Dunántúli Napló, 1949. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1949-02-26 / 48. szám

DUNANTOCI MAH16 Olyan tudományra van szükségünk, amely döntő feladatnak tekinti országunk felemelésében való közreműködést Gerő Ernő beszéde a Tudományos Tanács Ülésén Pénteken délután ünnepélyei ke­retek között alakult meg az Or­szágház minisztertanácsi termében a Magyar Tudományos Tanács. Ai alakuló ülésen, amely tudományos életűnk részvételével folyt le, meg­jelent Dobi István miniszterelnök, a köztársasági elnök képviseletében Kállai Gyula miniszter, Gerö Ernő, Ortbtay Gyula Erdei Petene minisz­terek, Vajda Imre áltamtltkár, Alexlcs György éa Rusznyák Ist­ván egyetemi tanárok. Az alakuló üláat Gerö Ernő mi­niszter nyitotta meg. Megállapítot­ta, bogy a Magyar Tudományoa Ta­nács élatrehlvása áttörő kezdemé­nyezés tudományon kutató mun­kánk és tudományos életünk fejlő­désében. A tanács főfeladata a tudomá­nyos élet tervszerű Irányítása és a gyakorlati élettel való kapcsolat megerősítése. A rég Magyarországon rangetag tehetség kallódott el Gerő Ernő t továbbUkban meg­állapította, hogy a tudományos ku­tatást Is a monopoltőke önző érde­keinek rendelik aiá > kapitalista or­szágokban. A magyar tudományos élet évtizedeken keresztül a német tudományos élet függvénye volt és a régi Magyarországon rengeteg tehetség kallódott el, óriási tudo­mányos kincs maradt felhaszná­latlanul. A kritika nélküliség a nyugati tu* dominy felé megában foglalta a rmJIfban tudományoa életünk egy súlyos hibáját, az elzárkózást Ke­let felé, a szocialista Szovjetunió fe­lé. A Szovjetunió az címűit három évtized alatt a fejlődés élvonalára került A tudományoa élet csak azokban az országokban lehet valóban haladó, amelyek kiszakadtak az Imperializ­mus rendszeréből, kiszakították a tudományos kutatást a profit bék­lyóiból és a nép szolgálatéba álH- tolták. Minekünk is Ilyen tudományra van szükségünk, amely dőntő feladatának tekinti ötéves tervünk, tízéves öntözési és vil­lamosítási tervünk megvalósítá­siban, országunk felemelésében való hathatós közreműködést Kidolgozandó ötéves tudomá­nyos tervünknek mágábsö kell fog­lelnie nyersanyaghiányunk esők- ketésének és a meglevő nyersanya­gok jobb felhasználásinak, gyáriparunk kifejlesztésének, köz­lekedésünk és hírközlő techni­kánk magasabb színvonalra eme­lésének problémáit Fel kell ölelnie olyan kérdéseket mint a mezőgazdaság gépesítése, új ipari növények itthoni termesztés*, talajjavítás, a talajerő pótlása, az állattenyésztés minőségi megjavítá­sa. Fontos feladatok váíöak az or­vostudományra, s népegészségügy megjavításában, óriási szerep jut a közgazdasági tudományokra a mi országunkban, amely tervszerű gaz­dálkodást folytat. A meglevő tudományos intézete­ken Múl létre kell hoznunk egy új szerves kémiai és szervetlen kémiai Inté­zetet, egy vsa kutató Intézetet, egy finom-mechanikai és egy op­tikai taböfttórtumot. 40 miltiá forintot fordítónak ebben es ávben tudományos kutató munkára Mindez heteimet Összegekbe ke­rül, de e kormányzat el van szánva, hogy szerény lehetőségeinkhez ké­pest aránylag bőkezűen lássa el a tudomány embereit a tudományos kutatáshoz szükséges anyagi lehe­tőségekkel. Már ebben az évben egyedül Ipa­ri jellegű kutató munkára közel 40 millió forintot fordítottunk, ami csak a kezdet kezdete. Az MDP javasolni fogja a kormány­nak, hógy tervszerű tudományos munka telje* erővel való megindu­lásának kérdését egy hónapön be­lül megoldjuk. A megoldás módiát illetően az a javaslatunk, hogy lé­nyegében emeljük fel a tudományos és fti- sőlskofal tudományos tanszemély- zet fizetését olyan módon, hogy a tudományos munkával foglalkozóknak ne legye­nek megélhetési gondjaik. Emellett az általános rendezés mellett szük­ség lesz arra, hogy mintegy SO-60 égésién élvonalbeli tudósunknak és mintegy 150-300 tudományos mun­kaerőnknek, akik fontot munkát vé­geznek, közvetlenül a Magyar Tu­dományos Tanács biztosítson olyan fizetést, hogy valóban tudományoa munkájuknak szentelhessék magukat. Népi demokráciánk vezetői és el­sősorban Rákosi Mátyás tuda­tában vannak annak, hogy a szo­cializmus építése és a tudomány fejlesztése teljesen elválaszthatat­lan fogalmak. Amikor a Magyar Tudományos Tanácsot útjára Indít­juk, el vagyunk szánva, hogy ma­radék nélkül megvalósítjuk azokat a feladatokat, amelyeket törvényho­zásunk és kormányzatunk számára kijelölt — fejezte be lelkes tapsiad és éljenzéssel fogadott beszédét Gerö Ernő miniszter. Ezután A! e * 11 s György egye térni tsnér. a Tudományos Tanács főtitkára ismertet le a Tudományos Tanács murikatervét, majd több fel­szólalás hangzott el. amelyekre Gerő Ernő válaszolt. A népegészségügy felkarolása A Magyar Vöröskor*»»« pénte­ken délután sajtófogadás« rende­zett, amelyen dr. Falas Ander is- martette a Vöröskcresst múltban végzett munkáját éa a jövő fal­adatait- Beszámolt arról, begy 1949. év első hat hetéhen Buda­pesten 41 vöröskereszt«* első- segélytanfolyam indult meg. Vidé­ken és év eleje óte 54 segély“ nyújtAtánfeiyem Indult meg 1520 hallgatóval. Célunk az — mon­dotta —, hogy Magyarországon minden ember tudjon elsőzégélyt nyújtani. A Magyar Vöröskereszt­nek további fontó* faladéit á* önkéntes ápotóóöképrée. Székes­fehérvárott. Pécsett. Belazsagyar- maton és Debrecenben indáinak a közeljövőben héroáábónapo*. bentlakásos önkéntes ápolónő­képp tanfolyamok. A Magyar Vöröskereszt ebben az esztendőben legalább 1000 önkéntes ápolónőt szándékozik kiképezni főleg zmjn- kísnökböl ée parazztasszonyokból. Sterte az országban városokban ée fairekben esti tanfolyamokon nép- egésrségőr-képző tanfolyamokat indítanak. Éneken 15000 nép- égészségört képeznek ki. Ezenkívül házi betegápolás) tanfolyamokat in­dítanak, továbbá egészségügyi elő­adásokat tartanak áz egész or­szágban. A tájékOztatő végül bejelentett«, hogy a Magyar Vöröskereszt dol­gozói csatlakoznék a diósgyőri vasgyár versenyfelhívásához éz bekapcsolódnak ar dj, esocíaüata munka versen vb*. A Nemzetközi Nőnap előtt Irta: Abelovszky Antónia Mihail Ceulakl itovjet zenÁéiérző csütörtök dól- •i*M a Zeneakadémián előadást tartott „A leg­újabb »»ovjet zene*4 rém­mel. Beszámolt arról, hogy decemberben folyt 1« Moszkvában a zsóv- jet zeneszerző szövetség vezetőségének Mije* fllé- Be, amely a Wovjetúnió zenei életének nevezete« eseménye volt. Az ülée hét napján 103 ceneeier- ző 14Ő műve került be­mutatásra. Ay előadott művek világosan tükröz­ték a párt. zenei vonat­kozású útmutatásainak rendkívül időszerű éa termékenyítő voltát Az útmutatások nagyban hoíf ájárultak ahhoz, hogy jelentős mflvé«tl alkotó erők szabadulja­nak föl a formaliamuz bénító ós romboló hatása cd txő&p t zeni. a u&éial 'uta mjl(L\z£* ditűin Lát kbrdeli valósaiévá útján már be- atáttólbántúk as első «kerékről. egóez sár olyan zeúőrtű tűnt fel, amelyben már világosan felismerhető a szocialista realizmus vonás*. A be­mutatásra került müvek közül elsősorban Arat- junjan, fiatal örmény s«v neszerzö „A hazáról“ cí­mű kantátáját kell meg­említeni Ez a zenemű a szovjet hazát t szovjet népet ét Sztálin emberi nagyságát énekli meg. Az elért éredmtjnyek ellenére tórából állandó fejlődésre van szükség. Éppen ezért S szovjet zenoszertő szövetség ve­zetősége kimondta, hogy a stovjet isneművéssst- nek lépés» ken tajrt«M|l Ideológiai átalakulásának előrehaladásával. A párt központi bizottságának zenei -határozata teljes egészében feltárta a szovjet zeneszerzők sze­repének jelentőségét, a szocialista állam építé­sében. Ez a határozat tökéletes példája at iga­zi, valóban őstints kri­tikának. atasly az egész nép érdekeit tartja szem előtt. A szocialista téalizmus megköveteli » zsoeezeT- »«tői att, a képességet, hógy mégfigyelje ée megláées körünk valósá­gát ét az élet jelensé­geit forradalmi fejlődé­sükben ábrázolja. A ze­neművészet éj hivatása m éj kommonisU társa­dalom felépítésé« «A IŐS- a teáén az emberekbe a hasa és a nép szerétét, fófiréltse az érdeklődést egy szebb jövő felé törekvő nép sorza iránt, a zenén ke­resztül sngaltnatza azt a hitet és tudatot, hogy a nép erői kiapadhatatla- nők. a zenén keresztül valóban szép, kiegyen­súlyozott és harmonika« érzéseket fejlesszenek ki ét harcba szólítsa a* embereket a szebb jövő kivívására. Csataki végül hang­súlyozta, hogy rendkí­vül fontosnak tartja, hogy a népi demokráciák és a Szóvjefúnió zene­szerzői között szóró* kapcsolat jöjjön létre. A stovjet nép nagy szere­tette! ée megbecsüléssel fogadja azokat a magyar ■eeraeraényeket, amelyek a magyar népi kultúra legjobb hagyományaiból Március 8 — a nők seregszem­léje az egéss világon. A nemzet­közi nőnap gondolata Zetkin Klá­rától, a munkásmozgalom taagy sserü harcosától indult ki. Több mint 50 éve a szocialista Inter- nacionálé londoni kongresszusán indítványt nyújtott be, bogy a kongresszus jelölje ki sz év egy bizonyos hónapját, amikor az Intemaclonaléhoz tartozó minden párt egyidőben a nők közötti mun­kát helyezi középpontjába. Kifej­tette, hogy milyen hátrányos a szocialista mozgalomra, hogy a nők távol állanak a munkásmoz­galomtői, nem ismerik annak cél­kitűzéséül, pedig a munkásnök helyzete eaak akkor változhat meg gyökeresen, ha a munkás- osztály megvívja felszabadító har eát * kiraíkmányolók ellen. Eb­ben a harcban a munkásosztály mindkét nemének kéz a kézben kell harcolnia. Jellemző, hogy a kongresszus a benyújtott Indítványt még tár­gyalásra sem írta ki, a szocialis­ták nagy része ellenségesen állt azzal a gondolattal szemben, hogy a munkásnök résztvegyenek a köz­életben. Zetkin Klárát nem kedvet­lenítette el az első kísérlet siker­telensége. Ragyogó tollát, nagy­szerű szónoki képességét a nők­nek a munkásmozgalomba való bevonására fordította ée 1910-ben a koppenhágai kongresszus el­fogadta indítványát Az első világháború, amelynek során a szocialista pártok osztály­békét kötöttek a kapitalizmussal,» nők szervezését háttérbe szorí­totta. 1917-ben márc. 8-án Petro gréd (mai Leningrád) mnnkásnői kivonultak az utcára „kenyeret és békét“ követelve. Fellépésüknek olyan nagy hatása volt, hogy az ellenük kijelölt helyőrség katonái nem támadtak a tömegre, sőt so­kan csatlakoztak hozzájuk. Az idei március 8-án ismét seregszemléje lesz a nőknek az egész világon. Jelszavaik, követe­léseik különbözők lesznek aszerint, hogy s föld melyik részén, melyik rendszerben élnek. A kapitalista országtiMen, így az Egyesült Államokban most is a békéért valő harc és az egyenlő munkáért egyenlő bért“ követelése áll napirenden. Megvan ugyan a szavazati joga a nőknek, de sem a kongresszusban, sem az állami törvényhozásban, városi vagy fa­lusi képviselőtestületben ninci egyetlen képviselőjük sem a dol­gozó asszonyoknak, pedig a bér munkások egyharmadát a nők te­szik ki A gyarmati nők kizsákmányo­lása minden képzeletet felülmúl Mnnkadíjuk alig néhány fillér, munkaidejük azonban hajnaltól késő éjfélig terjed. De van már a földön taoeU- lista Mam. a Szovjetunió, ahol * nő minden téren egyenlő jogú a férfivet Alkotmány biztosítja, hogy * szovjet nőknek joguk ven a máé­it ár*, a pihenésre áe a tanúién* is. Az „egyenlő munkáért egyesié munkabért“ elve « gyakorlatban k megvalósult A . szovjet álla» szakmanélküli nömunkásokbA szakmunkásokat képezett Mind» pálya nyitva áR « szovjet sssze' nyok eíőtt, mérnökök, igazgatót orvosok, pedagógusok lehetnek, sőt » tudományos életben •* nagy szerepük van. A szovjs* állam vezetésében nagy számba* vannak képviselve a Legfelsőbb Tanácstól a falusi szovjetekig. A magyar népi demokrácia kő* veti a Szovjetuniót a nők egyet'i jogúsítása terén. A nők viszonyé­nak megjavítására nemrég t<f gadták el, hogy a magyar töt" vénvkónyvekből törölnek mind«*’ olyan paragrafust, amely a uők«* hátrányos helyzetbe hozza. Március 8-a nagy ünnep* * szovjet nőnek, amelyben a tár»*' dalom minden tagja részt*«**- Ünnep a világ aszonyai számé*«' akik elszántan harcolnak * kéért a háborús uszftók ellen, j Magyarországon és ttt a dunántúlon is megünnepeljük *- Nemzetközi Nőnapot Hitet ré­szünk, hogy odaadóan és becsül«*' tei dolgozunk a mi országunké^ népünk felemelkedéséért. HisazÜkj hogy nem hiányzik sorainké” egyetlen munkái, egyetlen miségi nő, egyetlen anya «*5 amikor a béke biztosításáért Jük fel szavunkat és fogád*l®*j teszünk, hogy minden erőnk* , meg is védelmezzük. Tejipari központ létesült A* Országos KözeTlJtlsf Hivatal ma közibe a hivatalos lapban, hogy a kormány rendelet* értelmében a tejipar körében Tejipari Központot szervezett. A közeüátás, a termelés ás » fo­gyasztás szempontjából Igen nagy- jelentőségű a földművelésügyi ml. niszter mai bejelentése a hivatalos lapban, amellyel elrendeli a Gyü­mölcs- és Zöldségfelvásirid á* tékesitö NV megalakításit. E* ( nemzeti váHalat fogja felvásárol a friss és szárított gyümölcsül elékféléket, értéke*»0 zöldséget, főzelékféléket. a déligyümölcsöt, feldolgozz* friss árut kiviteli célora, tíroiííj tevékenységet folytat és terme!*5 szerződéseket kőt. Megalakul az Országos Takarékpénztir lUrnirm 1-án k**41 re«« működését *a OmAyo* TaksréVpánzeér N. V., áioAly * 0- T. hetire*«* «.lapján át. T«J*1 « y**y*r Ne»z*d Bánk Taka. rékreeKályáuk edd'rl Otrykörét. va.1*. mint % Ííngysr rost*t*k»rákpénztár t»V«TéVa*l*ti tevékenységét ti ellátja » heiétgyöjtée! te egyéb bankári funkciókéit uilndáxokon a vidéki be- lyekeu, ahol «, Magyar Nem»#« peek T*k»rtko*irtilya a hálózatába tartó- ró pénzlbtóretck útján képlvselve volt. A N. V. fiókhálózat* rémben Nagy. budepesten, rémiben vidéken 99 fiókot ölel tél é* emeUeU v Altosat! anvil fenn. tar tje » kaipoaoleiot * poetahlvata- lokkal. min« be- éa Mfi*«tőhelyekkel. Feladstlcöcébe tenmük «Isösorba« a betátfyüjté* (teieeákbeté thönyvek re «» t*kírókbélyegek elbel.Vnt*«« révén), továbbá folyómájplák v«rrU9e, m*~ »ánn*yfél*k tnirbimuntk téljceftii*. etek sí Amire mlniencvmü benhári tevékenyéé* ailitásu, *tb, Könpootj* V„ Jöttét Attfli-ukae a. u e. fog működni. A* ál K. tevékenyéért mögött korlAele* fel*Uta*é((«| » M«*y»r Al- UmkiuasWr M. unt » betétek ethe- tTMém iránti érdekKVJén kétséflelenftt JetsaáAi aéráákben tt*H élénkteenl. ree*alakité*iv»i # kormiayná " valóéi tje art a cél Vi taráét, ba*7 t*k«rékhetét*yüjtée és ezrei *ss leiben pi*.rám**zdMé* felé - j ota.H «Irányú teendőktót bankári tevékenyéé» — ai Bróvetketrt.1 Hit*linté*et feled — one« ág ne e.gygáges rendererb*11 gyen ellátható. Elítélték a feketéd A pécsi törvén ysték uzsor*^^, ségs Czánn Ferenc szentlőri»® .( test fekete vágás miatt 6 börtönre és 500 forint pénzt”u j lésre, Fuchs Fülöp földművel »» ,, lakost 1 rendbeli engedélyt'«'* sertésvágésért 8 hónapi fogb*If^ 500 forint pénzbüntélésre ű® IlManeeelp f.l-ai. «/. «el «ift -i Ugyancsak fekete vágásér* .pi Péter szentdienesi lakost 1 0®” te­fog házra ét 100 forint pánIj. -c»' lésre, Kovács Bertalan lakost 1 havi fogház és 800 ^ pénzbüntetésre. Miskolci) ®olí, »0g- jiét várad! lukest 8 hónapi ^ házra é* >00 forint pénaHh*****^, Szent«« Láarió koreemáres 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom