Dunántúli Napló, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)

1949-07-14 / 161. szám

DUNÁNTÚLI APLO VI. ÉVFOLYAM, 161. SZÁM ARA gi) FILLÉR Osaepélyes keretek között adták át a kerületi vánöorzászfót a vasasi Petöfi-akna dofsozéinak Jó munkát végeztek, az ősszel termelőcsoportot alakító dinnyeberki dolgozó parasztok YéjSfct kel! vetni a mmikősnyíizó Zcíms József aranykorának CSUTÜRTOK, 1949. JÜI.IUS 14 A csőd elkerülhetetlen Egyre többet beszélnek Ameri­kában és Angliában a gazdasági válságról. Az imperialisták lapjai mindinkább kénytelenek sötét színekkel vázolni a kereskedelmi és pénzügyi nehézségeket- Növek­szik a munkanélküliség, süllyed a dolgozók életszínvonala, a béke- l szükségletekre termelő gyárak Ff «csökkentik termelésüket. Mind­ezek a tünetek kétséget kizáróan mutatják a gazdasági válság mé­lyülések Amíg egy esztendővel ezelőtt a Marshall-tervben látták az imperialisták a válság kikerü­lésének legfőbb biztosítékát, ma már nem fukarkodnak beismerni: a Marshall-terv nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. A nyu­gati tőkés lapokban a kölcsönös támadások, sérelmek tömegét ta­láljuk. Platts Mills az angol alsó­házban kereken kijelentette: „Az amerikai kapitalizmus meg akarja fojtani Angliát és ki akarja szo­rítani az amerikai piacról". Az amerikai Wall Street Journal nem is szépíti ezt a törekvést, amikor megállapítja, hogy „Anglia ver­senyképességéről fecsegni ostoba­ság." Amerikát és Angliát gazdasági es katonai szerződés köti egymác- v hoz: a Marshall-terv és az Atlanti Szerződés, melyet dolgozóik tilta­kozása ellenére kötöttek meg cs amelynek éle a Szovjetunió cs a népi demokráciák ellen irá- ni ’il. A gazdasági válság azonban egymásután lazítja meg a két im­perialista ország „egymásrautalt­ságának szálait. A két tőkés or- szág^ ellentéteit nem tudja meg- ?Jc.ai?f^ozn* semmiféle szerződés. Miről van szó? Nem többről, mint nz amerikai tőkések egyre erősza­kosabb terjeszkedéséről, amellyel a világpiacról a többi tőkés orszá­gokat, elsősorban Angliát akarják kiszorítani. Egyedül a kommunisták látják a megoldást: „Az angol kormány nP-ien ,v, ki,vezet° útra, — írja a aily Worker, — kössön keres- kedelmi egyezményeket a Szov- i air.iova! és a keleteurópai álla- a. , A figyelmeztető szó nC,ra has™ált. Inkább . ^ „bbi gazdasági leromlást vá- tasztja a tőkésbérenc angol kor­mány. Cripps angol pénzügymi- esek azt tudta ismételgetni e^uíobbi alsóházi beszédében, ogj újabb korlátozások beveze- ^ fokozottabban a dol- gozók vállaira kell rakni a válság ™ u't-Értkei5, Hogy az angol ,cáyre nagyobb fámban fordulnak el kiábrándul­om a „munkás -kormánytól. Hi- *zen már most sem rózsás a hely- zet, az élelmiszerárak 25—30 szá­fScSí kedíek a háború be­tfnnVkk 6-ta' ia ießyrcndszer szi­gorúbb, mint bármikor volt Az amerikaiam rendszeresen csökken­ek az angliai vásárlásokat, — mlaT—TA,Ct'?PS-, RlsÓházi beszé- ®oIó,ábó kitűnik, - úgyhogy egy V. év alatt fc éré, azaz 60 millió dol- íárra csökkent az Amerika felé irányuló export jövedelme, ami jelentős kielst jelent Anglia gaz­dasági élete számára. De Amerikában sem .VM, „ helyzet. Az utóbbi két hét*alatt három milliárd dollárral esett a részvények értéké a newyorki tőzsdén. Júniusban a textilipar 20 a cipőipar pedig 27 százalékkal csökkentette termelését. Ezév el­ső felében közel négyezer cég je­lentett csődöt, az elmúlt évi két­ezerre^ szemben. A Marshall-terv sem bizonyult eredményes üzlet­nek, — ez tűnik ki a Newyork Sun aggodalmas megállapításából finely szerint „a képviselők között mind szélesebb körben ter­ít* c} a félelem, hogv az egész Jy Marshall-terv összedől," , A párisi négyhatalmi tárgyalá­sok idejére az imperialista nagy­hatalmak félretették a csatabár­dot és