Dunántúli Napló, 1948. december (5. évfolyam, 276-301. szám)
1948-12-25 / 297. szám
4 BüNÁNTŰLI NAPLÓ . 1948 DECEMBER 25 A Nagy Októberi Szocialista Forradalom felnyitotta a népek szemét, a kapitalizmus korszaka végét járja és megnyíltak az általános békéhez és a népek nagy haladásához vezető utak. Az imperialisták kétségbeesett erőlködései, akiknek Iába alatt mozog a talaj, nem mentik meg a kapitalizmust a közelgő bukástól. Olyan korszakban élünk, amelyben minden út a kommunizmushoz vezet. (Molotovnak a Nagy Októberi Forradalom 30. évfordulóján mondott beszédéből.) Molotov megállapítás* az tmpe- rtllis'ák k£‘ség-beesett erőlködéséről, az elmúlt esztendőben tetőfokát ér. te el. A háborúra uszító, demokrá- ciiaellenes tábor, élén az amerikai imperialistákká!, angol és francia c-eMó-aikka! levetette álarcát. Wa. riirngton tevékenysége lepleze|Vnü arra irányul, hogy a világ minder táján támogatja és segW a reakciós rétegeket, poli'ikai caoportok* s újraéleszti a fasiszta érőké* K1 mé'etlenül beavatkozik az európai népek belflgyefbe éa az amerikai monopóliumok részére akarja biztosítani a világpiacoka1, nyersanyag forrásokat és mitsem törődve szövetségeseivel legázol minden ellen, véleményt. Közben a demokrácia, a béke és haladás őrének akarja kijátszani magát és gyűlölete* hirdet a demokratikus' tábor vezére a Szovjetunió és a népi demokráciák ellen. Erről a ké'arcú politikáról számolunk be az alábbiakban. Forrong a fekete földrész Amerika » második világháborúban fészkelte be magát Afrikába, Elfoglalta Libéria néger köztársaságot, majd gyors ütemben támaszpontokat építettek ki Li. hiáhun és Eritreában is, A háború után hallani sem akar arról, hogy ezeket a bázisokat feladják sőt folytatja terjeszkedési politikáját. Megjött az étvágya szövetségesei gyarmataira is. A megszálló csapatok nyomában vannak e/ amerikai monopóliumok megbízottai, akik rávetették magukat a nyersanyagokra. Máris elérték, hogy a gazdag brit, francia és belga gyarmatok gazdasági életében egyre nagyobb szerepet látszanak, A francia kőolaj, ólom rs oasfeldolgozó iparvállalatok részvényeinek nagyrésze már a kezükben oan, A Délafrikai Unióban is mindenütt fiókokat nyitottak, amelyek s gazdasági élet minden szektorába benyomultak és kiszorítják a helyi és angol nagytőkét. Az amerikai imperialisták különösen nagy érdeklődést mutatnak Belga-Kongó iránt. Az uránérc feltáráséra monopóliumot szerezlek és a kaucsuk, réz, arany és ólomkivHel is irányításuk alá ke- 'ült- Libériát egészen a kezükbe é.aparinlották, és a köztársaságot teljesen gyarmati sorsra juttatták. Nemcsak az embertelenül kizsarolt munkások és bennszülöttek, de a zsíros pozíciókból menesztett angol, portugál, belga tőkések is fogcsikorgatva védekeznek az amerikai konkurrericia ellen, bát vajmi keoés eredményre számíthatnak. A gyarmatok őslakossága végleg megelégelte a kizsákmányolok uralmát. Az amerikai imperialisták mohósága és kíméletlen magatartása mindjobban erősíti és szélesíti a nemzeti függetlenségi harcot és bár erről mélyen hallgat a nyugati sajtó, egyre több és több szabotázscselekmény ' és zendülés tanúsít ja, hogy Afrika népe ébred és gyűjti az erőt, hogy lerázza magáról az elnyomókat. Hegyomlás Kíi.ában Hogy Kínában nemcsak a ta. laj mozog az imperialisták lába alatt, hanem valósággal hegyom- Iás temette el az imperialisták tér- veit, azt minden újságolvasó jól fud:a. A 450 milliós birodalomban az ázsiai népek felszabadító harca győzelemről-győzelemre halad előre. A kínai néphadsereg Mandzsúria felszabadítása után most Észak. Kínában kergeti maga előtt a korrupt, dollárért megvásárolt Kuomintang kormány demoralizált csapatait és amerikai katonai „tanács, adóit**. Peking felszabadítása után aor kerül a többi nagyvárosra, kikötőre 4* tar'ománvra is és az eéA\e ie szabadított több mint 200 nvlSM kínaival a néphadsereg és H £o|scuMVtta Pánt oly*» erőtartalékokat kapott, amellyel' véglegesen biztosították a népi erők győzelmét. Ázsiában meghúzták s lélekharangot az imperialisták uralma felett. Amint a londoni Times Írja, a kínai néphadsereg győzelmeinek kihatásairól többnapos ér- tekezletet tartottak az amerikai, angol diplomaták és_ az ázsiai gyarmatok kormányzói. A megbeszélésen igen borúlátó volt a hangulat, mert a helyzet kiértékelése után egyhangúlag az a nézet alakult ki. hogy a kínai néphadsereg győzelmének beláthatatlan követ, kezraényei .esznek egész Ázsiában, mert a gyarmatokon mindenütt új erőre kapnak a szabadságharcok Hogy a szabadságharcok milyen következményekkel járnak, erről a Times nem elmélkedik. A végcél azonban nem vitás, az imperialisták kormányzóinak és siserehadá- nak kiűzése Ázsia földiéről. Mandzsúriában és Észak-Kiná- ban már megalakult a népi demokratikus köztársaság és a felszabadult dolgozók milliót már tudják mit leien a szabadság függetlenség és e kizsákmányolás megszüntetése. Észak Koreából a Szovietúnió, Ígéretéhez híven, kivonta megczálló csapatait, mert tiszteletben tartja a kisnépek ön- rende'kezési jogát. Ezzel szemben az amerikaiak nem hajlandók kivonulni Dél-Koreából. Mint gyarmatosítók ültek a 14 milliónyi dél- koreai nyakára, de vulkán tetejére kerültek mert fegyveres felkelés tört ki ellenük és az amerikai gyámkodás megszüntetését kö- veielő néphadsereg egyre nagyobb területeket foglal el és rendezkedik be önálló szabad életre, folytatva a harcot mindaddig, am'g nem egyesülhet Észak Koreával és amíg az utolsó amerikai is el nem hagyta Korea területét. Indiában szintén, ered forr az elégedet enség. Azzal, hogy Anglia visszaadta Hindosztán és Pakisz *án lá’szatszabadságát, az évszázados elnyomás nem szűnt meg, társadalmi átalakulásra, szociális és gazdasági reformokra nem került sor és a beígért földreformot is e! akarják szabotálni. A burzsoa-nacionalizmus felszá molását csak a Kommunista Párt hirdeti és kívánja megvalósítani, ezért a tömegek egvre hatalmasabb áradással csatlakoznak a párthoz Az Indiai kormány imperialista utasításra tüzzel-vaasal tá. madja a kommunistákat és a szakszervereteket, de sem a terror, sem az üldöztetés nem tudja megfélemlíteni a dolgozók millióit, akik elszántan harcolnak India valósi goa felszabadításáért és a Kommunista Párt által hirdetett új világ megteremtéséért. Délkelet-Ázsia népei megálljt kiáltanak az imperialista rablóknak A világ egyik legnagyobb kincsesbányájában, Délkelet-Ázsiában folyik a világ egyik legszívósabb szabadságharca. Indonéziában, Malájban, Burmában és Sziámbán az angolok voltak az urak, Indokínában pedig a franciák. a második világháborúig Folyt ugyan harc a zsákmányból jogait követelő Japán, az amerikai impe. riallsták és a velük szemben átló angol és francia monopóliumok kötött, de gyökeres változást csak a fasizmus leverése hozott. Japán összeomlott, Anglia és Franciaország Washington járszaJagjára karült és Délkelet-Ázsia ekkor úgyszólván ellenállás nélkül került az amerikai terjeszkedés harapófogójába. Szédületes üzletre volt kilátás, mert Délkelet-Ázsia a világ óntermelésének 90. kao- csukbozamának $0 százalékát fa. dezi. ch ninból 98. rizsből pedig 60 százalékát szállítja. Az amerikai érdekeltségek valósággal előzőn- lőtték az öt délkelet ázsiai gyarmatot. Hogy ez milyen arányban történt, arra csak egy példát mondunk cl. így például Sziám fővárosában. Bangkokban'a második világháború előtt csak egyetlen amerikai cég működött, ma a milliós üzleteket lebonyolító kereskedelmi és ipari leányvállalatok száma kereken harminc. Indonézia, ahol most újból kirobbant a gyarmati háború és íme. rika csatlósai, a holland kormány csapatai gyilkolják a szabadság- harcosokat. szintén az angol monopóliumoknak volt szabad vadászterülete. A második világháború után azonban ide U betört a dollár és elsöpörve a régi holland és angol kizsákmányolókat. az amerikai beruházások részaránya ma már egyedül közel 50 százalékát teszi ki Bz összes többi érdekeltségnek 1947-ben látszatra engedélyezte Amerika az Indonéz Köztársaság kikiáltását .4* az imperialisták zsoldjában álló Háttá kormányt segítette uralomra, amely, mint népének árulója, terrorral igyekezett elnyomni a nép legjobbjainak szabadságmozgalmát. Indonézia szabadságának és függetlenségének kivívására egyesük a Szocialista Párt és a Kommunista Párt. A legutóbbi holland orvtámadás az Indonéz Köztársaságra, hatalmas felháborodást szült világszerte. A munkások mindenütt megtagadták az áruk berakását a holland szállítóhajókra és a kérdés máris a Biztonsági Tanács elé kerül. A legutóbbi jelentés szerint a hősiesen védekező indonéziaiak komoly sikereket értek el a holland zsoldoscsapatokkal szemben. De nemcsak Indonéziában, hanem Burmában, Vietnamban. Malájban is fellángoltak már az egyre erősbödő szabadságmozgalmak, amelyek megái In kiáltanak orszá- gaik kirablói felé Kíméletlen harc a Közeikelet olaj forrásaiért A második világháború után az amerikai monopolkapitalizmus kinyújtotta csapjait a Közeikelet felé, hogy megszerezze annak hatalmas nyersclajkészleteit, amelyek a világ olaj’ermelésének kereken 45 százalékát teszik ki, A IVall Street urai a gyarmatosítók kíméletlen eszközeivel tör- ek be Iránba, Palesztinába, de befurakodtak Egyiptomba, Líbiába, Etiópiába, Szíriába, Libanonba, Irakba, az arab védnökségek területére, sőt TranszJordániába is. Az angol imperialisták kiszorítására, a „nagyhal megeszi a kishalat“ elmélet gyakorlati alkalmazására mi sem jellemzőbb, mint az, hogy máris az amerikai monopóliumok kezén van a Közel kelet nyersolajtermelésének 40 százaléka, vagyis évi 40 millió tonnából 16 millió tonna. A kizsákmányolás miatt az osztályharc napról-napra fokozódik, a gyűlölet a közös ellenség, az angolszász imperializmus ellen már milliók szivében izzik és oéget fog vetni a jelenleg még mutatkozó egurnásközii ellentéteknek a közelkeleti népek között. Azok a számítások, hogy ezeket az Öntudatra ébredt tömegeket mint előretolt támaszpontokat használhatják majd fel a Szoojetúnió és a népi demokráciák ellen, eleve bukásra vannak kárhoztatva. A Marsha II-terv csődje Amerika azonban nemcsaK Távol- és Kőzelkeletet, Afrikát és Latin Amerikát gyarmatosítja, hanen a Marshall-tervvel Nyugat- Európát is befogta imperialista céljai kiszolgálására. Nyugat-Európát egyre jobban összeszoritja a Wall-Street vasgyűrűje és ma már bebizonyosodott mennyire helyénvaló volt ez az óvatosság, amellyel« Szovjetunió és a népi demokráciák fogadták a Marshall-tervet Molotov külfigyminiszteT a múlt év nyarán Párisban tartott külügyminiszteri értekezleten kifejtette, hogy « Szovjetunió azért utasította el a Marshall-tervet. mert az olyan szervezetet kíván létrehozni „amely az európai országok fölött áll, és amely beavatkozik ezen országok belügyeibe olyannyira, hogy megha'ározza a főiparágak fejlesztését ezekben az országokban“ Ha pedig így áll a dolog, akkor ,,az európai országok ellenőrzés alatt álló államokká válnak, elvesztik korábbi gazdasági önállóságukat és nemzeti ffiggetlenségű kei egyes erősebb hatalmak javára". PONTOSAN. SZÓRÓL SZÓRA az történt a 16 marshallizált országban. amit Molotov megjósolt. Amerikai védnökség alá került egéaz Nyugait-Európa, a 16 nemzet feltételi nélkül kapitulált a Wall-Street főkolomposai előtt, akik a vazallussá lelt államok becsapott és lebecsült népének az amerikai raktárakban porosodó, eladhatatlan árucikkeket küldtek és elvárták, hogy ezért a segítségért, még hála zsolozsmákat is zen- gedezzenek feléjük. A Marshall- erv kapitalistái megfojtják a kon- kurrens európai ipart, Olaszországban visszafejlesztik az autó, Franciaországban a gépkocsi éa repülő- gépgyártást, Angliában a hajóépl- tést é$ a dolgozók százezreit teszik kenyértelenné. A GAZDASÁGI ÉS POLITIKAI KISZOLGÁLTATOTTSÁG mellett az amerikai imperialisták lázasan szervezik a nyugati tömböt és arra kényszerítik a MarshaU-országokat, •rocB hogy közszükséglet! cikkek helyett fegyvereket gyártsanak és katonai támaszpontokat építsenek. Az amerikai háborús uszítok Nyugat- Európát jelölték ki felvonulási terepnek és a Saturday Evening Post már „amerikai tónak" nevezi a Földközi tengert, az ottlevó amerikai támaszpontokat pedig az „Európába vezető út kulcspontjai' nak“. A MARSHALLIZÁLT ORSZÁGOK dolgozói eddig sem nézték tétlenül országuk gyarmatosítását és a rájuk kényszeritett esztelen fegyverkezést Páristól Londonig, Rómától Berlinig sztrájkok, ti’.tta- kozó felvonulások és áruló kormányok megbuktatása jelzi a dolgozó népek öntudatra ébredését és teljes szembefordulását az imperialistákká a háborús uszitókkaL És hiába lövetett a munkásgyil- kos Moch a sztrá:koló francia bányászokra és hiába akarták meggyilko ni Tgliattit, az olasz munkások vezérét, hiába akarták bebörtönözni a francia Kommunista Párt vezetőit, hiába választattak puccsal és terrorral Nvugat-Berl nben. hiába kísérelnek meg bármit a munkások és a demokrácia erőnek félrevezetésére, mindenki tudja már, hogy mit rejt az imperializmus ördögi álarca. MINDENKI TUDJA ÁZSIÁTÓL EURÓPÁIG, AZ EGÉSZ VILÁGON, hogy az amerikai imperializmus a fasizmus örökébe lépett és világ- uralmi terveiért lángba akarja borítani az egész világot Az imperializmus azonban nemcsak vérontást jelent hanem jelenti a nyomort. a kiszolgáltatottságot és a legelemibb emberi szabadságjogok elvesztését is. Az tmperiaúzmue elleni harc ezért szabadságkúzde- lera a béke, a szabadság, függetlenség és a kenyeret jelentő munka megvédéséért. A dolgozók, a demokratikus szabadságjogok hívei, többen vannak, mint a háborúra uszító imperialisták És mim Sztálin mondotta, „még túlságosan elevenen élnek a népek emlékezetében a nemrég befejeződött háború borzalmai**. ABÉKETABOR SZÁZ ÉS SZÁZ- MILLIÓ KATONAJA bizalommal, hittel tömörül a nagy Srov*etunió. a béke és biztonság védelmező*« felé, amely •kérlelhetetlenül leleplezi az imperialisták gálád terveit és amelynek fölényes, nyugalma, és lenyűgöző ereje megtorpanásra késztetett eddig minden támadó szándékot A béke erői. kemény és kíméletlen harcok győztesei, sziklaszilárdan állnak a vártán, de az imperialisták lába all»t> Európától Ázsiáig és szerte a világon, ahol ember az embert kizsákmányolja és újabb, minden eddiginél borzalmasabb háborúba akarja taszítani — már mozog a talaj. KOCSIS RÉIA
