Dunántúli Napló, 1949. december (6. évfolyam, 279-304. szám)
1949-12-29 / 302. szám
DUNÁNTÚLI NAPLÓ A sztálini felajánlások óta kiszélesfilt az egyéni verseny a Petőfi-aknán Napról-napra fokozódik az érdeklődés a „Bolsevik Párt Útja“ kiállítás iránt Jól halad a termelési szerződések kötése, lanyha a tengeribegyüjtés VI. ÉVFOLYAM, 302. SZÁM ARA 50 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1849 DECEMBER 29 A Mépkőztársasáf* Elnöki Tanácsának 20. számú törvényerejű rendelete az egyes ipari és közlekedési vállalatok állami tulaj donbav ételéről A hiva'alo* lap közli a Népközlár•asájl Einöld Tanácsinak 20. számú törvényerejű rendeletét egyes ipari és közlekedési válalatok állami tn- tajdonba vét eléről, amelyet az aláb- biakban ismertetünk: Az ötéves népgazdasági tervről sző. 16 1949. évi XXV. számú törvény alleres megvalósítása szükségessé te. szí, hogy az ipar, bányászat és kohászat, valamint a közlekedés területén • Magyar Népköztársaság saját kezében összpontosítsa azokat a termelő és szállítóeszközöket, amelyek akár jelenlegi szervezeti formájukban, akár pedig megjelelő átszervezéssel gazdaságos nagyüzemi, gyári jellegű termelés céljára a'kalmasak. Ezért a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a kővetkezőket rendelte elf Jelen törvényerejű rendelettel állami tulajdonba vétetnek a) Mindazok a magántulajdonban álló Ipari, közlekedési, bánya, és kohóvállalatok, amelyeknél a bármilyen munkakörben alkalmazott munkavállalók Öszlctszásna az 1949. évi szép tember- hó 1, napjától a jelen rendelet hatálybalépéséig eltelt Időben bármikor elérte a tíz löt. b) Valnmenyi vi 11 amosencrgla termelő és elosztó vállalat, valamennyi nyomdaipari vállalat, mindazok az öntödék, amelyeknél a munkavállalók ősszlctszáma az a) pontban említett Időben elérte az őt főt, mindazok a malmok, amelyeknek napi őrlőképessége a 150 mázsát eléri, vagy meghaladja, mindazok az autójavító mű. helyek és garázsok, amelyek üzemi •tápterülete a száz négyzetmétert eléri, vagy meghaladja, mindazok a ha- jók és uszályok, amelyeknek gépi ereje 30 lóerőt. Vagy pedig űrtartalma a 100 tonnát eléri, Illetőleg meghaladja. ej A jelen törvényerejű rendelet mellékletében felsorolt Ipari és közlekedés! vállalatok, d) Mindazok a magántulajdonban álló vállalatok, amelyek az a)—c) pontok alá tartozó valamely vállalat által bérelt, haszonbérelt, vagy használt vállalatot, vagy üzemet is. e) Azok a vállalatok, amelyek gazdasági egységet alkotnak, ba munkavállalóik együttes létszáma az a) pontban említett időben elérte • tíz főt. A jelen törvényerejű rendelettel és ennek rendelkezéseihez képest álla. ml tulajdonba vétetnek — később említett vállalatok, illetőleg az ■ 1948: XXV. törvénnyel állami tnlajdonba vett vállalatokban fennálló nem állami érdekeltségek is, amelyek az 1948: XXV. t-c. 11 § alapján mentesülnek az állami tulajdonbavétel alóL Az állam törvényerejű rendelettel állami tulajdonba vett vállalatok tulajdonjogát a jelen törvényerejű rendelet hatálybalépésének napján szerzi meg. Az illetékes miniszter egyes vállalatokat az állami tnlajdonbavétel alól kivételesen mentesíthet, ba a vállalat jelentősége az állami tnlajdonba. vételt nem indokolja, Jelen törvényerejű rendelet rendelkezése! nem terjednek ki a hatályos jogszabály alapján működő szövetkezetekre. Az állami tnlajdonba vett vállalatokhoz az Illetékes miniszter vállalatvezetőt (telepvezetőt) rendel ki. A jelen törvényerejű rendelet hatálya alá tartozó egyéni cég tulajdonosa a vállalatról, valamint a vállalat céljára rendelt azokról a vagyontárgyakról, amelyek a vállalat telephelyén kívül vannak, köteles a leien törvényerejű rendelet hatálybalépésétől számított 30 nap alatt a Pénzintézeti Központhoz, ba pedig külföldön tartózkodik a jelen törvény, erejű rendelet hatálybalépésétől számított 90 nap alatt a legközelebbi magyar külképviseleti hatósághoz bejelentést tenni. Az a tulajdonos, aki bejelentési kötelezettségének a megszabott határidő alatt nem tesz eleget, kártalanításra nem tarthat igényt A volt tulajdonosnak a vállalattal kapcsolatban nem álló tartozásaiért az állam nem felel. Mindazok az ingóságok, (ideértve a jogokat, jogosítványokat és engedélyeket Is) amelyek a jelen törvényerejű rendelet alapján állami tnlajdonba vett vállalat célját szolgálják, (ideértve a közlekedési eszközöket Is) a vállalattal együtt állami tulajdonba kerülnek, tekintet nélkül arra, bogy a vállalat volt tulajdonosának, vagy harmadik személynek tulajdonában állanak. Ugyancsak állami tulajdonba kerül — tekintet nélkül arra, hogy a válla lat volt tulajdonosának vagy harmadik személy tulajdonában áll — az az ingatlan is, amely kizárólag vagy túlnyomórészben a jelen törvény alapján állami tulajdonba veit vállalat célját szolgálja. Ha a vállalat célját szolgáló ingatlanrész az ingatlan egyéb részétől természetben elválasztható, az illetékes miniszter elrendelheti az Ingatlan megosztását Mindazok az 1949. évi szeptember hó 1. napja előtt bejelentett szabadalmak, védjegyek és áruminták, amelyek a jelen törvényerejű rendelőt alapján állami tulajdonba vett vállalat céljára használhatók, a vállalat, tál együtt állami tulajdonba vétetnek akkor is, ha volt tulajdonosnak, társ- tulajdonosnak, társasági tagnak, illetőleg a felsorollak házastársának felvagy lemenő ágbeli rokonának, vagy elsőfokú sógorának tulajdonában állanak, vagypedlg olyan vállalat tulajdonában vannak, amelyben a felsoroltaknak érdekeltségük áll fenn. A jelen törvényerejű rendeled alapján állami tulajdonba vett vállalattal szemben az 1949. évi szeptember hó 1. napját megelőző időben magánjogi szerződés alapján keletkezett követelések a jelen törvényerejű rendelet hatálybalépésével megszűnnek. A jelen törvény alapján való állami tulajdonbavétel kártalanítás eile, nében történik. A kártalanításról kü- lönjogszabály rendelkezik. Annak a volt tulajdonosnak, akinek megélhetését kizárólag a vállalatból eredő jövedelme biztosította, az Illetékes miniszter a jelen törvényerejű rendelet hatálybalépésének napjától egy hónapon belül a kártalanításra, a válla lat vagyoni helyzetét is ligyelembe- véve, legfeljebb 15.000 forintig terje. dő előleg folyósítását engedélyezheti. Az állami tulajdonba vett válla'at volt tulajdonosa számára, kérelmére szakmája körében illetőleg szaktudásának megfelelően e lehetőséghez képest elhelyezkedést kell biztosítani. Az állami tulajdonbavétel nem érinti az állami tulajdonba vett vá’Ia- lat alkalmazottainak szolgálati jogviszonyát. Az állami tulajdonba veit vállalat alkalmazottját a büntetőjogi felelősség szempontjából közhivatalunknak kell tekinteni. A jelen törvényerejű rendelet rendelkezései nem terjednek ki azokra a vállalatokra, illetőleg a vállalóknak azokra a részeire, amelyeknek tulajdonosa az 1947: XVIII. t.-c.-kel be- clkkelyczett békeszerződés, az 1945. január 20. napját követően krclt és érvényben lévő jogszabály vagy e napot követően kötött és érvényben lévő államközi egyezmény rendelkezésein alapszik. ---Álla mi tulajdonba vétettek a jelen törvényerejű rendelettel azok a vállalatok is, amelyekhez az Illetékes miniszter a jelen törvényerejű rendelet hatálybalépését megelőzően vállalatvezetőt vagy ellenőrt küldött ki. Az állam a vállalatok tulajdonjogát arra a napra visszaható hatállyal szerzi meg, amelyen a vállalathoz vállalatvezető vagy ellenőr küldetett ki. Aki a jelen törvényerejű rendelet rendelkezéseit megszegi, vagy kijátszó, a büntetőtörvények megfelelő intézkedései szerint bünteltetik. A törvényerejű rendelet végrehajtásáról a minisztertanács, illetőleg az illetékes miniszterek gondoskodnak. fl Magyar Népköztársaság nrniszterlanácsának rendelete az áliamosítolt vállalatok . adatainak bejelentéséről A’ hivatalos lap közli a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 20. számú törvényerejű rendeletét egyes ipari és közlekedési vállalatok ra vonatkozó adatok bejelentése tárgyában, amelyet az alábbiakban ismertetünk: A Magyar Népköztársaság minisztertanácsa az 1949: XX. számú törvényerejű rendelet 14. §-ban foglalt felhatalmazás alapján elrendelte, hogy jelen rendelet hatálybalépésétől számított két nap al?tt bejelentést tartoznak tenni az illetékes miniszternek mindazok a vállalatok, amelyek az 1949: 20. számú törvényerejű rendelettel állami tulajdonba vétettek. a) a vállalat pontos nevét és cégét, b) a vállalat telephelyét, c) a vállalat tárgyét (pontos megjelölés), d) annak nevét, akinek a vállal»' az állami tulajdonbavételt megelőzően tulajdonában állt, a tulajdonos állampolgárságát, lakcímét, annak megjelölését, hogy milyen arányban vobt tulajdonos, tulajdonjogát mikor és milyen jogcímen szerezte, — részvény- társaságnál és szövelkczetnél a vállalat volt felelős vezetői, valamint az üzemi bizottság (szakszervezeti bizalmi) illetőleg a kirendelt vállalatvezető által .ismert volt részvény- és üzletrésztulajdonosok nevét, annak feltűntetésével, hogy tulajdonjogukat mikor és milyen jogcímen szerezték, e) a vállalat fizikai és szellemi munkakörben alkalmazott munkavállalóinak jelenlegi létszámát, f) a vállalat fizikai és szellemi mim. kakörben alkalmazott munkavállalóinak az 1949. évi szeptember hó 1. napjától az 1949: XX. zárná törvény- erejű rendelet hatálybalépéséig elteli időben elért legmagasabb létszám Időpontjának megjelölésével. A bejelentést az 1949: 20. számú törvényerejű rendelet alapján kirendelt vállalatvezetőnek, annál a vál'.a- la'nál pedig, amelyhez vállalatvezetőt nem rendeltek ki, a volt tulajdonosnak (tulajdonosoknak), illetőleg a felelős vezetőnek kell megtennie. A vállalatvezető által teát bejelentést a volt tulajdonosoknak is alá kel! Írnia. Mind a vállalatvezető, mind pedig a volt tulajdonos, illetőleg a felelős vezető állal tett bejelentési alá kell írnia az üzemi bizottság elnökének- (a szakszervezeti: bizalminak) is Ha az üzemi bizottság elnöke (a szakszervezeti bizalmi) a bejelentésben foglaltakkal nem ért egyet, ezt a bejelentésben fel kell tüntetni, A bejelentést abban az esetben .is meg kell tenni, ha az ipari vállalat bármilyen munkakörben alkalmazott munkavállalóinak létszáma az 1949. évi szeptember hó 1. napjától az 1949: 20. számú 'törvényerejű renddel hatálybalépéséig eltelt időben nem érte el ugyan a tíz fői, de ugyanannak a természetes személynek, vagy jog: személynek tulajdonában lévő több üzem munkavállalóinak együfes létszáma a tiz fót meghaladja. Ez eset. ben az említett adatokat a bejelentésben üzemenkint külön is fel kell tüntetni. Gero Ernő elvtárs ismertette as államosítási rendeletet as új vállalatvesető előtt A Sportcsarnokba összehívott vállalatvezetőknek szerda délelőtt jelentette be Gerő Ernő elvtárs állam- miniszter a minisztertanács határozatát a tíz munkásnál többet foglalkoztató ipari és közlekedési vállalatok államosításáról. Gerő Ernő Zsofinyecz Mihály elvtárs nehézipart, Marosán György elvtárs könnyűipari és Bebrics Lajos elvtárs posta- és közlekedésügyi miniszterek kíséretében érkezett meg. Kovács István elvtárs, a nagybudapesti pártbizottság titkára nyitotta meg az ülést, üdvözölte a megjelenteket, majd bejelentette, hogy a gyűlés egyetlen napirendi pontja az államosítás bejelentése és a vele kapcsolatos tenniva'ók ismertetése. Gerő Ernő elvtárs röviden ismertette az államosítási rendelet főbb intézkedéseit, maid így folytatta: — Gazdasági és politikai fejlődésünk lehetővé, az ötéves terv elindítása szükségessé teszi, hogy a nagy- és középipar után a tíz munkásnál többet foglalkoztató és a külföldi tőkeérdekeltségek birtokában levő üzemek államosításával az egész gyáriparunkat államosítjuk. Olyan vállalatokat és üzemeket államosítunk, melyek vaqv kife-ezellen nagyüzemek, vagy amelyeket átszervezéssel és csoportosítással nagyüzemi gazdálkodásra állíthatunk át. A magyar nép (nliijdonába kerüllek az imperialisták gyárai — A mostani államosítással a magyar nép tulajdonába kerültek mindazok a külföldi vállalatok, amelyeket az 1948. évi államosítás nem érintett. Olyan hatalmas vállalatokról van it; Kzó, mint a Standard, Telefongyár, Shell, Vacuum, Első Magyar Cérna gyár, Budakalászi Textilművek. E vállalatok nagy részét a külföldi imperialisták tulajdonosaikon és vezetőiken keresztül fedőszervként használták fel kémhálózatuk kiépítésére és szabotázsakcióikhoz. Nem is olyan régen láttuk ezt a MAORT- nál és legújabban a Standard-nál, amelyet most szintén államosítunk. A külföldi kapitalista tulajdonban levő vállalatoknak államosítása elengedhetetlen ahhoz, hogy államosított szocialista iparunkat zavartalanul fejleszthessük. Gátat vetünk annak, hogy ezeket a vállalatokat népi demokráciánk elleni aknamunkára, kémkedésre és szabotázsra lehessen felhasználni. — A mostani államosítás — folytatta beszédét Gerő elvtárs —• lényegesen különbözik az előzőtől. Eltekintve a külföldi érdekeltségű vállalatoktól, a most államosításra kerülő üzemek zöme nem olyan nagy, mint az akkor államosított vállalatok. Az éfJanvosíI ásra kerülő vállalatok pontosan meg vannak határozva és senkinek nincs joga további váltatokat bevonni az államosításba. Nem lehetnek egyéni akciók, mert ez az ellenség malmára hajtaná a vizet. Ezért Pártunk vezetősége és a minisztertanács — hangsúlyozta Gerő elvtárs — a legszigorúbban fog fellépni mindenütt, ahol túlkapásokat tapasztal és a legszigorúbban fog eljárni azok ellen Is, akik a túlkapásokhoz segédkezet nyújtanak. Pártunk nem szándékozik államosítani a kisipart és kiskereskedelmet — Az államosításról szóló törvényrendelet kizárólag ipari és közlekedési vállalatokra vonatkozik. Tehát nem vonatkozik a kereskedelem területére. A minisztertanács rendelete különösen kihangsúlyozza, hogy a jelenlegi államosítási rendszabály nem vonatkozik a kisiparra és kiskereskedelemre és hogy a kormány a jövőben sem szándékozik államosítani a kisipart és kiskereskedelmet, mert ezek fontos közgazdasági feladatot töltenek be. Mi fenn akarjuk tartani a kézműipart, mert arra szükség van, részben számosfajta minőségi munka és részben a javító munkák mialt. Ez Pártunk vezetőségének határozott álláspontja e kisiparral kapcsolatban Mi, kommunitsák, nem mondunk olyasmit, vagy nem ígérünk olyat, amit nem szándékozunk betartani. Mi helyeseljük a kisipar szövetkezeti összefogását, de egyáltalán nem szándékozunk csipp-csupp üzemeket államosítani. Tehát joggal mondhatjuk ki anélkül, hogy legkisebb ösz- szeüt'cözésbe kerülnénk álláspontunkkal, hogy nem szándékozunk államosítani a kisipart. Ezi mondjuk a kiskereskedelemről is. Mi fejlesztjük és a jövőben is fejleszteni fogjuk az állami és szövetkezeti kiskereskedelmi hálózatunkat. De ez nem jelenti azt, hogy bármikor is államosítani akarjuk a magánkézben levő kiskereskedelmet. _ Már felhívtam a figyelmet arra, hogy a mostani államosítás különbözik az 1948-as államosítástól. Az államosítás most viszonylag szé-
