Dunántúli Napló, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)
1949-06-16 / 138. szám
Ä IQfcrpowtf Vezetőség és o KEB közleménye bockista kémcsoport leleplezéséről Demokráciánk ünnepnapjai a könyv- napok; június 17-18-19 n CVPOtYAM 138. SZÁM. ära 80 filler CSTTTORTOK, 1949 JÜNIUS 16. MEGVÉDJÉK A BÉKÉT! Békekoagressznsra Ül össze bol- Bp Budapesten, at országgyűlés lírában, a magyar nép 592 kül- lötte. Ipari munkások, dolgozó pa- fttztok, nők és ifjak, írók, művének és tudósok, egyházi férfiak b katonák viszik el az ország fő- 'trosába, a gyárak, üzemek, fal- ik, iskolák és az élet valameny- *yi munkaterületén dolgozó milli- « üzenetét és hitvallását: Megéljük a békét! Ez az állásfoglalás most, a júni- # 17—18-i békekongresszuson Bncsak jelszóként szerepel, ha- 'ttn testet ölt és milliókat mozgóit állandó, kemény, szívós harcra, ken a konferencián alakul meg a ékemozgalom országos tanácsa, Hely a legszorosabban együtimű- Mik majd a párisi világkongresz- tuson megválasztott állandó bérbizottsággal. A magyar nép emlékezetében lég élénken élnek a párisi kong- ísszus lenyűgöző arányai, a 72 or- tág kiküldötteinek nagyszerű legnyilatkozásai, akik több, mint OO millió békére vágyó ember ne- ében kiáltottak „megálljt" az új Hágháború kirobbantására szer- ezkedő imperialistáknak. Ezen a ongresszuson lerántották az ál- foot a háborús agresszorokról, kik miközben a fórumon békéről, btonságról és félelemnélküli életül szónokolnak, egyre nyíltabban s egyre szemérmetlenebbül képinek a szörnyűségében .és vér- Idezatában minden eddigi ellensé- fskedést felülmúló új világégésre. ''Hot Ccría, a világhírű francia 'dós mondotta a pírisi kmú. esz-1 üis megE.yításán: „A kapilalíz Us, amely méhében hordja a há >rút, mint felhő a vihart, 1949 hl sem változott meg. Hogy nem id megváltozni, kitűnik abból az "erikái folyóiratból, amely így ír amerikaiak nem akarnak ^ háborút, sem válságot, de Hság helyett inkább a háborút riasztják." íme, ez az amerikai 'Periaíízmus igazi arca! Hogy na kbb legyen a profit, gyártsunk *döklő fegyvereket és géppiszto 'okkal, ágyukkal, bombákkal, tan okkal és repülőgépekkel oltsuk ' százezrek életét, mert hiszen ez legfényesebb üzlet a hadigép !*et előállító monopolkapitalisták dinára. ízt a sátáni mesterkedést tárta ! öt világrész népei elé a páris Egress zu s. A népek küldöttei ^cáfolhatatlan »tényekkel bizo- ^tották az angolszász ímperializ- ?* háborúra spekuláló politiká ' Azt, hogy a második világhá Jfú befejezése óta hogyan fokozott az aknamunka a világbéke ^ a fasizmus eltiprásáért legna f°bb véráldozatot hozott Szöveteié, a köréje csoportosuló né- , demokráciák és az elnyomatá- ellen hősiesen küzdő gyarmati félgyarmati népek ellen. Az fésült Nemzetek szervezetében fogatlak szavazógépe cinikusan J^ticsol minden szovjet javasla- ' amely a leszerelésre, az atomiba gyártásának megtiltására, .ogységes és demokratikus Né- ^ország megteremtésére irányul ráfiban és Németországban segí- ! talpraállítani a támadó szélléQ rnilü.. ____4 mill t arizmust, szemet húnyr a neofasizmws lábrakapásá j udvarolnak a tömeggyilkos .poonak, és dollárral, fegyverek- katonasággal igyekeznek meg- .dályoznl Kína teljes felszabadít. Szítják a sovinizmust és ifPulÓ Tltó-klikknek a nemzetni' munkásmozgalmat belülről trockista rohamcsapat sze- jt szánták. Görögország. Vict- és Indonézia szabadságharcai- í, emyomása. a Marshaü-segély Li6**' az Atlanti Egyezmény és tf'Önhöző enrópal blokkok a jjhmbb jelenségei annak a po- térvnek, hogy az imperialisták elérkezettnek látják az időt az új világháború kirobbantására. Sztálin elvtárs az egész világ dolgozói és minden becsületes embere nevében ismételten kijelentette: a népek nem akarnak háborút. Békében akarnak élni és dolgozni. Egyetlen anya sem hajlandó odaadni fiát, egyetlen hitves sem akarja elveszteni férjét az imperialista rablók és kalandorok nagyobb vadászterülete és busá- sabb profitja kedvéért. A népek százmillióinak szívében élő békevágynak adott hangol a Szovjetunió nagy vezére, Sztálin, amikor kijelentette, hogy az új világháború elkerülhető, mert a népek bé- kefroníja hatalmas és napról-napra erősebb lesz, mint a háborús uszítok csoportja. Az erőviszonyok a párisi és a prágai békekongresszusokon világosan megmutatkoztak, de a béke híveinek felsorakozása és a békefront megszilárdulása még korántsem jelentheti azt, hogy elégedettek legyünk az eddig elért eredményekkel. A béke nagy ügyéért még sokkal többet kell tennünk, mint amennyit eddig cselekedtünk. Újból Joliot Curie beszédéből kel] idéznünk: „Le kell lepleznünk a háborús uszítók akcióit, fel kell világosítanunk a közvéleményt., amely még ingadozó, vagy tájékozatlan. össze kell fognunk az erőket, minden országban létre k®}l hoznunk a béke véadmérfe szolgáló aktív szervezeteket. Elszigetelt nép vagy egyedül álló ember nem védekezhet a háború ellen Ci-5' «élj c.-ik,uúíiuen nép, minden nemzet közös akciójával érhetjük eL Minden egyénnek, mint a háborús veszélyben forgó embermilliók parányi részének, tuda^ tára kell ébrednie, hogy a háború és béke kérdése személyes ügye, amely őt közvetlenül érinti, amely elől nem térhet ki." Elmondhatjuk, hogy Magyaror szágon a legszélesebb néptömegekben tudatosodott már a béke megvédésének parancsoló szükség- szerűsége. A május 15-í győzelmes Népfront választáson a magyar dolgozók az ötéves terv és a szocialista építés mellett a békére is szavaztak, amely nélkül nincs és nem lehet nyugodt, tervszerű építőmunka. A magyar nép azonban nemcsak igényli a békét, hanem harcolni is kész érte a belső reakció, a háborúra számító osztályellenség leleplezésével és elszigetelésével. Harcolnunk kell az imperialisták bomlasztó propagandája és az ellen a rágalomhadjárat ellen, amellyel a nyugati sajtó és rádió gyalázza a felszabadító Szovjetuniót és a népi demokrá' ciákat. Ezen a téren még sok i tennivaló és nem hagyatkozhatunk arra, hogy nagy szövetségesünk, a Szovjetunió majd mindent elvégez helyettünk. A reánk váró szervezett munkának, a béke harcos megvédésének irányvonalait szabja majd meg a kétnapos kongresszuson megválasztásra kerülő országos tanács. Ezt a munkát szívvel-lélek- kel vállalja minden becsületes, hazáját szerető magyar. Ebben az éber, kitartó és szívós harcban is a munkásosztály élcsapatának, a Magyar Dolgozók Pártjának kell élen járnia és példát mutatnia mindenkinek, aki a béke, a haladás és a szocialista építés híve. Bizton tudjuk, hogy a holnap cezdődő békekongresszus küldöttei, köztük Baranya, Somogy és Tolna dolgozó rétegeinek legjobbal jó és eredményes munkát .végeznek. Egységes állásfoglalásuk- tal kinyilvánítják, hogy egy emberként hűen és ingadozás nélkül ámogatjuk a békének és a szabadságnak azt a legyőzhetetlen Irontját, amelynek élén a hatalmas Szovjetunió és bölcs vezére. SztáPénteken reggel kezdődnek a parlamentben az országos békekonferencia tanácskozásai Losonczy Géza tart előadást és Paul Eluard is felszólal az első napon A magyar nép küldöttei Június 17-én ülnek össze az Országház épületében, hogy a kétnapos béke- konferencián hitet tegyenek dol- gazó népünk békevágya mellett és kifejezzék a béke megvédésére irányuló elszánt akaratát. A konferencián 502 küldött vesz részt a magyar nép minden rétedéből. Elküldik a konferenciára a küldötteiket a szakszerveztek, a ~vEFOSz, az MNDSz, a MINSz, g fősereg, a Szabadságharcos Sző • 'rág. a különböző értelmiségi szervezetek és intézmények és az egyházak is. Dolgozó népünk legjobb fiait küldi erre a békeértekezletre, amely még jobban megerősíti és továbbfejleszti majd a magyar népnek a békéért folyó harcát A küldöttek között van számos munkaérdemrenddel kitüntetett fizikai dolgozó, élmunkás, brigádvezető, kiváló munkás, újító, mintagazda. Résztvesznek a béke- konferencián Kossuth-díjas tudósaink és ott lesznek a magyar irodalmi és művészeti élet képviselői. A pénteki ülés napirendjén Lo- sonczy Géza miniszterelnökségi államtitkár beszéde szerepel „Harcunk a békéért” címmel. Felszólal ezen az ülésen Eluard neves francia költő is. Szombaton Darvas József építésügyi miniszter mond beszédet „A Szovjetunió a béketábor élén” címmel. A konferencia határozatának elfogadása után sor kerül a „Megvédjük a békét” mozgalom országos tanácsának megválasztására. Az értekezleten felszólalnak többek között Andics Erzsébet, Szs- deczky-Kardos Elemér, Rácz Gyula, Jóború Magda, öveges József, Piros László, Illyés Gyula és Parragi György. Az ország minden tájáról és külföldről is nagyszámban érkeznek küldöttségek a békekonferenciára: tudósok, művészek, élrnunkások, pa- rasztasszonyok, egyházak képviselői püspöktől a nép egyszerű lelkipásztoráig. A tanácskozások befejezése után szombaton délután három órakor a parlament előtt hatalmas békegyülés lesz, amelyen Marosán György könnyűipari miniszter ismerteti a békekonferencia határozatait — A magyar - csehszlovák szerződés megerősíti a békefrontot Az ünnepi ülése egyhan&nlag elffogatUa a magyar* csehszlovák szerződés becikkelyezéséről szóié javaslatot az A szerdai országgyűlésen már jóval ülés megkezdése előtt zsúfolásig megteltek a padsorok. Az ütés napirendjén a magyar--esehsz','-■vak barátság* ts kölcsönös se-fi vív, , * , , -i<?yer- meny becikkelyezéséről ezíiő javaslat szerepelt. Az ülés ünnepi jellegét még jobban kidomborította, hogy jelen volt a kormány csaknem valamennyi tagja. Az ülés megnyitása után Hajdú Gyula eivtárs beterjesztette az alkotmány- jogi és közjogi bizottság jelentését a kormány részére rendeletek kibocsátására való felhatalmazás újabb meghosz- szabbításáról szóló törvényjavaslatról. A ház a javaslatot általánosságban és részleteiben is elfogadta. Ezután áttértek a Budapesten ez év április 16-án aláírt magyar—csehszlovák barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés becik- kílyez^éérö’ :z;'ó 'örvécfJavaslat tárgyalására, melyet Andics Erzsébet elv- társnö ismertetett. Hangoztatta, hogy a csehszlovák— magyar barátsági szerződés fontos láncszeme és kiegészítő része a barátsági szerződések azon sorozatának, amelyet népi demokratikus köztársaságunk a szomszédos népi demokratikus országokkal kötött és amelyeknek középpontjában a nagy Szovjetunióval kötött barátsági szerződésünk áll Utolsó reménységétől fosztottak mrg a reakciót Emellett különös jelentőséget kölcsönöz ennek az a körülmény, hogy a magyar—csehszlovák barátsági szerződés megkötésével megfosztottuk utolsó reményétől a belső és a nemzetközi reakciót. Abban reménykedtek ugyanis, hogy talán mégsem sikerül ezt a két országot olyan sok évtizedes ellentél után a kölcsönös barátság és őszinte együttműködés útjára vinni. A reakció és a sovinizmus szövetségesek egymással. Kik voltak azok a nagy hazafiak, akik itl a sovinizmust akarták terjeszteni? A hazaárulók, az amerikai tőke bérencei, akik azóta lelepleződtek, mint fizetett, kémek, valutaüzérek, Nagy Ferenctől kezdve Sulyokon keresztül Mindszentyig, az egyházi reakció vezetőjéig, össze akarták keverni a frontokat, meg akarták zavarni éleslátásunkat. Az a tényező, amely ezt ebben az országban megakadályozta, amely minden demagóg soviniszta agitációval szemben messzilátó, igazi, hazafias, reális és nemzeti politikát folytatott, amely felfedte a soviniszta agitáció forrásait és igazi célkitűzéseit leleplezte, — az a magyar munkásosztály s annak vezető marxista—leninista pártja, a magyar kommunisták pártja. (Hosszantartó nagy taps.) A marxista-leninista kommunista párt és annak vezetői mutattak rá, bogy amilyen mértékben sikerült a reakciót felszámolnunk, a reakciós erőket és reakciós osztályokat megsemmisítenünk, amilyen mértékben sikerült a munkásság hatalmát megteremtenünk s az ország fejlődését a szocializmus útjára vinnünk, olyan mértékben szüntettük meg a nemzeti ellentéteket, olyan mértékben fog egymác.fa+alá'ni a két nép és lesz barátságunk elválaszthatatlan. Igazuk volt a kommunistáknak, igaza volt Rákosi Mátyásnak (hcsszantarto, ütemes nagy taps) abban, hogy a két nép közirti barátság, amelynek kifejezője ez a barátsági szerződés. azon alapszik, hogy mindkét országban a munkásosztály van hatalmon, mindkét országban a szocializmust építik, mindkét országban a munkásosztály a nép nagy vezetője. De egy pillanatra sem szabad elfelejtenünk, hogy mindezeket az tette lehetővé, hogy a nagy Szovjetunió had-» serege megverte a nemet imperializmust és olyan nemzetközi konstellációt teremtett, amelyben mindkét nép felszabadult az évszázados ellenség nyomása alól. Ennek a szerződésnek óriási nemzetközi jelentősége is van: erősödik a tekefront s a nagy Szovjetunió vezetésével egyre inkább teverhetetíenné válik azért, mert hatalmas, nagy anyagi- és erkölcsi erőkre támaszkodik — fejezte be nagyhatású beszédét Andics Erzsébet Teljessé Tóit a S*ovjefun»ólioar. és a nép* demokráciák hoz fláződő »yőveSséjjí hálózatnak tatra, amelyet a Szovjetunió és a népi demokráciák hoztak létre szöveáHorváth Mártpn elvtárs szólalt fel ezután. Bevezetőben idézte Rákosi Mátyás szavait, aki kijelentette, hogy ez a szerződés is lényegében hozzájárul Európa e részén a békefroot megerősítéséhez. Ezzel a szerződéssel a ml szövetségi szerződési hálózataink, amely a Szovjetunióhoz és a népi demokráciákhoz fűz, teljessé vált. Ez azt jelenti, hogy biztonságunkat széles nemzetközi alapokra sikerült helyeznünk. Először utasíthatjuk vissza határozottan, erőnk tudatában és a szövetségi hálózatra támaszkodva azokat a beavatkozási kísérleteket, amelyeknek az imperialisták részéről állandóan ki vagyunk téve. Az imperialisták részéről óriási csalódással fogadták ezt a szerződési A szerződés nemzetközi jelentőségével foglalkozva megállapította, hogy a nyugati hatalmak úgy állítják be • dolgot, mintha az Atlanti Szerződésük válasz volna arra a szövetségi hálóösszehasonlítani ezzel a súgj hálózattal az Atlanti Szerződést annyit jelent, mint összehasonlítani a bókét a háborúval. Az Atlanti Szerződés ezenkívül a szerződő felek függetlenségének eltipráaát is jelenti. A ml szerződésetek, a népek szerződései, a legmesszebbmenően kifejezik a népek érdekeit, biztosítják a népek függetlenségéi. Döntő különbség az Alanti Szerződés és a mi szövetségi hálózatunk között az, hogy amíg az Atlanti Szerződés vezető ereje egyúttal a legfőbb háborús bujtogató, a világhódításra készülő imperializmus, az Egyesült Államok, addig a ml szarződéahálózahmk vezetőéi«]« az a Szovjetunió (hosszantartó ütemes taps) amelyben megtestesül a világbéke biztosítása, a népek szabadsága, a szocializmus útja, lln elvtárs áll. Ilyen állandó és céltudatos tevékenységgel, az imperialisták támadásainak sorozatos visszaverésével teszünk majd tanúbizonyságot Rákosi elvtárs megállapítása mellett: nem rés, hanem bástya vagyunk a béke frontján és ezen a bástyán belül — mint ahogy Rákosi elvtárs mondotta — a kommunistákkal az élen, a népi demokráciák családjában, a Szovjetunióra támaszkodva, határozott, biztos léptekkel haladunk nagy célunk, a szocializmus felé! KOCSIS BÉLA
