Új Dunántúl, 1948. április (5. évfolyam, 74-99. szám)

1948-04-11 / 83. szám

ÜJ DÜ N AN TŰÉ 50 NAPSUK ARAS ESZTENDŐ Scsíélgctés IVikelwky Géza festőművésszel a pozitív festészetről, az „őregekről“ és az új nemzedék feladatairól délünkre a köveiket ükét mondot­ta* urna ti Jozefán néném az államosítás útján Tekintve, Hogy Jozefin nénim nem gyáros, nana éUemosHo' ■ ták a gyárét. Ami anyagi szempontból ót egyáltalán nem ingatja. erkölcsiből viszont annál Inkáfeto. Valócágo* irigység lé**'. kapott, amiért ót nem babusgatja féltő gonddal «am a Hazánk., aem * Haladás, sem pedig éthasábos vezércikkben aem HmtaÜ gyár át vissza a munkásságtól senki, mint ahogy a* TJj Hoher követelj * Stepbaneum nyomda államosításés>ak „ vtesxaeslmálá*át". Josefin né- n érőnek még csak egy Ida nett középüzeme vagy pagyfceareakedé- se sincs, amit részben félthetne, rémben meggazdagodbírta* rajta, sőt — mindennek a tetejel — nem mondhat megáénak még W*- kereskedési, vagy kisipari műhelyt sem. Esek ma már egye11 n*** is lennének érdekesek, hiszen Rákosi Mátyás megmondta, hogy nem akarja őket elvenni senki. Jozefin néném tehát napokig élstontyolodeítt azeaal járkált hozzánk és jobb híjjá® más eambeiek sirámaival töltötte mag * fe­jemet! sopánkodott, hogy sasegény Roth vezérigazgató Imjwmb fe« megélni csekélymámü afrikai, angliai ét amerikai vfitalataból, váj­jon mihez kezdenek összeharácsolt bankbetétéikkel a derék Zsolna y ék, Hamerliék és így tovább. Mivel látta, hogy engem nem tujj különösebben meghatni történeteivel, új cselhez folyamodott. Na­ponta újabb és újabb államosított keceával ront he hozzánk és udg én jámboran kanalazg&tom ebédemet, elrettentő képet lest e JÖ~ vömről, ö, szörnyű sors! Tőle kellett megtudnom, hogy órákon belül államosítják összes bankbetétemet, nem. beszélve e dpőbeté- tekről és a trezorban elfekvő részvénypakettjeimről. Nem mene­külnek meg az állami kezelésbe vétel alól donestosövegijelnk sem, mert az iparügyi államtitkár különösen kedvelt a meagykompótet De ez semmiI Államosítják rongyoszsáknnkat, rádiókészülékünket, párkányiogó macskánkat, minder.nemű Ingó és lngmtle» rugyónun­kat beleértve a raktáron tartott rozsdángUjuclkészietet is. Az államosításnak se vége, se hossza Egy vigaszom, hogy még nem tárgyalta le a parlament. Remélhetőleg, mire törvényerőre emelkedik: állami kezelésbe veszik Jozefito néném** tó — a Rét- u:ca kettőben... S*. H, PÉCS GYOMRA Naponta 13.000 liter tejet, 4.633 kiló húst és 10.000 kiló kenyeret fogyás*! a város 4 századfordulón még egy mer ’’elend iani a színek kötetlen, játé­kos impresszionista világa, hogy a ■stményeken át derűs hangula­tot s lopjon a szívekbe. Utána ’ltomban elkövetkezett és előtér­be állt a képzőművészed kifeje­sben is a szerkezet lélektani ét ormai problémája. A posztimp- ■'sszionizmus ösztönösen, a kubiz- •ius tudatosan fordult a formai ■troblémavilág felé i az előbbiből ndulatosan, kötetlenül, vagy zár­án, feszült színességgel az exp- csszionizmui és komorabban a zűrre nlizmus tnélyoilága, az .lobbiból a modem koroirukció az elvont művészet szerkesztő kísérletei emelkedtek ki. Egyedül > konstruktív irány az, amely cm ösztönlélektani jellegű, s írnek egyik reprezentatív pécsi képviselője Nikelszky Géza festő- nűoész, félszázados munkásságát készül ünnepelni. Nikelszky Géza ama kevesek ■őré tartozik, aki sohasem a min­denáron való modernkedés felé hajtotta magát, hanem aki egész­séges festőiséggel igyekezeti meg­öltem munkáit. Festményei olyan inber világát tárják elénk, aki felnőtten is gyermeki lélek, aki befelé forduló tekintettel képein keresztül mosolyog rá bizakodón és derűs optimizmussal a világira. I itagos, ilde színekkel, tiszta for­mábbal dolgozik, s ha finomkodik is a végreha/tdsnél, azt is azért feszi, hogy M szükséges harmóni­át kutassa, a mindenben és és mindenkor megmutat ko. zó harmóniái futtassa kifeje. zesre. Pozitív és egyértelmű ál- 1 ír foglalás ez, nincs benne sóm- mi alakoskodás, ami akár a szó- lamszerűség, akár a szépelgés felé vezetne. Nikelszky Géza a budapesti J parnpivészeti Főiskolán nyert kiképzést. 1897 őszén állami ösz­töndíjai Münchenben, folytatta tanulmányait. Ott Hollósynak t olt növendéke, majd A Eschle dekoratív festőnél kapott szakok­tatást. 1898-ban hazakerült szü­lővárosába, Szatmárra, ahonnan 1899 pin. f én a Zsolnay-gyár meghívására Pécsre jött s ahol azóta is állandóan dolgozik, mint tervező művész. 1933-ban a Műcsarnokban állított ki- 194L heri ai állam vásárolt tőle képet a Szépművészeti Múzeum számá­ra A Székesfővárosi Képtárban is szerepel két képével. Pécs vá­ros tóbbízben vásárolt tőle képet múzeuma számára. Több pályá­zaton dtjat nyert. 1939-ben „Já­nos vitéz" mesekép-snrozatáoal a prrsi képzőművészek lieber Jav. I rrenc művészeti diját nyerte meg. Gyűjteményes kiállítása Budapestem- volt 1944 április első felében a Nemzeti Szalonban, amikor a fiatalokkal a Szalon ion. tártaién rótt részt. Minden­kor mint ahoarellistát helyezték elsősorba. * Pécs képzőművészeti életében kezdettől fogva tevékeny részt- vesz, főleg a szépművészeti ízlé* modern irányításában, amelynek lelkes híve legújabban mint a pécsi Képzőművészek Szabad Szervezetének elnökhelyettese, a képzőm fine-- zen ügyek egyik in­tézője. Ebben az. alakulatban volt 1943-be;, íióbb a pécsi pedagö. gusek, majd a Szapadszeroezet rendezésében a Baranya várme­gyei Müzeui.ivän negyedik gyűj­teményes kiállítása, i947 október 19 és 26 közétt pedig 70-ik élet- eves be!öltéséi (l, képzőművészeti munkássága 30 ik évfordulóját pedig jubiláns kiállítással ünne- pe}!é*. Mint idős kora ellenére is igen mozgékony és aktív művészt ott­honában meglátogatva, megkér, deztük, mi a véleménye a ma sok­szor hangoztatott váriról, hogy a mai fiatal művész generáció nem tűri az öregeket? A Fi émm NibsUskj Gáw*i bér­.npfe. ■ ildlwhi .««fciii III t, ~ fa. —- Mindeneseire a fiatalság ma­gatartása a fontos. Mert övék a jövő. Éppen ezért szépen hang­zik, hogy olykor vissza w tekint a fiatalság, A mai, szómbavehető fiatalok igenis meglátják azokat is, akik ősz fejjel, hallgatag áll­nak az utódok háta mögött, A jó öregek biztatják az előttük álló­kat: lépjenek előrébb, hogy ők ts, az .öregek", lássanak, halljanak a Ma zajgásából valamit. Hogy az öregeket mennyire nem tették félre igazolja Rudnay esete is, akit a bajai Képzőműoé­A hivatalos top szombati szá­mában megjelent «* országos munkabé rmegál 1 ap í tó bizottság rendelkezése, amely szerint az a munkáltató, ak; á kottlriktiv szer­ződés hatálya alá nem tartoz-ó munkavállalót is foglalkoztat, a vezető áltasd munkavállaló java­dalmazása közti arányosság felül­vizsgálása oéljáiból április 20-ig bejelentés köteles tenni a bizott­ság titkárságánál. Ezaril kapcsolat­tója igen éle« alkonyarodás volt attól a tiszta, szándékában és szellemében megújhodni akaró művészeti törekvésről, amely az új Igazgatás alá került, anyagiak­ban stabilizálódott pécsi Nemzeti Színházat jellemezte. Egészen hamis, tudatosan, vagy öntudat­lanul önmagát, valamint közönsé- ger-csaló az az elképzelés, mint­ha a tömegízlést kizárólag a „Ki­hajolni veszélyes" zsánerű férc- darabok szolgálnák, vagy annak lennének mérőeszközei. Tudomásul kell már venni egy­szer s mindenkorra, hogy nem­csak a régi világ, de a régi szín­pad felett is eljárt az idő. Az ilyen durva és bán/tó ízléstelen­séggel teletűzdelt, „kipoentíro- zoitt" darabok szdnrehozetálát ma már még a kassza rapport sikere, vagy legkevéslbbé az nem irtdo kolja többé. Rá kell lépniők vég­re a magyar színházaknak "s azok között is elsősorban az államosí­tás küszöbén álló pécsi Nemzeti Színháznak arra az útra, amelyat számukra a történelemmel, a meg­változott viszonyokkal együtt az új magyar művelődéspolitika is előír, megszab. „Kihajolni veszé­lyes" dmü otrombaságokkal nem nevelni, csgk elnevelni lehet még jobban a tömegek esztétikát ízlé­sét. Természetesen az új színházak sem vetik el a szórakoztató for­mában történő nevelési módszert. Ez azonban szemben a régivel, A siklóst választópolgárok 1848- ban levelet írtak követükhöz, Tán­csics Mihályhoz, amely a szabadság- harc legdemokratikusabb egyben legradikálisabb követeléseit tartal­mazza: , . „Mindennemű eddig volt úri tartozások minden kárpótlás nél­kül örökre eltöröltessenek. Igenis kárpótlás nélkül; bennünket azzal ne kecsegtessenek, hogy majd a tátos megfizeti helyettünk; olyan bolondoknak a mai időkben csak ne tartsanak bennünket, hogy majd a tátos, vagy sátán, vagy ördög fognak talicskával pénzt föltóini s azzal fizetni az uraknak. Ha mégis az urak azzal megelég­szenek, ők lássák, mi vele nem gondolunk. De hogy mi fizessünk akár közvetve, akár közvetlenül, alt ugyan sulA néma teaazlik . .. Azt is kívánjuk... hogv min­őm földek, rétek, berkek, hegyek. szeti Akadémia megszervezésével bíztak meg. Aztán itt van Egry esete. A badacsonyi mester mű­veiből, Budapestet megelőzve, Martyn Ferenc, kezdeményezésé, bői született meg az emlékeze­tes gyűjteményes kiállítás. Pécs volt az első, amely vállalta a 65 éves Egry József énneplését. Nikelszky Géza tehát, a termé­keny és lehetséges művész védel­mére kel a fiataloknak s nemcsak megérti őket, hanem termékeny kölcsönhatással együtt is dolgo­zik velük Ezért tekint rá minden, ki tisztelettel és elismeréssel, Béky JűUa dry Imii minden ilyen munkáltatónak kimiutatáf: kell készítenie a vál­lalat többi munkavállalójáról is, a vállalat termeléséről, bevételei­ről stb. A kollektív szerződés ha­tálya alá nem tartozó munkavál­lalónál be kell jelenteni a mun­kakört, szakképzettséget, az 1948 februárra kifizetett javadalmazást és az 1947—48. évben folyósított juttatásokat »• *z érzéki fantáziára való ráhatá«’ ban, hanem minél nemesebb és nagyobb kultúrértékefc segítségé val a tömegek öntudatának neve­lésében és esztétikai ízlésűk fej­lesztésében nyilatkozik majd meg. Meg kellett, hogy tegyük \eze- ket az észrevételeinket a péntek esti bemutatóval kapcsolatban, amely a művészi élgárda, Szend- rey Ilona, Bázsa Éva, Solymossy Imre és Nagy Béla brilliáns já­téka, ütő Endre ö’létéi és pom­pásan megalkotott színpadképei s nem utolsó sorban a .kasszasiker' ellenére sem teszi indokolttá a „Kihajolni veszélyes" című ízlés­telen darab szfarehozatalát. (b J. dr.l — Rádió javftéa Dr. Örkényi János, Kálvária-utca 2- Telefon 19—88 Hl — Szén felszabadítás háztartási célokra. Az Anyag- és Áxhivatal Pécs város területére a háztartá­si szeneket a kiszolgáltatási zár­lat alól korlátolt mjeamytségfcen felszabadította, így a .szén vásár­lásához tüzelőanyagjegy nem kell. Esetleges későbbi újabb korláto­zások miatt ajánlatos volna a vá­ros közönségének, féli szükségle­tét már most beszerezni. Háztar­tási szenekre, ú. m. mosott dió szén, dunabriketr-, cyklonbrikett és dióbrikettre megrendelések, il­letve befizetések a MESZHART Bányaigazgatóságánál (Mária-u. 9) eszközölhetők. (x) Siklásiak IvmIz TaZműcs HlLUátyU&z völgyek, melyek valamely hegység határában vágynak és amelyek­nek a nép századok óta birtoká­ban volt, és csak most néhány évek óta üttettek abbul ki, ez­után is legyenek a nép .birtoká­ban. Ahol az úgynevezett urasá- goknak régente semmi majorsá­guk, földjük nem volt, ott azokat ezután se legeltetési, se semmine­mű haszon ne illesse. Ahol pedig' majorsági földjük volt, le?ye.n az övék ezután is és a legelői járan­dóság is azon propoztció szerint osztassák, mint vágynak a műve­lés alatti földek ... A at is kívánjuk, hogy a rl/ek akár folyók, akár tavak legyenek, akinek földébe vagy hatArjébe Taagl Karaid „Táplálkozás" cí­mű könyvébe* látható egy kép, amely az ember gyomrát a kazán­hoz hasonlítja, ahova folyton öm­lik a nyersanyag: az élelmiszer. A létfenntartás el»6 feltétele . a rendszeres táplálkozás. Nézzük meg egyes köaszűkségletl cikkek­ből mit fogyaszt el Péc* gyomra. A KÖZSZÜKSÉGLETI cikkek forgalma a föszerkereske- désekben, tejcsarnokokban és a hentes-mészárosoknál bonyolódik le. Pécsett 250 fűszerüzlet és 72 hentes és mészáros üzlet osztja szét a szükséges élelmiszert a kerületek és utcák fogyasztói ré­szére. A hetenként kétszeri piac* ra is sokan járnak vásárolni. A TEJTERMÉKEK forgalmát főképpen az OMTK bonyolítja le A tej ellátás szak értőitől megtudjuk, hogy napon­ta hozzávetőlegesen 13.000 liter tejet fogyaszt el a váips. Vajból 450 kilogrammot, sajtból 150 és túróból pedig 400 kilogrammot. Tejfölből 300 liter erűszik le a ldkósok torkán. A KENYERELLATAST könnyű kiszámolni, mindenki el­fogyasztja a jegyre járó rneny- nyisóget. Mégis megémlftjök, hogy a pékek naponta 10.300 £l- lógramm egységes búzalisztet és gabonát sütnek kenyérré Cukor­ból szigorúan véve, tehát a ha- ■ ósági kiutalást rzájmltvn, egy hónapra 600 kilogram, vagyis egy esnek, annak használjanak min­den tekintetben. Az erdők :s a halárban lévő föl­dek haldszáma szerint osztassanak el köztünk é.; az úr között. A.hol pedig rengeteg erdők vágynak, azokról az ország gondoskod­jék .., Kívánjuk, hogy az úgynevezett úri jogok, korcsmáltatás, hús vá­gás, ser- páliuka-főz'és, téglaége­tés, vadászat, halászat, madirá- szat minden birtokosok, vagy la­kosok áltál birtokuk határában szdbLdun gyakoroltassanak. Minden szabadalmak, úgymint; vásárjog, révek, vámok, stb. mint amelyek mások jogai megszorítá­sával esnek, végkép eltöröltesse­nek ... Végre minden közmunkák, ki*, adózás útján pénzen téte-isenek, hogy így a földes urak is birto­kuk szerént benne részt vegyenek, nccaalt mi ses?ió szerént... napra hűn kfló Jet. Hooérető- legesem azonban legalább még- egyszer annyit Jel ant a forgalom­ban lévő szabad cukor. AZ BGYIK LEGFONTOSABB táplálékból, a húsból naponta 4.635 kilogrammot eszik meg a ▼áros. Részletezve a következő­ket: marhahús 2.040, borjú 81, sertés 2085, ló 233, birka. 196 ki­logramm naponta. Ez természete­sen átlagos mennyiség. Ha a fgntl számot elosztjuk a város lakos «ágának «zásáéval, megállapíthat­juk, hogy egy-egy emberre kö­rülbelül 6 deka hús jut. A közeliátásí szakértök megálla­pítása szertat 4—6 vágón élel­miszer tűnik el napon- a Péc* gyomrába*, hogy fakót té+fene tartásához «Ttanrége« 120000900 ka1 értét fedezz*. ftafisó) Anyakönyvi hírek SZOLlTBSt Rio* István Jőzseí, Kőműves József, Gáli Julianna Márta. Bor Márton József, jfOranyér Katalin Eszter, Maiké látván, BartosEva. Szettert Judit, Ebert Vilmos Er­nő, Kulisóh János, Szakács Rudolf Gyula, SramoRÚJvárt Klára Aran­ka, Kosztka János, Rieg»r István, Kovács Csaba György, Nagy Bé le Péter, Szobony* Rreséhet Ilona. Béldi József Károly, S*alay Ce* cilia, Vámos Stefánie Erzsébet. Nagy József György, Kovács I_r' ma, Pap Hortenzia Mária, Schlltt Károly Ferenc, Kontár Csaba, Süd Mária, Bánhidi Attila László, ^ kete Zsuzsanna Margit. Horváth Etel Gizella, Katona Kálmán Ist' ván. HÁZASSÁG : Krón Kelemen áll. erdőmérnök és Kiss Klára, Szegleti Józs^1 földmunkás és Dezső Erzsébet* Liszli István kádármester és Bódis Rozália, Kiss, László közellátási tisztiv. és Raífai Cecilia oki, ta­nítónő, Rumbach Antal *szab°' mester és Heisler Gizella, Rubin- szki János téglagyári munkás ®* Stefán Hilda kokszgyári munkás. Molnár József szénbányász ®* Szíjártó Terézia, Makik Dezső va rosí sekrestyés és Varga Ilona. Mészáros Ferenc magántisztv. e Hornung Eleika női szabó s., ^ _ dósi Isi ván bognár «. é» Bánya, völgyi Ilona, Varga Jenő d’*’ . kocaivezatő és Lengyeltóti Antt*’ Jelentést kell készíteni a munkavállalókról iüUa{olnl ueszéiifcs A színház péntek eoH bemola-1 nem harag Ülézláfc felkeltésében, 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom