Új Dunántúl, 1948. január (5. évfolyam, 1-25. szám)
1948-01-11 / 8. szám
f 1 ÜJ DUNÁN TÜL' !94A JANUAI # ErzaébeUclep dolgozóinak heti a művészet és a kultúra Bá**yá&z~sKÍHp<id<>U<iH cmmUUmIc fel Htoíieit; SUihbuk, Csekw vzami Budapesten ül össze a Balkán Ifjúsági Tanács Leanyik Magda nem emlékszik rá, hogy' valaha is történt volna ilyen Erzsébe-ttelepen. Igaz, hogy 6 még csaik tizenegy éves. De nem emlékszik ilyesmire az öreg Hubi néni sem, aki pedig már a nagyon sokadik X.et tapossa. Annál nagyobb öröm, hogy most végre megtörtént: színészek jöttek Erzsébettelepre. Az előadást nem hirdették ölnyi plaikátok, mégis szétkapkodták fizetéskor a kétszáz jegyet. Vettek volna még vagy százan, de Hergerth elvtárs nagyon kötötte az ebet a karóhoz, hogy csak annyi jegyet ad el, ahányan be fennek a pártház nagytermébe. Ebben persze neki volt igaza, osalk az haragudott érte. aki kintrekedt az előadásról. Az öltöző nem a legfényesebb, node ki törődik ezzel? Tóth József és Tiszai Gyuláné felállítják a díszleteket, Bázsa Károly- né kerít magának helyet a súgáshoz (ez se hasonlít az „otthonihoz”), Szentpál Monika, Károlyi Irén és Sebók Margit bevonulnak „a női öltözőbe!', a „férfi öltözőt” meg Velenezey István, Győrffy György, Horváth Jenő és Bakos’ László veszik birtokba. Lendvai Ferenc, a rendező és Mándokv Kálmán, a szervező titkár, az ázsiai szovjet ha- túrórszoba falához támaszkodnak. Kint a függöny előtt, a pirosán világító „Szabadság” betűi alatt Szigeti Pál, a Magyar-Szovjet Művelődési Társaság főtitkára besgél. „Mint az országot, gyárakat, üzemeiket, munkahelyesét, úgy kell birtokbavenni a népnek. a dolgozóknak a színházai, a kultúrát is.“ A nagytermet megtöltő közönség, a pirosfej- kendő- kisleányoktól a hunyorgó -zemű öreg bányászokig egy emberként emeli tapsra kezét. Ahol a színész igazán játszhat És h kicsiny, műkedvelő színpadom kezdődik a játék... Igazi játék ez, amikor Sebők Margit szavai szerint a színész ujjong, hogy játszhat és így játszhat... A közönség itt nem azt lesi, hogy mit kap a pénzéért, hanem együtt sír, nevet, fél és harcol a művészekkel. Az egyfelvonásos vígjátékok hallgatása közben komoly gondolatok érlelődnék és a fel-felcsattanó kacagás mögött értékes tanulságok születnek, amiket Vitári Jetióné bányász- asszony így fogalmaz meg: — Azelőtt is láttunk szovjet- tárgyú darabokat, de azok azt akarták velünk elhitetni, hogy a szó vjetemberek csak gyűlölni tudnak. Nem hittünk nekik és most láthatjuk, hogy nekünk volt igazunk: talán ők tudnak legiga- zibhan szeretni! Az első (két darab; a „Női kéz” é- a „Napsugárkák” után ötpere szünet. Aki akar. mehet dohányozni. Cigaretta helyett — Villon vers Neon mennek. Nem mozdul senki, hanem kérni kezdik Szigeti elv tártat, hogy szavaljon, f érfiak, akik egész nap a bálnában fejtik a szenet, hogy megvalósítják a 48-as jelszavat: . kct és fél év alatt végrehajtjuk a hároméves tervet!" — asszo- uyok, akik két-három gyermeket tartanaik ölükben, fáradt testtel, de szépre szomjas lélekkel verset akarnak hallani. Mit? Mindég'', csak jó legyen! — kiáltja valaki és pár pillanat után Szigeti Pál Villon balladát szaval. Az alacsony mennyezetű, kicsiny teremben, az erzsébettelepi kommunista pártszervezetben egy KARIKAGYŰRŰT i ÓRÁT! ÉKSZERT! Futósztói Irgalmasok-ntca á századok óta halott francia költő «zólal meg és értő fülekre talál. Ez nem úri szalon, ez uern bársonyülése« széki irodalmi tás- saság, ahol unatkozó urak és hölgyek űzik perceiket. Padokon, támlanélküli, kényelmetlen ülőhelyeken, viseltes ruhában másfajta emberek ülnek. Hozzájuk szól Villon. „Mikor jönnek legközelebb V* A harmadik darab Csehov: „Háztfiznézó" című« egyfelvoná- sosa. Értik jól a bivalyréten és a vadászkutyán vitatkozó nagyurak gúnyos rajzát. És felszabadultan nevetnek, hiszen a bivalyrét mu sem az egyik, sem a másik elnyomó földesuré, hanem jogos tulajdonosáé: a szovjet paraszté. Az előadásnak vége. — Mikor jönnek legközelebb? — Húszon- hatodikén itt leszünk, — feleli Szigeti elvtárs, — ha tetszik az elv társaknak, az „Egerek é- emberek“ című darabot adjuk elő. — Hogyne tetszene! Csak jöjjenek mielőbbi Hallóttuík hírét inár a darabnak, kíváncsiak vagy unik rá. Kíváncsiak. Tanulni akarnak, hogy egyre inkább a népé legyen a művészet, a kultúra és a tudomány is. A színészek pedig szívesen jönnek, tele művészi hittel. Hetenként kétszer-három- szor bányatelepeken és pécskör- tiyéki falvakban rögtönzött szín padokon, de teltházak előtt felcsendülnek Maliere, Steinbeck, Villon szavai... Szilágyi Edit. A Balkán Ifjúsági Tanács, amely a délkeleteurópai államok: Jugoszlávia, Bulgária, Görögország, Románia, Albánia Trieszt és Magyarország többmillió demokratikus fiatalját fogja össze január 14—17-én ülésezik Budapesten. A Tanács a magyar demokrácia és az ifjúság eredményeit ismerte el, amikor egyhangúan Magyarországot bízta meg a konferencia megrendezésével. Hasonló méretű nemzetközi találkozó a felszabadulás óta nem volt méq hazánkban. Az. alkalom időszerűvé teszi,, hogy pillantást vessünk a Balkán Ifjúsági Tanács múltjára és jelen-1 tőségére. A fiataloknak ez a nagyi egyesülése az 1945 júliusában j Belgrádban megtartott, kongresszu-l son jött létre. A délkeleteurópai' fiatalok abból a meggondol ás ból indyltak ki, hogy feladataik sok téren közösek. Ezek között is a legjelentősebb az antifasiszta háborúban kiharcolt béke megőrzése, a fasizmus elleni harc folytatása és az újjáépítés, amelynek érdekében minden erőt mozgósítani kell. A kongresszus elhatározta, hogy az egyes oszágok között a barátságot minden lehető eszközzel ki- mélyiUk. E téren a küldöttség- csere és a munkabigédok küldése mutatkozott a legeredményesebbnek. A magyar fiatalok derekasan vették ki részűket a szomszédos népi demokráciák ifjúsági építményeinek létrehozásában. Munkabrigádjaink jelentős eredményeket értek el a jugoszláv és bolgár ifjúsági vasútvonalak építésében, Termelő mezőgazdasági munkára nevelik a cigányokat tokossági és legclőtársulati ügyek rendezc.iensége. A FM most ren déletileg szabályozta ezt a kérdést is. Ezek szerint aiz erdőbirtokossá gj társulatok 1948 január 14-ig kötelesek a Megyei Földhivatalnak jelentést tenni a használati illetékességekről, amelyek a földreform során megváltás, vagy elkobzás alá kerültek, vagy pedig a magyar államra szálltak át. A jelentéshez mellékelni kell egy kimutatást a társulati! tagokról, amelyben a használati illetőség mértékét is fel keli tüntetni, A jelentés és kimutatás egy-egy példányát meg kell küldeni &7. erdő- felügyelőségnek is. A Megyei juttatása tárgyában haladéktalanul köteles határozatot hozni. A juttatott atz erdőhasznála-ti illetőség juttatásával véglegesen, a telepes pedig ideiglenesen az mlöhirto kosságí társulat tagjává váük. A földreform során elkobzott, vagy megváltott 10 kai. holdnál kisebb, különálló erdőinga Hant igényjogosult földigénylőkből, illetőleg telepesekből alakítandó erdőbirtokossági társulatnak, vagy a községnek kell juttatni, ATHÉN: A görög katonai bíró. sógok pénteken 30 szabadságharcos ellen hoztak halálos ítéletet. A szombati nap folyamán » Népjóléti Minisztérium háromtagú küldöttsége jár: a íMegyei Földhivatalban. Ismeretes ugyanis, hogy a Népjóléti Minisztérium erélyes rendszabályokat léptet életbe <i cigányok munkakedvé- tick fokozására, A bizottság célja az. volt, hogy a Földhivatal vezetőjével ilyenértelrnű megbeszéléseket folytasson, A tárgyalás eredményeképpen azokat a Bárány aroegyej cigányokat., akiket errnaiő mezőgazdasági munkára lehet nevelni, egy — a vármegye területén felállítandó — rnunkatábor- ban helyezik el. A táborban hasznos munkára nevelik, hogy kikerülve a táborból adófizető álkuri- polgárokVA váljanak. A Népjóiéi Minisztérium hasonló táborok felállítását tervezi az ország külön- böző helyein. Kereskedők figyelem í Hamisítják a iextiljegyeket Az Anyag- és ÁrhhataJ meg-, állapította, hogy * dolgotzók ka-! rácsonyi textilellátása céljából ki-J bocsátott textil jegyeket hamisít- j ják. A liamisított példányok] könnyen felismerhetők, mert a szín és különösen a „G" betű teljesen elüt az eredeti példányon lévő ,,G“ betűtől. Méretben teljesen egyezik a másikkal. A hamis példányokon a vízjel is hiányzik. Az Anyag- és Árhivatal a hamisítás miatt megtette a feljelentést a gazdasági rendőrségen és óvja a kis- és nagykereskedőket a hamisítványok továbbadásától, mert ha ezek a hamisítványok mégis az elosztó szervekhez kerülnek, mind a nagy-, mind • kiskeresked őket egy szersmmdcn. korra kizárják a textiláruforga- lomból. SZERKESZTŐSÉGI ÜGYBEN SZÍVESKEDJÉK TÁRCSÁZNI A 29 49 TEIEFONSZAMOTI ftláuBsi^fnúftd Komáromban 1937 nyarán volt. A dunai kisváros «.léha® szendergett « júliusi nyárba®. Az Erzsébet-sziget kertjei ontották a gyümölcs illata , „Beöthy Zsolt villa”, mutatta az egyik tábla s a szomszédos kertben álmodozott egyszer a város nagy szülöttje, Jókai Mór. Az estébe hajló délutánon a csallóközi kisáMomásra befutott az éreckújvári vicinális és megérkezett Komáromba egy nagybajuszé, pirospozsgás. kövérkés cívis. Prakkerbe iilt és a Gazda-utcán át behajtott a Klapka-térre. A Gazdautcán éppen akkor tértek haza az őrsúj falusi rétekről a tehenek és bölcs ösztönnel tálált haza kiki a maga udvarába. A Gazda-utcán laknák az őskomáro. tná azok eresgazdák, a régi, negyvennyolcas bandériumok utódai, pirykedolmánvos magyarok akikről oly meghatóan ír Jóka Mór az Aranyemberben. Csak kevesen tudták a kisvárosban, hogy u. nagybajuszé, kövérkés cívis Móricz Zsigmond volt. Fö’- des Sándorral, a szocialista költővel vártuk a Klapka-téren Gyakran ellátogatott Simányi Mária érsekéi várj rokonságához s akkor mindig átjött Komáromba. „Szeretem ezt a várost mert ván töriéneime és van jelene”, szokta mondani. Tudtuk, hogy a Jókai« k, Beöthyek. Szárnyéi Merse Pálok és Klapkák történelmére gondol és tudtuk, hogy a jelen Csizm.azfa Györgyöt, a hajógyári vasmunkást jelenti, aki 13 évig volt polgármestere ennek *■% alföldi kuruc városnak. Álltunk a Klapka szobor előtt. Sokáig néizte Klapka vasa’jakját, ‘khíűjyan nek if eszül az időnek s a vasőroszlánt, mely példázta a rettenthetetlen hőst. „Az osztrákok ellen harcolt, Kossuth katonája volt”, mondotta és éreztük a langyos estében, hogy Móricz Zsig- moffld látja a jövőt, a véres történelmi idők közeledését. / A kisvárosi korzón sétáltunk Csillagok fény k ttok fölöttünk, diákok, munkások sétáltak az aszfaltos úron. „Milyen jól öltözöttek”, állapította meg— Ni csak figvelt fel a pia. kótra . cseh fűmét adnák, még nem láttam cseh t,tinier, tiéeziik meg. — Bementünk a moziba. — Előkelő vendégünk van mondta « tulajdonos. Megismerte a nagy írót és rajongó tisztelettel veaje-íáe be a moziterembe Cseh vígjátékot játszottak. Mó. ricz Zsigmond jóízűen nevetett, igen jól szórakozott. — Tehetségesek ezek a csehek, kultúrnép, — ezt ,jegyezre meg csendesen, természetesen. Nagyo kát hümtéizott. Mindenütt magyar szó hallott. Éjjel két óráig ültünk a Kőz-j ponti kávéházban. Mesélt prágai útjáról, ahoi találkozott a magyar ■ főiskolássá ggal. — Komolyan foglalkoznak a magyar sorskérdésckkel. Tanulnak. Bejárnak «7 egyetemre. Helyesen Iáit ják a magyarság sorskérdései r itt a Dunamédencében. Szerények, on tudatosak. Beszélnek csehül, szlovákul. Még nagy szolgálatokat tehetnék majd « magyarságnak. Mennél többen tudunk beszélni a szomszéd államok nyelvén, annál jobban érazziák, hogy nem vagyunk egyedül a Duna mellett. Másnap koré® reggel kiment « Dumiponra, hogy ismerkedjem komáromi halászokkal. Elbeszélgetett velük, Csallóközi halász történeteket hallgatott az őrsújfalusi, aranyosi, dunam öcsi halászok múltjából. Délelőtt bement a komáromi múzeumba, ahol a római kor emlékein álmodozott. Koma romig ért a tón»; birodalom, Brí- getio végvárának kőmaradványai között töltött egy délelőttöt. Délután a várérőd-öket látogatta meg. A nyomor telepeket a vár- kazamaták folyosóin. Kiment Be- nedűidbe és Kabát fa inba, a proletárok közé. fis Ógyallára a c«il- lagvizsgáló intézetbe. Este tért vissza Érsekújvárba. Délutánra már elterjedt a bír. hogy a dunamenfl kisvárosnak nagy vendége van. A könyvkereskedések kirakatát könyveivel díszítették. Mcgsüvegelték öl Úgy járt az utcákon, min: a fejedelem. A akosaág avatta őt fejedelemmé. A halhatatlan magyar írónak ez kijárt. Az állomáson a gimnázium ifjúsága búcsúztatta, A hétköznap ünneppé változott. A Sárarany Írójának lelke aranyion s nyári estben és a Komárom- Lapok hasábjain irodalom történi té. dokumentummá ért Móricz Zsigmond komáromi látogatása 1937 nyarán. Azóta tíz év múlt el. Az író- fejedelem már régen nem él. Egy világháború szenvedései Bódultaik a világra és « dunamenti városban is sok minden megváltozott Ha ma élne Móricz Zsigmond és újból ellátogatna a légi városba, nem látná már Klapka György szobrát. Az osztrákok ellen harcoló, Kossuth eszméiért lelkesedő tábornok szobrát. Nem találkozna Csízmazda Györggyel som, « hajógyári vasmunkással, aki 13 évig polgármestere volt a kuruc városnak. Mert Csfzmazie Györgyöt megölték a koncentrációs tábor, a börtön szenvedései. De a könyveit sem tennék ki az üzletek kirakataiba S a magyar iskolák diáksága sem búcsúz/athaná a csallóközi kisállomáson. amint beszáll az Érsekújvárba tartó vicinálisba. Mikor Prágából visszatért Budapestre. élményeit megírta * Pesti Naplóban. Bátran és hivatásszerűen b rde :c hogy a prágai magyar főiskolássá g az igazi ó’on halad, amikor tanul, dolgozik és építi a népek közeledésének történelmi jelentőségű hidját. Megírta és a magyar vármegyék ki akarták átkozni.- Tiltakozások moraja zúgott a vármegyeházak felöl és. . ©hallgattatták. ■ 1937-ben járt Móricz Zsigmond a Csallóközben. A Duna mellett. Az őrsújfalusi ha árban, ahol pirosabb a pipacs és kékebb a búzavirág, mint máshol, ahol akkor n magyar paraszt békében • élt. S « magyar hajógyári munkás polgárt neater leheteti. A mu't nem mú.'.k e so,crp Tanít. S igazítja a jövő útjá‘. mint messziről hömpölygő foly ók medrüket. Ezért kell hinnünk és ramél- mink. Hogy Móricz Zsigmond érzéseit és emberségét nem cáfolta meg a jövő. /
