Dunántúli Napló, 1948. május (5. évfolyam, 100-121. szám)
1948-05-09 / 105. szám
nirNAWTŰIJ NAPLÓ »M8 MÁJUS • „Itiyyám &<z€*ndek HánUm vetséiek" Batsányi János születésének 185. évfordulójára 185 esztendővel ezelőtt, 1763 május 9-én született Batsányi János, a forradalmi szellemű nagy költő, akinek a legsötétebb feudalizmus korában börtön és száműzetés jutott osztályrészül, mert fellázadt á rendszer ellen, népköztársaságról álmodozott és a párisi események hatása alatt magyar földön is meghirdette a szabadságot, testvériséget és egyenlőséget. Dunántúli iparosszülőktől származott és emiatt csak nehezen tudott érvényesülni, mert a tehetség kevésbé volt olyan jó ajánlólevél, mint a nemesi előnév, a címeres kutyabör. Valahogy mégis csak sikerült bejutnia írnoknak a kassai királyi kamarához. Irodalmi körökben ekkor már ismerték a nevét, mert Pesten „A magyaroknak vitézsége, régiek példáival megviiá- gosítva” címmel történelmi tárgyú müve jelent meg, amelyre korának Írói és olvasói egyaránt felfigyeltek. Kassán 1787-ben Kazinczy Ferenc és Baróti Szabó Dávid, a székely jezsuita társaságában megindítja az első magyar- nyelvű szépirodalmi és tudományos folyóiratot, a Magyar Múzeumot. Batsányi és Kazinczy útjai azonban rövidesen szétváltak, mert felfogásukban, magatartásukban áthidalhatatlan lett közöttük az ellentét. Amíg Kazinczy a főurakat udvarolta körül, addig Batsányi együttérző szívvel foffdolt az elnyomott, kizsákmányolt magyar milliók felé, akikkel testvéri sorsközösséget érzett és vallott. A francia forradalom és annak eszméi mámoros lelkesedéssel töltötték el és nem törődve az abszolutizmus csendőreivel, bíróival, 1789-ben megírja egyik legismertebbé vált versét: A FRANCIAORSZÁGI VÁLTOZÁSOKRA Nemzetek, országok! Kik rút kelepczébcn Nyögtök a rabságnak kínos kötelében; S gyászos koporsóban döntő vas igátok. Nyakatokról eddig le nem rázhattátok; Ti is, kiknek vérét a természet kéri„ •térték! S hogy sorsotok előre nézzétek, Vigyázó szemetek Parisra vessétek! 4 sera nemcsak állásába került, de a Martinovic s-félc összeesküvés vádlottaíva) együtt hamarosan bíróság elé került. Az összeesküvésben ártatlannak bizonyult, ennek ellenére a királyi tábla „veszélyes elveiért” egy évi börtönnel sújtotta. Kufsteint raboskodása alatt vetette papírra komor, tépe- lődö, megrendítsen emberi elégiáit. Kiszabadulása után, mint veszedelmes felforgató nem térhetett vissza Magyarországra? Kénytelen volt Becsben szerény állást vállalni. Amikor a francia seregek bevonultak az osztrák fővárosba, újból lázas tevékenységbe kezdett. Mint ismeretes, Napoleon kiáltványt intézett a magyarokhoz. A proklamáció nyers magyar fordítását átdolgozta, és erőt, lendületet, költői szárnyalást vitt a politikai (elhívásba. A franciákkal együtt ő is kénytelen volt elhagyni Bécset, nehogy újra Kufsteinba hurcolták. Parisban egy kis fogadóban élt és dolgozott. Irodalmi, politikai cikkeket írt és Szorgalmasan küldte leveleit Becsben maradt feleségének. Egyik levelében így jellemezte a bécsi állapotokat: Jött a magamfajta emberek számára nincs boldogulás, nincs szerencse és becsület, míg az avult s rua is élő rendszer tart.” Aztán újabb megpróbáltatások várták reá. Amíg arról álmodozott, hogy „elműlliatatlan a mi hazánkba is a revolutio", a németek bevonultak Párisha és először Becsbe, aztán Brünnbe száműzték, majd Lkijrbe irányították, ahol 1845-ben bekövetkezett haláláig szigorú rendőri felügyelet alaft tartották. Magyarországon senki sem tudott elhunytéról. 1847-ben T-oldy Ferenc rodalomtörlénész Linzben jártában neg akarta látogatni. Ekkor derüli ki, hogy » száműzött nagy magyar kölitő már két éve halott. Munkásságát, jelentőségét sem a kiegyezés utáni idők „aranykorában”, sem a milléniumi időkben nem értékelték, nem méltatták. — Még kevésbé a Horthy-reakció alatt, mert a Habsburgok után „nemzeti királyságról” délibábos terveket szövögető Horthy-dinasz- tiának sem igen tetszett az olyan költő, aki Petőfit megelőzve, így énekelt: Hasztalan reményeltönV urunk s koronánkban; Idegenek voltunk tulajdon hazánkban! Az igazi népszabadságnak, a testvériség és egyenlőség új korszakának kését, felvirradnia Magyar- országon, hogy a tragikussorsú költőnek megadhassuk mindazt a megbecsülést, amelyet szándékosan eloroztak tőle. A hivatalos irodalom elismerése mellett, a magyar dolgozók mint osztályharcos, bal- o’dalá forradalmárt tartják számon, aki bátran, elszántan, kenyerét, sőt szonfelyes szabadságát is feláldozta elnyomott, rabságban tartott népe felvilágosításáért. Pécs közvetlenül a felszabadulás után méltóképpen rehabilitálta a hallgatásra kárhoztatott költőt. A baladószellemű pécsi és déldunántúli írók, költők megalapították a Batsányi Társaságot, hogy az _ a költőtársuk legyen a példaképük, akinek a magyar nép felszabadulásába és győzelmébe vetett hite másfél évszázad távolából sugárzik telijük. Kocsis Béla fi iiiapar-jugoszláv barátság ünnepi betét nyitják meg ma Pécsett. A megnyitóünnepségek rendezvényei, a harc és munka Jugoszláviáját bemutató kiállitás a délszlávok felvonulása és a színház jugoszláv ősbemutatója csak külső megnyilvánulásai annak a szeretetnek és megbecsülésnek, amellyé! a magyar nép a szomszédos Jugoszlávia népeire gondol. Példát merítettünk jugoszláv testvéreinktől > náci elnyomás éveiben, amikor haláltmegvető bátorsággal áldozták életüket a fasiszta szörny elleni harcban hazájuk függetlenségéért. Tanultunk az új Jugoszlávia felépítéséből, amelynek politikai és gazdasági győzelmei csakúgy, mint a sikeres ncpfelszabadító háború, Tito marsall, a magyar nép nagy barátjának nevéhez fűződnek. Jugoszlávia utat mutatott minden nemzet számára a népi demokrácia építésében, amikor megvalósította a dolgozó nép egységét a népfelszabadító arcvonalban, amikor rálépett az ötéves tervek útjára, amikor csodákat teremtett a hősi újjáépítő munka frontján, vagy leszámolt a politikai reakcióval. Az új Jugoszlávia egyik legerősebb láncszeme a békéért és a népi demokráciáért harcoló imperialtstaeBcnes frontnak. Ml, magyarok, különösen sokat köszönhetünk az új népi Jugoszláviának, amely teljes egyenjogúságot biztosított a magyar kisebbség számára, amely az elsők között kötött országunkkal kölcsönös barátsági és segélynyújtási szerződést, de a békekonferencián csakúgy, mint az Egyesült Nemzetek szervezetének tanácskozásain kiállt országunk mellett. A magyar nép azzal rója le háláját az új Jugoszlávia iránt, hogy ápoljuk a két nép közötti barátságot, hogy az itt élő délszláv nemzetiségnek a legteljesebb demokratikus jogokat biztosítjuk és szilárdan csatlakozunk a Közép- és Délkelet-európai országok békearcvonalához. A magyar-jugoszláv barátság megszilárdítása terén fontos feladata van Pécsnek és Baranya megyének. Hivatott, hogy hídként összekösse a két nemzetet, ápolja a kulturális közeledést. Ezért üdvözöljük a pécsi „Magyar-jugoszláv barátsági hét” megnyitóünnepségeire érkező kormányférfiakat és jugoszláv vendégeket. Biztosak vagyunk benne, hogy az ünnepi hét rendezvényei nagymértékben hozzájárulnak a két nép közötti barátság elmélyítéséhez és ezzel nagy szolgálatot tesznek a béke és a demokrácia ügyének. Hangosfilmet készítenek MESzHART él munkásairól A pécsi élmunkás bányászokról ■fegy 300 méteres rövidfilm készül. A film egy részét már felvették az élmunkások május 1-i budapesti látogatásáról, egy részét Pécsen az élmunkásokról családj'uk körében, másik részét a bányában munkaközben veszik fel. Szombaton délután t7 óra 50 perckor érkeztek repülőgépen a iiimriporterek, a felvételeket vasárnap, hétfőn kezdik, előreláthatólag a filmezés több napig fog tartani. A MESzHART szénbányák háziversenyének az állása: 1. Szabolcs- bányatelep 91 százalék, 2. Pécs- bányateiep 86 százalék, 3. Vasasbányatelep 65 százalék. Május 1-vei megkezdődött a MESzHART dolgozói részére az üdülési szabadságok kivétele. A vállalat fokozatosan áttér most a minőségi termelésre, mely ha mennyiségileg kevesebb is, de értékben többet jelent. InV ^ ÉS M K. fi így smieie&i tpgoszláviäi a* Értékes és rendkívül érdekes kulturális esemény nyitja meg ma. vasárnap Pécsett a vármegyei múzeumban a magyar-jugo- szláv barátsági hetet. Magyar és jugoszláv személyiségek jelenlétében ünnepélyes keretek között nyílik meg a szomszéd hősi nép dokumentum kiállítása. Anyaga és rendezése a nagy célhoz méltó értéket képvisel, külön emeli azonban jelentőségét Pécs számára, hogy rendkívüli megtiszteltetésképpen Párizs és Budapest után nálunk mutatják be először. Sajtóbemu ató előzte meg az ünnepélyes megnyitást, amelyen Rex Tibor, a MJT kulturális oszÖtévei kapott a nagyárpádi bíró. a Gestapo besúgója Krachenteiser Mátyás nagyárpádi volt községi bíró szív- vel-íélekkel a hitlerista célok szolgálatába állott. Alapító tagja volt a volksbundnak, amelybe sokakat beszervezett. Mikor egy SS besorozott legény a faluból megszökött, ö jelentette fel a Gestapónál és elfogása után a szökevényt meg is hurcolták. Ezekért a népellenea bűncselekményekért most vonta felelősségre Krachenfelsert a pécsi népbfróság. Tagadása ellenére a vallomások alapján megállapították bűnösségét és 5 évi börtönre ítélték. A népügyész súlyosbításért fellebbezett. Szabályozták a mezőgazdasági munkaközvetítést Séta a hosszúszoknya körül Nem hazudom: saját szememmel láttam, amint egy bájos delnő bokája közepét verdeső pepitaszoknyában fellépett a villamosra ... Iliéivé csak fel akart lépni és zsupsz! — elvágódon a járdán. Kacagott rajta az egész utca, senki sem sajnálta. így jár az, aki majmolja a meg- kergiilt párisi nőket és a kergeséghez nem szerez be — egy autót. Megszületett az új divat, mert Párisban unatkozott egy divattervező és Amerikában a iextilgyáros többet akart eladni a textiljéből. Derékban szűk, s hogy ne kapj lélekzetet, fűzőt is viselhetsz hozzá. Csípőtől lefelé bővül, bővül és eltakarja lábaid A párisi divattervező hölgynek úgylátszik vastag, görbe vagy iksz lábai voltak. Főleg ilyenek viselik Magyarországon is. Az új divatnak nem örül a nő, mert drága, kényelmetlen és meleg. Nem örül a varrónő, mert , varrásáért úgysem kap többet és csak több a munkája vele. Nem örül a kereskedő, mert nejére gondol, aki szintén ilyet varrat majd és 5 fizetheti a számlát. Nem örül, — hasonló okokból, — a többi férj sem, sőt a gavallérok sem, mert esetleg kivillanó bokákat lesni igen unalmas. Az új divatnak kizárólag a párisi divattervező örül. Na és a textünagykercskedők. Ezeknek szeressünk ml örömet? t.ályának vezetője tájékoztatta a sajiót. — A harc és a munka Jugoszláviája címet adtuk a kiállításnak, — mondotta rövid üdvözlő szavai után. — Be akarjuk mutatni a magyar népnek a jugoszláv nép nagyszerű küzdelmét felszabadulásáért és újjáépítéséért. Egy szilárd pillére lesz ez meggyőződésünk szerint a magyar-jugoszláv nép épülő barátságának. Gádor Emil tanárral, — aki Rcx Tiborral együtt rendezte a kiállítást egy vagont kitevő anyagát, — megmutatta ezután a rendkívül ízléssel készült nagyhatásu tárlatot. ünnepi hangulatú, zászlókkal ifeldíszitett előcsarnok után, Tito marshal! és Tildy Zoltán köztársasági elnök képeivel, a magyar és a szövetséges délszláv államok címereivel és zászlóival díszített helyisége után, három terem és egy hosszú folyosó következik, telve nagyszerű és szemléltető nagyított felvételekkel, grafikonokkal, amelyek meggyőző erővel mutatják be a jugoszláv nép áldozatait szabadságáért és csodálatos és gyönyörű erőfeszítéseit újjáépítéséért. Lenyűgözők ezek a dokumentumok és az élők, joggal számíthatnak arra, hogy minden tárgyilagos szemlélőt elragadjanak és lelkes együttérzést váltsanak ki az önfeláldozás tömegmegnyilvánu’.ásának ilyen bizonyítékai előtt. Elismerés és köszönet illeti a rendezés fáradozását, amely teljes sikerrel állítja elénk a harcos és munkás Jugoszláviát, Tito marshall legendás országát. A földmivelésügyi miniszter újból szabályozta a mezőgazdasági munkaközvetítést. . Eszerint a mezőgazdasági munkaközvetítő irodáknak elsősorban a helybeli vagyontalan családfenntartókat, másodsorban a legalább négy családtagról gondoskodó helybeli törpebirtokosokat, ezután sorrendben a szomszédos községben lakó négy családtagról gondoskodó nics'eíe- ncket vagy törpebirtokosokat, a négynél kevesebb családtagról gondoskodókat, végül azokat a családfenntartó vagyontalanokat, illetve törpebirtokosokat kell munkához juttatniok, akik valamely távolabbi községben laknak. A hadifogságból, deportálásból hazatért, vagy hadigondozott munkavállalót saját csoportján belül azonos feltételek mellett a többi munkavállalóval szemben előnyben kell részesíteni. Megnyílik a város idegenforgalmi hivatala Közgyűlés elé terjesztik az új költségvetési A városháza előtt elmenö közönség meglepődéssel látja, hogy az épület két üzlethelyisége is megürüi egyszerre. Találgatják ..hogy ki lesz az új bérlő és különböző kombinációkba bocsátkoznak. A találgatásoknak persze semmi alapjuk nincs, mert az „új bérlő” maga a város lesz. A megürült Magay-féle üzletbe költözteti javadalmi hivatalát, amely így közelebb kerül a közönséghez, a Dus-féle üzletbe pedig az Idegenforgalmi Irodát és a város közlekedési vállalatának kirendeltségét helyezik el, amely eddig az IBUSz-fiókkal volt összezsúfolva a keskeny üzlethelyiségben. A Dunántúli Napló már hírt adott arról a rendeletről, hogy eddigiektől .eltérően az autonómiák költségvetési éve január 1 -tői kezdődően egybeesik a naptári évvel, ezért most az augusztus elsején végződő költségvetési év végén öthónapos csonka költségvetést kell készíteni. Most a város polgármesteréhez megérkezett a belügyminiszter leirata, amely a költségvetés elkészítésének és felterjesztése legkésőbbi időpontját május 31-ben alapította meg. Ezt megelőzően a közgyűlés elé kell azt terjeszteni. — Közli egyúttal a köHségvetés ösz- szeállitásának elveit is. Ezeik között szerepel az a rendelkezés is, hogy deficites költségvetést nem szabad ömzeúUftaM. A kiadások fedezetéül az 1947—48 év költségvetés bevételi előirányzaté nak 6/12-részc állítható be. A ki adásoknál utolsó sorban jöhetne! szarni ;:sba a beruházás jellegűek Lzek is csak akkor, ha ezek a tételek szerepelnek a Tervhivata által jóváhagyott hároméve: tervben. A költségvetéssel kapcsolata rendelkezés miatt a beiügynrinisztc rium tárgyalás nélkül küldi vissz; a már felterjesztett pótköltségve tést. Ennek tételeit is a csonk; költségvetésbe kell beleépíteni A egyes ügyosztályok és a számvevő seg mar megkezdték a költségve tes részlet munkáit. Értesülésük szel int már osszeálh'tásnál figyelem mel lesznek arra az clgondo'ásra is a hároméves tervet két é Le.J.é,v aa«! valósíthassák meg. - léiW-! Awb<;ruházási program tété LX^febí10'' h°*"*k « c“"t" iráívm,gÍStzgvet?shez nyújtott eh kerülhet 3 3S rmatt egyelőre nen kerülhet sor a tettyei szabadtér színpad megépítésére sem. mert a nem szerepelt a hároméves terv té telei között. A kiegészítő köjtség Ve.. ^tárgyalása előreláthatóai m»jus utolsó napjaiban hivják ősz **« • k5zgyffl«st.
