssel biztosítottuk a to­vábbfejlődését. Felsőszentmártonban Kelemen János és Drávái Zoltán gyakorló tanítójelöl­tek a szabad idejűket nem az önkép­zésre fordították, hanem dorbézolásra. A DOLGOZÓK ISKOLÁJÁBÓL kike. rült tanítójelöltek is megcáfolták ered­ményes és jó munkájukkal a reakció­nak azt az állítását, hogy belőlük úgysem lesz tanító. így a gyularemetei, kunszentmártoni, bajai dolgozók kép­zősei eredményes és példamutató mun­kát végeztek. Január 3-án, 4-én és 5-én újból be fogjáíc bizonyítani a gyakorló tanító- jelöltek képesítő konferenciájukon, hogy méltók lesznek a mtíhkaterülelü- kön a dolgozók bizalmához és úgy ki­veszik részüket a minőségi munkából, mint a dolgozók mintaképei, az élmun­kások, és sztahánovisták a béke és szocializmus érdekében. Martonosi József a megyei tanács oktatási oszt, vez. A Komszomol a szovjet ifjúság munkalendíiletének szervezője: Nyikolaj Lukinov és Nikolaj Szelszin komszomolista brigádvezetök munkaversenyszerződést kötnek az egyik moszkvai gépgyárban. Békegyűlés a leningrádi „Munkás*’-textilgyárban. A második Világ, kongresszus határozatait lelkesen hallgatják a gyár dolgozói. A mik­rofonnál N. Oravczikova szövőnő üdvözli a II, Világkongresszusról visszatért N. Matyerikovát, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttjét Szűnjék meg a kiskirályoskodás, engedjenek szabad utat a dolgozók bírálatának a peterdpusztai állami gazdaságban is A következő levél érkezett a na­pokban szerkesztőségünkhöz: Kedves elvtársalt! A peterdpusztai állami gazdaság pusztamalomi üzemegységének bri­gádvezetője vagyok. Ennek a levél­nek megírására az indított, hogy többször láttam, hogy a> Párt sajtója az egyes üzemekben leleplezte a hi­bákat és síkrasziSUt azok kiküszöbö­léséért. Én azt szeretném, ha levelem nyomán a mi állami gazdaságunkban is megszüntetnék azokat a visszássá­gokat, melyek az állami gazdaság jó munkáját akadályozzák. A mi állami gazdaságunk, a peterd­pusztai állami gazdaság négy üzem­egységből áll. Peterdpusztan van a központ, ezenkívül a gazdasághoz tartozik még Gyulapuszta, Piiszta- malom és keresztes puszta. Meg kell mondani, hogy ezekben a gazdasá­gokban nem a legjobban megy a munka. S ha ennek az okát keressük, akkor az elsősorban abban van, hogy nincs pártszervezetünk, nincs DÉ- FOSZ szervesei, s így nincs politikai nevelés se, nincs aki a munkaver­sennyel törődjön, ígyhát nincs mun. kaverseny se. Mindezért mi, dolgozók elsősor­ban a vállalat vezetőjét, Bognár Jó­zsefet tartjuk felelősnek, aki minden kezdeményezésnek gátját állja és magatartásával kiöli a munkakedvet a gazdaság dolgozóiból. Bognár Jó­zsef a lehető legdurvább hangon beszél a dolgozókkal. Olyanokat mond, hogy aki hallja, bízvást azt hihetné, hogy tíz évvel visszafordí­tották az idő kerekét és nem egy állami gazdaságban, a mezőgazdaság legfejlettebb szocialista szektorában, hanem egy régi uradalomban van. Ugyanakkor Bognár József minden segítséget megtagad a gazdaság dol­gozóitól. Ha azoknak például orvosi segítségre van szükségük, nem enge­délyezi a fogat használatát. Mimién indokolás nélkül egyik napról a má­sikra bocsátja el az olyan alkalma­zottakat, akik a legcsekélyebb mér­tékben is kifogásolni merik munká­ját. Ha valaki bármilyen kéréssel fordid hozzá a dolgozók közül, csak durva elutasítás a válasz. Mindezeken felül Bognár József a két távolabb eső gazdaságot teljesen elhanyagolja. Pusztamalomba és Ke. repzt es pusztára mindössze kétszer ment el eddig. Az igaz, hogy a dől. gozók ezt nem bánják, mert mind­nyájan csak rettegnek tőle. De így van ez Pét erden és Gyula pusztán is. Mindenki fél, mert nem tudja, hogy melyik pillanatban bocsátják el. Nemcsoda aztán, ha ilyen körülmé­nyek között nincs kedvük a munká­hoz a dolgozóknak. De ahol ennyire félnek megmondani az igazságot, ott nem. is lehet javítani a hibákon. Én azonban nem félek nyíltan feL tárni a hibát. Nem félek, mert tu­dom, hogy a Párt azt kívánja tőlünk, öntudatos dolgozóiétól, hogy bátran világítsunk rá a hibákra és tudom, hogy ha a peterdtusztai gazdaság­ban el is fojtják a Icritikát, a Párt­nak nem ez az irányvonala, hisz Rákosi elvtárs is többször rámutatott beszédeiben, hogy ha elfojtják a kri­tikát, akkor megáll a fejlődés. Elvtársi üdvözlettel: VAGYOCZKY ISTVÁN brigádvezetö, Pusztamalomi A. G. A levél bírálata helytáll Sz erk oszt ős óét ilnk m eg v i zsgálit a Vagyóczky István levelével kapcso­latban a peterdi állami gazdaság gyulapusztai üzemegységét. Megálla­pítottuk, hogy a Vagyóczky István levelében felvetettek valóban fenn­állnak. Bognár József kiskirályként ural­kodik nz állami gazdaságban. Nem tűri a legkisebb kritikát, vagy ellen- véleményt sem. Ebben odáig ment, hogy a legutóbbi értekezleten az egyik brigádvezetőt, mivel az más módszerrel eílóztatobt, mint ő — unnál't ellenére, hogy ez a módszer eredményesebbnek bizonyult — 15 navi felmondással elbocsdjtotta. Fennáll az is, hogy minden indo­kolás nélkül bocsájtja el a dolgozó­kat. így Windig József kőművest, aki már hosszú idő óta dolgozott a gazdaságban, egvik napról a másik­ra elküldte. Utána két hozzá nem értő emberrel végeztette el a hátra­lévő kőművesmunkát,, aminek követ­kezménye az lett, hogy a disznók a szakszerűtlenül, letéglázott, ,,p!atz‘‘-ot 3 _ nap alatt feltúrták, ami jelentős kárt okozott a gazdaságnak. De nemcsak ezzel az intézkedésé­vel károsította meg Bognár József a gazdaságot. Elbizakodott, ellent­mondást nem tűrő. senkire nem hall­gató módszerével koinolv kárt oko­zott a takarmányrépánál is. Ennél ugyanis, bár figyelmeztették a hibá­ra, elrendelte, hogy levelestől, vas­villával kell hányni. Igv természe­tesen , össze.vissza szurkálták a ré­pát, ami ennek következtében hama­rosan rothadni kezdett. De komoly anyagi kárt okoz Bog­nár József a gazdaságnak magatar­tásával is. Egyrészt úgy — amint a fenti levél is írja, — hogy elveszi a dolgozók kedvét a lendületes mun­kától — másrészt úgy, hogy rnagá- tartása következtében maguk a doll gozók is egymásután mondanak fel, holott most is kevés a munkaorő a gazdaságban. A pártszervezet biztosítsa a hibák kijavítását Bognár József — tekintve, hogy eddig mindig elfojtotta — most kapta az első komoly kritikát. Ezt a bírálatot nagyon meg kell szív­lelnie. Meg kell értenie végre Bog­nár Józsefnek, hogy vége a kis- királyoskodás korszakának. Elsősor­ban pedig azt kell látnia, hogy ilyen magatartással nem végezhet jó mun­kát, ís károkat okoz a dolgozók álla­mának, a dolgozó népnek. A jobb munkát nem durvasággal, hanem a verseny helyes megszervezésével, élő vét ét el év el érheti cl Ha az üzemegységekben nincs is, de a peterdpusztai központban már van pártszervezet. A pártszervezet feladata, hogy megakadályozza a to­vábbiakban, hogy a gazdaságban kiskirályosítodni lehessen és hogy biztosítsa a dolgozók bírálatának sza­bad felszínre jutását. Ugyanakkor a pártszervezetnek segítséget is kell adnia ahhoz, hogy Bognár József minél előbb kijavíthassa hibáit.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom