Új Dunántúl, 1947. október (4. évfolyam, 222-248. szám)

1947-10-12 / 232. szám

f 4 OJ DUNÁNTÚL 1M? OKTÓBEE ö Felelet kérdéseidre Irías RÉVÉSZ GY. ISTVÁN KEDVES BEÍRATOM, aki nem vagy eléggé reakciós ahor, hogy azonnal szembehe­lyezkedj minden demokratikus kezdeményezéssel, de beállított, aágod, nevelésed és társaságod révén hajlamos vagy arra, hogy termékeny talajra hulljon Ben­ned minden elvetett fasiszta mag, meg kell mondanom, na­gyon érdekes tanulmány voltál számomra az elmúlt hét alatt Még élénken emlékszem tanács­talan tájékozatlanságodra ma egy hete, amikor a Szabad Nép­pel a kezedben érdeklődtél bol­dog-boldogtalantól: mit jelent­het ez, hogy is értsd bát Te. egyszerű polgár a kilenc kom­munista párt varsói értekezletét? Aztán figyeltelek napról- napra, ahogy előbb félénken és magad is kételkedve, majd mind ban. K bban és magadbiztosabban tél „tisztán“ látni ebben a kérdésben. És alighanem észre sem vetted, hogy amit erre vo­natkozóan mondani tudsz, abból egyetlen szó sem a saját gondo­latod, csupán szajkómódra ismét, lése mindannak, ami világszerte és sokféle nyelven európai és tengerentúli országok reakciós Sajtójában megjelent. c ÉRDEKES LENNE KIKUTATNI, hogy miképpen nyertél tudo­mást Te, aki a magyar nyelven kívül egyetlen mást sem be­szélsz, olyan megnyilatkozások­ról is, amelyek egészen másnyel- vfi sajtóban, angol, amerikai, francia, olasz, görög, török, sőt kínai lapokban jelentek meg és még érdekesebb lélektani tanul­mány lenne megállapítani, miért hatottak Rád ezek meggyőzőb­ben, mint azok a sajtóhangok, amelyek saját anvanyelveden szóltak Hozzád. Már nem emlékszem pontosan, melyik „felismerésedet“ hallot­tam tőled hétfőn, melyiket ked­den és melyikre „ébredtél rá“ csak szerdán, vagy még későb­ben. De ez ném is foutos, hiszen a sorrend mit sem változtat azon, hogy a vasárnapi félénk tájéko­zatlanság után egyszerre csak — miután valakivel átbeszélgetted a ‘kérdést — a homlokodra csap­tál ős felragyogott a szemed: „Persze, hiszen ez uew más, mint az Internacionálé felújítá­sa". Í gy újabb beszélgetés után rájöttél arra is, hogy: „He a kommunisták ismét nemzetközi­ek lettek, akkor világos, bogy min nemzetiek többé!" Nem kellett hosszú idő és már jött az új, számodra oly meggyőző szó­lam „a világ kettéosztásáról", ame.lv természetesen egvet je­lent a ..nyílt hadüzenettel Ame­rika ellen“, amit csak még sú­lyosabbá tesz. az a körülmény, hogy ugyanakkor ,„szakítást je. lent a munkásegység gondolatá­val", mivel „határozott támadást tartalmaz a szocialista pártok egy része és azok vezetői ellen“. Csabit^ ét cseppet sem nehéz feladat lenne »orra megválaszol­ni ezekre a valószínűleg tudto- dou kívül i Hoarst, Le Soir és A TÖBBI UJSAGKCtNSZERN közleményeiből saját nézeteddé avatott idézetekre. Elég lenne szóról-szóra ismét leírni a varsói nyilatkozat szövegét — amit még kontrolként sem olvastál át még- egyaaer — vagy egy-egv pasz- LiameJni Révai Jazzel nem­rég elhangzott országgyűlési be­szédéből. Mert mi cáfolhatná meg pl. világosabban a munkásegy- ség elárulásának vádját, mint a Nyilatkozatból vett idézet: „Az imperialista agresszió meghiúsí­tásához arra van szükség, hogy Európa összes demokratikus, im- perialiataelleuea erői latba vessék minden erejüket..Vagy Ré­vai elvtársunk egyetlen monda­ta: „Az értekezlet céljaiban olyan demokratikus és nemzeti programról volt azó, amely szer­ves alkotórésze annak a lfor- mány programnak, amelynek alapján pártunk, a MKP a Koa­lícióban részt vesz..," / Mondom, csábító, könnyű és hálás feladat lenne így sorraveu- ni és sorracófolni átvett szóla­maidat, amiket annál is kevés­bé tudnál védelmezni, mivel nem a saját gondolataid. Mert valljuk be ígv egymásnak négy- szemközt, Neked csak EGYETLEN ÖNÁLLÓ GON­DOLATOD volt a varsói értekezlettel kap­csolatosan és ez a gondolat is csak kérdések halmaza volt. Pontosan ennyi: „Mi ez? Mit je­lent ez? Miért kellett ez?“ Nos engedd meg, hogy ezalkalommal erre a Te saját eredeti kérdé­seidre válaszoljak és meglátod, ha a válasz helyes, múlhatatla­nul megcáfolja a beszajkózott szólamokat is. „Mi ez? Mit jelent ez? Mi tet­te ezt szükségessé?'' Kezdjük ta­lán az utolsó kérdésnél, amely mögött nyilván ez a meggondo­lás húzódik meg: „Nyugat és Kelet együtt harcoltak a fasiz­mus ellen, együtt győzték le és még a háború tartama alatt együtt állapodtak meg a győze­lem után követendő eljárásban. Mi tette hát szükségessé, hogy az egykori szövetségesek uio'f külön utakra térjenek?4 Ilát gondolkozz csak. Barátom Igaz, Kelet és Nyugat együtt győzte le a fasizmus hadseregét, de vájjon igaz-o, hogy fenntar­tás nélkül EGYÜTT IS HARCOLT? Emlékezz csak vissza, mint tar­totta készenlétben s győzelem esetére London és Washington a középeurópai királyokat a ná­cizmusnak behódolt rendszerek fejeit és jelvényeit. Péter, a ju­nyetrt idő alatt saját erejét nö­velje — Elliot Roosevelt nyíl­tan megírja, hogy már 194r2-ben olyannyira készen álltak, hogy megkezdték az amerikai hadi­ipar bókecélokra való átállítását! — hanem pusztán azért, hogy a szövetséges Szovjetunió még to­vább viselje egyedül a háború vér- és anyagpusztításának min­den terhét. Juttassam eszedbe, hogy az augol hadvezetésnek már akkor ne<m a nyugati, ha­nem a balkáni partraszállás volt a kedvenc ötlet«;, aminek nyil­ván nem Beilin elfoglalása, ha­nem az volt a célja, hogy az. angol haderő Európa és a Vörös Hadsereg közé ékelődjön ? „De — veted fel jogosan a ‘kérdést — akkor hát ennyire tájékozatlan volt a háború ide­jén a szovjetdiplomaci»? Hiszen a háború utáni helyzetet megsza­bó megállapodások, TEHERAN, YALTA, sőt majdngm azt mondhatjuk, Potsdam is még a háború tar­tama alatt jöttek létre és így a Szovjetuniónak már akkor tud­nia kellett, hogy Nyugat _ nem tartja majd be azokat!' Not, cl kelí ismer nem, részben igazad iá van. A Szovjetunió már ak­kor i* tisztán látta, hogy (a Nyi­latkozatot idézem): „A Szov­jetunió és a demokratikus or- azágok a háború főcéljának: Eu­rópában a demokratikus rend helyreállítását és megSzUárdítá. sát, a fasizmus felszámolását, a Németország részéről fenyegető új agresszió lehetőségének meg­előzését és az európai népek kö­zött minden téren a tartó* együttműködés megteremtését te­kintették. Az Egyesült Államok és vele egyetértésben Anglia más célt tűzött maga elé a há­borúban.- a világpiaci verseny­társaktól (Németország, Japán) való megszabadulást és saját uralkodó helyzet biztosítását“. Igen, ez* tisztán Iáit« a Szovjet­unió már akkor is,( és mégis azt go&zláv. Pál, a sróoJS, Károly, a román király udvart és kész korina pvo'í a i ■ tartalékoltak a nyugati államokban, miközben népeik vad hegye'k közé szorítva véreztnk, hogy megszerezzék ma­guknak a szabadsagot. Az új hódítóktól és régi uruktól füg­getlen szabadságot! Vagy tán in­kább arra emlékeztesselek, mi­képpen húzta-balasztotta Chur­chill a második front felállítás *át, nem azért, hogy az így. a célt követte, hogy e háború befejezése a béke korszakát nyissa meg az emberiségnek. Ép­pen ezért irta alá az általad em­lített megegyezéseket, amelyek- ne.k rnipden szar a a bélke és de­mokrácia biztosítását tűzte az össze*, szerzódó félek feladatául és eppeu ezért ragaszkodik ma azoknál «fészerinti betartásához minden téren. Sót hozzátehetjük azt is, hogy annakidején min­den oka meg volt arra, hogy az aláíró felek legalább egyikének őszinteségében is bjgyjen. Hi, szén Amerika részéről Roosevelt írta alá ezeket az egyezménye­ket, az a Roosevelt, aki tíz eves elnöksége alatt legfőbb feladatá­nak a nagytőke, a trösztök és kartellek' visszaszorítását és a demokrácia erőinek támogatását szorgalmazta c.v tiem a Szovjet­unió tehet arról, hogy az ő he­lyére Truman került és gárdá­ja, akiknek egyetlen életcéljuk Roosevelt müvének teljes meg­semmisítése és a politik ni és gaz­dasági hatolom visszajuttatása a sohasem békeszerető, mindig háborúra spekuláló inammut- trÖBztök kezébe. A /Szovjetunió mégis ELÉRTE HÁBORÚS CÉLJÁT. A fasizmust felszámolták, a de­mokratikus rendet Európa egy egész sor országában helyreállí­tották és megszilárdították. ahol pedig a népi demokráciák _uem is jutottak uralomra az erősza­kos külső befolyások révén, a demokratikus erők ott is olyan hatalmasan megerősödtek, hogy megdönthetetlen gátat képeznek minden agresszios törekvéssel szemben. És a varáéi értekezlet határozatai éppen e demokrá­ciák ér demokratikus erők össze­fogását célozzák az agresszió» tö­rekvésekkel szemben. És. ha már itt tartunk, beszél­jünk egy kicsit A NEMZETKÖZISÉG kérdéséről. Te, Barátom, rendkí­vül megütközöl, ha a demokratL kus erők nemzetközi összefogá­sáról hallasz, de egészen termé­szetesnek veszed, ha. azt hallod, hogy a Betlehem Steel G>. meg­szerezte a DuiAbarg műveket, a General Moíorsy vagy Ford $ Fia lói, vagy a Splíiige» A. G.-t. Eszedbe «em'jut « nagytőke ue.m/.oiliözbAge ellen, borzadni, ha az L G. Farben, vagv a Krupp új urairól hallasz. /Kül­földi beavatkozásról kiabálsz a füledbe suttogok hangszórója­ként ha azt hallod, hogy a Szovjetunió hazaengedi a ma­gyar hadifoglyokat, visszaadja hajóinkat, vagy becsülete» két­oldali árucsereinegáiiapodást ír alá, de tökéletesen reDdbenlévő- ndk találod, ha angol tisztek és ka tömik amerikai hadianyaggal harcolnak a görög szabadsághar­cosok ellen, dollárral építik ki a török erődítményeket, vagy kijl- csönfoltételékben írják elő, ki le­het De Gasperi kormánvának tagja- Hát vedd tudomásul Bará­tom cs mondd meg barátaidnak ig, hogy a békéért legalább auy- nyire joga von az emberiség­nék összefogni, mint a pusztítá­sért; a uemzet építőm unkáján ak. biztosítására szövetségeseket ke. pesni feltétlenül nemzetibb fel­adat, sőt kötelesség, mint sz*'i vezett gyil kossá gr a és rom lm láSra keresni segítőtársakat,- Rendben van, — ipcuidod, hiszen nem is mondhatsz egye­bet rá. de miért kellett ezt igv megcsinálni, ilyen pánikkel­tő módon? Miér* nem csinálták ugyanolyan símán és észrevétle­nül. mint a másik oldal? Miért kellett hirtelen KETTÉVÁGNI AZ EGÉSZ VILÁGOT?" És ahogy kimondod ezeket a kérdéseket, azt hiszem, már ma­gad is tudod a választ. Nem a varsói értekezlet vogla kelté a világot, hanem kettévágta azt a görög.török bázis-segély, az olasz és francia kölesönf el téte­lek, Anglia gazdasági leigázása, a Truman-elv, a Marshall-t«jrv, a vétójog körüli machinációk, a politikai válogatás az UNO-ban, íiminek mi, magyarok is szenve­dő részesei lettijnk, a Rubr-vi- ilekkel, Japánnal ‘kapcsolatos el­gondolások és a többi, évt többi. A varsói értekezlet nem vágta ket­té a világot, csak roegáilaDÍtcit. ♦a. hogy a világot kettévágták, íiői nyílta o' megnevezte azokat is. akik ezt megtették és azokat is, akik csatlósként segítséget nyújtottak hozza. Mert látod, a demokratikus politikának, azok természeten ve­zetőinek: a kommunista pártok­nak és a kommunista pártok leghatahnasnbbikának; a Szov­jetunió Bolsevik Pártjának EGÉSZEN MAS DIPLOMÁCIAI NYELVE van, mint amit Te megszoktál. A kommunisták politikai célki­tűzései mindig azonosak a pép célkitűzéseivel és így nincs okuk a nagy nyilvánosság előtt titko­lózni. nincs' szükségük ka.mnrib Iákra, titkosszerződésekre, eikö- dösítésre. Mindig nyugodtan és leplezetlenül kimondhatják, amit G ondolnak és ki is mondják. Lé­ét, hogy az ilyen nyílt kár­tyával való játék bizoriyo» •szempontokból nehezebb, mint ravaszkodva susmusolni, de bi­zonyos, bogy éppen nyíltságával és érvelésének cáfolhatatlausá- gával hatalma» erőt nyer a szé­les tömegek helyeslésében. En­nek a diplomáciai iskolának egé­szen ékes példáját adta pl. leg­utóbb Visínszkij, aki nem ho­mályosan célozgatott a* UNO előtt, amikor • háború« oszt tők­ről beSzélt, hanem, ha szabad úgy mondani, amúgy magyaro­san nevükön nevezte ' Őket így nevezte most nevén a varsói ér­tekezlet a világ kettéosztásának okozóit ar imperialista töretfcvé. *rh céljait és az új háború *ju rohbautatának léghatúrosabb el­lenszerét. Nyíltan és köntörfa­lazás nélkül megmutatta az egész, emberiségnek, minden haladó szellemű, békére, építésre és fej­lődésre váró embernek, mi a tennivalója és kikkel kell szem­behelyezkednie. ha nem akar egy harmadik világháborút, amely talán visszajuttatna va­lamennyiünket az őskorba és megsemmisítené a civilizáció minden eddigi eredményét és jövőbeni lehetőségéi Hogy ez be ne követkézbe*sók, ezért hívják tömörülésre a kom­munista pártok a világ minden demokratikus, békeszerető embe rét ró szervezetét. És, hogy ez valóban nem is következhet be. annak garanciája 3. kommunis­ták öntudata, amely alkalmassá te*zi őket arra, hogy élre állva ve- /C"dk a mind erősebb, mind ha íalmavabb demokratikus, béke- szerető erőket. Hát ERRŐL VOLT SZÓ VARSÓ. BAN. Barátom qe törd rajta tovább a fejed. Azazhogy — most törd osak igazán, de ezalkalommal «f- tán valóban a saját, idegen He- a rat-lapok tói és ismerős sutto- göktól meg nora zavart fejedet. És akkor választ kapsz nemcsak azokra a (kérdésekre, amiket ne­kem felvetettél, de azokra is, amikről eddig úgy hitte,L hogv^ semmi összefüggésben nincsenek mindezzel. Miért nem voltuilk üt; UNO-tag.nak, miért kap me­nedékjogot Amerikában Habs­burg Ottótól Nagy Ferenci g mindenki, aki békés építésünk­nek ellensége, miért kell ne­künk — földrajzi 'fekvésünktől függetlenül )s — a békét bizto­sító demokráciákkal összefog­nunk és az ő táborukat erősí­tenünk? „A< UNO-ba nem vet­tek fel minket, de a béke c* Szabadság erői kezet nyújtottak nckiuiR A varrói «irtekezlet bi- zöíjvitja. bogy a bekéért ás sza­badságért való harcunkkal ki. vívtuk 8 népek kíizötti ‘5g\«U. r«iisú''agui'Kat'‘ — mondta Ré- va i József. . És Barátom, ha magyar vagy és békét nlkftrsz. el kel! í*mer- ned, hogy e/, « kp/nyujtás és ez az egyenrangúság többet ér. akárhány hnjór«komány angol tisztek felügyelete alatt küldött amerikai hadianyagnál.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom