Új Dunántúl, 1948. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1948-01-11 / 8. szám

f 1 ÜJ DUNÁN TÜL' !94A JANUAI # ErzaébeUclep dolgozóinak heti a művészet és a kultúra Bá**yá&z~sKÍHp<id<>U<iH cmmUUmIc fel Htoíieit; SUihbuk, Csekw vzami Budapesten ül össze a Balkán Ifjúsági Tanács Leanyik Magda nem emlékszik rá, hogy' valaha is történt volna ilyen Erzsébe-ttelepen. Igaz, hogy 6 még csaik tizenegy éves. De nem emlékszik ilyesmire az öreg Hubi néni sem, aki pedig már a nagyon sokadik X.et tapossa. Annál nagyobb öröm, hogy most végre megtörtént: színészek jöttek Erzsébettelepre. Az előadást nem hirdették ölnyi plaikátok, mégis szétkapkodták fizetéskor a kétszáz jegyet. Vettek volna még vagy százan, de Hergerth elvtárs nagyon kötötte az ebet a karóhoz, hogy csak annyi jegyet ad el, ahányan be fennek a pártház nagytermébe. Ebben persze neki volt igaza, osalk az haragudott érte. aki kint­rekedt az előadásról. Az öltöző nem a legfényesebb, node ki törődik ezzel? Tóth Jó­zsef és Tiszai Gyuláné felállít­ják a díszleteket, Bázsa Károly- né kerít magának helyet a sú­gáshoz (ez se hasonlít az „ottho­nihoz”), Szentpál Monika, Ká­rolyi Irén és Sebók Margit be­vonulnak „a női öltözőbe!', a „férfi öltözőt” meg Velenezey István, Győrffy György, Horváth Jenő és Bakos’ László veszik bir­tokba. Lendvai Ferenc, a rende­ző és Mándokv Kálmán, a szer­vező titkár, az ázsiai szovjet ha- túrórszoba falához támaszkodnak. Kint a függöny előtt, a pirosán világító „Szabadság” betűi alatt Szigeti Pál, a Magyar-Szovjet Művelődési Társaság főtitkára besgél. „Mint az országot, gyá­rakat, üzemeiket, munkahelyesét, úgy kell birtokbavenni a nép­nek. a dolgozóknak a színházai, a kultúrát is.“ A nagytermet megtöltő közönség, a pirosfej- kendő- kisleányoktól a hunyorgó -zemű öreg bányászokig egy em­berként emeli tapsra kezét. Ahol a színész igazán játszhat És h kicsiny, műkedvelő szín­padom kezdődik a játék... Igazi játék ez, amikor Sebők Margit szavai szerint a színész ujjong, hogy játszhat és így játszhat... A közönség itt nem azt lesi, hogy mit kap a pénzéért, hanem együtt sír, nevet, fél és harcol a művészekkel. Az egyfelvonásos vígjátékok hallgatása közben ko­moly gondolatok érlelődnék és a fel-felcsattanó kacagás mögött értékes tanulságok születnek, amiket Vitári Jetióné bányász- asszony így fogalmaz meg: — Azelőtt is láttunk szovjet- tárgyú darabokat, de azok azt akarták velünk elhitetni, hogy a szó vjetemberek csak gyűlölni tudnak. Nem hittünk nekik és most láthatjuk, hogy nekünk volt igazunk: talán ők tudnak legiga- zibhan szeretni! Az első (két darab; a „Női kéz” é- a „Napsugárkák” után ötpere szünet. Aki akar. mehet dohá­nyozni. Cigaretta helyett — Villon vers Neon mennek. Nem mozdul senki, hanem kérni kezdik Szi­geti elv tártat, hogy szavaljon, f érfiak, akik egész nap a bá­lnában fejtik a szenet, hogy megvalósítják a 48-as jelszavat: . kct és fél év alatt végrehajtjuk a hároméves tervet!" — asszo- uyok, akik két-három gyermeket tartanaik ölükben, fáradt testtel, de szépre szomjas lélekkel ver­set akarnak hallani. Mit? Mind­ég'', csak jó legyen! — kiáltja valaki és pár pillanat után Szi­geti Pál Villon balladát szaval. Az alacsony mennyezetű, kicsiny teremben, az erzsébettelepi kom­munista pártszervezetben egy KARIKAGYŰRŰT i ÓRÁT! ÉKSZERT! Futósztói Irgalmasok-ntca á századok óta halott francia költő «zólal meg és értő fülekre talál. Ez nem úri szalon, ez uern bár­sonyülése« széki irodalmi tás- saság, ahol unatkozó urak és hölgyek űzik perceiket. Pado­kon, támlanélküli, kényelmetlen