Dunántúli Napló, 1948. december (5. évfolyam, 276-301. szám)

1948-12-25 / 297. szám

’ 1948 december V DUNÄNTOU NAPLÓ ^ Az atkoió szocialista munkál mintázzák meg minden darab porcellánon A ZSOLNÁT DOLGOZÓI /! Zsolnay-gyár udvarál kö­C^í rűloeDŐ falakról Zsolnay Vilmos u ódái tekintenek le a domborműoek üreges szemével az ott 'dolgozó munkasokra. Zsolnay. ék nagyon hiú emberek lehellek vagy azt akarták, hogy emléküket sohase feledje el a gyár munkás- sága. A gyár központi részén, az Iroda épületében úgyszólván min­den sarokban és minden szekrény te éjén a Zsolnay fsők gőgös és ke­gyetlen arcvoná­saiba ütközik az ember tekintete. A gyár alapítójának szobra pedig — valamennyi pécsi szobor közül a legnagyobb — ot áll s Rákóczi-út és Szabadságát torkolatában, hogy » városba érkező idegen oele talál, kozzék először. A*. A ***» ^ igyekezet az ősök emlékének megörökítésére fe­lesleges rol A munkások amúgy- ls jól emlékszenek Zsolnayékra. Pa­taki Gyula az üzem régi dolgo. Bója Így mondja el a gyár történe­tét. A történet hi­teles, mert Pataki Gyula itt dolgozik. „Először csak egy nagyobbfajta fa- fekasmtlhely polt tfí — kezdi — Zsolnay Vilmos alapítót a, aki ki. tűnő szakember volt a fazekas­szakmában és járatos volt a por- cellángyár ásban. Ez azonban nem volt elég ahhoz, hogy a mű­helyből gyár legyen. Az öreg Zsolnay emellett nagyon érteit ahhoz is, hogyan kell munkásai­ból minél nagyobb hasznot kipré­selni. Ez a „tudománya“ segítet­te- ahhoz, hogy a kis fazekasmű­helyből ha almas és világhírű gyár legyen. Utódai aztán örö­költék és továbbfejlesztették a gyáralapító mindkétirányú udá- sát, de főleg az utóbbit. A legna­gyobb munkanélküliség idején is mindig ott volt a kapuban a fel­hívás- ..MUNKASOKAT FELVE­SZÜNK!“ Hf/em azért, min ha enyhíteni "G akarták volna a munka- nélküliséget, hanem azért, mert ide mindenki csak akkor jött dolgozni, ha máshol nem talált munkát. Ami számomra emléke­zetessé teszi őket, az 1936-ban tör­tént. Akkor vezet ék be, hogy a festők a díszítéshez szükséges aranyat saját pénzükön vegyék meg. Az arany árát beszámító iák a fizetésbe, de levonták az elfo­gyott mennyiséget. Egy héten az­tán 70 órai munka után elkezdtek számolgatni és addig számoltak, míg kiderült, hogy 70 órai mun­kámért nemcsak nem kapok sem­mit, hanem még tartozom is 13 pengővel. Ért sohasem fogom el- felej eni nekik“ Mindez — bármilyen szem­'-sfl. rehányóan és keserűen tekintenek le a kőoédermedt utó­dok a falakról — már a múlté. Azóta azok parancsolnak a por- cellánnal díszített cifra kémé­nyek ala t, akik ezév tavaszáig szenvedő alanyai voltak a Zsol- nayak művészi tökélyre fejlesz­tett kizsákmányoló tudományá­nak. Elmúlt a köbefaragott ősök világa és a gyár örténetének új korszaka kezdődött meg, amikor a gyár új tulajdonosai, a 'munká­sok a kőnél is maradandóbb tet­tekkel állítanak emléket maguk­nak. /j gyár esipkcfinomságú disz- tárgyaival, figuráival és edényeivel lett világhírűvé, de ezekhez a dísztárgyakhoz a mun­munkásoezetői és munkásai elha tár ózták, hogy készítenek ilyen nagyméretű szigetelőt. A fe jle t franda porcellángyárak annak­idején 10 évig kísérleteztek, míg sikerült ilyen nagyméretű szige­telői hibá íanul előállítani. A Zsol­nay gyár dolgozói egy év alatt rá- jö tek a mód jára, s eddig a ren­delt egy darab helyett nyolca küldtek a mátravidéki erőművek a jövő évben pedig 600 darabot készítenek belőle. Ott sorakoznak a féligkész ha almas szigetelők a gyár legfiatalabb élmunkása, ifj. Eicher; József munkahelye mö­gött. ff /O maga éppen kisebbméretű üreges szigetelőket készít a forgó korongon. A vaskos, puha tömb. gyorsan nő karcsú rúddá ügyes kezei közö t és gyorsan te­lik a szárítóasztal az esztergá­lt! ozásra váró porcellánhengerek- kel. „Nemrég emeltük fel a nor­mánkat. — mondja miközben ke­zeit nedvesíti, hogy jobban men­jen a formázás. — A régi nor­mával 200 forintot is megkeres em hetenként és magunk között sok­szor szó esett arról, hogy nem he­lyes ez addig, amíg az órabére­sek ennek a felét sem keresik meg. Előbb arra gondol unk, hogy emeljék fel az órabéresek fizeté­sét, hogy megszűnjön az arányta­lanság, de aztán rájöttünk, hogy akkor ezt minden gyárban meg kellene tenni és mégsem érnénk oele célt. Megállapí ottuk, hogy az alacsony normában van a hi ba, abból ered az igazságtalan sag.“ De hozzáteszi némi szünet után. hogy már az új normát is túllelj'esiii 20%-kai. Ahol a múlt­ban elnyomás, kizsákmányolás volt. a dolgozó sorsa most szabad szellem honol, A hároméves, majd az ötéves terv során naggyáfej- lesztik az üzemet. Szociális 'éren új, ebe lő, Kultúrterem és nap­közi létesítésével sokszorosan be­hozták a zsugori és munkásnyú­zó tőkések mulasztásai. késők verejtéke és fáradtsága ta­padt. A dísztárgyaknál ma fon­tosabb gyártmányokra Dán szük­sége a dolgozók államának. A munkások megmufa ták ezért, hogy mást is lehet itt gyártani. Az ország villamos!'ásjhoz sok porcellánszigetelőre van szükség, tehá áttérlek a szigetelők gyár­tására. A mátravidéki cen 'ráléhoz különleges, nagyméretű, 160 kg súlyú szigetelők is kelleitek, ame­lyeket eddig tsak külföldről ná­lunk beszerezni. A Zsolnay-gyár /j Zsolnay-gyár munkásai is G7l megörökítik emléküké , de nem úgy. mint a gyár volt urai, nem saját képmásukat faragják ki kőből, hanem az alkotó szoci­alista munkát mintázzák meg minden egyes porcellán árgyban, tmi kezűk közül kikerül. Nem a kerámia művészi darabjaival cif­rázzák közül gyárukat, hanem a munkaoersenyben szerzett ál­munk ás jelvénnyel díszítik ki, s erre a legbüszkébbek ... Mészáros Ferenc Boldog karácsonyi ünnepeket tölthet el a étteremben. Karácsony szombatján délelóft 12 órakor örökszép melódiák I. Karácsony szombat délután 5 érakor hanaa’aios táncos tecdé'után- Karácsony szombatján tánc reggo'ig- Karácsony vasárnapjón dólo*ótt 12 órakor iiSknép melódiák II Karácsenv vasárnap délután 5 érakor hangú atos táncos teádé után ^MEI.OííY“ jaizegyütles játszik! Karácsony vasárnapján este Balognál össztánc 15166 a Vasutas Otthonban v el emes karácsonyi ünnepeket kívánnak kedves vovóitnok ás jóbarótaiknak Krimker és Sánta órásmesterek. Jókai-tér 9. 5’ 79 FORDULAT a villányi járásban Irta Martenossy József az MDP járási titkára A villányi járás egyik leggazda­gabb vidéke Baranya megyé­nek. Bőven termő szőlőt, dúsiö’d- jei, gazdag állatállománya minden ’ehe'őséget megadnak, a dol­gozó parasztság felemekedésére, mégis a villányi járásban a múlt­ban a dolgozó kisparasztok szá­mára csak nélkülözés és nyomo­rúság termett. A {elszabadulás után az eddig’ nincstelen földmun­kások földhöz és emberi megélhe­téshez jutottak, a svábok földjeire telepesek kerültek az ország szá­mos vidékéről, azonban a kulákok, a villányi járás kizsákmányoló nagygazdái egész az n'óbbi időkig jóval nagyobb mértékben gazda­godtak, mint a szegény parasztok és az ő gazdagodásuk a dolgozó kisparasztságnak igaerővel, lakás- uzsorával való kizsákmányolását jelentette. Sok községben a ma­gyar földmunkásoknak azért nem jutott elég munka, mert a nagy­gazdák lakásért és kosztért, in­gyen sváb cselédeket tartottak. A nagygazdák megpróbálták maguk mellé állítani a kőzépparasz' Ságot is, hogy szembefordítsák a dolgo­zó néppel és a demokráciával A szövetkezetekben szabadon garázdálkodtak a kupecek, és a szövetkezeti mozgalom hibái nagymértékben elidegenítették a dolgozó parasztságot a szövetke­zéstől. Ezeknek a hibáknak és ba­joknak egyik fő eredője a villá­nyi járásban pártszervezeteink gyengesége volt és az a tény, hogy a nagygazdák, a spekulánsok és különböző nepellenes elemek be­furakodtak még a párt soraiba is. A villányi pártszervezetben'Láng György nagykereskedő, aki a napi munka helyett vadászat'al foglal­kozott és este a pincédben foly­tatott dóridózást, megához .kapa­rintotta Ü párt .ügyeit. Az ő klikk­je gáncsolta él a szövetkezeti mozgalmat és rajtok sikkadt el a megyéi blzo'tság és a pártközpont számos segítsége a dolgozó pa­rasztság számára. N émetpalkonyán a pártunkba furakodott Tomsics István bíró, valóságos diktátora volt a környéknek, aki vadászpuskájával a kutyákat is lelőtte, ba meg­merték ugatni ö sajátmaga meg­gazdagodott, ugyanakkor nem törő­dött a község tdsparasztjaivaL Vil- lánykővesden Horváth Jánosné nőszervező csak addig törődött a párttal, amíg megszerezte a köz­ség legszebb házát, a falu boltját és most ő árul a legdrágábban Sárokon Odor Péter SS-katonának sikerült beszivárognia sorainkba, A dolgozó nép harcát akadályoz­ta Tiborc József főjegyző, aki nem törödött a községpolitikával, a dol­gozó nép panaszaival, hanem svá­bok mentesítésén fáradozott. Ebből láthatjuk, hogy az éberség hiánya milyen súlyos károkat okozott pártunknak. E zeket az elemeket a tagfelül­vizsgálás során eltávolítot- tuk sorainkból és egyre fokozot­tabb mértékben gondoskodunk ar­ról. hogy párlnnkba a villányi já­rásban is csak a munkásság a dol­gozó parasztság és más dolgozó ré­tegek legjobbjai tartozzanak. A já­rás községeiben megtartott tag­gyűléseken, amelyeken a tagság a felülvizsgáló bizottság határozat á ról döntött, leírhatatlan lelkese­déssel fogadták a párt megtisztítá sái az osztályidegen, korrupt és erkölcstelen elemektől. A villányi taggyűlésről, amelyen A c z é I György elvtArs megyei titkár tar tolt beszédet, az emberek szőnie fellélegezve, felemelt fejjel men eh el, büszkén arra, hogy egy olyan párthoz tartoznak, amelynek volt ereje kiiktatni soraiból a dolgoz i nép olyan ellenségeit, mint Vörös László volt Ufosz megyei ti'kár. aki tisz'ségét a múltban csak saját meggazdagodására és a dolgozó parasztság kisemmizésére basznál ta ‘el A különböző községekben nem­csak a párttagság, hanem a dolgozó parasztság széles ré egei Is nagy érdeklődést tanúsítanak a felülvizsgálat iránt, és napról-nap- ra növekszik megbecsülésük, sze­retetek a magyar dolgozók élen­járó pártjával szemben. A párt megerősödése nem csak a párt - munkát segítette elő, hanem hatal­mas változást hozott a szövetkeze­tt mozgalomban a falusi osztály­harcban. általában az egész pár! életében Most derült ki igazán, hogy az eddig háttérbeszoríott egyszerű becsületes párttagok kö­zött' mennyi jókópssségü. vezetés­re kiválóan alkalmas dolgozó pa­raszt van. akiket már nagy stám-. mai állítottunk be a ppr‘szerveze­tek, a falusi tömegszerv’ezetek ét elsősorban a megújbodó földműves, szövekezetek élére. Ha sorral ár­juk a járás községeit szinte fel­mérhetetlen az a különbség, amely a múlttal szemben megmu átkozik. A pártszervezetekben mindenütt élénk élet van. párttagok és pár- tonkívüliek tömegesen mennek e' a pártnapokra, a jáfás területén 14 alapiokú szemináriumot indítottunk és az érdeklődés olyan nagy. hogy már ez is kevésnek bizonyult T ermészetesen még sok négy feladatunk van. hogy a vil lányi járásban pártunkat valóban élcsapattá, a marxi-lenini tanítá soknak megfelelő párt'é tegyük A fölülvízsgálat jó végrehajtásával a pártszervezetek összetételének megjavításával azonban cgyrein- kább közelebb jutunk ebhez a cél hoz. A villányi járásban máris for­dulat történt. olyan fordulat, amelynek győztese a dolgozó pa­rasztság. amely pártunk segítségé ve! egyre eredményesebben foly tatha'ja harcát g iáin kizsákmá­nyoló! ellen. Most lássa a gépkocsiját új gumiabroncsokkal.. Minden méretet korlátozás nélkül raktárról szállít a ß □ IRR AK AT. Pécsett: SOMOGYI AUTÓSZAKÜZLET Széchenyi-tér 2. szám. Telefon: 14-33.

Next

/
Oldalképek
Tartalom