Dunántúli Napló, 1949. december (6. évfolyam, 279-304. szám)

1949-12-29 / 302. szám

DUNÁNTÚLI NAPLÓ A sztálini felajánlások óta kiszélesfilt az egyéni verseny a Petőfi-aknán Napról-napra fokozódik az érdeklődés a „Bolsevik Párt Útja“ kiállítás iránt Jól halad a termelési szerződések kötése, lanyha a tengeribegyüjtés VI. ÉVFOLYAM, 302. SZÁM ARA 50 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1849 DECEMBER 29 A Mépkőztársasáf* Elnöki Tanácsának 20. számú törvényerejű rendelete az egyes ipari és közlekedési vállalatok állami tulaj donbav ételéről A hiva'alo* lap közli a Népközlár­•asájl Einöld Tanácsinak 20. számú törvényerejű rendeletét egyes ipari és közlekedési válalatok állami tn- tajdonba vét eléről, amelyet az aláb- biakban ismertetünk: Az ötéves népgazdasági tervről sző. 16 1949. évi XXV. számú törvény al­leres megvalósítása szükségessé te. szí, hogy az ipar, bányászat és kohá­szat, valamint a közlekedés területén • Magyar Népköztársaság saját kezé­ben összpontosítsa azokat a termelő és szállítóeszközöket, amelyek akár jelenlegi szervezeti formájukban, akár pedig megjelelő átszervezéssel gaz­daságos nagyüzemi, gyári jellegű ter­melés céljára a'kalmasak. Ezért a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a kővetkezőket ren­delte elf Jelen törvényerejű rendelettel álla­mi tulajdonba vétetnek a) Mindazok a magántulajdonban álló Ipari, közlekedési, bánya, és ko­hóvállalatok, amelyeknél a bármilyen munkakörben alkalmazott munkavál­lalók Öszlctszásna az 1949. évi szép tember- hó 1, napjától a jelen rende­let hatálybalépéséig eltelt Időben bár­mikor elérte a tíz löt. b) Valnmenyi vi 11 amosencrgla ter­melő és elosztó vállalat, valamennyi nyomdaipari vállalat, mindazok az ön­tödék, amelyeknél a munkavállalók ősszlctszáma az a) pontban említett Időben elérte az őt főt, mindazok a malmok, amelyeknek napi őrlőképes­sége a 150 mázsát eléri, vagy meg­haladja, mindazok az autójavító mű. helyek és garázsok, amelyek üzemi •tápterülete a száz négyzetmétert el­éri, vagy meghaladja, mindazok a ha- jók és uszályok, amelyeknek gépi ereje 30 lóerőt. Vagy pedig űrtartal­ma a 100 tonnát eléri, Illetőleg meg­haladja. ej A jelen törvényerejű rendelet mellékletében felsorolt Ipari és köz­lekedés! vállalatok, d) Mindazok a magántulajdonban álló vállalatok, amelyek az a)—c) pontok alá tartozó valamely vállalat által bérelt, haszonbérelt, vagy hasz­nált vállalatot, vagy üzemet is. e) Azok a vállalatok, amelyek gaz­dasági egységet alkotnak, ba munka­vállalóik együttes létszáma az a) pontban említett időben elérte • tíz főt. A jelen törvényerejű rendelettel és ennek rendelkezéseihez képest álla. ml tulajdonba vétetnek — később em­lített vállalatok, illetőleg az ■ 1948: XXV. törvénnyel állami tnlajdonba vett vállalatokban fennálló nem álla­mi érdekeltségek is, amelyek az 1948: XXV. t-c. 11 § alapján mentesülnek az állami tulajdonbavétel alóL Az állam törvényerejű rendelettel állami tulajdonba vett vállalatok tu­lajdonjogát a jelen törvényerejű ren­delet hatálybalépésének napján szer­zi meg. Az illetékes miniszter egyes válla­latokat az állami tnlajdonbavétel alól kivételesen mentesíthet, ba a válla­lat jelentősége az állami tnlajdonba. vételt nem indokolja, ­Jelen törvényerejű rendelet rendel­kezése! nem terjednek ki a hatályos jogszabály alapján működő szövetke­zetekre. Az állami tnlajdonba vett vállala­tokhoz az Illetékes miniszter vállalat­vezetőt (telepvezetőt) rendel ki. A jelen törvényerejű rendelet ha­tálya alá tartozó egyéni cég tulaj­donosa a vállalatról, valamint a vál­lalat céljára rendelt azokról a va­gyontárgyakról, amelyek a vállalat telephelyén kívül vannak, köteles a leien törvényerejű rendelet hatályba­lépésétől számított 30 nap alatt a Pénzintézeti Központhoz, ba pedig külföldön tartózkodik a jelen törvény, erejű rendelet hatálybalépésétől szá­mított 90 nap alatt a legközelebbi magyar külképviseleti hatósághoz be­jelentést tenni. Az a tulajdonos, aki bejelentési kö­telezettségének a megszabott határidő alatt nem tesz eleget, kártalanításra nem tarthat igényt A volt tulajdonos­nak a vállalattal kapcsolatban nem álló tartozásaiért az állam nem felel. Mindazok az ingóságok, (ideértve a jogokat, jogosítványokat és engedé­lyeket Is) amelyek a jelen törvény­erejű rendelet alapján állami tnlaj­donba vett vállalat célját szolgálják, (ideértve a közlekedési eszközöket Is) a vállalattal együtt állami tulajdonba kerülnek, tekintet nélkül arra, bogy a vállalat volt tulajdonosának, vagy harmadik személynek tulajdonában állanak. Ugyancsak állami tulajdonba kerül — tekintet nélkül arra, hogy a válla lat volt tulajdonosának vagy harma­dik személy tulajdonában áll — az az ingatlan is, amely kizárólag vagy túl­nyomórészben a jelen törvény alap­ján állami tulajdonba veit vállalat célját szolgálja. Ha a vállalat célját szolgáló ingatlanrész az ingatlan egyéb részétől természetben elválaszt­ható, az illetékes miniszter elrendel­heti az Ingatlan megosztását Mindazok az 1949. évi szeptember hó 1. napja előtt bejelentett szaba­dalmak, védjegyek és áruminták, amelyek a jelen törvényerejű rende­lőt alapján állami tulajdonba vett vál­lalat céljára használhatók, a vállalat, tál együtt állami tulajdonba vétetnek akkor is, ha volt tulajdonosnak, társ- tulajdonosnak, társasági tagnak, ille­tőleg a felsorollak házastársának fel­vagy lemenő ágbeli rokonának, vagy elsőfokú sógorának tulajdonában ál­lanak, vagypedlg olyan vállalat tu­lajdonában vannak, amelyben a fel­soroltaknak érdekeltségük áll fenn. A jelen törvényerejű rendeled alap­ján állami tulajdonba vett vállalattal szemben az 1949. évi szeptember hó 1. napját megelőző időben magánjogi szerződés alapján keletkezett köve­telések a jelen törvényerejű rendelet hatálybalépésével megszűnnek. A jelen törvény alapján való álla­mi tulajdonbavétel kártalanítás eile, nében történik. A kártalanításról kü- lönjogszabály rendelkezik. Annak a volt tulajdonosnak, akinek megélhe­tését kizárólag a vállalatból eredő jö­vedelme biztosította, az Illetékes mi­niszter a jelen törvényerejű rendelet hatálybalépésének napjától egy hóna­pon belül a kártalanításra, a válla lat vagyoni helyzetét is ligyelembe- véve, legfeljebb 15.000 forintig terje. dő előleg folyósítását engedélyezheti. Az állami tulajdonba vett válla'at volt tulajdonosa számára, kérelmére szakmája körében illetőleg szaktudá­sának megfelelően e lehetőséghez képest elhelyezkedést kell biztosítani. Az állami tulajdonbavétel nem érinti az állami tulajdonba vett vá’Ia- lat alkalmazottainak szolgálati jogvi­szonyát. Az állami tulajdonba veit vállalat alkalmazottját a büntetőjogi felelősség szempontjából közhivatal­unknak kell tekinteni. A jelen törvényerejű rendelet ren­delkezései nem terjednek ki azokra a vállalatokra, illetőleg a vállalóknak azokra a részeire, amelyeknek tulaj­donosa az 1947: XVIII. t.-c.-kel be- clkkelyczett békeszerződés, az 1945. január 20. napját követően krclt és érvényben lévő jogszabály vagy e na­pot követően kötött és érvényben lé­vő államközi egyezmény rendelkezé­sein alapszik. ---­Álla mi tulajdonba vétettek a jelen törvényerejű rendelettel azok a vál­lalatok is, amelyekhez az Illetékes miniszter a jelen törvényerejű ren­delet hatálybalépését megelőzően vál­lalatvezetőt vagy ellenőrt küldött ki. Az állam a vállalatok tulajdonjogát arra a napra visszaható hatállyal szerzi meg, amelyen a vállalathoz vállalatvezető vagy ellenőr küldetett ki. Aki a jelen törvényerejű rendelet rendelkezéseit megszegi, vagy kiját­szó, a büntetőtörvények megfelelő intézkedései szerint bünteltetik. A törvényerejű rendelet végrehaj­tásáról a minisztertanács, illetőleg az illetékes miniszterek gondoskodnak. fl Magyar Népköztársaság nrniszterlanácsának rendelete az áliamosítolt vállalatok . adatainak bejelentéséről A’ hivatalos lap közli a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 20. számú törvényerejű rendeletét egyes ipari és közlekedési vállalatok ra vonatkozó adatok bejelentése tár­gyában, amelyet az alábbiakban is­mertetünk: A Magyar Népköztársaság minisz­tertanácsa az 1949: XX. számú tör­vényerejű rendelet 14. §-ban foglalt felhatalmazás alapján elrendelte, hogy jelen rendelet hatálybalépésétől szá­mított két nap al?tt bejelentést tar­toznak tenni az illetékes miniszter­nek mindazok a vállalatok, amelyek az 1949: 20. számú törvényerejű ren­delettel állami tulajdonba vétettek. a) a vállalat pontos nevét és cégét, b) a vállalat telephelyét, c) a vállalat tárgyét (pontos meg­jelölés), d) annak nevét, akinek a vállal»' az állami tulajdonbavételt megelőzően tulajdonában állt, a tulajdonos állam­polgárságát, lakcímét, annak megjelö­lését, hogy milyen arányban vobt tu­lajdonos, tulajdonjogát mikor és mi­lyen jogcímen szerezte, — részvény- társaságnál és szövelkczetnél a válla­lat volt felelős vezetői, valamint az üzemi bizottság (szakszervezeti bizal­mi) illetőleg a kirendelt vállalatvezető által .ismert volt részvény- és üzlet­résztulajdonosok nevét, annak feltűn­tetésével, hogy tulajdonjogukat mikor és milyen jogcímen szerezték, e) a vállalat fizikai és szellemi munkakörben alkalmazott munkavál­lalóinak jelenlegi létszámát, f) a vállalat fizikai és szellemi mim. kakörben alkalmazott munkavállalói­nak az 1949. évi szeptember hó 1. napjától az 1949: XX. zárná törvény- erejű rendelet hatálybalépéséig elteli időben elért legmagasabb létszám Idő­pontjának megjelölésével. A bejelentést az 1949: 20. számú törvényerejű rendelet alapján kiren­delt vállalatvezetőnek, annál a vál'.a- la'nál pedig, amelyhez vállalatvezetőt nem rendeltek ki, a volt tulajdonos­nak (tulajdonosoknak), illetőleg a fe­lelős vezetőnek kell megtennie. A vállalatvezető által teát bejelentést a volt tulajdonosoknak is alá kel! Írnia. Mind a vállalatvezető, mind pe­dig a volt tulajdonos, illetőleg a fe­lelős vezető állal tett bejelentési alá kell írnia az üzemi bizottság elnöké­nek- (a szakszervezeti: bizalminak) is Ha az üzemi bizottság elnöke (a szak­szervezeti bizalmi) a bejelentésben foglaltakkal nem ért egyet, ezt a be­jelentésben fel kell tüntetni, A bejelentést abban az esetben .is meg kell tenni, ha az ipari vállalat bármilyen munkakörben alkalmazott munkavállalóinak létszáma az 1949. évi szeptember hó 1. napjától az 1949: 20. számú 'törvényerejű renddel ha­tálybalépéséig eltelt időben nem ér­te el ugyan a tíz fői, de ugyanannak a természetes személynek, vagy jog: személynek tulajdonában lévő több üzem munkavállalóinak együfes lét­száma a tiz fót meghaladja. Ez eset. ben az említett adatokat a bejelen­tésben üzemenkint külön is fel kell tüntetni. Gero Ernő elvtárs ismertette as államosítási rendeletet as új vállalatvesető előtt A Sportcsarnokba összehívott vál­lalatvezetőknek szerda délelőtt je­lentette be Gerő Ernő elvtárs állam- miniszter a minisztertanács határo­zatát a tíz munkásnál többet fog­lalkoztató ipari és közlekedési válla­latok államosításáról. Gerő Ernő Zsofinyecz Mihály elvtárs nehéz­ipart, Marosán György elvtárs könnyűipari és Bebrics Lajos elv­társ posta- és közlekedésügyi mi­niszterek kíséretében érkezett meg. Kovács István elvtárs, a nagy­budapesti pártbizottság titkára nyi­totta meg az ülést, üdvözölte a meg­jelenteket, majd bejelentette, hogy a gyűlés egyetlen napirendi pont­ja az államosítás bejelentése és a vele kapcsolatos tenniva'ók is­mertetése. Gerő Ernő elvtárs röviden ismer­tette az államosítási rendelet főbb intézkedéseit, maid így folytatta: — Gazdasági és politikai fejlődé­sünk lehetővé, az ötéves terv elindí­tása szükségessé teszi, hogy a nagy- és középipar után a tíz munkásnál többet foglalkoztató és a külföldi tőkeérdekeltségek birtokában levő üzemek államosításával az egész gyáriparunkat államo­sítjuk. Olyan vállalatokat és üzemeket álla­mosítunk, melyek vaqv kife-ezellen nagyüzemek, vagy amelyeket átszer­vezéssel és csoportosítással nagy­üzemi gazdálkodásra állíthatunk át. A magyar nép (nliijdonába kerüllek az imperialisták gyárai — A mostani államosítással a magyar nép tulajdonába kerültek mindazok a külföldi vállalatok, amelyeket az 1948. évi államosítás nem érintett. Olyan hatalmas vállalatokról van it; Kzó, mint a Standard, Telefon­gyár, Shell, Vacuum, Első Magyar Cérna gyár, Budakalászi Textil­művek. E vállalatok nagy részét a külföldi imperialisták tulajdonosaikon és ve­zetőiken keresztül fedőszervként használták fel kémhálózatuk kiépí­tésére és szabotázsakcióikhoz. Nem is olyan régen láttuk ezt a MAORT- nál és legújabban a Standard-nál, amelyet most szintén államosítunk. A külföldi kapitalista tulajdonban levő vállalatoknak államosítása el­engedhetetlen ahhoz, hogy államosított szocialista iparunkat zavartalanul fejleszthessük. Gátat vetünk annak, hogy ezeket a vállalatokat népi demokráciánk el­leni aknamunkára, kémkedésre és szabotázsra lehessen felhasználni. — A mostani államosítás — foly­tatta beszédét Gerő elvtárs —• lé­nyegesen különbözik az előzőtől. Eltekintve a külföldi érdekeltségű vállalatoktól, a most államosításra kerülő üzemek zöme nem olyan nagy, mint az akkor államosított vállala­tok. Az éfJanvosíI ásra kerülő válla­latok pontosan meg vannak hatá­rozva és senkinek nincs joga további vál­tatokat bevonni az államosításba. Nem lehetnek egyéni akciók, mert ez az ellenség malmára hajtaná a vizet. Ezért Pártunk vezetősége és a minisztertanács — hangsúlyozta Gerő elvtárs — a legszigorúbban fog fellépni mindenütt, ahol túlkapáso­kat tapasztal és a legszigorúbban fog eljárni azok ellen Is, akik a túl­kapásokhoz segédkezet nyújtanak. Pártunk nem szándékozik államosítani a kisipart és kiskereskedelmet — Az államosításról szóló tör­vényrendelet kizárólag ipari és köz­lekedési vállalatokra vonatkozik. Tehát nem vonatkozik a kereske­delem területére. A minisztertanács rendelete különö­sen kihangsúlyozza, hogy a jelen­legi államosítási rendszabály nem vonatkozik a kisiparra és kiskeres­kedelemre és hogy a kormány a jö­vőben sem szándékozik államosítani a kisipart és kiskereskedelmet, mert ezek fontos közgazdasági feladatot töltenek be. Mi fenn akarjuk tartani a kézmű­ipart, mert arra szükség van, részben számosfajta minőségi munka és részben a javító mun­kák mialt. Ez Pártunk vezetősé­gének határozott álláspontja e kisiparral kapcsolatban Mi, kommunitsák, nem mondunk olyasmit, vagy nem ígérünk olyat, amit nem szándékozunk betartani. Mi helyeseljük a kisipar szövetke­zeti összefogását, de egyáltalán nem szándékozunk csipp-csupp üzemeket államosítani. Tehát joggal mondhat­juk ki anélkül, hogy legkisebb ösz- szeüt'cözésbe kerülnénk álláspon­tunkkal, hogy nem szándékozunk államosítani a kisipart. Ezi mondjuk a kis­kereskedelemről is. Mi fejlesztjük és a jövőben is fej­leszteni fogjuk az állami és szövet­kezeti kiskereskedelmi hálózatun­kat. De ez nem jelenti azt, hogy bármikor is államosítani akarjuk a magánkézben levő kiskereskedelmet. _ Már felhívtam a figyelmet arra, hogy a mostani államosítás különbözik az 1948-as államosítástól. Az államosítás most viszonylag szé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom