Dunántúli Napló, 1948. október (5. évfolyam, 225-251. szám)

1948-10-23 / 244. szám

rMfWANTTTLl NA Pl «*> lata október J3 Ä kisipari termelőszövetkezetek j biztosítják az iparosság jólétét Gelléri Gábor, €tx Oh ÍV: vexérigaxuutójnnnli uyihilkozota A magyar demokrácia három-1 vetkezel jövedelméből, amilyen éves tervének két év és öt hónap I arányban resztvettek a munkában, .dalli megvalósítása jelentős álló-1 — A szövetkezet bérbeveheti, máshoz érkezeit, amikor kor-' vagy megvásárolhatja az összes roányrendclet clctrehívta az Orszá go5 Kisipari Szövetkezetét. Az OKISz szerepéről kérdési intéz­tünk (if.lléri (iáborhoz, az Orszá gos Kisipari Szövetkezet vezetőjé­hez. aki » következőket mondotta: — Az OKISz feladatkörébe tar­tozik a kisiparosok nyersanyag- ellátásának biztosítása, a kisipar leémelésének. a szövetkezeti moz­galom által való beillesztése a tervgazdálkodásba cs a kisipari minőségi termékek kedvező érté­kesítésének elősegítése. — Mit tesz az OKISz a leitipa­rosságértt — Az OKISz első feladatának tekinti, bogy megszüntesse a kis­ipar anarchikus termelését. Az OKISz-on keresztül a kisiparosság gyári áron kapja nyersanyagszük­ségletének nagyrészét és segíteni tudunk a szövetkezetekbe tömö­rült kisiparosság termelőeszköz és tőkehiányán is. * — Milyenek az értékesítési lehe­tősé yekt — A kisipar minőségi termékeit úsy bel-, mint külföldön népsze­rűsítjük és ezzel is megkönnyítjük az értékesítést. Belföldön a kiváló minőségű kisipari szövetkezeti tér- melvények az Állami Áruházakon keresztül jutnak cl a fogyasztóhoz. Ezzel természetesen nem elégszünk meg, hanem havonta többmillió formt érteikben biztosítunk küz- szállftásokat is a kisipari szövet­kezetek számára. A közhivatalok ruházati és egyéb kisipari szük- íégleteit is az OKISz iagszővetke- zetei elégítik ki. — Un történik azokkal az ingó­ságokkal, amelyeket az önálló ipa­ros bevisz a szövetkezeibe? — A szövetkezeti törvény vilá­gosan leszögezi, hogy a termelő szövetkezet tagjai, tulajdonosai a zövktkhzetnek és mint ilyenek, ab­ban az arányban részesülnek a szö­kisiparosok állal llchozoll szövet­kezeti termelőeszközöket és nyers­anyagokat. Ez kizárólagosan ma­gánjogi megállapodás lárgva. — Az évi mérleg lezárása után a szövetkezeti törvény által meg­állapított kereteken belül a köz­gyűlés dönli el, hogy milyen arányban osszák ■ szét a tagok kö­zött a munkájuk eredményckt’p pen elért felesleget. — Eddig az országban mintegy (00 kisipari szövetkezet működik Még vannak a [torthy-rendszerben alakult és csak nevében kisipari szövetkezelek, lényegében azonban ezek egyes spekulánsok álcázoll érdekeltségei. Ezeket, a szövetke­zeti mozgalomra káros álszövetke /eleket rövid időn belül felszámol juk. ezzel még jobban erősítjük a valóban kisipari termelőszövetke- eleket és elősegítjük újabb kis- pari szövetkezetek további alaku- 'ását — fejezte be nyilatkozatát (lelléri Gábor, az OKISz vezér- igazgatója. RÁKOSI MÁTYÁS visszaérkezett szabadságáról Pénteken délután érkezett nieg szabadságáról Rákosi Mátyás mtniszterelnökhelyettes, a Magyar Dolgozók Pártjának főtitkára. A budaörsi repülőtéren fogadására megjelen'ek Dinnyés Lajos minisz terelnök, a Magyar Dolgozók Pártja és a koalíciós pártok vezetői, akik örömmel és szeretettel üdvözölték a szabadságáról jókedvűen, kipihenten visszatérő Rákost Mátyást. 5 tatabányai hányáink a franc's dotaozókért: Havi egy forintot ad minden munkás a francia sztrájkotoknak Pénteken délután Tatabányán. Feisögaíía és Bámbida többezer dol­gozójának jelenlétében a tatabá­nyai népház nagytermében Zgyerka János, a bányászsízakszerveze 1 tő- titkára kiosztotta az élmunkás ki­tüntetéseket a termelésben kiváló eredményt elért munkásoknak. — Beszédétben a bányászattal kapcso­latos kérdésekkel foglalkozott. Be­jelente! te, hogy a MASz rövidesen megszűnik és helyette 12 nemzeti vállalat alakul. Aposiztolise Grpzasz, a görög szakszervezeti küldöttség vezetője, Vili Kunst, az osztrák bányász- szakszer vezet aleinöke elmondotta, hogy MisZ'tria a Marshall-terv ke­retében csak olyan árucikkeket kap. zepi&AOJä az. uj lanev ói* olyan, mint egy felfordult han- gyabóíy. A fiatalok, különösen a;ok az újgazdagyerekek és dol­gozó parasztok fiai, akik elöl eddig el volt zárva a tanulás lehetősége, fctháborodattan fogadják azt a szellemet, amely a régi viág népettenes po­litikájának széliemét idézi. Hogyis­ne lenne itt ilyen szellem, amikor az intézet tanulói közül kettő ezerholdas nagybirtokosnak a gyermeke, amikor meghúzódnak még svábok fc ez iskola falai közül, de kiváltkép­pen, amikor Vörös Kálmán az in­ter1 ná tus felügyelője valóságos rémuralmat honosít meg. Erről a tanárról, magáinak a tan ülő­it jóságnak a határozata állapítja meg, hogy lebeszéli a szegényebb parasztfiataiokat, akik tanulni sze­ret nőnek, hogy nem érdemes mezőgazdasági kö­zépiskolába járni, mert az isko­lának nincsen semmi jövője, kár volt egyáltalán idejönniök. Különböző tantárgyakat e>z a tanár a Iegireakciósabb szellemben ad elő és szándékosan akadályozza a te­hetséges dolgozó parasztfiafalok eiő- remenetelét. — Egy diákot súlyos megrovásban részesített, mert József Attila versét szavalta. A mikor látta, hogy reakciós maga­tartás« miatt növekszik ellene az ttanszenv a diákok körében felhá­borító módon „népszavazást” rendezett az osz­tályban és arra kényszeritette a diákokat, hogy ottmaradása mel­lett szavazzanak. Mindezekért az iskola demokratiku­sam gondolkodó paraszté úttal ja! az ískolabúeaimi, az osztálybizalmirk egyöntetűen Vörös Kálmánnak az iskolából való eltávolítását követelik a hatóságoktól. Aki József Attilát akarja kiirtaná 1948-ban a magyar iskolából, an­nak valóban nincs is semmi helye az intézetben. amelyeket Amerikában már nem tud használni. Zgyerka János bejelentette a nagy­gyűlésnek, hogy a bányászszakszer­vezet 100 ezer forintot küld a francia sztrájkoló bányászoknak. A népgyűlés "többezer főnyi töme­ge hatalmas lelkesedéssel fogadta a bejelentést és elhatározta, hogy Tatabánya minden dolgozója havi egy forintot ajánil fel a francia test- vérszervezeitnek a sztrájkolok tá­mogatására. A tatabányai bányá­szok felhívják az ország vaí a meny­nyi bányászát, „kövessék ezt e pél­dát és támogassák a francia bá­nyászok sztrájkm,ozgalmát. A Szakszervezetek Országos Ta­nácsa az országban nagygyűléseket rendez, amelyeken a vidék dolgozói előtt ismertetik a XVII. kongresz- szus határozatait. Apró Antal, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára a Magyarországon tartózkodó szovje* delegátusokkal együtt pénteken Sal­gótarjánban beszöt. ..Jótékonysági1" tombolához hasonlít legjobban a Marsh alHerv. Egy halom tombolajegyével olyan árnyakai nyer a tombolázó sze­rencsés, amit mindenki más hasz­nálhatna, csak énpen ő maga nem. öregember rendszerint ,'ruc'U", csecsemők tajtékpipál, ifjú lányok bajuszpedrőt és más kedves dolgo kai szok'ak nyerni. Hasonló mó­don járnak a Marshall-segítségre jelentkezett európai országok is. Az amerikai nagytőkéseknél talál, ható összes eladhataitlan „bóvliból" összeállították és megrendezik a nagy Marshall-tomboláf. A leg­utóbbi „nyerők" közül Belgium egymillió 200 ezer pár harisnyához jutott, amikor az ország évi Más­félmillió párra tehető harisnya- szükséofetét fölös mennyiségben e'ő tudják állítani a belga harjs- nvnervárosok, akik most nyilván táviraban üdvözlik Marshall! a hathatós támogatásért. A dánok szénát kértek egymillió 300 ezer dollár értékben, hogy álla ?lkat táplálhassák. Ehelvett ugvanilyen értékben cigarettát és dohány’! kannak. A dán lovak és tehenek s/énaropog'atás helyett most kénv- lelenek lesznek rászokni a dohány­zásra. Aránylag Ausztria járt a legjobban. Hússzükségletének ki­elégítését várta és kapott helyette romlott halkonzervet, hemzsegő kukacokkal. A halat az elmé« ame­rikaiak a hússal együ't szállították az éhes ősz‘rákoknak akik, ha na- gvon finnvásak, legfeljebb eldob­ják a halat... & gyógyszerek a kapitalisták virágzása idején épágy hasznothaitó cikkek voltak a gyárosok szemében, mint a ba­kancs, vagy a munkásruha. A ’em a: volt ii cél, hogy minél olcsób­ban, minél szélesebb rétegek szá­mára legyek tehetővé a beszerzé­sét a betegek gyógyulására, hanem az, hogy a gyárak részvényesei az évvégi zárlatkor meg legyenek elégedve a profittal, lézert mondta a magyar közmondás, hogy „drá­ga, mint a patika," A nagy gyógy­szergyárak államosítása, a „drága patika“ megrendszabályozúsa te­rén is nagyszerű eredményeket ért el. Nemcsak, hogy bőséges meny- nyiségben gyártják a szükséges orvosságokat, de lengegesen le is szállították a gyógyszerek árát. Mindez azért történhetett, mert az államosított gyárak természetesen nem versengenek egymással, nem profitért dolgoznak, hanem az irá­nyítja tevékenységüket, hogy mi­nél jobban szolgálják a közönség érdekeit. Most, hogy beköszöntött az ősz és számolni kell a nagyobb mérvű influenza megbetegedések­kel. az államosított gyárak máris leszállították a meghűléses beteg­ségeket gyógyító orvosságok árát. Amint örömmel olvastuk, például a közismert Dilumin tizes csoma­golásban mindössze csak 3.91 fo- rintba kerül. Hogy ez milyen ol­csóbbodást jelent, elég csak arra utalni, hogy nem is olyan régen au egyszerű keveri porért is el­kértek másfél forintot. A dolgozók falun és vörösön nyugodtan ne:- tűdnek a tél elébe, az állam gon­doskodott a szükséges gyógyszi*. rek tömeggyártásáról és ami igén lényeges, ezeket a: orvossnookat még a legszerényebb jövedelműek is megfizethetik. AZ MDP OKTATÁSI OSZTÁLY ' KÖZLEMÉNYE Egyéni 'anulók konferen­ciája: 24-én, vasárnap reggel 9 órakor a Dr. Dok'or Sándor Ku'túrház jobboldali kistermé­ben '.ártják. Azok az. elvtéxsak, akik jegyze eike: még nem mulat­ták be, vasárnap reggel — a konferencia előtt — 3 óra­kot je’en'kezzenek. Gáborjáni Szabó Kálmán kiállítását a Városi Múzeum (Rákóczi-út 15 sz.) földszíjiM nagy érmében állan­dóan nagy közönség lá ogatja. A kiváló festőművész, képzőművé' szeli főiskolai anár, méltán, áll az érdeklődés központjában min; a fiatal haladó művésznemzedék ne­velője. Gáborjáni Szabó műveiben a magyarság egyik legízesebb, leg­erőteljesebb kifejezője úgy a fe­hér-fekete grafikáiban, min; fest­ményein. A kiállítás zárónapján, ckt. 24-én, vasárnap délben Mar-, yn Ferenc tar' a kiállítót; müvek­ről mél ató iárlátvezetés:. A kő­vetkező kiállító a helyi festők nesz­tora, Nikelszky Géza les öművéj* lesz. UJ PÉCSI ÉLMUNKÁSOK ÉS „KIVÁLÓ MUNKASO i. A XVH. Szakszervezeti Kongrcsz- srus alkalmával kitüntetett pécsi élmunkások és kiváló munkások részére a Szakszervezetek Megyei titkársága a 23-i kongresszusi nagy­gyűlésen osztja ki az élmunkás jel­vényeket. A nagyobb üzemekben dolgozó kitüntetettek jelvényeinek kiosztása a gyárban rendezendő ünnepély alkalmával történik. Élmnnkás kitüntetést kaptak a következő pécsi munkások: Pécsi Dohánygyárban: Balázs Kálmánná csomagoló és özv. Pető Józsefné válogató MÁV osztálvmérnöksé­Qufrf'íáiáU nyó kincset. Dohog is rájuk Katus néni: — ICzek az erős fiatalemberek miért nem dolgoznak máshol Akár a bányában, vagy a gyárban. Ki­szedik az orrunk elöl a kis kerese­tünket. Un magam szegény öz­vegyasszony vagyok, kis nyugdi­jamból! élnek és nagyon jól jött, ha eyy-két forintot mellékesen tudtam keresni. De ezek a: éhes fiatatok nincsenek tekintettel rám. meg a többi öregasszonyra. Ök habzsolnak fel mindent. Sokszor még teherautóval is szállítottak in non szenet a gyáraknak. Katus néni panaszában van is némi igazság. Pista és társai Valii­ban dolgozhatnának és a guberá­lás mesterségét ráhagyhatnád: a Katus nénikre, akik a reggeli köd­ben úgy bolyongónak a hányó ol dalán, mintha gyerekkorunk mcse- köngvciböl léptek volna ki. gén: Bánki Lajos asztalos, Doszlav János pályamunkás és Kásádécz Adám Pécsudvard. Pécs I. st. pos­tahivatal: Gölöncsér József I o. altiszt. Pécs Közüzem: Kádár Ist­ván szerelő. MÁV fütöház: Molfay Kálmán kocsilakatos, Völgycs Nán­dor esztergályos. Zsolnáy gyár: Eckhardt József korongos, I ábadl Lajos szigetelő és özv. Cséplő Ist­vánná korongos. Első l’ccsl Mész és Göztéglagyár: Süllel Gyula lég- laégető. Első Pécsi Bőrgyár: Lud­wig Rudolf hegesztő, Langauer Magda s. munkás. Pécsi Ko'-szmíí- vek: Zomi Ferenc iizerokezclö, Gyurasits Glörgy eíönnmkás. A Aíohácsi Selyemgyárban: Ko- vacsevics Ilona kapott élmnnkás ki­tüntetést. Kiváló munkások: Pécsi Távbe­szélő Központ: Nagykovács Béla műszerész, Postaigazgatós .ág: Ta­kács Ferenc 1. o. altiszt, Pécs I. sz. Postahivatal: Török Imre II. o. al­tiszt. Postainüszaki Igazgatóság: Kupccz Vilmos főmérnök. MÁV pé­csi állomás: Varga Áron vonatve- zetö. MÁV Szertárfőnökség: Barlal Richard számadó. MÁV fíítöház: Szigeti Ferenc műszaki tisztviselő. Közüzem: Lauri Róla technikus, Izsák Rt: Pandúr Károly festösegéd. MOSzK: ifj. Járánvi Mátyás komis- siós. Nemzeti Színház: Horváth Jenő színész. Bányász Szövetkezet: Vámos Gyula ellenőr. MOSzK: Dombóvári Imre oszt' Vvezctő. MESzHART Bánvrg“ ’Vág: Wohlfahr Viktor áll. kezelő Pécsi Törvényszék: Schwara Nándor le* lekköny vvezctő. A PALAHÁNYŰK oldalán moz­galmas az étet. Amint a kötél­pályán érkező csillék tartalmát kiöntik, abban a pillanatban mint a sáskák lepik cl a hányó oldalát a guberálók, hogy kiválogassák a szenet és a hulladékfát. .4 csillék­ből sokszor hatalmas kövek is gördülnek lefele és a guberálókat majd hogy ágyán nem verik. A széngyüjtők azonban nem igen tö­rődnek testi épségükkel. Beugra­nak a guruló kövek közé is. mert igyekeznek megelőzni egymást a „zsákmány“ megszerzésében. Aki ügyes, az naponta másfél mázsa szenet is összegyűjt, majd beszál­lítva a városban értékesíti. A HÁNYÓTÖL néhány méter­nyire egymás mellett sorakoznak a kis kézikocsikba guberálók szál­lítóeszközei. A kocsik mellett ha­sal Bodri kutya és ha idegen kö­zeledik, vicsorítani kezdi fogait és hangos ugatással jelzi gazdájának a nem kívánatos elem jelenlétét. A guberálói- „sztrája“ Pista, a meg­termett húsz év körüli legény, aki másfélmázsa szenet is elcipel vál­lfán. öccsével dolgozik társas vi­szonyban. A napi kereset három mázsa szén. A tavalyi széninséges télen olyan jól ment az üzlet, hogy lovat tudlak vermi és most már saját fogatukon szállítják a vevők­nek az olcsóbban adott tüzelőt. Pisla, már évek óta guberáló, sa­jtit bevallása sterint egy ideig dol­gozott a bányában is, de aztán rá­jött, hogy minek menjen le a föld alá, amikor a palahányán is foly­tathatja a bányászmesterséget. KATUS íyRNI persze nem lelke­sedik Pista és öccse szemfülessé- gén Töpörödött, reszkető kezű öreg anyóka, aki elől a fiatalok könnyű szerrel clhalásszák a há­„KítüfoHák“ József Attilát 1948-ban a szenfiörinci mezőgazdasági iskolából

Next

/
Oldalképek
Tartalom