Dunántúli Napló, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-14 / 12. szám

1950 JANÜÄÄ 14

NAPLÓ

5

A So pi ana műszaki értelmisége segít a Fém és Lakatosárugyárnak,

hogy sie tartson három hónapig

a

Hatan léptek H négy óra után a Sopiana, kapuján. Nem egyfelé laknak, ma mégis együtt mennek. Gyors lépteik alatt ropog a hó. Helénvi mérnök Révész István mérnökkel és Richter János technikussal beszél, hátuk mögött Villányi Tibor idő- elemző, Tihanyvári László, Tóth Zoltán technikusok. A Pécsi Fém- és Lakatosam gyár kapuja kinyílik, a kapus meghökkenve nézi a „sokaságot“. Kiállítja a belépőt és a hat ember benyit az irodába.

— Segíteni jöttünk Gerbecz elvtárs — mondja mosolyogva Révész István mérnök. A kis szobát megtöltik a Sopiana műszaki dolgozói. Hat ember, aki segítségére indult a kis üzemnek.

Uogy an .intőit idáig ? Villányi elvtárs is elolvasta, Haiahrin elvtárs is, szétfutott az üzemben a Dunántúli Napló cikke. „TervfelboDtás — három hónap alatt“ ez volt a címe. És ebben szó van Gerbecz elvtárs ról, aki két hete került a Pécsi Fém be, mint. műszaki vezető és úgy nyilatkozott, hogy a tervfelbontást csak három hónap múlva tudják végiehaj tani.

— Sok lesz az, te Gerbecz... —■ mondta maga elé Haiahrin elvtárs. Ezen Segíteni kell. De hogyan?

Tíz perc múlva, műszakiakkal telt meg a szoba. Haiahrin elvtárs nem sokat beszél. Csak pár szót. Annyit., hogy tudják, mi a helyzet a Pécsi Fémben, tudják, hogy a Pécsi Fém is államosított gyár-, hogy ami azoknak fáj, az a .Sopiana húsába is vág.

— Egy ügyről van sző. a Terv teljesítéséről. Egymaga, ha Gerbecz elvtárs nem boldogul vele. nekünk segíteni kell. A terv felbontás a mun kaverseny, a tervteljesítés alapja.

— Megyünk! Minden reszortból át- viszíink valakit. Menni kell a dolognak — felelik a műszakiak Hafabriu táv társnak.

Négykor találkoznak és hat ember lép ki a Sopiana kapuján.. Gyors lépteik alatt, ropog a hó... A Pécsi Fémbe mennek.

Mi viszi őket?

— A gyár államosított gyár, tehát a dolgozóké, mi is dolgozók vagyunk, tehát a miénk is — mondja Heíőnyi mérnök nagyon komolyan. A szavakból érezni; mélyről jönnek.

— Nem közömbös számunkra sem hogy mi történik a Pécsi Fémben. Nem mindegy, hogy teljesitik-e a tervet vagy sem, vau-e ott munka- verseny vagy sem. És addig segí tünk, míg nem késő. Mi azt mondjuk, hogy a közösség vagyonáért., a közösség felel.

lés íSelényi elvtárs az emberre is gondol, Gerbecz elvtársra. Az erkölcsi felelősségre; ha Gerbecz elv- társ nem tudja elvégezni ezt a feladatot,^ összeroppan, mint, ember is. Ezért ls szívesen megy Helenyi elv társ * többiek között a Pécsi Fém

és Gerbecz elvtárs segítségére.

De kérdezd meg Révész Istvánt, ő is erről beszéi:

— Felelősek vagyunk azért, ami a Pécsi Fémben történik, ami nekik nehézség} azt nekünk is érezni keii, mert egy az, amiért dolgozunk. Ezért megyünk segíteni. Munkaidőn túl, de szívesen.

És ezt mondja Villányi Tibor, Tóth Zoltán és Tihanyvári László is.

Most ott ülnek a Pécsi Fém ÜB irodájában. Az asztalon fehér papírlapok, Révész mérnök beszél:

— Eljöttünk, hogy megnézzük, mi az oka a hosszú terminusnak, mit tudunk segíteni, hogy rövidebb legyen. Ezt kötelességünknek érezzük és szívesen tesszük. Itt is így fogadják — mondja csenedesen, de nagyon biztos hangon.

Vele sienilicn Gerbecz eletárs

Mellette Matakovies elvtárs, a Pécsi Fém vállalatvezetője. Szemünk végigszalad a „brigádon“ 'is megindul bizalommal a szó, feloldódva előjönnek a problémák, nehézségek. Hatan segítenek hozzá, De egyre inkább elmosódik, hogy ki van itthon, ki a

segítség, eggyéforrva beszélik meg a tervfelbontás kérdéseit. Hiszen egyek is: egy szabad ország, egy új, a dolgozók államának tagjai. Újfajta, emberek.

Hat ember lépett ki péntek délután a Sopiana kapuján.

Lelkesen, örömmel indultak el a ..plusz“ munkára. Nem annak látják. Nem is az. Sokkal több.

Bizonyítéka annak, hogy műszaki értelmiségünk becsületes része egyre nagyobb számban, egyre több pé’dá- val mutatja meg, hogy Tervünk ügyével, a dolgozók ügyével egynek érzi magát, hogy nehézségeinkkel azonosítják magukat, együtt harcolnak velünk, azoknak leküzdéséért.

Gyöitjörü példáját adta a kollektív érzésnek a Sopiana műszaki csoportja. Megérezték, hogy a. Sopiana és a Pécsi Fém ügye végső fokon találkozik. A kis kerék éppúgy hiányzik a szerkezetből, mint a legnagyobb . lendkerék. S hogy ennék működéséért éppúgy felel a Sopiana, mint a. Pécsi Fém. Hogy érdeke'k, feladataik egyek: a Terv minél jobb, minél előbbi teljesítése.

KÉT ÉLMÜNKAS A TÉLI ÜDÜLÉSRŐL

Szál vári István a Zsolnay gyár él* munkása betekint az ellenőrző- lyukon a hatalmas kemence gyomrába, Vizsgálja az 50 cm-es vfzáfve- zető csöveket, amiké’' most égetnek ki. Megelégedetten bólint, aztán -risztért munkahelyére. Közben ebédszünetre fújlak és Szilvás elvtárs Jávoi elvtárssal elindult az étkező felé.

— Ott hagytam abba lebutóbb — mesélte Jávor elvlársnak, — hogy tavaly augusztus 1-én lettem élmunkás és ennek köszönhetem életem legszebb üdülését. 1949 december 11-én búcsúztam el a családomtól és ketten Turn István elvlázssal ké heti szabadságra utazunk a Mátrába. — Ahogy a vonatból kiszálltunk a pályaudvaron sok ismeretlen arcot láttunk.

— Beszáll unk az autóbuszba és elindultunk Galyatetőre. Leheltünk vagy \16Q-ant, különböző városokból és falukból. Autóbuszaink hamar elérték a szerpentin utat és nagy körökben mentünk (mindig felfelé. — 'Ahogy Ikíilekin'ge i'.ünk az ablakon gyönyörű tájakat láttunk. Úgy éreztem. mintha az őszből a télbe mennénk át. Amikor a bükk erdőbe értünk, már bó volt mindenütt.

— A nagyszállónál szin'én vastag hötelfcaró fogadott bennünket. Rápil^ELMÉIÉT

GVAKOIUAT

A pártokmányok kezelése is harci kérdés

„A párt — mondotta Sztálin efv- túrs — nemcsak élenjáró csapata a munkásosztálynak. Ha az osztály harcait tényleg vezetni akarja, akkor egyszersmind osztálya szervezett csapatának is kel! lennie..''

Mit jelent a 'Párt szervezettsége? Elsősorban azt. hogy a fcisőbb pártszervek mindig pontosan tudják, hogy milyen pártszervezetek tartoznak hozzájuk, a pártszervezetek pedig pontosan tudják, hogy kik azok, akik tagjaik sorába tartoznak.

Ebből következik az is, hogy a Párt adminisztrációja nem holmi felesleges „bürokratizmus”, nem arra való, hogy az alapszervezeti vezetőségeknek a fejét fájditsa hanem arra, hogy segítségéve! a Párt mindig pontosan számbavehesse erőit A pártszervezetek és tagok nyilvántartása. nélkül nem érvényesülhet, a Párt szervezett vezetése. Az élcsapat, amelynek kemény egységbe fogva kel! lecsapnia az ellenségre, alaktalan tömeggé zilálódik, ha nem tudjuk állandóan és pontosan, hogy kik tartoznak hozzánk.

5 fs'lisi

pártszervezetek közül néhányon nem értik ---------------ezt eléggé. Éppen falun. ahol az osztályharc kü’önösen é’es, nem. találják fontosnak, hogy legszámottevőbb belső ellenségeinkkel, a kuláksággal szemben kemény, szervezett csapatként álljon a Párt. helyi szervezete.

Na

gyharsányon felesleges tehernek tartja a pártszervezet vezetősége és úgy Is kezeli a párt-adminisztrációt. A törzskönyvbe akkor írnak be valamit, amikor eszükbe jut, nyomát

sem látni annak; hogy költöztek-e el a községből párttagok, vagy jelentkeztek-e újak máshonnan. Pedig költöztek is, jelentkeztek is. Az sem derül ki, hogy a nyilvántartott nevek párttagok-e vagy tagjelöltek, mert ezeket úgy összekeverték, hogy a párttitkár is beleizzad, míg sikerül kikeresnie. Persze ez mind azért van így, mert a pártvezetőség nem■ is tudja, hogyan kell helyesen vezetnie a nyilvántartásokat. De ez nem indokolja a hiányosságokat., csak azt bizonyítja, hogy a vezetőség még annyira sem tartotta fontosnak a pártokmán.vok kezelését, hogy megtanulja ezt. az egyszerű írásbeli munkát.

Szálán tán már ravaszabbut oldották meg a kérdést. Az összes könyveket odaadták a gazdasági vezetőnek, egy vasúti irodasegédtisztnek. Bakfán annyira fejlesztették ezt az ötletet, hogy a nyilvántartás vezetésével az adóhivatal egyik alkalmazottját bízták meg, aki a törzskönyvet hivatali íróasztalának fiókjában őrzi.. így aztán a pártvezetőségnek ^valóban rá se kel! néznie a törzs- könyvre

Ha fflTihn

(J-mÍmm, munka léim

falusi alapszervezetnél így lenne, eset----------------—- leg védekezhetnének

a vezetőség ’tagjai azzal, hogy nem kenyerük az írásbeli munka. De vannak pártszervezetek, ahol felismerték a kérdés fontosságát és ott nincs is hiba. Oroszlón a párttitkár rendszeresen felülvizsgálja az adminisztrációt és nincs is abban hiányosság, szép rendesen vezetik. Ebben a községben minden pillanatban meg tudják mondani a pártszervezet vezetői, hogy kik az élcsapat harcos f tagjai. Ugyanígy rendben tudja tar- [tani pártokmányait a püspöklaki ái- f lami gazdaság pártszervezete' is.

^ Ezek a tapasztaljatok azt bizonyítják, hogy alsóbb pártvezetőink m«*J- »lékes kérdésnek tartják a rendszeres \ és pontos adminisztrációt és óbból > adódik az is, hogy ha nem tudják,

S

mennyire szükséges, hogy mi állandóan pontosan és tisztán lássuk ma- £ gunk előtt a pártszervezeteket és a ^tagságot, akkor nem tudják, meny- f nyíre káros, ha e Párt okmAnyai az } ellenség kezébe kerülnek. Innen var íaz, hogy nemcsak pontatlanul veze- ?tik, de nem is ügyelnek rá, nerr f vigyáznák arra, hogy a Párt okmánnyal illetéktelen kezekbe ne kerülőiének.

fi—!----- , . ' lennénk,ha mindül !{J3ZSaí|ti3l3flO1 ezt kizárólag a:

y----------------------- aiapszervezetekn

i vonatkoztatnánk. A falusi pártszer- J vezetek vezetősége természetesen el- Esősorban azt tartja fontosnak, ami i fontosnak tart a járási bizottság is ŐA járási bizottságok pedig ugyanig} í felületesen kezelték a pártokmányoi Ő ügyét. Vannak alapszervezetek, ame ő lyekhez még ki sem küldték a törzs- ő könyveket, mint ahogy Magyarszél fsern kapta még meg és a járási bi f zottságra jellemző az is, hogy szék

helyén, Sásdon még nem is kezdték meg a tagnyiivántartó törzskönyvezést. Ahol pedig megkezdték, a járási bizottság nem ellenőrizte a munkát.

A hanyagságot, fegyelmezetlenséget, szervezetlenséget nem szabad megtűrnünk a falusi pártszervezetekben. A pártakmányok kezelésénél nem arról van szó, hogy a Párt a gyakorlati munkán kívül még ezzel az adminisztrációs munkával is megterheli az alsóbb vezetőséget, hanem arról, hogy ezzel is biztosítja élcsapatunk szervezett egységét, pontosságra és alaposságra szoktatja az alapszervezeték vezetőségét, megteremti az alapját annak, hogy a Párt minden egyes kis részecskéje gyorsan és pontosan követhesse a pártdemoki'ácián alapuló központi irányítást

pártvezetőkkel szemben minimális követelmény az, hogy gondosan keS fa’usi

zel.jék a Párt. -okmányait. Ezt a feladatot el tudják Látni és el is kell, hogy végezzék a kommunistákra jellemző határozottsággal, pontossággal és éberséggel. A járási bizottságoknak pedig nem szabad megfeledkez- niök arról, hogy ff Párt egy nagyobb egysége van kezükben, amely úgy működik, ahogyan ők irányítják. Rajtuk múlik az, hogy a Párt a járás területén, a községekben szervezett erő vagy alaktalan, gyenge tömeg lesz-e. Mi azt akarjuk, hogy Pártáink egyre erősebb legyen és a járási bizottságoknak, falusi al-ap- szervezeteknek így kell dolgozniök még a párt-okmányok kérdésében Is.

tartottam a hóra. és a nap rá’üzó

sugaraitól úgy látszott, mintha millió és millió apró szikra pattogna róla szerte-szét. Micsoda jó volt a levegő! Nagyokat srtppaníowam belőle és úgy éreztem magam, mintha újié születtem volna. Lenézem a«, alattunk elterülő mélységre, amely felet; gornolygó felhők úsztak. Ahogy a szellő fujdogált, úgy éreztük, mintha a fák köszöntenének bennünket.

— Ezu.án vettem csak «zemfigyre a háromemeletes szálló épületet. A* alsó része csupa üvegajtó. Felül egy nagy körives terrasz. Egy -kíosi: hasonlított a pécsi Üdülőszállóra, c*ak sokkal nagyobb volt.

Közben megélték az ebéd-e? is Szilvás elviére sietett vissza a kemencéhez. Kinyitotta a kemence tüzelő ajtaját és nagycsomó ipari só: bú- lelt a parázsra.

— Most többet teszek rá, hogy a só gőze és a gáza jobban ráégjen a csövekre. Ez alkotja a külső már?

magyarázta Horvá fa István »lvtársnak, aztán tovább mesélt a pom- pás üdülésről.

— Nagy kirándulásokat rendeztünk a fiatalok szánt is hoztak magukkal 'és repültek le a lejtőkön. Hangos volr az erdő. Ropogott a hó alattunk, amerre csak jártunk. A gyönyörű erdőben mi is fiatalnak éreztük magunkat ... hólabdáztunk, játszottunk. Amikor hazatér ünk, finom, bőséges Vacsora fogadott bennünket. Napon a négyszer étkeztünk, ebéd és vacsorához 2—2 deci bort Is kaptunk

— Hát bizony minden nagyon szép és íó volt — szól közbe Túra István elvtárs termelési felelős.

— Emlékszel-e Szilvásé elvlárs. amikor Sz álin elvtárs 70. szül tés- napjára készültünk? Ugye gyönyörű volt? És ügye mennyit lobicskojtunk a fedett uszodában és mennyi «ok szép könyvet olvastunk, amiből igen sokat tanultunk. A társalgóban rend- szeresen megváta ttuk a napi politikát, pártnapokat is tartottunk ét tn dományos előadásokat is hallgattunk, meg beszéltünk az új filmekről.

— Hí még mozi is volt — kérd5. Jávor elvtárs,

— Igen az is van a szállóban.

meg rádió, olvasóterem, tánctéren», sakkszoba. Minden volt — lelkesedik Szilvás; és Turn elvi ári.

— Soha nem bánom meg, hogy ‘é* len mentem szabadságra, — mondi* Tűm elvtárs. — Télen a legjobb pihenni, amikor a természet is pihen— Úgy van, — hagyja helyben Szil vasi elvtársi — Uj emberként jöttünk vissza az üdülésről és új erővel, új lendülettel fogtunk hozzá öv éves tervünk megvalósításához.

Újabb épHöisari szakBiuiíkásM taníDiyamok indulnak m építőipari*

A MEMOSZ novemberben elindított» az első Dégykónapos tanfolyamát az építőipar szakmunkásainak továbbképzésére. ácsokat, kőműveseket., vasbetonszerelőket, állványozókat és épületkitűzőket képeznek ki. Ezeké* a tanfolyamokat még ebben a hónapban kiszélesíti a MEMOSZ úgy, hogy valamennyi él munkást, újítót és brigádvezetőt bevonja a tanfolyamok hallgatásába.

A Dnyepropetrovszk közelében fekvő „Pe- regoma“-kolhoz nagy sikereket ért el ebben az évben a szövetkezeti termelés minden ágirhán. Bár az éghajlati feltételek kedvezőtlenek voltak, átlag minden vetésterületről holdanként fő mázsa gabonát, II mázsa napraforgót,. ,70 mázsa kukoricát és 100 mázsa burgonyát takarítottak be. Nagy többlettel teljesítették túl az éirí tervet az állattenyésztés fejlesztése terén is.

A kolhoz parasztjai — az elért eredmények láttára — elhatározták, hogg a következő évben még nagyobb sikereket érnek el. Az új sikerek előkészítése céljából 1049—50 telére részletes, aprólékos rendszabályokat dolgoztak ki a közös gazdaság minden ágára.

Terv szerint január és február hónapokban elvégzik a fontos talaj- feljavítö munkálatokat és ezzel lerakják az új termes alapjait. Időben megkezdték a trágyakihordást a mezőre, a ve- teményekre és az ugarra Február végéig 2000 tonna trágyát hordanak majd ki a földekre. Ezekben a hónapokban gyűjtik össze a tavaszi trágyázáshoz szükséges 100 mázsa hamut és 50 mázsa műtrágyát is. Ásványi műtrágyából 300 tonnát készítenek el.

560 mázsa vetőmagot tisztítottak meg és készítettek el bevetésre. Be sok és fontos munkát végeznek el a tél folyamán a zöldségtermelés terén is. Megtisztítják és előkészítik a

hibáikat ói megbírálták a tanítási módszertSzárnyrakelt a jelszó: ..Tanítsanak ágy, hogy a tanulók könnyen megértsék/" A növendékek között akadt, aki azelőtt ggermekgondo- zonő volt. de egykori szolgálók is jelentkeztek,' új életre és öntudatra ébredve.

— Az iskola megtanított arra, — mondja Alexandra Draghici —, hogy munka közben gondolkozzam. Ezáltal teljesen ki tudom használni a gépet, többet teljesítek és jelentősen emelkedett a keresetem.

Dominica Wein, aki nemrég még analfabéta volt. beiratkozott a II. szakiskolába és ennek elvégzése után, technikusként áll majd a termelés szolgálatába. Regina Pillner a finomító

ellenőre lett. Marta Crrosu is Anna Purni- r.hescu kiváló eredményeket értek cl a tar Kiölésben. Mind a gyári iskolában végzett.

A szakiskola hallgatóinak S0 százaléka a nők köréből került ki. Tanulmányuk elvégzése után számosán mederek, brigáávezelők, minőségi ellenőrök ét technikusok lettek a (ex!ilgyárban. A szakiskola tudással, szélesebb látókörrel, öntudattal ruházza fel az asszonyokat és a szocializmus építésének termeiéi harcosait neveti belőlük.

Ezért ült a megelégedettség mosoly» Alexandra Draghici munkásnö arcán, amikor kilépett h gyár kapuján.

Nők az ipar; szakiskolában

A fonodánál jönnek ki a mtinkásnök, a munkások. Alexandra Dra- ■/hirí kilép a kapun és i megelégedettség mosolyával néz körül. Ma ielqgfnsen túlhaladta a normát, gépe kezesbó- -ányként engedetmeske- lik kezének. Három^ hónappal ezelőtt végezte. »? a szakiskolát.

Eleinte nem sokan ’átogatták a gyári iskolát. Voltak, akik még Uni-nlvasnt sem tudtok- l Párt segítségükre sietett, tani oly (rmot szervezett számukra. Innen mentek át a szakiskolára és nagy buzgalommal fogtak a tanuláshoz. Áz osztályban hatalmas falitáblák mir •atták a gyártási el já- "ásókat. A folyosókon faliújságok függlek, ezeken a tanítványok feltárták eredményeiket.

melegágyáról, jn maorit melegágyat is készite-i nek. Tervbevették 800 melegágy rámáinak be- üvegezéséf és megjavítását, 1000 szalmacsuta- kot kötnek, melyekkel a növényzetet védik a fogyás ellen.

A kertészbrigád kötelezte magát, hogy a kertgondozással kapcsolatban elvégzi az ösz- sz.es téli teendőket. Az állattenyésztő brigád' a takarmányt hordta át a telelő istállóhoz. Az építőbrigád elvégezte a tehén és disznóólak javítási munkálatait,

majd a baromfiólat; javítását.

.4 téli mezőgazdasági munkálatok mellett tömeges téli gazdasági továbbképzés folyik. A trhénfejönők és sertés- hizlalók részére külön tanfolyamol rendeznek.