ülőhelyeken, viseltes ruhában másfajta emberek ülnek. Hozzá­juk szól Villon. „Mikor jönnek legközelebb V* A harmadik darab Csehov: „Háztfiznézó" című« egyfelvoná- sosa. Értik jól a bivalyréten és a vadászkutyán vitatkozó nagyurak gúnyos rajzát. És felszabadultan nevetnek, hiszen a bivalyrét mu sem az egyik, sem a másik el­nyomó földesuré, hanem jogos tu­lajdonosáé: a szovjet paraszté. Az előadásnak vége. — Mikor jönnek legközelebb? — Húszon- hatodikén itt leszünk, — feleli Szigeti elvtárs, — ha tetszik az elv társaknak, az „Egerek é- em­berek“ című darabot adjuk elő. — Hogyne tetszene! Csak jöj­jenek mielőbbi Hallóttuík hírét inár a darabnak, kíváncsiak va­gy unik rá. Kíváncsiak. Tanulni akarnak, hogy egyre inkább a népé le­gyen a művészet, a kultúra és a tudomány is. A színészek pedig szívesen jönnek, tele művészi hittel. Hetenként kétszer-három- szor bányatelepeken és pécskör- tiyéki falvakban rögtönzött szín padokon, de teltházak előtt fel­csendülnek Maliere, Steinbeck, Villon szavai... Szilágyi Edit. A Balkán Ifjúsági Tanács, amely a délkeleteurópai államok: Jugo­szlávia, Bulgária, Görögország, Ro­mánia, Albánia Trieszt és Ma­gyarország többmillió demokra­tikus fiatalját fogja össze január 14—17-én ülésezik Budapesten. A Tanács a magyar demokrácia és az ifjúság eredményeit ismerte el, amikor egyhangúan Magyarorszá­got bízta meg a konferencia meg­rendezésével. Hasonló méretű nemzetközi találkozó a felszaba­dulás óta nem volt méq hazánk­ban. Az. alkalom időszerűvé teszi,, hogy pillantást vessünk a Balkán Ifjúsági Tanács múltjára és jelen-1 tőségére. A fiataloknak ez a nagyi egyesülése az 1945 júliusában j Belgrádban megtartott, kongresszu-l son jött létre. A délkeleteurópai' fiatalok abból a meggondol ás ból indyltak ki, hogy feladataik sok téren közösek. Ezek között is a legjelentősebb az antifasiszta há­borúban kiharcolt béke megőrzése, a fasizmus elleni harc folytatása és az újjáépítés, amelynek érde­kében minden erőt mozgósítani kell. A kongresszus elhatározta, hogy az egyes oszágok között a barát­ságot minden lehető eszközzel ki- mélyiUk. E téren a küldöttség- csere és a munkabigédok küldése mutatkozott a legeredményesebb­nek. A magyar fiatalok derekasan vették ki részűket a szomszédos népi demokráciák ifjúsági építmé­nyeinek létrehozásában. Munka­brigádjaink jelentős eredményeket értek el a jugoszláv és bolgár ifjú­sági vasútvonalak építésében, Termelő mezőgazdasági munkára nevelik a cigányokat tokossági és legclőtársulati ügyek rendezc.iensége. A FM most ren déletileg szabályozta ezt a kérdést is. Ezek szerint aiz erdőbirtokos­sá gj társulatok 1948 január 14-ig kötelesek a Megyei Földhivatal­nak jelentést tenni a használati illetékességekről, amelyek a föld­reform során megváltás, vagy el­kobzás alá kerültek, vagy pedig a magyar államra szálltak át. A jelentéshez mellékelni kell egy kimutatást a társulati! tagokról, amelyben a használati illetőség mértékét is fel keli tüntetni, A jelentés és kimutatás egy-egy pél­dányát meg kell küldeni &7. erdő- felügyelőségnek is. A Megyei juttatása tárgyában haladéktalanul köteles határozatot hozni. A jut­tatott atz erdőhasznála-ti illetőség juttatásával véglegesen, a telepes pedig ideiglenesen az mlöhirto kosságí társulat tagjává váük. A földreform során elkobzott, vagy megváltott 10 kai. holdnál kisebb, különálló erdőinga Hant igényjogosult földigénylőkből, il­letőleg telepesekből alakítandó erdőbirtokossági társulatnak, vagy a községnek kell juttatni, ATHÉN: A görög katonai bíró. sógok pénteken 30 szabadsághar­cos ellen hoztak halálos ítéletet. A szombati nap folyamán » Népjóléti Minisztérium háromtagú küldöttsége jár: a íMegyei Föld­hivatalban. Ismeretes ugyanis, hogy a Népjóléti Minisztérium erélyes rendszabályokat léptet életbe <i cigányok munkakedvé- tick fokozására, A bizottság célja az. volt, hogy a Földhivatal veze­tőjével ilyenértelrnű megbeszélése­ket folytasson, A tárgyalás ered­ményeképpen azokat a Bárány a­roegyej cigányokat., akiket errnaiő mezőgazdasági munkára lehet ne­velni, egy — a vármegye terüle­tén felállítandó — rnunkatábor- ban helyezik el. A táborban hasz­nos munkára nevelik, hogy kike­rülve a táborból adófizető álkuri- polgárokVA váljanak. A Népjóiéi Minisztérium hasonló táborok fel­állítását tervezi az ország külön- böző helyein. Kereskedők figyelem í Hamisítják a iextiljegyeket Az Anyag- és ÁrhhataJ meg-, állapította, hogy * dolgotzók ka-! rácsonyi textilellátása céljából ki-J bocsátott textil jegyeket hamisít- j ják. A liamisított példányok] könnyen felismerhetők, mert a szín és különösen a „G" betű tel­jesen elüt az eredeti példányon lévő ,,G“ betűtől. Méretben tel­jesen egyezik a másikkal. A ha­mis példányokon a vízjel is hiányzik. Az Anyag- és Árhivatal a hamisítás miatt megtette a fel­jelentést a gazdasági rendőrségen és óvja a kis- és nagykereskedő­ket a hamisítványok továbbadá­sától, mert ha ezek a hamisítvá­nyok mégis az elosztó szervekhez kerülnek, mind a nagy-, mind • kiskeresked őket egy szersmmdcn. korra kizárják a textiláruforga- lomból. SZERKESZTŐSÉGI ÜGYBEN SZÍVESKEDJÉK TÁRCSÁZNI A 29 49 TEIEFONSZAMOTI ftláuBsi^fnúftd Komáromban 1937 nyarán volt. A dunai kis­város «.léha® szendergett « jú­liusi nyárba®. Az Erzsébet-sziget kertjei ontották a gyümölcs illa­ta , „Beöthy Zsolt villa”, mutatta az egyik tábla s a szomszédos kertben álmodozott egyszer a vá­ros nagy szülöttje, Jókai Mór. Az estébe hajló délutánon a csallóközi kisáMomásra befutott az éreckújvári vicinális és megérke­zett Komáromba egy nagybajuszé, pirospozsgás. kövérkés cívis. Prakkerbe iilt és a Gazda-utcán át behajtott a Klapka-térre. A Gazdautcán éppen akkor tértek haza az őrsúj falusi rétekről a tehenek és bölcs ösztönnel tálált haza kiki a maga udvarába. A Gazda-utcán laknák az őskomáro. tná azok eresgazdák, a régi, negy­vennyolcas bandériumok utódai, pirykedolmánvos magyarok akik­ről oly meghatóan ír Jóka Mór az Aranyemberben. Csak kevesen tudták a kisváros­ban, hogy u. nagybajuszé, kövérkés cívis Móricz Zsigmond volt. Fö’- des Sándorral, a szocialista költő­vel vártuk a Klapka-téren Gyak­ran ellátogatott Simányi Mária érsekéi várj rokonságához s akkor mindig átjött Komáromba. „Szeretem ezt a várost mert ván töriéneime és van jelene”, szokta mondani. Tudtuk, hogy a Jókai« k, Beöthyek. Szárnyéi Merse Pálok és Klapkák történelmére gondol és tudtuk, hogy a jelen Csizm.azfa Györgyöt, a hajógyári vasmunkást jelenti, aki 13 évig volt polgármestere ennek *■% al­földi kuruc városnak. Álltunk a Klapka szobor előtt. Sokáig néizte Klapka vasa’jakját, ‘khíűjyan nek if eszül az időnek s a vasőroszlánt, mely példázta a ret­tenthetetlen hőst. „Az osztrákok ellen harcolt, Kossuth katonája volt”, mondotta és éreztük a lan­gyos estében, hogy Móricz Zsig- moffld látja a jövőt, a véres tör­ténelmi idők közeledését. / A kisvárosi korzón sétáltunk Csillagok fény k ttok fölöttünk, diákok, munkások sétáltak az aszfaltos úron. „Milyen jól öltö­zöttek”, állapította meg­— Ni csak figvelt fel a pia. kótra . cseh fűmét adnák, még nem láttam cseh t,tinier, tiéeziik meg. — Bementünk a moziba. — Előkelő vendégünk van mondta « tulajdonos. Megismerte a nagy írót és rajongó tisztelet­tel veaje-íáe be a moziterembe Cseh vígjátékot játszottak. Mó. ricz Zsigmond jóízűen nevetett, igen jól szórakozott. — Tehetségesek ezek a csehek, kultúrnép, — ezt ,jegyezre meg csendesen, természetesen. Nagyo kát hümtéizott. Mindenütt magyar szó hallott. Éjjel két óráig ültünk a Kőz-j ponti kávéházban. Mesélt prágai útjáról, ahoi találkozott a magyar ■ főiskolássá ggal. — Komolyan foglalkoznak a magyar sorskérdésckkel. Tanulnak. Bejárnak «7 egyetemre. Helyesen Iáit ják a magyarság sorskérdései r itt a Dunamédencében. Szerények, on tudatosak. Beszélnek csehül, szlovákul. Még nagy szolgálatokat tehetnék majd « magyarságnak. Mennél többen tudunk beszélni a szomszéd államok nyelvén, annál jobban érazziák, hogy nem va­gyunk egyedül a Duna mellett. Másnap koré® reggel kiment « Dumiponra, hogy ismerkedjem komáromi halászokkal. Elbeszél­getett velük, Csallóközi halász tör­téneteket hallgatott az őrsújfalusi, aranyosi, dunam öcsi halászok múltjából. Délelőtt bement a ko­máromi múzeumba, ahol a római kor emlékein álmodozott. Koma romig ért a tón»; birodalom, Brí- getio végvárának kőmaradványai között töltött egy délelőttöt. Délután a várérőd-öket látogat­ta meg. A nyomor telepeket a vár- kazamaták folyosóin. Kiment Be- nedűidbe és Kabát fa inba, a pro­letárok közé. fis Ógyallára a c«il- lagvizsgáló intézetbe. Este tért vissza Érsekújvárba. Délutánra már elterjedt a bír. hogy a dunamenfl kisvárosnak nagy vendége van. A könyvkeres­kedések kirakatát könyveivel dí­szítették. Mcgsüvegelték öl Úgy járt az utcákon, min: a fejedelem. A akosaág avatta őt fejedelemmé. A halhatatlan magyar írónak ez kijárt. Az állomáson a gimnázium ifjúsága búcsúztatta, A hétköznap ünneppé változott. A Sárarany Írójának lelke aranyion s nyári estben és a Komárom- Lapok ha­sábjain irodalom történi té. doku­mentummá ért Móricz Zsigmond komáromi látogatása 1937 nyarán. Azóta tíz év múlt el. Az író- fejedelem már régen nem él. Egy világháború szenvedései Bódultaik a világra és « dunamenti városban is sok minden megváltozott Ha ma élne Móricz Zsigmond és újból ellátogatna a légi város­ba, nem látná már Klapka György szobrát. Az osztrákok ellen har­coló, Kossuth eszméiért lelkesedő tábornok szobrát. Nem találkozna Csízmazda Györggyel som, « hajó­gyári vasmunkással, aki 13 évig polgármestere volt a kuruc város­nak. Mert Csfzmazie Györgyöt megölték a koncentrációs tábor, a börtön szenvedései. De a köny­veit sem tennék ki az üzletek ki­rakataiba S a magyar iskolák diáksága sem búcsúz/athaná a csallóközi kisállomáson. amint beszáll az Érsekújvárba tartó vi­cinálisba. Mikor Prágából visszatért Bu­dapestre. élményeit megírta * Pesti Naplóban. Bátran és hivatás­szerűen b rde :c hogy a prágai magyar főiskolássá g az igazi ó’on halad, amikor tanul, dolgozik és építi a népek közeledésének tör­ténelmi jelentőségű hidját. Meg­írta és a magyar vármegyék ki akarták átkozni.- Tiltakozások mo­raja zúgott a vármegyeházak felöl és. . ©hallgattatták. ■ 1937-ben járt Móricz Zsigmond a Csallóközben. A Duna mellett. Az őrsújfalusi ha árban, ahol pi­rosabb a pipacs és kékebb a bú­zavirág, mint máshol, ahol akkor n magyar paraszt békében • élt. S « magyar hajógyári munkás pol­gárt neater leheteti. A mu't nem mú.'.k e so,crp Tanít. S igazítja a jövő útjá‘. mint messziről hömpölygő foly ók medrüket. Ezért kell hinnünk és ramél- mink. Hogy Móricz Zsigmond ér­zéseit és emberségét nem cáfolta meg a jövő. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom