Dunántúli Napló, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)
1949-06-14 / 136. szám
Vi RfegválasztoitfiV Pécs és Baratt ja küldődéit a békekonferenciára Mennyi jövedelme van egy kolhoz-tagnak, hogyan gondoskodnak a betegekről és öregekről? I megye 133 községe telefont kap az ötéves tervben KEDD. 1949 JTÜNIUS 14. ÜZEMEINK KÖZPONTI PROBLÉMÁJA Az Idei első évnegyedről szóló vállalatvezetői beszámolók a termelés fokozódásán, a munkáslétszám növekedésén és a termelés nyereségessé válásán kívül arról i' beszámoltak, hogy a gyártási költségek még mindig elég maga- *n állanak. Az üzemeinkben termelt áru drágább még, mint kel- fene s ezen feltétlenül változtatnunk kell, ha azt akarjuk, hogy a fejlődésben egyre magasabb fokot Ériünk el. A termelési önköltség csökkentse üzemeink központi problémáid Mindaddig nem eléggé gazdaságos Ipsrí termelésünk, amíg a többi országnál drágábban, magasabb költségekkel termelünk. Igen sokat jelent az, hogy mennyi nyers- lnyagot, mennyi munkaidőt használunk fel egy-egy árufajta előáll!* diához, mennyire használjuk ki (épeink kapacitását és hogy a már ník észült áruból mennyit kell eldobni, mennyi a selejt. A termclé- *• költségek bármelyik tényezőjét 'esszük is elő, minden százalékos Megtakarítás országos méretekben Milliókat, sőt milliárdokat jelentet és ezekre az apró mennyiséfekből összetevődő milliókra és Milllárdokra támaszkodik az öt- i»es terv. Fzen a téren még nem tettünk 'kkora haladást, mint az ipari terelés többi területén, mint a terhelés mennyiségi és minőségi járásán. Sokkal többet termelünk ha már, mint az államosítás előtt fe áruink lényegesen jobb minő- fegüek is, mint voltak egy évvel k|lött, de előállítási költségükre ífyanezt nem mondhatjuk ebnem sokkal olcsóbbak is egyK» * többtermelés és az őnkőlt- 'É$rsökkentés viszonyát, vizsgáljuk Sj, azt kell látnunk, hogy a több- emelést több gép és több ember ""inkába állításával értük el és * gének és munkások terme* hí hatásfokának javításával, Természetesen ez nem alkalmazható "sreven minden üzemre, mert a 'r'rmafelaiánlások és később a '''"marendezés során számos tízesünk vett irányt a termelékenyig javítására, sőt túlzás nélkül (’’’hatjuk azt is: minden üzemben ."vényre iutott ilyen igyekezet, ytek is pl eredményeket, azonban .fehtermelást túlnyomórészt csak h mnrtkások és új gépek beéüJtá- 7*1 tudtak elérni. így például >,T)te valamennyi bányatelepünk Ij’vnelési érefikonián a szénterm»- 7 mennyiségét ielzö vonal majd- teljesen párhuzamosan halad ^ üiunkáílétszámot ielzö vonallal, j SopJans-gépgyárban a munkás- ; "»ám V) százalékos emelésével 7B-k pt VI százalékos tőbbterme- , ■ s Kokszmüveknél szintén ha- i^’é aránv mutatkozik a munkás* ;,,,-ám és a termeié« mennyisége ( *öft a ezt azt Jelenti, hogv ezek- * 9r üzernekhen a termelt áruk növekedett ugyan, <te M áninak egy egységére, mondás n’ázsá'ára, ugvsriannvi munka- ! fut. mint azelőtt, tehát ebben .tekintetheti költségcsökkentés *** történt. k^hánv űzemhen azonban a Jjhltaldö jobb kihasználásával is t 7fe el önköltségcsökkentést. Tív (...^vhádi cipőgyárban, ahol űí I 'fítási rendszer bevezeti ^ével I * gépek észszerű esoportosftá- ^Etettek szert Időmegtakarítás- l|j* kapoavár? cukorívárhan pe- Y’Még kora tavasszal indított *1- h,A* moíítiImat Tépi József él* ^s és brigádja a karbantartási munka meggyorsítására. Az egymással versenyző brigádok minden gépnél értékes perceket takarítottak meg, amelyek együttesen végül többszáz órává nőttek. Ugyanitt, Vajda János elvtárs kezdeményezésére házilag készítik el az eddig külföldről behozo‘t répavágó késeket, amelyekkel ellátják az ország többi cukorgyárát is és így saját gyárukon is túlmenő önköltségcsökkentést sikerült elérniük, A másik költségtényezőnél, a nyersanyagfelhasználásnál még több eredményes kísérlet történt. Az újítások igen nagy része éppen a gyártáshoz szükséges anyagokkal való takarékoskodást szolgálja és a tweretnyagokkal ma még nem valami gzdaságosan bánó üzemeinkben erre bőven van lehetőség. Az Első Pécsi Bőrgyárban elérték azt, hogy nincs felhasználatlan bőrdarab. Kitűnő eredménnyel járt a gvárnak az a kísérlete is, hogy a sertésbőrt felhasználhatóvá tegye és ezzel a borjúbőrt nagyrészben felszabadította értékesebb árucikkek számára. Az Agrária keményítőgyár észszerűsítésse! elérte, hogv ar olcsóbb iszapszénből is kevesebbet használ fel a termeléshez. mint amennyit jobb minőségű szénből előirányoztak. A Norma öV.jfyát egy újítással napi 300 kg, addig elégetett olajosma- gor takarít meg A seícjt csőkkentt-sónéi is szép példákkal találkozhatunk. A selejt köztudomásúan nagymértékben drágítja az árut, mert vele nemcsak a benne lévő nyersanyag, hanem a ráfordított munka és energia is kárbavész. Komoly selejtcsökken- tést sikerült elérnie például a csurgói fonóorsógyárnak, ahol a ferde fúrás, illetve es2tergályozás miatt használhatatlanná vált orsók számát majdnem felére csökkentették. Felére csökkentették a selejtet a paksi téglagyár munkásai Is egyszerűen azzal, hogy az égetésnél óvatosabban járnak el, nem. beszélve arról, hogy ez az óvatosabb eljárás egyúttal körülbelül 33 százalékos szénmegtakarítást is eredményezett, Nincs olyan területe ipari termelésünknek, ahol ne lenne lehetőség az eddigi módszerek javítására, nincs olyan áru, amelynek előállítási költségeit ne tudnánk még tovább csökkenteni. Az újítók, élmunkások, brigádok a maguk munkaterületén, ha alaposabban körülnéznek, mindenütt találnak a termelésben olyan hiányosságokat, amelyek költségesebbé teszik a termelést. Nem szabad semmit sem kézlegyintéssel elintézni, hogy „ez nem számottevő dolog." Az önköltségcsökkentésben n'ncs jelentéktelen fillér, mert minden fil- lémyi megtakarítás évenként és országosan hatalmas összeggé nő. Példa erre a Zsolnay-gyár, ahol 12 újító munkája ma már évente több, mint százezer forintos megtakarítást eredményez. Üzemeinkben már mindenütt tettek valamit a költségek leszállítására, Ez azonban kevés. Célkitűzésünk az, hogy több és jobb árut olcsóbban termeljünk. Ha ma már elértük azt, hogy többet és jobbat termelünk, fokozott mértékben kell arra törekednünk, hogy az előbbiek mellett olcsóbbá Is tegyük áruinkat. Számtalan példa bizonyltja, hogy C2 nem lehetetlen feladat. Üzemeink, amelyek oly szép eredményt értek el eddig a munkaversenyekben, ezzel is győzelmesen fognak megbirkózni! Mészáros Ferenc Ma délelőtt bemutatkozik a» új kormány A miniszterelnök kormányprogramot ad az országgyü!ésben Kedden tíz órakor összeül az ország- gyűlés, ezen a napoo, mutatkozik be az új kormány. Az ülésen Ölt Károly, a Ház elnöke bemutatja a mániszkrelnök átiratát, amelyet a jegyző a mellékieieive'. együtt felolvas. Ezekben szerepel a kormány lemon áisának elfogadásáról. a mtmiíztereirök és a kormány kinevezéséről szóló elnöki határozat. Ezután a miniszterelnök átadja a köztársasági elnök kéziraté, a miniszterelnök kín-evezéséről. Az elnök a kéziratot kihirdeti. A kézirat kihirdetése után Dobi István muiiszKfelinók kormányprogramot ad. A mírrtszterelnőác pnogrambeszéda u‘á.n az igazsáigügymlniMter sürgősség mellett beterjeazti a felhatalmazási javaslatot. A külügyi bizottság ezután benyújtja a magyar-csehszlovák egyezmény tárgyalási anyagát. „A Párt segítségével szakemberekké válunk azon a területen, ahova állítanak bennünket“ Az új minisztereket ünnepelték a minisztériumok dolgozói A Magyar Dolgozók Pártja által vezetett Népfront hatalmas választási győzelme nyomén megalakult az új kormány: tagjai, a dolgozó nép legjobb fiai. irányítják a szocializmus építését, a hároméves tervnek két év és öt hónap alatti befejezését, az ötéves terv előkészítését. A kormány tagjai és azok a miniszterek, akik más tárcák vezetését vették át, hétfőn mutatkoztak be az egyes mintatéríumoík dolgozói előtt Ugyanakkor búcsúztatták el a más tárcák élére távozó minisztereket. A pénzügyminisztérium tanácstermében búcsúzott el a minisztérium dolgozóitól Gerő Ernő állam- miniszter, a Népgazdasági Tanács elnöke és ekkor mutatkozott be Kossá István, az új pénzügy- miniszter. A minisztérium dolgozóinak hatalmas tapsa közepette elsőnek Gerő Ernő államminiszter emelkedett szólásra. a nagy feladatokra, amelyek a külügyminisztériumra várnak az imperializmus és annak ügynök«! d eui harcban és kérte ehhez a feladathoz a külügyminisztérium dolgozóinak áldozatkés* munkáját. Az iparügyi minisztérium tanácstermében búcsúzott el Kossá István as iparügyi minisztérium dolgozóitól éa mutatkozott be Zsofinyecz Mihály nehézipari és Marosán György könnyűipari miniszter. Feliratokon kívánnak a dolgozók további jó munkát Kossá Istvánnak, az új pénzügyminiszternek, üdvözük Marosán György é* Zseflnyecz Mihálv minisztereket. a szocialista ipar építésének Aj vezetőit. A földművelés ügyi minisztériumban Bencsik István államtitkár búcsúztatta Csala Istvánt, majd üdvözölte Erdei Ferenc földművelésügyi minisz'ert. Erdei Ferenc miofsztér válaszában V, eivégzendő feladatokról beszélt. — Fejlesztenünk kell a szövetkezeti mozgalmat — mondotta — az állami gazdasagokat és a gépállomásokat. — Mi a mezőgazdaság fe!em«Tkedéséne4c egyeílen útján, a szocializmus útján akarunk haladni. Útmutató példaként a világ legfejlettebb mezőgazdaságával ,a Szovjetunió áll előttünk. A Tervhivatalban Vajda Imre, a bei* kereskedelemi mirnszíérium most kinevezett politikai államtitkára búcsúzott el. Bodnár József belkereskedelmi mi.nisz'er is hétfőn búcsúzott el a vá. rosháza dolgozóitól. A főváros vezetősége nevében Simon Lajos alpolgármester mondott búcsúbeszédet. A több! miniszteri búcsúztatást, illetve beiktatást a mai napon tárttá* megEgyébként az új kormány megalakulásakor a táviratok tízezreiben üdvörlík a magyar nép millióé a magyar nép nagy vezérét, R'koei Mátyást és az új kormány tagjait. Mindenek elölt a Póri katonái vagyunk — Amikor a pénzügy min, : ’é’l'im. vezetését annakidején átvettem — kezdte beszédét — azt mondottam: Valamennyiünknek arra kell törekednünk, hogy ez a minisztérium, amely a köztudatban mint a politikailag legelmaradottabb minisztérium szerepelt, jó minisztériummá váljék. Az elmúlt hat hónap alatt elég komoly változások mentek végbe a pénzügyminisztériumban. Ha teljes mértékben még nem U értük el a célt, a minisztérium nagy utat tett meg előre. Az az út, amelyen elindultunk, helyes volt és ha a pénzügyminisztérium következetesen tovább halad ezen az úton, valóban a népi demokrácia élvonalbeli minisztériumává válik. — Mi mindenütt, ahol dolgozunk, Fokozottabb takaréko»*f*got — Gondoskodni kívánok arról is, hogy vezetésem alatt • minisztérium mind hathatósabban segítse gazdasági életünk demokratizálását, segítse tervgazdálkodásunk pénzügyi részét megvalósítani. Éppen ezért a fokozottabb takarékoskodás elvét gyakorlattá kívánom átültetni ott, ahol • takarékoskodás észszerű. Határozott Intézkedéseket kell tennünk a felelőtlen pazarlás ellen, mely mutatkozik felesleges luxusépítkezéseknél, az anyagpazarlá* területén, a termékek minőségénél, különböző helyeken az adminisztráció túltengésében, nem utolsó sorban a mesterségesen felszított, még nem időszerű kívánságok teljesítésének erőszakolásában, mely az ország gazdasági teljesítő képességét olyan irányba kívánja terelni és ott lekötni, ahol látszatra kitűnő, de csak a kirakatoknak szóló eredmények je lentkeznek, ugyanakkor akadályozzák megnehezfllk a szocialista fejlődést. Nekünk ereikkel a törekvésekkel még ha látszatra Jőszándékóak is, keményen szembe kell azállnunk. ,*m£jiett. hegy a ml áUsíhT hát, a népi demokrácia államát szolgáljuk, egyben és mindenelött Pártunk, a magyar munkásosztály, a magyar nép pártjának, a Magyar Do'gozók Pártjának katonái vagyunk. Ez ad erőt nekünk a munkában. Ez teszi lehetővé, hogy megoldjunk olyan feladatokat, amelyeknek megoldására szakmailag sokszor még nem készültünk fel. Ez visz előre bennünket, abban, hogy behatoljunk szakmailag is a kérdésekbe, szakemberekké váljunk azon a területen, ahova állítanak bennünket és necsak politikailag, de szakmailag is képesek legyünk a dolgokat elintézni. Ezután az új pénzügyminiszter, Kossá István mondott bemutatkozó beszédet A külügyminisztériumban Kállai Gyűl* külügyminiszter vette ál hivat» lát. A minisztérium dolgozói nevében Béréi Andor állapititkár üdvözölte és hangsúlyozta, hogy s külügyminisztérium valamennyi beosztott]* teljes erejével fog a miniszter vezetése alatt dolgozni a Szovjetunió vezette béketábor politikájának megvalósítás« érdekében. Kállai Gyula külügyminiszter válaszában rámutatott azokra tiuszonnégyórás általános sztrijk Olaszországban Három hete tart a* olasz mezőgazdasági munkások sztrájkja. A mozgalom, amely Északolaszország tartó irányaiban kezdődött, kiterjedt egész Olaszországra. Az olasz szakszervezett szövetség felhívja az ipari dolgozókat, támogassák a földmunkások sztrájkját. Az o'ssz dolgozók egydt’érzéz* bői szerdán 24 órás általános sztrákot tartanak, amelyben négymillió dolgozó vesz részt. Köztien a földbirtokosok és a rendőrség terrorja nővek* szik. Bologna éa Brescia környékén rálőttek a sztrájkolókra. Két mezőaaa- daságl munkás meghalt és többen megsebesültek. Na felejtsük el egy pilknatrg sem. hogy a világon vannak háború* uazítók. akik mag akarják akadályozni a békéé, építő munkát, azért az Ilyen „jószándékű" pazarlásokkal < rém ben legyünk mindig bizalmatlanok, mart könnyen lehetséges, hogy mögöttük az ellenség céltudatos ügynöke húzódik meg. Novobáezliy Sándor, a pénzügyink ni*ztérium MDF pártszervezetének titkára a dolgozók nevében búcsúztatta Gerő Ernőt és köszöntötte Kossá Istvánt. Rendelet a bei Tatásokról A közoktatásügyi miniszter rendele- tét adott ki, amely szerint a beiratá- sokat a népiskolákban és az általános iskolákban június 20-án. 21-én és 22- én tartják meg. Azokban a községekben és városokban, ahol. több általános iskola van, a tanuló esak abba az iskolába iratkozhat be, amelyiknek a körzetében lakik. Ez alól azok a tanulók kivételek, akik a folyó tanévben lakóhelyük körzetén kívül eső Iskolákban tanultak. A rendelet a továbbiakban megállapítja, hogy minden általános iskolai tanuló a lakóhelyén működő általános iskolába kötelet jár- járni. Más község vagy város önálló általános iskolájába esek olyan tanuló iratközhatiik he, akinek lakóhelyén önálló általános iskola nincs. Indokolt esetekben a tanfelügyelő kivételt tehet t-
