Dunántúli Napló, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)

1949-07-10 / 158. szám

6 NAPLÓ 1949 JULIUS , 'X A széncsata hőseit freskóban örökíti meg ; Komlón Gádor Emil festőművész PAcs egyflc fiatal, tehetség*1» fefftő- mővé»xét látogattuk meg műtermé­ben. A hatalma,1! ablakú manzard- sioba ideális műterem. A dolgozó művészre csaknem olyan szabadon tuhog le a nyári verőfény, mintha a Mecsek lankájában állna. Gádor Emil. Vázlatait rakosgatta éppen, mi­kor rácsengettürik. — Roezkor jöttetek — mentegető- if*c zavartan. — Most künn dolgozom Komlón. Csak rendet teremtek ?, műteremben, más dolgom nincsen it­ten.­De azért szívesen fogad bennünket. Leülünk és kérjük, mutassa meg’új munkáit. Mit fejezett be, min dol­gozik s'mire készük — Amint említettem, most a kom­lói bán yászkul tárházban llolgozom. «er húsz néayzetméferes falképen —Mit ábrázol? — A mát. A szabadságot. Bányá­szok a főszereplői és az a hatalmas lendület, fellélekzés adja meg a kép alaphangú La tát, ami ezt a fejlődő, emelkedő országot jellemzi a jelen pillanatban is. Talán soha ilyen szí­vesen nem fogtam bele képbe, mint most. Olyan érdek*», izgalmas és njagy a - feladat, hogy — függetlenül attól, hogy miképpen sikerül — már ta, a tény ia lelkesít. — Ezenkívül? — Most fejeztem he *» izraelita. hitközség megbízásából készített em- lékalbtrmot, amelynBk fedőlapját az tgen tehetsége»« pécsi ötvösművész. Magion István készítette el. A tábla szfnezflst véretekkel, kapcsokkal vau ellátva. Nagyon szép. Persze ez nem minden. Rengeteg vázía’om akyarzílem, toHrajzom van, amelyek már egy későbbre tervezett tárlatom­hoz kAszülnek. Mutatok párat. Előszed e.gy nagyméretű rajzlap- tokot, s egyenkint a főldrctoríti a ké­peket. Mellét érdelünk s föléhsjolva gyönyörködünk a friss vázlatokban, kész, üde akyarellekben. Orosz kato oák. anya. a. gyermekével, aktskicrek, különböző feke'e-fehér és színes stu- iCrMuok b’znyíl jók, hogy Gádor Emil valób an szorgalmasan készülő­dik a nyilvánosság elé-, amellett, hogy falképeket fest és grafikai munkákon dolgozik, megrendelésre. Mint mondja, az új művész hivatása 'már gyakorlatibb, mint a régié. Meg­rendelésre éppen olyan lelkesedéssel dolgozik, mint kedvtelésből Miközben előszed egy új rajzlap- tömböt, csak úgy két leterített kép igazgatása kört_ megjegyzi, hogy a hjlfuszminisifériunri most vásárolta meg egy, „Munkások“ cfmfi tnsrajzát. Elfogynak a rajzok, képek. Fel- «g-yenesndTk és lelkesen beszélni kezd a képzőművészet pagyszerűnek Ígér­kezni jövőjéről, a művész lángoló bi­zakodásával jelenti ki, hogy óriási lehetőségeket lát az új építőmüvé- fizettdt kapcsolatban a képzőmüvé­szék számára. A Jövő a nagyméretű falképekben rejlik,. mondja és még egy-két falkép-vázlatát mutatja meg, mintegy . bizonyításképpen, hogy nemcsak beszél,. hanem kísérletezik is ezirányban állandóan. Agilis, lelkes, tehetséges művész Gádor Emil. Nem Pécsett bukkant fel, hisz szép „múltra“ tekinthet Vissza. Fél Európát bejárta évekkel ezelőtt, mint kiküldött grafikus. Kü­lönböző külföldi kiállítások magyar pavilion jajnak grafikai mun­káit végezte néhány társával együtt. Most itt éí feleségével, két kis gyer­mekével együtt és nagyon szereti a d várost # — Mert — mint mondja — itt ki- # tűnőén lehet dolgozni. A szomszéd # bányavidékek rengeteg témát adnak # óppenúgy, mint a püspöknádasdi mű- *. vésztelep panorámái. ÉS a város kü- \ lönlegos, olaszos jellege, éghajlata, J levegőjének csodálatos verőfénycs és a borús színei, mind-mind lebegő, ra- j gyogó témák. Élükön az Emberrel, (1 aki most indul neki egy olyan belső# fejlődésnek, amelynek- határait nem# látjuk még, de nagyszerűnek igárke * zik. U (K. Gy '■ Gádor Emit rajza PÉCSI ÉNEKESEK SIKERE BUDAPESTEN K. Kallivoda iskolájának három kiváló növendéke: Kovács János bá­nyász, Domonkay Kató és dr Teremi Gábornó nagy sikerrel szerepeli Bu­dapesten. Kovács János és Domón- kay Kató a Fesztivál kultúrverso- nyében csillogtatta meg tudását é3'a legjobb minősítést kapta, a döntőbe azonban a két zeneakadémiát gégzett budapesti énekes került. Kovács Já­nosnak, mint rendkívüli tehetségnek, Bartók ' Kollégiumban kínáltak fel ösztöndíjas helyet, azonban a fiatal bányász, aki feleségét és édesanyját tartja el. a megtisztelő ajánlatot nem tudta elfogadni. Erre megígérték neki, eljárnak érdekében a szakszer­vezetnél, és a MESZHART-nál, hogy olyan beosztást kapjon, ami lehetővé teszi számára a fokozott énektanu­lást. Meghívást kapott a három pécsi énekes' az operába is próbaéneklésre, A kétszáz meghívott közül Kovács, Domonkay és Tereminé bekerült a tizenötös döntőbe, ami annyit jelont, hogy ősszel újból énekelnek az ope­ráim zsűrije előtt. Dr Tereminé azonban kitért a meghívás elől, mert .családi körülményei miatt nem akar ai. operában szerepelni, Tólh Aladár, az operaház igazgatója a legnagyobb elismeréssel gratulált K. Kallivoda Olgának tanítványaihoz, akik meste­rük keze. alatt, a jövő nagy énekes- ígéretei és akiknek fejlődését az opera is állandóan 'figyelemmel kí­séri. Irta: Petőfi Sándor Megunták végre a földoncsuszást Egymás után mind talpon termének, csörgetlek, A sóhajokból égiháború Lett, s láncz helyett most kardok S halvány narancs helyett a déli fák Piros vérrózsákkal lesznek tele — A te dicső szent katonáid ők, t Segítsd őket, szabadság istenei Nos, elhízott hatalmas zsarnokok, Orczáitokrul a vér hová lett? Orczátok olyan kísérteífejér Mikéntbe látnátok kísérletet; Azt láttatok, valóban megjelent Előttetek Brutusnak szelleme —< A te dicső szent katonáid ők. Segítsd őket, szabadság istene! rAlutt Brutus, de már fölébrede, S a táborokban lelkesítve jár, Mondván: „ez a föld, honnan elfutott Tarquin s a melyre halva hullt Caesár; Előttünk meghajolt ez óriás, S ti a törpéknek meghajoltok-c?“ A te dicső szent katonáid ők, Segítsd ólcet, szabadság istenei El jő, eljő az a nagy szép JdÖ, A mely felé reményim szállanak, Mint ősszel a dcrííltebb ég alá Hosszú sorban a vándormadarak; A zsarnokság ki fog pusztulni, és Megint virító lesz a föld szine —* A te dicső szent katonáid ők, Segítsd őket, szabadság istenei Fővárosi kulfúrgárda szórakoztatta az Üdülőszállóban pihenő dolgozókat­Az Üdülőszállóban pihenő dolgozó­kat kellemes meglepetés érte, A kul­tuszminisztérium 5. számit kultúrau- tója, amely a Szakszervezeti Tanács ku'túrgárdáját viszi munkásnynralók-^ ló! munkásüdülőkig, érkezett Pécsre és felejthetetlen esiet rendezett a dol­gozóknak. A színes, nívósán szórakoztató mű­sor minden száma egyformán nagy sikert aratott az üdülő-vendégek és a pécsi,dolgozók között. Clarion, zsong­lőr számait, Kondár Margit népdalait, a három Carlos akrobata-számait ép­pen olyan fergeteges taps fogadta, mint Máté Mária és Kiss István népi táncait. Sebök Margit, a Pécsett már jó! ismert színésznő verseket szavalt komoly felkészültséggel. Szilágyi Mar­csa a „mélióságos" Amália szerepé­ben kacagtatta meg a közönségei Darvas Ernő és Rajna Mária egészsé­ges humora kitűnően érvényesült a szellemes, politikai egy fel vouá sasban. Oszvald Gyula orosz dalokat énekelt tiszta, »csengő hangon. Gerő Géza, a gárda vezetője szellemes konferálásá- val éppolyan értékes és művészi mun­kát végzett, mint a többiek. A népi demokrácia új szórakoztató kísérlete kitűnően bevált Csak gratulálhatunk a kezdeményező szerveknek. Különben úgy tudjuk, hogy n hétfőn érkező új nyaralócsoport részére meg­ismétlik a műsort és így II-én este 3 órakor a város közönségét is szíve­sen látják a szórakoztató színészak. A belépés ingyenes. ^Petőfi emlékezete. A SZOVJETUNIÓ BAK Petőfi müveit as orosz költők már régebben lefordították, a versek ter­jesztését azonban a cári. kormány minden eszközzel meg akadályozta. Csak a szovjet hatalom éveiben is­merkedett meg a Szovjetunió olvasó közönsége Petőfi lelkes forradalmi költészetével. Az utóbbi években Petőfi művei hatalmas példány szám­ban jelennek meg a Szovjetunióban. Sok kitűnő szovjet iró és költő dol­gozik Petőfi verseinek fordításán. Sok szovjet lap és fol.yöiret közöl PetÓfi-verseket. Nemrég a magyar forradalom századik évfordulójára adták ki Petőfi válogatott költemé­nyeit és ugyanakkor előadásokat tar­tottak életéről és költészetéről. A szovjet emberek nagyra érté­kelik Petőfi költői aCkotásaU. Pjer- vomajszktj költő azt írja Petőfi köl­tésre/.érői, hogy ma is erós fegyver a demokrácia, megerősítéséért íeásdó magyar nép kezében. „Lehetetlen, — írja — hogy az a nép, melymák kezében ilyen fegyver van, ne győ­zedelmeskedjék.'4 Tyihanov költő szerint Petőfi új demokratikus világ és « nagy jövőjű emberiség költője, harcosa, polgára. Versei fegyvert jetent-emek mindenkinek, akt igazán szereti né­pét és hazájáé4. Szurkon költő est. mondja: dicső manyer forradalom harcos költője nagyon közel áll a szovjet néphez, amely maga is karcban és munkában építi új élei ét.44 Lórik szovjet hő ezeket « szamu­kat intézte n magyar néphez: JSagy jj vő mir arra a népre, amelynek olyan fiai vannak, mint Petőfi''. Ezek a nyilatkozatok kivert fejezik ki a szovjet nép véleményét a ma* gyár nép nagy költőjéről és szabad- . •.ág harcosáról. A szovjet emberek mélységes tisztelettel fordulnak Pe­tőfi emléke felé. A nagy magyar költő forradalmi és hazafias költé­szete nagymértékben hozzájárul a Magyarország és a Szovjetunió népet között fennállti barátság erősítésé­hez. Karácsony felé történt. As egyik kolozsmegyri faluból beállított hoz- ztrn egy regi kalonapajtásom. Itt Kolozsváron tejes-embernek nevezik. Odahaza a falujában Gan­gosnak szólítják. Gangos alatt mi, városiak, pec­kesen járó, rátarti, daliás, sugármagas embert kép­zelünk. Az én egykori katonapajlásom ezzel szem­ben alig eöveknyi zömök, kis ember. Mindegy, de mikor icölt, éppen csak hogy érte a lába a padlót. Zavart töprengő.« után azt kérdezte tőlem: — Tudjátok ti, városiak, hogy milyen tejet- vesztek a piacról? — Igen — válaszoltam rögtön, — jó vizesét.’ Literje harminckét fillér, illetve, amíg a román aprópénz is járja, tíz lei. Ez a maximális ára. — Az ára igaz — felelte ő elgondolkozva —, de a „vizes" nem igaz. Ha kell, meg is esküszöm rája. Egy csöpp vizet, sem önlünk a fejbe. De azért —. vizes ... A továbbiakban aztán előadta, hogy a kolozs­vári te (sorban körülbelül húsz községből a tejfel­dolgozó szövetkezetek tagjai .hozzák a tejet, előbb azonban, köztük jó magom is, beszolgáltatják a ' eróvetkezefekriek, literjét harminckét fillérért. A ^zövelkeae* k!gépeli » tej javát vajnak, a kigépelt tej literiét pedig Itat fillérért maguk- a tagok vásá­rolják vissza, « ezt a kék vizet árusítják ki ők \ piacon harminckét fillérért. HAGY ISTVlfY: SZÖVETKEZETI TEJ ’ — Es nem szégyelljek magatokat, Gangos? — En igen, de a többi a markába röhög, —' süti le a fejét, — En nem is állok be a tejsorba. — Talán olcsóbbért házhoz viszed? — kérdéz- tem reménykedve. — Dehogy viszem. Az asszonyt állítom a sorba. Nem volna maradásom a faluban, ha olcsóbbért ad­nám. Beszéltünk már erről. Azt mondják, miért le- gyünk mi. szívesebbek, mikor annyi oldalról nyúz minket a város. — Hm, a város? Úgy érted, hogy én nyúzlak, meg a lobbi asztalosok, vagy a gyári munkások feleségei, a tejsorban szitkozódó cipcszné, vagy a kevés fizetésű napiszámosnék? . — .En is éppeg így mondiam — legyintett kirc- pedozelt kezével, — de tudod, rettentő sok Ilkát kell bodugdosni a tej árából. — Akkor miért jöttél hozzám. Gangos? — Mert test'd az arcomról a bőr. Nem igazság ez. Kéne írni egy levelet a tejbiztosnak. Üssék le a gépelt tej árát. Tanulják meg, hogy ilyen is van. de ... — N'a, gyerünk ki vele! Mi van avval: a „de”- vel? Csak az, hogy 3 esizmatalp árát kín« előbb le­ereszteni. Es a dohányét, meg az adóét, aztán meg a... — Jól van, Gangos — mondtam fellel kesedve, — rögtön megírom azt a levelet, de... — Már te is?... nézett rám gyanakvóan. — Igen, Gangos, én. is feltételeket szabok. Meg­írom azt a levelet, de alá kell, hogy Írjad, és alá­íratod a többi tejesekkel is. En is aláírom, és alá­íratom a szomszédokkal, minél többel... — Hogy én azt aláírjam? ... — állt fel elkedvet­lenedve. — Jó, jó, aláírom na, csak ne nézz úgy. De előbb' kezd el te, a szomszédokkal... Aztán majd bejövök hozzád valamelyik reggel. Tudod, megbeszélem előbb a faluban. Es zavartan hunyorgatva távozott. En még ma is várom Gangost. Idestova már egy csomó esztendeje várom. A levelet megírtam, alá is-Írtam elsőnek. De a szomszédok azt mond­ták, ők is csak Ciangosékkal egyszerre kezdik. Gangost azonban hiába kerestem a tejsorban. Nem láttam semerre. Szégyell magát nagyon, a gépelt lejét ma is a felesége árulja maximális áron. Mi- előtt tovább keresném,szégyellő* katonapajtásomat, (me a levelet közreadom az cii egyetlen aláírásom­mal. Ez is va'ami kezdetnek. — M üst rajiatok a sor. Gangos. Üdvözöllek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom