Dunántúli Napló, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1949-01-16 / 13. szám

4 rukantod NAPLÓ 1949 JAWUÁI 1A VIHAR PILESZTIRR FELETT P siesztina kérdésében minden eddiginél súlyosabb ellenté- !ek robbantak ki Anglia és Ame­rika körött. Az Izrael lelett lelőtt öt angol repülőgép rendeltetésé­ről a Daily Telegraph azt Irta, bogy Lovett, volt külügyi állam­titkár javasolta a washingtoni angol nagykövetnek, küldjön Angi)a felderítő repülőgépeket a' zsidó csapatok hadműveleteinek megfigyelésére a Negev sivatag­ban. Ezt a híradást az amerikai kü'ügyminisztérlnm éles hangon megcáfolta, viszont az angol lap fenntartja állítását. Ezzel egyide­jűleg Brewster, amerikai szená­tor azt követelte, hogy lényege­sen csökkentsék az Anglia szá­mára kiutalt kölcsönt, mert Lon­don az amerikai dollárokat dip- 'oraáciaj és katonai kalandokra pocsékolja el Palesztinában és a Köze" keleten. A szenvedélyes vita elcsende- silésére London utasítására a washingtoni brit nagykövet fel­kereste frománt, hogy enyhítse e.r angol-amerikai feszültséget és megkísérelje Truman személyes támogatását megnyerni ahhoz, hogy Amerika is gyakoroljon nyomást Izraelre* Truman válaszát még r<em hozták nyilvánosságra, vi­szont a legtöbb amerikai lap he­vesen támadja Bevinf, közelkelett politikája miatt és például a Newyork Post azt írja, hogy a náci eszmék e’vetett raagvaj se- holsem keltek ki olyan hatalma­san, mint Bevtn elméjében, aki túlszárnyalta a Mosley-léle angol fasisztákat Is, mert azok csak tecsegtek, Bevin ellenben a brit birodalmat kalandorpolitikába so­dorva cse'ekedett és náci hadi­foglyokat vonultat fel Izrael ellen, A z UNO pedig az imperíalis- tg szavazógép uralma alatt tehetet'en bábként asszisztál a Palesztinában történtekhez. Mint ismeretes 1947, november 29-én*, az UNO közgyűlésének többsége a Szovjetúnió erélyes követelésé­re elfogadta Palesztina felosztását önálló zsidó és arab á'lamra. ^Anglia természetesen nem örven­dett a döntésnek, mert a Közel- kelet számára stratégiai s gazda­sági szempontból is kulcspozíció volt Amértk* nyomására azonban 1949 május IS, után, amikor á brit mandátum lejártakor kikiál­tották er Izrael államot, kénytelen volt megkezdeni csapata; kivonó-* sét Palesztinából. S7 zzel egyidejűleg azonban működésbe lépett az Intel­ligence Service é* a titokzatos Lawrence ezredes utódai, az Arab I égtó parancsnoka, Glubb pasa és nr Arab l iga egyik megteremtője Charles Clayton vették át az ügyek irányítását és kiadták a AGKES SMEDLEY: madásra. Hogy az arab aiaku'a tokban Rommel volt katonai é: egyéb bétpróbás nácik harcolta! angol tisztek parancsnoksági alatt, az ma már az egész vllágor köztudomású tény. Közben meg jött az étvágy a palesztinaj olajra és egyéb természeti kincsekre az amerikai imperla'istáknak is. Ezért szintén barátságot kötöttek az arab szervezetek vezetőivel és minden követ megmozgattak, hogy megkaparintsák Anglia kö- zelkéleti érdekeltségeit. Hogy a zsidók érzékenységét ne sértsék, látszólag őket is támogatják, de ugyanekkor az araboknak is meg­súgják, hogy a zsidóknak tett ígé­reteket nem kell komolyan venni. J ellemző az amerikaiak két­arcú politikájára, hogy amíg az elnökválasztás idején a zsidó­szavazók megnyerésére a leg­messzebbmenő támogatást helyez­ték ki'átásba Izraelnek, egyidejű­leg lelkesen támogatták a merény­let áldozatául esett Bernadolte tervét is, amely az eredeti fel­osztási határozattal szemben Iz­rael területét teljesen életképte­lenné zsugorítaná össze és tenné- s./etesen továbbra is btztositaná az angolszász imperialisták továb­bi uralmát és ezenfelül az Ame­rikai imperialisták hegemóniáját- Az, utóbbi napok híradásaiban gyakran szerepel Negev sivatag neve, amelynek birtoklásáért va­lósággal versenyfutás indult meg, gazdag olaj és egyéb nyersanyag- kincse és katonai fontossága miatt. Ha a sivatag Transzjordánia kezére jutna, amint ahogy a Bernadolte terv javasolta, úgy Anglia továbbra is megtartaná pozícióját az arab érdekeket el­áruló Abdullah Jóvoltából, akit angol rendezéssel kiáltottak ki Transzjordánia és Palesztina kirá­lyává. I lyen érdekel'entélck mellett és * figyelembe véve az UNO te­hetetlenségét, a háborús veszély napról-napra nö Palesztinában. Kétségkívül, hogy Izrael eddig megáíta a helyét az imperialista erők és arab csatlósaikkal szem­ben. Azonban könnyen lehetséges, hogy a polgári színezető kormány előbb, utóbb mégis behódol az imperialista érdekeknek. Ennek a veszélynek a fennél'ésával számol az egyre lobban erősödő Izraeli Kommunista Párt, amély együtt­működve az Arab Kommunista Pál Ital, egyrészt békésen megtud­na egyezni Palesztina igazságos felosztásában, másrészt kt tudnák szorítani a* imperialista ügynökö­ket egész KözelkeletrŐI. Ez Jelen­tené ez idegen kizsákmányolás megszűnését és hossz ólé járatú fegyvernyugvás megteremtését. Palesztina és az arab államok leg- előrelátóbb, haladó szellemű fiai most azon dogoznak, bogv végleg kiűzhessék e KözelkeletrŐI az örökös zavarl és békétlenséget keltő angolszász kufárokat. MARKOSZ TÁBORNOK a görög nép hőse Markosz tábornok a nép fia. Sze­génységben és nélkülözések köze­pette nőtt fel. Már kora ifjúságában csatlakozott a forradalmi mozga­lomhoz. .4 Görög Kommunista Párt tagja, majd az egyik ve­zetője lett. — Nemcsak Ideoló­giai téren adta ta- nu jelét kiváló marxis­ta-leninis­ta tudá­sának, ha­nem a nemzeti felszaba­dulásért vívott har­cok Idején gyakorlatilag is bebizo­nyította, hogy a nép vezetésére al­kalmas. Markosz tábornok a szó­szoros értelmében a tűzvonalban veszt ki részét a demokratikus had­sereg harcaiból és sokszor találta magát szembe oiindgzzal o veszély- luel, ami az egyszerű közkatonát fenyegeti. Nehéz körülmények kö­zött, átvirrasztott éjszakák, fronto­kon való nehéz utazásók ellenére 6 Irányítja a főparancsnokság had­műveleteit. Tud beszélni az egysze­rű emberek nyelvén és szava a harcosok szivéhez szól. Nyíltan és bátran beszél a nehézségekről és megerősíti a bizalmat a végső győ­zelemben. Szereti a népet és a nép Is szereti őt. A főparancsnokság iskolájának növendékeihez intézett beszédében ezt mondta: — Szeressétek és oltalmazzátok népűnket, amely annyi áldozatot hozott, amely mindenét odaadja a görög demokratikus hadseregnek, hogy elóseyitse a győzelmet. Har­coljatok minden zsarnokság ellen és tiszteljétek a nép hatalmát. Ha kell, igen szigorú tud lenni, amit az alábbi parancsa bizonyít, amelyet a kezdetben laza csoportok fegyelmének megszervezésére adott ki. „Elvtársaink gondatlanok, bű­nösen közömbösek, hijján vannak az igazi forradalmi érzéseknek és képtelenek megóvni, védelmezni a harcosokat, kiket a nép rájuk bí­zott, képtelenek megóvni a pa­rancsnokságuk alatt álló görög de­mokratikus hadsereg egységeinek biztonságát...** Markosz tábornok a görög demokratikus hadsereg ve­iére, a demokratikus kormány el­nöke, a legmagasabb eszményeket testesíti meg, visszaveri a mo- narcho-fasiszták minden támadását is utat tőr a görög nép szabadsága és függetlensége feli. Személyi fnlajdon a Szovjefúnióban A Hanhaü-terv tönkreteszi az olasz repülőgép- és rádióipart A TASS rómaj jelentése szerint De Gasperi kormánya a Marshall- terv igazgatóságának rendezésével kapcso'atban minden eszközzel bé'orílja az iparváila'atokat a munkások ál alános elbocsátására. Ezzel függ össze, hogy elrendel­ték a milánói Caproni repü őgép- gyár és egy rádiógyár feloszlatá­sát, mert ,,nem fizetődik ki”. Ez a két gyár teljesen abbahagy'a a termelést és 5800 munkást szélnek ereszjet ek* Egy másik milénió gépgyár többezer munkás elbocsá­tására kapott parancsot, A milá­nói munkásság tiltakozásul a gyá­rak bezárása ellen, sztrájkba kéz dett. Súlyos 'ömegzavargások a délafrikai Dur hunban A Reuter jelentése szerint a délafrtkaí Durban várósbAn át kör­nyékén péntékeo súlyos fali zavargásók törtek H Ezek olyan mére­teké* öltöttek, hogy a fendőrségeoklvtil katonái alakulatokat Is be kel­lett vonni a rérut hrdyréállltisira. A zavargásokat egy afrikai béltsf®. lőtt és egy hindu összeszólalkozás* indította el. Többezer afrikai néger ámokfutást rendezett a hindu negyedben- Megrohanták a hindu raktá­rakat, üzleteket, kifosztották ás felgyújtották azokat Pénteken esté 27 embert élve elégettek, agyonvertek, vagy megköveztek. A sebeiültek száma 1000-nél több. A verekedések alkalmával ezúttal először európai­ak is megsebesültek. A kétnapos zavargás során 100 ember vesztette életét Az anyag! kár 2500 font. A Azoknak, akik tőkés társadalom­ban élnek, ahol minden a polgári jellegű magántulajdonra épül, gyakran nehézségeket okoz a Szov­jetúnió személyi tulajdonviszonyai­nak megértése. Erre vonatkozólag a Szovjetúnió alkotmányának 10. cikkelyében a következőket, olvashatjuk: „A polgárok személyes tulajdon­jogát munkájukból eredő jövedel­mükre és megtakarításaikra, a la­kóházra és házi mellékgazdaságra, a házi, gazdasági és háztartási tárgyakra, a személyes szükségleti és kényelmi cikkekre, valamint a polgárok személyes tulajdonára vo­natkozó öröklési jogot a törvény védi." Szocialista termelésben á munkás megkapja a munkájáért járó fize­tését. így tehát a személyi tulajdon a közösségi termelés egyéni mun­kájának jutáimé és * szocialista érdem elóslfásából éred. A muhkál. a mérnök, a könvVélő megkapja munkájáért fizetését. Ruhát. ko­csit, házat, rádiót ttö. vásárolhat érte, melyekét önmaga, illetve csa­ládfa használhat Mindén meg­szorítás nélkül használhatja bár­melyiket A mezőgazdasági szövetkezetek dólgozói munkájuk eredményét természetben éa készpénzben kap­ják meg. A gabona, főzelékfélék, gyümölcs és más természetbeni ré­szesedése a mezőgazdasági szövet­kezet tagjának tulajdona és tetszése szerint rendelkezik velük, piacra viheti, eladhatja azokat A polgároknak tehát a törvény szerint joguk van venni, eladni, kölcsönadni, egyszóval mindent te­hetnek személyi tulajdonukkal, anélkül bogy ebbe bárki vagy bár­mi akadályozná őket. Megtakarított pénzilktt bankba lehelik, házat és más egyebet vásárolhatnak érte. Et az í magánügyük. A szentélyi tulajdon elvét a leg­egyszerűbben és legtisrtábban Sztá­lin fejtett* ki- „A ti pénzetek — a ti ügyetek- orra töltsétek, amire kívánjátok “ A személyi tulajdon , egyetlen megszorítása, hogy nem szabid fcélölé hasznot húzni más ember kizsákmányolásé által, kágy széméiyes tóunkávál uSeg nem szol­gált jövedelemié szert tenni. Az Októberi Forradalom véget vWtt az ember ember által történd ki­zsákmányolásának és a Szovjetúnió természeténél fogva nem támogat­hatja egy olyan társadalmi ossiály feltámadását, amely személyi tu­lajdonával harácsolni akár. JJwieiés SúHpUái&M' 1925 május 30-án & nemzetközi negyed angol rendőrsége nagy mé­szárlást vüt véghez a kínaiak kö- zö‘t a Nanking-Roadon. Azóta a kínai diákok éé munkások minden Hbeh hatamizs tön\í<y(évekkel ülik meg ezt a napot. A n&rakingi kormány, az imperi­alista hatalmakkal egye tériéibe a meg szolra tiltani ezen a napon való gyülekezés*, vaúamint a munka beszüntetését. A sanghájé kínai ccead5rpa.ranc.4i0k ennek megfelelő parancsokat fcap és ugyanilyen ren­dietek mennek a nemzetközi és koncessziós területek hatóságaihoz v — Kínai és a külföldi közegek gyönie’.ü terv alapján igyekeznek meggátolni a tömegek demonstrá­cióját. Mégis már egy jó héttel május i0-a előtt, a gyárak, postahivata­lok egye'nmek körül össze jövetele­ké- és gyűléseket tarénak a mun­kások A a diákok. Ezeken i gyű­léseken a következő követelések songMtM.lr aj; a területenkívüliség megszüntetése, a francia és a nem­zetközi negyedek kínai fennhatóság «la helyezése, zz im-vrialis'a ellen­őrzés felfüggesz éise egész Kína te. rületén, a nankingi kormány és a Kuonwang lemondása. A külföldi sajtó válasz« ezekre a követelésekre: dühös tiltakozás. A earghá ii rendőrséget és tenge­részeié- mozgósítják. A külföldi negyedek és a kínai óváros között barrikádokat emelnek, az utcákon drótsövényeket vonnak. Május 30-a e ázóhanforgó évfor­dulójának réggé’én egy kínai bará­tommal végigmentem a nemzetközi negyed kínai utcáján. A legnagyobb kínai napilap, a „Sun-Pao” ablakai be volak zúzva, ugyanígy millió szilánkra hullott a Kuomintang hi­vatalos lapja, a „Min-Kuo-Jlk-Pas” iroda nyomdai berenedezése Va­lamennyi szedő sztrájkol-. Az egyik ablaküvegre, amely még megmaradt keretében, a köve kezű kínai nydvfi hirdetmény van ki ragasztva: „Ezen­nel közhírré je**ük, hogy a Kus­míntang által kiadott „Min-Kuó-Jtk* Pís ár hViperialis'ék szövetségese, az árulókkal paktál, hogy megza­varja 9 népe:. Bűnei számosak, hogy nem js lehet valamennyit fel­sorolni. Ez az újság elárulta a saj­tó legelemibb kövességeit. Into például, figyelmeztefésül romboltuk össze helyiségek. Reméljük, hogy te&‘véreink értenek ebből.” ... Az utca fórrohgott. Egy kéz tele marék röpcédulát szórt szét. majd újabb éts újabb röpcédulák repülek. amelyekért megazámlá'ha- *atlan kar nyúlt fel. Felhangzott a jeészó: Éljen a szjrájkl Le az im­perializmussal! Omnibusz tűnt fel. Kiáltások hangzottak: Éljen a sztrájk! Egy sereg munkái és diák máris az om­nibusznak (ártott és csupasz kezük­kel beverték ablakai'.. Majd vállu- ka.- neki'feszftették a gépkocsinak megkísérelték felbiritani. Kínai rend­őr sietett elő és gumibot iával „dol­gozni” kezded & tüntetők hátán. A tűnte: ők szét is szaladtak és az omnibusz szomorúan, bezúzva ma­radt ott. Messziről újabb kiáltozás hallat­szott, a levegő isme- röpcédulák ezreitől örvénylet-. Három diák ro­han- ei mellettem, fel-fel ugrotta* • levegőbe és úgy erditotík: Le az imperialista kutyákkal! Egy nyi­tott üzlethelyiségben az egyik mun. káé a pultra dóbhant, óriási tenye­réből röpcédulákat szór- szét és éles hangon kiáltotta: Sztrájkl Le ti imperialistákkal. Aztán eltűnt a tö­mbben. Riksakuii nyargal: el_ a közelemben, riksája ‘.ele röpcédulák, kai. Az emberek belenurkoltak » kocsiba é6 felröpitették a papírlapo­kat. Az egész úttest egyetlen röp- iratszőnyeg let:. A Fukien és a Hamfoai u'.ca ke- reszieződé-éhez értem. Valamennyi mellékutcából kínaiak áradta* ki* A tér közepén üres hely volt, ott egy fegyveres angn! t»z állt, hosszú gumibottal a körében: szüiwt uéikül körbeszaiadt, arcát a tömeg felé fordítva, szaladás közben félig min­dig leggugolva, ugrásra készen. Önkéntelenül is valamilyen állatra kellet: gondolnom. A sszt mint a dühödi bika futott körbe, hogy a tüntetők közül vala­melyikeit elcsípje, de bárhová i« pHlamott, az erkélyekre, vagy az üzlethelyiségekre: kínai arcok ten­gere néz©:t fzrkaw.emet vele Az egyik sakä őrből óriási alak közeledett és fenyegetve ordította: Le az angol imperialistákká»! Le Csonglkájsekkell A tiszt rá akart rohanni. A tömeg azonban védőié:; az ordl.ó ember élé áS% aki Így egyszerre eltűnt a tiszt teJdotem elöl. Ez dühös, ugat ésszerű hangá­kat hallatot-., ám a kínaiak kitartot­tak helyükön és mosolyogva figyel­ték ide-oda ugrálását. A tiszt, ci­cákban száguldott, min: egy hikaí purnlbotjáviaJ ncgyo- ütve arra, aki útjába esett, őrültként hajszol1- pél­dául egy férfit végig egyik utcán, ám ennek is sikerült elmenekülnie«. — A tiszt kleiégltheteienül Ismét a tér közepére vetette magát, ah cd tovább futót körbe. Ahogy figyeltem, úgy tetszett, hogy ez nem csupán egy rendőr- tisztviselő, aki a tűnte őket akarja szétkergeini, hanem maga a brutá­lis megtestesült fajgyűlölet. Hiszen senki «em fenyegete, váfey inge­relte itt és mégis mint egy vadál­lat keringed körbe, szüntelen fü­tyülve fogai között artot* hosszú sípján. Válogatás nélkül sújtott » a kínaiakra, lettek légyen azok fia- lei fiúk, leányok, féritek vagy «as­szonyok. A tömeg azocbui mind­annyiszor bástyákén vette körül «1 áldozatot, magával vitte és goodoa kezek a háttérben biztos helyvu k menekítették* Az örjöngö ‘i*-1 -zv* •mpert

Next

/
Oldalképek
Tartalom