Dunántúli Napló, 1948. október (5. évfolyam, 225-251. szám)

1948-10-06 / 229. szám

MOKTÓSBt «. DÜNÁWTOÍJ WAPLO 5 i közös munka diadala Mai) példája vasutasok elérték a négy és lél nap&s kocslfordöiót e pécsi Űsletvssotősóg területéit pécsi pályád varon mértei cn °l. Mozdonyok, vagonok gu- emberek szaladgálnak pi- láttlácskávai vagy tárcsával a «I alatt, közben föttyőgetnck, 'linói egymásnak. A vasúton lennek és mindenkinek első­it kötelessége a mozgás, ehhez iáik a teljesítmény mértéke, I Mgg, hogy az ártik és utasok ll)fn ti jutnak-* dijukig. wBd- rirzaaar“ mondaná a fefílle- izemlétö, de Pintér János for- főtiszt pontosan tadja, hogy W szerelvéngnek mikor és tá irányba kell elindulnia. ’tiemeli táreeáját 1 mozdonyvezető biztos lehet hogy vonata előtt semmi- »kadály nincs, szabadon ki­tt az állomásról. „Nemcsak 'ni múKk — mondja sztré- ' — <r kocsikísérők, meg a Ifi munkájától is függ, hogy '‘hatok pontosan és zavartala- kifnthassanak és szdillthas- It* ki István tolatásvezető arról '’des, hagg nála felesleges to- 1 nem fordul elő. A kocsikat oiztja be, hogy a legkevesebb Mással kerüljenek a be- vagy Mhelyhez vagy a megfelelő ’kénybe. 0 Igg vélekedik: „Ér, * csinálnék akármit, ha a rak- '■'mélgzct nem ürítené vagy '1 meg a kocsikat pontosan If 7J pere volt megállapítva megmozgatásához, most * lóval kevesebb idő alatt el- 'i ezt a munkát.“ ÍT megy e% véggi 'tát minden munkásánál. Mlnd- Mi tudja, hogy a másik umn­nétkűl nem jutnak előbbre, »újak azt is, hogy a vasúin’ Jn feladatok várnak és ezeket ‘»iátokat meg is akarják oi- Varga Áron főbizalmi el »I», hogy a pécsi, pályaudvar 1 lett élüzem, mert itt meg- í or a merev rangkűlőnbség, »“előtt a vasúinál uralkodott. 4a véletlenül valamelyik vo­* hiányos a kisérőszemflgzet, Sf. jegyvizsgáló, főtiszt vagy [r?ndező felül a fékező helyé­a vonat mehessen. Per- C'm mindjárt az elején ment ' dmán a dolog, a régivágású Msok erősen húzódoztak attól, I íikezőt helyettesítsenek, de '■ mégis csak győzött bennük ’'«fax szellem — mert a jő *4» mindig úgy dolgozik, ■elEiasszerben teakkApsett fiatal Hresftesi­egédekat felvesz a (ŐZÉRT ^ttlko/isokal é!el- ^H*sog a KÖZÉRT ‘.^igatósága címére '>iuk: Budapest IX., ■‘‘‘«ksári-ót 58. szám ^ __________nvt arab mlnlszteijtanAcs el- i a palesztinai arab övezet. S 1 fegyverfogásra alkalmas '•6—40 étre* férfi «kwmIí mintha versenyben állna — ét most, ha szükség van rá, bárme­lyik főtiszt szó nélkül felül a fé­kezőfűikébe vagy állítja a váltót, aztán ha ezt befejezte, visszamegy és végzi tovább a dolgát. Maga Vargt Árán jó példával jár ebben elől. A vas­utas szakszervezet alapszabályai szerint mint főbizalmi függetle­nítve lerne a stcdgdlati teendők alól, mégis rendesen végzi szolgá­latát, hosszá utakat tesz meg és onnan visszatérve ahelyett, hogy szabadnapját pihenéssel töltené, a tagok pemaszos ügyelt, « mnnfrt- versermyei hposolatos teendőket intézi. „A vasútnál egy ember nem szá­mit — mondja Varga Áron — sok ember jó munkájára van szükség ahhoz, hogy a vasút jól végezze a munkáját.' A pécsi vasutasok egyöntetű munkája és áldozatkészsége, vala­mint a pécsi üzemek dolgozóinak megértése tette lehetővé azt, hogy a pécsi, vasúti igazgatóság terüle­tén elérjék a A is félnapos kocsi- fordulót és máris azon dolgozhas- temtrk, hogy ezt Is A napra csök­kentsék. Sok apró mnnkarészlet összehangolása eredméngezte azt, hogy a pécsi pálya-.’dvat élüzemmé 39 évvel ezelőtt október 8-án, | ködös hajnalban az aradi vár udva­rán 13 tábornokot végeztek ki Haynau pribékjei. A honvédhadsere* zöme augusztus 13-in Világoson megadta magát, Kontárom várát néhány napja adta fel Klapka, az josztrák hadak elözönlötték az egy (esztendeje hősiesen küzdő Magyar- j ország területét. Az aradi vértanuk halálának év­fordulója gynszürtep lett az osztrák I elnyomatás ellen harcoló magyar jnép számára. A tizenhárom t'ábor- jnok a magyar függetlenségért ál- jdozta fel életét és haláluk csak megerősítette a magyar népben az 1 elnyomók Iránti gyüföletet. A szabadságharc centenárls esr- jtéridejében különös jelentőséget kap | az aradi kivégzésről való megem Hatalmas beruházása!« a Pécshez csatol! Mecsekszabolcson Alig tőbh mhat egy éra, hogy Mecsek Szabolcsod Pécshez csatol­ták. de ezalatt a rövid idő alatt csodálatos változások mentek vég be a völgyben lévő faluban. A falu fejlődésének eddigi ütemét tekintve évszázadnyi Idő sem lett volna elég ezeknek megvalósítására. Már a csatlakozást követő na pókban megindult * munka. Az augusztustól augusztusig terjedő 1847—48-as költségvetés előre fel­vette tételei közé a legsürgősebb munkákat, S50 ezer forint ciőir&nyzsásával A legelső teendő voK a szeszélye­sen kanyargó és partotraooó vad­vízárok' szabályozása. Ennek egy része meg is történt. Betonjárdát is építettek, amelynek meghosz- szabbftására most kerül majd sor. Felépítették a templom roskadozó kerítését. A pótköltségvetés, amely az öthónapos tervrészletet is ma­yában foglalja, újabb 240 ezer forintot tartalmaz. A csaknem 600 ezer forintos össz- elöirányzat munkái most már ha (almasan bontakoznak ki a község képén. Az orvosi rendelő és lakás más. jobb megoldásban valósult meg. Nem volt szükség egy 60 ezer fo­rintos ingatlan megvásárlására. A város a saját házát alakította át erre a célra egy épületrész hozzáépítésével A korszer:', szép orvosi rendelő teljesen készen áll. Befejezés előtt áll az a kilométerhosszú út, amely a községet összekapcsolja a ma­gyarszéki úttal és lett és a pécsi vasutasok fordöbruSlékezés. A felszabadult magyar nép is azon dolgoznak, hogy az or-| mély szeretettel emlékezik vissza szán vérkeringését még életerő-** kivégzett tábornokokra. A 99 sebbé tegyék. S esztendő távlatából ma már viíá­Mészáros Ferenci gosan lát juk, hogy az aradi 13 tra­gédiája csak sötét pontja volt a negyvennyolcas forradalom végének A tragédia már előbb elkezdődött. Amikor a forradalom vezetői nem tudták maguk mögé sorakoztatni a nép széles tömegét. A- jobbágyok százezrei hiába Várták teljes fel- szabadulásukat, a szűk osztályérdek elzárta a döntő földreform’ létrejöt­tét, még a harcok közben Is latot Nem kétséges hát senki rfőtt! sem, hogy mit jelent Szabolcs szá mára a városhoz tartozás. Jó utat.j kultúrát, biztos közellátást ké­nyelmes közlekedést, egészséged és! jó közigazgatást kerülhetetlenfi! * bukás felé vezet, már késő volt. A honvédhadsereget Haynau és Miklós clár seregei szétverték. Az osztrák elnyomás a cári kényuraí- nwt hívta segítségül a magyar sza­badságharcosok ellen. A reakció föfészke a cári Oroszország már a múlté. Az orosz dolgozók 31 év­vel ezelőtt sikeresen megvívták a maguk forradalmát. A második vi­lágháborúban, a német elnyomók elleni harcban mint felszabadítók jöltek Magyarországra. Lázár Vilmos, Kiss Ernő tábor­nokok és társaik beírták nevüket őrökre a magyar nép szivébe. Száz ívre a magyar szabadságharc után Petőfi, Táncsics és Kossuth svéde­mében megvalósítjuk a 48-as for­radalom célkitűzéseit. Kivívtuk sza­badságunkat, földet adtunk a sze­gény parasztságnak és a „bőség kosarából” az tparl munkások és ér­telmiségiek egyaránt vehetnek. A földesurak és kapitalisták hatalmát megsemmisítettük. A szabadságharc céljainak megvalósításával emléke­zünk vissza legméltóbban a dicső 13 tábornoka. Arad példája erre tanít bennünket, hogy megalkuvás nélkül harcoljunk nemzetünk sza­badságáért és függetlenségéért, hogy ne Ismerjünk kíméletet a nép ellenségeivel szemben és követke­zetesen folytassuk a küzdelmet a gáttá k, vaj ion kell-e felies sza- j népi demokrácia vívmányainak bé­bid sí got adni a panasznak Arn'ko- [ teljesítéséért, látták, hogy efhfbázott lépésük . eh K I. Á SZABAD NÉP üzemben mamas* Téíh ?e»ő elvtárs elmondj**, miért tartja mindennapi kenyérnek" ess MDP központi lapját SS A SZABAD NÉP ott fekszik a portás asztalán. Hangos jőreggelt- tel belép Sölley István elvtárs és kezébe veszi a lapot. Még van 10 perc a munka elkezdéséig. Végig­futja a cikkeket. A vezércikk a kle­rikális reakció mesterkedéseiről szól. A belső oldalon néhány kép egy textilgyártói. Sölley elvtárs mindenek előtt 1 a jtfiipoHíiiial részi olvassa 4L Tudja azt, hogy az UNO párizsi ülésén most nagy dip­lomáciai csata folyik az imperia­listák és a Szovjetunió között. — Visinszky alaposan meg­mondta az amerikaiaknak, — mondja Sölley elvtárs Bátai Ist­vánnak az öltöző felé való menet közben. — Mutassa a lapot, — kapja ki kezéből a Szabad Népet Bétái elvtárs. — Maga nem fizeti elő a Szabad Népet — kérdi szemrehányóan Söl- lehetővé teszi, hogy; az autóbusz j 'ey elvtárs. " * Amaz megrázza a fejét, de gyor­befüssön a község közepébe. Az árokboltozás, amelynek munká­jához most fogtak hozzá, lehetővé teszi tér kiképzését a templom előtt. A faluba, azaz most már Pécs-Szabolcsra vezető út mentén egyelőre salakjárdát építenek. A kultúrház karhahelyezése is meg­történt 14 ezer forint költséggel, a pompásan felszerelt új játszó­tér a falu gyermekeinek öröme. A feltárt szabolcsi vízforrás 350 köbméter egészséges vizet ad na­ponta. Ez a mennyiség jóval meg­haladja a szabolcsiak szükségletét. Szövetkezeti nap EgjyfíáTia'iharasztoiíi Az egyhfoasJiaraiszitl földműves- szíveit ke»et október 10-én, vasárnap nagy szövetkezeti napot tért a szövetkezeti mozgatom népsaerüsí- tésére. Délután 2 árakor szövetke­zeti nagygyűlésé rendezne!;, ame­lyen félszoíaínak dr. Gyetvai János főispán és a MOSaK vezetői. A naigyigyiitest délután 5 inakor az MDP helyi szervezetének zászló- avatása, majd este 7 órakor kultú­rál» est a helyi EPOSz ifjúság, az éjhegyi kulturgárda és bámyási­san megjegyzi: — Eddig nem fizettem elő. Most Révai József eivtár« elkke tatán elhatároztuk egy páran a lakatos­műhelyben, hogy megrendeljük pártunk központi lapját. A pécsi Bőrgyár a város leg­nagyobb üzeme. Október elsején megindult itt is a Szabad Nép agitáció. A pártbizalmiak minden üzemrészben megkezdték az elő­fizetések gyűjtését. Beszéltünk Tóth Jenő elvtárssal, aki az agitáció irányítója a Bőrgyárban. — Amikor utána néztünk, hogy kik olvassák a Szabad Népet, ki­derült, hogy legtöbben az újságos­tól veszik. Megtörténi, hogy el­feledkeztek megvenni a lapot. Pe­dig minden párttagnak kezében kell lenn! a Szabad Népnek. Az MDP központi lapja valóban a fnáj-emk n’ei(<*int Sufnim mint ahogy ezt Révai elvtérs talá­lóan megállapította. A Szabad Nép ismét előkerül az ebédidő Blatt a* üzemben. Retten hárman összedugják a fejüket és úgy olvassák a lap cikkeit. • Sölley elvtárstól megkérdezzük, miért kell olvasni egy kommunis­tának a Szabad Népet? így vála­szol: —- "Csakis úgy tájékozódhatom a politikai élet területén, ha rend­szeresen olvasok újságot. Persze nem mindegy, milyen lapból merí­tem ismereteimet Pártunk lapy az. amely a legélesebben megvilá­gítja az eseményeket. Nemcsak is­merteti a dolgokat, hanem tani*, nevel Is A mindennapi életben ezért nélkü­lözhetetlen a Szabad. Nép. Vasvári elvtárs ezt mondja: A Szabad Nép kufturáBa cikke« is nagy érdeklődéssel olvasom. Helyesnek tartom, hogy az utóbbi hónapokban gyakrabban foglal­koznak elméleti kérdésekkel is. A lap azonkívül legtöbbet velünk, ipari dolgozókkal foglalkozik. Mi bőrgyári dolgozók tudjuk, hogy a Szabad Nép a párt és a munkás­osztály harcos fegyvere, felvilágo­sító eszköze. A most folyó agitiefó során » munkások százai fogják előfizetni a lapot hogy tudatos harcosaivá váljanak a Magyar Dolgozók Pártjának. És hasonlóképen beszélnek a többi munkások is, érzik, tudják, övék a Szabad Nép, értük harcol és most rajtuk a sor, hogy belekap­csolódjanak lelkes olvasótáborába. te atuasiHangja Vizes a hentesáru Tisztelt Szerkesztőség! A Szigeti külvárosi háziasszo­nyok nevében panasszal élek: — amennyire örültünk, hogy a Közért élelmiszerüzem kirakataiban meg­jelent az olcsó, ízletes hentesáru, annyira elszomorodtunk, mikor azt tapasztaltuk, hogy bizony a parizer és szafaládé hentesáruban több a viz, mint a hús. A napokban kb. 20 dekát vettem vacsorára, de mire hazaérteni vele a tsomagffópapir teljesen átázott. Ezen valamikép változtatni kellene, hogy a dolgozók nehezen megkeresett pénzükért tel- jesértékü hentesáruhoz juthassanak. Aláírás. taszítsák meg a Páíesoklg az új autóbusz árától A Székely Bertalanét és kör­nyéke lakói hálás szívvel monda­nak köszönetét az autóbuszjárat biztosításáért. Mint már a vasár­napi számban egyik olvasó írta, jó volna, ha a járatot meghosszab­bítanák a Pálosokig, megállóval a Visy L&szló-út sarkán és a sza­kaszhatárok: a Surátiyi Miklós-úl és a Pálosoknál lennének. A jára­tok közül « 7.30-az járatra vélemé­nyünk szerint igen nagy szükség van, és az mindenképen megtar­tandó, hiszen iskolásgyermekeink ilyenkor sietnek az iskolába, sőt a munkások és hivatalnokok is a munkahelyeikre. Ez a járat is tel­jesen kifizetődő lesz. A járatokat úgy módosítsák, hogy azok vagy egész órakor, vagy minden óra 15 perckor indulnának. Vasárnap (2.00 órakor is kellene egy járat. Üdvözlettel Gyúró Géza orvostanhallgató. \k ssláffísáís ki a járdát a biciklistáit Mi gyárvárosi és újhegyi dol­gozók a kerékpárosokra panasz­kodunk, akik a város jóvoltából számunkra épített kitűnő járdái, különösen a Mohácsi országút és a régi vám közötti részt, bicikli út­nak tőlünk kisajátították. A járó­kelők testi épségét veszélyeztetik a száguldozó kerékpárosok külö­nösen az esti sötétben, amikor lámpa nélkül rohapgásznak. Kér­jük a rendőrséget, hogy ezen ot útszakaszon is ellenőrizzék a köz­lekedést, ne csak a Széchenyi- téren, Több újhegyi dolgozó

Next

/
Oldalképek
Tartalom