Dunántúli Napló, 1950. augusztus (7. évfolyam, 176-202. szám)
1950-08-23 / 195. szám
DUNÁNTÚLI NAPLÓ 74 dolgoró paraszt hat&rorla el Dravaszerdnhelyem Lövetik a »zov^cí parasztok példáját Vigyük tovább a begyűjtést Baranya üzemi dolgozói a munkaverseny, a békeharc: és az éberség fokozásával válaszolnak a háborús gyújtogatok belgiumi orvgyilkosságára vn. ÉVFOLYAM. 195 SZÁM ARA »0 FILLÉR Vezessük a dolgozó parasztok ezrei! a iársasgazdálkodás útjára SZERDA, AUGUSZTUS 23 (B. J.) Forró lelkesedésü ünnepei ült vasárnap Déldunántúl dolgozó parasztsága. A községek dolgozó parasztjainak valóságos örömünnepe volt Alkotmányunk első évfordulójának napja, hisz az Alkotmányunkban ünnepelte a szabadság mellett a gépállomásoktól fogva az iskolákon, bekötőutakon keresztül a dolgozó parasztokból lett járási tanácselnökig mindazt, amit a munkásosztály segítsége, Pártunk vezetése a dolgozó parasztságnak nyújtott. Ez az ünneplés számos községben — és itt volt a legméltóbb — abban nyilvánult meg, hogy még tovább fokozták a begyűjtés lendületét. újabb és újabb mázsákkal fokozták az eddigi eredményt. Ami azonban Alkotmányunk ünnepét valóban új győzelmek űpnepévé avatta, az volt, hogy ezen a napon <t dolgozó parasztok ezrei indultak el az új boldog élet felé, mert ezen a napon a dolgozó parasztok hatalmas számban léptek be ter- melőcsoport jóinkba, alakították meg csoportjaikat. Olyan győzelmek születtek, mint a csányoszrói, ahol 172 dolgozó parasztot vettek fel a csoportba. vagy mint a kistormási, ahol az egész község dolgozó parasztsága hatalmas lelkesedéssel csoporttag lett Alkotmányunk ünnepén, vagy mint a drávaszentesi, aho] szintén nagyszámú dolgozó parasztot fogadott be szeretettel ezen a napon a csoport Győzelmi ünnepe volt Alkotmányunk napja a dolgozó parasztságnak. De vájjon az ezévi fejlesztést tekintve is a végső győzelem napja volt-c? Vájjon megnyertük-e már termelőcsoportjaink fejlesztéséért vívott csatánkat, vájjon alá- irta-e már minden olyan dolgozó paraszt a belépési nyilatkozatot, aki érdeklődik a csoport iránt, aki rokonszenvezik a csoporttal, aki vonzódik a társas gazdálkodás felé? Távolról sem állunk még itt. Nagyszámú dolgozó paraszt lépett Alkotmányunk napján a szövetkezeti gazdálkodás útjára, de messze nem annyi, mint amennyi dolgozó parasztban megvan az érdeklődés, a vonzódás a termelőcsoport iránt. Rendkívül nagy még ezeknek a dolgozó parasztoknak a száma. És azon se lehet csodálkozni, hogy még mindig nem léptek be. A termelőcsoportba való belépés —- a legdöntőbb, legnagyobb horderejű lépés, ami csak most egy dolgozó paraszt életében bekövetkezhet. Szakítani mindazzal, ami bár nem volt valami jó, de mégis megszokott volt, amihez eddig ezer szál fűzte, szakítani mindezzel cs rá lepni egy új útra, amin azelőtt sohasem járt —• nem kis dolog És ezért nincs igazuk azoknak a csoporttagoknak, akik olyanokat mondanak, hogy „aki akart jönni, az már úgy is itt van-\ Tejesen hamis és káros ez a felfogás. Az olyan dolgozó parasztok is, akik már meggyőződtek a csoportok helyességéről, meglátták k a ,?s?P01-tban könnyebb azebb, gondtalanabb, gazdagabb f!? htL Chet ,utni' akik már lát- jak, hogy a csoportok eredményei messze o.ulmulják a kisgazdasáÉ ok eredményeit és ebből maguk- an már le is vonták a következte tést. még az ilyen dolgozó parasztok jó része is habozik, amikor döntenie kell a belépés felől. Mi következik mindebből? Az hogv egy percre se szabad tn>*á I ■nunk a felvilágosító munkával. GERO ERNŐ ELVTÁRS Sőt a dolgozó parasztok felvilágosítását fokozni kell. Még szívósakban, még rendszeresebben, még több esetben, ismét és ismét fel kell keresniük továbbra is csoportjaink tagjainak községük dől gozó parasztjait. Még szélesebb alapokon, még türelmesebben, még kitartóbban, még részletesebben kell magyarázniok a termelőcsoportok eredményeit, a társas gazdálkodás sokszínű, sokrétű előnyeit. Hatalmas eredményekre van meg a lehetőség r-. ha jól dolgoznaa termelőcsoportjaink tagjai. S hogy jól dolgozzanak, az elsősorban csoportjaink üzemi pártszervezetein múlik. Termelőcsoportjaink pártszervezetei a betakarítási munkák folyamán megmutatták, hogy tudnak mozgató ereje, motorja lenni a csoportnak. Termelőcso- portjaink kommunistái megmutatták, hogy tudnak és akarnak élenjárók lenni, akik példát mutatnak a csoport többi tagjainak, akik „viszik“ magukkal csoportjaink pártonkívüli tagjait. Termelőcsoport iáink fejlesztésének további munkájában, a most előttünk álló nagy feladatok megoldásában is mozgató erőként, motorként kell működnie termelőcsoportjaink üzemi pártszervezeteinek, most is példamutatóként, élenjáróként kell harcolniok csoportjaink kommunistáinak. Az előttünk álló feladatok megoldásában nagy segít-égünkre lehetnek az eddigi munka folyamán szerzett tapasztalatok. Számos ilyen tapasztalat áll már rendelkezésünkre. DrávaszabolcSon például R beállították a felvilágosító munkába az újonnan belépett dolgozó parasztokat is. 59 család lépett be azon a napon. Nem kétséges: altalánossá kell tenni ezt a gyakorlatot. A villányi járás több gyenge csoportjához az erősebb csopor tokból vittek népnevelőket. Hamarosan komoly eredmények szülét tek munkájuk nyomán. Nem vitás, ezt is alkalmazni kell másutt is. A dolgozó parasztság eddigi győzelmei, melyeket a csoportok fejlesztése terén elértünk, ugyanakkor kemény csapások voltak a falusi reakcióra, komoly vereségei a falu kizsákmányolóinak. a kukkoknak. S a csoportok tovább' fejlesztése ismét újabb vereségeket fog jelenti a kulákok számára. Várható-e, hogy mindezt tétlenül néz.k majd, hogy közömbösei fogják szemlélni, mint épül a falun a szocializmus, mint szorul egyre szőkébb körre kizsákmányolást lehetőségük? A kulákok és velük együtt a klerikális reakció eddig se nézte tétlenül csoportjaink erősödéséi cs akt,vitása minden kétséget kizáróan^ az újabb eredmények láttán meg tovább fog fokozódni. É' a kuláktámadások vonalán eddig is komoly veszélyként merült fe az, hogy nemcsak csoporttagjainkat, üzemi és falusi pártszervezeteinket, de még a járási bizottságainkat is megtévesztette a kulákok. taktikája. Legtöbb helyen ugyanis abból, hogy a kulákok nagy számban jelentkeznek a csoportokba, hogy m nden áron igyekeznek befurakodni, azt a helytelen következtetést vonták le, hogy a kulákok ezzel megszüntették aktív harcukat a csoportok ellen. Az ilyen pártszerve zelcknél és járási bizottságokná megfeledkeztek arról, hogy a ku Iák soha egy percre se mond le a szocializmus építése elleni harca termelőszövetkezetek fejlesztésének nagy feladatairól beszélt a Szovjetunióból hazatért parasztkiitdöttek értekezletén A Szovjetunióból hazatért magyar parasztktlldöttség tagjai kedden reggel a MÉA10SZ székháziban értekezleten tárgyalták meg, hogy a Szovjetunióban szerzett gazdag tapasztalatokat hogyan adják át a legeredményesebben a dolgozó parasztság minél szélesebb tömegeinek. Az értekezleten megjelent Gerő Ernő esv- társ államminiszter, a Népgazdasági Tanács elnöke, Donáth Ferenc elvtárs, az MDP Központi Vezetőségének tagja és Hegedűs András elvtárs, az MDP mezőgazdasági osztályának vezetője is. Az értekezleten elsőnek Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter, a küldöttség vezetője tartott bezámo- lót, majd az egyes küldöttek szólaltak fel. Felszólalt az értekezleten Gerő Ernő elvtárs állammini-szter is. Kárpáfnkrajnábót a legkiválóbb kolhoz* Ingok érkeznek hozzánk látogatóba — A legközelebbi hetekben, valószínűleg szeptember folyamán ellátogatnak hozzánk a Szovjetunióból, Kárpátukrajnából a magyar kolhoztagok, a szocialista munka hősei, hogy itt elmondják tapasztalataikat — — mondotta, — Azt, hogy hogyan értek el ők a kolhozok útján, a szovjet hatalom támogatásával (a szovjet rendszerben) Kárpátukrajna • mint tudjuk — nem különleges jó termő földjén olyan hatalmas eredményeket, amikről itt Magyarországon még álmodni sem merünk. —- Az eredmények, amelyekről az elvtársak beszámoltak: — mondotta a továbbiakban Gerő Ernő — nagyon szépek és ha összehasonlítjuk azokkal az eredményekkel, amelyeket az első parasztküldötteégnél elértünk, kétségtelenül megállapítható; a mostani eredmény komoly lépés előre, bár nem panaszkodhatunk, az első parasztküldöttség munkája is meghozta a maga eredményeit. — Különösen nagyoknak tűnnek az eredmények, ha a mai helyzetet összehasonlítjuk azzal, ami két évvel ezelőtt volt. — Mi voK ezen a téren nálunk két évvel ezelőtt? Keresztül-kasul az országban, mindenütt a falun féltek a kolhozoktól, féltek a terme löszövetlcezettöl és alig-alig mutatóban akadt valaki, aki nyíltan a termelőszövetkezet hívének merte magát vallani. Ha ebből a szemszögből nézzük az eredményeinket, komoly, nagy lépést tettünk előre. — De ha abból indulunk ki, hogy hová kell eljutnunk, meg kell vallanunk, csak a kezdet kezdetén vagyaink, hiszen el kell jutnunk néhány esztendőn belül oda, hogy a dolgozó parasztság túlnyomó többsége önként belépjen a termelőszövetkezetbe, hogy nekünk ezer-két- ezerholdas termelőszövetkezeteink legyenek, hogy termelőszövetkezeteinknek tanult agronómusai, zoo- technikusai legyenek, hogy a termelőszövetkezetek a mainál sokkal magasabb terméseredményeket érjenek el, nagyobb ered* menyeket állattenyésztésünk te* rén Is, hogy a termelőszövetkezetek tagjainak magas kultúrája, műveltsége legyen, hogy a termelőszövetkezeti tagok gyermekei tömegével menjenek a közép- és felsőiskolákba. — Az utóbbi hetekben a termelőszövetkezeti csoportokba mintegy húszezer család lépett be. De ha arra gondolunk, hogy a régi tagokkal együttvéve jelenleg 70 ezer család tagja van a termelőszövetkezeteknek, azoknak a száma pedig, akik beléphetnének, mert dolgozó parasztok: körülbelül egymillió, akkor látjuk, mekkora munkát kéül végeznünk és a munkának egy részét most kell elvégeznünk, nem akkor, amikor elkezdődik az őszi szán tás-vetés. Egy hetünk, tíz napunk van arra, hogy teljes erővel belefeküdjünk a munkába. Ez alatt a 10 nap alatt nem néhány száz, hanem néhány tízezer embert, asszonyt, családot kell meggyőznünk arról, hogy lépjen be a termelőszövetkezeti csoportba. '— A mi eddigi munkánk hiányossága abban áll, hogy gyakran — persze nem minden esetben — általánosságban beszélünk a termelőszövetkezeti csoportokról. Elmondjuk, hogy milyen jók ezek a termelőszövetkereti csoportok, milyen hasznosak, mennyire a pa„ rasztság érdekeit szolgálják, de nem eléggé folytatunk egyéni agitációt, egészen meghatározott célkitűzéssel. A legjobb agitátoroknak maguknak a t»zcs>tagohnak kell iennsSk ' “* Ä1 tsacs-be való belépés legjobb agitátorainak maguknak a tszcs csoporttagoknak kell lenrwök, mert ki tudna meggyőzőbben érvelni azok felé, akik a tszcs-be talán belépni készülnek, de még nincsenek egészen meggyőzve, mint azok, akik bent vannak, vagy akik mosl. beléptek. — Azt kérdezik néha tőlünk, miért vagvunk amellett, hogy ebben az évben mindenekelőtt a meglevő termelőszövetkezeteket erősítsük és ahol nincsen, ott új termelŐesoppr- tok létrehozására törekedjünk. Mit lehet csinálni egy olyan földterületen. ahol van 12—15 tag, és 40—S0 hóid föld. Miféle gépesítést lebet ott alkalmazni? Hogyan lehet ott alkalmazni * tudomány eszközeit? — Nyilvánvaló, ahhoz, hogy a termelőszövetkezet komolyan meg tudja mutatni előnyeit az egyéni gazdálkodással szemben, az kell, hogy legyen jókora darab, lehetőleg összefüggő terület, amelyre r!á lehet ereszteni a nagy gépet, a traktort, a kombájnt és egyeb gépeket, hol tudományos mezőgazdasági munkát lehet végezni. Minél <öbb Ingja van a csoportunk* annál több jövedelmen lehet osztozkodni-* Szeretnék szólni néhány szót — mondotta a továbbiakban Gerő Ernő — az egyénileg gazdálkodó parasztok kérdéséről, termelőszövetkezeti csoportjainkban eléggé elterjedt egy rossz szokás: amíg valaki egyénileg gazdálkodó paraszt volt és kételyei voltak a termelőszövetkezet iráni, ferdén nézett a termelőszövetkezetre, de amikor be. lépett a tszcs-be, bentröl Igen gyakran ferdén, szinte ellenséges szemmel néz a még kmtlévő egyénileg gazdálkodó parasztokra. Ne felejtse el egyetlen liszcs-tag sem, tegnap még egyénileg gazdálkodott, aminthogy az egyénileg gazdálkodóból holnap már tsaxv-tag lesz, ha mi jól dolgozunk. Abból keil kiindulni, Hogy a termelőszövetkezeti tagoknak nem az az érdeke, hogy kevesen jöjjenek, hanem, hogy minél többen Jöjjenek, az egész dolgozó parasztság bejöjjön a termelőszövetkezetbe. —• Vannak, akik úgy gondolkoznak: földünk van elég, jószágot ad az állam, dolgozunk, minek eresszünk he többet? Ha többet be eresztünk, akkor többel kell osztozkodni. Helytelen ez. ról és hamarosan több példából •volt alkalmunk látni, hogy a kulákok — amint az például Vil- lánykővesden is történt — csupán azért igyekeznek befurakodni a csoportokba, hogy belülről, sokkal előnyösebb helyzetben, sokkal eredményesebben rombolhassanak Van azonban másik veszély is, amit ha nem hárítunk el, szintén gátolhatja a fejlesztés további eredményeinek kibontakozását- Ez pedig •— és ezt Baranyában leginkább a sellyei járásban lehet tapasztalni — az, hogy a kuláKok beépülését megakadályozni szándékozva, alaposan átesve a ló túlsó oldalára, elzárják a csoport felé vezető utat a becsületes kő zépparasztok elöl is. Több ilyen eset történt a sellyei járásban köztük Csányoszrón is. melyeket ha sürgősen nem javítanak ki, komoly akadályt fognak jelenteni a további fejlődés előtt. De hasonló esetekben kell ke resnünk a magyarázatát máris annak, hogy míg országszerte nagy tömegekben áramlanak be a középparasztság soraiból is a csoportokba, addig nálunk Déldunán- túlon bizonyos fokú lemaradás mutatkozik ezen a téren. A sely- lyei járásban tapasztalt ferdítése ken kívül, ennek okát még abban találhatjuk, hogy nem egy csoportnál a könnyebb ellenállás vonalán mozognak. Könnyebb eg> l kisparasztot, vagy egy újgazdát ’meggyőzni a csoport helyességéről, mint egy középparasztot, — ha érdeklődik és vonzódik is a csoport felé — akit régebbi és szorosabb kötelékek fűznek a magángazdálkodáshoz, aki anyagilag sem érzi olyan erősen a különbséget, mint egy szegény, vagy kisparasztFokozni kell tehát a felvi’dgo&iló munkát a középparasztság felé de ugvanakkor fokozni kell a nő» . és ijjak fele is, kiknek belépése a csoportokba erősen elmaradt » férfiaké mögött. A feladatok világosak, a cél tiszta: meggyőzni a még nagyszámú érdeklődő, vonzódó dolgozó parasztot, kézenfogni és elvezetni a csoportba tovább fejleszteni csoportjainkat, hogy minél nagyobbak legyenek, hogy ezáltal még sokkal inkább ki lehessen használni o nagyüzemi gazdálkodás minden előnyét. Szervezzék meg tehát ter- melöcsoportjaink pártszervezetei a inog eddiginél is lendületesebb lelkesebb felvilágosító munkát, ismertessék ezen a héten még szélesebb körben még lelkiismeretesebbe^ a csoportok eredményeit, ismertessék a társasgazdálkodás ezernyi előnyét. D-iertcssék a módosított alapszabályokat, hogy a jövö vasárnap a dolgozó parasztok újabb ezreit vezessék a boldog megelégedett, szép élet n Szovjetunió kolhozainak példáját követő terme öszövetkezeti gazdálkodás útjára.