együttesen a Szovjetunió békepolitikájának sikerét igyekez­tek meggátolni. Ezért jelentette ki Acheson, hogy közös nevezőre jutottak — már m.nt az imperia­listák — a németországi és egyéb politikai kérdésekben. Alig ° ért azonban véget a párisi tárgyalás, elemi erővel lobbant fel a font leértékelésének vitája, Amerika tiltakozása Anglia és Argentína szerződéskötése ellen, mely a yenkik szavai szerint „ellenkezik a Marshall-terv szellemével". A milánói szakszervezeti világ- kongresszus kiáltványa megállj pítja: „A Marshall-terv azt jelen- tű hogy gyárakat és üzemeket zárnak be. Munkanélküliséget, nyomort, nélkülözést és szegény­séget jelent a tömegek számára. A_ nyugateurópai országok szá­mára a Marshall-terv a nemzeti függetlenség elvesztését és az il­lető országok szuverenitásánál: kegyetlen megtépázását jelenti. A Marshall-terv egyben új terheket cs ne kű özést jelent az amerikai munkások számára is." TIÁ naPokhan tanácskoztak az . . ’ Anglia és Kanada pénzügy­miniszterei. Ez a tárgyalás sem hozott enyhülést. A záróközlc- meny meg sem'említi a vitás kér­déseket, ezért írja találóan a Fi- nanc.al fimes vezércikkében, hogy -,a -cozlemenyben nem az a figye­lemreméltó amit mond, hanem ft, amit elhallgat belőle". A Daily worker rámutat arra, hogv ezut- ;aí *‘kfrü,t .kivezető utat f a ni abból a politikából, amely tetf8"S lal áoIlárvá!sáához veze­Nem is sikerülhet. Köthetnek egyezményeket, amelyek ideig- oraig feltámaszthatják az imperia­listák rogyadozó épületét, azon­ban a gazdasági válság elkerül­hetetlen. A tőkés rendszer belső ellentmondásai mind élesebben bontakozna!* ki. A francia és olasz proletariátus nap, mint nap foly­tatja a harcot az imperialisták szolgalatéban lévő kormányuk és az amerikai beavatkozás ellen. Angliában a kikötőmunkások elkeseredett küzdelmet folytat­nak béreik kiharcolásáért. A tő­kések oldalára állt az angol „mun­kás-kormány, bebizonyítva, ho*v végkép árulója lett a dobozok­nak A francia és olasz kikötő- munkásság szolidaritást vállalt az angol dolgozókkal • és sztrájkba lépett. Hiába fenyegetőzik Atlee kormánya a szükségállaoot beve­zetésével, a harc végül is a mun­kások győzelmével végződik. ...Az Októberi Forradalom óta a fold egyhatodán nincs gazdasági válság, mert a Szovjetunióban felszámolták a tőkés rendszert. A Hírek, amelyek a nagy szocialista államból érkeznek, mind az’emel­kedő életszínvonalról, növekvő termelésről, kulturális fejlődésről számolnak be. A népi demokrá­ciák országában sem fenyeget a gazdasági válság, mert a Szovjet­unió támogatásával a szocialista tervgazdálkodás útját járják. Itt a munkásosztály nem a munka­nélküliség és a kizsákmányolás ellen harcol, hanem a termelés felemeléséért, saját államában sa­ját jólétéért. A szocialista gazdálkodás útját járó Szovjetunió és a népi demo­kráciák tábora tovább folytatja imperialista-ellenes harcát, vezeti a békéért folyó küzdelmet, ezzel támogatja az imperialista országok ^nyomott proletáriátusát nehéz, , győzelemmel végződő harcá­ban. KATKŐ íSXVAlV Felelet a szükségállapot kihirdetésére: Egyre többen csatlakoznak a sztrájkoló dokkmunkásokhoz A szükségállapot elrendelését kö­vető napon további kétezer dokkmunkás lé­pett sztrájkba. Újabban kétezer hússzállító munkás is elhatározta, hogy nem foglalko­zik olyan hússzállítmányokkal, amelyeket a dokkokba kivezényelt katonák raktak ki. Londoni jelentés szerint a londoni kiköíőszírájkhoz egyre újabb munkások csatlakoznak. A szerdai napon a sztrájkoló mun­kások száma 13.964-re emelkedett. 213 hajón szünetel a munka. Szer­dán a sztrájkoló dokkmunkások a kikötőbejáratoknál sztrájkőrségeket állítottak. A szállítást vállalatok al­kalmazottai nem hajlandók a kato­nák által kirakott árukhoz nyúlni. A kikötőmunkások hosszú harcra készülnek. •.Nehéz lesz bennünket kiéhez­tetni" — mondják. A dokkokban ezidőszennt 2.700 főnyi katonaság végzi a ki- és be- rakodási munkálatokat. A sztrájko­ló munkások támogatására mun­káskizárásellenes bizottság alakult A bizottság az üdvözlő, biztató és rokonszenvező üzenetek tömegét kapja az ország minden részéből. Munkások százai jelentik be, hogy támogatni fogják a sztrájkban álló testvéreiket anyagilag és erkölcsileg egyaránt. A bizottság elhatározta, hogy vasárnap a londoni Traíalgar- téren tüntető felvonulást és tö- meggyülést rendez valamennyi dokkmunkás részvéte­lével. á szovjet küldöttek tovább harcolnak a népi demokráciák |e!ve?e!e©rt az ssslbz-be A Bizottsági Tanács július 11-én Mauilszkij ukrán kiküldött elnök- lésével folytatta a vitát 12 új tag­jának felvételéről. Elsonok Carapkin, a Szovjetunió képviselője szólalt fel. Rámutatott arra: csak az Egyesült Államok és Ang­lia képviselője sietett kijelenteni, hogy Alhánia, Bulgária, Magyar- ország, a Mongol Népköztársaság és Románia felvételét illetően álfás- ponlja változatlan és hogy az em­lített államok ellen szavaz. Carapkin kiemelte, hogy az ame­rikai kiküldött, épn úgy mint az angol kiküldött, olyan álláspontot foglalt el a tagfelvételi kérdésben, amely kiáltó ellentétben áll az ENSz alapokmányának negyedik cikkelyével. A szovjetunió képvise­lője emlékeztetett, hogy Albánia, Magyarország, Románia, Bulgária és a Mongol Népköztársaság elegendő bizonyítékát adja béke- szereteténck és képesnek mutat­kozik azoknak a kötelezettségek­nek teljesítésére, amelyek az alap­okmány szerint az ENSz tagjaira hárulnak. Ezeknek az országoknak népe le­rázta a fasiszta rendszer Igáját, ha­záját demokratikus oívzággá tette tevékenyen a bókéért és a demo­kráciáért küzdő harcosok soraiba állott. ä népi demaftratikus államok teljesen megfelelnek az alap­okmányok követelményeinek Austin felszólalása — mondta a szovjet kiküldött — világosan meg­mutatta, hogy az USA nem azért tiltakozik Albánia, Bulgária, Ma­gyarország, Románia és a Mongol Népköztársaság felvétele ellen, mintha ezek az országok nem felel­nének meg az alapokmányok köve­telményeinek, hanem azért, mert az USA-nak nem tetszik ezeknek az országoknak politikája és belső felépítése. Az USA elfelejti, hogy az ENSz nem az Egyesült Álla­mok tulajdona, amelybe a belépést egyedül ő sza­bályozhatja saját politikai számítá­sai és véleménye szerint. A Szovjetunió javasolja, hogy ve­gyék fel az ENSz tagjai sorába an­nak a 12 államnak mindegyikét, ame­lyek felvételi kérelme a Biztonsági Ta­nács előtt fekszik. A Szovjetunió bár­mely pillanatban hajlandó a javaslat melléit szavazni, kövelkezéskép haj­landó nemcsak Albánia, a Mongol Köztársaság, Magyarország. Románia és Bulgária, hanem Transzjordánia, Ír­ország. Portugália, O laszország, Ausztria, Finnország és Ceylon felvé­tele mellett szavazni. A Szovjetunió tehát azt javasolja, hogy mind a 12 államot egyidejűleg vegyék fel, elte­kint több állammal szemben tanúsítóit kifogásától, feliévé, hogy a népi demo­krácia országaival szemben a tagfel­vételnél, nem alkalmaznak megkülön­böztetést. A Biztonsági Tanács — mondta be­fejezésül Carapkin — csakis ennek a javaslatnak alapján juthat a kérdés pozitív megoldá­sára. Carapkin után Austin, az USA kép­viselője szólalt fal. Azokat a sokszor megcáfolt vádakat hangoztatta, ame­lyeket az amerikai—angol kiküldöttek a népi demokráciák országaival szem­ben felhoznak. E vádak arról szólnak, hogy a népi demokráciák — az ameri­kaiak szerint — megsértették a béke­szerződéseket és az EN&z alapokmá­nyát. Az elnöklő Nanuilszkij az Ukrán Szovjet Köztársaság képviseletében felszólalva kimutatta az amerikai küldött á.- lításainak tarthatatlanságát. Hangsúlyozta, hogy Austin egyetlen ér­vet, egyetlen tényt sem hoz fel a népi Az Uj-Kína hírügynökség pei- pingi jelentése szerint, Sangháj né­pe nagy ünnepi felvonulással emlé­kezett meg a japán imperializmus elleni háború kitörésének 12. év­fordulójáról. William Öltve volt amerikai alkon- zul gépkocsijával kihívóan az ün­neplő lömeg közé hajtott. Amikor a rendőrök megállították autóját, tettlegesen bántalmazta az őt igazoltatni akaró rendőrt. Bekí­sérték a rendőrségre, ahol megér­tették vele, hogy a szabad kínai népkormány és az Egyesült Álla­mok között jelenleg nem áll fenn diplomáciai kapcsolat. Megmagya­rázták neki azt is, hogy a külföldi állampolgárok a népkormány védel­me alatt állanak, de Kedden éjszaka érkezett haza a Szakszervezeti Világszövetség kon­gresszusán résztvett magyar kül- küldöttség. Az üdvözlések után Apró Antal, a Szakszervezeti Ta­nács főtitkára a következőket mon­dotta: — A kongresszus hatalmas sereg­szemléje volt a békéért, a népek szabadságáért, a munkásosztály nemzetközi egységéért folyó küzde­lemnek. A tanácskozás megmutatta azt a hatalmas erői, amelyet a dolgo­zók képviselnek az egész világon és kifejezte azt az elszántságot is, amellyel folyt eí'.ják harcukat a kapiaista és gyarmati országok­ban szabadságukért- szociális és gazdasági helyzetük megjavításáért, nemzeti független­ségükért, a kizsákmányolás alól való felszabadulásukért. — A kongresszus határozatai utat mutatnak minden ország dol­gozójának, a dolgozók közös köve­demokráciák országai eTlen szóló állí­tásainak bizonyítására. Maulszkij után ismét Carapkin szó­lalt fel és kifejtette, hogy azok a követelmények, amelyeket az amerikai küldött a népi demo­kráciák országaival szemben tá­maszt, beavatkozást jelentenek az említeti államok bclügycibe. Ily módon, az USA képviselőjének az a próbálkozása, hogy a népi demokráci­ák országaival szemben támasztott jog­talan követeléseit az alapokmányra való hivatkozással támassza alá, tel­jesen tarthatatlannak bizonyult és az | amerikai küldöttnek teljes egészében felül kell vizsgálnia állásfogalását. A Biztonsági Tanács ülése ezzel vé. get ért. kötelesek a kínai törvényeket tisz­teletben tartani. Az amerikai erre felhagyott fenn­héjázó viselkedésével, beismerte, hogy hibát követett el és bocsánat­kérő levelet intézett a hatóságok­hoz. A sanghájl lapok rámutattak ar­ra, hogy ez az eset figyelemreméltó lecke az amerikai imperialisták szántára. Sok amerikai még mindig azt hiszi, hogy továbbra is megtarthatja azt az öntelt viselkedést, amihez a Kuomintang-rendszer megszoktatta őket. Meg kell tanulniok: közben az ország ura a szabad kínai nép lett és a szabad Kína mindenkivel szemben érvényesíti tekintélyét. tetőseire vonatkozóan. Ezek között első helyen a béke megvédése szerepel a háborús uszítok ellen Megmutatja hogyan kell leleplezni az Eszakatlanti Szövetséget és a Marshall-tervet, amely gazdasági válságot, nyomort, munkanélkülisé­get okoz és fenyegeti a nemzetek függetlenségét. A kongresszus nagy győzelmet hozott a nemzetközi munkásmozgalomnak, a dolgozók nemzetközi szolidaritásának. A Szovjetunió és a népi demokratikus országok szakszervezeti mozgalmá­nak nagyszerű eredményeit óriási lelkesedéssel fogadta a kongresszus. A szovjet szakszervezetek mun­kájukkal és eredményeikkel utal mutatnak ez egész világ dolgozói számára. A Világkongresszus megmutatta, hogy a világ dolgozóinak milliói a Szovjetunió, a nagy Sztálin vezette béketábor soraiban harcolnak a tartós békéért. Ä Kína amerikai állampolgárokkal szembúm is érvényesíti tekintélyét A Szakszervezeti Világszövetség kongresszusának határozatai utal mutatnak Blindes ország dolgozóinak Hazaérkezett Milánóból a magyar szakszervezeti küldöttség

Next

/
Oldalképek
Tartalom