Dunántúli Napló, 1948. október (5. évfolyam, 225-251. szám)

1948-10-15 / 237. szám

A francia munkás osztály nem hátrál meg! (pi) Tizenegy napja í«rt Francia- országban az a hatalmas bányász­b.trájk, amelyhez egyöntetűen csatlakoztak az egész ország bá- oyászai és amely mellé felsorakoz­va szimpátiasztrájkokat rendeznek szerte az országban a vasutasok, » közalkalmazottak, a vasmunká­sok és más iparágak dolgozói. Tart a sztrájk Moch csendőreinek minden provokációja, a Jobboldali munkásárulók minden egységbontó kísérlete* a kormány fenyegetőzése és terrorja ellenére. £s a kiöntött Bunkásvér, amely Queille, Schu- ttan, Moch és Leon Blum kezein «árad, csak még jobban megacé­lozza a francia dolgozók elszánt­ságát, akik szilárdan kitartanak követeléseik mellett. Ekek a hatalmasméretű sztrájk- bozgalmak ma nemcsak gazdasági célokért folynak, a munkások nem­csak a növekvő drágaság* a fran­cia ipar pusztulása, • nyomor és nélkülözés ellen fejezik ki tiltako­zásukat, de a nélkülözés oka: az országot az amerikai tőkének ki- bolgállató rabszolgapolitika ellen is. Hogy ez a politika hova vezeti *z országot, azt napról-napra ol­vashatjuk a francia lapokban, áme­nek sorozatosan adnak hírt a kü­lönböző áremeléseknél, a munká­sokra. parasztokra, dolgozó Ifisem- Wrekrc rakott terhek növeléséről, Ijy a QueiHe-kormány csak a leg­főbb! hetekben emelte fel 22% - l>al a szén, 19.á%-kal a villany,-kai e gáz árát, ezeket az eme­léseket nyomon követte a vasúti tarifa és más közszükségleti árak leemelése is. A l'Humanité meg­állapítása szerint, amióta a kom­munista minisztereket alkotmány- ellenesen kiszorították a kormány­áéi (1947 május 4-e óta), a kenyér ára 10.50 frankról 45 frankra, az ing ára 400 frankról 800-ra, a gyer- rckcip 700-ról 1300-ra szökött, de áasonló áremelkedés tapasztalható * többi élelmiszernél és iparcikk­nél egyaránt. Vájjon milyen kiutat 'mutat az rigol és amerikai nagytőke ebből * helyzetből az országnak? Hall- 5«teuk csak az angol kapita­listák tanácsait, amelyeket a Times September 20-i vezércikke tolmá­csolt; „Ha Franciaország talpra “kar állni — írja a lap —, a nem- let minden rétegének vállalnia kell áldozatokat. A munkásoknak *öhbet kell termelniők és nem is 'cmélhetnek magasabb bért; a pa- 'nsztság a húsáért és a gabonáért Psak kevesebbet kaphat. Lehet, ogy egyes új adók otrombák, má­ink meg igazságtalanok, de min­denképpen szükségesek." Mi vár­án a francia népre ezeknek a „ta­kácsoknak" az elfogadása után? ttég fokozottabb nyomor, még úa- jjVobb nélkülözés, még több mun- n és még kevesebb élelem. Nem csoda, ha ennek láttára a munkás, ásztály mellett egyre hatalmasabb [körtékben csatlakozik a jelenlegi •kájkormány elleni mozgalomhoz 1 francia kispolgárság, a francia "ntasztság, amely együtt a Kom- Tunisia Párttal demokratikus' 'gvségkormányt követel, az ame- [Ikaj VdzalliispolHika megváltozta- .ását, az ország politikai és gazda­sági függetlenségének helyreálfí­ását. Nem nevetséges és egyben tra -'k'Us kontraszt-e Franciaországra ?éíve, hogy míg a párisi Palace . 'nillot-ban az Egyesült Nemzetek %'üyűlésének a küldöttei szabad JjSról és békéről szónokolnak, ad- J'g a palotán kívül gúzsba akarják ^’ni a szabadságot, csendőrsor­,4 Gazdasági Főtanács fontos határozatai A Gazdasági Főtanács csütörtöki ülésén az alábbi határozatokat hozta: Megszüntette a cipőtelpalási dí­jak kettős árrendszerét, merj a dolgozók szempontjából ez az utal- ványváttás nehézkes veit és sok visszaélésre adott lehetőségeit. A javítási díjakat a következőképpen állapította meg: I. osztályú férfi szeges bőrtalpalás a.z eddigi 36 fo­rrni helyeit 28 farmit, II. osztályú 27 foriimt'% III. osztályú 26 forint lett. Az idei rendkívüli aszály és fagykárra' kapcsolatban a Gazda­sági Főtanács földadóeJengedést engedélyezett a tiszántúli várme­gyék aszály- és fagykársújtotta gazdái részére. Az eddig engedélyezett közellá- tási készleten felül további 200 vágón búza felhasználását engedé­lyezte a Főtanács ínséges vető­magakcióra. tűzzel ,'békítik” a sztrájkoló bá­nyászokat és de Gaulle fasiszta kí- siszta kísérlete nehezedik a fran­cia közvéleményre? Van azonban az országban a szabadságnak és a békének igazi harcosa is — ez a nép, elsősorban a francia munkás, osztály, amelynek hangja túlszár­nyal a nyugati diplomaták mester­kedésein, háborús uszításain és diplomáciai ravaszkodásán. Ezek a diplomaták saját fészkükben ta­pasztalhatják Nyugateurópát rab- ságbaxlaszítani készülő politikájuk összeomlását, amikor hasonlóan a pánamerikai kongresszus idején ki­tört columbiai felkeléshez, éppen most tart ki a francia munkásmoz­galom történetének egyik legha­talmasabb bányászsztrájkja. Ez a sztrájk lényegesen külön­bözik az eddigi megmozdulásokról. Tavaly decemberben még ideig­lenes sikerrel járhatott Jouhaux és társainak kísérlete, amellyel a CGT egységét megbontva, megala kították a szakadár ■,Force Ouv- riere” jobboldali sztrájktörő szak­szervezetet, ma azonban a dolgo­zók nem hallgatnak az opportu­nista és tőkéslakáj vezetőkre, mindenütt egységesen lépnek fel a bérharcok során, egységesen for dúlnak szembe a kormány éhség- politikájával. A bányészszlrájk előtt titkos szavazást tartottal» minden francia bányatelepen és a munkásság elsöprő többsége helye selte a sztrájkot — a különböző a különböző városok üzemeiben a három szakszervezet, a CGT, a FO és a keresztényszakszevvezet egy ségbizottságokai alakít, amely ve­zeti a komunisták irányítása mel lett a munkásosztály hargát, sztráj­koka! indít és tömegmegmozdulá­sokat kezdeményez. Ezekel az elsöprő erejű egység- megnjozdulással szemben bénák és tehetetlenek Leon Blum és társa). Hiába hivatta magához Marshall külügyminiszter és John Eoster Dulles háborús uszító amerikai UNO küldött a szakadat vezetőket ők maguk is kénytelenek voltak beismerni amerikai gazdáik előtt, hogy maradék tömegeiket képtele­nek sztrájktörésre felhasználni. Hogy milyen egységes a francia közvélemény a sztrájkotok támo­gatásában, azt mi sem bizonyítja jobban, minthogy a metzi püspök pásztorlevélben volt kénytelen í tömeghangulat nyomására elismer ni a sztrájk jogosságát és hozzája, mini ahhoz, hogy a francia plébá­nosok résztvegyenek a sztrájkotok javára rendezett gyűjtésben. A francia munkásosztály hősies harcát az egész nemzet támogatja. Ennek a harcnak az élén az im perjalizmus a hazai és külföldi tő­késosztály elleni küzdelemben ki próbált Francia Kommunista Párt áll. Francia testvérpártunk feihasz nálva az elmúlt esztendők gazdag tapasztalatait, a köztársaság í francia nép szabadságjogainak vé delmében száll síkra. Védelmezi a francia nemzet alapvető érdekeit és óvja az országot attól, hogy az. imperialisták háborús kalandba so-S telcre összehívja a tanácsol dorják. A pártnak a napokban ki - 4 adott kiáltványa élesen megbé. lyegzi de Gaulle újfasiszta kísérle­teit, a Blum—Scbuman-féle klikk lakájpolitikáját és határozottan ki­mondja: ,,A francia nép sohasem fog háborút viselni a Szovjetúnió ellen." A francia nép nem volt hajlandó hadbavonulni az imperia­lista kalandorok kénve-kedvére sem 1938-ban, sem a második vi­lágháború során a Szovjetúnió el len, nem hallgatott sem Daladier, Újabb másfélmillió forint az iskolák felszerelésére- olcsóbb lett a cipőtalpalás lésére újaibb másfélmillió 'forintot szavazott meg a Főtanács, a hadi­fogoly,szolgálat kiadásaira pedig 1 millió forintos újabb keretet en­ged äyezett. Az álltamé kezelésbe vett MAORT beruházásait a kormány most már teljes erejével veszi kézbe. A Gazdasági Főtanács a pénzű gy mi­msatérium vezetése alatt külön szakbizottságot küldi ki, amelynek feladata a jövő év végéig mintegy 60 mfflió forintos beruházási javas­lat kidolgozás». Napirendre kerül végre a Lispén feltörő földgáz ér- tétkeaStétse és etzee) kaposof&tban a Budapest-lipoei gázvezeték épí­tése te. December 31-én népszámlálást tartanak A sentésáHomány minőségi javí­tására a Gazdasági Főtanács 2 millió forint költséggel sertés törza- fenyészelíi alapoí létesít. A sertés vándor törzs test yészetek szaporításá­ra félmillió forint hitelt engedélye­zett a Gazdasági Főtanács. A MOSZK részére félmillió fo­rint építési hozzájárulást engedé­lyezett a Gazdasági Főtanács az épületek és raktárak nemdbehozá- sára. A cukorrépa vételár fejében első részletként 70 kg fehér krisíály­Az államosított Iskolák felszere- < cukrot kapnak a cukorrépatermelők. 'A Gazdasági Főtanács a Közúti Fuvar szükséglet lebonyolít ásá.a Tehergépjármű Fuvarozása Nemzeti Vállalat lebonyolítását határozta ei, amely a fuvarozást a MATEOSZ bevonásával Jártja el. A tervgazdálkodás érdekében panto® áttetszői gál! tat ás elérése céljából 1948 december 31. napjá­nak éjféli állapota szerint nép­számlálást tartanak. Az erre vo­natkozó kérdőíveik dő állításához szükséges költségeit a Gazdasági Főtanács megszavazta. H külügyminiszterek tanácsa folytassa u berlini kérdés vitáját! A .Szovjetunió válasza a „semlegesek“ közvetítő javaslatára Párisi jelentés szerint néhány ftapos amerikai erőfeszítések után, amely a berlini kérdés újbóli napi­rendre tűzését célozták, Bramugiia. a tanács elnöke szerdám este be­jelentette, hogy a Biztonsági Ta­nács pénteken délután újbót meg­kezdi a berlini kérdés vitáját. Rendszerint jól tájékozott megfi­gyelő szerint a kulisszák mögötti tárgyalások szerdán a következő­képpen zajlottak le: A Szovjetúnió válasza Bramug­iia kérdéseire délután négy órako érkezet; Párj-sba és egy órával ké­sőbb Visínszkij újabb ' megbeszé­lést folytatott az argentin önök­kel. A válasz tartalmát hivatalos forrásból senki sem ismeri, de az Egyesült Nemzetek köz,gyűlésén el­terjedt hírek szerint a Szovjetúnió azt javasolja, hogy a külügyminiszterek tanácsa foly­tassa a berlini kérdés vitáját azon a ponton, ahol a nyugat hatalmak képviselői megszakí­tották, tehát az augusztus 30-'án Sztálin generalisszimusz és a nyugati hatalmak között kötött megállapodás alapján. Ezt a javaslatot Bramugiia közöké a hat „semleges” állam megbízót - faival, vagyis az USA megbizotíai- val, akik' önkényes eljárással a .há­rom nyugati hatalom nevében be­szélve »berlini kérdésnek azonnal: napiremoretüzését követelték. Az argentin ejnők engedett a kíván­ságnak és* bejelentette, hogy pon­túért — rpint mondatta — úgy véli, hogy a Biztonsági Tanács tagjainak ele­gendő idő állt rendiefkezésiikre a kérdések tanulmányozására. Az amerikai nyomás hírek szerint kel­lemetlenül érintette a francia kül­döttségei'. amely Austinnak tíz nap előtti kirohanása óta, amikor a francia belpolitikába fe beavat­kozott, kényes helyzetben van. A francia megbízottak megbízottak neh^nényezik az Egyesült Államok mer™ magatartását a berlini kér­dés íren. • Tovább férieda francia­országi általános szlráik Párisi jelentés szerint a francia vasmunkások és vasércbányászok sztrájkja 22 napi munkabeszüntetés után győzelemmel végződött. A vesgyárosok ' a béreket 20 száza lék kát felemelték. A munkások ha- !almas győzelme kétség kívül meg fogja erősíteni a több mint két és íétkeite sztrájkoló bányszáok hel-y- ;• zekéi. A bányászok teljes egység­ben folytatják a sztrájkot. Egyet- len helyen sem fordulhat elő, hogy a bányászok a teljes győzelem kiví­vása előtt akarnák újból felvenni a munkát. Kedden Nanyban leálltaik,az üze­mek és 10.000 dolgozó részvételé­vel tömeggyüiésit rendeztek. A ki­köt'« r&kodómunkások 24 órás Sztrájkja az összes francia kikötő­ket teljesen megbénította. A vasúti fronton a helyzet változatlan. A lyoni vasutasok nagy tömege a sztrájk mellett foglalt állást, ugyan­így a bresfi páüyarrnmikások is. A taxisoffőrök sztrájkja győzelemmel végződött. Dühöng a választási terror a Haladé Párt eilen A Telepres newyonki jelentése szerint Wallace szombaton Georgiá­ba utazik, «ho! az utóbbi időben a Haladó Párt szervezőjét bántal­mazták, vagy elraboltak, és a párt egyik vezetőjét meggyilkolták. A newyorki szál:,szervezetek ben to­vább tart a hajsza a Haladó Pánt ellen.. Gyakoriak a rendőri rajta­ütéseik, a házkutatások és a párt- fuinkoiónáriu6ok deportálása.. A Ha­ladó Párt vagy az egyre erősza,kos­sá váló fellépés ellenére is sikerrel folytatja a választási hadjáratot. Terror Spanyolországban A barcelonai hadbíróság szerdán összeült, hogy ítélkezzék 82 vád­lott felett. A vádlottak mind bal­oldali érzelmű emberek és azzal az ürüggyel indítottak ellenük el­járást a Franco-fasiszlák, hogy njprcnyletet követtek cl. A vádlot­tak közt van Angel C.arrero és Sancho. a katalán egyesült szocia­lista párt vezére, akit felbujtással vádolnak. HMM sem Pétain, sem Laval és társai­nak szavára, hanem ,a haladó né­pekkel és a Szovjetunióval való sorsközösséget- választotta, amikor lenjobb iiainak tízezrei áldozták életüket a német fasizmus elleni küzdelemben. Ez a francia nép ma is ott áll szilárdan a béke védelmében test- vérpárliink vezetése alatt. A Queille-koimány a hazai és kül­földi tőkések parancsára nem ret­ten vissza a legaljasabb eszközök­től sem, hogy a francia nép tor­kára forrassza a szót és gúzsba- kösse a munkásságot. A csendőr­ség mozgósítása után most a kato­naságot, elsősorban a számára megbízható" s/fnes csapatokat karja bevetni a dolgozók nieg- pzfiulá$a elien. A helyzet azon- an ma alapvetően más, mint 1947­hen — mondotta legutóbbi beszé­dében Thorez elvfárs és ez az alap­vetően más helyzet azt Jelenti, hogy a francia munkásosztály r.mn hátrál meg a békéért, a szabadság­ért és kenyérért folytatott harcban és útjáról nem térítheti ie sem ter­ror, sem fenyegetés, sem a niun- kásárulók egységbontó kísérlete. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom