Dunántúli Napló, 1950. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-27 / 225. szám

£WD 3ZÖTE85BXÄ TB M R F 2. O 5 Eíí'Y példa arról, hogy a kulákok nem nézik tétlenül a csoport fejlesztését Ha valaki abban « tévhitben rin­gatja magát, hogy a termelócsopo-r. tok fejlesztése befejeződött. anDak •nyugodtan azt lehetne mondani: men­jen ei Biosérdre és majd meggyőző- dik, hogy mennyire nem fejeződött még be. Bieséldeu igenis most forr, fejlődik javában a csoport. Bicsérd késett a csoport-szervezésben Bicsérden későn fogtak hozzá a fcsoport szervezéséhez. Nem mintha Beta lett volna meg az érdeklődés a Ncsérdi dolgozó parasztokban a cso- iránt Szó sincs cmrői. Pörköli- Stefan őri csék, Farkasért régóta |gondóikóztak már azon, unit a szom­szédos községek csoportjairól hallot- t»k. éa forgatták fejükben a o-oport hlakitását. Szreda lrare a földműves- Ozővetkezct ügyvezetője és Dili József Indították el aztán a szervezést. Be is lépett az előkészítő bizott­ságba mindjárt az első nap 9 csa­lád. Ekkor azonban megállt * csoport fejlődése. Hogy miért? Azért, amiért oly nehezen indult. A kulákok táma­dása miatt Egedi Antal 30 holdas, Katona József 30 holdon felüli föld­iéi rendelkező kulákok és társai tel­jes erejükkel ..rákapcsoltak“ a cso- portcllenes agitációra. Egy jónéhány dolgozó paraszt azon ban kivonta magát a kulákok agitá- ciója alól. Kezdtek belépni ismét a osoportba. Ez se ment magától', komoly, szívós felvilágosító mun­kát kellett ezek felé Is folytatni. De ekkor szépen nőtt a csoport. 23 családra szaporodott fel a létszám. Ennél állapodott meg. A hiba mögött keressük az ellenség kezét — Máig se tudjak megérteni, hogy V'hcttüak olyan rövidlátók — mond #k a csoport tagúja! egy kicsit szé­gyenkezve. Nem tudják megérteni, hogy nem fittek rá. hogy ha valami hiba van, ez ellenség kezét kell mögötte ' keresni. Kha amikor előbb megállt a fejlődés, akkor is a kulákok agitációja állítot­ta. meg. Azt kellett áttörni, hogy to­pább tudjanak fejlődni. És most? Tehetetlenül álltak. Egy asszonynak kellett áttörnie a falat Prokob Józsefnénak. Gyűlést tartott az alakuló csoport. Sokmindcnről szó volt és P.rdkob Jó- zsefné csak hallgatta. Aztán felállt: — Elvtársak — kezdte csendesen. Sok szó esett itt ma este. Keressük, kutatjuk, hogy vájjon miért nem jön­nek. be hozzánk újabb tagok, hogy vájjon miért állt le a csoport fejlődé­se. Én megmondom. Azért, mert be­engedtünk ide olyanokat, akiknek <emmi helye sincs közöttünk. Been­gedtünk olyanokat, akik világ életűk­ben másokkal dolgoztattak s akik azt szeretnék, hogy majd a cso­portban is mások dolgozzanak helyettük, ők meg csak parancsolgassanak. Be. engedtük a kulákokat. így mondta Prokob Józsefné. Csen­desen kezdte é_ csak a vége felé emelte fel a hangját. Akkor, amikor a neveket sorolta. Egedi Antalét, Ka tona Józsefét, Gáspár Zsigmondét* Vér Zsigmondét és a többi kulákét. Azokét, akik pair héttel előbb még legjobban izgattak a csoport ellen. A pártszervezet tanuljon a hibákból Ez volt c második számú nagy tá­madásuk a bicsérdi kulákoknak. Meg­hiúsították, mert a gyüléien kizárták azokat a kulákokat, akiket már fel vettek, a többieknek pedig visszauta­sították a jelentkezését. És ekkor indult meg az igazi fejlő­dés a csoportban, aminek eredménye rövidesen 60 tag lett. De mennyivel előbb bejöttek volna ezek a dolgozó parasztok, ha a. pártszervezet elég éber lett volna. Ha nem nézte volna szótlanul azt, hogy a kulákok egy­másután jelentkeznek a csoportba. — Mennyivel előbbre volna akkor ma már a bicsérdi csoport? A pártszervezetekndk tanulótok kel] végre ezekből a példákból, ideg kell érteniők: a kulákok nem nézik tétlenül a csoport fejlődését. Ha hazugságokkal, rémisztgetéssel nem érnek célt, akkor megpróbálják befurakodással. És csak egy vezet el­lenük célra: az éberség, a kemény, kíméletlen harc. Hergert elvtárs többtermeléssel köszönti a tanácsválasztást TETTEKKEL KÉSZÜLTÜNK FEL A MAGYAR BÉKEKONGRESSZUSRA A „Megvédjtik a békéf-mozga- ltwn Országos Tanácsa felhívással fordult a magyar néphez, a béke minden magyar hívéhez a békekon­gresszus méltó előkészítése érdeké­ben. November 4-én és 5-én meg­tartjuk Budapesten a magyar béke­kongresszust a bákevilágkongresz- szus magyar küldötteinek megvá­lasztására és a békeharc feladatai­nak megbeszélésére. A magyar bé­kekongresszus küldötteit a dolgozó nép választja meg, ők lesznek a magyar nép harcos békeakaraíának szószólói. Szükség van erre a kongresszusra és szükség van a béke híveinek lon­doni világkongresszusára is, hogy megmutathassuk mennyire megnőt­tek a béke erői hazai és világvi­szonylatban is. A világ becsületes dolgozói, békeszerető emberei e.őtt ma már nem lehet kétség az im­perialisták szándékai és módszerei felől. A koreai nép elleni barbár és elvetemült támadással vég kép lehullt az álarc a háborús uszítok politikájáról, akik vandál módon pusztítják a békés lakosságot, meg­gyilkolják a hadifoglyokat és soro­zatos provokációkkal akarják ki­robbantani a harmadik világhábo­rút Éppen a háborús veszély növeke­dése teszi kötelességünkké, hogy még szilárdabban folytassuk a har­cot a háborús gyújtogatok ellen, szüntelenül leplezzük le és szige­teljük el az emberiség békéjének megátalkodott ellenségeit A békéért küzdeni kell és küz­deni érdemes, mert áthúzzuk ezzel az imperialisták minden aljas szá­mítását. Az imperialisták kénysze­rülnek meglátni azt, hogy a béke­tábor milyen erős, milyen hatal­mas. Az a gigászi méretű építő- munka, melynek megvalósításához a békelábort vezető bzovjetuuió a természet átalakításával; a világ .egnagyobb erőműveinek létesítése­vei már hozzá is kezdett, móttó fe­lelet az imperialisták acsaraodá- saira. Az imperialisták kényszerülnek meglátni azonban azt is, hogy a szocializmus építésének útjára lé­pett népi demokráciák a végsőkig e. vannak szánva szabadságuk, for­radalmi vívmányaik megvédésére és további nagy céljuk, alkotó ter­veik megvalósítására. A békevílágkongresszus újból megmutatja az imperialistáknak, hogy országaikban is nap, mint nap százezrekkel nő azoknak a száma, akik a békét választják. A magyar dolgozó nép már a budapesti kongresszus összehívása eiőtt is a békére szavaz, amikor október 22-én megválasztja a dol­gozók tanácsait, mert ezeknek a tanácsoknak a működése a béke erőípek növekedését is jelenti. A tanácsválasztások győzelme a béke ügyének győzelmét is jelenti, mert mindenki, aki a tanácsokra szavaz, a béke nagy ügyét is támogatja A két választásra, a két győze­lemre jól készüljünk fel, mert mindkettőt a munkaverseny továb­bi kiszélesítésével az új normák túl­szárnyalásával, az őszi munkák időbeni elvégzésével ünnepelhetjük a legméltóbban. A békebizottságok munkájának megjavításával, a termelésben el­ért sikerekkel, a haza iránti kötele­zettségek teljesítésével, a béke min­den rpagyar híve még szilárdabban sorakozik fel a Szovjetunió vezette hatalmas béketáborba. A vasolvasztó kemencénél mondja líecseki László időmérő: — Ott áll a daru mellett, abban « kék ingben, Hergert András, egyike a legjobb formázóknak. Fején félrecsúszva áll a sapka. iBcetanában ritkán szokta Igazgatni «autüca közben. Nem az a fontos, líogyan áll a sapka, hanem az, hogy mennyi a selejt. Ez a kérdés foglalkoztatja gondo­latait az utóbbi időben. Ez a kér­dés vár megoldásra a pécsi Sopiana- ffépgyár öntödéjében, ahol az utóbbi Wöben feMött a s?leíl százaléka. fet nem tagadja és nem szépíti 'senki a formálók közül. Hergert András sem. Keményen mondja: — Tíz, tizenkét százalék a selejt, •mi a duplája • megengedett 6 szár Maliknak. A lendkerekek teszik ki •nneft: a legnagyobb résziét. Régen nem volt Ilyen mennyiségű •elejt az öntödében. Hét, nyolc szá­zalék körül mozgott az átlag. Jött egy addig Ismeretlen kényes munka fa egyszeriben felszökött a selejt. JMég'Hergert Andrásnak Is van se- lejtje, pedig nála es ritka volt ez­előtt. pár héttel még ott szerepelt Heve azok között, akik selejt nélkül dolgoznak. Igaz, hogy 2.8 százalék az egész, Jóval kevesebb, mtat a „megenge­dett" s százalék, de van. Többször gondolt erre az utóbbi Wöben, hogy ‘lehet ezt a hibát kijavítani. Az első lépés már megtörtént. 1 Építettek egy farmeszárítót, amely­ben a vizes formázással készített j lendkerék mintákat kiszárítják. Ez ' fagyban lecsökkenti a selejtet, de ez még nem minden. Tudja ezt jól Hergert elvtárs. Éppen ezért min­den lehetőséget megragad a selejt > lecsökkentésére. Egy lehetőségre rájött a napokban is. A gázgyár­nak kiformázott nagymintájú csa­pokat. A hosszú szekrényeket annak rendje-módja szerint felállították. Megöntötték, a szélét öntés közben kinyomta a vas, selejt lett El­dobni ugyan nem kellett, mert gya- lulás után használható, de ez majdnem annyi. mintha selejt lenne. Gondolkodott és cselekedett. Most a szekrények oldalát a felső nehezítés mellett oldalról is kitá­masztja és nincs selejt. Eddig már eljutott alig négy nap­pal azután, hogy vele együtt az egész műhely csatlaiíozoH a Ganz-gyári önlüfc versenykihívásaim . Ebben a csatlakozásban azt vállal­ták, hogy 20 százalékkal csökkentik a meglévő selejtet. Ezt a vállalást igyekszik végrehajtani Hergert elv- társ is. De ez csak része annak a vállalásnak, amit október 22-re ajánlott fel. Hergert elvtárs még mást is alkar tenni. öt jelölt van a Sopiama-gép- gyárban. Szebeni Jánosné vasesz­tergályos, Szili Imre, Golváth Jó­zsef, Barna József és Varga László, akikre október 22-én szavazni fog. Hát nem nagyszerű dolog ez? — Nagyon szép és komoly dolog — mondja —. Gondolja csak el elv­társ. Innen a gyárból tanácstag lesz Szebentné és a többiek, mind mun­katársaim. Választás után mint ta­nácstag képviselik az én és a többi dolgozó társam ügyét Mert csak odamegyek egyikhez és megmon­dom, hogy mi lenne jó, mi nem jó és ha helyes, amit mondok, Szebe- ninének és a többi odakerülő dolgo­zónak jogában lesz azonnal intéz­kedni Erről szokott beszélni Hergert elvtárs esti agüáciős munkája al­kalmával is. Munka után Meszes­telepen kopogtat be a házakba és beszél az ottlafcókkai a tanács­választások jelentőségéről. Tud jól beszélni erről a nagyjelentőségű eseményről. Hát miért ne tudna, amikor saját helyzetből látja a tanács- választások jelentőségéi és szerepét. Persze nem mindenki látja úgy, mint 6. Ezért magyarázza népnevelő munkája során. Egyik nap ilyen beszélgetés során mondta nefel Meszestelepen egy asszony: k-i Nekem ugyan nem sok' hasznom lesz a tanácsválasztások­ból. Hergert elvtársnak nem kellett messze menni a válaszért. Csak a gyárra gondolt és ezt mondta: — Ugye volt már magának dolga a városházán, mielőtt tanácsok vol­tak? Volt. Es hogy tudta elintézni ügyét? A válasz olyasvalami volt, hogy két napig. — Hát látja? Nálunk a gyárban is vannak tanács tag j el öltek. Gon­dolja, hogy nekem és magának egy napig tartana, míg bejutna hozzá, ha megválasszák? Még egy órába sem! Hergert elvtárs meggyőzte a munkásasszonyt. Kétféle módon is készül Hergert elvtárs a választásokra. Egyik az, hogy népnevelő munkát végez. A másik az, hogy emeli termelését, csökkenti selejtjét. Mert ilyet is tesz. Október 22-re vállalta, hogy 5 százalékai emeli termelését, vagyis a jelenlegi 112 százalék helyett 117 százalékot ér el. És azt, hogy újra selejt nélkül fog dolgozni. * Így köszönti a tanácsválasztást, így köszönti Szebeninét, Szili Imrét és a többit. Munkatársát köszönti vele és egyben dolgozó népünk nagy győzelmét 5 százalék terme­lésemelés, 2.8 százalékos selejtcsök- kentés, október 22-ig ezt hajtja végre, 22-én pedig leadja szavaza­tát a munkásosztály jelöltjeire. 13,630.585 farmi áléta 73.529 nyereményl űzetett ki szombatig az Országos Takarékpénztár Ax ötéve» tervkölcsőn-nyeremények első sorsolása óta. nagy iramban foly­nak az egész országban a nyeremé­nyek kifizetései. Az Országos Taka­rékpénztár központja, budapesti és vidéki fiókjai, valamint a posta buda­pesti és vidéki hivatalai szeptember 23-ig, szombatig 78.520 nyereményté­telt fizettek ki a jelentkező nyerte­seknek 18,680.585 forint értékben. Ex az összeg az OTP központi, fiókjai és postahivatalok hálózata között a következőképpen oszlik meg (kivonat): OTP kaposvári fiók 352 nyeremény- • tétel 147.350, OTP pécsi fiók 1049 nyereménytéfel 234.875, OTP szek­szárdi fiók 187 nyereménytétel 58.000, vidéki postahivatalok: 26.147 nyereménytétel 5,125.975 forint. Álmomban sem mertem erre gondolni... Czifra István és Rimyn Emo, a Magasépítési dolgozói költöznek be az áruhalmozó, háborúra spekuláló Kollárné lakásába 'A parkettás, nagy pécsi lakás ajtaja lassan kitárul. Az izgalomtól, kíváncsi­ságtól szinte félve lép a fényes pad­lóra, a tapétás, erkély es szobába az a két ember, akik már sok ilyen „úri“ lakást, barátságos családi fészket épí­tettek, de miitdlg mások számára. Az dmutt héten még mások laktak itt. Az ajtón „előkelő“' névtábla volt: Kollár Fcrencné, földbirtokos. A ke­resztespusztai levitézlett kiskirálynál 450 hold föld tulajdonosa lakta a Dedk.utca 4. első emeletének ötszobás lakosztályát. Két háztartási alkalmazott szolgálta úri passzióját, szeszélyeit, An- tik bútorok, értékes porcellánok, csil­logó vitrinek, ezüstncmíick tették széppé életét. A felszabadulásig kiszi- polyozQtt, kizsákmányolt béresek, cse­lédek, napszámosok kaparták össze ve­rejtéke* munkával Kollár Ferencné számára a műkincseket, ök, a dolgozók rendezték be a fényűző lakást, úgy. hogy virradattól késő estig dolgoztak éhbérért, a haszonból pedig szépük a burzsaj élete. A Két ember — Két inmtKús, Czifra István és Rinyn Ernő a Magas­építési Vállalatnál dolgoznak. Czifra István elvtárs munkavezető, becsületes, jó dolgozó, ő szükséglakáson, felesége és 7 gyermeke Siklóson, anyósánál la­kik. 9 ember két apró szobában. Rinyu Ernő építésvezető fiatalember. 24 éves pártonkívüli most, október he­tedikén nősül. Eddig albérletben, szük­séglakásban lakott, <je 17 éves felesé- gével már ide. saját lakásába költözik be. A két lakásnéző cipőjén, ruháján ha- barcsfoltok, mésznyomok. Látszik, hogy kirlelenül, váratlanul lettek a munka­helyükről elszólítva, hogy megnézzék azt a lakást, amelyben a „méltósága“ a három mázsa lisztet, félmázsa zsírt, ugyanannyi sót é.s egyebeket tárolt. El­vonta a dolgozók e'ő] az élelmiszert azzal, hogy „háború lesz“ és „jó, ha van itthon egy pár falat, hátha ...“ Kotlámé azonban tévedett, ö az amerikaiakat várta és a népköztársa­ság ökle lecsapott rá. A felhal­mozott élelmicikkeket elkobozta, fölötte pedig bűneiért a népbíróság mondott ítéletet. A lakás, — a fényűző szobák, csempés fürdőszoba, hatalmas erké­lyek — a dolgozók kényelmét szol­gálja ezután, visszakerül végre azok­hoz, akik építették, akik munkájukat, fiatalságukat 194f)-ig azért áldozták fel, hogy a heréknek, a társadalom, a haza ingyen-élőinek kényelmes, jó élete biz­tosítsanak. A Yárosl tanács az Ítélet után, — mely majd két évre teszi ártal­matlanná. Kollár Ferencnét, a hábo­rús uezítót — úgy döntött, hogy a laJí-ás kiürítését elrendeli s azt be­csületes dolgozóknak utalja lei, A városi tanács gyors és jó munkájá­nak köszönhető, hogy a Magasépí­tési Vállalat Inczédi Dénes-utcai épít­kezésétől a két lakásraszoruló elv­társat azonnal a lakásgazdálkodási osztályra kérték, s ott Gyúró elvtárs közölte velük a jó hírt: szép lakást kapnak. Első pillanatban meg sem tudtak szólalni. Csak egymásra néztek, majd Gyúró elvtársra várva, hogy az nem vonja-e vissza, amit mondott. Először Rinyu Ernő tért magához. — Ez aztán váratlan volt. ^— eó­hajtja, majd elneveti magát, —• egész délelőtt viszkedett a balsze­mem, tudtam, hogy öröm fog érni, — tréfálkozik. — Bútort is csak ve­szünk valahogy — gondolkodik már fennhangon. — Én 1550 forintot keresek ha­vonta, feleségem is elhelyez­kedik. ö is keres majd, Czifra István most tér csak ma­gához : — Siklóson eddig gerendás, földes, nyomorúságos viskóban lakott a csa­ládom. Ha beköltözhetnénk elsején... Gyúró «Ivtáre nem ts hagyj* tő­gigmondani. — Költöd jscncK he be a* «Ív­társak azonnal — mondja. — Ne­künk az a célunk, hogy a dolgozó­kat máris elhelyezzük, jó, egészségei lakást adjunk. Az asztalról kulcsokat vest fok — Nézzék meg as elvtársak a lakást és vegyék birtokukba minél előbb. Az utcán már a beköltözésről be­szélgetnek. Czifra elvtárs elhatároz­za, hogy szabadságot kér és még este Siklósra utazik a családért, a bútorokért. „Hogy fognak örülni a gyerekek!“ Közben a házhoz érnek. DeáK-níca A. Felmennek az alsó emeletre, kinyitják az ajtót, amelyen még ott a régi névtábla nyoma- És látják a kékezüst tapétáé szobát, majd a barna-aranysávosat, a hatal­mas, virágos erkéiyt, művészi cse­répkályhákat. — Palota ez — sza­lad ki Czifra elvtárs száján, — me­sés ez a lakás. Itt vagyunk a köz­pontban, hogy idejöhetünk, ez igazán csak a népi demokráciában képzel­hető el, eddig álmomban sem mertem erre gondolni. Rinyu Ernő már rendezkedik: — kle tesszük a szekrényt, azt hiszem itt meg az asztalnak lesz jó helye. A menyasszonyom ki fog ugrani a bőréből. Én még ma be is költözöm, ilyen lakásban még úgy sem laktam. Alig tudnak jövendő otthonuktól elszakadni. De visszamennek, a ta­nácsnak. a tanács elnökének megkö­szönni, hogy gondoskodott róluk a nép állama. És a népi közigazgatási szerv, a tanács a jövőben is gondoskodik arról, hogy a megfelelő ember meg. felelő helyre kerüljön: a becsületes dogozók emberhez méltó, egészséges, világos, jó lakásba, a rémhírterjesx- tők, áruhalmozók, háborúra uszító spekulánsok pedig a jól megérde­melt fegyházba G. L.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom