Dunántúli Napló, 1950. június (7. évfolyam, 125-149. szám)
1950-06-04 / 128. szám
Itao JÜNTOS 4 NÄPIO 3 Az A VESZ fiataljai új brigádokkal, újításokkal és felajánlásuk túlteljesítésével köszöntik az egyesítő kongresszust A pécsi AVESZ NV fiataljai megértették az egységes ifjúság megalakításának jelentőségét. Az üzem ifjúmunkásainak 81 százaléka már konkrét felajánlást tett június 18-ra, a magyar ifjúság nagy ünnepére. Különösen kiválik felajánlásával Miko- üos Lajos ifi szerelő, aki vállalta az egyesítő kongresszus méltó megün nepléeére., bogy ez évi tervét három hónappal előbb, azaz október 1-re befejezi. Ez a példamutató felajánlás azonban csak úgy válhat valósággá, ha az üzem műszaki értelmisége gon doskodik arról, hogy Mikolics Lajos ifjúmunkás valóban ismerje is a tervét. A kongresszusi versenyben született meg három új ifjúmunkás brigád is, a szerelők, mérőjavítók é>s gópszám- lázók ifjúmunkás brigádja. A szerelők brigádja szép eredményeket ért el eddig is — az elmúlt héten 156 százalékot teljesítettek — és a lelkes ifjúmunkások kiharcolják, hogy az egyesítő kongresszusig kétszáz százalékra emelkedjen a brigádátlag. Ezt azonban csak akkor érik el a fiatalok, ha szívesen veszik az idősebb szerelők útmutatá sait, ha megtanulják fejlettebb munkamódszereiket, s mindazt a hasznos tapasztalatokat, mellyel az „öreg1' szerelők rendelkeznek, átviszik saját munkájukra. A brigádban külön is kitűnik két ifjúmunkás: Kovács Géza és Molnár .Gyula szerelő, akik már külön is a száznyolcvan százalékot is elérték. Szép és felelősségteljes munkát végeznek a mérőhitelesítő és javító, szabályozó állomáson megalakított .SZIT-brigád tagjai is. nagy hiba azonban, hogy teljesítményeiket csalt databszámra emelték és közben megfeledkeztek a (»elejt elleni harcról. Elfeledkeztek arról, hogy a magas mennyiségi termelés csak akkor érték, ha nem növeljük mellette a se- lejtet, úgy mint az ifi-brigád tagjai, akik az áprilisi 806 százalékka szemben a május 26-ig készített kimutatás szerint 7.58 százalékos se- lejttel dolgoztak. Az ifjúmunkás brigád ajánlja fel június 18. méltó megünneplésére, hogy ezt az igen magas számot csökkenti és lelkiismeretes, gondos munkával, úgy készül az egységes ifjúsági szervezet megteremtéséért, hogy méltó helyet foglalhasson el annak vezetésében. A gépszámlázó ifjúmunkás brigád 122 százalékot ért el, s a brigád két tagja, Schmidt és Lengyel ifjúmunkás olyan újítást dolgoztak ki az előszámlázás kiküszöbölésére, melynek évi megtakarítása 10.800 forintot jelent csak az ÁVE8Z NV területén. Az ÁVESZ NV ifjúmunkásai munkafelajánlásokkal, újításokkal harcolnak az új, egységes ifjúság megteremtéséért. Közülük nem egy dolgozik kint, falvakat villamosítanak, s gyakran vannak együtt a dolgozó parasztfiatalokkal, akik tszes-kben, állami gazdaságokban, gépállomásokon ugyanazért a célért harcolnak, mint az ÁVESZ NV szerelő-brigádja, vagy akár a mérőhitelesítő-, gépszám- lázó-brigád. A békéért, a ezocialis'a Magyarország megteremtéséért, a Párt vezetésével, mint a munkásosztály élesapatának legerősebb, legáldozatosabb, leghűbb segédcsapata. Minden dolgozó vegyen részt a Nemzetközi Gyermeknap ünnepségén Szeretettel meghívjuk a város dolgozóit a június 4-i Nemzetközi Gycr- mekn.'p ünnepélyére, amely s Tüzér-utca; sportpályán dé után 4 órakor kezdődik. Rossz idő cselén a MunkásKütúrházban tartják meg. — Ünnepi beszédet Bedő Pálné MNDSZ megyei titkár mondja. Utána szines kultúrműsort rtának az úttörők és az óvódások. Néni táncok, énekszámok, sza- va'atok, jelenetek, sportbemutató színesíti a műsort, amely a békékére fokozására és gyermekeink békés jövőjének biztosítására hív fel minden b-csű!e>s dolgozót. RENDEZŐSÉG. A FORMÁLIS ÖNKRITIKA, MINT A FEJLŐDÉS GATJA „önkormányzati“ komédia helyett, a dolgozó nép tanácsai ß műit közigazgatása „önkormányzati" szerveivel ellentétben. ahol a csekély kisebbség, a gazdag virilisták, bankárok, gyárosok, földbirtokpsok, úricsemeték, kulákok irányították a köz- igazgatást és nyomták el a legdurvább módon a dolgozókat. Pécs, „törvényhatósági joggal felruházott" városnak a legfelső „ön- kormányzati" szerve a törvényhatósági bizottság volt, amely bizottságba a néhány választott képviselőn és hivatali állásánál fogva bekerült személyen kívül a többség vagyoni állásánál fogva került a bizottságba. Ezek az urak azután az „önkormányzatot" saját meggazdagodásukra, jogtalan előnyök megszerzésére, adóhivatalok becsapására, a dolgozók jogainak teljes eltiprására használ* fák fel. Ebben Is vezetőszerepet játszott Pécs város nagyura és diktátora, a „főrendiházi tagság" és egyéb rosszemlékű fasiszta kitüntetés birtokosa: Visnya Ernő, akinek hatalmáról, Pécs város életébe való befolyásáról &POLX.O arí szünet Ny« i IÍBASIS 4-én, vasárnap a nemzetközi gyermeknapon AZ ELSŐ BOXKESZTYÜ vidám sportfilm. Délelőtt’ ifjúsági matiné, 70 filléres ár. D. e. 8 és 10 órakor, délután '/i5, Vt7 órakor 1 forint egységárral. Este Vä^-kor JANIKA rendes helyárral. Hétfőn: JÓ REMÉNYSÉG j Előadások fél 5, fél 7, fél 9-kor| 1Í!K r-HOZI 4-étg Vo 1 FÁKLYA) Jó reménység Előadások: 4, 6 és 8 órakor. Hétfőn: J A N I K A. Előadások- 6 és 8 órakor. Az utolsó előadás a kertben ! Pénztár d e fél U —12-ig P-: Ilién egész legendákat mesélnek, azok, akik a múltban közel voltak a „boszorkánykonyhához", ahol Visnya Ernő sütötte ki merényleteit a dolgozó nép ellen. u Ernő, a Pécsi Takarékpénz¥ snya tár vezérigazgatója és el- ----------- nöke, Pécs város leggazdagabb---embere volt Ezt a gazdagságot, amit mások mérhetetlen kizsákmányolásából szerzett, arra használta fel, hogy teljesen kezébe vegye Pécs közigazgatásának irányítását a törvényhatósági bizottságon keresztül. Ezen „irányításban" segédkezett azután a hírhedt kizsákmányoló Mattyasovszky-Zsolnay család, a Hamerli család, az Engel család, Eizner Dóczi, a Róth család, Baumann Emil és mint ezeknek a függvénye: a klérus. A város életében minden ügy történt, ahogy ezek az urak akarták. Ezért volt az, hogy míg a Mecseken keresztül-kasul beton séta- és autóutak épültek óriási költséggel, addig a munkáslakta negyedekben nem volt kút és bokán felül 'kellett járni a sárban és a porban. Míg a munkáslakta területeken nem volt egészségház, orvosi rendelő, addig a maguk szórakoztatására és gyönyörködtetésére megépítették a ,‘Hotel Kikelet"-et a Mecsek ormán. Hogyan is történt a múltban egy ügy elintézése? Visnya Ernő akinek a trakfikengedély-kéréstól kezdve a díjnoki ál íás betöltéséig mindenben döntő szava volt. nem volt szemérmes és eszközeiben válogatós, ha valamit keresztül akart vinni. A választott tagok a bizottságban, mivel munkásról szó sem lehetett, kereskedők és iparosok voltak, akik valamilyen formában mindig összeköttetésbe kerültek Visnya Ernő bankjával, a Pécsi Takarékpénztárral. Egy-egy ügy vagy határozat előtt behivatta őket a bankba és minden kertelés nélkül megmondotta, ha nem szavaznak mellette, ?kkor nem kapnak többé kölcsönt és hasonló más szankciókat helyezett kilátásba. Visnya Ernő be is tartotta fenyegetéseit, ha valaki ellenszegült akaratának. Hasonló volt a helyzet a polgármester „választásánál" is. tül is. lay voií Mindig az volt a polgármester, akit Visnya akart. ez a legkisebb dijnoki állás betöltésétől egész a tanácsnoki kinevezésig. Bár előre el volt döntve Visnya akarata szerint a kinevezés, mégis Visnya elvárta, hogy az állásra pályázók tömegei hajbókolva elmenjenek hozzá és alázatosan kérjék a támogatását. Nem véletlen, hogy a klérus képviselői, akik a felső papságból kerültek ki, mindenben támogatták Visnya Ernő akaratát. Az sem véletlen, hogy a dolgozók Visnya Ernőt Pécs város „földi helytartójá"-nak csúfolták. Visnya keresztülvitte akaratát a város településének kérdésében is. Bár a józan ész azt kívánta volna, hogy az egészséges Mecsek felé kell a városnak terjeszkednie, mégis a város a vizenyős, szikes talajú, bűzös és egészségtelen déli Irányban terjeszkedett. mert a mai Kertváros helyén volt Visnya Ernőnek a földbirtoka, amelyben szikes volta miatt térden alul nőtt csak meg a búza. Ennek a földnek a „jövedelmezőségén" úgy akart segíteni, hogy elhatározta annak felparcellázását. Tervét a szokásos „előkészítés" után a törvényhatósági bt zottsági ülés elé vitte. — A terület településre alkalmatlan, mert a bőrgyár füstje és bűze, valamint a szennyvízgyüjtö-telep közelsége veszélyeztetik az odatelepülök egészségét — mondotta a tiszti' főorvos a bizottsági ülésen. Visnya emberei ennek ellenére megszavazták a javaslatot, A felszólaló tisztifőorvost pedig, akit orvosi esküje kötelezett az igazmondásra, csendesen eltávolították állásából Ezután Visnya Ernő méregdrága pénzen eladta házhelyeknek a hasz navehetetlen földet. Hogy a becsapott odatelepülök előtt megjátssza a becsületes embert, a „jóakarót", ke resztülvitte a városnál, hogy utat és csatornát építsenek, autóbuszt járassanak Itt addig, amíg a munkáslakta területeken ehhez hasonló intézkedés szóba sem került. A február 10-i Központi Vezetőségi ülés határozata, Rákosi elvtárs útmutató beszéde óta az önkritikának rendkívül megnőtt a szelepe a pártépítésünkben. Pártfunkcionáriusaink és párttagjaink egyaránt felismerték, hogy milyen döntő fegyver ez a szocializmus építésé ben. De az önkritika jelentőségét a pártonkívűliek is egyre nagyobb számban ismerik fel és hasznosítják a mindennapi munkájuk során. A jól induló, egészségesen fejlődő kritikát, önkritikát tartalmilag tovább kell fejleszteni és egyre szélesebb körben kell a dolgozók között tudatosítani. lyem könnyű helyesen alkal- ’ mazni a kritikát, önkritikát, sok nehézséget kell leküzdeni, hogy tovább tudjuk fejleszteni. Meg kell küzdeni a maradisággal, a bürokratizmussal, a felfuvalkodottság- gal, önelégültséggel, a kényelem- szeretettel, stb. Meg kell küzdeni az ellenség akadályozó tevékenységével is, mely igyekszik a fegyvert hasznavehetetlenné tenni, jelentőségét lecsökkenteni, saját céljára felhasználni. Elvtársaink többízben vetették fel, hogy helyenként, ahol önkritikát, kritikát alkalmaztak, azt mondották nekik, hogy formális az önkritikájuk, de nem magyarázták meg, hogy mit is értenek alatta, így elvesztették biztonságukat és nem tudják,' hogyan alkalmazzák a jövőben az önbírálatot Pártfunkcionáriusaink ha rámutatnak ^valahol arra, hogy formális az önkritika, magyarázzák is meg azt, hogy miért formális, ne elégedjenek meg a puszta ténymegá lapí- tással. Hiszen a formális önbírálat leleplezése igen fontos eszköze a kritika-önkritika továbbfejlesztésének, a dolgozók politikai színvonala emelésének. Hogyan tudjuk eldönteni, megítélni, hogy az önbírálat pártsze- rü-e, vagy sem. Sztálin elvtárs arra tanít bennünket: „Nekünk olyan önbirálatra van szükségünk, amely növeli a munkásusztály műveltségét, fejleszti harci szellemét, meg erősíti a győzelembe vetett hitét, megsokszorozza erőit és segíti abban. hogy ö legyen az ország igazi gazdája" Ha mi meg akarjuk különböztetni a helyes önbírálatot a formális önbírálattól, akkor nézzük meg, hogy az elhangzott önbírálat vájjon növeli-e az elvtársak műveltségét, fejleszti-e a harci szellemét — vájjon nem kispolgári megalkuvás lesz-e belőle , megerősíti-e a győzelembe vetett hitet, — nem lesz-e az a köveítkeztetés, hogy bele kell nyugodni a megvál- tozhatatlanba, — és végül mennyire segít bennünket abjaan, hogy még erősebbek legyünk, még szilárdabb legyen a munkásosztály hatalma- Helyi viszonylatban ez úgy néz Ari. hogy az ott dolgozó kommunista vezető szerepe üzemen, hivatalon belül mennyire szilárdul tovább. ‘iüSOMI módon csapta be a dolgozókat és érvényesítette akaratát Jankovics szappangyáros, Hamerli kesztyűgyáros. Róth bőrgyáros, Littke pezsgőgyáros, Mattyasovszky-Zsolnay csa Iád porcellángyéros és a többiek, a törvényhatósági bizottságon kérész A tanácsok taglalt a törvény érteimében a város választópolgárai választják a dotqozö nép legjobbjai közül, a legszélesebb rétegek bevonásával. a demokratikus centralizmus elve alapián. Ennek megva’óskásá val büszkén elmondhatjuk, hogy most már nemcsak a gyár. a ami ónk. hanem az államigazgatás, az államvczdés is. Grál Jöz-ck Ha ezeket az elvi szempontokat használjuk az önbírálat értékelésénél, akkor le tudjuk leplezni a formális önkritikát és fejleszteni tudjuk a pártszerü önkritikát. A formális önkritika akkor jön létre, ha az, aki gyakorolja, nem szívből mondja el hibáit, ha nem érzi át azt, hogy a most felsorolt hibái mi’yen kárt okoztak Pártunknak és dolgozó népünkm'z A csak értelemmel elmondott önbírálat, mely nem járul a felelősség átérzésével, a hibák kijavításának szándékával, formális és hasznavehetetlen, mely alkalmas arra, Hogy félrevezesse Pártunkat. Tapasztaljuk ezt elsősorban egyes értelmiségi, de egyéb dolgozóknál is. Ezek az elvtársak „elvileg kiértékelik" hideg fejjel, hogy az ő hibáik miből állottak. Megtanulják a kritika formáit könyvekből, de nem füti át őket a forradalmi hév ilyenkor. Elmondják ,,önkritikájukat" azután nyugodtan folytatják ott. ahol abbahagyták Az egyik hivatali pártszervezetben tapasztal tűk nemrégen, hogy amikor egy elvtársat kérdőrevontak azéri, mert rendszere :en a pártvezetőségi ülésről egy negyedórát késik, akkor .?ri mondotta: „Hát késtem, t önkritikát gyakorolok!" Ezek az elvtársak úgy gondolják, hogy most „divat" az önbírálat és ők divatosnak akarnak látszani. Formális az önbirálat akkor, h# a hibák feltárásánál általános közhelyeket mondunk és nem konkrétan mutatunk fű hibáinkra. Ha arról beszél egy tömegszervezeti, vagy állami funkcióban lévő pártkáder, hogy munkájában eddig lebe, csültc a Párt szerepét, nem elég ezt így általánosan mondani, hanem azt is mondja meg: miből állott ez? (Pl. abban, hogy a helyi üzemi pártszervezetet. ahol ő is párttag, valamilyen alsóbbrendű szervnek tekintette, számára a Pártot csak az Országos Pártközpont, a megyei párttitkár, stb. jelentette, de nem a helyi pártszervezet titkára, vezetősége.) Rákosi elvtárs mondotta: „Minden önkritika, .amely általánosságban hangzik cl, bizonyos fokig olyan, mint a nyeletlen bicska, penge nélkül", Általános igazságok megállapításával, konkrét hibákra való rá- mutatás nélkül formális az önkritika. nem segíti elő a hibák leküzdését, hasznavehetetlen fegyver. Formális az önbírálat akkor, ha most felvetett hibáinkat már tizedszer ismerjük be ..megbánóan", azonban most is ott tartunk a hibák kiküszöbölésénél, ahol az első ..beismerésné.". Ilyenkor vessük fel az elvtársaknál, hogy nem elég a hibákat elmondani, hanem azokat ki is kell küszöbölni. Olyan önkritikára nincs szükség, mely e téren nem tesz semmit. Az hamis és félrevezető önkritika. A formális önbirálat egyik for- mája, — igen helytelen, opportunista formája — az, amikor felülről kritikát kapunk, a mi meggyőződésünk az, hogy a kritika nem helytálló, de a kapott kritikával nem „illik" szembeszállni. azt el kell fogadni, Ilyenkor beismerünk olyan hibákat is, mely véleményünk szerint nem áll fenn, elismerjük olyanért is a felelősséget, mely nem minket terhel. Ez az „önbirálat" nem mé'tó egy párttaghoz. Ez uszálypolitika, kispolgári álláspont. Igenis szálljunk mi szembe pártszerűen — illetékes Dártforum előtt, megfelelő formák között — az ilyen kritikával. Az önkritika fejlesztéséhez, helyes alkalmazásához hozzátartozik- az is, hogy csak olyan hibákat ismerjük el, melyekről mi magunk is meg vagyunk győződve. Ne féljünk szembeszállni az igaztalan kritikával, csak legven meg bennünk a Párt, a munkásosztály iránt érzett szeretet és felelősségérzet. A kritika, önkritika fegyverét az ellenség igyekszik a maga céljaira felhasználni. Ha valaki a kritika- adta lehetőségei úgy használja fel, hogy elvtársainkat megrágalmazza, bemoc'kolja, ha olyan formában alkalmazzák, hogy annak következtében elvtársaink összetörnek, teljesen elvesztik önbizalmukat, akkor erre fel kell figyelni, mert itt kártevésről van sző. Sztálin elvtárs arra tanít bennünket „van alvart önbirálat, mely a pártszerűség lerombolására, a szovfefhatalom be- mocskolására, építésünk gyengítésére, gazdasági kádereink e'züllc sére, a munkásosztály lefegyverzésére és elfajulásához való fecsegésre vezet". Az ilyen önbirálat az ellenség hangja és le kell leplezni. T átjuk tehát, a formális önkriti■*-*■ kának igen sokféle formája van. Eredménye azonban mínden- kénnen egy: a fejlődés ellensége, a hibák feltárásának és kijavítá-ának' legnagyobb akadályozója. Végső fokon az ellenség munkájának nem tudatos vagy tudatos segítése. Állandóan harcolni kell ellene, elvi szempontok alapján, a mindennapi munkánk során. Segíteni kell az elvtársaknak abban, hogy felismerjék önkritikájukban azt, ami formális, legyünk türelmesek, de hajthatatlanok e téren. Ne fogjuk rá arra az elvtársra, hogy tudatosan formális önkritikát gyakorol, aki most tauulja a kritika-önkritika fegyverét használni, de minden elvtárs ismerje fel. hogy a formális önkritika lé'reve- zeti o Pártot és segíti az ellenséget. rA Magyar Népköztársaság az Alkotmányban megállapított elveknek megfelelően megvalósítja a demokratikus államszervezet legmaga- sabbrendü formáját: a tanácsok rendszerét. Ezzel a szocializmus útján haladó Magyar Népköztársaság olyan államszervezetet épít, amely biztosítja a dolgozók tevékeny és állandó közreműködését az államhatalom gyakorlásában és az államigazgatás munkájában, közelebb viszi az ügyintézést a dolgozó tömegekhez és következetesen érvényesíti a szocialista törvényesség elveit.
