Dunántúli Napló, 1948. május (5. évfolyam, 100-121. szám)
1948-05-23 / 116. szám
4 east.-. DUNÁMTOÜ NAPLÓ IM» május a AZ IMPERIALIZMUS; a szocializmus előestéje A földkerekség egyneg edén — a Szovjetúnióban, Kelet lurópá. non, szabad Kínában — a nép már megszabadult az b* periallsta o(nyomás Igájából, de < világ többi részén még folyik a harc a nagytőke, a földesre Ac, a reakció hatalmának megdöí-iéséért. 191? októberében a győztes oroszorszé- r|i szocialista 1 rradalom a kapi- talizmns mer: .öntésével hatalmas : ést ütött a dágkapltalizmus frontján és ez a rés a keleteurópai népi demokráciák győzelmével óriásba tágult. A szocializmus győzelme » kapitalizmus felett nem véletlen jelenség! A kapitalizmus külön történelmi szakaszában, az Imperializmus korszakában •lünk, abbén a korszakban, amely Lenin szavaival: „a szocializmus előestéje". Milyen változásokon ment keresztül a kapitalizmus, a tőkés • emelési rend. míg eljutott idáig? Mik a jellemző sajátosságai az imperializmus korszakának? A KDC. század utolsó harmadában a kapitalizmus szerkezete lényegesen megváltozott. Az egymással ’versengő kis- és középüzemekkel- zömben mind nagyobb fölénybe kerültek a hatalmas vállalatok, f 'r-ogy iparágon belül néhány ■ ás üzem kaparintotta kézbe a termelés oroszlánrészét. Ez a kevés számú nagyvállalat sokkal előnyösebbnek találta, ha az öldöklö verseny helyett megállapodik egymással és közösen diktálják az árakat. így jöttek létre az ú. n. monopolszervezetek (kartellek- zindikátusok, trösztök), amelyek egyeduralkodóvá lettek a piacokon. Pl. ma az Egyesült Államokban 10 olyan nagyvállalat működik, amely egymaga százezer munkásnál többet fo'glalkoztat; ugyancsak az USA-ban az 1000 legfontosabb árucikk 75 százalékát négy óriásvállalat gyártja! Ilyen roppant méretű tőkés egyesületek mellett megszűnik a régi kapitalizmus szabad versenye, helyébe az óriásvállalatok, a monopóliumok mindenhatósága lép. A kapitalizmusnak ebben az új korszakában, akárcsak az iparban, ß bankrendszerben is kialakultak monopóliumok, a hatalmas tökével rendelkező óriásbankok és egyre jelentékenyebb tőkével kapcsolódtak bele az iparba. Ez a folyamat az ipari és banktőke fi- nanctökévó való összefonódásához vezetett és a finánctőkés csopor- tok élén maroknyi fináncmágnás ellenőrzése és Irányítása alá került az országoknak egész gazdasági élete. Az imperializmus korszakának tősajátossága az is, hogy a fi- ' nánctőkés csoportok tőkéjük mind nagyobb részét gyarmati és ke- vésbbé fejlett országokba fektetik, hogy ezáltal nagyobb haszonra tegyenek szert. Ezért megkezdődik a tőkekivitel, a „befolyásolási területek" mind agresszívabb, mind mohóbb kiterjesztése. Ennek következtében még a régi, civill- zált, önálló nemzeti múltú álla- ! mok is gazdasági és politikai füg- ; gőségbe kerülnek. ‘ A hatalmas külföldi beiektelé- sekből óriási összegek vándorolnak a tőkések zsebébe, de hull ebből néhány — nem is olyan kis — „morzsa” a Bevinek, Blu- mok, Sara (latok asztalára is. Nyilvánvaló Iteháfc, hogy az egyes finánclökés csoportok miért vívják egymással a legélesebb harcot a tőke. és árukiviteli piacokért, a nyersanyag lelőhelyekért; világos az is, hogy ez államok harcává válik, hiszen a finánctőkések kezükben tartják az egész kapitalista államapparátust. A vezető imperialista országik a múlt század végére felosztották egymás között a világot, de ez .távolról sem Jelentette nyugalmi állapot bekövetkezését. Ellenkezőleg: a kapitalizmus egyenlőtlenül fejlődik, s ha az egyes elmaradt kapitalista országok megerősödnek, Tészt kérnek maguknak a „zsákmányból”, vagyis áru- és tőkekiviteli piacokat nyersanyag- lelőhelyeket követelnek maguknak (Németország, Olaszország, Japán példája). S miután a régebbi birtokos nem mond le szerzett jogairól, fegyveres erővel indul meg a harc a világ újrafelosztásáért. Mindannyian tudjuk, hogy századunknak Jóformán egyetlen perce sem volt, amelyben a világ valamelyik pontján ne dúltak volna harcok: ezekért egyedül az imperializmus a felelősi A megismétlődő háborúk, a munkanélküliség, az egyre súlyos, bodó válságok szörnyű ember- és anyagpusztitása jelzi az imperializmus útját. A termelés régebbi rohamos fejlődése is lelassul. A kapitalizmus kezdete Idején a ver- seny még rákényszeritetíe a töké- seket a termelési technika fejlesztésére. A monopóliumok esetében ez az elörehajtó erő is nagyrészt megszűnik és a kapitalizmus mindinkább a technikai fejlődés akadályává lesz. íme az imperializmus: a gazdasági, politikai, kulturális élet minden területén reakciót jelent/ — az imperializmus korszakával kezdetét vette a kapitalizmus hanyatlásé- nak időszaka. Az imperializmus haldokló kapitalizmus, amelynek régi ereje és szilárdsága már a múlté: A monopoltöke egyre fokozódó nyomása alatt a nagy tömegekben együttdolgozó munkásság öntudatra ébred és egyre élesebben fordul szembe az államhatalmat kezében tartó tőkés csoportokkal. Dúl ez a harc Amerikában, Franciaországban, Olaszországban és egész Nyugat-Európában. Természetes, hogy ebben a küzdelemben a munkásosztály már nem áll egyedül, hiszen a monopoltőke uralma minden dolgozó osztályt sújt és így válik lassan az egész világon a parasztság, az. értelmiség és a dolgozó kispolgárság a Hivatalosnyelv, vagy „kínaiul“ írott rsndeletck? Több, mint egy évszázada annak, hogy a magyar nyelvet az 1844. II. t. c. kötelező állami nyelvvé tette. Mindezidáig azonban nem sikerült kialakítani a közérthető, helyes magyarsággal írott „hivatalos” nyelvet. Változatlanul a régi, germámzmussal teli szövegezést használják a köztisztviselők. A Magyar Közlöny 1948 április 7-i számában, a 785. oldalon a következőket olvashatjuk: „a rendelet 8. §-ának (7) bekezdése azzal a további ponttal egészíttetik ki, hogy lra ugyanazt az üzlet helyiséget több igényjogosult igényli, a lehetőséghez képest előnyben kell részesíteni azt is, áki ugyanabban a városban, illetőleg községben olyan üzlethelyiséggel rendelkezik, munkásosztály szövetségesévé. De nem maradt hatástalanul az imperialisták nemzeti elnyomása sem: ar. elnyomott népek megelégelik az imperializmus uralmát és hősies szabadságharcukkal a kapitalizmus megdöntése ügyének válnak tevékeny támogatóivá. A gyarmati népek felszabadító köz- delme ma különösen hatalmas erővel folyik; Szabad-Kína példája mutatja, hogy nem sikertelenül. Az imperialista államok egy- másközötii háborúi is az imperializmus meggyengülését eredményezik. Ezek általában az imperializmus fő ellentétei, amellyel alapjaiban rengetik meg a kapitalizmus épületét és a proletáriátus által vezetett dolgozók tömegei át tudják törni a kapitalizmus „láncát", ott, ahol az a leggyengébb. Az első imperialista világháború idején a győztes oroszországi szocialista forradalom, a második világháborúban Kelőt- és Délkelet- Európa népei törték szét az imperializmus bilincseit. A kapitalizmus az imperializmus korszakában tehát kikerülhetetlenül rohan a végpusztulás felé, — saját maga hívta életre azokat az erőket, amelyek hivatva vannak — Marx szavaival „sírját megásni”. A pusztulás azonban nem önmagától következik be: a műn- kásosztály vezette dolgozók erején, szervezettségén, harckészségén múlik, hogy mikor győz ez a harc. Ezt különösen tisztán kell látnunk ma; amikor a közelgő válság nyomása alatt a világkapitalizmus épülete recseg. Topog. Az imperialista tábor, élén az amerikai imperializmus, nem kímél pénzt és fegyvert, hogy Európa és Ázsia népeit a haladás elkerülhetetlen útjáról visz. szarántsa. Ebben a harcban a már felszabadult népek úgy védhetik meg szabadságukat és azzal nyújthatják a legnagyobb támogatást az imperializmus ellen küzdő millióknak, .hogy szilárdan helytállnak az imperialisták minden próbálkozásával szemben, jelentkezzék ez akár Marshall-terv, akár háborús uszítás formájában. „Az imperialisták kétségbeesett erőlködései — mondotta nemrég Mo. lotov elvtárs —, nem mentik meg a kapitalizmust a közelgő pusztulásból. Olyan korszakban élünk, amelyben minden út a kommunizmushoz vezet!" amely ipari vagy kereskedelmi tevékenységének folytatására, — akár annak fekvésénél vagy terjedelménél fogva, akár az abban folytatott tevékenységére tekintettel, — az igényelt üzlethelyiségnél kevésbé alkalmas, feltéve, hogy ez az igénylő meglévő helyiségét más igénylő részére való igénybevétel céljából pályázati kérelmének előterjesztésével egyidejűleg írásban felajánlja.” A rendelet elolvasását a magyartalan szórenden kívül rendkívül megnehezíti még a sok utalás: egyszer az 5., egyszer a 8. bekezdésre való hivatkozás. Képzeljük el, hogy egy-egy rendelet áttanulmányozása sokszor egész napot vesz igénybe, _ amíg maga a szakelőadó előtt vi.ágossá nem válik és gondoljunk csak azokra, akikre a rendelet „vonatkozik”. Tehát a hivatalos közlöny sem mentes a hivatalos nyelv hibáitól, még( kevésbé azonban az a tisztviselő, akit erre a „közigazgatásiul fekete péntek árnyéka Amerika felett ,A nemzetgazdaság az elkövetkező hat hónapban még nem log hanya+lanl, ,de az az Idő, amikor ez megtörténik gyorsabban közeledik, mint sokan gondolják" — ezeket a íigyeleroreniéltó szavakat Gwilym A Price, a legnagyobb amerikai vlllaraoströszt elnöke mondotta az Egyesült Államok gazdasági helyzetéről. Nem túlsá- gosan sok optimizmust mutató beszédéhez a „New-York Herald Tribune" még sőtétebb kommentárt fűz, kimutatva, hogy az amerikai termelés színvonala az áruk „eladhatatlansága" miatt süllyedni fog és „a készletek egyre inkább terhessé válnak." Eipanaszolia a lap, hogy a raktárak megteltek és a legnagyobb newyorki áruházak forgalma az utóbbi időben 20-50 százalékkal csökkent az 1947. év eredményeihez viszonyítva. Az ország hatvanmillió munkása — úja a lap — nem fog béremelést kapni, tehát vásárlóereje csökken- „Újabb áremelés csak növeli azoknak a számát, akik mindennapi szükségleteiken kívül egyebet megvenni nem tudnak. Mialatt ez folyik, iassubbodik majd a termelés irama és a munkanélküliség növekedni íog". Ha figyelmesen végigolvassuk fenti sorokat, rájövünk, hogy az amerikai polgári lap és a nagytőkés körök a gazdasági helyzet elemzéséből csaknem ugyanarra az első következtetésre jutnak, mint a marxisták, anélkül, hogy a gondolatot osz- tálykorlátaik miatt végig tudnák vinni és a helyzetből • végső következtetést le tudnák Vonni. Nyilvánvaló válságjelenségekkel állunk szemben. Növekvő termelés a piac telítettsége mellett viszonylagos túltermelést Idéz elő, a gyárak kénytelenek csökkenteni üzemüket, munkanélküliséget idéznek elő, csökken a fogyasztás, ami miatt újabb munkások kerülnek az utcára, az egész amerikai gazdasági élet felett ott függ az eddigieknél jóval súlyosabb következményekkel fenfegető gazdasági válság pallosa. Mindezeket a belső bajokat az amerikai nagytőkés körök ideig, óráig megpróbálják világuralomra törő terI veikkel leleplezni; a válságot a haditermeléssel és a békés gazdálkodásra való átállás késleltetésével megpróbálják elodázni, a haladó amerikaiak elleni kereszteshadjárattal megpróbálják a közvélemény figyelmét a növekvő bajokról elterelni, azonban magát a válságot, amely a békés rendszer lényegéből gyökerezik, megállítani nem tudják. Az amerikai gazdasági élet lelett egy újabb „fekete péntek" árnyéka lebeg, amely még súlyosabb csapást íog mérni a lökés rendszerre, mint az emlékezetes 1930—31-es gazdasági ( válság, amelynek csak bevezetője volt a newyorki tőzsde fekele péntekje. Miért nem lehet a gazdajefyzí szaktisztviselöje a iegyzéségiseh ? Néhány nappal ezelőtt jelent meg a gazdajegyzők kinevezéséről szóló rendelet. A hivatalos lap részletesen ismerteti a gazdajegyzők jogkörét és feladatait. A gazdajegyzői munkakört a demokrácia termetette és a minőségi munka érdekében örömmel kell üdvözölni. Vannak azonban gyakorlati részei a rendelkezésnek, amelyet a közigazgatás egyszerűsítése érdekében bírálni kell. A gazdajegyző ugyanis nem szaktisztviselője a jegyzőségnek, hanem önálló hivatal, amely a gazdasági felügyelőség alá tartozik és végső fokon a földművelésügyi minisztériumhoz. A gazdajegyzők a községházán kapnak elhelyezést, hivatali berendezésükről a jegyző- ség tartozik gondoskodni. Ez eddig rendben volna. A fölösleges aktatologatás ot; kezdődik, hogy a földművelésügyi minisztérium legtöbb rendelete a vármegyén és a jegyzőn keresztül érkezik le a körjegyzőségbe. Miután a gazdajegyző önálló hivatalt képvisel, a rendeleteket újból 1© kell gépelni és a megfelelő közigazgatási forma szerint át kell nyújtani a gazdajegyzőnek, aki talán — néhány méterre ül íróasztala mellett, az aktát készítő tisztviselőtől. Ha azonban szaktisztviselője lenné a gazdajegyző a körjegyzőségnek' minden további nélkül mint illetékesnek, továbbítanák a földművelésügyi kormányzat rendelkezéseit, Fölösleges időt és papírt takarítanának meg. kínai” nyelvre neveltek. Aki azt hiszi, hogy azáltal válik jó tisztviselővé, ha minél jobban elsajátítja a cirkalmas kifejezési formákat. Egy vármegyeházán , dolgozó mérnök mondta el nekünk, hogy nemrégiben került a közigazgatáshoz. Aktáit, amelyet ő közérthető nyelven írt, mindannyiszor kijaví- iották. Bosszantotta a dolog és felírta magának a „helyes” kifejezéseket. Legközelebb már másképpen írta meg az aktát, de legnagyobb csodálkozására az illető főjegyző a saját szövegét is át javította. így néz ki a hivatalos nyelv egyöntetűsége. Sok érdekes példát lehet felsorolni a rendeletek munkaidőt pazarló szövegezéséről is. Egy megyei főíisztviselöhöz, községi .jegyző korában _ egyízben a vármegye- házáról a következő leirat érkezett: „Felhívom, hogy a múlt évben kiadott vármegyei szabályrendelet végrehajtásáról intézkedjen”. Megnézte az egy évvel előtti vármegyei közlönyt és benne a fenti hasonló szöveget találta. Végiglapoz- ta há,t a közlönyöket, míg végűi az 1907-esben megtalálta a szabályrendeletet, amely így szólt: Júniusiban erdőben tüzet rakni ti- 7~ Nem lett volna egyszerűbb mindjárt így fogalmazni az utasítást? _A felszabadult országban, amikor mar az á'lam szerkezete és felépítse merőben különbözik a régitől, meg kell tisztítani a hivatalos nyelvet is a „hivatalos” jellegétől. Rendeleteket, véghalározalokat világos, közérthető nyelven kell fogalmazni, hogy a nép széles tömegei el- i»azo(f wssarak a rendelkezések útvesztőiben és hogy ne keltjei’ minden rendeletet még a szakembereknek is napokig tanulmányoz- fiiok. A hivatalos nyelvet tehát sürgősen „le kel) fordítani” magyarra. ez! kívánja tőlünk az csz- szerűség is. (káván) C sletáthelyesés! . . Kfl^llill I .fii ft «m .•óimét és a nagyérdemű vásárló közönséget, hogy 1 La ||| ||| Qjff Figyelem! Értesítem kedves vevőimet (volt Virág és Tsa.) helyiségbe helyeztem át. Fokozotabb választékban állok továbbra is férfi és női szövetek ben. bélésárukban, selymekben, valamint mindennemű «jv « - „ ^ m pamutáruban b. rendelkezésükre. & d&WClt fjfOZCl textilkereskedő. Új telefonszám- 25-27.
