Új Dunántúl, 1947. november (4. évfolyam, 249-273. szám)

1947-11-30 / 273. szám

!WMg fai UJ DUNWHUL Kereszbejhrényversenyflnk nyerteseinek névsora Lemondott a kerületi parancsnok Újra megindul a széncsata MAGYAR KOMMUNISTA PÁRT 0ÉLDUNANTUL1 LAPJA TV. ÉVFOLYAM, 21S. SZÁM Ara 40 fillér PÉCS, 1®I7 NOVHM*» » VASÁKNAI TÁGULÓ HORIZONTOK Irta: PAJZS ISTVÁN Miapss ezátesend «V mán — ha egyáltalán te­het, sidcumlrfl bánóim u (Mltó *0—3» észten» tttrtéueuHH* — követik egymást a történ« máié bei- és k 41 politikát epek. Közülük a legjelentősebb • kedden eegkerdS- ktnppnkdutMi kon- äiwmtela a túlmenően nagy m a negyhatahiiak vdó Tbnnvéra ée a helyzet Jövő alaknia ta. tétről zen eeé tnlajdoK- hasi A SioTje.flmlc ita* külflgyml beazédében At taglalta Össze, amelyek része a központ! ée partement két- SMvvjetónló békecél- pK világosak és egyöntetűek. a fehaabadutt enrópal népek el­len. Uhnes maga a Marshall-terv U amint azt francia és angol köz­gazdászuk keserűen panaszolják, elsősorban Nyugat-Német őrs, ág és ezen beim a Ruhr vldék újjá-, építésére fekteti a lősályt, Ä s amerikai nagytőkések Ear Apa gyarmatosítására vonatkozó terveik keresztülvitelé­ben bőséges segítőtársakra talál­nak nemcsak a nyugateruópai jobboldali és szélsőjobboldali pár­tokban, hanem olyan .szocialis­tákban" la, mint a német Schu­macher. mint A ties és Bevtn Angliában, Kamadíer és társai Pranctaomágban, «kiket találóan nevezett a minap az egyik szov­jet közíró a „kapát allzmn. házőrző kutyáinak”. Az Imperialisták célja. Bogy megakadályozzák az USA-ban fe­nyegető gazdasági válságot, amely az árak emelkedésében és'a mnn- kanélkttliség növekedésében Je­lentkezik. ezért akarják fokozni a hadiipari termelést állandósítani a háborús psrlhózlst, a nemzetközi politikai válságot és a dollárdlp- lomácia segítségével gazdasági be­folyás és politikai uralom alá ke­ríteni Németországot és a többi európai népeket Itt kapcsolódik össze a német kérdés az általános enrópal béke kérdésével, mert aki békében élő, demokratikusan iej- iődö Európát akar, annak hason­lóan a Szovjetunióhoz, csak egy­séges és demokratikus Németor­szág lehet az érdeke. okán abban reménykedtek, hogy a londoni konferencia már az első napok után kátynba kerül és visszavonhatatlanul meg­valósul a világ két részre való oszlása. Azonban a londoni kon ferencia első hete után nyilván­való, hogy a háborús gynjtogatók terve füstbement, a Szovjelánló céltudatos, demokratikus békepoll- tikája meghiúsította a nagyhatal­mak ellentételre spekulálók remé­nyeit és megteremtette az alapot arra, hogy a vllágbéke számára sorsdóntő német kérdésben ész szer® megegyezés szülessék Lon­donban. A londoni értekezlettel egyidö- ben egyre fokozódó hevességgel folytatja a francia és az olász nép az országaikat rabszolgaságba ta­szító kormányok hazaáruló politi­kája ellent küzdelmet F ranciaországban négymillió munkás sztrájkol, az egy­mást váltogató kormányok éhség- politikája, az ország gazdasági és politikai kiszolgáltatása ellen és és demokratikus Námiitinsmág megteremtését kívánja, a hadiipar leszerelését * nácit] an ft ás végrehajtását, a Juti kassá tatájának kiosztását, hogy a hitleri rendszer után egy béká­ménál Némát ország maradjon ftii ápa szívében, amely nein Je- kat többé háborús fenyegetést a asabadságsrereCÖ népek számára a zónákban uralkodó állapotokra ta falóén mutat rá a Novoje Vrsmja cfrnfl folyóirat: ,-A nyugati övgze tökben, ahol Németország gazda ságflag legfejlettebb ipart terül* f*t taláSiatók. nyilvánvaló kísér, bfcl figyelhetők mog a tekintet ben, hogy megőrizzék Németor­szág hadiipari lehetőségeit. A né- **®t nagytőkések monopolisztlkns egyesülései amelyek a faslrmus- *ák és a hódító háborúnak tárna ■zni voltak, továbbra lg megtart­ok a magák pozícióit Ugyanígy bem törtéiát nemed a nagybirto­kos nemesség földjeinek feloszlása tekintetében, amely rétegből a né- **«t katonai gépezet a maga tiszti «urát merítette''. A nédk sokhetymi he.tarákod tok a nyugati Avezetek Négymillió munkás sztrájkol Franciaországban Milánó dolgozói térdrekényszerífették az olasz kormányt ^tokiét tartanak mogtzállva. A óáetüanftásra Jellemző, hogy Wttr- JJtoj Badenban á5 ezer igaz» Jfton vont Utleristából összesen {J'á ás mondd) kettőt talállak .•növitek. A jranktartl náci ros- blzotteág Tyhssen trösztve- 2**- aki mindvégig támogatta 2000 márkára Ítélte. A JA ;Qntor6 némát nagytőkés ezt a* ?*toget önként »AOO márkával ktogtoldotta. különb a helyzet gazdasági oem. Az amerikai nagytőke J*®*orban Németország szivét, a ‘‘Wtevldékat azemeltn ki, hogy gyarmatosító céljait megvalósít ?*toa. Ebben segítségére van a "togszorul Ls ágában lealázó lakáj h,?,r<,prf' vállalkozó Anglia is és t *ul,r vidék, amely eredetileg az zónába tartozott, ma c*ak- 2» teljéssé amerikai Irányítás és 4®*oógi kihasználás alá került. "toayjelentőségú tparl 2®*brtr<dá)ás«l az J2|®PólUták a sári Dtakdbschot jTjk aseg Dyen körülményei* lm?** «tobéz leplezni, hogy vT , Németországból állandó tűz kíván csinálni és a német e^V^I'ar Mtimasztáxáv.i] a kelté­se *'°tt Németországot örök le- _ 9*ye-,kóa| akarja felhasználni számos vezetői rlsi közüzemi alkalmazottak. Na­gyon valószínű hogy a jövő hé­Mint előrelátható volt szomba­ton döntő fordulathoz étkezett a francia sztrájkmozgalom. A kormány a nemzetgyűlés szombati ülésén törvényjavasla­tokat terjesztett elő, amelyek a szakszervezeti szabadság és a sztrájkjog korlátozását célozzák. Pénteken behívták a 46-os kor­osztály második, felét és szomba­ton az a terv merült fel, hogy még 50 ezer tartalékost hívnak be, akikkel a rendőrséget és a külön­böző karhatalmi alakulatokat egé­szítenék kJ. A francia munkásság egysége és harci kedve azonban nem tőrt meg és a kormány intézkedé­seire újabb sztrájkkal telel, Szombatra sztrájkba álltak a pá ten Paris ső*\:ságban marad. Ha­sonló a helyzet a párisi vízmű­veknél. A vízszolgáltatás péntek óla csökken. A gázszolgáltatás majd­nem teljesen szünetel. A köz- igazgatási alkalmazottak szövet­sége általános sztrájkot hirdet. A bányászok, rakodómunkások, vasasok, tanítók és tanárok, a postások és a sztrájkban álló többi nagy szakszervezetek dol­gozói is rendületlenül kitarta­nak a sztrájk mellett, amely óráról-órára nő. Egyes je­lentések szerint a sztrájkoló'«: szá­ma elérte a négymilliót. A Gasperri kormány belügymi­nisztere visszahívta Troi.Ho milá­nói tartományi prefektusi, mert „nem tanúsított elég erétyt" a sztrájkolókkal szemben. A demokratikus szervezetek bi­zottsága teilt ívta a lakosságot, hogy tiltakozzék a belügymi­niszter döntése ellen. Milánó tartomány 160 elöljárója, vala mint Milánó polgármestere le­mondott A partizánok elfoglal tálc a preiektnrát és a városban éjfélig tartó általános sxrájkot hirdettek. A munkásság akciója nem ma­radt eredménytelenül. A kormány megbízásából Marazza belügyi ál­lamtitkár azonnal Milánóba repült és Írásban kötelezettséget vál lalt, hogy Troillo prefektus egyelőre hivatalában marad. Ezzel szamiren a munkásság ideig­lenesen felfüggesztette az általa nos sztrájkot és a partizánok el­hagyták a megszállt középülete­ket. ■ A Szovjetunió német kormány felállítását követeli A negvharA'.tne,k külügyminiaz­tcreinelc pénteki ülésén Revin in dftványt terjesztett be Németor­szág kelő:t ás nyugati barátainak ügyében. Javasolta hogy a külügy- mmiw.terholyettestk alakítsanak egy vagy két bizottságot és ezok tegyenek jelcn.ést a Németország­gal szomszédos államok területi követeléseiről. Molotov az indít­vány megvitatásába, nem volt haj­landó belemenni. Azr az indít­ványt som volt hajlandó tárgyal­ni- hogy az értekezlet elvben já­ruljon hozzá a Saar-vidéknek {Ru­dasig) tekintetben Franciaország­gal való egyesítéséhez. A moaztvai rádió Jelentette, bogy Molotov a londoni értekez­let pénteki ij’ésén a német kor­mány megalakításának kérdésével kapcsolatban felhívta a figyelmet arra. hogy vömnek olyan jelensé­gek, sö- megnyilatkozások, tmc A román munkáspártok egyesülése ■■ BUKAREST A román kommu |y«k külön nyugatnémetországi nista é* «octoldemoktat* pán köz­kormány megalalkitását kívánják. A szovjet kormány — szögezte le Molotov — nem tartja megenged­hetőnek nyugat) különkormánv és általában semmiféle külön övezeti konnány megalakítását. ponti végrehajtó bizottsága csü törtökön izést (ártott. Ehatározták, hogy közös bizottságokat külde nek ki az egységes román mun késpárt vidéki szervere temek ki építésére. (MTI) Csehszlovákia megvédi függetlenségéi az imperialisták beavatkozása ellen A csehszlovák kommunista párt központi bizottsága csütörtökön ói pénteken ülést tartott. Gottwald miniszterelnök, a párt elnöke ez alkalommal ismertette a politikai és gazdasági helyzetet. Hangozta - ta, mennyire létérdeke Csehszlo­vákiának, a német kérdést ügv Fel kell készülnünk an*, hogy a közelgő hetekben ét* hónapok­ban a kiíliöldi reakció fokozott nyomást fog kifej eni köztársasá­gunkra A csehszlovák kommunis­ta párt azonban harcol minden olyan irányzat és cselekmény el­len, amely .gyengítené Qsehszlová oldják tncg, hogy lehetetlenné re kának a Szovjetunióval a fftb német imperializmus fei-jbi szláv állammal fcnná’ló szövet­ségét. g>eK támadását.- _ _ - vagy rendőri Intézkedés, «mely meggátolná a hatalmas Francié Kommunista Fárt vezetésével rohamra induló töme­gek harcát aa amerikai kapitaliz­mus franciaországi lakájai ellen. Olaszországban la hatalmas sztráj­kokkal. tüntetésekkel éa tömeg- megmozdulásokkal mutatják meg aa olasz aépmUttók. hogy nem hajlandók Mussolini és Hitler rab­ságát aa amerikai kapitalizmus igájával felcserélni. Sem Francia- ország, sem Olaszország, sem a többi enrópal népek nem akarnak a véres polgárháború alatt szen­vedő Görögország, vagy a vazallus állammá afltyaaztett Törökország sorsára Jutni. Az a hatalmas of­fenzív*, amelyet a világ min do» táján a haladó erők a háborús uszttók és a világ leigázására tö­rekvő monopolkapitalisták ellen Indítottak, egyre nagyobb ered- 'ménnyel szorítja vissza az Impe­rializmus előőrseit. A háborúra spekulálók politikája bukásra ven Ítélve. „A világ népei nem akar­nak háborút — mondotta Zsdanov •Ívtárs a kflenc ta—Ml párt varsói értekezletén —, a béke pártján áQó erők annyira Je­lentősek és hatalmasak, hogyha a béke védelmében szilárdan és keményen helytállnak, ka állhata­tosságot tanúsítanak, akkor a tá­madók tervet csődbe kerülnek". A teljes láthatár átalakításá­hoz szorosan hozzákapcso­lódnak ax országunkon belül vég­bement változások Is. Magyaror­szág, amely talán legjobban el volt maradva politikailag a keleti és déTkeleteurópai népi demokrá­ciák mögött, egyre Inkább felzár­kózik szomszédai mellé, amit nem­csak a napokban kötött román - magyar és Jugoszláv—magvar egyezmények dokumentálnak, ha­nem az ország belső életében vég. bemenő nagy változások is. Az Imperialisták legális fedezékének, a fasiszta Pfelfler-pártnak a fel­oszlatása. a parlamentnek a jobb­oldalt elemektől való megtisztí­tása, a pokolgépes merénylők példás ítélete ée kivégzése, a ban­kok állnmosftáM és a munkáahíró- ságok létrehozása négy tekintélyt szereztek országunknak az egész világ dolgosé milliói előtt. M s- gyarorszég ma sakkal in­kább a nép országa, mint a felszabadulás éta bár­mi ko r. A z ország életébe* lezajlott politikát változások és a legutóbbi választásokon aratort kommunista győzelem megteremtik a lehetőséget, hogy az eddigieknél nagyobb ütembe* lássunk hozzá a gazdasági helyreállítás nagy mun­kájához. Az augusztus elsején megkezdett hároméves terv csodá­kat tett az országban, számos Ipar­ág termelése megközelíti már, vagy nem egy esetben meghaladja a békeszínvonalat és hadd említsük meg első helyen Itt e pécskőr nyéki bányászokat, akiknek hő­sies munkája nyomán a pécsi bá­nyákban ts túlhaladták a béketar meló* átlagát Az egész vflágoe és hazánkban ta. torebélvegednek növekednek a haladás erőt ás hát­térbe szorulnak a háborús uszítok és imperialisták ügynökét Széle sedlk a' horizont; egyre táguló láthatár nyílik * mi népünk szá­mára Is a népi demokrácia kttet- Jescdésének útján.

Next

/
Oldalképek
Tartalom